3. 1) Osgood: 1(amerikai pszichológus )
• Illinois Egyetem pszichológiai professzora volt 1949-től
1984-ig és Kommunikáció Kutató Intézet (ICR) kutató
professzora, majd a későbbiekben igazgatója lett. Az
Amerikai Pszichológiai Egyesület elnökeként tartották
számon. Nevéhez fűződik a fogalom járulékos
jelentésének elmélete. A hidegháború éveiben az
Egyesült Állomok és Szovjetunió között kifejezésre
juttatta a nemzetközi kapcsolatok új szemléletét, név
szerint a „Graduated Reciprocation in Tension-
reduction" vagy GRIT. Egyik legjelentősebb könyve az „
Egy lehetőség a háborúra és a befejezésre”.
4. 2) Schramm:2
• Kezdetben riporterként dolgozott, de már ekkor is nagyon érdekelte
a kommunikáció. Az egyetemi évei után az iowai Egyetemen
professzora lett, és kiérdemelte az egyetemi professzor címet.. A
háború információs irodájának vezető szerkesztője. Próbálta
megváltoztatni az emberekben a háborúról kialakult képet. Hitt
abban, hogy emberek könnyen befolyásolhatók és egy üzenet
többet jelent puszta információnál feladó és címzett között. Ekkor
publikáltál a The Mathematical Theory of Communication című
könyvet, ami már kiterjedt a kommunikációs modellre is. Schramm
erre épített a kommunikációs modelljét, amelyben foglalkozik az
emberi kommunikáció interakcióival. Rengeteg könyvet publikált,
amik, mint kommunikációs tanulmányok jelennek meg.Wilbur L.
Schramm a kommunikációs modell kifejlesztésének vezetője.
7. • 3Message: üzenet
• Decoder: értelmező, megfejtő, vagy megoldó, aki megkapja az
üzenetet
• Interpreter: fordító, értelmező, tolmács, az ember megpróbálja
megérteni, interpretálni az adott üzenetet
• Encoder: kódoló, amely feladata az üzenet kódolása vagy küldése.
• Az üzenetből indulva a folyamat végéig az fordító segíti elő a
folyamatot. A fordításból kiindulva a címzettek csak az üzenetet
kapják meg.
• A cirkulációs modell megtöri a küldő és átvevő modellt, ami egy
gyakorlati úton történő kommunikáció. Történhet az emberben,
mint belső kommunikáció, két ember között, mint feladó és címzett
felhasználva a fordítást. Természetesen helyet kap benne: a kódolás,
megfejtés, fordítás is.
8. 5) A modell előnyei és hátrányai:
• Előnyök:
• 1.Dinamikus modell- megmutatja, hogy változik a
szituáció
• 2. Megmutatja miért felesleges a lényegesnek hitt
rész
• 3.Nincs különbség feladó és címzett között, a feladó
és címzett ugyanolyan személy
• 4. Feedback- központi tulajdonságok
dominálnak.
• 5.A kommunikáció visszatér a természetbe
9. • Hátrányok:
• 1.A modell nem képes a zajok és kommunikációs
zavarok kiküszöbölésére, csak felvázolja a kódolás és
megfejtés pillanatát.
• 1/2.Amikor zavarok lépnek fel a kommunikációban az
értelmezés és fordítás nehézzé válik, félreértés
következik be.
10. 6) A modell bemutatása: 4
• A kommunikáció folyamatát három tényező befolyásolja: a kommunikációs forrása, üzenete és a célja. A
forrás vagy küldő, lehet egy személy, csoport vagy szervezet. A befogadó szintén lehet egy egyén, csoport
vagy szervezet, aki az üzenetet fogadja, értelmezi. Az üzenet csatornán keresztül jut el a feladótól a
címzettig, ennek megfelelően az üzenet lehet írott, olvasott, hallott, bármilyen formátumú, amelyet a
befogadó értelmezni képes.
• Osgood, Schramm körkörös modellje a lineáris kommunikációs modellre építkezett a kommunikációs
kétirányúságát figyelembe véve. A Shannon és Weaver modellt fejlesztették tovább az átadás, tolmácsolás
folyamatának figyelembe vételével. Fejlettebb az előző modelleknél, az által, hogy a modell kiemeli a
kommunikáció körkörös jellegét. A résztvevők a kétirányú kommunikáció elvének megfelelően cserélgetik a
kódoló és vevő szerepét.
