AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
Ebben a témában megtekinthő a kommunikáció fogalma. a kifejezés jelentései, eltérő értelmezései, a legfőbb jellemzői és funkciói, a kommunikáció kiindulási feltételei, posztulátumai.
Ebben a prezentációban a társadalmi kommunikáció fogalmáról, modelljeiről, a közvetett,- és közvetlen kommunikáció helyes használatáról és a média és médium fogalmáról esik szó.
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
Ebben az előadásban a kommunikációelmélet tudományának területeit mutatom be, hogy mit foglalnak magukba, és milyen területeit boncolgatja a tudomány magának a kommunikációnak.
Ebben a témában megtekinthő a kommunikáció fogalma. a kifejezés jelentései, eltérő értelmezései, a legfőbb jellemzői és funkciói, a kommunikáció kiindulási feltételei, posztulátumai.
Ebben a prezentációban a társadalmi kommunikáció fogalmáról, modelljeiről, a közvetett,- és közvetlen kommunikáció helyes használatáról és a média és médium fogalmáról esik szó.
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
Ebben az előadásban a kommunikációelmélet tudományának területeit mutatom be, hogy mit foglalnak magukba, és milyen területeit boncolgatja a tudomány magának a kommunikációnak.
Thun éva a társadalmi nem mint értelmező-kategória és mint megoldásra váró p...Éva Thun
A tudományos diskurzusokra jellemző, hogy konzisztenciájuk fenntartása érdekében egy idő után konzervatívvá válnak abban az értelemben, hogy az újabb elméletek csupán olyan módon jönnek létre, hogy azok korábbi megállapításokat és korábbi kutatási eredményeket erősítenek meg. Így az igazság keresése helyett, az eredmények értékelésének szokásai tűnnek fel úgy mint az igazság garanciái a tudományos kutatásban. (HAMILTON 1996:218)
Az új összefüggések iránt így fellépő „vakság”, az összehasonlítás és a szembeállítás módszerével oldható fel. “Az előítéleteket nem elemzéssel vehetjük észre, hanem párhuzamba állítással, szembeállítással és összehasonlítással.” (FEYERABEND 1975:31)
Ehhez az szükséges, hogy a kutató ki tudjon lépni a számára megszokott paradigmákból, el tudjon helyezkedni egy olyan pozícióban, amely más és ezért kényelmetlennek tűnik. Olyan elméleti kereteket kell létrehoznia, melyek felfüggesztik a korábbi eredmények érvényességét, vagy akár konfrontálódnak is azokkal.
Korunk társadalomtudományi kutatásaiban egyre inkább előtérbe kerül és elfogadottá válik a multi-, intra- és interdiszciplináris keretek alkalmazása. Ennek előnye és többlete, hogy az adott témát nem csupán egy-egy diszciplína rendszerének történetileg kialakult hagyományai szerint, a maga tudománykörnyezetében és eszközeivel vizsgáljuk, hanem a kutatás érvényességi kereteit kitágítva, más diszciplínák fogalmi és elméleti tárából is kölcsönzünk, felhasználjuk vizsgálati módszereit.
Az interdiszciplinaritás a neveléstudományban azt ígéri, hogy generatív erőt és lendületet ad a tudománykörnek, mivel olyan friss témák, látásmódok és kutatási módszerek jelennek meg, melyek új érvényes jelentésmezők és témamezők kijelölésére és megismerésre sarkallhatnak.
Thun Éva: Új hangok a pedagógiai filozófia Egyesült Államok kultúrájába ágyaz...Éva Thun
A tanulmánykötet egésze hírneves és fiatal kutatók dialógusára épül, akik írásaikkal a tárgyról szóló gondolkodás hitelesen körképét adják egy olyan időben, amikor a pedagógiai filozófia, csakúgy mint a filozófia és a tudományelmélet egésze számos „fordulaton van túl” – a nyelvi/nyelvészeti, analitikus, és nemrégiben a posztmodern fordulaton.
