SlideShare a Scribd company logo
1 of 11
A kezdetektől az önállósodásig
A kezdetektől az önállósodásig 
• Gutenberg találmánya az írott üzenet terjesztésének új 
lehetőségeit teremtette meg. 
• A kézzel írott könyvet próbálta meg tömegesen, olcsón 
előállítani 
• A nyomtatás a reformáció idején indult nagyarányú 
fejlődésnek 
• A nyomdatechnika fejlődésében fontos szerepet játszott a 
rotációs gép feltalálása. Applegath 1815-ben a Times-ban 
helyezte üzembe .
Az elektronikus közlési és rögzítési 
technikák 
• A gazdasági kapcsolatok kiépítése, fenntartása az információk 
gyors cseréje nélkül elképzelhetetlen volt 
• A technikai, gazdasági, társadalmi változások óriásira növelték 
azt az információ iránti igényt, melyet ki kellett elégíteni 
• A változások sora: 
• 1760 Angliai ipariforradalom 
• 1769 gőzgép feltalálása 
• Világ gazdasák kialakulása 
• urbanizáció megjelenése
A tömegkommunikáció kutatásának korszaka (a 30- 
as, 40-es évek) 
• A németországi sajtóelmélet és propaganda 
1. A sajtó az 1900-as évek első évtizedeiben politikai hatalmi 
tényezővé és a gazdasági élet számára nélkülözhetetlen 
tudósító eszközzé vált. 
2. A nácizmus kemény politikai propagandájának kialakítója, 
Göbbels 
• A szovjet propaganda - a sajtó és a film 
1. Lenin monda: „Számunkra a legfontosabb a 
film” 
2. felismerte, hogy milyen szerepet játszhat a 
tömegkommunikáció a politikai harcban, a politikai 
propagandában.
A tömegkommunikáció-kutatástól a 
kommunikáció-kutatásig 
• E korszak kutatóira elsősorban a rádiózás megszületése fejtett 
ki erős hatást, különösen Amerikában. 
• A 30-40-es évekig még nem beszélhetünk 
kommunikációelméletről csak tömegkommunikáció-kutatásról. 
1. A közönségkutatások azt vizsgálták, hogy kik és mennyien 
figyelnek az eszközre, ill. a közleményre. 
2. A tartalomelemzések a közlemények nyelvezetének, 
logikájának és szerkezetének vizsgálatával foglalkoztak. 
3. A hatáselemzések a tömegkommunikáció 
következményeivel, hatásával foglalkoztak.
A szociológiai kommunikációkutatás és 
egyéb határtudományok megjelenése 
• A kommunikációs eszközök egyre növekvő hatására a 
szociológiai kommunikációkutatás kifejlődése a két 
világháború közötti időszakra tehető 
• Kurt Lewin csoportdinamikai vizsgálatok 
• Harold D. Laswell az amerikai kommunikációkutatás első 
szakembere 
• Carl Hovland pszichológiai kísérletsorozatok
Az önálló kommunikációelmélet korszaka 
(40-50-es évek) 
• A II. világháború egy csapásra közelebb hozta a 
kommunikációkutatást a valósághoz 
• A nyelvészeti kutatások a „szimbólum" fogalmával 
gazdagították a kommunikáció meghatározását 
• Miller szerint: „kommunikációról akkor beszélünk, ha egy 
üzenetforrás jeleket továbbít egy csatornán át a rendeltetési 
helyen levő felvevőhöz.„ 
• Osgood felfogása szerint: „Legáltalánosabb értelemben 
kommunikációról beszélünk, ha egy rendszer a forrás, egy 
másikat a rendeltetési helyét váltakozó jelzések 
manipulációjával befolyásolja„
Az információ vizsgálatával foglalkozó 
tudományterületek 
• Az információelmélet 
• A matematikai információelmélet születésének fontos 
előzményei közé számítjuk Morse és R. V. L. Hertley 
munkásságát 
• Morse találmányaival (ábécé, távíró) az üzenet pontosságának 
és gyorsaságának növekedését segítette elő. 
• A hírközlési rendszerek információelméleti 
modellje
• A rendszerelmélet 
• A rendszerelmélet olyan interdiszciplináris tudományág, mely a 
tapasztalatilag érzékelhető világ általános összefüggéseivel 
foglalkozik 
• A kibernetika 
• A kibernetika a vezérlés, az önműködő szabályozás tudománya, 
mely az egyszerű géptől a hírközlésen át az emberi szervezet 
bonyolult működésével foglalkozik, hiszen mind önszabályozó 
rendszerek (a kübernétesz szó jelentése kormányzás). 
• A kibernetika Wiener megfogalmazásában „...az élő szervezetben és 
a gépben történő kommunikációnak és vezérlésének az elmélete
• A szemiotika 
• A szemiotika a jel tudománya: jeltan 
• A tudomány alapjait Ferdinand de Saussure és Charles 
Sanders Peirce egymástól függetlenül rakta le 
1. a jelek önmagukban való minősége: minőségjel, 
egyszeri jel, törvényjel 
2. a jelek viszonya az interpretánshoz: réma, tétel, 
argumentum 
3. a jelek viszonya tárgyukhoz: ikon, index, szimbólum
• A kommunikációelmélet 
• Az információk átadásával kapcsolatos kérdéskört öleli fel 
• A kommunikáció információk áramlását jelenti 
• Fogalma sokrétű, mely magába foglalja az állati 
kommunikációtól kezdve a bonyolult emberi, sokszor nem 
tudatos, nem szándékos közléseken át a az ember alkotta 
gépi közlési folyamatokat is 
• Wiener megfogalmazásában „A kommunikáció az a 
cement, amely a társadalmat egybeforrasztja” 
• Komplex módszereket használtak, mert rájöttek, hogy 
önmagukban sem a pszichológiai, sem a szociológiai modellek 
önmagukban nem adnak választ a társadalmi kommunikáció 
jelenségeire 
Készitette 
Gréz Ferenc És Elkes Pál

