Ján Kollár's life and some of his work summed up briefly.

1. Ján Kollár élete és
munkássága

2. Miért beszélünk Kollár Jánosról?
Nagy hangsúly tulajdonítható neki a nyugati szlávok
szellemi felemelkedése, fejlődése szempontjából:
Egy az összes szlávságot közrefogó irodalmi-kulturális
szövetséget kívánt létrehozni, ami úgymond gátul
szolgálna a német szellemi irányzatok betódulása és az
„elnémetesedés” ellen pánszláv ideológia

3. Származása, gyermekkora, tanulmányai:
 Született: 1793 júl.29., Mosovce/Mosóc.
 Mosóc: egy relatíve virágzó szlovák település Észak-Mo.-n
A település nagyrészt protestáns volt.
 Apja (Kollár Máté) volt a település városbírója.
 Gimnáziumi tanulmányait több helyen végezte: Körmöcbányán-
grammatika, Besztercebányán- humán tudományok, a bölcselet
és teológia- a pozsonyi lyceum.

4. Korai évei:
Csehszlovák orientáció: tradicionális szlovák protestantizmus  nem
feltétlenül a magyar nemzetiségi szellemmel kell szembe helyezni
Kralicei Biblia Biblia fordítás cseh nyelven
Először Körmöcbányán ütközött nemzetiségi ellentétbe:
1817 Jénai Egyetem: szláv nacionalizmusának kiteljesedése

5. Életpályája:
Evangélikus lelkész: 1812-ben Nyíregyházán mondta el első egyházi
beszédét.
Egyetemi tanulmányok: 1817. okt.9.: a Jénai Egyetemre iratkozott be
másfél év múlva utazás Németországban, majd 1819-ben tér vissza Mo.-
ra.
1819-től tót lelkész Pesten egészen 1848-ig.
1848: Bécsbe költözik Pestről.

6. Életpályája:
 Jénai tanulmányai: itt ismeri meg feleségét: Johanna Augusta Friderik Mína
(1835-ben házasodtak meg).
Szláva lánya
 1848: Kollár elhagyja Pestet.
 1849: a Bécsi Kormány felkéri, hogy mint magyar-szláv szakértő tanácsadó
segítse a kormány munkáját tanácsadói szerepkör.
Szlovák edukációs program  nem lesz sikeres
 1849 közepe: 3 évig a Bécsi Egyetem professzora (1852-ig), szláv antikvitás 
nem túl sikeres.
 1852: Bécsben hunyt el.

7. Művei:
1821: Básne Jana Kollára: Prágában adták ki, 86 vers, több művet is
cenzúráztak.
3 vers érinti a nemzetiség és nacionalizmus témakörét.
 gyűjtemény fő szálai: Mína iránti szerelem, szláv öntudatra ébredés.
Szláva lánya-Slávy dcera: az első kiemelkedő művek egyike ami a
cseh nyelvújítás után született.

8. Szláva lánya 1824
1824: eredeti kiadás, 1832: javított kiadás Pesten.
3 ének: Zála, Labe, Dunaj tavasz, nyár, őszszláv folyók.
A cselekmény: a Mína iránt érzett szerelem köré összpontosul,
valamint szerelmi bánat is megjelenik a műben.
Labej: szláv patriotizmus, hazafiság kiemelt szerepet kap szláv
nagyság, letűnt történelmi aranykor gondolata Pánszlávia.
Emellett a szlávok jövőjét is pozitívan gondolja el: a szláv ügy
nyerni fog, de ehhez cselekvés kell.

9. Szláva lánya 1824
 A Szláva lánya nagy visszhangot kapott Kollár kortársaitól.
 Hasonlít és valószínűleg sokat merít is ez a gondolat Herder
véleményéből: emberiség fejlődése a szlávok felemelkedését hozza
majd.
 Emellett lehettek szlovák ihletésűek is a gondolatai: Prazák és Brtán, Matej
Bél, Palkovic.

10. Irodalmi kölcsönösség 1836
A szlávok közötti egység gyakorlatba helyezése: közös irodalom.
Nem támogatja, hogy minden szláv nép egy közös unióban éljen,
még egy nagyobb politikai összefogást sem.
Nem támogatja egy közös szláv nyelv létrejöttét.

