SlideShare a Scribd company logo
1 of 2
A VIRÁGÁRUS GRÓFNŐ
Írta: Csatáry Orendt Mihály
A széki gróf Teleki család a mecsinczei Garázda nemzetségtől származik. Erdély és Magyarország
egyik legjelentősebb arisztokrata családjából. A família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi
rangot. Grófságukat Teleki Mihály de Szék-től [Teleki] (sz. 1634 - mh. 1690. aug. 21.), eredeztetik.
Írásomban a nemzetségnek egy igen figyelemre méltó női alakját szeretném bemutatni, aki
határozott, makacs és kitartó példáját testesíti meg a Teleki grófoknak. Igazi mintája annak, hogy
nem minden a vagyon, a jólét, mert szeretet és kitartás nélkül az, mit sem ér. Következzen tehát a
Kolozsváron született széki Teleki Gemma grófnő (aki mellesleg marosvásárhelyi virágárus hölgy
lett) rövid élettörténete.
Gróf Teleki Károlyné sz. széki Teleki Gemma grófnő (1908, Kolozsvár - 2001, Marosvásárhely),
apja, széki Teleki Artúr gróf, édesanyja Wesselényi Ilona bárónő. Gemma ifjabb báró hadadi
Wesselényi Miklós dédunokája. Testvérbátyja széki Teleki Béla gróf a kolozsvári Ferenc József
Tudományegyetemen tanult jogot. 1917-ben bevonult és harcolt a román és az olasz fronton is.
1918-ban zászlósként szerelt le. 1921-ben átvette a család zsibói gazdaságát, állattenyésztéssel és
vetőmag előállítással foglalkozott. 1936-tól közéleti szereplést vállalt és az Erdélyi Magyar
Gazdasági Egyesület alelnöke lett.
A második bécsi döntés után Észak-Erdélyben átvette az egyesület vezetését. Az országgyűlésbe
behívott erdélyi képviselőként (1940-1944) részt vett az Erdélyi Párt megszervezésében. 1941
májusában a párt elnökévé választották. Közreműködött továbbá a világháborúból való kilépést
célzó szervezkedésekben is.
Politikai tevékenységéért a szovjetek 1944-ben letartóztatta, Pozsonyig hurcolták, majd átadták
a magyar politikai rendőrségnek. 1945 októberében került szabadlábra, 2 évig Budapesten élt, majd
Ausztriába emigrált, ahol tevékenyen részt vett a volt magyar képviselők csoportjának
létrehozásában. A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja lett, majd 1951-ben az Amerikai Egyesült
Államokba emigrált, ahol haláláig az erdélyi magyarság ügyeivel foglalkozott.
Testvérhúgai - Gemmát kivéve - az üldöztetések elől ugyancsak emigrációba kényszerültek.
Legszerencsétlenebb talán a Magyarországon, Budapesten megtelepedett széki Teleki Margit
grófnő a nővére mondható, akit az AVH (Államvédelmi Hatóság) hamar beszervez ügynöknek, csak
úgy, mint nagyobbik lányát, Jolánt is. Olvasva az akták anyagát, abban nem térnék ki a
tevékenységükre, ugyanakkor ezek a káderlapok rávilágítanak arra, hogy miért kerülték el
nagyívben a 2. vh. után az anyaországot az emigráns magyarok és az úgynevezett
„osztályellenségek” (grófok, bárók, hercegek).
Gemma hét évvel idősebb nővére széki Teleki Ilona grófnőről, csak annyit sikerült kideríteni,
hogy Kolozsváron született 1901-ben. Férje az osztrák Johannes Baptist Emil Friedrich Wilhelm
Freiherr Konrad von Konradsheim és 1931. június 20-án házasodtak a Maros megyei Tancs
községben (ma. Erdély, Románia). Egy gyermekük született Andreas Artur Freiherr Konrad von
Konradsheim. Ilona az ausztriai Bécsben halt meg 1993-ban.
Gemma már fiatalon megkapta örökségét a Szilágy vármegyei zsibói Wesselényi kastély
tulajdonjogát, melyben egykor az igen híres dédnagyapja is élt. Ezzel Erdély egyik leggazdagabb
asszonyává vált. A 2. világháború okozta átrendeződés és a romániai 1949-es államosítás azonban,
mindenéből kifosztotta. Ettől kezdve teljes nincstelenségében él.
Tekintettel gyermekeire úgy dönt, virágárus lesz. Mivel több nyelvet is beszélt, egyedülálló
részévé válik a városképnek, a település leghíresebb virágárusnője lesz. Úgy dönt, hogy élete végéig
névtelenül fog élni. Egy dohos, egészségtelen szuterénlakásban tengetik életüket, amit valamikor
még az elvtársak utaltak ki számukra, - persze nem titkolt szándékkal - hátha mihamarabb
megszabadulnak tőlük.
A város lakói közül csak kevesen tudták, hogy honnan származik a görnyedt hátú idős anyóka, aki
görcsösen ragaszkodik a döntéseihez, és szigorúan tartja magát elveihez. Gemma ugyanis azt is a
fejébe vette, nem hagyja el Erdélyt, marad az ősi földön, pedig számtalan lehetősége lett volna rá,
hogy külföldre emigráljon.
Édesanyja Wesselényi Ilona bárónő 1959. február 06-án 81 éves korában hunyt el az államosítást
követő tízedik évben. Édesapja széki Teleki Artúr gróf öt hónapra rá 1959. Július 23-án 85 évesen
követte drága feleségét egy jobb világba. Képtelen volt feldolgozni társa halálát. Mindketten
Marosvásárhelyen vannak eltemetve legkisebb lányuk, a virágárus hölgy közelében.
Ha valaki megkérdezte Gemmától, miért maradt a számára poklot jelentő helyen, mindig ezt
válaszolta: „Az én gyermekemnek (széki Teleki Mária, Ágnes grófnő) nincs más hazája. Ezen a
földön született, itt van az ő otthona." A széki grófnő 93 évet kapott a jó Isten irgalmából. Szeretett
virágai között szenderült örök nyugalomra 2001-ben, Marosvásárhelyen.
Kép forrása: Ascuns prin Transilvania (Elrejtve Erdélyben, Facebook csoport) - A képeket
retusálta: O. M. bk., 2023. október 23., Debrecen.