A pedagógiai filozófia ma már nem képes érvényességét fenntartani és általánosítóan alátámasztani olyan fogalmakat mint a „racionális ember” (man=férfi, az angol nyelvben) anélkül, hogy ne venne tudomást az etnicitás, a társadalmi- nemek és osztályok fogalomkörei és viszonyrendszerei feltárásának szükségességéről ahhoz, hogy régi-új érvényes morális, politikai, esztétikai és episztemológiai elméleteket alkosson. A mai tudománykörnyezetben olyan állításokat sem fogalmazódhatnak meg, amelyek ne definiálnák az elméletek alkotójának kulturális-társadalmi helyzetét és előtérbe helyezett (preferált) szemléletvilágát. A beszélgetés „műfaja” a tanulmánykötetben azért lényeges szempont, mert segítségével olyan személyes szakmai elfogultságok tárulhatnak fel, melyeket gyakran hajlamosak vagyunk védelmezni az intellektuális nyitottság és kíváncsiság kárára. A szerkesztő nem vár megegyezéseken alapuló egyetértést. Inkább élénk intellektuális gondolatcserét, melyet a különböző szemléletmódok interakcióján keresztül mutat be a filozófiai témák körüljárása során. Ennek segítségével várhatóan az élénk és egészséges elméletalkotás kap lendületet. A párbeszédek „eredményei” pedig később tovább gondozhatók.
Társadalmi kommunikáció - Az intraperszonális kommunikációtól az interkulturá...ZJager
A kommunikáció szintjei - A kommunikáció alapjai című Index cikket dolgoztam fel. A következő pár percben szó lesz a társadalmi kommunikáció szintjeiről, az alkalmazott kommunikáció területeiről, az emberi kapcsolatokról. Továbbá videókat láthatunk a testbeszédről és a kulturális sokszínűségről. Tartsanak velem!
Similar to A kommunikációelmélet és tudományterületei (20)
2. I. A kommunikációelméletek
hét tradíciója
1. szociálpszichológiai hagyomány
2. kibernetikai hagyomány
3. retorikai hagyomány
4. szemiotikai tradíció
5. szociokulturális hagyomány
6. társadalomkritikai hagyomány
7. fenomenológiai hagyomány
3. 1. Szociálpszichológiai hagyomány
–Az empirikus módszer használja az
elméletében, az ok-okozati
összefüggéseket vizsgálja
–Neves képviselője Carl Hovland
4. 2. Kibernetikai hagyomány
–A kommunikációt mint
információfeldolgozást fogja fel
–Elnevezés: Wiener -> mesterséges
intelligencia
–Legjelentősebb
képviselői Shanon és Weaver
5.
6. 3. Retorikai hagyomány
- Tisztán hermeneutika módszereket
használ
- A kommunikációt egyirányúnak tekinti
- Ókori görög-római szónoklattanig nyúlik
vissza
- Jeles képviselője volt Arisztotelész
7. 4. Szemiotikai tradíció
- A kommunikációt jelfolyamatnak tekinti
- I.A. Richards írta le első között, hogyan
működnek a szavak
- A jelentést nem a szavak vagy más
szimbólumok hordozzák, hanem maguk
az emberek
- C.K. Ogdennel Richards megalkotta a
szemantikai háromszöget
8.