More Related Content

Similar to A kezdetektől az önállósodásig

A kezdetektől az önállósodásig
A kezdetektől az önállósodásigA kezdetektől az önállósodásig
A kezdetektől az önállósodásigSzijo97
 
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszakA kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszakEszterházy Károly Főiskola
 
A kommunikáció
A kommunikációA kommunikáció
A kommunikációberczesgeri
 
A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2
A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2
A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2szegedbtk
 
A kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéhezA kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéheztewy0925
 
A tömegkommunikációs modellek
A tömegkommunikációs modellekA tömegkommunikációs modellek
A tömegkommunikációs modellekZoltán Rácz
 
Tömegkommunikációs modellek
Tömegkommunikációs modellekTömegkommunikációs modellek
Tömegkommunikációs modellekkvali
 
Bevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébeBevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébeGábor Szombati
 
A kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéhezA kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéheztewy0925
 
A tömegkommunikáció
A tömegkommunikációA tömegkommunikáció
A tömegkommunikációBereniké Gál
 
A társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikációA társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikációReka Riman
 
A társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikációA társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikációReka Riman
 
Bevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébeBevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébebetacamsp
 
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig
Az információs társadalomtól a tudásközösségekigAz információs társadalomtól a tudásközösségekig
Az információs társadalomtól a tudásközösségekigTakács Péter
 
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1Takács Péter
 

Similar to A kezdetektől az önállósodásig (20)

A kezdetektől az önállósodásig
A kezdetektől az önállósodásigA kezdetektől az önállósodásig
A kezdetektől az önállósodásig
 
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszakA kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
 
Médiahatások
MédiahatásokMédiahatások
Médiahatások
 
A kommunikáció
A kommunikációA kommunikáció
A kommunikáció
 
Media2 tananyag
Media2 tananyagMedia2 tananyag
Media2 tananyag
 
A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2
A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2
A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2
 
A2
A2A2
A2
 
A kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéhezA kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéhez
 
A tömegkommunikációs modellek
A tömegkommunikációs modellekA tömegkommunikációs modellek
A tömegkommunikációs modellek
 
Tömegkommunikációs modellek
Tömegkommunikációs modellekTömegkommunikációs modellek
Tömegkommunikációs modellek
 
Társadalmi kommunikációs formák
Társadalmi kommunikációs formákTársadalmi kommunikációs formák
Társadalmi kommunikációs formák
 
Bevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébeBevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébe
 
A kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéhezA kommunikációs technológiák történetéhez
A kommunikációs technológiák történetéhez
 
A tömegkommunikáció
A tömegkommunikációA tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció
 
A társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikációA társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikáció
 
A társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikációA társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikáció
 
Bevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébeBevezetés a kommunikáció elméletébe
Bevezetés a kommunikáció elméletébe
 
A2
A2A2
A2
 
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig
Az információs társadalomtól a tudásközösségekigAz információs társadalomtól a tudásközösségekig
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig
 
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1
Az információs társadalomtól a tudásközösségekig1
 

