1. Személyiség- és
egészségpszichológia

2.  A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a
személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb
elméleteivel, törvényszerűségeivel, amelyek az egészséges
testi-lelki fejlődés szempontjából kiemelt fontosságúak.
Ismerjék meg az egészség fogalmát, annak testi-lelki
vonatkozásait, az egészség megóvásának pszichológiai
aspektusait, pszichológiai vonatkozásait. Így váljanak képessé
felismerni a tanulók és a tanárok testi - lelki egészségét
fenyegető tényezőket, a hatékony és kevésbé hatékony
megküzdési stratégiákat. Rendelkezzenek olyan
egészségnevelési alapismeretekkel, amelyeket mind saját
életükben, mind tanítványaik nevelésében felhasználhatnak.

3.  A személyiség fogalma, összetevői
 A személyiség tipológiai megközelítése, a „Big Five”
 A fontosabb személyiséglélektani elméletek
(pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus
pszichológia, kognitív pszichológia stb.) ismertetése,
mit gondolnak ezek az irányzatok az egészséges
személyiségről, annak fejlődéséről
 Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a
tudományok rendszerében, kapcsolata más
területekkel, a mentálhigiénével.

4.  A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció
szintjei
 Az egészségmagatartás fogalma
 A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési
stratégiák, coping mechanizmusok
 Az egészségnevelés területei: - lelki, testi, szociális szint
 Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az
egészséges életmódra nevelés korosztály specifikus
lehetőségei
 A mentálhigiéné – egészségpszichológia – egészségnevelés
intézményi háttere

5. Irodalom
 Buda Béla: A lélek egészsége. A
mentálhigiéné alapkérdései. Budapest,
Nemzeti Tk., 2003., pp. 7-229.
 Carver, Charles S. – Scheier, Michael F.:
Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris
K., 1998., pp. 22-404.
 Kulcsár Zsuzsanna:
Egészségpszichológia. Budapest, ELTE
Eötvös Kiadó, 2002., pp. 11-211.

6. Ajánlott irodalom:
 Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards
a new social epidemology. WHO Regional Publications, European
series No.37. Coppenhagen, 1991.
 Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai
mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.
 Fudor, K.: Mental Health Promotion. Paradigms and practice.
Routledge. London, New York, [é. n.]
 Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Budapest,
Animula, 1997.
 Hatvani Andrea - Estefánné Varga Magdolna - Taskó Tünde:
Személyiséglélektani és szociálpszichológiai alapismeretek. Eger,
EKF, Líceum Kiadó, 2001.
 Sarafino, Edward P.: Helath psychology. Biopsychosocial interactions.
New York, John Willey, 1990.

7. A pszichológia területei:
 ALAPTERÜLETEK:  ALKALMAZOTT
– Általános lélektan TERÜLETEK:
– Szociálpszichológia – Klinikai pszichológia
– Személyiséglélektan – Pedagógiai pszichológia
– Fejlődéslélektan – Munkalélektan
– Egészségpszichológia
– stb.

8. Személyiséglélektan
 A pszichológiának az az ága, ami azt kutatja, hogy a
lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan
szerveződnek egy egységes egésszé, egy
személyiséggé.
– Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a
személyiség működésének.
– Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes
emberek között.
– Mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az oka.
 Röviden a személyiséglélektan tárgya az emberi
személyiség.

9. Egészséglélektan
A pszichológia speciális edukációs,
tudományos és gyakorlati hozzájárulása
– az egészség elősegítéséhez és fenntartásához,
– a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez,
– az egészség és a betegség és a különböző
működési zavarok etiológiai és diagnosztikus
összefüggéseinek azonosításához,
– valamint az egészségvédelem rendszeréhez
(Matarozzo).

10. A személyiség fogalma,
összetevői

11. a személyiség olyan tényezők - különböző
testi és lelki tulajdonságok - dinamikus és
egységes egésze, amely az egyes embert
megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti
másoktól, és meghatározza a viselkedését
és gondolkodását.

12. A személyiség kifejezés angolul personality,
németül Personalität, franciául personalité
– a latin persona szóból származik.
 A persona eredetileg azt az álarcot
jelentette, amit az ókori színházban a
színészek viseltek, később a szerepre, majd
magára a szerepet játszó színészre értették.
 A szó mai jelentését a felvilágosodás
korában szerezte.

13. A személyiség jellemzői:
 A személyiség a társadalmi fejlődés
eredménye.
 Minden személyiség egy meghatározott
szerepet tölt be a társadalom életében,
cselekvő részese annak.
 A személyiséget mindig befolyásolja kora
filozófiája, uralkodó eszmerendszere,
társadalmi – történelmi berendezkedése.

14. A személyiséget nemcsak társas-társadalmi
tényezők befolyásolják, hanem a
veleszületett testi-lelki adottságok, az öröklött
tényezők is.
 A személyiséget jellemzi az éntudat.
 A személyiséget jellemzi az aktivitás.
 A személyiség egy önszabályozó, nyílt
rendszer.

15. A személyiség tipológiai
megközelítése és a Big Five

16. Hippokratész – Galénosz vérmérsékleti
tipológiája
 Két és félezer évvel ezelőttről származik, és
Hippokratész nevéhez fűződik. Ezt ötszáz évvel
később Galénosz dolgozta át.
 Kiindulásnak az emberek vérmérsékletét, érzelmi
életének sajátosságait választották. Az emberek
vérmérsékleti különbségét szerintük az okozza, hogy
az egyes vérmérsékleti típusokra más-más testnedv
túlsúlya jellemző.
 Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz,
föld, tűz) is összekötötték.
 Így a következő négy típust különböztethetjük meg:

17.  Szangvinikus vérmérséklet: testnedve a vér, eleme
a levegő. Érzelmi reakcióik gyorsan, könnyen
keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak
(szalmaláng-típus). Kedélyes, barátságos, közlékeny
emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges
arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket.
 Kolerikus vérmérséklet: testnedve a sárga epe,
eleme a tűz. Érzelmi reakcióik könnyen felkeltődnek,
erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran
elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet,
sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük
tetterőt fejez ki.

18.  Melankolikus vérmérséklet: Testnedve a fekete
epe, eleme a föld. Érzelmi reakcióik lassan és
nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig
fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a
levertség érzése tartós náluk. Nehezen döntenek,
arckifejezésük gondterhelt, külsejük törékeny.
 Flegmatikus vérmérséklet: Testnedve a nyálka,
eleme a víz. Érzelmi reakcióik nehezen, lassan
jönnek létre, gyengék és nem tartósak.
Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, „fát
lehet vágni a hátukon”. Tekintetük, megjelenésük
jellegtelen, kifejezéstelen.

19. Kretschmer alkati tipológiája
 Kretschmer tipológiája a XX. század első feléből
származik. Kretschmer meggyőződése szerint a
temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel
egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív
idegrendszer a belső elválasztású mirigyek és a
hormonok közvetítésével hozza létre.
 Így megkülönböztethetünk három testalkati típust,
amelyet három vérmérsékleti típussal és
szélsőséges, kóros esetben három pszichiátriai
megbetegedéssel köthetünk össze.

20. Testalkat: Vérmérséklet: Pszichiátriai
megbetegedés:
Piknikus Ciklotim Mániás
depresszió
Aszténiás Skizotim Schizofrénia
/leptoszom
Atletikus Viszkózus Epilepszia

21. Piknikus - ciklotim típus
 A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök,
kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordó alakú
törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus
ezeknél az embereknél.
 A ciklotim lelkialkatúak általában kedélyes, jólelkű,
társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak
a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki
örömöket. Vagy fürge, vállalkozó szellemű, vidám és
mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes,
búskomorságra hajlamos emberek.

