A birosagok alkotmanyellenes mukodese. Virtualis jogallam, valos onkeny Jozsef Sotonyi
A bipoláris hatalmi konstelláció felbomlása és a totalitárius rendszer bukása után a magyar társadalom előtt megnyílt az út a felemelkedésre. Magyarország történelmi esélyt kapott, hogy helyreállítsa a kontinuitását az európai vérkeringésben, ismét szerves része legyen az euroatlanti civilizáció szellemi, gazdasági struktúrájának. Ámde sokkal gyengébben szerepelünk a vártnál. Az úgynevezett rendszerváltoztatás után húsz évvel társadalomlélektanilag sokkal rosszabb a helyzet, mint a parasztsággal szövetséges munkásosztály bolsevik típusú diktatúrájában volt. Akkor ugyanis mindenki tudta, hogy külső erőtér által vezérelt diktatúra van, amit a polgárok kénytelenek elviselni, de megvolt a remény, hogy kimennek az oroszok és a magyarság a saját kezébe veheti az ország irányítását. Most remény sincs! A transznacionális monetáris oligarchia erőterét vazallusként szolgáló közhatalom demokráciát hirdet, de diktatúrát gyakorol. A demokrácia égisze alatt sunyi autokrácia tombol, amelynek jogi és erkölcsi irányelveit az ügyészség és a bírói hatalom Kádár-rezsimben szocializálódott notabilitásai határozzák meg.
Fovarosi Torvenyszek, a jogsertes kozponti generatora - A birosagok alkotmany...Jozsef Sotonyi
Az Alaptörvény R) cikkében előírt nemzeti hitvallás, az ezeréves magyar jogállamiság értékeit obstruáló Fővárosi Törvényszék működésének színvonala és erkölcsi minősége nem felel meg az európai alkotmányosság normáinak. Többek között szisztematikusan rombolja a nemzeti identitást kifejező magyar nyelvet. Nyelvében él a nemzet - mondja Széchenyi, Kölcsey, Kazinczy, Kisfaludy és más nagyságok. Az Alaptörvény H) cikk (2) bekezdése védi az anyanyelvünket, amire az autoriter bírák fittyet hánynak. A hivatásos nyelvrombolók égbekiáltó műveletlensége hiteltelenné teszi az ítélkezést. A tényállástól fényévnyi távolságra lévő határozatok fogalmazása nemhogy nem választékos, de tele vannak nyelvhelyességi, mondatszerkesztési hibákkal, a magyartól idegen germanizmusokkal (megállapításra „kerül”), amelyekért az elemi iskola ötödik osztályában megbuktatják a tanulót. Az ítélkezés minősége pedig arányos a botrányos színvonaltalansággal. A kiskorú gyermekem ekként minősítette a bírák intellektuális teljesítményét: Ha én ilyen pocsékul fogalmaznék, Judit néni megbuktatna nyelvtanból.
A birosagok alkotmanyellenes mukodese. Virtualis jogallam, valos onkeny Jozsef Sotonyi
A bipoláris hatalmi konstelláció felbomlása és a totalitárius rendszer bukása után a magyar társadalom előtt megnyílt az út a felemelkedésre. Magyarország történelmi esélyt kapott, hogy helyreállítsa a kontinuitását az európai vérkeringésben, ismét szerves része legyen az euroatlanti civilizáció szellemi, gazdasági struktúrájának. Ámde sokkal gyengébben szerepelünk a vártnál. Az úgynevezett rendszerváltoztatás után húsz évvel társadalomlélektanilag sokkal rosszabb a helyzet, mint a parasztsággal szövetséges munkásosztály bolsevik típusú diktatúrájában volt. Akkor ugyanis mindenki tudta, hogy külső erőtér által vezérelt diktatúra van, amit a polgárok kénytelenek elviselni, de megvolt a remény, hogy kimennek az oroszok és a magyarság a saját kezébe veheti az ország irányítását. Most remény sincs! A transznacionális monetáris oligarchia erőterét vazallusként szolgáló közhatalom demokráciát hirdet, de diktatúrát gyakorol. A demokrácia égisze alatt sunyi autokrácia tombol, amelynek jogi és erkölcsi irányelveit az ügyészség és a bírói hatalom Kádár-rezsimben szocializálódott notabilitásai határozzák meg.
