Az Alaptörvény R) cikkében előírt nemzeti hitvallás, az ezeréves magyar jogállamiság értékeit obstruáló Fővárosi Törvényszék működésének színvonala és erkölcsi minősége nem felel meg az európai alkotmányosság normáinak. Többek között szisztematikusan rombolja a nemzeti identitást kifejező magyar nyelvet. Nyelvében él a nemzet - mondja Széchenyi, Kölcsey, Kazinczy, Kisfaludy és más nagyságok. Az Alaptörvény H) cikk (2) bekezdése védi az anyanyelvünket, amire az autoriter bírák fittyet hánynak. A hivatásos nyelvrombolók égbekiáltó műveletlensége hiteltelenné teszi az ítélkezést. A tényállástól fényévnyi távolságra lévő határozatok fogalmazása nemhogy nem választékos, de tele vannak nyelvhelyességi, mondatszerkesztési hibákkal, a magyartól idegen germanizmusokkal (megállapításra „kerül”), amelyekért az elemi iskola ötödik osztályában megbuktatják a tanulót. Az ítélkezés minősége pedig arányos a botrányos színvonaltalansággal. A kiskorú gyermekem ekként minősítette a bírák intellektuális teljesítményét: Ha én ilyen pocsékul fogalmaznék, Judit néni megbuktatna nyelvtanból.

1. Sótonyi József: A bírói hatalom alkotmányellenes működése című dolgozat 1. sz. melléklete
https://hu.scribd.com/doc/57823690/A-biroi-hatalom-alkotmanyellenes-m%C5%B1kodese
Fővárosi Törvényszék, a jogsértés központi generátora
Az Alaptörvény R) cikkében előírt nemzeti hitvallás, az ezeréves magyar jogállamiság értékeit obstruáló Fővárosi
Törvényszék működésének színvonala és erkölcsi minősége nem felel meg az európai alkotmányosság normáinak.
Többek között szisztematikusan rombolja a nemzeti identitást kifejező magyar nyelvet. Nyelvében él a nemzet -
mondja Széchenyi, Kölcsey, Kazinczy, Kisfaludy és más nagyságok. Az Alaptörvény H) cikk (2) bekezdése védi az
anyanyelvünket, amire az autoriter bírák fittyet hánynak. A hivatásos nyelvrombolók égbekiáltó műveletlensége
hiteltelenné teszi az ítélkezést. A tényállástól fényévnyi távolságra lévő határozatok fogalmazása nemhogy nem
választékos, de tele vannak nyelvhelyességi, mondatszerkesztési hibákkal, a magyartól idegen germanizmusokkal
(kijelentésre „kerül”, megállapítást „nyer”), amelyekért az elemi iskola ötödik osztályában megbuktatják a
tanulót. Az ítélkezés minősége pedig arányos a botrányos színvonaltalansággal. A gyermekem ekként minősítette a
bírák intellektuális teljesítményét: Ha én ilyen pocsékul fogalmaznék, Judit néni megbuktatna nyelvtanból.
A jogállamiság legnagyobb vívmányával, a bírói autonómiával visszaélő korifeusokat azonban nem lehet
megbuktatni. A függetlenséget a felelőtlenséggel összemosó bírák istent játszanak, a törvény fölé helyezik
önmagukat, jogkövetés helyett jogsértő magatartási mintát közvetítenek a társadalomnak. Orvos, mérnök,
pedagógus, lakatos, kazánfűtő, kötéltáncos, mindenki felelős a munkájáért, kivéve az emberi életekről döntő bírót.
A bírói hivatás nem társul felelősséggel. Az adófizetők pénzéből élő bírák a Bjt. 1.§ (2) bekezdés értelmében
szolgálatot teljesítenek. A peres fél azonban nem választhat bírót, hanem az oktrojált jogviszonyban kénytelen
perköltséget fizetni akkor is, ha az autoriter bíró tisztességtelen, pártos, műveletlen, alkalmatlan.