22. Aszténiás - skizotim típus
 Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok,
henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a
jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük
gyenge.
 A skizotim lelkialkatra a befelé fordulás, a
valóságidegen eszme- és álomvilág a jellemző. A
többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár
túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért gyakran
különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik
másokkal, egoista.

23. Atletikus – viszkózus típus
 Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles,
izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik.
 A viszkózus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka
náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis
előfordul, leginkább kirobbanó harag formájában
mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak.
Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó
barát és szerelmes.

24. Pavlov idegrendszeri tipológiája:
 Pavlov szerint az idegrendszert a következő
tulajdonságok mentén lehet jellemezni:
– Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy
gyengesége.
– A két ellentétes folyamat, az izgalom és a gátlás
kiegyensúlyozottsága vagy kiegyensúlyozatlansága.
– Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. (Mennyire
gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok.)
 Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy
lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül
– Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy
figyelhető meg.

25.  Élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott
gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így
gyorsan, könnyen kiváltható, de nem tartós
cselekvések, reakciók várhatóak.
 Féktelen típus: Erős, gyorsan terjedő izgalmi
folyamatok és gyenge gátló folyamatok jellemzik, így
a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan.
Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan
reagál, gyakori a környezettel való konfliktus,
alkalmazkodási nehézség.

26.  Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott
gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakciói,
cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt
kiegyensúlyozott élőlények. Idegrendszerük a
stresszt jól tűri.
 Gyenge típus: Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott
izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik.
Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az
idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz
vezethet.

27. Jung tipológiája:
A jungi tipológia két oldalról közelíti meg az
emberi típusok kérdését :
 Egyik oldalról Jung két alapvető pszichés
beállítódást, attitűdöt különböztet meg: az
extraverziót és az introverziót.
 Másik oldalról az embereket aszerint is
tipizálja, hogy megnézi, a négy pszichés
funkció közül kinél melyik dominál.

28. Ezek a funkciók a következőek:
 Gondolkodás: Az intellektuális megismerés,
logikai következtetés.
 Érzés: Szubjektív értékelés.
 Érzékelés: Érzékszervek segítségével
történő észlelés.
 Intuíció: A tudattalanul végbe menő
észlelés, a lehetőségek, még meg nem
valósult dolgok észlelése.

29. Így Jung összesen 8 típust feltételez:
 Extravertált gondolkodó
 Extravertált érző
 Extravertált érzékelő
 Extravertált intuitív
 Introvertált gondolkodó
 Introvertált érző
 Introvertált érzékelő
 Introvertált intuitív

30. Eysenck tipológiája
 Eysenck a tipológiáját gyakorlati megfigyelésekre
alapozta.
 1947-ben 700 neurotikus katonát vizsgált meg. A
vizsgálat alapján 39 személyiségjellemzőt talált,
amelyeket statisztikailag faktoranalízissel elemzett.
 (A faktoranalízis egy olyan eljárás, amelynek
segítségével számos tulajdonság együttjárását lehet
vizsgálni, így számos jellemzőt, tulajdonságot
néhány csoportba – faktorba – rendezhetünk,
egyszerűsíthetünk.)

31. Eysenck két – egymástól független
dimenziót talált:
 extraverzió - introverzió
 érzelmi stabilitás, labilitás

32. Extraverzió –introverzió
 Az extravertált ember társaságkedvelő, sok
barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a
kockázatot. Impulzív, hajlamos az
agresszióra.
 Az introvertált ember ezzel szemben
nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés
barátja van. Szeret előre tervezni, kerüli az
izgalmakat, a kalandot.

33. Érzelmileg stabilitás – érzelmi labilitás
 Az érzelmileg stabil ember nyugodt,
kiegyensúlyozott. Nehéz felbosszantani, nem
aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói
lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az
alapszintre.
 Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben
aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd
„pszichoszomatikus” panaszokkal. Érzelmi reakciói
gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az
alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen
kialakulnak náluk neurotikus tünetek.

34. Vonáselméletek - Allport
A vonás: nem más, mint olyan pszichológiai
szerveződés,ami a személyiség alapvető
építőköve.
 A vonás „olyan viszonylag állandó struktúra,
amely integrált egységgé fogja össze az
egyébként egymáshoz nem hasonlító
ingereket és válaszokat”, vagyis a
viselkedéseket.

35. A vonás lehet:
 Közös vonás (általános vonás): Olyan vonások,
amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak.
Ezek a közös kultúra termékei, így az egyes
emberről keveset mondanak. Ilyen például a
büszkeség is.
 Személyes vonás (diszpozíció): A vonások egyénre
jellemző, egyedi elrendeződései, ezek az egyéni élet
termékei. Ennek oka, hogy a közös vonások minden
embernél más – más módon ágyazódnak be
egymás közé, másként viszonyulnak egymáshoz.
Például a büszkeség másként jellemez egy zárkózott
embert, mint egy nyitottabbat.

36. A személyes vonások:
 Uralkodó diszpozíciók: Ezekkel nem minden ember
rendelkezik. Mégis vannak olyanok, akik egyetlen olyan
vonással jellemezhetőek, amely a teljes viselkedésüket,
életüket meghatározza. Például Calcuttai Teréz anya esetében
az önzetlen segítőkészség.
 Centrális diszpozíciók: Minden ember rendelkezik 4 – 5 olyan
diszpozícióval, amely a viselkedés, az élet nagy területét
befolyásolja. Ilyen például barátságosság, vagy a rendszeretet.
 Másodlagos diszpozíciók: Minden emberre jellemző,
specifikus, az élet szűk területére vonatkozó, de viszonylag
állandó viselkedésmódok. Ezek nem annyira feltűnőek vagy
következetesek, mint az előző két típus. Ilyen például az
öltözködési stílus, vagy a modor stb.

37. Big Five
 Extraverzió – introverzió
 Barátságosság - barátságtalanság
 Lelkiismeretesség – felelőtlenség
 Emocionalitás
 Intellektus

38. Szűktartományú elméletek
 Ezeket az elméleteket azért nevezik
szűktartományú elméleteknek, mivel nem az
emberi személyiség egészét tipizálják, hanem
csupán egy-egy tulajdonság alapján próbálják meg
az embereket csoportosítani.
– Külső-belső kontroll dimenzió
– Mezőfüggőség – mezőfüggetlenség
– Kudarckerülés – sikerorientáltság
– Represszió – szenzitizáció

39. A fontosabb személyiséglélektani
elméletek

40. A freudi pszichoanalízis

41. Személyiség szerkezete
 Tudat  Ösztönén – id
 Tudatelőttes  Én – ego
 Tudattalan  Felettes én – szuperego

42. Tudatos és tudattalan
 A tudatos fogalmát Freud nagyjából a köznapi értelemben
használja, szerinte minden tudatos, amiről per pillanat
tudomásunk van.
 A tudatelőttes tartalmai pillanatnyilag nem tudatosak, de
könnyen a tudatosba emelhetőek, ez tulajdonképpen a normál
emlékezetnek feleltethető meg.
 A tudattalan tartalmai közvetlenül nem ismerhetőek meg, nem
hozzáférhetőek, mivel ezeket különböző pszichodinamikai
folyamatok védik. Kerülő úton pl. álmokban, elvétésekben
azonban megmutatkozhatnak, vagy a pszichoanalitikus terápia
révén a felszínre hozhatóak.