Fovarosi Torvenyszek, a jogsertes kozponti generatora - A birosagok alkotmany...Jozsef Sotonyi
Az Alaptörvény R) cikkében előírt nemzeti hitvallás, az ezeréves magyar jogállamiság értékeit obstruáló Fővárosi Törvényszék működésének színvonala és erkölcsi minősége nem felel meg az európai alkotmányosság normáinak. Többek között szisztematikusan rombolja a nemzeti identitást kifejező magyar nyelvet. Nyelvében él a nemzet - mondja Széchenyi, Kölcsey, Kazinczy, Kisfaludy és más nagyságok. Az Alaptörvény H) cikk (2) bekezdése védi az anyanyelvünket, amire az autoriter bírák fittyet hánynak. A hivatásos nyelvrombolók égbekiáltó műveletlensége hiteltelenné teszi az ítélkezést. A tényállástól fényévnyi távolságra lévő határozatok fogalmazása nemhogy nem választékos, de tele vannak nyelvhelyességi, mondatszerkesztési hibákkal, a magyartól idegen germanizmusokkal (megállapításra „kerül”), amelyekért az elemi iskola ötödik osztályában megbuktatják a tanulót. Az ítélkezés minősége pedig arányos a botrányos színvonaltalansággal. A kiskorú gyermekem ekként minősítette a bírák intellektuális teljesítményét: Ha én ilyen pocsékul fogalmaznék, Judit néni megbuktatna nyelvtanból.
Magyarorszag, az Europai Unio gyarmata - Orban Viktor, a kereszteny Magyarors...Jozsef Sotonyi
A 25 ezer dolláros, fogós, ravasz kérdés így hangzott: „Mi Magyarország fővárosa?” Az egyébként esztétikai élményt nyújtó nőszemély egyből vágta rá a választ: „Micsoda? Hungary? Sose hallottam róla. Ez biztos valami beugrató kérdés. Milyen ország az, hogy Hungary, ott éheznek az emberek?” (Összekeverte a Hungary-t a hungry szóval, aminek a jelentése: éhes.). Mexikóban már sokkal jobban jártunk, ott megkérdezték: „Hungría? Az messzebb van, mint Canada?”
This document discusses self-management of health and increasing health literacy. It finds that successful self-managers experience a 66.7% reduction in hospitalization, 77.9% reduction in hospital length of stay, and 41.7% reduction in doctor visits. The document advocates for changing the relationship between patients and healthcare providers (HCPs) by empowering patients and lessening paternalism. It suggests promoting patient empowerment through shared medical records, community support, and teach-back methods. The goal is for patients to see themselves as leading partners in their own health management.
Magyarorszag, az Europai Unio gyarmata - Orban Viktor, a kereszteny Magyarors...Jozsef Sotonyi
A 25 ezer dolláros, fogós, ravasz kérdés így hangzott: „Mi Magyarország fővárosa?” Az egyébként esztétikai élményt nyújtó nőszemély egyből vágta rá a választ: „Micsoda? Hungary? Sose hallottam róla. Ez biztos valami beugrató kérdés. Milyen ország az, hogy Hungary, ott éheznek az emberek?” (Összekeverte a Hungary-t a hungry szóval, aminek a jelentése: éhes.). Mexikóban már sokkal jobban jártunk, ott megkérdezték: „Hungría? Az messzebb van, mint Canada?”
This document discusses self-management of health and increasing health literacy. It finds that successful self-managers experience a 66.7% reduction in hospitalization, 77.9% reduction in hospital length of stay, and 41.7% reduction in doctor visits. The document advocates for changing the relationship between patients and healthcare providers (HCPs) by empowering patients and lessening paternalism. It suggests promoting patient empowerment through shared medical records, community support, and teach-back methods. The goal is for patients to see themselves as leading partners in their own health management.
The document discusses the pull factors that attract young people to join terrorist organizations like the Abu Sayyaf Group in the Philippines, using it as a case study. It argues that there are both ideational and material pull factors. Ideationally, terrorist groups use radical religious ideologies to attract youth and give their lives meaning. Materially, they offer monetary rewards, supplies, and support to families to entice impoverished youth. The Abu Sayyaf Group initially grew due to the charismatic preaching of its founder but later resorted more to kidnapping-for-ransom activities to fund recruitment through financial incentives as ideological fervor waned. Understanding these pull factors is important for counterterrorism policy.
Moving Forward with Mobile Capture: The Whats, Whys, and HowsSteve Weissman
Much breath, blood, and ink has been expended recently to identify and describe the opportunities surrounding the use of mobile technology to capture information. Much less, however, has been directed toward explaining just how you are to go about getting this done!
This presentation, first delivered at the 2013 Document Strategy Forum, explores many of the key practical realities associated with actually achieving success. Viewers will learn/validate/confirm the organizational dynamics that are driving realizations toward mobile capture in the first place, understand the leading options for actually inputting the content, and recognize how the technology may change your current processes.
