news

1. Vízkereszt napján, ra-
gaszkodva a régi szoká-
sokhoz, kidobtuk a kará-
csonyfát, amely az ünne-
pek alatt szépen feldíszít-
ve foglalt helyet Las
Vegasban lévõ lakásunk-
ban. A kidobtuk szót csak
feltételesen használom, hi-
szen a mûfa a garázsban
várja a következõ kará-
csonyt, miután feleségem
néhány nappal hatodika
után tette ki oda.
A karácsonyfa idillikus
kelléke az ünnepi hangu-
latnak, sokan tovább, Víz-
kereszt napja után is bent
tartják a lakásban. Ez fõ-
képpen az élõfákra vonat-
kozik, ugyanis az élõ fe-
nyõ kellemes illatot áraszt
a lakásban, viszont hul-
lajtja szúrós leveleit, ezért
a tisztítás elég sok kelle-
metlen munkával jár.
Evanstonban az emele-
ten laktunk, és amikor sor
került a karácsonyfa el-
tüntetésére, feleségem
utasítására egyszerûen ki-
dobtuk az ablakon. Így el-
kerültük az emeleti feljáró
tisztítását, az a munka
mindig sok vitával járt, és
a békés karácsonyi han-
gulat után néha veszeke-
dést is okozott.
A ház elõtti pázsitról
csak a járdára kellett húz-
ni a fát, amelyet onnan
Evanston város vitt el a
feldolgozóba. Bizonyára
így van ez Las Vegasban
is, a városi teherautók ösz-
szeszedik a kitett fákat, és
eltüntetik a járdákról.
A kaszinóvárosban
újak vagyunk, csak három
éve lakunk itt, ezért én
nem ismerem az itteni
szokásokat, csak feltétele-
zem, hogy itt hasonlóan
mûködik minden, mint
Chicagóban.
A békés karácsonyi és
szilveszteri, újévi ünne-
pek után lassan elkezdõd-
tek a politikai harcok, bár
a folytatódtak szó jobban
illett volna ide. Barack
Obama elnök január 10-én
búcsúzó beszédet mon-
dott Chicagóban, ezt kö-
vette a Donald Trump-
sajtókonferencia a New
York-i Trump Towerban.
Ezt kellõ izgalommal vár-
ták a sajtó munkásai, hi-
szen több mint félév telt el
az utolsó Trump-
sajtótájékoztató óta.
Egyik beszédet sem
hallgattam végig, lesz még
részem belõlük a jövõben,
hiszen Trump beiktatása
azóta megtörtént, és
Obama sem tûnik el
csendben, már most beje-
lentette, aktív részese akar
lenni a politikai életnek.
Ez várható volt, bár ez ide-
ig az elnökök miután le-
léptek, általában békésen
eltûntek a balfenéken, és
visszavonultak a politiká-
tól.
Obama – úgy látszik –
harcolni szándékszik az
Obamacare néven elhíre-
sült, vagy inkább hírhedt-
té vált elnöki életmûvéért,
amit az új elnök, Donald
Trump és csapata el akar
tüntetni a törvényekbõl.
Nagy harc várható a két
oldal, a liberális demokra-
ták és a konzervatív re-
publikánusok között.
Jelenleg a republikánu-
sok oldala van fölényben,
a kongresszus mindkét
házában többségben van-
nak, és az elnök is repub-
likánus, tehát hozzájuk
tartozik. Így jelenleg a
konzervatívok fölénye lát-
ható, ámbár a politikában
ez változó. Egyébként ek-
kora kongresszusi diffe-
rencia az 1920-as évek vé-
gén volt utoljára az USA-
ban.
A politikai tûzijátéko-
kat élõ adásban nézhet-
tük, de nem voltak túlsá-
gosan érdekesek. Donald
Trump állta a sarat, az új-
ságírók, riporterek pedig
feltették a kényes kérdése-
ket, amelyekre az akkor
még jövõ elnöke nem szí-
vesen válaszolt. A CNN
egyik riporterét alaposan
rendreutasította, gondo-
lom, a liberális, nyíltan
Hillary Clintont támogató
tévéadó számára nem es-
hetett túl jól a kritika.
A saját véleményem
azonban megegyezett az-
zal, amit Donald Trump
mondott. Természetesen
magam is egyetértek az el-
nök véleményével, a CNN
„biased” – azaz elfogult –
módon tudósított, sokszor
kifejezetten hazug, elfer-
dített hírekkel próbálta
Hillary Clinton javára for-
dítani a választást. Hála az
okos amerikai választók-
nak, ez nem sikerült,
elõbb-utóbb még a politi-
kától független polgárok is
átláttak a szitán.