A diszkrimináció alkotmányos tilalmával kontradikcióban az alkalmatlan bírák ellen nem indítható per, mert a
jogforrásként kezelt „bírói gyakorlat” és a módosított Pp. 130.§ (1) bekezdés g) pontja önkényes értelmezése
felülírja az alkotmányos normákat. A munkáltató perelhető ugyan, de a bíróság elleni eljárásban a polgár
pernyertességi esélye aszimptotikus jelleggel konvergál a nullához. Miért? Azért, mert a totalitárius rendszerben
szocializálódott bírák és tanítványaik nem az alkotmányos rendet védik, hanem egymás jogsértését palástolják az
általuk kreált orwelli demokrácia égisze alatt, amelynek vezérelve: mindenki egyenlő, de a bírák egyenlőbbek.
Az igazságszolgáltatás prominens szereplői jogkövetés helyett jogsértő magatartási mintát mutatnak. Példaként
említem: befolyással való üzérkedés miatt bilincsbe verve vitték el dr. Varga Gergely ügyészt, a BRFK magas
rangú rendőrtisztjeit tartóztatták le a Vizoviczki-ügy és más korrupciós bűncselekmények okán. Hivatali
visszaélés következményeképp tíz éven át élvezheti a börtön színpompás világát dr. Németh Norbert, a Szegedi
Törvényszék tanácsvezető bírája. Dr. Czene Klára elnök ellen eljárás indult. A köztársasági elnök felmentette dr.
Varga Tibor bírót, mert nem tudott elszámolni a hirtelen hatalmasra duzzadt vagyonával. Nem akart lemaradni a
törvénysértési versenyben a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, dr. Polgárné dr. Vida Judit sem, aki önálló
gondolatok hiányában a sajátjaként publikálta (plagizálta) Paulo Coelho és Jean Kittson világhírű írók műveit. Mi a
szerzői jogok pofátlan megsértésének jogkövetkezménye? Semmi. Sőt, az OBH elnöke, dr. Handó Tünde védelmébe
vette a kolléganőt, beosztotta az OBH-ba, majd kinevezte tanácsvezető bírónak a Budapest Környéki Törvényszékre.
Még szerencse, hogy nem tüntette ki a „posztkommunista hatalmi arrogancia ötszörös hőse” érdemrenddel.
Tamási Áron mondotta: aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan. De az OBH szerint bírónak alkalmas.
A bírói önkény, a sorozatos hivatali visszaélések meghaladják a társadalom tűrőképességét és végzetesen
megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. A bírák bizalmi indexe mélypontra zuhant, ami példátlan az ezeréves
magyar jogállamiság történetében Werbőczy Tripartitumáig visszamenően. Az illegitim Kádár-rezsim „szocialista
igazságszolgáltatási” metodikáját követő bírói kar obstruálja Magyarország jogállami működését és veszélyezteti
az Európai Unió alkotmányos rendjét. Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke ekként nyilatkozik A bírói hatalom
kárfelelőssége című tanulmányában: „A bírósági jogkörben eljáró személyek károkozó magatartása - amennyiben
következmények nélkül marad - az államhatalom oldaláról nézve súlyos működési zavart eredményez; rést üt a
jogállamiság, a jog uralma alá vetett állam eszméjének pajzsán, teret engedve ezzel az önkénynek.”
A Legfelsőbb Bíróságból derivált Kúria elnöke a kommunista diktatúra propagandáját túlszárnyaló szorgalommal
szokta dicsőíteni az igazságszolgáltatás „magas színvonalát”. Darák elnök úr dezinformál, vagy halvány fogalma
sincs az autoriter bírák botrányosan színvonaltalan működéséről. A nyelvhelyességi, mondatszerkesztési hibáktól
hemzsegő határozatok közül idézek egy jellemző példát. A Fővárosi Törvényszék divíziójaként működő, a Bszi.

2. 18.§ (3) bekezdése értelmében jogi személyiséggel nem rendelkező (nem perképes) Pesti Központi Kerületi Bíróság
bírája, dr. Váczi Judit produkálta az alábbi grammatikai bűncselekményt, amiért kampó jár a dedóban:
- 11.P.50.474/2014/6. sz. jegyzőkönyv 3. oldal: „…vonatkozásában fojtatja le az eljárást.”
(Kit akar megfojtatni a harcias bírónő?)
- 11.P.50.474/2014/14. sz. ítélet 2. oldal: „… a közös képviselő nem hívta meg őt a társasház közgyűlésekre
(helyesen: közgyűléseire), nem vehetett részt a társasház életébe…” (helyesen: életében).