9. 5. Szociokulturális hagyomány
- Fő tétele a kultúra folyamatos
újrateremtése a beszéd révén
- A valóságról alkotott képünket erősen
befolyásolja az a nyelv, amit
gyerekkorunk óta használunk
- Úttörői a Chicago Egyetem nyelvésze,
Edward Sapir és tanítványa, Benjamin
Lee Whorf
- egy kultúra nyelvének szerkezete
formálja az emberek gondolatait és
tetteit
10. 6. Társadalomkritikai hagyomány
- A kommunikációt intellektuális kihívásnak
tekinti az igazságtalan diskurzus ellen
- A kifejezés -> „Frankfurti Iskola”
tudóscsoport
• A társadalomnak három jellemzőjét
támadják:
– A nyelv kisajátítása a hatalmi előnyök fenntartása
érdekében
– A tömegtájékoztatás szerepe az elnyomással
szembeni érzékenység tompításában
– A tudományos módszerekbe vetett vak hit és a
tapasztalati úton szerzett eredmények kritika nélküli
elfogadása
11. 7. Fenomenológiai hagyomány
- A kommunikációt úgy tekinti, mint emberi
kapcsolatoknak a kialakítását
párbeszédeken keresztül
- nagy hangsúly azon, hogy az emberek
hogyan értelmezik saját szubjektív
tapasztalataikat
- Képviselője Rogers
12. II. A kommunikációkutatás
határterületei
• A kommunikációelmélet interdiszciplináris
tudományos kérdés
• Különböző tudományok kiemelt figyelmet
fordítanak az emberi kommunikáció
különböző folyamataira
• aszerint próbálták meghatározni, hogy
melyik határtudomány oldaláról
közelítettek hozzá
13. Filozófia
- Jaspers: tudományos megismerés
határainak kutatása, a létezés nem jut
egyedül önmegvalósításra -> jelentős a
kommunikáció
Kognitív elméletek
- A nyelv szerepének fontossága
- Ferdinand de Saussure: a nyelv a
legfontosabb társadalmi jelrendszer
14. Kulturális antropológia
- Népek törzsi életmódjának kutatásával
foglalkozik
- Jeles képviselője Ekman
- Nyelvek, beszéd összehasonlítása
Szociológiai kommunikációkutatás
- Hovland: tömegkommunikáció, személyes
befolyás
- Ki, mit mond, milyen kommunikációs
csatornán keresztül, kinek és milyen
redménnyel
15. Szociálpszichológia
- A csoporthatás a kommunikáción
keresztül érvényesül
- Mead: gyermeki személyiség
- Lewin: csoportdinamikai vizsgálat
Etológia
- A kommunikáció elemi formái
- A kommunikáció biológiai alapjai
- Darwin pár munkássága, behaviorizmus
16. Behaviorizmus
- Laboratóriumi körülmények között
- Az inger környezeti hatás, a válasz
cselekvéses reakció
- Thorndike, Watson, Skinner
Információelmélet
- Matematikai, hírközlési tudományterület
- Morse, Heartly a matematika segítségével
a kommunikáció kódelmélet leírását
17. Matematikai információelmélet
- Jelátalakítás, hírtovábbítás matematikai
törvényeinek leírása
- Kommunikáció legáltalánosabb
meghatározása
- Atyja: Shannon
Rendszerelmélet
- A rendszer és környezet közötti
információs kölcsönhatást vizsgálja
18. Kibernetika
- Élőszervezetben és a gépben történő
kommunikáció
- Norbert Wiener nevéhez fűződik
- A visszacsatolás fogalma
Szemantika/jelentéstan
- A jelentés és jelentett viszonya és
kommunikációra gyakorolt hatása
- Jel, jelölt
- A „jelentés” az üzenet tartalmát hordozza
19. Szintaktika
- A jelek közötti viszonnyal foglalkozik
Pragmatika
- A közlő személyek viszonyára utaló
szabályszerűségeket foglalja magában
Szemiotika
- Jeltan, a jel tudománya
- Peirce: legteljesebb jeltipológia
A kommunikációs elméletek hét tradícióját különböztetjük meg. Osztályozásuk azt is megmutatja, miért van egyes tradícióknak közös alapja, és miért vannak amik elkülönülnek egymástól.
1. A szociálpszichológiai hagyomány felfogása a kommunikációt interperszonális befolyásolásként fogja fel. Azok az empirikus kutatók, akik ezt az irányt követik olyan okokozati összefüggéseket keresnek, amelyek megjósolják, mikor lesz sikeres egy bizonyos kommunikációs viselkedés és mikor nem. Carl HOVLAND (a Yale egyetemen vezetett 30 fős kutatócsoportot) a kommunikációs kutatások egyik alapító atyja szerint a nagyon hitelesnek tűnő forrásból származó üzenet nagyobb véleménymódosulást eredményezett, mint a kevésbé hiteles forrásból származó azonos üzenet. A Yale Attitűd Vizsgáló Csoport a meggyőzési lehetőségek három okát kutatta: Ki – az üzenet forrása (szakértelem) Mit – az üzenet tartalma (segélykérés, az érvek sorrendje) Kinek – a befogadó jellemzői (személyiség, befolyásolhatóság) Jó példa erre John F. Kennedy Berlini beszéde (Ich bin ein Berliner)
2. A kibernetikai hagyomány: a kibernetika elnevezés WIENER nevéhez fűződik. Shannon a kommunikációt információ-feldolgozásként fogta fel.