A kezdetektől az önállósodásig

  • 1. A kezdetektől az önállósodásig
  • 2. A kezdetektől az önállósodásig • Gutenberg találmánya az írott üzenet terjesztésének új lehetőségeit teremtette meg. • A kézzel írott könyvet próbálta meg tömegesen, olcsón előállítani • A nyomtatás a reformáció idején indult nagyarányú fejlődésnek • A nyomdatechnika fejlődésében fontos szerepet játszott a rotációs gép feltalálása. Applegath 1815-ben a Times-ban helyezte üzembe .
  • 3. Az elektronikus közlési és rögzítési technikák • A gazdasági kapcsolatok kiépítése, fenntartása az információk gyors cseréje nélkül elképzelhetetlen volt • A technikai, gazdasági, társadalmi változások óriásira növelték azt az információ iránti igényt, melyet ki kellett elégíteni • A változások sora: • 1760 Angliai ipariforradalom • 1769 gőzgép feltalálása • Világ gazdasák kialakulása • urbanizáció megjelenése
  • 4. A tömegkommunikáció kutatásának korszaka (a 30- as, 40-es évek) • A németországi sajtóelmélet és propaganda 1. A sajtó az 1900-as évek első évtizedeiben politikai hatalmi tényezővé és a gazdasági élet számára nélkülözhetetlen tudósító eszközzé vált. 2. A nácizmus kemény politikai propagandájának kialakítója, Göbbels • A szovjet propaganda - a sajtó és a film 1. Lenin monda: „Számunkra a legfontosabb a film” 2. felismerte, hogy milyen szerepet játszhat a tömegkommunikáció a politikai harcban, a politikai propagandában.
  • 5. A tömegkommunikáció-kutatástól a kommunikáció-kutatásig • E korszak kutatóira elsősorban a rádiózás megszületése fejtett ki erős hatást, különösen Amerikában. • A 30-40-es évekig még nem beszélhetünk kommunikációelméletről csak tömegkommunikáció-kutatásról. 1. A közönségkutatások azt vizsgálták, hogy kik és mennyien figyelnek az eszközre, ill. a közleményre. 2. A tartalomelemzések a közlemények nyelvezetének, logikájának és szerkezetének vizsgálatával foglalkoztak. 3. A hatáselemzések a tömegkommunikáció következményeivel, hatásával foglalkoztak.
  • 6. A szociológiai kommunikációkutatás és egyéb határtudományok megjelenése • A kommunikációs eszközök egyre növekvő hatására a szociológiai kommunikációkutatás kifejlődése a két világháború közötti időszakra tehető • Kurt Lewin csoportdinamikai vizsgálatok • Harold D. Laswell az amerikai kommunikációkutatás első szakembere • Carl Hovland pszichológiai kísérletsorozatok
  • 7. Az önálló kommunikációelmélet korszaka (40-50-es évek) • A II. világháború egy csapásra közelebb hozta a kommunikációkutatást a valósághoz • A nyelvészeti kutatások a „szimbólum" fogalmával gazdagították a kommunikáció meghatározását • Miller szerint: „kommunikációról akkor beszélünk, ha egy üzenetforrás jeleket továbbít egy csatornán át a rendeltetési helyen levő felvevőhöz.„ • Osgood felfogása szerint: „Legáltalánosabb értelemben kommunikációról beszélünk, ha egy rendszer a forrás, egy másikat a rendeltetési helyét váltakozó jelzések manipulációjával befolyásolja„
  • 8. Az információ vizsgálatával foglalkozó tudományterületek • Az információelmélet • A matematikai információelmélet születésének fontos előzményei közé számítjuk Morse és R. V. L. Hertley munkásságát • Morse találmányaival (ábécé, távíró) az üzenet pontosságának és gyorsaságának növekedését segítette elő. • A hírközlési rendszerek információelméleti modellje
  • 9. • A rendszerelmélet • A rendszerelmélet olyan interdiszciplináris tudományág, mely a tapasztalatilag érzékelhető világ általános összefüggéseivel foglalkozik • A kibernetika • A kibernetika a vezérlés, az önműködő szabályozás tudománya, mely az egyszerű géptől a hírközlésen át az emberi szervezet bonyolult működésével foglalkozik, hiszen mind önszabályozó rendszerek (a kübernétesz szó jelentése kormányzás). • A kibernetika Wiener megfogalmazásában „...az élő szervezetben és a gépben történő kommunikációnak és vezérlésének az elmélete
  • 10. • A szemiotika • A szemiotika a jel tudománya: jeltan • A tudomány alapjait Ferdinand de Saussure és Charles Sanders Peirce egymástól függetlenül rakta le 1. a jelek önmagukban való minősége: minőségjel, egyszeri jel, törvényjel 2. a jelek viszonya az interpretánshoz: réma, tétel, argumentum 3. a jelek viszonya tárgyukhoz: ikon, index, szimbólum
  • 11. • A kommunikációelmélet • Az információk átadásával kapcsolatos kérdéskört öleli fel • A kommunikáció információk áramlását jelenti • Fogalma sokrétű, mely magába foglalja az állati kommunikációtól kezdve a bonyolult emberi, sokszor nem tudatos, nem szándékos közléseken át a az ember alkotta gépi közlési folyamatokat is • Wiener megfogalmazásában „A kommunikáció az a cement, amely a társadalmat egybeforrasztja” • Komplex módszereket használtak, mert rájöttek, hogy önmagukban sem a pszichológiai, sem a szociológiai modellek önmagukban nem adnak választ a társadalmi kommunikáció jelenségeire Készitette Gréz Ferenc És Elkes Pál