„Maguk álhírgyártók” –
mondotta Trump, miköz-
ben rámutatott a CNN ri-
porterére, akit késõbb a
Trump-kormány kijelölt
sajtótitkára megfenyege-
tett: amennyiben folytatja
a beszélgetést folytonos
kérdésekkel zavaró stílu-
sát, máskor nem engedik
be a sajtókonferenciákra.
Ez természetesen éles
visszhangot váltott ki a li-
berális körökben, de ez is
mutatta, hogy Trump be-
iktatása után változások
állnak be az elnök sajtó-
kapcsolatában. Nekem
sem tetszett az effajta fe-
nyegetés, de a másik oldal
okoskodó fûbe-fába bele-
kötõ stílusa is állandóan
kiverte nálam is a biztosí-
tékot.
Trump ez ideig önálló
egyéniség volt, gondolom,
ezután sem változtat állás-
pontján, ezért politikai
balhék, finomabban talán
földrengések várhatók
lesznek, miután Hillary
Clinton támogatói min-
dent megtesznek azért,
hogy kétségbe vonják
Trump gyõzelmét.
Az oroszok internetes
beavatkozásáról beszél-
nek, pedig azt már a de-
mokraták is elismerték,
hogy az orosz beavatko-
zás nem befolyásolta a
szavazáshoz használt
komputereket.
John Lewis, Georgia ál-
lam képviselõje kijelentet-
te, hogy Donald Trump
„illegitimate president”,
vagyis magyarul törvény-
telen. A kolosszális mar-
haságra Trump szokásos
Twitter-üzenetben vála-
szolt: a képviselõ jobban
tenné, ha a saját háza
problémáival foglalkozna,
van belõlük elég. Többek
között azzal, hogy a kör-
nyéket ellepték a kriminá-
lis elemek.
Hillary Clinton saját
magának köszönhette a
vereségét, hiszen közép-
nyugati államokat – Ohio,
Michigan, Indiana és
Wisconsin – hagyott ki a
kampányából, ahol a kö-
zéposztályhoz tartozó fe-
hérek nagy számban Do-
nald Trumpra szavaztak.
Ott ment el a demokra-
ták számára az elnökvá-
lasztás, a középosztály el-
felejtett fehér szavazói vál-
tozást akartak. Egyébként
nyilvánvaló, hogy az oro-
szok hekkeltek, de ezt tet-
ték további európai és
ázsiai államok, feltétele-
zem, az Egyesült Államok
is kémkedett, és kémke-
dik.
Azt ugyan még nem
hallottam, hogy más or-
szágok választásába pró-
báltak volna beavatkozni.
Barack Obama chicagói
beszédét a tömegbõl so-
kan a „Four more years!”
– Még négy évet! – kiáltás-
sal kisérték. Még csak az
hiányozna! Hillary Clin-
ton valószínûleg folytatta
volna Obama szocialista
munkáját.
Egyébként Obama a
K Ö Z É L E T – 9. oldal2017. február 11. – 6. szám
AMERIKAI KRÓNIKA
Harmath István
búcsúbeszédben elismer-
te, a faji kérdés továbbra is
megosztja az amerikai tár-
sadalmat, hiába hitte
nyolc éve a világ, hogy egy
fekete – afro-american –
elnök megválasztásával
varázsütésre minden meg-
változik.
Amennyiben reálisan
nézzük a helyzetet, akkor
látjuk, tulajdonképpen a
helyzet súlyosbodott. Va-
jon mennyit segített a fe-
keték és fehérek megbé-
kélésén a Black Lives
Matter mozgalom? Nem
szabad elfelejteni, Obama
vezetése alatt az USA és
Izrael közötti kapcsolat is
a lehetõ legmélyebb pont-
ra süllyedt.
Tény, hogy Oszama
bin Laden, akinek 9/11-et
köszönhettük, örökre el-
tûnt a világ színpadáról,
de ezen kívül sok jót nem
lehet elmondani Obama
és külügyminisztere,
Hillary Clinton mûködé-
sérõl. Nem lehet nagy ál-
lamférfiként nézni és em-
lékezni Obamára, végül is
õ teremtette meg az Isz-
lám Államot.
Donald Trump beikta-
tása elõtt már baráti
jobbját nyújtotta Izrael-
nek, bár itt is vigyáznia
kell, hiszen a régióban
fontos arab államok is
vannak.
Vajon megszelídül-e
Trump, miután beköltö-
zött a Fehér Házba? Nem
hiszek a változásban, sze-
rintem éppen olyan arro-
gáns lesz elnökként, mint
amilyen elõtte volt, hiszen
ezzel nyerte a választást.
A Trump Towerben tar-
tott sajtótájékoztatón kije-
lentette, az oroszokkal
nincs semmiféle megálla-
podása, azt viszont jónak
tartja, amennyiben Putyin
kedveli õt, az lehetõség,
nem pedig teher lehet a
két nagyhatalom további
kapcsolatában.
