1. A Z ÁLTAL ÁNOS ÉS
SZEMÉLYKÖZI MODELLEK
Interdiszciplináris (személyközi és
telekommunikációs) aspektusok
Készítette:Németh László
Tanár:Dr. Forgó Sándor
2. Általános és személyközi
modellek
• Arisztotelész retorikai felfogása
• beszélő – beszéd – hallgatóság
• A retorikai alaphelyzetnek három fő tényezője van:
BESZÉLŐ – BESZÉD – HALLGATÓ
3. Retorikai alaphelyzet
• A beszélő alkalmas-e az adott ügyben hatni a
hallgatóságra
• A beszéd alkalmas-e a kívánt hatás kiváltására
• A hallgató fogékony-e az ügy iránt
6. 2. Adó/kódoló
• A forrás üzeneteinek, szimbólumsorozatainak
megfelelteti a csatorna jelsorozatát, jelhalmazát,
jelfolyamatát és a csatorna bemenetéhez juttatja el.
7. 3. Csatorna
• A jeleket közvetítő közeg. A fizikai közeg számára
adekvát energiaállapotú jeleket képes közvetíteni.
Térben, időben elkülönülő helyek között
jelsorozatok, jelhalmazok, jelfolyamatok átvitelére
alkalmas.
8. 4. Vevő/dekódoló
• A csatorna kimenetén
megjelenő jeleket állítja
vissza az eredeti
üzenetet, olyan formába,
amit a rendeltetési hely
észlelni tud.
9. 5. Címzett
• A rendeltetési hely, az üzenet címzettje, a forrás
által kibocsátott üzenetet észleli.
10. zaj , válasz , visszacsatolás
• A zaj a nem tervezett torzulás a kommunikációs
folyamatban.
• A válasz a befogadónak az üzenet vétele utáni
reakciója.
• A visszacsatolás a befogadó válaszának az a
része, amit a kommunikátornak küld vissza, és
ami el is jut hozzá.
11. Ruesch and Bateson funkcionális
(kúp)modellje (1951)
• Az első szint
az intraperszonális kommunikáció.
• A negyedik szint A második szint a személyek
•
közötti és két egymással
• A harmadik szint
kommunikáló személy átfedő
•
• A második szint
kommunikációs élménye meglétét
• Az első szint tételezi fel, a harmadik szint
a csoportos kommunikáció, amely
több ember közötti információ
cserét jelent, a negyedik szint
a kulturális szint, amely emberek
nagy csoportjait kapcsolja össze.
12. Newcomb – A társadalmi
kommunikációs modell (1953)
• Háromszögletű modellt alkotott. A
kommunikáció társadalomban,
társadalmi kapcsolatokban betöltött
szerepét tanulmányozta.
• Az (A) kommunikátor és (B) a befogadó
(X) a társadalmi, kulturális környezet egy
darabja; az üzenet tartalma. A modell
akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B)
konszenzusra jut (X)-ről, vagy ha (A) és
(B) kommunikál (X)-ről. Ha ellenkezik a
véleményük, akkor nincs egyensúly.
13. Schramm és Osgood modelljei (1954
-1961)
• Nem adót és vevőt jelöl, mint Shannon és Weaver
modellje ,hanem interpretálót, mindkét végponton.
• A modell a kommunikáció körkörös jellegét emeli ki.
• Cirkuláris megközelítésük a kommunikáció körkörösségét
emeli ki.
14. A közös jelentést befolyásoló
elemek W. Schramm szerint
• W. Schramm az üzeneteket alapvetően olyan jeleknek
tekinti, amelyek a befogadónak ismerősnek kell, hogy
tűnjenek. Azaz minél jobban fedi a küldő tapasztalatainak
köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet
hatékonysága.
15. Jacobson – A nyelvi modell (1960)
• A feladó az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. A
közös kód szükséges ahhoz, hogy mindkét fél számára
érthető legyen az üzenet. A kontextus biztosítja az
összefüggést. A kontaktus a fizikai csatornát jelenti.