The document discusses leadership for quality in NHSScotland. It introduces the Scottish Clinical Leadership Network which aims to engage and support clinical leaders to deliver sustainable quality. The network will connect clinicians, foster innovation, and help translate quality ambitions into meaningful actions. It will provide leadership development, peer support, and engagement opportunities to build national clinical leadership capability for quality improvement.
REpresentational State Transfer (REST) is a style of software architecture for distributed systems such as the World Wide Web. REST has emerged as a predominant web API design model.
A Bee's Eye View of Imaging/Document/Content ManagementSteve Weissman
The document discusses how people working on content management projects can get bogged down in details and lose sight of their overall goals, likening this to bees that stay focused on the hive versus humans who are more prone to distractions. It advocates keeping the big picture goals in mind related to saving time, money and improving customer service. New technologies are enabling more mobile access to content which is driving changes in customer expectations and business needs.
Parallel Session 2.2 Health Technologies: Making Choices, Spending Wisely NHSScotlandEvent
The document summarizes a presentation on public involvement in health technology assessment and decision making in Scotland. It discusses several groups and initiatives:
- The Public Involvement Collaborative brings together patients and public representatives to provide input on technology assessments.
- The Scottish Health Council supports public involvement in the NHS and works to ensure user focus.
- The Scottish Medicines Consortium involves patients in assessing new medicines, and patient submissions have increased its acceptance rate of new drugs.
- Area Drug and Therapeutic Committees make local decisions on drug availability and are working to standardize public involvement.
Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy mi történik a joggal, jogrendszerekkel korszakunkban, hiszen, ahogyan cseppben a tenger, úgy a 2010 utáni magyar helyzet is alátámasztja: átstrukturálódni látszik jog és politika viszonyrendszere. Manapság mind a liberális demokrácia, mind pedig annak fundamentumául szolgáló liberális alkotmányosság igen komoly válságban van (Antal, 2017b). Számomra mindennél jobban jelzi e válságot és rámutat annak természetére az, ami a joggal történik: ugyanis a 21. századra a jog egyre inkább „cseppfolyóssá” és a politikai hegemónia kiterjesztése miatt a politika alárendeltjévé válik. Hipotézisem szerint a liberális demokrácia és alkotmányosság struktúráinak elerőtlenedésével a 20. század után ismét kileng a politika (még inkább a Carl Schmitt-i értelemben vett a Politikai) ingája és maga alá próbálja meg gyűrni a joguralmat: van tehát egy hegemonisztikus küzdelem jog és politika, a jogi és a politikai alrendszer között. A liberális alkotmányosságban tételezett joguralmat felváltja a politika uralma, amely – másik hipotézisem szerint – túl azon, hogy a jogalkotás és jogérvényesítés szakmai szabályait sérti, magát a jogrendszert olyan morális dilemmákkal terheli meg, amely a 20. század után ismét felveti az „igazságtalan jog”, valamint a jogi-politikai komplexum morális tartalmának problematikáit.
Ebben az írásban röviden kifejtem a liberális demokrácia válságának, vagyis a rendszerszinten jelentkező posztdemokráciának a legfontosabb elméleti alapjait és gyakorlati szimptómáit, majd arra fókuszálok, hogy milyen kritikai irányokban reflektál a szellemi jobboldal magára a liberális demokráciára (főként a politika felsőbbrendűségének, a jurisztokrácia és globális alkotmányoligarchia, valamint a totális jogállam koncepcióival foglalkozom). Ezt követőn a politikának a jog feletti hegemóniáját, mint a posztdemokrácia adott reakciót vizsgálom meg magyar példák elemzésével, s végül felhívom a figyelmet a politika totalizációjából származó veszélyekre.
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése
Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10.
Az Empire és a Multitude populizmusa A kiindulópontom az,
hogy a 21. században formálódó demokrácia populista lesz. Azonban az alakulóban lévő populista demokrácia természetéért verseny van a jobb- és baloldal között, s ennek a versenynek a leírására kívánom bevezetni a populizmus egy új értelmezését, amelyhez Michael Hardt és Antonio Negri munkásságát (2001, 2005), azon belül is az Empire-el (Birodalommal) és a Multitude-al (Sokasággal) kapcsolatos megközelítéseit kívánom felhasználni. Hardt és Negri átveszik Deleuze és Guattari koncepcióját (1987) a politika kettős dimenzióit illetően, akik megkülönböztetik a makro-politikát (vagy a politika moláris világát) a mikro-politikától (vagy a politika molekuláris világától). Hardt és Negri makro-politikai szférája, vagyis a Birodalom a politika realista értelmezésnek megnyilvánulása, s ezt fogom összekapcsolni a jobboldali nacionalista populizmussal. Az előadásomban azt elemzem, hogy amíg az Empire-populizmus egy kizsákmányoló és imperialista logikát képvisel, addig ehhez képest értelmezhető a populizmus egy másik jelentése is, amely a kizsákmányolt csoportoknak, vagyis a sokaságnak a populizmusa, s ezt nevezem Multitude-populizmusnak, amely egy utópista baloldali populizmussal azonosítok. Az előadásban bemutatom azt is, hogy amint a Birodalom és a Sokaság egymástól elválaszthatatlanok és a politika két, egymással szimbiózisban lévő dimenzióját jelentik, úgy a hozzájuk kapcsolódó populizmusok is egymás függvényében, egymásra reagálva alakulnak.