A Demokrata Párt leve-
lezésének feltörésérõl szó-
ló botrányt nem az õ érde-
kében okozták a oroszok,
hanem azért, mert védte-
lenek voltak. A Republiká-
nus Párt szerverei pedig
ellen tudtak állni a táma-
dásnak.
Továbbá Hillary Clin-
ton nyakába varrta az elõ-
választáson elért Trump-
sikert. Bizonyára azt gon-
dolhatták a demokraták
vezetõi, hogy õt sokkal
könnyebb lesz legyõzni,
mint bárki mást. Hát, ez a
terv is visszafelé sült el,
amint annyi más is.
Donald Trump politiká-
ja elsõsorban az „America
first” – Elsõsorban Ameri-
ka – elven alapul, ez pedig
lényeges változást jelent a
liberális új világkép elé. Ez
a politika nyerte meg az
Obámáék által elfelejtett
fehér választók többségét,
ezért nyerte Donald
Trump az elnökségért fo-
lyó küzdelmet.
A magam részérõl sok
sikert kívánok az új elnök-
nek, és egyben bízom ab-
ban, hogy vezetése alatt
sikeres lesz Amerika is!
Politikai tűzijáték – élőadásban
Trump sajtókonferenciája január 11-én
Karácsony Las Vegasban
John Lewis, Georgia állam
demokrata képviselõje
Kicsúszott az Egyesült Államok a legjobbak közül
Holatökéletesdemokrácia?
Norvégia továbbra is a vi-
lág legtökéletesebb demok-
ráciája, az Egyesült Államok
azonbanmárnemtartozika
legdemokratikusabb orszá-
gok csoportjába az
Economist Intelligence Unit
éves felmérése szerint.
Magyarország az összes
közép-európai EU-állam-
mal, számos euró-övezeti
országgalésimmárazEgye-
sült Államokkal együtt ab-
ban a legnépesebb országc-
soportban van, amelyek az
EIU kritériumai szerint szin-
tén demokráciák, de demok-
ratikus berendezkedésüket
hiányosságok is jellemzik.
A világ egyik legnagyobb
gazdasági-politikai elõrejel-
zõ intézete az idén is 167 or-
szágra és területre dolgozta
ki globális demokráciainde-
xét, amelyet öt fõ érték hatá-
roz meg: a választási folya-
mat és pluralizmus, a kor-
mányzati mûködés, a társa-
dalom részvétele a politikai
folyamatokban, a politikai
kultúra színvonala és a pol-
gári szabadságjogok érvé-
nyesülése.
A „teljes demokráciák”
körében 19 állam szerepel,
az Egyesült Államok kiesé-
sével eggyel kevesebb, mint
tavaly. Közülük is a legtelje-
sebb demokrácia Norvégia.
A „hibák jellemezte de-
mokráciáknál” 57 ország
szerepel, köztük az Egyesült
Államok, amely a 21. helyre
került.
Magyarország a 167 or-
szágot számláló teljes listán
az56.helyenáll.Ugyanebbe
a körbe tartozik Franciaor-
szág, Olaszország, Belgium,
Portugália, Görögország,
Ciprus, Csehország, Len-
gyelország, Szlovákia és
Szlovénia.
A demokrácialista utolsó,
167. helyezettje idén is
Észak-Korea.
1956-os emlékmûvet avattak Mexikóban
Alakítottuk a történelmet
Az 1956-os forradalom és
szabadságharc hõseinek
tiszteletére állított emlékmû-
vet avatta fel Magyarország
mexikóvárosi nagykövetsé-
gén Kövér László, az Ország-
gyûlés elnöke. Az emlékmû
Kepenyes Pál Mexikóban élõ
magyar szobrászmûvész al-
kotása, aki részt vett a forra-
dalomban.Aházelnökhang-
súlyozta: a 60 évvel ezelõtti
forradalom és szabadság-
harc emléke különleges he-
lyet foglal el minden magyar
ember szívében. Szellemisé-
ge, tisztasága és tragikuma
révén azóta is példaként
szolgál világszerte, sokan és
a meg nem alkuvó szabad-
ságvágy szimbólumaként te-
kintenek rá – fejtette ki.
„Biztató és felemelõ ér-
zés is egyben, hogy az
1956-os forradalom olyan
lelki közösséget teremtett,
amellyel a világ nyugati fe-
lén mindenki azonosulni
tud” – folytatta. Elmondta,
a forradalom híre annak
idején szétfutott a nagyvi-
lágba, és ma sem szabad
hagynunk, hogy annak
emléke elhalványuljon.
1956-ban a magyarság
bebizonyította, a történe-
lemnek a legnehezebb idõk-
ben is nemcsak áldozatai,
hanem alakítói is lehetünk,
ha pedig képesek vagyunk
erre, akkor a történelmün-
ket is saját jobbik énünk ké-
péretudjukformálni–hang-
súlyozta a házelnök.
Az emlékmû avatása