43. AZ ÖSZTÖNÉN (ID)
 Az ösztönén a legrégibb, öröklött lelki tartomány.
 Tartalmazza az ösztönöket, így innen származik az összes
pszichés energia.
 Az ösztönén túlnyomó részt a tudattalanban működik.
 Az id az örömelv (Lustprinzip) alapján működik, azonnali
szükséglet-kielégítésre törekszik.
 Az ösztönénnek kétféle eszköze van: A reflextevékenység és
az elsődleges megmunkálás.
– A reflextevékenység nem más, mint velünk született automatikus
reakciók, például tüsszentés, hunyorgás.
– Az elsődleges megmunkálás „bizonyos szükséglet kielégülését
szolgáló tárgy, vagy esemény mentális képzetének a kialakítását
és e képzet mentális megszállását jelenti. („Éhes disznó makkal
álmodik”.)

44. AZ ÉN (EGO)
 Az én az ösztönénből fejlődik ki, és feladata a
valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás.
 Az én kapcsolatot tart a külvilággal.
 A valóságelv (Realitätprinzip) alapján működik.
 Így állandó harcban áll az ösztönénnel, hiszen a
realitás követelményei miatt annak késztetéseit
késleltetheti, vagy akár vissza is utasíthatja.
 Eszköze az úgynevezett másodlagos megmunkálás.
 Az énnek tudatos és tudattalan részei is vannak.

45. A FELETTES ÉN (SZUPEREGO)
 A felettes én fejlődik ki utoljára.
 A szülői hatásokra alakul ki.
 Feladata, hogy a jó-rossz, helyes-helytelen kategóriáiban
ítéljen.
 Mindig tökéletességre törekszik.
 Van tudatos és tudattalan része is.
 Két alrendszere van:
– Énideál
– Lelkiismeret
 A szuperego célja egyrészt az id azon impulzusainak a gátlása,
amelyeket a társadalom leginkább helytelenít, másrészt, hogy
az ént rávegye arra, hogy a reális célokat lelkiismereti céloknak
rendelje alá, harmadrészt, hogy tökéletességre törekedjen.

46. Személyiség dinamikája
A személyiség rendelkezésére álló összes
ösztön adja a lelki energiák összességét. Az
összes energia az ösztönénből származik, a
másik két lelki tartomány az ösztönéntől
kapja az energiáját. Mivel az egy pillanatban
rendelkezésre álló energia mennyisége
korlátozott, így a három lelki tartomány
állandó harcban van egymással az
energiáért.

47. Két alapvető ösztönkör:
 Az életösztön az erosz. Ez az ön- és a fajfenntartás
ösztönköre. A rendelkezésére álló összes energia
mennyiséget nevezik libidónak A libidót a
közgondolkodás gyakran a szexuális energiával
azonosítja, de ezt Freud jóval tágabb értelemben
használja, az összes faj- és létfenntartást szolgáló
ösztönre érti.
 A halálösztön, vagy más néven destrukciós ösztön
a Tanatos. A halálösztön célja a rombolás, ami
fordulhat önmagunk vagy a külvilág ellen is.

48. A pszichoszexuális fejlődés
 Freud szerint a neurotikus tünetek kialakulásában
különösen a kora gyermekkornak van nagy
szerepe.
 Az egyes fejlődési szakaszok arról a testrészről
kapták a nevüket, amelyek az adott kor
legfontosabb örömforrását jelentik.
 Minden szakasznak megvan a maga problémája,
konfliktusa, melyet, ha nem sikerül megoldani,
fixáció (rögzülés) jön létre.

49. – Orális szakasz
– Anális szakasz
– Fallikus szakasz
– Latencia vagy lappangás
– Genitális szakasz

50. A szorongás és az elhárító
mechanizmusok
 Freud a szorongás három formáját különbözteti meg:
– A reális szorongás – ez nem más mint a valóság reális
veszélyei miatt érzett félelem.
– A neurotikus szorongás – ez az egonak attól való félelmét
jelenti, hogy az ösztönén törekvéseit nem tudja megfelelően
szabályozni.
– A morális szorongás – Ez akkor lép fel ha megszegjük,
vagy meg akarjuk szegni a felettes én parancsait.

51. A szorongást az ego kétféle módon
próbálhatja meg kezelni:
– Racionális erőfeszítések segítségével próbálhat a
veszéllyel megküzdeni, ez leginkább a reális
szorongás esetén segít.
– Az elhárító mechanizmusok segítségével.

52. Az elhárító mechanizmusok
 Az elhárító mechanizmusok olyan „eljárások vagy
taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy
könnyebben megküzdhessen a szorongással. Ha az
elhárítás jól működik, akár a szorongás fellépését is
megakadályozhatja. Az elhárító mechanizmusoknak
két közös tulajdonságuk van: (1) tudattalanul
működnek, (2) valamilyen módon eltorzítják,
átalakítják vagy meghamisítják a valóságot.”

53. Néhány fontosabb elhárító
mechanizmus:
 Elfojtás: Az elfojtás elfelejtést, a kínos,
elfogadhatatlan tartalmaknak a tudattalanba
száműzését jelenti.
 Regresszió: A regresszió a fejlődés egy korábbi
fokára való visszacsúszást, visszaesést jelent.
 Meg nem történtté tevés (anulláció): A meg nem
történtté tevés lényege, hogy egy későbbi
cselekedettel, gesztussal vagy gondolattal
érvénytelenítünk, „visszacsinálunk” egy korábbi
cselekvést.

54.  Kivetítés (projekció). A kivetítés vagy más néven projekció azt
jelenti, hogy saját elfogadhatatlan vágyainkat, gondolatainkat
kivetítjük, másoknak tulajdonítjuk.
 Reakcióképzés. A reakcióképzés esetében az elhárított
indulattal ellentétes irányú szokást alakítunk ki, ami a
személyiségünkbe beépülve személyiségjeggyé válhat.
 Szublimáció. A szublimáció azt jelenti, hogy egy társadalmilag
elfogadhatatlan impulzust, késztetést átalakítunk valami
társadalmilag elfogadható impulzussá.

55. BEHAVIORIZMUS

56. A klasszikus behaviorizmus
 A behaviorizmus angol eredetű szó, a behavior viselkedést
jelent.
 Kezdetét 1913-hoz kötik, amikor Watson „Hogyan látja a
behaviorista a pszichológiát?” című cikke megjelent.
 Létrejöttében a korábbi pszichológiai irányzatokkal való
elégedetlenség játszotta a legnagyobb szerepet.
 A szervezet számukra fekete doboz, ami azon belül történik,
azzal nem érdemes foglalkozni. Ezért nem foglalkoztak a
személy belső állapotaival, mivel ezeket a viselkedés
tudományos igényű vizsgálata szempontjából nem tartották
fontosnak.

57. Klasszikus behaviorizmus
 A behavioristák szerint a pszichológia vizsgálata tárgyának
egyedül a viselkedést kell tekinteni, hiszen ez az egyetlen, ami
objektíven vizsgálható.
 A klasszikus behaviorizmus fő fogalmai az inger és a válasz.
 A klasszikus behavioristák célja az volt, hogy olyan szintre
eljussanak, mikor egy, a szervezetet ért ingerből egyértelműen
tudnak a válaszra következtetni, és viszont.
 Így a behavioristák az inger – organizmus – válasz formulában
gondolkodtak.
 Az organizmust olyan fekete doboznak tekintették, amely nem
alkalmas a tudományos vizsgálatra, amellyel nem kell
foglalkozni.

58. A behaviorizmus kísérleti paradigmáiból
következik, hogy az állatokon végzett
kutatásaik eredményeit egy az egyben az
emberekre átvihetőnek gondolták.
 Fő kutatási területük a tanulás volt.

59. Neobehaviorizmus
 Az ötvenes évekre a behavioristák felismerték, hogy
hiába próbálkoznak az ingerek és a válaszok egy az
egybeni megfelelésének a keresésével.
 Ezért elkezdtek különböző - általuk közbülső
változóknak nevezett - tényezőket feltételezni az
agyban, amelyek az ingerek és a válaszok között
közvetítenek.
 Ennek az irányzatnak a képviselője volt Hebb,
Osgood és Hull.
 Olyan kérdésekkel kezdtek el foglalkozni, mint a
látens tanulás, a kognitív térképek stb.