A retorikai hagyomány a kommunikációt jól megszerkesztett nyilvános beszédként értelmezi, melynek gyökerei a görög–római városokban kialakult szónoklattanig (DÉMOSZTENÉSZ, CICERO) nyúlnak vissza, ugyanakkor napjaink tömeghez szóló szónokaiig terjed. Pl. Ifjabb Martin Luther King legendás Van egy álmom kezdetű beszédében olyan stilisztikai eszközöket használt, mint például a vizuális láttatás, az ismétlés, az alliteráció és a metafora. Az 1992-es elnökválasztáson Bill CLINTON stratégiája az volt, hogy a választókra az érzelmeiken keresztül hasson.
A szemiotikai tradíció a kommunikációt jelek segítségével történő jelentésátvitelként kezeli. A szemiotika a jelek tudománya. Jelnek minősül mindaz, ami valami mást helyettesítve képvisel. (Pl.: A magas láz a fertőzés jele, a drága autó a vagyont jelképezi) I. A Richards és C.K. Odgen alkotta meg a szemantikai háromszöget, melyben rámutatnak arra az indirekt kapcsolatra, ami a szimbólumok és azok feltételezett utalásai között van.
5. A szociokulturális hagyomány azon a feltételezésen alapul, hogy az emberek a kultú- rát beszéd közben teremtik újra. E felfogás szerint a valóságról alkotott képünket erősen befolyásolja az a nyelv, amit gyerekkorunk óta használunk. Úttörői SAPIR és tanítványa, Lee WHORF, akik a chicagói egyetemen nyelvészként végeztek kutatásokat.
A társadalomkritikai hagyomány képviselői a kommunikációt mint intellektuális kihívást tekintették az igazságtalan diskurzus ellen. A „Frankfurti iskola” néven ismert tudós csoport vezető egyéniségei HORKENHEIMER, ADORNO és MARCUSE – akik a marxi hagyományokat folytatva bírálták a társadalmat – meg voltak győződve arról, hogy a törté- nelmet a szenvedés igazságtalan elosztása jellemzi.
A fenomenológiai hagyomány képviselője ROGERS a kommunikációt mint önmagunk és mások felfedezését dialóguson keresztül történőnek tekintették.
Filozófia: JASPERS a tudományos, objektív megismerés határait kutatva nagy jelentő- séget tulajdonít a kommunikációnak. Véleménye szerint a létezés sem jut egyedül önmegvalósításhoz, hanem másik emberre van szüksége. Ezért tartja nagy jelentőségűnek a kommunikációt. SARTRE nézetei rendszerében fontos helyet foglal el a „másvalakihez fűződő vonatkozások viszonya”. A másokért való lét struktúráját a tekintet elemzésében tárja fel (ami nem feltétlenül korlátozódik a szemre mint érzékszervre). Tekintve lenni azt jelenti, hogy mindig a másvalaki jelenléte konstatálja az egyesek létét. (Teljes részletezés nélkül még a további területek említhetők: nyelv- és irodalomtudomány, művészetelmélet, esztétika, jogtudomány.) JÜRGEN HABERMAS egy olyan egyetemes pragmatikán dolgozott, mely számot ad arról, hogy mely tényezők járulnak hozzá a nyelvi kommunikáció létrejöttéhez.
2) A kognitív elméletek: a nyelv szerepének fontosságát mutatták ki a gondolkodási folyamatban. FERDINAND DE SAUSSURE nyelvtudományból kiinduló vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a nyelv jelrendszer, méghozzá a legfontosabb társadalmi jelrendszer, és a jelrendszerek önállóságuk ellenére összefüggenek egymással.