More Related Content

More from Orendt Mihály

Csatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdfCsatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdfOrendt Mihály
 
Csatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdfCsatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdfOrendt Mihály
 
Csatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdf
Csatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdfCsatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdf
Csatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdfOrendt Mihály
 
Csatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdfCsatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdfOrendt Mihály
 
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdfCsatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdfOrendt Mihály
 
Csősz Ferencné, Nagy Irma: Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...
Csősz Ferencné, Nagy Irma:  Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...Csősz Ferencné, Nagy Irma:  Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...
Csősz Ferencné, Nagy Irma: Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...Orendt Mihály
 
Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....
Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....
Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....Orendt Mihály
 
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdfCsatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdfOrendt Mihály
 
Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdf
Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdfOrendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdf
Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdfOrendt Mihály
 
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály
 
Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...
Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...
Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...Orendt Mihály
 
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdfOrendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdfOrendt Mihály
 
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdfOrendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdfOrendt Mihály
 
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdfOrendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdfOrendt Mihály
 
Orendt Mihály: A domoszlói csárda.pdf
Orendt Mihály: A domoszlói csárda.pdfOrendt Mihály: A domoszlói csárda.pdf
Orendt Mihály: A domoszlói csárda.pdfOrendt Mihály
 
Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...
Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...
Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...Orendt Mihály
 
Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.;
Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.; Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.;
Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.; Orendt Mihály
 
Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;
Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;
Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;Orendt Mihály
 
Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...
Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...
Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...Orendt Mihály
 
Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...
Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...
Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...Orendt Mihály
 

More from Orendt Mihály (20)

Csatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdfCsatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Emlékek szülőfalumból - Iskolás éveim.pdf
 
Csatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdfCsatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdf
Csatáry Orendt Mihály: Szent Márton napi népszokások.pdf
 
Csatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdf
Csatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdfCsatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdf
Csatáry Orendt Mihály: In memoriam Karácsony Sándor.pdf
 
Csatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdfCsatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A Fekete Sas Szálloda története.pdf
 
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdfCsatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Gireth-ház és a Bémer-tér története.pdf
 
Csősz Ferencné, Nagy Irma: Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...
Csősz Ferencné, Nagy Irma:  Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...Csősz Ferencné, Nagy Irma:  Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...
Csősz Ferencné, Nagy Irma: Emlekeim Nagy Géza kántortanítóról (a kéziratot p...
 
Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....
Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....
Csatáry Orendt Mihály: Debrecen román megszállása (1919. ápr. 23 -1920. márc....
 
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdfCsatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdf
Csatáry Orendt Mihály: A nagyváradi Kék Macska vendéglő történeteiből.pdf
 
Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdf
Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdfOrendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdf
Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves.pdf
 
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
 
Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...
Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...
Régi fotográfiák: Hegyköz-Csatár - 1925-27 között - A katolikus iskola növend...
 
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdfOrendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Talicskások.pdf
 
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdfOrendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - Látlak cigány, gyeride.pdf
 
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdfOrendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdf
Orendt Mihály: A furfangos mészáros - A próba.pdf
 
Orendt Mihály: A domoszlói csárda.pdf
Orendt Mihály: A domoszlói csárda.pdfOrendt Mihály: A domoszlói csárda.pdf
Orendt Mihály: A domoszlói csárda.pdf
 
Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...
Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...
Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564 és1640 között. / DEBRECEN...
 
Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.;
Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.; Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.;
Zoltai Lajos: Települések egyházak és egyházatlan falvak. / DEBRECEN, 1925.;
 
Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;
Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;
Dr. Hankó Béla: Ősi magyar kutyák. / DEBRECEN, 1940.;
 
Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...
Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...
Zoltai Lajos: Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák? / DEB...
 
Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...
Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...
Dr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770-1838). / D...
 