60. A kognitív pszichológia
 A kognitív pszichológia a behaviorizmus bölcsőjében
nevelkedett, és vált önálló irányzattá. Sokan a
behaviorizmus harmadik korszakának tekintik.
 A kognitív irányzat a megismerő folyamatok, a
megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása
középpontjába.
 Fő kérdésük az, hogy az egyén hogyan strukturálja,
hogyan képezi le tapasztalatait, hogyan integrálja,
rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását,
hogyan gondolkodik, milyen sémákat használ.

61. Walter Mischel kognitív
személyiségelmélete
 Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi
figyelembe.
 Ezek a személyiség részét képezik, és a külvilági
tapasztalatokból (tanulás) származnak. Mischel
szerint ezek a változók átveszik a vonások szerepét
a személyiség meghatározásában.
 A kognitív változók a viselkedés alakítása során
kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel,
így határozzák meg a konkrét viselkedést.

62. Ezek a kognitív változók a következők:
 A személyiség kompetenciái azok a készségeink
és problémamegoldó stratégiáink, amelyek
segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk.
A kompetenciáink fejezik ki arra a kérdésre a
választ, hogy mire is vagyunk képesek.
 A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók,
amik nem mások, mint a világnak az ember által
létrehozott egyedi értelmezései. Ezek határozzák
meg, hogy milyennek látjuk a helyzetet, a világot,
hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló információt,
hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az eseményeket.

63.  A személy elvárásai, ami annak az elővételezése, hogy egy
eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni
utána.
 Szubjektív érték, ez az a cél amit az egyén a viselkedésével el
akar érni. A dolgok szubjektív értéke ösztönzi cselekedetekre
az egyént. Különböző emberek különböző értéket
tulajdoníthatnak viselkedés ugyanolyan eredménynek is.
 Önszabályozó rendszerek és tervek. Ide céljaink, terveink
tartoznak. Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses
szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek
reális terveket kidolgozni

64. A humanisztikus pszichológia

65.  A humanisztikus pszichológiát válasznak tekinthetjük mind a
pszichoanalízis, mind a behaviorizmus leegyszerűsített
emberképére.
 A humanisztikusok úgy gondolják, az ember autonóm, szabad
döntésre, önmegvalósításra, önfejlődésre képes lény.
 A humanisztikus pszichológia egyik forrása az egzisztencialista
filozófia volt, amit Sarte és Camus neve fémjelez. Szerintük az
ember magányos lény. Az ember felelős a saját döntéseiért, és
nem az isten, vagy külső társadalmi erők határozzák meg
ezeket a döntéseket. Az ember 100 %-ig szabad, de 100 %-ig
felelős is a döntéseiért, és ezért érzi magányosnak magát.

66. Az 1962-ben alapult Humanisztikus
Pszichológiai Társaság alapelvei
 Az érdeklődés középpontjába az élményeket átélő embert kell
állítani, annak szubjektív világképével együtt.
 Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény.
 Amikor a tudományos kutatás számára problémát keresünk,
annak jelentéstelisége, az ember szempontjából való
fontossága lényegesebb, mint az, hogy mennyire könnyű az
adott problémát objektíven kutatni.
 A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a
pszichológusoknak mindig figyelembe kell venniük.

67. Rogers selfelméletének alapfogalmai
 Az „énkép” vagy self. A self struktúra nem más, mint
az a kép, amit saját jellemzőiről, kapcsolatairól alkot
az egyén. Ez egy szervezett képet jelent
önmagunkról, tulajdonképpen azon érzések,
attitűdök, értékek, gondolatok szervezett mintázatát,
amelyek az egyénre vonatkoznak.
 Az énideál. Az énideál az arról alkotott képe az
embernek, amilyen lenni szeretne.
 Az organizmus. Az organizmus a teljes egyént
jelenti. Az organizmus alapvető célja az
önmegvalósítás.

68.  A viselkedés meghatározásában mind a self, mind
az organizmus, mind az énideál szerepet játszik. Ha
az organizmus tapasztalatai alátámasztják az
énképet, és a self és az énideál összhangban van,
akkor kongruenciáról beszélünk. Ha a tapasztalat
és az észlelt énkép eltér egymástól, az össze nem
illés, az inkongruencia állapota lép fel, ami belső
feszültséghez, alkalmazkodási zökkenőkhöz vezet.

69. Az inkongruenciára adott reakciók
 Az egyén a viselkedése megváltoztatásával a tapasztalatait
változtatja meg, és így énképét megőrizheti.
 Az egyén módosítja az énképet az új tapasztalatok fényében.
 Ha a tapasztalatok túlságosan fenyegetik, veszélyeztetik az
énkép egészét, a tapasztalatokat kizárhatja tudatból - ez a
freudi elfojtáshoz hasonló jelenség.
 Ha az össze nem illő viselkedést az egyén nem tudatosítja,
akkor szorongás lép fel, ami az énkép sértetlenségét elősegítő
elhárító mechanizmusokat léptet működésbe. Ezek az elhárító
mechanizmusok többé-kevésbé megfeleltethetőek a freudi
modell elhárító mechanizmusainak.

70. Maslow
 Szükségleti hierarchia.
 A piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az
önmegvalósító embert Maslow szerint az jellemzi,
hogy:
– a valóságot gyakorlatiasan észleli
– jól tűri a bizonytalanságot
– önmagát és másokat is elfogadja olyannak, amilyenek
– kreatív
– törődik az emberiséggel
– mélyen átéli az élet alapélményeit
– erős és kielégítő kapcsolatot tart fenn más emberekkel.

71.  Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait
Maslow csúcsélménynek nevezi – ezt
számos ember átéli. Ez egy olyan pillanat,
olyan élmény, amelyet boldogság és
kielégültség jellemez. „ A tökély és a cél
elérésének egy időleges, nem mások ellen
irányuló és nem éncentrikus állapota.”

73. Az egészséglélektan

74. Fogalmak:
 Egészségpszichológia: A pszichológia speciális
edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása
az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a
betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az
egészség és a betegség és a különböző működési
zavarok etiológiai és diagnosztikus
összefüggéseinek azonosításához, valamint az
egészségvédelem rendszeréhez (Matarozzo).

75.  Egészségfejlesztés: egészséges
magatartásra törekvés.
 Egészségnevelés: ugyanez a nevelés
oldaláról. Ahhoz szükséges ismeretek,
készségek és életmód, hogy a gyermek
egészséges maradjon – aktív, saját sorsa
felett kontrollt gyakorló emberként.

76.  Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem,
egészségmegőrzés
– Testi – lelki – szociális harmóniára törekvés.
– Buda Béla: A mentálhigiéné nem más, mint ”alakuló,
szerveződő szemlélet és elméletrendszer, interdiszciplináris
megközelítési mód, amely a pszichés működési zavarok
megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani
folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére
vonatkozik, illetve társadalmi gyakorlat, amely intézmények,
szervezetek, embercsoportok – magukat egészségesnek
érző emberek – mozgósítására és megváltoztatására
irányul.”