A kulturális antropológia: Az egyes népek törzsei életmódjának, viselkedésének, kultúrájának leírása, összehasonlításával rendszerezésével foglalkozó szakterület. Az 1920- as években kirajzolódó tudományág. A különböző kultúrák összehasonlítása során a nyelvek összehasonlításán túl a beszédet kísérő paralingvisztikai elemekre terelődött a kutatás (mai jeles képviselője P. EKMAN). 4) A szociológiai kommunikációkutatás képviselői a 30-as években a tömegkommunikáció hatását – rádiózási szokásokat kutatva – a személyes befolyás szerepét (P. F. LASARSFELD), valamint a beállítódások változását elemezték CARL HOVLAND és munkatársai. Míg mások a tartalomelemzés fontosságára hívták fel a figyelmet (HAROLD D. LASWELL). Tőle származik, hogy a kommunikációkutatásban azt kell vizsgálni, hogy ki, mit mond, milyen kommunikációs csatornán keresztül, kinek és milyen eredménnyel.
5) A szociálpszichológia értelmezése szerint a csoport életében a csoporthatás a kommunikáción keresztül érvényesül. G. H. MEAD már a 20-as években leírta, hogy a gyermeki személyiség a szülőkkel és a környezettel való kommunikáció folyamatában alakul ki. KURT LEWIN elsősorban a csoportdinamikai vizsgálataival vitte előbbre a kommunikáció- kutatást. 6) Az etológia: A kommunikáció elemi formáinak megjelenésével foglalkozó szakterü- let, az állatok viselkedésében természetes életkörülmények között (in vivo), a kommuniká- ció biológiai alapjainak feltérképezésével foglalkozik. DARWIN érzelmek és indulatokkal foglalkozó munkássága, majd a behaviourizmus képviselői is ide sorolhatók
glalkozó munkássága, majd a behaviourizmus képviselői is ide sorolhatók. 7) A behaviourizmus képviselői laboratóriumi (in vitro) körülmények között vizsgálják az egyed viselkedését, kommunikációját. A behaviourizmus szerint az ingerek különféle környezeti hatások, míg a válaszok valamilyen cselekvéses reakciók (THORNDIKE, WATSON, SKINNER). 8) Az információelmélet: az információval mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai illetve hírközlési tudományterület, mely tömegkommunikáció, főleg a titkosítás (hadi) fejlődésével vált ismertté. A kommunikáció formális, kódelmélet leírását a matematika segítségével MORSE49 és HARTLEY alkotta meg.
9) A matematikai információelmélet atyjának CLAUDE SHANNONT tekinti a tudomány. Az elmélet születésének fontos előzményei voltak. Ide számítjuk MORSE és HARTLEY munkásságát. A hírközlésben a leggazdaságosabb jelátalakítás, hírtovábbítás matematikai törvényeinek leírását alapozta meg (l. hírközlési modell). A kommunikáció legáltalánosabb meghatározása: Információtovábbítás valamilyen kódban, amely lehetővé teszi, hogy az információt a befogadó értelmezze, vagyis az információ egyáltalán hatással legye rá.
10) A rendszerelmélet: a rendszer és környezet közötti információs kölcsönhatást vizsgálja (l. BERTALANFFY).
11) A kibernetika: az élőszervezetben és a gépben történő kommunikációnak és vezérlésnek az elmélete (WIENER). E tudományterület alkotta meg a visszacsatolás fogalmát, ill. emelte fontosságát az információtovábbítás során. A behaviouristák által alkotott modellt a kibernetika „fekete doboz” elvében újra fogalmazta. Ennek lényege az, hogy a vizsgálandó szervezet a „doboz” tartalmát az ingerekre adott válaszok alapján próbálja megismerni.
12) A szemantika vagy jelentéstan – a jelentés és jelentett viszonyának a kommunikáci- óra gyakorolt hatásával foglalkozott (a jel és az általa jelzett valóság viszonyát tárgyalja). Használják a jel és jelölt kifejezést is. A kommunikációban azért fontos, mert a „jelentés” az üzenet tartalmát hordozza
z üzenet tartalmát hordozza. 13) A szintaktika a jelek közötti viszonnyal foglalkozik, míg a pragmatika a közlő személyek viszonyára utaló szabályszerűségeket foglalja magában.
14) A szemiotika – jeltan, a jel tudománya. Az eddig legteljesebb jeltipológiát CH. S. PEIRCE alkotta meg. Rendszerében a jeleket három szempont alapján csoportosította, amelyek további három összetevőből állnak. Rendszerében reláció, azaz a jelölő és a jelölt közötti viszonyt hármas tipológiába sorolta (l. később).