Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Szent István EgyetemGazdasági és Társadalom    Tudományi Kar
•   Newcomb modellje•   Az orientáció szimmetriája•   A koorientáció dinamikája•   Csoporttulajdonságok•   A modellre épül...
•   1903. július 24. született Rock Creek-ben.•   Úttörő volt a társadalmi pszichológiában.•   Három széles körben használ...
. 1953-ban Társadalmi kommunikációs modellt alkotott. Ennek segítségével tanulmányozta a kommunikációnak a társadalmi kapc...
•   Newcomb kiinduló feltevése az, hogy    az interakciót, melyet addig szociális    viselkedésnek tartottak, jobban le   ...
•A newcomb-i modell a    X       legegyszerűbb kommunikatív            aktust veszi alapul, melyben            egy (A) sze...
• Az A-B-X rendszerben az orientáció kölcsönös és  szimmetrikus. Vagyis bármelyik rendszeren belüli  orientáció megváltozi...
Olyan körülmények között, amikorakár B-re, akár X-re való orientációegyaránt megköveteli a másikra valóorientációt, akkor ...
• Festinger és Thibaut, Schachter és Back  kísérleti eredményei arra vallanak, hogy az  ember mennyire próbálja elfogadtat...
• A tanulmány azt is kimutatja, hogy a  befolyást célzó kommunikáció gyakorisága  függ a csoport vitatémája iránti érdeklő...
Back megállapította, hogy olyan kísérleti    személyek, akik eredetileg eltérően    értelmezték ugyanazt a dolgot, majd   ...
•   Heider az egyensúlyi állapotokkal    kapcsolatos elvét, amely szerint ha ilyen    állapot nem áll fenn, a részviszonyl...
A kommunikátor                lehetőségei                koorientáció                 elérésére:    A       1. elérheti, i...
•   Valamely csoport bizonyos tulajdonságai    és a csoporton belüli kommunikatív    viselkedéssel kapcsolatos változók kö...
1. Homogén orientáció bizonyos   fajta tárgyra2. Észlelt konszenzus homogenitása3. A csoport tagjai közötti vonzódás
Westley és MacLean modellje(1957)•  A newcomb-i modell továbbfejlesztése• Az információ iránti társadalmi igény gondolatán...
A modell nem veszi számba a társadalmikörnyezet más tájékozódási lehetőségeiközti kapcsolatot pl. családok, iskolák,egyház...
A kommunikatív aktusok annyiban  sajátosak, hogy olyan változások  következményei és okai lehetnek,  amelyek két vagy több...
Newcomb modell
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Newcomb modell