Orban Viktor, a kereszteny Magyarorszag felepitoje. A magyar demokracia mino...Jozsef Sotonyi
Amikor Dél-Amerikában járok-kelek, a latinok két gondolattal reagálnak, ha Magyarország szóba kerül: Puskás fantastico”, „La musica Hungara es muy bonita”. Volt azonban egy eset, amikor Puskáson kívül egy másik híres ember, jelesül Orbán Viktor nevét is megemlítették. De mit megemlítették, egyenesen dalba foglalták, amint a YouTube-on is hallható Orbán Viktor, a latin-amerikai népdalok hőse címmel. A magyar történelem nagy alakjainak hőstetteit megénekelte Tinódi Lantos Sebestyén, a Kossuth-nótát az egész ország zengte, dehogy a világ másik felén egy magyar gyerek lepipálja népszerűségben Atahualpát, San Martint és a többi szabadsághőst, arra még nem volt példa.
Az alábbiakban a közelmúltban megjelent két könyvet kísérlek meg bemutatni. Mindkettõ a politikai kommunikációval foglalkozik, de míg az egyik – Mazzolenié – egyfajta kézikönyvként, könnyített tankönyvként forgatható, addig a másik – a tanulmánykötet –sokkal inkább a 2002-es országgyûlési választásokra koncentrál, és mint ilyen, a kampánykommunikáció gyakorlati mûködésének egy-két aspektusába kíván betekintést nyújtani.
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése
Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10.
A populista pártok megerősödése, a populizmus természetének átalakulása egyfajta (neo)populista korszellemet eredményezett. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a liberális demokrácia paradigmájának el/meggyengülése, ami sok tekintetben a liberalizmus és a demokrácia közötti belső feszültségekből, álláspontom szerint főként abból fakad, hogy a liberális demokrácia közjogi leképeződése, az alkotmányos demokrácia (másként: liberális alkotmányosság) számos ponton nem tudta kezelni sem a jelzett belső, immanens feszültségeket, sem pedig a populista tendenciák megerősödését. Az előadás egyrészt arra keresi a válasz, hogy szükségszerű-e a liberalizmus és a demokrácia közötti kapcsolat, vagy pedig lehet nem liberális a demokrácia (azzal, hogy lehet-e nem demokratikus a liberalizmus csak érintőlegesen foglalkozom). Az egyik fő konklúzióm az, hogy a populizmus és a liberalizmus között lényegében egy hegemóniaharc bontakozott ki a demokrácia természetének meghatározása végett. Ez a harc felveti a hibrid rezsimek problémáját, hiszen a populista demokrácia jellegét, törvényszerűségeit tekintve nem liberális demokrácia és sok autoriter vonást is tartalmaz. Az előadás fő kérdései a következők: Demokráciának tekinthető-e a populista demokrácia vagy pedig a demokrácia és diktatúrák közötti szürke sávba, a hibrid rendszerekbe sorolható inkább? A liberális demokrácia válságának és az alternatív paradigmáknak milyen hatása van a demokrácia-tipológiákra? Megváltoznak-e a demokrácia eddigi kritériumrendszerei azzal, hogy a populista demokráciák másként gondolkodnak magáról a demokráciáról?
Adam Chrobak must RSVP by September 30, 2016 for an academic conference and cultural festival in Edmonton, Alberta from October 26-29, 2016 about Hungary 1956-2016 being held at the University of Alberta.
60 years ago, a student demonstration in Hungary sparked a nationwide revolt against Soviet control over the country. Although the revolution failed, it represented the first major threat to Soviet dominance in Central Europe. In the aftermath, over 200,000 Hungarians fled the country as refugees, with 37,000 settling in Canada, including approximately 3,000 in Alberta. This year, organizations plan to commemorate the 60th anniversary of the Hungarian revolution through an academic conference and cultural festival exploring developments in Hungary and celebrating Hungarian culture in Canada.