• Megnevezi a nyelvi kommunikáció alapfunkcióit.
16. Berlo – interperszonális tranzakciós
S-M-C-R modell (1960)
• Standard elemeket tartalmaz.
• A vizsgálódás tárgyai a Forrás és a Vevő közti
kapcsolatra és a bennük rejlő tényezőkre irányul.
17. Berlo S-M-C-R modellje újdonságai
• Berlo szerint 5 kommunikációs képesség
létezik:
• két kódolási képesség: beszéd, írás
• két dekódolási képesség: hallás, olvasás
• az ötödik megléte pedig kritikus jelentőségű mind a
kódolás mind pedig a dekódolás
szempontjából: gondolkodás vagy érvelés
18. Berlo S-M-C-R modellje újdonságai
• kódoló kommunikációs képessége
befolyásolja a kommunikáció pontosságát
két módon:
• Befolyásolja az ember saját képességét arra, hogy
elemezze saját szándékát és céljait, a képességet,
hogy mondjon valamit amikor kommunikál.
• Hatással van arra, hogy úgy kódoljuk az üzenetet,
hogy az azt jelentse amit szeretnénk.
19. Berlo S-M-C-R modellje újdonságai
• A kommunikáció számos képességet
igényel, mint például:
• Ismerni és használni kell a kód nyelvtanát.
• Bő szókinccsel kell rendelkezni és használni is kell
azt.
• Ismerni kell és be kell tartani a szabályokat.
• A kód használatát a hallgatósághoz kell igazítani.
20. Dance – spirál modellje (1967)
• A társadalmi kommunikációs rendszer komplexitását
érzékelteti. A valóságot olyan spirálként ábrázolja, amely
egyszerre több szinten zajlik. és folyamatosan táplálja
önmagát a végtelenségig. A folyamatos kommunikációban
több média vesz részt egyidejűleg. Ahány egyéniség, annyi
továbbfejlesztett változata létezhet egy üzenetnek.
21. Watzlawick, Beavin, Jackson
modellje (1967)
• Egyik személy sem • A kommunikációs folyamat
tekinthetőnek küldőnek, vagy üzenetéről
fogadónak. annak jelentésére kerül át a
Ők kommunikátoroknak,kom hangsúly.
munikációs folyamat
végrehajtóinak tekinthetők.
• Küldő és fogadó szerepe
állandóan változik.
• Olyan nincs, hogy valaki nem
kommunikál!
22. Becker mozaik modellje (1968)
• Figyelembe veszi az üzenetekre • Gyengeségek: Habár a modell
adott válaszok változó egy harmadik dimenziót is
természetét is. feltételez, nem tudja akadály
• Hűen ábrázolja kommunikációs nélkül figyelembe venni a
folyamat komplexitását és kommunikációs esemény összes
összetettségét lehetséges dimenzióit és síkjait.
• Az egyén eltérő helyzete és
tulajdonságai is befolyásolhatják
az információkkal való
szembesülését
• Egyesek nagy mennyiségű
információhoz juthatnak rövid idő
alatt, míg mások lemaradnak
bizonyos információkról, vagy
egyáltalán nem vesznek bizonyos
információ elemeket figyelembe.
25. Horányi – a kommunikációs
cselekvés modellje (1975)
• Az adótól a vevőig tartó • A kommunikatív cselekvés
egyetlen közleményátvitelt modellje
ragadja meg.
• A modell nem láncszerű,
hanem blokkszerű.
• A kommunikáció szimmetriáját
hangsúlyozva azokat a
blokkokat, amelyek az adó és a
vevő oldalán is előfordulnak,
csak egyszer szerepelteti. Így
ezek a legfontosabb elemek az
ábra tengelyébe kerültek.
26. Roberts - Barker – a személyen belüli
kommunikációs modellje (1987)
27. A személyen belüli kommunikációs modell,
magyarázat I.