2,334 views

Published on

Published in: Education, Technology
  • Be the first to comment

Newcomb modell

  1. 1. Szent István EgyetemGazdasági és Társadalom Tudományi Kar
  2. 2. • Newcomb modellje• Az orientáció szimmetriája• A koorientáció dinamikája• Csoporttulajdonságok• A modellre épülő további modellek
  3. 3. • 1903. július 24. született Rock Creek-ben.• Úttörő volt a társadalmi pszichológiában.• Három széles körben használt tankönyvnek a szerzője és társszerzője is volt, ami szisztematikus leírást adott a két alábbi létrejövő területről: Egyéni bánásmódokat az emberi motivációban és a tanulásban. Michigan egyetemen 26 évig irányította az ezt befolyásoló doktori programot a szociálpszichológiai karon.• Élete során érdekelt volt a dinamikus oktatási feladatokban.• A „megismerési folyamatot”tanulmányozta. Vizsgálatai kimutatták, hogy az attitűdök hasonlósága a személyes kapcsolatok fejlődésének lényeges tényezője.
  4. 4. . 1953-ban Társadalmi kommunikációs modellt alkotott. Ennek segítségével tanulmányozta a kommunikációnak a társadalmi kapcsolatok alakításában betöltött szerepét.
  5. 5. • Newcomb kiinduló feltevése az, hogy az interakciót, melyet addig szociális viselkedésnek tartottak, jobban le tudjuk írni, ha kommunikatív aktusnak tekintjük, és hogy "az emberek között folyó kommunikáció lényeges funkciója lehetővé tenné két vagy több egyén számára, hogy fenntartsák az egyidejű orientációt egymásra mint kommunikátorokra.• Azaz a kommunikátorok már az egész külső környezetet befogják, nem csak átadják az információt, hanem kapják is.
  6. 6. •A newcomb-i modell a X legegyszerűbb kommunikatív aktust veszi alapul, melyben egy (A) személy információt ad át (B) személynek (X)-ről, ez az A-B-X rendszer. • Egy ilyen rendszerben a felekA B kölcsönösen orientálódnak egymásra, és a tárgyra is. Sőt a tárgyról alkotott ismeretük ennek folyamán nem csak a tárgy észlelésétől, és nem csak (A) beszámolójától, hanem egyszerre mindkettőtől függ
  7. 7. • Az A-B-X rendszerben az orientáció kölcsönös és szimmetrikus. Vagyis bármelyik rendszeren belüli orientáció megváltozik, változik az összes többi is.• Az ilyen kommunikációs rendszerek az egyensúlyi állapotra törekednek, mely - az orientáció hasonlósága miatt - kiszámíthatóbbá teszi a másik viselkedését, és növeli a megértés hatásfokát.• Az egyidejű orientáció (koorientáció) lehetővé teszi a kölcsönös jutalmazást is, azaz mivel koorientációs viszonyban van a két fél, a megértés növekedése mindkettőjük számára kölcsönösen hozzáférhető.• Az a cél, ami felé a kommunikatív aktus halad - X minél jobb megértése, olyan eredményként jelenik meg, melyet közös akciókkal (koorientációs aktusokkal) lehet a legkisebb költség árán elérni.
  8. 8. Olyan körülmények között, amikorakár B-re, akár X-re való orientációegyaránt megköveteli a másikra valóorientációt, akkor annál nagyobb erőkeletkezik, minél nagyobb B vagy X„vegyértéke” annál nagyobb avalószínűsége annak, hogy fellép aszimmetria irányába ható késztetés és,hogy ez létre is jön.
  9. 9. • Festinger és Thibaut, Schachter és Back kísérleti eredményei arra vallanak, hogy az ember mennyire próbálja elfogadtatni valaki mással saját álláspontját, az illető iránti vonzódástól függ.• A második tanulmány kimutatja,hogy a csoporton belül a kommunikáció a csoport deviánsként észlelt tagja felé irányul, addig amíg el nem utasítják. Ezen a ponton túl a feléjük irányuló kommunikáció megritkul.
  10. 10. • A tanulmány azt is kimutatja, hogy a befolyást célzó kommunikáció gyakorisága függ a csoport vitatémája iránti érdeklődés fokától. Néhány más tanulmány olyan adatokat közöl, amelyeknek tanúsága szerint a szimmetria a kommunikáció eredménye.• Festinger és Thibaut Az „egyöntetűség irányába ható nyomást” és a „homogén csoportösszetétel észlelését” változtatva, azt találta, hogy ilyen viták után a változás mindkét változótól függött.
  11. 11. Back megállapította, hogy olyan kísérleti személyek, akik eredetileg eltérően értelmezték ugyanazt a dolgot, majd lehetőséget kaptak, hogy megvitassák a problémát egymás között,oly módon befolyásolták egymást, hogy ez közvetlenül függött kölcsönös vonzódásaiktól. Közösségkutatások: csupán azt a feltevést igazolták, hogy a kommunikáció gyakorisága a vonzódástól függ.• Festinger,Schachter és Back: lakótelepi vizsgálat alkalmával megállapította, hogy a vonzódás mértéke és az attitűdkonformitás mértéke között +0,72 a kooreláció.
  12. 12. • Heider az egyensúlyi állapotokkal kapcsolatos elvét, amely szerint ha ilyen állapot nem áll fenn, a részviszonylatok akció vagy kognitív átszervezés útján megváltoznak.• Horowitz és mások az egyensúlyhiány következő lehetséges megoldását rögzítik: a) az egyén módosítja az aktus jel „vegyértékét”, hogy egyet értsen az aktorral; b) ennek a fordítottja; c) az egyén az aktust kognitíve elválasztja az aktortól; és elviselhetővé válik a diszharmónia.
  13. 13. A kommunikátor lehetőségei koorientáció elérésére: A 1. elérheti, illetve megpróbálhatja elérni a szimmetriát XA X B vonatkozásában. 2. változásokat idézhet B elő a rendszer más részeiben 3. eltűrheti változtatás nélkül az aszimmetriát.
  14. 14. • Valamely csoport bizonyos tulajdonságai és a csoporton belüli kommunikatív viselkedéssel kapcsolatos változók között megjósolható viszonylatoknak kell lenniük. Így pl.: egy csoport strukturális tulajdonságai kommunikációs problémákat teremhetnek vagy megoldást nyújthatnak.
  15. 15. 1. Homogén orientáció bizonyos fajta tárgyra2. Észlelt konszenzus homogenitása3. A csoport tagjai közötti vonzódás
  16. 16. Westley és MacLean modellje(1957)• A newcomb-i modell továbbfejlesztése• Az információ iránti társadalmi igény gondolatának továbbfejlesztése tömegmédiára vonatkoztatva• Változtatás a newcomb-i modellen: C bevezetése (aki szerkesztői kommunikációs funkciót lát el) A modell visszatér az eredetei lineáris formához C tartalmazza a szerkesztési és műsorszórási folyamatot Megszűnik a kapcsolat A és B között Tipikus tömegkommunikációs modell. Modern társadalmakban a befogadó igénye megnövekedett az információra, de a tájékoztatás eszközei korlátozottak. A befogadó(B) teljesen a tömegmédiától függ = függőségi modell
  17. 17. A modell nem veszi számba a társadalmikörnyezet más tájékozódási lehetőségeiközti kapcsolatot pl. családok, iskolák,egyházak, más informáliskapcsolathálózatok, melyeken keresztülbeilleszkedünk a társadalomba. X X A C B X X
  18. 18. A kommunikatív aktusok annyiban sajátosak, hogy olyan változások következményei és okai lehetnek, amelyek két vagy több kommunikátor és ezek kommunikációjának tárgyai között fennálló viszonyok rendszerében bármely ponton bekövetkeznek.Felhasznált irodalom: Dr. Kollár Csaba: Bevezetés atársadalmi kommunikáció rendszerébe

×