1. Osgood-Schramm Cirkulációs
modell
Osgood munkássága:
Charles Osgood amerikai pszichológus volt, aki kifejlesztette a fogalom
járulékos jelentésének elméletét, amely jelentéstani különbségként vált
ismerté. Egy Illinois Egyetem pszichológiai professzora volt 1949-től 1984-ig és
Kommunikáció Kutató Intézet (ICR) kutató professzora, majd a későbbiekben
igazgatója lett. A hidegháború feszültségei közepette Osgood az Egyesült
Állomok és Szovjetunió között kifejezésre juttatta a nemzetközi kapcsolatok új
szemléletét, név szerint a „Graduated Reciprocation in Tension-reduction" vagy
GRIT. Egy jelentős fejlesztés volt a papír történetében és megalkotta könyve
hosszabb változatát Egy lehetőség a háborúra és befejezésére néven. Osgood
remélte, hogy képes lesz megállítani a nukleáris háborút a megfelelő
hitelesítés sorozatán át, fordított lépésekben, amely fokozatosan fogja a két
nagyhatalom közötti ellentétet csökkenteni.
2. Schramm munkássága:
Kezdetben riporterként dolgozott, de már ekkor is nagyon érdekelte a
kommunikáció. Az egyetemi évei után az iowai Egyetemen professzora lett, és
kiérdemelte az egyetemi professzor címet. A háború információs irodájának
vezető szerkesztője volt. Tanári munkásságával egyidejűleg történeteket
ír, ami gyakran tesznek közzé a Szombat Esti Hírekben. Munkássága által
kiérdemelte az egyetemi professzor címet. A háború információs irodájának
vezető szerkesztője. Próbálta megváltoztatni az emberekben a háborúról
kialakult képet. Hitt abban, hogy emberek könnyen befolyásolhatók és egy
üzenet többet jelent puszta információnál feladó és címzett között. Ekkor
publikáltál a The Mathematical Theory of Communication című könyvet, ami
már kiterjedt a kommunikációs modellre is. Schramm erre épített a
kommunikációs modelljét, amelyben foglalkozik az emberi kommunikáció
interakcióival. Rengeteg könyvet publikált, amik, mint kommunikációs
tanulmányok jelennek meg. Wilbur L. Schramm a kommunikációs modell
kifejlesztésének vezetője.
5. A modell értelezése:
Decoder: megfejtő, vagy megoldó, aki megkapja az üzenetet
Message: üzenet
Encoder: kódoló, amely feladata az üzenet kódolása vagy küldése
Interprete: fordító, értelmező, tolmács, az ember megpróbálja
megérteni, interpretálni az adott üzenetet
Az üzenetből indulva a folyamat végéig az fordító segíti elő a folyamatot. A
fordításból kiindulva a címzettek csak az üzenetet kapják meg.
A cirkulációs modell megtöri a küldő és átvevő modellt, ami egy gyakorlati
úton történő kommunikáció.
Történhet az emberben, mint belső kommunikáció, két ember között, mint
feladó és címzett felhasználva a fordítást. Természetesen helyet kap benne: a
kódolás, megfejtés, fordítás is.
6. A modell előnyei és hátrányai:
Előnyök:
Feedback-központi tulajdonságok dominálnak
Dinamikus modell- megmutatja, hogy változik a szituáció
Megmutatja miért felesleges a lényegesnek hitt rész
A kommunikáció visszatér a természetbe
Nincs különbség feladó és címzett között, a feladó és címzett ugyanolyan személy
Hátrányok:
A modell nem képes a zajok és kommunikációs zavarok kiküszöbölésére, csak
felvázolja a kódolás és megfejtés pillanatát.
Különféle zavarok előfordulhatnak, amikor a feladó és címzett ugyanannak az
üzentnek más jelentést tulajdonítanak. Ez általában a szavak és frázisok miatt
következik be: Például: technikai nyelv. Tehát az általános szavak és frázisok tudják
okozni, hogy félreértse az alany a kommunikáció lényegét.
Amikor zavarok lépnek fel a kommunikációban az értelmezés és fordítás nehézzé
válik, félreértés következik be.
7. A modell bemutatása:
A kommunikáció folyamatát három tényező befolyásolja: a kommunikációs forrása, üzenete és a célja. A
forrás vagy küldő, lehet egy személy, csoport vagy szervezet. A befogadó szintén lehet egy egyén, csoport
vagy szervezet, aki az üzenetet fogadja, értelmezi. Az üzenet csatornán keresztül jut el a feladótól a
címzettig, ennek megfelelően az üzenet lehet írott, olvasott, hallott, bármilyen formátumú, amelyet a
befogadó értelmezni képes.
