1. Egy ország mozgókép és médiaoktatásának bemutatása
Belgium (Flandria)
Belgium egy viszonylag kicsi, sűrűn lakott ország, összetett, bonyolult államszerkezettel. Két
jelentős népcsoport lakja, a flamand és a vallon, három hivatalos nyelve a holland, francia és a
német. A legnagyobb népcsoport tagjai a holland anyanyelvű flamandok. Ebben a
dolgozatban a flandriai régió állami középfokú médiaoktatását kívánom bemutatni.
A közoktatásra a 6+6 éves rendszer a jellemző. Tehát 12-18 éves kor között középfokú
oktatási intézménybe járnak a tanulók, de ez az utóbbi időben három szakaszra bontható. Az
első az alapozó egységes képzés 12-14 éveseknek, a második és a harmadik már a középfokú
oktatás négyféle iskolatípusa szerint osztódik: (általános, műszaki, művészeti, szakmai).
1960-70-es évektől kezdődik a média oktatása először a mozifilm, később a TV-műsorok
elemzésével elsősorban az egyetemeken, illetve a megfelelő infrastruktúra hiányában az
iskolán kívül. A TV- műsor (hír, dokumentum, szórakozás) egyre nagyobb szerepet kap és
megjelennek a szociológiai, etnikai vizsgálati szempontok is.
A 90-es években az oktatási minisztérium még mindig minimális figyelmet fordít a
médiaoktatásra. Ez éles ellentétben áll azzal, hogy közben nagy hangsúlyt fektet az általános
és középiskolai oktatásban az IKT eszközök használatára. Ezek azonban nem helyettesítik a
hagyományos eszközöket, a két módszer együtt él. A kormány nem kötelezi az iskolákat (csak
választható) az új média használatára és az eszközellátottság egyenetlenségei is problémát
jelentenek. A médiával kapcsolatos tanárképzésre kevés figyelmet fordítanak, a tanárok egy
része idegenkedik az új eszközök használatától.
A médiaoktatás 1999-ben kezdődött Flandriában. A középfokú oktatásban a tananyag öt
főmodulra osztható, ebből az egyik a művészeti oktatás. Kereszttantervi témaként a nemzeti
tanterv zenei részében volt jelen, tehát nem önálló tantárgyként, hanem integráltan valósult
meg a médiaoktatás a régió 927 középiskolájában. A nyelvoktatásban is felhasználták a
médiával kapcsolatos ismereteket.
A legfontosabb nevelési, fejlesztési célok ekkor a következők voltak:
* A tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy érzékeljék, a média mennyiben befolyásolja
saját gondolataikat, viselkedésüket.
* A tanulók legyenek képesek megfelelő kritikai hozzáállás kialakítására.
* A tanulók fedezzék fel, ismerjék meg a különböző művészeti ágakat, legyenek kreatívak,
fejlett esztétikai érzékkel rendelkezzenek.
* Ismerjék meg, alkalmazzák a különböző információs és kommunikációs technikákat.
1
2. * Fontos cél, hogy a diákok ki tudják fejezni magukat, használjanak különböző nyelveket.
Alkalmazzák, tudják értelmezni a vizuális nyelvet is. Értsék meg a média közléseit, jól tudják
értelmezni a média sokszor kontrolálatlan szövegeit.
Ezzel ellentétben Belgium Vallon területén a médiaoktatás középpontjába elsősorban a
filmművészet esztétikai, technikai, műfaji kérdései kerülnek.
A tanárképzésben elsősorban az ICT és a számítógép pedagógiai alkalmazására fordítják a
figyelmet, a konkrét modulokba integrálva oktatják a médiaműveltséget. Nonprofit
szervezetek támogatják azokat a tanárokat, akik képezni kívánják magukat, de ezek nem
kormányzati kezdeményezések.
A médiaműveltség 2010. szeptember 1-től a középfokú oktatás egyik tantárgyközi céljává
vált. (Fontos, hogy a diákok óvatosan, fenntartással kezeljék a médiát és jól átgondolt módon
vegyenek részt a közéletben a média segítségével.)