77. Egészségpszichológia célja:
 Egészség és betegség értelmezése, kurrens
pszichológiai ismeretekkel való integrálása
 Egészséggel és betegséggel kapcsolatos
pszichológiai oktatás és szolgáltatás
fejlesztése
 A közvélemény, a pszichológiai és a
biomedikális társaságok tájékoztatása az
eredményekről

78. Az egészségpszichológia létrejöttének
okai (Gentry):
 Biomedikális modell kudarca
 Életminőséggel való fokozott foglalkozás
 A hangsúly a fertőző betegségekről a
krónikus betegségekre tolódik át
 Viselkedéstudományok fejlődése
 Egészséggondozás emelkedő költségei
 Első konferencia:1983

79. Egészségpszichológia emberképe
 Az XX. sz. első fele: passzív, responder
típusú emberkép – klasszikus behaviorizmus
 50-es évek: interaktív modell (közbülső
változók) – neobehaviorizmus
 70-es évek: intraaktív modell (ember aktív,a
coping és az aktív kontroll kutatása)

80. Az egészségpszichológia mai
irányzatai
 Klinikai egészségpszichológia:
egészségügy területén megjelenő,
szomatikus betegségekhez kapcsolódó lelki
és viselkedéses problémákkal foglalkozik.
 Preventív/ egészségfejlesztő
egészségpszichológia: célja a népesség
egészségi állapotának megóvása.

81.  Közösségi egészségpszichológia: nem a
népesség egészségének, hanem kisebb
közösségek, pl. családok, lakóközösségek,
munkahelyi közösségek
egészségmegőrzése a cél.
 Kritikai egészségpszichológia: nagyobb
társadalmi folyamatok, gazdasági tényezők,
hatalmi erőviszonyok hatása az egészségre.

82. A prevenció és az egészségpromóció
fogalma, a prevenció szintjei

83. Prevenció
 Az elsődleges prevenció:
– Aspecifikus módszerek: Ezek az általános
egészség fenntartását, a megbetegítő
tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak.
– Specifikus módszerek: Ezek a különböző
specifikus betegségek, például depresszió
megelőzését tűzik ki céljuknak.
 Másodlagosprevenció
 Harmadlagos prevenció

84. Egészségpromóció (WHO első
hivatalos állásfoglalása alapján)
 Az egészségpromóció olyan folyamat, amely
képessé teszi az embereket, hogy fokozzák
kontrolljukat egészségük felett, ill. javítsák azt. A
teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése
érdekében az egyén vagy csoport képes kell legyen
megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit
és/vagy megváltoztatni környezetét, ill. megküzdeni
azzal. Az egészségpromóció nem csupán az
egészségügy felelőssége, hanem az egészséges
életmódon át terjed ki a jólétig.

85. Egészségpromóció
 Gordon 1950: egészséggrádiens:
– az egészség és a betegség nem egymást kizáró,
hanem komplementer fogalmak.
– Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség
kialakulásáért, függetlenek lehetnek az
egészségért felelős tényezőktől. Az egészség
nem egyenlő a betegség hiányával.
– Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében.
 Egészségtudatos magatartás

86. Az egészségmagatartás

87.  Egészségorientáltság a
betegségközpontúsággal szemben
 Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata –
betegségek és halálokok jelentős aránya
visszavezethető viselkedéses tényezőkre:
viselkedés módosítása hosszútávon az
egészség alakulását módosíthatja

88. Egészségvédő viselkedés
 Minden olyan viselkedés, amit a személy
azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse,
vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül
az általa észlelt egészségi állapottól és attól,
hogy az adott viselkedés objektíven
hatékony-e (Harris, Guten).

89. Életmódbeli kockázati tényezők:
 Dohányzás
 Alkohol
 Drog
 Nem megfelelő táplálkozás
 Kevés fizikai aktivitás
 Közlekedési biztonság elhanyagolása
 Stb.

90. DALY
Lásd:
http://biokemia.blog.hu/200
9/08/12/i_a_leggyakoribb_h
alalozasi_okok_es_fertozes
es_betegsegek

91.  Egy népesség betegség-terhét az ország (nép)
aktuális egészségügyi helyzete és egy ideális
helyzet (mindenki öregen hal meg, mindenki mentes
bármiféle betegségtől és rokkantságtól) közti réssel
vizsgálhatjuk.
 A rést a korai halandóság, a rokkantság és azok a
bizonyos tényezők okozzák, melyek hozzájárulnak a
betegségek kialakulásához (környezeti, fizikai,
pszichés ártalmak stb.).
 Az analízis megadja egy népesség betegség-terhét.
 Ezt "disability-adjusted life-year (DALY)"-nek nevezi
az angol, ez az érték egyesíti a betegségek, a
rokkantság és a korai halandóság egészét, ami
kiütközik a népesség egészségügyi helyzetén.

92. Az alábbi táblázat százalékos eloszlásban mutatja a
kockázatok DALY-értéket külön férfiakon (males) és
nőkön (females) 2002-ből. (Forrás: WHO 2003)
pl. a férfiak körében a betegségeket okozó rizikó faktorok 25.5%-a a dohányzás és így tovább .

93. Az alábbi táblázat százalékos eloszlásban mutatja a
betegségek DALY-értéket külön férfiakon (males) és
nőkön (females) 2002-ből. (Forrás: WHO 2003)

94. Népegészségügyi helyzet
Magyarországon
Lásd:
http://biokemia.blog.hu/200
9/08/12/i_a_leggyakoribb_h
alalozasi_okok_es_fertozes
es_betegsegek

95. A születéskor várható élettartam 2005-ben
73.02 év volt.
 2007-ben már csak 69.2.
 Ez 2 év alatt 3.82(!) év csökkenést mutat.
 A részletes statisztika: A teljes populáció
(átlag) 73 év (EU-15 átlag: 79), férfiak 68 év
(EU-15 átlag: 75.5), nők 77 év (EU-15 átlag:
82) (WHO statisztika).

96. Szív- és érrendszeri betegségek
 A vezető halálozási ok. Kiváltképp 2 betegség: az
ischaemiás szívbetegség (szívizmok oxigénellátási
elégtelensége) (227-en haltak meg 100 000
emberből 2000-ben, ez akkor 32.5%-ot jelentett a
halálozási statisztikában, az EU-15 átlag 97/100
000) és az agyi-ér betegségek (akut agyi
katasztrófák), melyben 100 000 emberből 142-en
haltak meg 2000-ben Magyarországon, míg az EU-
15 átlag csak 61/100 000. Egyéb szív- és
érrendszeri betegségekben 100 000-ből 35 magyar
halt meg, itt az EU-15 átlag 14(!).

97. Rosszindulatú daganatos
megbetegedések
A világon a magyar férfiaknak a
legmagasabb az esélye rosszindulatú
daganatban meghalni!
 2000-ben 268/100 000 volt az arány
hazánkban, az EU átlag jóval csekélyebb,
mintegy 183/100 000.

98. Neuropszichiátriai betegségek
 100000 emberből 29 öngyilkos lett, vagy
egyéb önmagának okozott sérülésbe halt
bele 2000-ben (EU-15 átlag 10/100 000). Az
öngyilkossági ráta (nem meglepő) a
legmagasabb az Eu-ban (1997), számosítva
21/100 000, mindez a 16 és 24 éves
korosztály között.

99. Sérülésekből eredő halálozás
 Sérülésből, mérgezésből bekövetkező halál:
2001-ben 100 000 emberből 82 ember
halálát okozta (EU-15 átlag: 39.5).
Közlekedésből származó halálos közúti
balesetek száma viszont jóval az EU-s átlag
alatt alakult: 182/100 000, míg az EU-15
átlag: 335/100 000 volt.

100. Légzőszervrendszeri betegségek
 40.3/100 000 haláleset történt mindenféle
légzőszervrendszeri betegség
következtében, itt is az EU-s átlag alatt
vagyunk, ott ugyanis 57/100 000 ez a szám.

101. Fertőzéses és bénulásos betegségek
 5.2/100 000 volt az átlag Magyarországon,
míg az EU-15 átlag 7.3 volt. TBC-s esetek
száma 27/100 000 volt (Eu-15 átlag:
11/100000). A HIV-fertőzéses esetek száma
itthon 0.8/100 000 volt, az EU-15 átlag pedig
a következő képen alakult: 4.3/100 000.

