We think that Superhero movies are not cultural, not ideological, but it is totally cultural. Moreover, it delivers Americanization as if it is Globalization. We analyze this topic on cultural way, and suggest its ideal way.
We think that Superhero movies are not cultural, not ideological, but it is totally cultural. Moreover, it delivers Americanization as if it is Globalization. We analyze this topic on cultural way, and suggest its ideal way.
A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
Ebben az előadásban a kommunikációelmélet tudományának területeit mutatom be, hogy mit foglalnak magukba, és milyen területeit boncolgatja a tudomány magának a kommunikációnak.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
Prezentációmban a kommunikációkutatás önállósodását követő korszakról van szó. Az 1960-as évektől indul, át a '70-es '80-as éveken, továbbá a televízió és média hatásairól, információs forradalomról, virtuális valóságról, mesterséges intelligenciáról és a jövőképről is szó van benne.
A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
Ebben az előadásban a kommunikációelmélet tudományának területeit mutatom be, hogy mit foglalnak magukba, és milyen területeit boncolgatja a tudomány magának a kommunikációnak.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
Prezentációmban a kommunikációkutatás önállósodását követő korszakról van szó. Az 1960-as évektől indul, át a '70-es '80-as éveken, továbbá a televízió és média hatásairól, információs forradalomról, virtuális valóságról, mesterséges intelligenciáról és a jövőképről is szó van benne.
2. Martin Heidegger: Lét és idő: „kéznéllévőség”
(Zuhandenheit)
Dolgok amelyek alkalmasan és kezelhetően
körülvesznek bennünket= kéznél lévők
Modern példa: mobiltelefon (Handy)
5. Közösségi lét (Tönnies):
- Valóságos kapcsolatok
- Szerves kapcsolatok
- Tartós kapcsolatok
A kapcsolat minden elválasztás
ellenére is fenn áll.
6. Társadalom (Tönnies):
„Az emberek minden kapcsolat
ellenére egymástól elkülönülve
élnek.”
Az emberi gondolkodás hordozója
a közösségi kommunikáció.
„A nyelv maga az eleven
megértés.”
7. Sándor Klára szerint a nyelv társadalmi
kohéziót és csoportidentitást teremt; a nyelvi
különbségek a különböző csoportok
kölcsönös elkülönülését szolgálják.
Az írásbeliség fokozódó befolyásával
funkciózavar keletkezik.
Eredmény: az írott nyelv a beszélt
dialektusokkal szemben a „helyes”
nyelvként lép fel.
8. Heidegger számára a nyelv mindig beszéd.
„A hallás konstitutív a beszéd számára.”
A nyelv:
- „hanghordozás”,
- „moduláció”,
- „a beszéd tempója”
9. Mindennapi kommunikáció fejlődése
1870-es évek: távíró jelentősége (a kortársak az
emberiségről mint eggyé váló lélekről, és a
kereszténység világmérető győzelméről, általános
békéről és általános harmóniáról álmodoztak)
1880-as évek: telefon elterjedése
1920-as évek: rádiós műsorszórás
1940-es évek: televízió
10. A tizenkilencedik századbeli történéseket elemző
korabeli gondolkodás Dewey-val és körével
kezdődik.
Cooley: „primércsoport” (amit a
primércsoportokban taglejtés és beszéd
teljesítenek, azt biztosítanák a modern
kommunikációs eszközök az egész
társadalomban)
11. Dewey szkeptikusan állt szemben Cooley
hipotézisével. Szerinte a szűkebb közösség
személyes intimitása aligha vihető át a tágabb
társadalomra. „A szabad és teljes
interkommunikáció értelmében vett Nagy
Közösség, Great Community elképzelhető. Ám
az sohasem fog mindazon tulajdonságokkal
bírni, mint amelyek a lokális közösséget
alkotják.”
12. Kommunikáció filozófia a
huszadik században.
I.
1923 Robert Mussil: Spengler-
recenziója, melyben a kultúra/civilizáció
ellentétet - a közösség/társadalom
ellentét párját -
kommunikációtechnológiai szempontból
törekedett föloldani.
13. II.
1924 Balázs Béla „A látható ember”
filmelméleti publikációja. „Az ember újra
láthatóvá lesz – a taglejtések nyelve, az
emberiség tulajdonképpeni anyanyelve.”
14. III.
Balázs gondolatait később – mások mellett
– Marshall McLuhan és torontói köre
fogadta be.
1963-ban jelent meg Goody és Watt
tanulmánya, miszerint a jelent egyre inkább
az új kommunikációs médiumok (rádió, film,
televízió) hatják át. A szerzők a „közvetlen
személyes interakció” visszatértét
képviselik.
15. Walter J. Ong-é az érdem hogy szintézist
teremtett a posztliterális, a literális és a
preliterális kommunikáció elméletei között.
Wattimo Az átlátszó társadalom című
könyvében arra figyelmeztet, hogy aki a
közösségiséget úgymond a korlátlan
kommunikációval tekinti egyenlőnek,
romantikus eszményeket képvisel.
16. Karl W. Deutsch az 1950-es években a
komplementaritás eredetileg
kommunikációelméleti fogalmát a társadalmi
kommunikáció kérdéskörére alkalmazta. A
közösségeket a kommunikáció olyan
mintázatai jellemzik amelyek a különböző
csatornákon át közvetített információ
komplementaritásának magas fokát
mutatják.
17. A jövő amely felé a mobilkommunikáció
mutat nem csak az információ, hanem a
tudás bőségét is ígéri. A tudást alkalmasan
tekinthetjük összefüggésekbe helyezett
információnak. Mobiltelefonokon át igényelt
információ jellegzetesen helyfüggő és
helyzetfüggő. A mobil kommunikáció nem
pusztán információt hoz létre, hanem eleve
konteksztusba ágyazott információt: vagyis
tudást.
18. Csépe Valéria a gyermekek mobilkészülék-
használatára jellemző sajátosságokat
vizsgálja, és azt mutatja meg, hogy náluk az
un. procedurális tanulás és emlékezet
játssza a főszerepet, szemben a
felnőttekkel, akik explicit szabályokat
tanulnak meg és alkalmaznak.
Barbara Tversky a mentális architektúra
verbális és grafikus mozzanatai közötti
kölcsönhatásokat elemzi.
19. A politikai közösség és
politikai megismerés
A 2002-es magyarországi országgyűlési
választási kampány során első ízben
mutatkozott meg, hogy a mobiltelefon
általános elterjedtsége következtében az
európai politikai színtéren milyen új
jelenségek bontakoznak ki. Sükösd Miklós
és Dányi Endre egyszerre empirikus és
elméleti elemzése lényeges adalékokkal
szolgál ahhoz a képhez, amelyet az
eljövendő mobil tudásközösségekről a
tanulmány szerzője megrajzolni igyekezett.