Csapó Endre - A demokrácia nem baloldali szabadalom
1. A demokrácia nem baloldali szabadalom
Megjelent a Magyar Élet 2013. Október 31-i számában
A mai Magyarország politikai rendje a mai Európában nem lehet más, mint
a parlamenti demokrácia. Ennél fogva felesleges időtöltés azzal foglalkozni,
hogy ez jó-e, avagy rossz. Ez a politikai divat diktátuma, ebben a keretben kell
szolgálni az ország érdekeit. A parlamenti demokrácia elve alapján a népuralom
áttételesen valósul meg, egymással versengő politikai pártok által. Annyiban
érzi a nép a részességét a hatalomban, amilyen mértékben elfogadja az általa
hatalomba jutott pártok munkáját. A négyévenkénti szavazás köztes idején a
politikai tevékenységet – törvényhozást és végrehajtást – a pártok gyakorolják
jól vagy rosszul vagy akárhogy. Tisztára szerencse kérdése, hogy a választási
igéretekből mi valósul meg, mennyi, vagy egyáltalán. De ami a lényeg: a
győztes párt vagy pártcsoport kormányoz, az ellenzék csak véleményt
nyilváníthat.
A kommunista diktatúra leváltása óta húsz évnek kellett eltelnie
Magyarországon ahhoz, hogy a néphatalom új rendjében valamelyest
eligazodjon az ország népe. Nem olyan ez, mint amikor két út közül lehet
választani eljutni a szomszéd faluba – az egyik poros, a másik rázós. Az ország
javainak tárát és sorsa irányítását kapta kézbe egyik vagy másik politikusi
csoport, amelyről csak menetközben lehetett látni hova viszi az országot. Húsz év kellett
hozzá, hogy a választók többsége felismerje a baloldali pártok igazi szándékát.
Demokratikus vagyis népuralmi hatalomgyakorlás szerint ma 386 képviselő (2014-től
199) hozza meg döntését a törvényekről, gyakorlatilag az ország vezetésének mikéntjéről.
Azonban itt közbelép egy újabb lépcső, amit ugyancsak nem szabad említés nélkül hagyni.
Most éppen a hatalomgyakorlástól a népakarat értelmében távoltartott ellenzék harcos
baloldali lapjában a Heti Világga z d a s -ban jelent meg egy tájékoztató írás (Heindl Péter
ág
„Civilek” küzdelme a pártkatonákkal) a demokrácia egy jellegzetes hibájáról, mert ez a
csúnya dolog most éppen a nemzeti oldal uralkodását árnyékolja be. Arról szól, hogy:
„Minden pártban fokozatosan kialakult az az elvárás, hogy valamennyi
képviselőnek – parlam entinek és önkorm ány z atinak e g y aránt – a pártvez érkar dönté s eit
eng e d el m e s e n
vé grehajtó pártkatonává kell válnia. Az államsz o cializmus politikai kultúrájából m e g ör ök ölt bolsevik
típusú pártfegy elm et a pártbürokráciák vez et ői eleinte csak »elvárásk ént« fogalma zták m e g . Kés őbb az onb a
különféle szab ályzatokkal és kötelezv é n y e k aláíratásával már intéz m é n y e s e n is rákénys z erítették azt az
általuk jelöltnek állított és ez ért saját »hivatali be o s zt ottjuknak« tekintett képvis el őkre. Ezzel a
választóknak való felelőss é g m é g az e g y é ni választókörz et ekb e n mandátum ot nyert képvis el ők es et é b e n is
teljes e n névleg e s s é vált. ... Ahol korlátoz ott a nyilváno s s á g , ott ma g ától értet őd ően épül le e g yre inkább ma g
a de m okrácia is. Atöbbpártrends z er pártjainak ms e eg yre jobban a korábbi állampártéhoz vált
űköd é
hasonlóvá . S a régi, vez ér»egypártállam« helyett szép lassan kialakult az ugyancsak vezérelvű
elv ű
»kétpártállam«. Korlátozott nyilvánossággal. Maffia-finanszírozású pártokkal. És korlátozott
demokráciával.”
1
2. Ez tényleg így van. De miért most veszi észre és teszi szóvá ezt a
demokráciákban évszázadosan alkalmazott gyakorlatot a baloldal harcos lapja,
miért nem kissé korábban, például a Gyurcsány-kormányzat idején? Tényként
megállapíthatjuk, hogy az élet a politikai arénában nem olyan szép, mint az a
papíron olvasható sok szép mondat a demokráciáról. A fent leírtak nem most
váltak a gyakorlat módszerévé. Valamilyen reformálással valamikor talán
módosul a képviseleti rendszer, de annak megvalósítása békésebb politikai
légkört kíván. Másszóval nem időszerű számonkérni az Orbán-kormánytól,
hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, valamiféle idálisan szépen politizáljon, és
például legyen udvarias: a törvényhozásban és a kormányzásban adjon helyet
előzékenyen az ellenzéknek. Mert ahogy most kormányoz, az diktatúra, amit
kénytelen szóvátenni a felügyelő Európai Unió komisszárja, de még a
szövetséges távoli nagyhatalom külügyminisztere is.