• Stimulus (bal) minden olyan fizikai hatást jelent, amely
hatással van a testünkre, pl.: hang, nyomás, fény
• Receptorok: a testnek azok a részei, amelyek a stimulációt
fogadják és átalakítják érzékeléssé. Ezek nyers, feldolgozatlan
impulzusok, amelyeket akkor kell feldolgozni, amikor
kapcsolatba kerülnek jelentés rendszerekkel.
• A múlt: minden ami a memóriában található.
• A jelen: arra utal ami a közvetlen memóriában vagy a
megfigyelt tudatban található.
• A jövő: a várhatóan bekövetkező események.
28. A személyen belüli kommunikációs modell,
magyarázat II.
• Kódolás: Olyan stimulusok létrehozása, amelyek
jelentéstartalmat hordoznak. Egy jel jön létre, de az
nem feltétlenül kerül közvetítésre.
• Tudatos gondolatok: azok a gondolatok, ötletek,
amelyek az agyban léteznek, és a kommunikáló
tudatában van azoknak.
• Effektorok: Olyan nyílt és/vagy rejtett
viselkedésformák, amelyek eredményeképpen a jel
elküldésre kerül. Lehetséges, hogy többféle belső jelek
fordulnak elő, de az is lehet, hogy csak egy. A
megfigyelhető jel a személyen kívül értelmezhető.
29. A személyen belüli kommunikációs modell,
magyarázat III.
• Stimulus (jobb) az effektorok által kibocsátott jelek, amelyek
mások, és/ vagy magunk által megfigyelhetőek. Nem
mindegyik szándékosan jön létre.
• Ötlet, gondolat (bal) bármilyen jelentés, ami egy stimulushoz
kapcsolódik, a modellnek ezen a pontján a gondolatok a
személyen kívülről jövő stimulushoz kapcsolódnak
• Ötlet, gondolat (jobb) bármilyen jelentés, ami egy stimulushoz
kapcsolódik, a modellnek ezen a pontján a gondolatok a
személyen belülről jövő stimulushoz kapcsolódnak.
30. A személyen belüli kommunikációs modell,
magyarázat IV.
• Szint (bal) a tudat vagy az agy állapotára utal, tudatos, illetve
nem tudatos szintek a személyen kívül érkező stimulusok
vonatkozásában.
• Szint (jobb) a tudat vagy az agy állapotára utal, tudatos, illetve
nem tudatos szintek a személyen belül érkező stimulusok
vonatkozásában.
• Nem tudatos gondolatok: mindazon gondolatok, amelyek az
agyban léteznek, de nem vagyunk tudatában.
31. J. Wheatley – fraktál modellje (1992)
• A fraktál elnevezést a latin fractus elnevezésből
származtatta, mely felfogása szerint a legjobban
megfelel a szabálytalan alakzatok modellek leírására.
32. "Hópihe" fraktál hogyan jön létre?
• A Koch-féle "hópihe" fraktál úgy jön létre, hogy egy
háromszöghöz folyamatosan hozzá adunk geometriai
elemeket olyan módon, hogy egy egyenlőszárú
háromszög oldalait harmadoljuk, és minden harmad
közepén létrehozunk egy új háromszöget. Így minden
alakzat összetettebbé válik, de minden háromszög
ugyanúgy néz ki, mint az alap alakzat.
33. A fraktálok tulajdonságai
• A nagyobb összetevő tükröződése, illetve
megjelenése a kisebb részletekben, a fraktálok
meghatározó tulajdonsága.
• A fraktál alakzatok a természetben mindenütt
megjelennek, ilyen pl. egy brokkoli fej, egy levél,
egy hópihe, vagy bármely természeti forma.
34. Források:
• Em Griffin:Bevezetés a
kommunikációelméletbe,Harmat,2003
• Dr Forgó Sándor:Kommunikációelmélet,
kommunikációs ismeretek (e-learning tananyag)
• Kommunikáció I. szerk. Horányi Özséb,General
Press,2003