Dr. Váczi Judit bírónak ez idáig nem sikerült megismerkednie a helyhatározó és a célhatározó közötti rejtelmes
különbséggel. Követelem: hozza nyilvánosságra a diplomamunkáját. Világraszóló szellemi bravúr lehet.
A jogállami kontroll és felelősség nélkül működő bírák nemcsak a határozatokban, hanem az adófizetők pénzéből
finanszírozott bírósági honlapon is támadják a magyar nyelvet. Íme, az elemi iskolás szintet alulról súroló,
negatív olimpiai csúcsot döntő iromány, ami évekig díszelgett a birosag.hu portálon:
A bírósági közvetítői eljárás
Perbeszéd helyett párbeszéd - Vitarendezés bírósági közvetítéssel
A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos vitarendező (peres) eljárásoktól lényegesen
eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat.
Ehhez a vitában nem érintett semleges, pártatlan harmadik személy (mediátor) segítségét veszik igénybe.
A közvetítői eljárás igénybe vételével a per megelőzhető, helyettesíthető vagy a már elkezdődött per néhány hét alatt
befejezhető. A bírósági közvetítés mindezeken túl ahhoz is segítséget nyújt, hogy a per megindulásakor, illetve a per
folyamán is gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a felek per
helyett párbeszéd útján egyezségre jussanak.
Mik a közvetői eljárás előnyei a perhez képest?
A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági peres eljárás. A közvetítői eljárásban nem
fordulhat elő az, mint ami egy perben, hogy az egyik fél nyer, a másik pedig veszít. A bírósági közvetítő segít a
feleknek abban, hogy maguk találják meg a megoldást a problémájukra. A megegyezéssel mindkét fél nyer,
miközben a megegyzés (helyesen: megegyezés) növeli a felek egymás iránti bizalmát és javítja a kapcsolatokat is.
Vannak-e pénzbeli előnyei a bírósági közvetítésnek?
A bírósági közvetítői eljárás ingyenes. A bírósági közvetítő segítségével zajló vitarendezés során nincs bizonyítási
eljárás, ezért jóval kisebb a perköltség, és sikered (helyesen: sikeres) megállapodás esetén a felek
illetékkedvezményben részesíthetők.
Kinek érdemes igénybe venni és milyen esetekben a bírósági közvetítői eljárást?
Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével. Az eljrásben (helyesen: eljárásban) az vehet részt, akinek
peres ügye indul (,) vagy már folyamatban van
Közvetítés per nélkül
Akinek nincs peres ügye folyamatban és nem is kíván pereskedni a vitás ügyében, a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium honlapján található névjegyzében (helyesen: névjegyzékben) szereplő közvetítők közül választhat.
Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?
• családjogi viták, például válás, gyermekelhelyezés, láthatási jog, vagyonmegosztás
• szerződéses és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok, gazdálkodó
szervezetek egymás közötti vitái
• munkajogi konfliktusok, amelyben (helyesen: amelyekben) a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a
munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések.
Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?
A bírósági közvetítő segít a felek közti párbeszéd helyreállításában. A felek álláspontjának meghallgatását követően a
felek közti írásos megállapodás létrejöttét és annak jóváhagyását segíti. Ha a felek meg tudnak egyezni, a
megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, a peres ügy bíróságának bírája
jóváhagyhatja, ha ezt a felek kérik.
Ugyankkor (helyesen: ugyanakkor) abból sem származik a feleknek hátránya, ha nem sikerül a megegyezés a
közvetítői eljárás keretében. Ebben az esetben a bíróság a peres eljárást lefolytatja (,) és a bíró eldönti a jogvitát. A
peres eljárás folytatást (helyesen: folytatását) a felek is kérhetik.
Hol találja a bírósági közvetítőt?
A felek a lakóhelye szerinti illetékes bíróság hirdetőtábláján is részletes tájékoztatást kaphatnak a hozzájuk
legközelebb eső bírósági közvetítő személyéről, elérhetőségéről.
Keresse a bírósági közvetítőt az alábbi bíróságokon! VÁLASSZA A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉST!
2

3. Irjon (helyesen: Írjon) vagy a kérdezzen a bírósági közvetítésről: kozvetites@obh.birosag.hu
3