Az emberi élet – követve a természetet – örök küzdelem, bevetett erők
harca, az adott civilizáció méltányos korlátozásával. Magyar porondon különösen élesen
mutatkozik meg, hogy ez a demokráciás staniolba csomagolt és megkerülhetetlen
pártdiktatúrás gyakorlat lehet káros is és hasznos is a nemzet számára. Káros, amikor a
kizsákmányolásban érdekelt nagyhatalom hazai kizsolgálói alkalmazzák. Persze, szerintük
nekik szabad.
Gondoljunk csak vissza történelmünkre: minden nagy kor egy-egy erős, határozott
vezető nevéhez kötődik. Kell-e ma hangsúlyozni, hogy Magyarországnak ma erős,
határozott vezetőre (vezetőségre) van szüksége ahhoz, hogy lezárja a nemzetellenes
hatalomgyakorlási időszakot, és megalapozza a nemzet öncélú hatalmi rendjét?
*
Egy terjedelmes iromány forog, tolakodóan a nemzetközi diplomácia terepén, amelynek
megfogalmazói tételesen felsorolják, hogy miért nem lehet elfogadni a magyar kormányt
demokratikusnak. A címe: Vádirat az Orbán-kormány antidemokratikus magatartása ellen. Kiadja a
Kanadai Magyar Dem okratikus Charta (2011. október 23.) Ebből közöljük a bevezető részt
és a Zárszót:
„Magyarországgal kapcsolatban Vaclav Havel és több száz, a kommunizmus
elleni harcban ismertté vált közép-európai politikus és értelmiségi személy 2011
elején egy felhívást intézett az Európai Unióhoz (lásd: www.iprotest.hu): Súlyos
veszélybe került a szabadságban egyesült Európa célkitűzése. Megtörtént az,
amit az Európai Unió hivatott megakadályozni, és amit sokan
elképzelhetetlennek tartottak: az Unió határain belül a 2004 óta tagállam
Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát. Mindössze húsz évvel a
kommunizmus bukása után Magyarország egyébként demokratikusan
megválasztott kormánya, visszaélve a törvényhozási többségével, módszeresen
leépíti a demokrácia fék- és ellensúlyrendszerét, eltörli az alkotmányos
korlátokat és a kormányzó párt uralma alá hajtja az összes hatalmi ágat, a
2
3. független intézményeket és a sajtót … Az alapjogok megtagadása egy
országban minden európai polgárt megaláz. Ha akár egyetlen nemzet bizalma
is megrendül az iránt, hogy Európa képes megvédeni a demokráciát, az a
»demokrácia deficit« újabb vádjához és végül Európa demokratikus
küldetésének globális kétségbevonásához vezet. Felszólítjuk tehát Európa
parlamenti képviselőit, biztosait, kormányait és pártjait, hogy állítsanak fel
világos normarendszert a demokratikus értékek – a pluralizmus, a
szólásszabadság, az egyéni jogok, a hatalmi ágak elválasztása, az
igazságszolgáltatás függetlensége – tiszteletben tartására. Az európai
intézményeknek képessé kell válniuk arra, hogy megnevezzék és megszégy eníts ék
a normák áthág óit, s így ne m z et eink továbbra is az Unióhoz fordulhassanak iránymutatás ért
a szab a d s á g j o g o k me g őrz é s é é rt vívott mind enna pi harcukban.”
„Zárszó . Vádiratunk adatokkal támas ztotta alá Vaclav Havel és társainak állítását,
nev e z et e s e n azt, hogy Orbán Viktor kormánya , „ … vi s s z a élv e a törvényho z á si többs é g é v el ,
mó d s z er e s e n leépíti a de m okrácia fék- és ellensúlyrends z er ét, eltörli az alkotmány o s
korlátokat, és a kormány z ó párt uralma alá hajtja az öss z e s hatalmi ágat, a függ etlen
intézm é n y e k et és a sajtót. Tény ekk el bizonyítottuk, a Harvardi e g y et e m profes s z orának,
Kornai János állítását: Magyarorszá g az 1 9 8 9 – 1 9 9 0 és 20 1 0 nyara köz ötti id őszakban
de m okrácia volt. Most már ne m az; a politikai formáció , am elyb e n élünk, autokrácia”.