102. Gyermek- és fiatalkorú elhalálozás
A csecsemő-halálozás 8.1 volt 1000
születésre nézve, az uniós átlag ekkor
4.7/1000.

103. Rizikófaktorok 2000-2002-ben

104. Dohányzás
A felnőtt lakosság 31%-a dohányzott, ebből
23% nő és 38% férfi (EU-15
érték férfiak: 32%, nők: 23%, együtt: 28%).
 13 évesek közül 8% dohányzott, a 15
évesek közül ez a szám már mintegy 27%.
 Mindezek mellet a lakosság 65%-a volt
veszélynek kitéve a passzív dohányzók
körében.

105. Alkohol
A magyar férfiak 30%-a, a nők 15%-a ivott
alkoholt rendszeresen. 2000-ben 100 000
emberből 160-nál okozta közvetlenül a
halálát alkohol.
 Mindemellett nem meglepő, hogy a máj-
cirrhosis az egyik vezető halálozási ok volt a
férfiak körében ekkoriban.

106. Elhízás
A 18 évnél idősebbek 21%-a klinikailag
elhízott. További 42%-a a férfiaknak és 28%-
a a nőknek elhízás előtti állapotban van,
azaz közel jár az elhízáshoz.
 A magyar felnőttek több mint 55%-a
túlsúlyos. A 18 és 30 évesek között a férfiak
87%-a, míg a nők 95%(!)-a volt fizikailag
inaktív.

107. B.A.Z. megyei vizsgálat a
cigányságról
Lásd:
http://www.romapage.h
u/uploads/media/roma-
BAZ-eu.pdf

108.  Babusik Ferenc és Papp Géza B.A.Z.megyei
vizsgálata alapján (Delphi Consulting mtsai):
– A roma népesség várható élettartama átlagosan
tíz évvel rövidebb, mint a nem roma népességé.

109. Iskolai végzettség 19–34 éves korú
roma népesség körében (%)
 Kevesebb, mint 8 osztály: 24,1
 Befejezett ált. isk.: 56,1
 Befejezett gimnázium: 1,0
 Befejezett szakmunkásképző: 17,4
 Befejezett szakközépiskola: 1,4
 Befejezett felsőfokú végzettség: 0,0

110. Aktivitás (%)
 Aktívdolgozó: 16,0
 Munkanélküli: 44,8
 gyes, gyed, egyéb: 39,2

111. A teljes 19-34 éves korú roma népesség
41,6 %-a szenved valamilyen betegségben.

112. Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma
népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes
betegségcsoportokban
összes KSH roma szorzó
%B.A.Z. megyében bevallott %
Ischaemiás szívbetegségek 6,77 15,0 0,45
Csontritkulás 0,10 1,14 11,5
Tbc, tüdő csúcshurut, gümőkor 0,14 1,48 10,9
Vérképzőrenszer betegségei 0,80 8,32 10,3
Vakság,csökkentlátás 0,33 3,35 10,3
Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély 0,90 6,64 7,4
Átmeneti agyi keringészavarok 0,09 0,54 6,2
Gerincbetegségek 0,96 4,96 5,2

113. összes KSH roma szorzó
%B.A.Z. bevallott %
megyében
Pszichoaktív szerek okozta mentális és vis. 0,27 1,27 4,7
zavarok (drogozás)
Daganatos betegségek 0,23 1,01 4,3
Deformáló hátgerinc-elváltozások 1,23 5,10 4,1
Pajzsmirigybetegségek 0,47 1,88 4,0
Idült alsó légúti betegségek 0,95 3,76 4,0
Hypertónia (magas vérnyomás) 3,40 12,21 3,6
A máj betegségei 0,36 1,01 2,8
Diabetes mellitus (cukorbetegség) 0,61 1,21 2,0
Cerebrovascularis (agyi-keringési) 0,10 0,20 1,9
betegségek

114. Egészségviselkedés és
szociokulturális háttér:
 Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek:
– Rosszabb várható élettartam
– Több egészségkárosító magatartás
 USA-beli vizsgálatok eredményei:
– Kisebb születési súly
– Nagyobb csecsemő- és gyerekhalandóság
– Több krónikus felnőttkori betegség
– Több 65 év alatti haláleset
– Több korlátozott aktivitású nap

115. Oka:
 Rosszabb egészségszokások
 Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz
abban,hogy aktívan tehetne valamit
 Külső kontrollosság
 Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről

116. Életkori kockázati tényezők:
 Magzati kor:
– anya egészségviselkedése a meghatározó – intrauterin
ártalmak
 Csecsemő és kisgyerek:
– baleseti kockázat,
– egészségszokások kialakításának kezdetei
 Serdülőkor:
– sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik,
– balesetek,
– szociális kiscsoportok hatása

117. Nemi különbségek:
 Nőknek nagyobb a várható élettartalma
– Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig
– Fiúknál
 nagyobb a csecsemőhalandóság
 több baleset,
 kockázati viselkedés,
 veszélyesebb munkahelyek,
 veszélyesebb szabadidő tevékenységek

118. Miért?
 Nők hamarabb és enyhébb tünetekkel
fordulnak orvoshoz
 Gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra a nők
 Később észlelik a tüneteket a férfiak („igazi
férfinak nem fáj semmi”)
 A férfiak kevesebbet foglalkoznak
betegségmegelőzéssel, például egészséges
táplálkozással

119. Miért?
A nők érzékenyebbek és jobban felismerik a
stresszorokat,a férfiak inkább a tagadást és
az elkerülést választják
 A nőket kevésbé zavarja a kontroll átadása
az orvosnak
 Hagyományos masculin értékekkel ellentétes
a panaszkodás, saját testtel törődés stb.

120. A korai halálozás szignifikáns
pszichoszociális előrejelzői a férfiak
között (Kopp M.):
 Szignifikáns védőfaktor: házastárssal él.
 A munkahelyi bizonytalanság 3-szor magasabb halálozással jár
együtt.
 A társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének
érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal jár együtt.
 Súlyos depressziós tünetegyüttes esetén 5-ször magasabb a
halálozás. Az elhunytak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont
feletti Beck Depresszió pontszáma.
 Szorongás esetén 3-szoros a halálozási valószínűség.

121. A korai halálozás szignifikáns
pszichoszociális előrejelzői a nők
között (Kopp M.):
A reménytelenség esetén 3-
szor magasabb halálozási arány.
 A személyes kapcsolatokkal való
elégedetlenség esetén 2-szer magasabb
halálozási arány.
 Családi problémák esetén 3-szor magasabb
halálozási kockázat.

122. Egészségmagatartásra késztető
tényezők modelljei

123. Modellek:
 Egészséghiedelem modell
 Védekezési motiváció modell
 Szakaszmodellek
 Elméletközi modell
 Konfliktuselméleti modell

124. Egészséghiedelem modell
 Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos
az adott betegségre
 Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon
 Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső
vagy külső környezet jelzései – fenyegetettség
 Észlelt akadályok – például mellékhatások, költségek
 Demográfiai és pszichoszociális tényezők

125. Védekezési motiváció modell
 Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő
viselkedést folytassunk 3 faktoron múlik:
– Sérülékenység
– Észlelt súlyosság
– Válaszhatékonyság
 A védekezési motiváció intenzitását a három faktor
szorzata határozza meg – ha bármelyik faktor értéke
0, a motiváció is 0 lesz

126. Rogers:
a faktorok nem összeszorzódnak,hanem
összeadódnak az adott kiértékelési
folyamaton belül:
– Fenyegetés = sérülékenység + súlyosság -
jutalmak
– Megküzdés = válaszhatékonyság +
énhatékonyság - költségek
A kettő viszont a végső értékelésnél
összeszorzódik

127. Szakaszmodellek
 Elővigyázatosság - elfogadási
folyamatmodellje (Weinstein):
– Nincs tudatában a problémának
– Nem érdekli a probléma
– Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen)
– Döntés a konkrét cselekvésről
– Cselekvés
– Fenntartás

128. Elméletközi modell
 Szakaszai:
– Szemlélődés
– Felkészülés
– Cselekvés
– Fenntartás
 Ez azonban spirálisan zajlik.

129. Konfliktuselméleti modell – a
hiedelemmodell módosítása
 Beteg = aktív (racionális vagy irracionális)
döntéshozó.
 Döntés 5 fázis:
– Jelen viselkedés megkérdőjelezése
– Alternatív megoldások keresése
– Mérlegelésük, döntés valami mellett
– Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt
miatta a környezettel
– Teljes elköteleződés
 A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat.