• Schramm az üzenetet olyan jelnek tekinti, amely a befogadó számára ismerős kell, hogy legyen. Azaz minél
jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet hatékonysága. „A
forrás tud kódolni, a rendeltetési hely pedig dekódolni, de csak azoknak a tapasztalatoknak alapján,
amellyel mindegyikük rendelkezik” Osgood szerint kommunikáció akkor zajlik, ha egy forrás vagy rendszer
egy másik rendszert befolyásol, választott szimbolika és jelzések asszimilációjával.A modell 1954-ben vált
ismerté, mint a Kommunikációs folyamatát és hatékonyságát bemutató modell. A Cirkulációs modell
elnevezést csak később kapta. A modellben a kommunikációról felhalmozott tapasztalatok kerülnek
bemutatásra.
• Osgood és Schramm Körkörös kommunikációs modellje megkíséreli helyrerakni a korábbi lineáris
kommunikációs modelleket. Schramm megállapította, hogy félreértés létezik, amely szerint a
kommunikáció folyamata elkezdődik valahol és befejeződik valahol. Valójában a kommunikáció folyamata
végtelen. Mi egy kis telefonközpontként működünk, akik kezelik és megállapítják a végtelenül folyó
információk útvonalát. Ennek következtében a körkörös modell két résztvevőhöz kötődik, akik egy oda-
vissza folyamatot létrehoznak a személyes képességeken át: kódolnak, értelmeznek, fordítanak. A modell
némi magyarázattal szolgál a jelentéstani zajra és az emberek közötti kommunikációra, és hogy ezek, hogy
befolyásolják a folyamatot, mint egészet. A modell megmutatja, hogy nem csak az üzenet feladótól-
címzettig való eljutását és meghallásáról van szó, de némi tapasztalattal szolgál arra, hogy hogyan tudjuk
az üzenetet érzékelni és megérteni. A megértés folyamata, amely az egyik embertől a másikig való
beszédet jelenti, mindig a szemantikus zaj egy következő fokát éri el, mint a kulturális különbségek: háttér,
társadalomgazdaság, oktatás és értékek.
11. 6/1:Gyakorlati alkalmazás, a modellre
épülő más modellek: 5, 6
• A modell megmutatja a személyközi kommunikáció formáját, és hogy képes pozitív és negatív
hatást gyakorolni az egészségre és jóllétre a kommunikáción keresztül. Megmutatja, hogy
lehet módosítani és befolyásolni a személyközi kommunikációt az egészségben és szociális
gondoskodásban.
• A szemantikus zaj foka befolyásolja az üzenet megértését: megmutatja, hogy történik a
visszacsatolás. Ez a jövő kommunikációjának fejlődése. Ezt a folyamatot alkalmazzák az élet
számos területén, amelynek segítségével például a beteg közeledik az orvoshoz, aki számára
egy idegen személy. A beteg le tudja írni a tüneteit, a doktor értelmezi, amely alapján
gyógymódot vagy gyógyszert ajánl betegének. Előfordulhat, hogy a doktor nem érti meg
teljesen a tüneteket, amelyet a beteg leírt és ennek következtében egy téves diagnózist állít
fel. Más esetben a beteg nem tudja megérteni a tanácsot, amelyet az orvos ad, amely
félreértés az orvosi szaknyelvnek tulajdonítható. A szemantikus zaj ez esetben a szaknyelv
lehet, amely kihat a beteg egészségét és jóllétét. Továbbá egyéntől függő, hogy a szemantikus
zaj melyik formája bukkan fel például idősebb korban. Ez a kommunikációs forma az idegen
emberekkel való kapcsolat teremtés estén, akik más nyelvet beszélnek. A kommunikáció
személyes története és fontossága a Spirális modellben van kifejezve, amely a
kommunikációs, mint örökké való mozgást írja le. Míg a cirkulációs modell úgy látszik, mint a
legmegfelelőbb modell, ami leírja a kommunikációs folyamatát, a Spirális modell ráépülve
tovább megy. E szerint a kommunikációt nem lehet leírni, mint egy rögzített szintet, hanem
örökké fejlődik. A Spirális modell megpróbálja illusztrálni a kommunikációs kifejlődését és
ennek befolyását a jövőbeli kommunikációra. A modell spirális alakú, amely a születéstől
kezdve egyre szélesedik az élet folyamán és a halálig tart. Egy dinamikus modellről beszélünk,
amely a személyiség életen át tartó fejlődését mutatja meg, annak tudatát, amely kiterjed a
kommunikációra és elmélyül benne.