Nézzük csak: „Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát.” A
sokféle demokráciamodellek egyike a liberális demokrácia, európai
gyakorlatban ugyanaz amit a globális pénzügyi lobby előír az Egyesült Államok
részére. Szépen megfogalmazva (Wikipédia): „A liberális demokráciában a
működési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemző,
vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. A
politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a
magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti a kormányzati
beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az
állam szerepét.”
A szép megfogalmazásból hiányzik a lényeg: pénz, áru és munka szabad
áramlása, szabad piac, csak a rend fenntartására korlátozott állam. A globális
szépvilág a jelenlegi internacionalista baloldal ideológiai alapja, amiből
mindenféle szocialista jelszó és tartalom eltűnt a rendszerváltoztató osztogatás
során. A liberális demokrácia a valóságban mindaz amit Magyarországra
rákényszerítettek az egypártdiktatúra után. Amibe tönkrement az ország.
Tehát a magyar kormány „módszeresen leépíti a demokrácia fék- és
ellensúlyrendszerét, eltörli az alkotmányos korlátokat, és a kormányzó párt
uralma alá hajtja az összes hatalmi ágat, a független intézményeket és a
sajtót”. Erre Lánczi András (Heti Válasz) véleménye ad választ: „A
liberálisok azt képzelik, hogy a demokrácia eleve azonos a liberális
elvárásokkal, holott nem az, mert a demokrácia csupán lehetőséget ad a
kormányzás különféle értelmezésére. Végül, sokan képtelenek megkülönböztetni
a demokráciát annak minőségi kritériumaitól. Primitíven kifejezve, ha nem én
vagyok hatalmon, akkor nincs demokrácia. Arisztotelész szerint a
3
4. demokráciának számos formája létezik, pedig ő még nem volt rákényszerítve
választani jobb- vagy baloldal között.”
Az említett chartás szőrszálhasogatók politikiai társulatuk és egyéni
érdekeik részére kitalálták, hogy Európa népei, országai, kormányai részére
kizárólag az általuk megfogalmazott liberális demokrácia az egyetlen létezhető,
megengedhető életforma, és amely nép, ország, kormány nem veti magát alá
ennek a diktátumnak, azt a többi hűségesnek meg kell támadni, és kényszer
alkalmazásával rá kell kényszeríteni az egyetlen politikai recept követésére.
Ilyen követeléssel csak a mások iránti türelmetlen, egykönyvű, diktatórikus
pártember lép elő, akinek ez a politikai közeg kell hatalmi céljai részére.
Farizeusok ugyanakkor, mert húsz éven keresztül végzett diktatórikus kifosztó
uralkodásuk idején ezek a követelmények soha nem jutottak eszükbe. Részükről
tehát álságos a kinyilatkoztatás a liberális (helyesebben liberalista) demokrácia
mellett.
A liberalista számára az érvényesülés mechanizmusa az egyéni érdek
követése, amibe nem fér bele a közösségi akaratot érvényesítő törekvés. A
liberális demokráciában elvi álláspont, hogy az állam gyenge legyen, mert a
piac mindent elrendez. Az a piac, aminek kizárólagos törekvése a profit. Mi
védheti meg a démoszt, a népet a kizsákmányolóktól? Csakis az erős állam –
amennyiben a nép javát szolgálja.
Ide illik Varga Mihály beszéde a Fidesz kongresszuson, szeptember 28-án, ahol
a nemzetgazdasági miniszter rámutatott, hogy 2010 óta sikerült bebizonyítani – új irányt
tudunk szabni a gazdaságnak. Olyat, ahol a magyar emberek érdeke az első és a
legfontosabb, olyat, ahol a gazdaságot úgy szervezzük újra, hogy az a magyar emberekért
legyen, ne pedig fordítva. Olyat, ahol a megtermelt javak nem a keveseket, hanem a
sokaságot szolgálják, és ahol nem költünk többet, mint amennyit megtermelünk – sorolta.
Tájékoztatott arról, hogy négy évtizedes mélyponton van az infláció, emelkedtek a
reálbérek, a hiányszámunk Európa-szerte irigyelt, valamint megszűnt az ellenünk folyó
túlzottdeficit-eljárás is. 1000 milliárdnyi devizaadósságtól menekültek meg a
lakástulajdonosok, eddig 488 ezer devizahitelesen tudtunk segíteni – tette hozzá a fideszes
politikus. Hangsúlyozta – mindezek mellett csökkent az államadósság, és az állam több mint
600 milliárd forint hitelt vállalt át az önkormányzatoktól. Bebizonyosodott, hogy a
pénzromlást akkor is kordában lehet tartani, ha alacsony a kamat, és olcsó pénzhez jutnak a
hazai vállalkozások – emelte ki.