130. A stressz szerepe a döntésben –
döntési konfliktus
3 faktor befolyásolja:
– Kockázat,
– Remény,
– Időnyomás
 Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:

131.  Konfliktus átélés hiánya, nem észleli
viselkedése kockázatait,marad az eredeti
viselkedésnél.
 Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál
olyan alternatívát, ami ezt csökkenti és
amihez alkalmazkodni tud – nincs konfliktus
átélés, jelentős viselkedésmódosulás –
átalakító önkontroll.

132.  Defenzív elhárítás: saját viselkedését
kockázatosnak ítéli, de úgy érzi nem tud olyasmit
csinálni, ami használna, nincs remény, ezért a
stressz fokozódik – halogatás, tagadás, felelősség
elhárítása
 Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel, úgy érzi,
nincs elég idő a megoldáshoz, nagy stressz,
kapkodó megoldáskeresés – olyan alternatíva
elfogadása, ami pillanatnyi enyhülést ígér
 Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli, idővel lesz
megoldás, ezért a stressz nem túl erős, nagy esély
a racionális döntésre

133.  Későbbi kutatások bebizonyították, hogy a
viselkedési szándék valóban pozitívan
korrelál:
– Az énhatékonysággal,
– A válaszhatékonyságal,
– A sérülékenységgel,
– A súlyossággal.

134. „Egészségvédő” személyiség
jellemzői:
 Szívósság
– Elkötelezett – hisz saját cselekvése
fontosságában
– Kontroll – személyes felelősség és hatékonyság
érzése
– Kihívás
 Koherencia

135. A mentális reprezentációk szerepe a
beteggé válásban és gyógyulásban

136.  A betegek egészség-veszélyeztetettséggel
kapcsolatos reprezentációi meghatározzák a későbbi
viselkedésüket a betegséggel kapcsolatosan.
 Leventhal és munkatársai szerint a laikus
betegségelméletek tartalmazzák:
– A tüneteket és az egészségprobléma azonosítását segítő
címkét
– A probléma hosszú- és rövidtávú hatásáról kialakított
konzekvenciát
– Időbeli lefolyást
– Probléma okát
– A gyógyulás feltételezett eszközeit

137. Leventhal önszabályozási modell:

138. Szabályok
 „Stressz-betegségszabály”: stresszesebb
időszakban ugyanazt a tünetet stressznek
tulajdonítjuk, amit máskor betegségnek
tulajdonítanánk.
 „Szimmetriaszabály”: nemcsak a tünetektől
szenvedő ember címkézi önmagát, tüneteit,
de a diagnosztizált „címkézett” beteg is
hajlamos specifikus tüneteket észlelni
aszimptomatikus ( tünetmentes) betegségnél
mint pl. magas vérnyomás is.

139. Milyen jelentést tulajdoníthatunk a
betegségnek?
A betegség mint ellenség
 A betegség mint nyereség (lásd: elsődleges
és másodlagos betegségelőny)
 A betegség mint veszteség
 A betegség mint büntetés

140. Betegségattribúciók:
 Betegséghátterében feltételezett okozati
összefüggések:
– Környezet
– Saját test
– Lélek

141. Egészség változásával kapcsolatos
észlelt kontroll

142. Kontroll típusai:
 Viselkedéses
 Kognitív
 Döntési
 Információs
 Retrospektív: újraértékelés, okok feltárása,
abban saját szerep
 Másodlagos: korábban már kudarc érte, nem
a helyzet megváltoztatására törekszik,csak
arra, hogy a felszínen maradjon, hogy a
körülmények ne sodorják el

143.  Észlelt kontroll:
– Külső
– Belső
 Összefügg szabadsággal, felelősséggel

144. Reakciók a kontroll csökkenésekor:
 Információkeresés
 Megnövekedett stressz
 Ellenállás (düh, ellenségesség)
 Tanult tehetetlenség

145. A stressz hatása a testi-lelki
egészségre, megküzdési stratégiák,
coping mechanizmusok

146. Stressz
 Ember és környezete kölcsönhatásában
újszerű magatartást igénylő helyzet.
 Típusai:
– eustressz
– distressz
 Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai
jólétünket veszélyeztető esemény.

147. Adaptációs szindróma
 Selye János szerint a nem specifikus
károsító hatásokra a szervezet az adaptációs
szindrómával reagál.
 3 szakasza:
– Alarm vagy vészreakció
– Ellenállás
– Kimerülés

148. A stressz összetevői:
 Stresszor
 Stresszreakció
 Egyén pszichológiai adottságai -
személyisége

149. Stresszor hatását befolyásoló
tényezők
 Befolyásolhatóság
 Bejósolhatóság
 Próbatételek – képesség, énkép
 Belső konfliktusok:
– Függetlenség – függőség
– Intim kapcsolat – magány
– Együttműködés – versengés
– Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása

150. Holmes, Rahe életesemény lista:
 Házastárs halála 100  Állásvesztés 47
 Válás 73  Nyugdíjazás 45
 Különélés 65  Családtag betegsége
 Börtön 63 44
 Közeli családtag halála  Terhesség 40
63  Szex. problémák 39
 Baleset v. betegség 53  Új családtag 39
 Házasság 50  Anyagi helyzet
változása 38

151.  Közeli barát halála 37  Alvási szokások
 Iskola kezdete-vége 26 változása 16
 Életkörülmények  Étkezési szokások
változása 25 változása 15
 Vita főnökkel 23  Üdülés 13
 Költözés 20  Karácsony 12
 Iskolaváltás 20  Apróbb szabálysértés
 Templomba járási 11
szokások változása 19

152. Stresszreakciók
 Szorongás
 Harag
 Agresszió
 Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség
(Seligmann)
 Kognitív károsodások:
– Összpontosítás
– Logika
– Elterelhetőség
 Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció

153. Tanult tehetetlenség
 Külső kontrollosoknál hamarabb alakul ki.
 Alacsonyabb státuszúaknál (hátrányos
helyzetűek, nők, gyerekek stb.) is hamarabb
alakul ki.
 Tünetei a depresszióval vonhatók
párhuzamba.