Az Információs és Kommunikációs Technológiával és a médiaműveltséggel kapcsolatos új
szabályzatot 2012-ben fogadta el a Flamand kormány. A koncepcióterv kibővíti az IKT
szabályait a Digitális Média területére, és 40 tételes akciótervet tartalmaz, mely magában
foglal néhány régebbi programot és projektet, melyek az ICT stratégiával foglalkoztak. A
médiaműveltségi szabályzat létrejöttének általános alapja hogy felruházza a lakosokat a
szükséges képességekkel, hogy az egyre inkább „mediatizált” társadalomban kritikus és aktív
módon tudjanak részt venni.
A középfokú kereszttantervi oktatás első szakaszában a legfontosabb célok a következők:
Az IKT eszközök biztonságos, ésszerű használata általában, a tanulás terén, saját
elképzeléseik kreatív kifejezésére, segítségükkel másoknak információk bemutatása,
kommunikációs céllal történő helyes használatuk és a megfelelő IKT alkalmazások
kiválasztása a kívánt cél érdekében.
Kifejező művészeti (vizuális és zenei) nevelés területének fő céljai:
A kép és a hang kölcsönhatásának megértése a médiában és a médiaművészetben. Kulturális
információforrások gyűjtése, különböző kultúrák művészetének megismerése, személyes
vélemény formálása, vizuális alkotások értelmezése.
Történelemben interaktív médiahasználat konkrét feladatokban és esszékben. A holland nyelv
területén médiaszövegek értelmezése, helyes és hatékony kommunikáció kialakítása.
A második szakaszban az általános, a műszaki és a művészeti oktatás területén a legfontosabb
célok a következők:
Adott kritériumok alapján tudják rendezni a különböző auditív, vizuális, audiovizuális és
multimédiás eszközök segítségével nyert információkat. Használják a kommunikációs
stratégiákat (hagyományos és elektronikus források, adatbázisok). Jól értelmezzék a
médiaszövegeket, igazodjanak el a média világában és helyesen használják a rendelkezésre
álló információs csatornákat.
2
3. Az új 2012-2016-os Stratégiai Műveltségi Terv ("Strategisch Plan Geletterdheid") nagy
hangsúlyt fektet az e-biztonságra: Például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, e-privacy,
vagy számítógépes zaklatás olyan kérdések, melyekkel az iskoláknak foglalkozniuk kell.
A tanárok felelőssége, hogy segítsék a diákokat abban, hogy az új digitális technológiákat
biztonságos és felelősségteljes módon használják.
Felhasznált irodalom:
. Andrew Hart / Daniel Süss (eds.) Media Education in 12 European Countries. A
Comparative Study of Teaching Media in Mother Tongue Education in Secondary Schools. E-
Collection of the Swiss Federal Institute of Technology Zurich, 2002.
http://e-collection.library.ethz.ch/eserv/eth:25953/eth-25953-01.pdf
. Szíjártó Imre: A média tantárgy a magyar közoktatásban. Médiakutató 2001. 5. tél pp. 113-
123.
http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/08_media_tantargy_a_magyar_kozoktatasban/
. Bényei Judit: A média az angol oktatási rendszerben. Új Pedagógiai Szemle. 2000.
szeptember http://www.ofi.hu/tudastar/media-angol-oktatasi
. Jan De Craemer :BELGIUM (Flemish Community) Country Report on ICT in Education
2013 http://insight.eun.org/ww/en/pub/insight/misc/country_report.cfm?
fuseaction=home.view_report&country=8226
. Ingrid Lieten, Pascal Smet: Media Literacy Concept Paper
. Steve Paulussen, Cédric Courtois, Peter Mechant and Pieter Verdegem: Adolescents’ New
Media Literacy in Flanders (Belgium). Observatorio Journal, vol.4. 2010. pp. 361-374
. http://en.wikipedia.org/wiki/Education_in_Flanders
. http://www.ibe.unesco.org/fileadmin/user_upload/Publications/WDE/2010/pdf-
versions/Belgium_Flemish-Community.pdf
3