Mint mondta, a kormány bebizonyította a világnak, hogy van Magyarországon egy
olyan politikai közösség, amely érti az idők szavát, tudja, hogy mit akar, és hogyan érje el
azt. Közben azt is tudja, hogy a magyar nemzeti érdek az első, mert lejjebb ebből nem
adunk – mutatott rá.
4
5. Varga Mihály szólt arról is, hogy Magyarország abban is jobban teljesít, hogy az ország
újra rólunk szól, arról, hogy hogyan vagyunk képesek jobban beosztani azt, amink van, és
hogyan vagyunk képesek jobban dolgozni, jobban teljesíteni, mint korábban. Az ország
megváltozott, már nem a bankok, nem a multik, nem az IMF, vagy a privatizált közműcégek
vezetőinek a szava a döntő, hanem a magyar emberek hangja – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, tudjuk, hogy a baloldali gazdaságpolitika hova vezet. Ahogy a régi
történet mondta: a szocializmus addig tart, amíg el nem fogy más pénze – jegyezte meg,
hozzáfűzve, amit mi elértünk, az pontosan a baloldal ellentéte.
*
Egy országon belül nagyon is egészséges, hogy különböző politikai
pártok igyekeznek érvényre juttatni megbízóik, híveik akaratát, vállalt
elveiket, az ország dolgainak rendezése érdekében. Ugyanakkor
Magyarországon – Európában talán egydülállóan – jelen van évszázada
egy olyan politikai képlet, amelynek nyilvánvaló célja az ország
kiszolgáltatása valamely érdekelt nagyhatalomnak. Első alkalommal
1918 novemberétől 1919 augusztusáig tombolt a nemzetellenes terror a
háborúban kimerült országban. Majd 1945-ben tért vissza a szovjet
megszállással a hazaárulók uralma, így rendezkedtek be
egypártdiktatúrában a szovjet megszállás végéig. Ez az internacionalista
baloldal azonnal az új nagyhatalmi nyomulás szolgálatába állt. Csak
2010-ben jött el az alkalom a magyar nép demokratikus döntésével
megindítani azt a folyamatot – mérhetetlen nagy ellenállással szemben
–, amitől remélhető az ország megmentése a gazdasági és politikai kiszolgáltatottságból.
További történelmi feladat: el kell takarítani a hazaárulók szervezeteit a politikai porondról.
Ehhez kell jövő évben a választók elegendő számú akarata.
„A baloldal visszatérve lerombolná azokat az eredményeket, melyeket az elmúlt időszakban
sikerült elérni” – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Keresztény
Értelmiségiek Szövetségének fórumán. „Tudjuk, milyen kormány jönne helyettünk, nem
ringathatja illúzióba ma g át senki se m – mondta Kövér László, majd úgy fogalmazott: – ha a
baloldal vissz at ér, és leromb olja azt, amit könny ekk el és verítékkel kisz env e dtünk
ma gunkb ól az elmúlt né g y évb e n , enn ek az orszá g n ak vé g e . Esélyünk utolsó m orzs áit
söp örtük öss z e 20 1 0 - ben” – hangsúlyozta. Szerinte a csodával határos teljesítmény, hogy
sikerült visszarántani az országot a szakadék széléről. A házelnök szerint „ne m c s a k
5
6. önm a g unkho z kép e st teljesítünk jobban, hane m az Európai Unió tagorszá g ainak jelent ős
rész éh e z visz onyítva is.”
Döntő ütközetre készül a posztkommunista baloldallal Orbán Viktor, aki
szerint a nemzeti kormányzat 2014-es sikere a végső győzelmet jelentené. Minden
valószínűség szerint egy negyedszázados küzdelem lehetséges lezárására utalt. Orbán a
visegrádi frakcióülésen beszélt arról, hogy a rendszerváltó jobboldalnak utoljára kell
megküzdenie a posztkommunista baloldallal, a fideszes győzelem pedig felmorzsolhatja a
még létező, megalvadt struktúrákat. Mint mondta, 25 évet szánt életéből erre a küzdelemre.
6
7. önm a g unkho z kép e st teljesítünk jobban, hane m az Európai Unió tagorszá g ainak jelent ős
rész éh e z visz onyítva is.”
Döntő ütközetre készül a posztkommunista baloldallal Orbán Viktor, aki
szerint a nemzeti kormányzat 2014-es sikere a végső győzelmet jelentené. Minden
valószínűség szerint egy negyedszázados küzdelem lehetséges lezárására utalt. Orbán a
visegrádi frakcióülésen beszélt arról, hogy a rendszerváltó jobboldalnak utoljára kell
megküzdenie a posztkommunista baloldallal, a fideszes győzelem pedig felmorzsolhatja a
még létező, megalvadt struktúrákat. Mint mondta, 25 évet szánt életéből erre a küzdelemre.
6