2. A kezdetektől az önállósodásig
• Gutenberg találmánya az írott üzenet terjesztésének új
lehetőségeit teremtette meg.
• A kézzel írott könyvet próbálta meg tömegesen, olcsón
előállítani
• A nyomtatás a reformáció idején indult nagyarányú
fejlődésnek
• A nyomdatechnika fejlődésében fontos szerepet játszott a
rotációs gép feltalálása. Applegath 1815-ben a Times-ban
helyezte üzembe .
3. Az elektronikus közlési és rögzítési
technikák
• A gazdasági kapcsolatok kiépítése, fenntartása az információk
gyors cseréje nélkül elképzelhetetlen volt
• A technikai, gazdasági, társadalmi változások óriásira növelték
azt az információ iránti igényt, melyet ki kellett elégíteni
• A változások sora:
• 1760 Angliai ipariforradalom
• 1769 gőzgép feltalálása
• Világ gazdasák kialakulása
• urbanizáció megjelenése
4. A tömegkommunikáció kutatásának korszaka (a 30-
as, 40-es évek)
• A németországi sajtóelmélet és propaganda
1. A sajtó az 1900-as évek első évtizedeiben politikai hatalmi
tényezővé és a gazdasági élet számára nélkülözhetetlen
tudósító eszközzé vált.
2. A nácizmus kemény politikai propagandájának kialakítója,
Göbbels
• A szovjet propaganda - a sajtó és a film
1. Lenin monda: „Számunkra a legfontosabb a
film”
2. felismerte, hogy milyen szerepet játszhat a
tömegkommunikáció a politikai harcban, a politikai
propagandában.
5. A tömegkommunikáció-kutatástól a
kommunikáció-kutatásig
• E korszak kutatóira elsősorban a rádiózás megszületése fejtett
ki erős hatást, különösen Amerikában.
• A 30-40-es évekig még nem beszélhetünk
kommunikációelméletről csak tömegkommunikáció-kutatásról.
1. A közönségkutatások azt vizsgálták, hogy kik és mennyien
figyelnek az eszközre, ill. a közleményre.
2. A tartalomelemzések a közlemények nyelvezetének,
logikájának és szerkezetének vizsgálatával foglalkoztak.
3. A hatáselemzések a tömegkommunikáció
következményeivel, hatásával foglalkoztak.
6. A szociológiai kommunikációkutatás és
egyéb határtudományok megjelenése
• A kommunikációs eszközök egyre növekvő hatására a
szociológiai kommunikációkutatás kifejlődése a két
világháború közötti időszakra tehető
• Kurt Lewin csoportdinamikai vizsgálatok
• Harold D. Laswell az amerikai kommunikációkutatás első
szakembere
• Carl Hovland pszichológiai kísérletsorozatok
7. Az önálló kommunikációelmélet korszaka
(40-50-es évek)
• A II. világháború egy csapásra közelebb hozta a
kommunikációkutatást a valósághoz
• A nyelvészeti kutatások a „szimbólum" fogalmával
gazdagították a kommunikáció meghatározását
• Miller szerint: „kommunikációról akkor beszélünk, ha egy
üzenetforrás jeleket továbbít egy csatornán át a rendeltetési
helyen levő felvevőhöz.„
• Osgood felfogása szerint: „Legáltalánosabb értelemben
kommunikációról beszélünk, ha egy rendszer a forrás, egy
másikat a rendeltetési helyét váltakozó jelzések
manipulációjával befolyásolja„
8. Az információ vizsgálatával foglalkozó
tudományterületek
• Az információelmélet
• A matematikai információelmélet születésének fontos
előzményei közé számítjuk Morse és R. V. L. Hertley
munkásságát
• Morse találmányaival (ábécé, távíró) az üzenet pontosságának
és gyorsaságának növekedését segítette elő.
• A hírközlési rendszerek információelméleti
modellje
9. • A rendszerelmélet
• A rendszerelmélet olyan interdiszciplináris tudományág, mely a
tapasztalatilag érzékelhető világ általános összefüggéseivel
foglalkozik
• A kibernetika
• A kibernetika a vezérlés, az önműködő szabályozás tudománya,
mely az egyszerű géptől a hírközlésen át az emberi szervezet
bonyolult működésével foglalkozik, hiszen mind önszabályozó
rendszerek (a kübernétesz szó jelentése kormányzás).
• A kibernetika Wiener megfogalmazásában „...az élő szervezetben és
a gépben történő kommunikációnak és vezérlésének az elmélete
10. • A szemiotika
• A szemiotika a jel tudománya: jeltan
• A tudomány alapjait Ferdinand de Saussure és Charles
Sanders Peirce egymástól függetlenül rakta le
1. a jelek önmagukban való minősége: minőségjel,
egyszeri jel, törvényjel
2. a jelek viszonya az interpretánshoz: réma, tétel,
argumentum
3. a jelek viszonya tárgyukhoz: ikon, index, szimbólum
11. • A kommunikációelmélet
• Az információk átadásával kapcsolatos kérdéskört öleli fel
• A kommunikáció információk áramlását jelenti
• Fogalma sokrétű, mely magába foglalja az állati
kommunikációtól kezdve a bonyolult emberi, sokszor nem
tudatos, nem szándékos közléseken át a az ember alkotta
gépi közlési folyamatokat is
• Wiener megfogalmazásában „A kommunikáció az a
cement, amely a társadalmat egybeforrasztja”
• Komplex módszereket használtak, mert rájöttek, hogy
önmagukban sem a pszichológiai, sem a szociológiai modellek
önmagukban nem adnak választ a társadalmi kommunikáció
jelenségeire
Készitette
Gréz Ferenc És Elkes Pál