Összeállításomból Nagyvárad legfrekventáltabb és legismertebb terének történetét ismerheti meg az olvasó.

1. NAGYVÁRAD: A Gireth-ház és a Bémer-tér története
Összeállította: Csatáry Orendt Mihály
A tágas udvart körülzáró Gireth-ház
már gróf Csáky Miklós püspök (1737-
1747) idejében is állott, ugyanakkor
jóval nagyobb területet foglalt el, mint
a tér közepén ma látható kis parkocska.
Tőle balra egy szűk sikátor számára
maradt csak hely, melynek nyugati
frontja nagyjából a későbbi térnek ezzel
az oldalával egyezett meg. Tágabb
térség csak a Gireth-háztól északra, a
híd déli irányban volt. A földszintes,
zsindelytetős, öreg, roskatag épület a
váradi közvéleményt igencsak
foglalkoztatta, szerették volna eltüntetni a föld felszínéről, mivel negatívan hatott a városlakókra és az ide látogató
idegenekre is.
1881-ben megalakul a nagyváradi Szépítési Egylet, mely elsődleges céljául tűzi ki
a Gireth-ház lebontását. Ezért 1882 márciusában arra kérik a város
törvényhatóságát, hogy vegyék meg az épületet, és annak telkét alakítsák át
köztérré. Az egylet többször rendez jótékonysági bálokat, a bevétel ennek ellenére
csak töredéke a vételárnak.
„A Gireth-ház százszor tatarozott rom, amelyről lesír az elhagyatottság. Ízléstelen
alkotás, amely bántja a szemet. Emlék nincs hozzá kötve, s a kegyelet nem ad jogot
fenntartására” - érvelt a Szabadság napilap cikkírója 1887 januárjában.
Még ebben az évben a Szépítési Egylet csak eléri, hogy a város lebontás végett
5000 forintért vásárolja meg a házat. A vételárból még hiányzó 1500 forintot báró
Bémer Pál kanonok fizeti ki, ezen felül pedig még 700 forint értékű többágú utcai
lámpaoszlopot is vásárol a leendő tér közepére. A főpap a Szépítési Egylet 1887.
május 22-i közgyűlésén jelenti be támogatási szándékát, miszerint a fentebb említett összegeket rendelkezésre
bocsátja.
Sal Ferenc nagyvárad akkori polgármestere a nagylelkű adomány hallatán javasolja, hogy a leendő tér a nagylelkű
ajándékozó és elhunyt bátyja, báró Bémer László püspök emlékére neveztessék el Bémer-tér-nek.
1888 tavaszán, miután az ódon házat lebontják, Nagyvárad legfrekventáltabb
részén kialakításra kerül az új tér is. A 20. század elejére a felfokozott építkezési
kedveknek köszönhetően elnyeri mai szabálytalan háromszög alakú eklektikus
alakját.
Az 1888 decemberében tartott nagyváradi közgyűlésen felolvassák báró Bémer
Pál apátkanonok köszönőlevelét, melyből idézünk egy részletet:
„Nagybátyámnak, báró Bémer László nagyváradi püspöknek neve arra a dicső
időre emlékeztet, midőn a magyar nemzet azt az alapot tette, melyen újra
felépülhetett.”
1923-tól Mária Királyné-tér, majd a 2. világháború alatt, 1940-től ismét
visszakapja egykori nevét a Bémer-teret. A tér 1945-66 között a Sztálin nevet kapja,
majd egészen 1995-ig a Köztársaság-tér (rom. Republicii) nevet viseli. 1995-től a helyi tanács Regele Ferdinand
román királyról nevezik el a teret. Nekünk magyaroknak természetesen mindig is Bémer-tér marad.
(Forrás: részletek Péter I. Zoltán újságíró, helytörténész: 115 éves a nagyváradi Bémer-tér c. cikke nyomán, átdolgozta Orendt
Mihály Bihar-kutató, író, költő, publicista - 2016-09-11.).