11. Irodalmi kölcsönösség 1836
Mi ennek az értelme/haszna? – Kollár szerint több is van: politikai,
gazdasági, kulturális előnyöket sorol.
 Miért lenne ez előnyös?: minden szláv nép tudná így a saját
kulturális, nyelvi, gazdasági érdekeit szem előtt tartani, és Kollár
szerint ezzel megszűnne az egymás közti viszálykodás.
Példák: szláv könyvesboltok, szláv könyvtárak, szláv szótárak, szláv
periodikák stb.
Új elnevezések: Slavopoles, Slavorussians, Slavoczechs, Slavoserbs

12. Irodalmi kölcsönösség 1836
Közös szláv abc ötlete.
Irodalmi-kulturális fejlődésnemzeti eszmenemzeti
megbecsülés.
Szláv irodalmi szemle ötlete.
Óvatosan közelíti meg a pánszlávizmus kérdését: inkább
kulturális-irodalmi-etimológiai kérdésekre fókuszál.

13. Szlovák politika 1848-1849-ben
 Egyenlő jogok a szlovák lakosság számára Mo.-on, de nem volt
semmilyen alkotmányos safeguard ami a a szlovákok nemzeti
individualitását biztosította volna.
 Nacionalista forradalom:
 Kollár volt ekkoriban a szlovákok szócsöve: Mo.-on és Ausztriában is
nagyra becsült, fontos ember.
Nagy Szláv Állam: 4 eredeti szláv törzsből: Orosz, Lengyel, Csehszlovák,
Jugoszláv.
 Hegel hatásai: dialektikus módszer a filozófiában és történésztben.
 Saját külön államot akartak ami függyetlen Mo-tól és a többi szláv néptől
is.

14. Szlovák politika 1848-1849-ben
 1848-1849 fordulója: a Birodalom újjáépítése nemzeti és nacionalista
egyenlőségen alapulva.
 Kollár: Szlovákok mint autonóm állam, szlovák tag a Kabinetben csak
egy privát levelezésben jelenik meg ez a törekvés
 A hivatalos szlovák politika ezzel szemben 1849 tavaszának elején ennél
még moderáltabb volt  nacionalizmus témaköre.

15. Felhasznált szakirodalom:
 Auty, R. (1952) Jan Kollár, 1793- 1852. In: The Slavonic and East European Review, Vol. 31. No. 76.
London. The Modern Humanities Research Association and University College London, School of
Slavonic and East European Studies. 74- 91. Hozzáférés: 2023-03-25: https://
www.jstor.org/stable/4204405
 Prazák, A. (1928) The Slovak Sources of Kollár’s Pan- Slavism. In: The Slavonic and East European
Review, Vol. 6. No. 18. London. The Modern Humanities Research Association and University
College London, School of Slavonic and East European Studies. 579-592. Hozzáférés: 2023-03-
24: https:// www.jstor.org/stable/4202210
 Jan Kollár and Literary Panslavism. (1927) In: The Slavonic Review. Vol. 6. No. 17. The Modern
Humanities Research Association and University College London, School of Slavonic and East
European Studies. 336-343. Hozzáférés: 2023-03-23: https://www.jstor.org/stable/4202173

16. Felhasznált szakirodalom:
 Rapant, D. (1948) Slovak Politics in 1848-1849. In: The Slavonic and East European Review, Vol.
27. No. 68. London. The Modern Humanities Research Association and University College
London, School of Slavonic and East European Studies. 67-90. Hozzáférés: 2023-03-21: https://
www.jstor.org/stable/4204001
 Thomas, G. (1992) Jan Kollár’s Thesis of Slavic Reciprocity and the Convergence of the
Intellectual Vocabularies of the Czech, Slovak, Slovene, Croatian and Serbian Standard
Languages. In: Canadian Slavonic Papers. Vol. 34. No. 3. Taylor & Francis. Ltd. 279-299.
Hozzáférés: 2023-03-25: https:// www.jstor.org/stable/40870577