Csatáry Orendt Mihály: A virágárús grófnő.pdf

  • 1. A VIRÁGÁRUS GRÓFNŐ Írta: Csatáry Orendt Mihály A széki gróf Teleki család a mecsinczei Garázda nemzetségtől származik. Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családjából. A família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi rangot. Grófságukat Teleki Mihály de Szék-től [Teleki] (sz. 1634 - mh. 1690. aug. 21.), eredeztetik. Írásomban a nemzetségnek egy igen figyelemre méltó női alakját szeretném bemutatni, aki határozott, makacs és kitartó példáját testesíti meg a Teleki grófoknak. Igazi mintája annak, hogy nem minden a vagyon, a jólét, mert szeretet és kitartás nélkül az, mit sem ér. Következzen tehát a Kolozsváron született széki Teleki Gemma grófnő (aki mellesleg marosvásárhelyi virágárus hölgy lett) rövid élettörténete. Gróf Teleki Károlyné sz. széki Teleki Gemma grófnő (1908, Kolozsvár - 2001, Marosvásárhely), apja, széki Teleki Artúr gróf, édesanyja Wesselényi Ilona bárónő. Gemma ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós dédunokája. Testvérbátyja széki Teleki Béla gróf a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult jogot. 1917-ben bevonult és harcolt a román és az olasz fronton is. 1918-ban zászlósként szerelt le. 1921-ben átvette a család zsibói gazdaságát, állattenyésztéssel és vetőmag előállítással foglalkozott. 1936-tól közéleti szereplést vállalt és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke lett. A második bécsi döntés után Észak-Erdélyben átvette az egyesület vezetését. Az országgyűlésbe behívott erdélyi képviselőként (1940-1944) részt vett az Erdélyi Párt megszervezésében. 1941 májusában a párt elnökévé választották. Közreműködött továbbá a világháborúból való kilépést célzó szervezkedésekben is. Politikai tevékenységéért a szovjetek 1944-ben letartóztatta, Pozsonyig hurcolták, majd átadták a magyar politikai rendőrségnek. 1945 októberében került szabadlábra, 2 évig Budapesten élt, majd
  • 2. Ausztriába emigrált, ahol tevékenyen részt vett a volt magyar képviselők csoportjának létrehozásában. A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja lett, majd 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol haláláig az erdélyi magyarság ügyeivel foglalkozott. Testvérhúgai - Gemmát kivéve - az üldöztetések elől ugyancsak emigrációba kényszerültek. Legszerencsétlenebb talán a Magyarországon, Budapesten megtelepedett széki Teleki Margit grófnő a nővére mondható, akit az AVH (Államvédelmi Hatóság) hamar beszervez ügynöknek, csak úgy, mint nagyobbik lányát, Jolánt is. Olvasva az akták anyagát, abban nem térnék ki a tevékenységükre, ugyanakkor ezek a káderlapok rávilágítanak arra, hogy miért kerülték el nagyívben a 2. vh. után az anyaországot az emigráns magyarok és az úgynevezett „osztályellenségek” (grófok, bárók, hercegek). Gemma hét évvel idősebb nővére széki Teleki Ilona grófnőről, csak annyit sikerült kideríteni, hogy Kolozsváron született 1901-ben. Férje az osztrák Johannes Baptist Emil Friedrich Wilhelm Freiherr Konrad von Konradsheim és 1931. június 20-án házasodtak a Maros megyei Tancs községben (ma. Erdély, Románia). Egy gyermekük született Andreas Artur Freiherr Konrad von Konradsheim. Ilona az ausztriai Bécsben halt meg 1993-ban. Gemma már fiatalon megkapta örökségét a Szilágy vármegyei zsibói Wesselényi kastély tulajdonjogát, melyben egykor az igen híres dédnagyapja is élt. Ezzel Erdély egyik leggazdagabb asszonyává vált. A 2. világháború okozta átrendeződés és a romániai 1949-es államosítás azonban, mindenéből kifosztotta. Ettől kezdve teljes nincstelenségében él. Tekintettel gyermekeire úgy dönt, virágárus lesz. Mivel több nyelvet is beszélt, egyedülálló részévé válik a városképnek, a település leghíresebb virágárusnője lesz. Úgy dönt, hogy élete végéig névtelenül fog élni. Egy dohos, egészségtelen szuterénlakásban tengetik életüket, amit valamikor még az elvtársak utaltak ki számukra, - persze nem titkolt szándékkal - hátha mihamarabb megszabadulnak tőlük. A város lakói közül csak kevesen tudták, hogy honnan származik a görnyedt hátú idős anyóka, aki görcsösen ragaszkodik a döntéseihez, és szigorúan tartja magát elveihez. Gemma ugyanis azt is a fejébe vette, nem hagyja el Erdélyt, marad az ősi földön, pedig számtalan lehetősége lett volna rá, hogy külföldre emigráljon. Édesanyja Wesselényi Ilona bárónő 1959. február 06-án 81 éves korában hunyt el az államosítást követő tízedik évben. Édesapja széki Teleki Artúr gróf öt hónapra rá 1959. Július 23-án 85 évesen követte drága feleségét egy jobb világba. Képtelen volt feldolgozni társa halálát. Mindketten Marosvásárhelyen vannak eltemetve legkisebb lányuk, a virágárus hölgy közelében. Ha valaki megkérdezte Gemmától, miért maradt a számára poklot jelentő helyen, mindig ezt válaszolta: „Az én gyermekemnek (széki Teleki Mária, Ágnes grófnő) nincs más hazája. Ezen a földön született, itt van az ő otthona." A széki grófnő 93 évet kapott a jó Isten irgalmából. Szeretett virágai között szenderült örök nyugalomra 2001-ben, Marosvásárhelyen. Kép forrása: Ascuns prin Transilvania (Elrejtve Erdélyben, Facebook csoport) - A képeket retusálta: O. M. bk., 2023. október 23., Debrecen.