Diasor a kommunikációs technológiák történetéhez (Ong, Innis, Donald)

1. A KOMMUNIKÁCIÓS
TECHNOLÓGIÁK
TÖRTÉNETÉHEZ
Ong, Innis, Donald

2. Harold Innis és a Torontói Iskola

3. 





Innis szerint
az
emberi
társadalom
szerveződésében bekövetkező
átalakulások,
változások fő kiváltója a technika, ezen belül is a
kommunikációs
technológia
területén
bekövetkező
innováció.
Kommunikációs
elfogultságok
címen
1951-ben
megjelent
művében
a
következő
fontosabb
médiakorszakokat különböztette meg:
A szóbeliség kora
Az agyag, az íróvessző és az ékírás kora
A papirusz, az ecset és a képírás kora
A nádtoll és az ábécé kora
A toll és a papír kora

4. 



A kézműves módszerekre épülő nyomtatott
sajtó kora
A géppel gyártott papír és a sajtó hatalmi
célokra való felhasználásának kora
A celluloid elterjedése és a mozi kora
A rádió diffúziójának korszaka

5. Ong hármas felosztása


1982-ben megjelent Walter Ong Írásbeliség és
szóbeliség című műve.
A mű az ún. Torontói Iskola
kommunikációelméleti eredményeit összegzi
és építi tovább.

6. Ong: Szóbeliség és írásbeliség

7. 
1.
2.
3.
Ong három korszakot különít el:
az elsődleges szóbeliség (primary orality)
az írásbeliség (literacy)
a másodlagos szóbeliség (secondary orality)
korszakát

8. Az elsődleges szóbeliség

Az írásbeliség által nem érintett kultúrát és
gondolkodást Ong elsődlegesen szóbelinek
nevezi.

9. Az írásbeliség

Az írásbeliségen azokat az évezredeket
(hangsúlyosabban
a
könyvnyomtatás
megjelenésétől a 20. század derekáig tartó
évszázadokat) érti Ong, amikor az írásbeliség
a „minőségi” kommunikáció szinte kizárólagos
technológiája volt.

10. A másodlagos szóbeliség



Ong a másodlagos szóbeliségen a hangrögzítés és
-átvitel lehetővé válása révén újra szerephez jutó
szóbeliséget érti.
Azonban hozzá kell tennünk, hogy Ong szerint a
könyvnyomtatás kultúráját nem felváltja, hanem
kiegészíti, teljesebbé teszi a másodlagos szóbeliség
kultúrája.
Így ír erről Ong: „Az új szóbeliség feltűnő
hasonlóságokat
mutat
a
régivel:
részvételi
misztikájában, a közösségi érzés fokozásában, a jelen
pillanatra történő összpontosításában, még az állandó
fordulatok használatában is [...] de lényegét tekintve
ez akartabb és tudatosabb szóbeliség, mely állandó
jelleggel az írás és nyomtatás használatára
alapozódik.”

11. Merlin Donald három evolúciós fázisa

12. 
Az első evolúciós átmenetet, az
emberszabású majmok epizodikus
gondolkodásától a ho m o
e re c tus összefüggőbb gondolkodásáig, „az
emberi reprezentáció legalapvetőbb
szintjének, az események mímelésére vagy
újra-megjelenítésére való képességnek
kialakulása”, egyfajta mimetikus
kultúra jellemzi.

13. Antropogenezis
Epizodikus kultúra
Elme
Külvilág
dinamikus
prediktív
A tanulás egyéni útja
szimulatív
reprezentációk, modellek
Eseményészlelés, helyzetelemzés- és
felidézés, korlátozott reprezentáció.
Kontextuális, szituációs, az idegrendszer
saját világába zárt tudás.

14. A mimetikus kultúra
Külvilág
Szociális szemantika
Szociális szemantika
Szemiotikus készség !
A személy
B személy
Közös tudás, megosztott tapasztalatok
A saját testtel való reprezentáció
Természetes
pedagógia
referenciális, vizuális, motoros
A belső reprezentációkban tárolt
információk válnak a legfontosabb
kognitív erőforrássá és a további
változások legfontosabb forrásává

15. 
A második átmenet, a homo erectustól a homo
sapiensig, lezárta a modern ember biológiai
evolúcióját. Ezen átmenet kulcsmozzanata az
emberi beszédképesség megjelenése volt.

16. 
A harmadik evolúciós átmenet „közelmúltbeli
és nagyrészt nem biológiai, de tisztán kognitív
szempontból mégis az evolúció új
szakaszához vezetett, melyet a kognitív
architektúra fő tényezőiként a vizuális
szimbolika és a külső memória kialakulása
jellemzett”, tudniillik a rajzolt-festett képek, a
képírás és végül a betűírás megjelenése.

17. Főemlősök
A mitikus kultúra
Epizodikus
Korai emberfélék
Homo erectus
Mimetikus
Homo sapiens
Mitikus
intencionalitás
elmeteória
mentális autonómia
motoros reprezentáció
szociális szemantika
pedagógia
szimbolikus invenció
dialógusok más elmékkel

18. Merlin Donald 1991
Információs forradalmak
Főemlősök
Epizodikus
6 millió év
Korai emberfélék
kulturális átadás
Mimetikus
Mitikus
Homo erectus
2 millió év
Homo sapiens
100 ezer év
2 ezer év
intencionalitás
elmeteória
mentális autonómia
szociális szemantika
pedagógia
szimbolikus invenció
dialógusok más elmékkel
külső memória eszközök
Teoretikus
500 év
Gutenberg
50 év
Antropogenezis
Hálózati
hálózati tudásreprezentáció
A kulturális evolúció szakaszai

20. Felhasznált irodalom






Benczik Vilmos: Korszakok a kommunikációs technológiák
történetében.
http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/1_2.htm
Czeizer Zoltán:
http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/archiv/czeizer.htm
Forgó Sándor: Médiumismeret I., In:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_26_mediumismer
http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_12/
http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_04/
http://wap.phil-inst.hu/nyiri/donald/firstquotes.htm

21. 






Nyíry Kristóf: A multimedialitás ismeretfilozófiája
http://www.fil.hu/uniworld/kkk/mm/mm.htm
Nyíry Kristóf: ADALÉKOK A SZÓBELISÉG-ÍRÁSBELISÉG PARADIGMA
TÖRTÉNETÉHEZ http://nyitottegyetem.philinst.hu/filtort/ktar/szny/nyiri_bev.htm
Nyíry Kristóf: Hagyomány és képi gondolkodás, 2002. február
http://mek.oszk.hu/09900/09953/09953.htm
Nyíry Kristóf: Hagyomány és társadalmi kommunikáció, http://www.philinst.hu/uniworld/Kurzusok/oktatas/page_1/HTML/Nyiri.htm
Nyíry Kristóf: Hajnal István időszerűsége, Világosság, 1992.
http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/hajn_id.htm
Svennik Hoyer: A média a harmadik évezred küszöbén, In: Médiakutató
2001 tél
http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezre
d_kuszoben/#02
Walter J. Ong: Szóbeliség és írásbeliség, Gondolat Kiadó, 2010. , 136. o.

22. 

Készítette: Török Éva
Magyartanár–Mozgóképkultúramédiaismeret-tanár MA I. évfolyam
és