Információtudomány és média a 21. század elején - Andragógia MA I. és II. évfolyam KAZY Nagy Sándor terem ütemezve 2012. április 25. 10:30 - 12:00

1. ANDM127 - Információtudomány és média a 21. század elején
A hálózatelmélet oktatási
alkamazása: konnektivizmus
Ollé János
ELTE PPK ITOK
olle.janos@ppk.elte.hu
andragógia MA, 2011/2012. tanév tavaszi félév
szerda, 10.30-12.00
PPK KAZY Nagy Sándor terem
KAZY 405 Virtuális Oktatás Labor

2. A hálózatelmélet oktatási
alkamazása: konnektivizmus
• George Siemens és Stephen Downes (2005)
• hálózatelmélet - web2 - oktatás
• új tanuláselmélet vagy új oktatásmódszertan?
• a hype ciklus mélypont felé tartó szakaszában (2012)
• jó gyakorlat után és közben történő ismerkedés
osztalyterem.hu/ tanarurkerem.hu/ pedagogia-online.hu/pedonline01

3. Hálózatelmélet és tanulás
• a résztvevők skálafüggetlen hálózata
• kapcsolódás = információáramlási kapcsolat
• informális, horizontális információcsere dominanciája
• sokoldalú elektronikus eszközhasználat
• közös tudásalkotás az egyéni ismeretek megosztása alapján
• a hálózat szervezi az összefüggést, rendszerzést és
érvényesítést is
• a tanulás nem hivatalos tudásfogyasztás, hanem aktív
tudásalkotás

4. Eszköztár és dinamika
• tematikus hetek, epochális szerkezet, gyors ritmus
• átlátható, nyílt információáramlás és kommunikáció
• közösségi tartalomproduktivitása:
• blog - benyomások, tapasztalat, változás, összegzés
• podcast - videóblog, tartalomközlés
• twitter - impulzivitás és gyors reflexió, megosztás
• térkép - tudáshierarchia formálódás
• dokumentum - produktivitás összegzése - közös munka

5. folyamat és tanulásszervezés
• a konnektivizmus nem önálló tanuláselmélet
• a konnektivizmus önálló oktatásmódszertan, amelynek
tanulásszervezési alapja a hálózati munka
• a tanulásszervezési (oktatási) folyamat jellemző
• facilitátori tanári szerep - nem asszimetrikus
komplementer (!)
• zárt oktatással csaknem összegegyeztethetetlen
• extra (extrém?) magas motiváció és résztvevői
teljesítmény - nincs szervezési felső hatás

6. Hálózatelmélet és tanulás
• központosított hálózat, kevés gyenge kapcsolattal:
• vertikális ismeretszervezés
• minimális egymás közötti tudásmegosztás
• gyenge kapcsolatokra építő hálózat:
• fokozott horizontális ismeretátadás
• sokoldalú és kölcsönös egymás közötti ismeretmegosztás
• szubjektív ismeretőrzés, sokféle transzfer

7. Tanári szerep a konnektivista
tanulási folyamatban
• felvázolja a curriculum, vagy sillabusz jellegű tantervet
• biztosítja a kreatív környezetet
• facilitátorként biztosítja a csoport működését
• konstruktív alkotó közeget teremt
• részesévé válik a folyamatnak, partnerként is megjelenik,
összegez
• kiemelkedő aktivitással kommunikál
• összeegyeztethető a hagyományos és megváltozott tanári
szerep?

8. A konnektivizmus kritikája:
Oktatásmódszertan?
• lehet-e a jó gyakorlatból didaktikai modell?
• a didaktikai modellek általános érvényűek, akár a
tanuláselméletek
• a konnektivizmusnak nagyon határozott korlátai vannak
(pl. életkor, belépési motiváció, stb.)
• árnyékolt megfigyelés - (a sötét oldal):
• az újszerűség eufóriája
• a módszertant is tanulni kell
• tartalommal töltött web2
• mikor lehetséges az első objektív megfigyelés?

9. A konnektivizmus kritikája:
Motiváció?
• önszabályozás, facilitátor, közösség
• a motiváció kialakítása? folyamaton belüli szabályozása?
• a közepesen vagy gyengén motiváltak:
• értékeléshez igazodó tanulásuk kudarc lehet
• a facilitátor értékelő ereje a hagyományoshoz képest
gyengébb - behozhatatlan hátrány
• a facilitátor nem tud a hagyományos tartalom-tevékenység
modellben motiválni (kötött tartalom és tevékenység)

10. A konnektivizmus kritikája:
Differenciálás?
• az egyéni különbségek figyelembevételének szemléletmódja
• konnektivista oktatásmódszertan:
• kommunikáció és eszközhasználat - a folyamatban való
részvétel alapeleme, nem differenciálható
• szociális esélyegyenlőtlenséghez hasonlóan
különbségeket termel?
• differenciált csoportmunkához képest fontos pozitívumok:
• maradandóság, reprodukálhatóság, kooperativitás új
szintje

11. A konnektivizmus kritikája:
Értékelés?
• diagnosztikus értékelés:
• szelekció vagy előismeretek összegzése?
• a facilitátor hogyan használja fel a diagnosztikus
értékelés eredményeit a folyamatszabályozásban?
• a formatív értékelés
• a konnektivizmus permanens formatív értékelés a
tapasztalt résztvevőknek
• a szummatív értékelés:
• a minősítő funkciójának hiánya egy ideális
• de sajnos csak tanulási tapasztalatoktól mentes

12. lehetőségek és korlátok
• a felnőtt önképzőkörök és az andragógia felvonulási
területe
• a digitális nemzedékre várás csapdája
• rutinszerűbb impulzív eszközhasználat nem tűri meg az
oktatási folyamat semmilyen műfaját
• “blended konnektivizmus”?
• a felnőtté vált digitális nemzedék, akit elkerült a külső
motivációt erősítő közoktatás?
• olyan felnőtt tanulócsoport, ahol a külső motiváció
minden hátránya mellőzhető, vagy legyőzhető?

13. Látszatkonnektivizmus -
effektusok
• a skálafüggetlenség látszata
• nagyon kis csoport - áttekinthető (skálázható) folyamat
• egyénenként szélsőségesen eltérő aktivitás
• a reflexió értelmező műfaja a produktív helyett
• információáramoltatás eltérései:
• twitter - változó (redundáns) tartalom, minimális
reflektivitás
• közösség - elhanyagolható külső forrásfelhalmozás
• blog - impulzív és összegző bejegyzés eltérése és
távolsága kicsi, kevés produktív reflexió
• dokumentum - gigantikus közös jegyzet vagy új közös
tudás?