154.  „Azok a foglyok, akik elhitték az őrök kijelentéseit – hogy nincs
számukra remény, hogy soha nem fogják elhagyni a tábort, ha
csak nem holtan – azok, akik úgy érezték, hogy nem lehetnek a
körülményekre semmilyen hatással, szó szerint sétáló
holttestek voltak. A táborokban ”muzulmánoknak” hívták őket, a
környezethez való fatalista viszonyulásuk miatt, mivel a
mohamedánok sorsukhoz való fatalista hozzáállását képzelték
így el a többiek…olyan emberek voltak ezek, akiknél az
érzelmek, az önértékelés, és az indítékok minden formája
megszűnt, tehát teljesen kimerültek érzelmileg és fizikailag is,
és teljesen átadták magukat a környezet hatásainak.” B.
Bettelheim

155.  Engel szerint léteznek olyan váratlan pszichés okok,
amik halálesethez vezetnek, és a tehetetlenséget is
magukba foglalják:
– Akut gyász
– Szeretett személy elvesztésével kapcsolatos fenyegetés
– Gyász vagy halál évfordulója
– Státuszvesztés
– Önértékelés vesztés
 Gyakori krónikus betegeknél is az önfeladás

156. Coping mechanizmusok:
 Problémaközpontú
– Meghatározni a problémát
– Alternatív megoldások kitalálása
– Ezek mérlegelése
– Választás
– Kivitelezés
 Érzelemközpontú megküzdés
– Átértékelés
– Támogatáskeresés

157.  Coping:  Savoring:
 Negatív állapotok és  Folyamatos állapot, ami
problémák kezelése azokat az erőfeszítéseket és
 Stresszkezelés kompetenciákat jelenti,
– Érett énvédő amelyek a szubjektív jólét
mechanizmusok növekedésére és a pozitív
– Reaktív alkalmazkodás élményállapot létrehozására
irányulnak:
– Megbocsátás
– Hálaadás
– Optimizmus
– Apró örömök
– Pozitív cselekedetek

158. A szomatizáció folyamata
 A pszichoszociális stressz kilendíti a szervezetet a
nyugalmi állapotából
 Hármas válasz:
– Emocionális (feszültség, kontrollálhatóság vagy kontroll
vesztés)
– Vegetatív (neurohumorális, immun)
– Viselkedéses (lemerevedés, menekülés, támadás)
 A tartós vagy krónikus stressz hatása az egyénre:
– A vegetatív rendszer kimerülése

159.  Tartós stressz – pszichés problémák – testi problémák –
pszichoszomatika
 1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak:
– Asztma
– Colitis (gyulladásos bélbetegség)
– Gyomorfekély
– Magas vérnyomás
– Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás)
– Anorexia nervosa (ma már nem sorolják a pszichoszomatikus
betegségek közé)
– Pajzsmirigy túlműködés
 Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak

160. Ingerspecifikus elmélet
 Azegyén valamelyik szerve, szervrendszere
érzékenyebb

161. Pszichoanalitikusok
 Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség
társul (ma már nem elfogadott):
– Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul
alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó
– Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes

162.  A típus: szív- és érrendszeri betegségek – agresszív,
nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló,
ellenséges, türelmetlen
 B típus: nyugodt, kiegyensúlyozott
 C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség,
szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás, saját
érdekek háttérbe szorítása
 D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív
érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése,
aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív
affektivitás

163.  A típus: szív- és érrendszeri betegségek – agresszív,
nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló,
ellenséges, türelmetlen
 B típus: nyugodt, kiegyensúlyozott
 C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség,
szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás, saját
érdekek háttérbe szorítása
 D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív
érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése,
aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív
affektivitás

164. Az egészségnevelés módszerei

165.  Testi – lelki – szellemi harmóniára nevelés
 Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon
minél egészségesebb lenni, megszerzett egészségét megőrizni
 Függ:
– Adott tanuló életkorától
– Egészségi állapotától
 Konkrét területei:
– Táplálkozás
– Testápolás
– Testedzés
– Családi élet
– Mentális élet

166. 6-10 évesek
 Felmérés (megfigyelés) – tisztaság,
viselkedéskultúra – tükrözi anyagi, lélektani, szociális
helyzetet
 Személyes elbeszélgetés – család szociális
viszonyai
 Szoktatás – családból hozott jó szokások
megőrzése, hiányzóak kialakítása
 Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára
 Egyéni és közös alkotó munka – művészi nevelés,
közös tevékenység a szociális harmóniáért

167. 10-14 évesek
 Lásd: Előzőek
 Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való
viszonyát, visszafejlődést
 Egyéni elbeszélgetés - közvetett indirekt módszerek
hasznosabbak, élethelyzethez kötni
 Szoktatás helyett racionális meggyőzés
 Mintakövetés – általában ő választja a példaképet
 Egyéni és közös alkotómunka – tudatos önépítés,
egyéni érdeklődés

168. 14-18 évesek
 Megfigyelés
 Egyéni beszélgetés – nagy igény rá
 Szoktatás helyett egzakt tudományos
feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés
 Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi
hősök

169. A mentálhigiéné-
egészségpszichológia-
egészségnevelés intézményi háttere

170.  Laikus intézmények
– Család
– Szomszédok
– Közösségi kapuőrök
– Önsegítő csoportok
 Professzionális intézmények
– Egészségügyi intézmények
– Szociálpolitika intézményei
– Oktatási-nevelési intézmények

171. Család mentálhigiénés funkciói
 Információ rendszerezése, gyűjtése
értelmezése
 Visszajelentő, útmutató
 Életfilozófia, identitás forrása
 Referencia és kontrollcsoport
 Gyakorlati segítség
 Pihenés, regeneráció

172. Szomszédság - barátok
 Ventilláció
 Konkrétkézzelfogható segítség
 Valahová tartozás

173. Közösségi kapuőrök
 Határokatőrzi
 Normákat határozza meg
 Befogadásról – kirekesztésről dönt

174. Önsegítő csoport
 Támogat
 Érték közös tevékenység
 önkéntes
 Laikusok
 Sem egyéb laikus, sem professzionális
segítők nem használnak

175. Típusok I.:
 Alkalmazkodó - változtató
 Egyéni - kollektív

176. Típusok II.:
 Családi, házassági problémákra orientáltak.
A betegségekben szenvedő gyermekek
szülei által létrehozott szerveződéseket,
valamint a gyermeküket egyedül nevelők
csoportjait sorolhatjuk ide.
 Pszichológiai természetű zavartól szenvedők
és azok hozzátartozóit egyesítő szervezetek.
 Testi betegségekben szenvedők, rokkantak
csoportjai.

177. Az iskola
 A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja:
– személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését.
– oktató ismeretátadó funkciót
– a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló,
korrigáló funkció
– zavarfelismerő, diagnosztikai funkció
– családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó
funkció
– a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát
helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is.
(Bagdy, Telkes)

178. Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda):
 A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami
önmagában kevéssé hatékony.
 Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok
tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen
tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha
droggal kínálják stb..
 Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek
például azok a programok amelyek a kommunikációs
készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját
testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást
testnevelés óra során stb.

179.  Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy
mozgásfejlesztő programok stb.
 Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan
speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a
társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában
segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy
a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az
autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad
akaratukból kértek segítséget, mint azok, akik felnőtt
segítőkhöz fordulnak.

180.  Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az
esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak.
 Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a
módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését
célozzák.
 Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros
kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés
problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és
a korrekcióban is.
 Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például
ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb.
megrendezésével. Így az iskola az adott közösség
mentálhigiénés centrumává válhat.

181. Burn out - kiégés

182. Fogalma:
 A fáradtság vagy frusztráció állapota, ami akkor jön
létre, ha valamilyen célnak, életmódnak,
kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza
meg az elvárt eredményt (Freudenberg).
 A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A
beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi
kimerüléshez (Kulcsár).

183. Tünetei:
 Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a
pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési
zavar, alvászavar.
 Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a
félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény,
tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése.
 Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a
munkához, kollégákhoz.
 A munkamorál romlása. Például a késések számának
növekedése, a határidők be nem tartása stb
 A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző.

184. Megoldási lehetőségek:
 Feladás, pálya módosítás.
 Szakmán belül új állás keresése
 Szakmán belül de adminisztratív munkakörbe
elhelyezkedés
 Továbbtanulás,
 A személyiség erejének növelésével aktív
megküzdési technikák:
– szakmai támasz keresése
– más aktivitásokba, mint például hobbik bekapcsolódás
– egészségesebb életstílust kialakítása