3. Lasswell az 1920-as években tanult a Chicagói Egyetemnél, és John Dewey és George Herbert Mead által nagyon befolyásolt volt a pragmatizmus által, amit különösen propundedként tanítottak ott. Befolyásosabb volt, mint a Freudi filozófia.
4. • Az Amerikai Egyesült Államok politikatudományának jelentős személyisége. Kutatásainak egyik fontos területe a politika. Sokoldalú személyiség, tudósként és tudományszervezőként egyaránt jelentőset alkotott.
5. Foglalkozott : Propaganda-, kommunikáció-, szimbólum kutatással, érték- és magatartásvizsgálatokkal, elitkutatásokkal, jogelméleti, politikaelméleti kutatásokkal, politikai, világtendenciák vizsgálatával.
6. • 1927-ben jelenik meg disszertációja, amely a Világháború propagandatechnikája címet viseli. (Lasswell 1971) A munka azon országok történelemtankönyveinek az elemzése, amelyek a világháborút kirobbantották. Lasswell ebben a könyvében kezdi el kidolgozni a kvantitatív tartalomelemzés módszerét, amely később igen elterjedtté vált a különböző szövegek vizsgálatakor.
7. • A második világháború idején az USA kormányának ösztönzésére a kongresszusi könyvtárban dolgozik, kutatási igazgatóként. Ennek a kutatásnak az eredménye a Politika nyelve című tanulmánykötet, amely 1949-ben jelenik meg. Ebben a kötetben találhatjuk meg azoknak a problémáknak a vizsgálatát, amelyek a mi kérdésfelvetésünkhöz a legközelebb állnak.
8. • A könyv első részében általános témák szerepelnek (ezeket a tanulmányokat Lasswell írta), a második részben módszertani problémák, a harmadik részben pedig a konkrét Vizsgálatokat tartalmazó írások. A huszadik század első felében a politológia a politikai szféra jogi és intézményi, filozófiai és történeti vizsgálatát jelentette. A kutatók eseményeket elemeztek, intézményeket és szervezeteket vizsgáltak, valamint az ehhez kapcsolódó elméleteket; ezek jelentették a politológiát.
9. Lasswell úgy véli, hogy a politikatudomány vizsgálati témái közül nem hiányozhat az ember, a politika cselekvő ágense, a maga tényleges tetteivel, gondolkodásmódjával és empirikus valóságával, méghozzá nem csupán a múlt, hanem a jelen szereplőjeként is.
10. Lasswell modellje (1948) • Tömegkommunikációs modell (transzmissziós vagy átviteli modell) • Harold Lasswell, Yale Egyetem professzora megalkotta a tömegkommunikációs folyamat narratív modelljét • Középpontban az a feltételezés áll, hogy a kommunikáció meghatározott mennyiségű információ átvitelének a folyamata è Lasswell tömegkommunikáció vizsgálata è 4 kérdés (= a modell lényege)
11. A modell lényege Ki mit mond? 2. Milyen csatornán? 3. Kinek? 4. Milyen hatással?
12. • Lasswell modellje Shannon és Weaver telekommunikációs modelljének verbális változata a modell felépítése lineáris: a kommunikációt a kommunikátor és a befogadó között zajló üzenetátadás folyamatának tekinti, a figyelem központjában a kiváltandó hatás áll, és nem az üzenet szemantikai megformáltsága kommunikátorüzenetátadásbefogadó
13. Hatás = a befogadóban kiváltott, megfigyelhető és mérhető változás, amelyet a folyamat azonosítható elemei (kommunikátor, befogadó, üzenet, kód, csatorna stb.) idéznek elő. Ha bármelyik elemet megváltoztatjuk a hatás is változik. A tömegkommunikációs kutatások ezen a modellen alapulnak!!
