A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
2. Tantárgy: A kommunikáció elméleti alapjai
Tanár: Dr. Forgó Sándor
Készítette: Dancz Andrea, EKF
2012.
2
3. A kommunikációs modellek
megalkotói
• Shannon és Weaver – híradástechnikai modell
1947.
• Ruesch és Bateson- funkcionális modell 1951.
• Newcomb – társadalmi modell 1953.
• Osgord és Schramm – körkörös modell 1961.
• Jacobson – nyelvi modell 1960.
• Berlo – SMCR modell 1960.
• Dance – spirálmodell 1967.
• Watzlawick, Beavin, Jackson modellje 1967.
3
5. Claude Shannon
(1916 – 2001)
• amerikai híradástechnikus és
matematikus, az
információelmélet
megalapítója
• a Michigani Egyetem-en
végzett
• 1941-1956 Bell Telephone
Laboratories, kutató
matematikus volt
• 1956-tól az MIT
híradástechnikai karán volt
vendégprofesszor 5
6. Shannon munkássága
• a legelső kommunikációs modell megalkotói
Claude Shannon és társa, Warren Weaver.
• ők dolgozták a kommunikáció matematikai
elméletét
• a kommunikáció matematikai modelljében
alapvetõen két kommunikáló fél található
• az egyik küldi az információt, a másik veszi
• első: címző, feladó,alkotó, küldő, beszélő
• második: címzett, vevő, befogadó,hallgató
6
7. • az információtovábbítás két végpontja között a
csatorna létesít kapcsolatot
• a csatorna tulajdonságai alapvetően
befolyásolják a kommunikációt
• fontos az átvitel gyorsasága, gazdaságossága,
az információveszteség minimalizálása
• kódolási eljárásokkal átalakítják a
továbbítandó információt pl:
telefonbeszélgetés
7
10. Shannon az infomációelmélet
megalkotásával:
• az információ tömörítésének
• átvitelének
• tárolásának
• védelmének
• feldolgozásának törvényeit foglalta egységbe.
A Shannon-Weaver-féle kommunikációs modell
1949-ben jelent meg.
10
12. Shannon elmélete
• „Az információ tömörítés, forráskódolás
feladata, hogy egy üzenetsorozatot
gazdaságosan reprezentáljon, vagyis kódoljon
úgy, hogy a kódsorozatból az üzenetsorozat
egyértelműen reprodukálható legyen.”
12
13. • felfedezte információelmélet legalapvetőbb
törvényeit
• fő műve, A kommunikáció matematikai
elmélete (Mathematical Theory of
Communication) 1948-49.
• alapvető eredménye a Shannon-entrópia
fogalmának bevezetése
13
14. Schramm modellje
• Shannon és Weaver
modelljét egészítette ki
a visszacsatolással
• a kommunikációra hat:
forrás, üzenet, cél
• üzenet: írott, szóbeli
• cél: egyén, csoport
• a kommunikáció
kétirányúsága a lényeg
14
15. David Barlo modellje
1960.
• forrás-üzenet-csatorna-vevő- ezek a standard
elemek
• S-M-C-R modell
• Sahnnon és Weaver, Osgood és Shramm
modelljeit vette alapul, és megalkotta saját
kommunikációs modelljét
• Berlo szerint 5 kommunikációs képesség van:
• kódolás terén: írás, beszéd
• dekódolás terén: olvasás, hallás
• kódolás és dekódolás terén: gondolkodás
15
16. S M C R
forrás üzenet csatorna vevő
• Kommunikációs •Tartalom •Látás • Kommunikációs
készség •Kezelés •Hallás készség
• Tudás •Kód •Érintés •
Tudás
•Szaglás
• Szociális helyzet • Szociális helyzet
•ízlelés
• Kultúra • Kultúra
• Magatartás • Magatartás
16
17. Jacobson nyelvi modellje
1960.
• ő határozta meg a nyelvi kommnikáció alapjait
• Kontextus: mindkét fél számára ismert összefüggés
• Kontraktus:a feladó és a címzett közti csatorna
17
18. Dance spirálmodellje 1967.
• a valóságot többszintű
spirálként ábrázolja
• gerjeszti önmagát
• a kommunikációban
több média vesz részt
egyszerre
• ahány egyéniség, annyi
üzenet
18
19. Watzlawick, Beavin, Jackson modellje
1967.
• állandó változásban
áll a küldő és fogadó
szerepe a köztük
levő kölcsönhatás
miatt
• fontos a
kommunikációs
üzenet jelentése
• adok-kapok modell
19
20. Barnlund tranzakciós modellje
1970.
• a modell alapja a
munkahipotézis
• a jelentés dinamikus,
folytonos, körkörös,
egyszeri és összetett
• kommunikálunk
önmagunkkal,
másokkal,
környezetünkkel
20
21. Horányi Özséb modellje
1975.
• Horányi a
kommunikációs
cselekvés modelljét
dolgozta ki
Shannon és Weaver
elmélete alapján.
• blokkszerű
interakció a
szereplők között
21
22. Wheatley fraktál modellje (1992)
• szabálytalan alakzatok
• „hópihe” matematikai
formuláját alkotta meg
• a fraktálok olyan
egymásra és önmagukra
hasonló alakzatok,
amelyeket a tudomány
is meghatározott
• interkació, mely egy
másik interkacióból
indul 22
23. „Kommunikáció - az első dolog, amit ez életben megtanulunk”
Köszönöm a figyelmet!
23