Osgood, Schramm körkörös modellje a lineáris kommunikációs modellre építkezett a kommunikációs
kétirányúságát figyelembe véve. A Shannon és Weaver modellt fejlesztették tovább az átadás, tolmácsolás
folyamatának figyelembe vételével. Fejlettebb az előző modelleknél, az által, hogy a modell kiemeli a
kommunikáció körkörös jellegét. A résztvevők a kétirányú kommunikáció elvének megfelelően cserélgetik
a kódoló és vevő szerepét.
Schramm az üzenetet olyan jelnek tekinti, amely a befogadó számára ismerős kell, hogy legyen. Azaz minél
jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet hatékonysága. „A
forrás tud kódolni, a rendeltetési hely pedig dekódolni, de csak azoknak a tapasztalatoknak
alapján, amellyel mindegyikük rendelkezik” Osgood szerint kommunikáció akkor zajlik, ha egy forrás vagy
rendszer egy másik rendszert befolyásol, választott szimbolika és jelzések asszimilációjával. A modell 1954-
ben vált ismerté, mint a Kommunikációs folyamatát és hatékonyságát bemutató modell. A Cirkulációs
modell elnevezést csak később kapta. A modellben a kommunikációról felhalmozott tapasztalatok
kerülnek bemutatásra.
Osgood és Schramm Körkörös kommunikációs modellje megkíséreli helyrerakni a korábbi lineáris
kommunikációs modelleket. Schramm megállapította, hogy félreértés létezik, amely szerint a
kommunikáció folyamata elkezdődik valahol és befejeződik valahol. Valójában a kommunikáció folyamata
végtelen. Mi egy kis telefonközpontként működünk, akik kezelik és megállapítják a végtelenül folyó
információk útvonalát. Ennek következtében a körkörös modell két résztvevőhöz kötődik, akik egy oda-
vissza folyamatot létrehoznak a személyes képességeken át: kódolnak, értelmeznek, fordítanak. A modell
némi magyarázattal szolgál a jelentéstani zajra és az emberek közötti kommunikációra, és hogy ezek, hogy
befolyásolják a folyamatot, mint egészet. A modell megmutatja, hogy nem csak az üzenet feladótól-
címzettig való eljutását és meghallásáról van szó, de némi tapasztalattal szolgál arra, hogy hogyan tudjuk
az üzenetet érzékelni és megérteni. A megértés folyamata, amely az egyik embertől a másikig való
beszédet jelenti, mindig a szemantikus zaj egy következő fokát éri el, mint a kulturális különbségek:
háttér, társadalomgazdaság, oktatás és értékek.
8. A modell gyakorlati alkalmazása, a
modellre épülő más modellek:
A modell megmutatja a személyközi kommunikáció formáját, és hogy képes pozitív
és negatív hatást gyakorolni az egészségre és jóllétre a kommunikáción keresztül.
Megmutatja, hogy lehet módosítani és befolyásolni a személyközi kommunikációt az
egészségben és szociális gondoskodásban.
A kommunikáció személyes története és fontossága a Spirális modellben van
kifejezve, amely a kommunikációs, mint örökké való mozgást írja le. Míg a
cirkulációs modell úgy látszik, mint a legmegfelelőbb modell, ami leírja a
kommunikációs folyamatát, a Spirális modell ráépülve tovább megy. E szerint a
kommunikációt nem lehet leírni, mint egy rögzített szintet, hanem örökké fejlődik. A
Spirális modell megpróbálja illusztrálni a kommunikációs kifejlődését és ennek
befolyását a jövőbeli kommunikációra. A modell spirális alakú, amely a születéstől
kezdve egyre szélesedik az élet folyamán és a halálig tart. Egy dinamikus modellről
beszélünk, amely a személyiség életen át tartó fejlődését mutatja meg, annak
tudatát, amely kiterjed a kommunikációra és elmélyül benne. A szemantikus zaj foka
befolyásolja az üzenet megértését: megmutatja, hogy történik a visszacsatolás. Ez a
jövő kommunikációjának fejlődése. Ezt a folyamatot alkalmazzák az élet számos
területén, amelynek segítségével például a beteg közeledik az orvoshoz, aki számára
egy idegen személy. A beteg le tudja írni a tüneteit, a doktor értelmezi, amely
alapján gyógymódot vagy gyógyszert ajánl betegének. Előfordulhat, hogy a doktor
nem érti meg teljesen a tüneteket, amelyet a beteg leírt és ennek következtében egy
téves diagnózist állít fel. Más esetben a beteg nem tudja megérteni a
tanácsot, amelyet az orvos ad, amely félreértés az orvosi szaknyelvnek
tulajdonítható. A szemantikus zaj ez esetben a szaknyelv lehet, amely kihat a beteg
egészségét és jóllétét. Továbbá egyéntől függő, hogy a szemantikus zaj melyik
formája bukkan fel például idősebb korban. Ez a kommunikációs forma az idegen
emberekkel való kapcsolat teremtés estén, akik más nyelvet beszélnek.
