A vezeték nélküli távíró

2,858 views

Published on

Published in: Technology
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A vezeték nélküli távíró

  1. 1. A vezeték nélküli távíró Készítette: Kovács Erika II. évfolyam informatikus könyvtáros szak távoktatásos tagozat
  2. 2. A vezeték nélküli táviró feltalálójaGuglielmo Marconi - a Hertz által felfedezett elektromágneses hullámok természetének hasznosítása - Nikola Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta kutatásait és annak eredményeit
  3. 3. A vezeték nélküli távíró feltalálása 1896. július 2-án Marconi elektromágneses hullámokon alapuló távközlési rendszerének szabadalmi bejegyzése 1909-ben (Braunnal megosztva) Nobel-díjat kap
  4. 4. A vezeték nélküli távíró feltalálásához hozzájárultak (időbeli sorrendben): Gilbert, Newton, Franklin, Volta, Oersted, Ampere, Ohm, Faraday,Morse, Lindsay, Edison, Bell, Hughes, Hertz, Tesla, Popov
  5. 5. A távíró A távíró célja: az adattovábbítás nagy távolságra. A vezetékes távíró az első széles körben elterjedt, folyamatosan használható távírórendszer volt. Előtte a különböző mechanikus, optikai távírórendszerek drágák, nehezen használhatóak voltak, működésüket az időjárás, és a napszakok is befolyásolták.
  6. 6. A vezeték nélküli távíróVezeték nélküli, drót nélküli, rádió távíró, szikratávíróA Marconi-féle "szikratávíróval" további s mozgó adatátviteli állomásokat is ki lehetett alakítani.
  7. 7. A vezeték nélküli távíró jellemzői, előnyei• egyszerű, olcsó• a lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik.• egyszerű kódrendszer (morzekód), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható• adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló• a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat
  8. 8. A vezeték nélküli távíró működése 1. Távíró üzemmódú adatátvitelhez két állapotot megkülönböztetni tudó csatorna szükséges. Ez az ki-be-kapcsolós (egybites digitális) működés. A két állapot előállítására,továbbítására, tárolására, átalakítására külön megkötés nincs.
  9. 9. A vezeték nélküli távíró működése 2.Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek (space),míg a másik állapotot jelnek (mark) is nevezik.„Távírójel” alatt a távíróüzemmódban használt egyikállapotot (be, on, make) értjük, ellentétben atávírókódrendszer egy elemével, szimbólumával.„Távírószünet” alatt másik állapotot (ki, off, break)értjük, ellentétben a távíró üzemmódú adásszünetével.
  10. 10. A vezeték nélküli távíró működése 3.A két állapot előállítás lehetséges módjai: nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű), csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló), két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz), vibráció és annak hiánya (például siketeknek), fel-le mozgás (például siketeknek), billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram (szenzoros billentyű), távírászon (nyelvén) átfolyó áram közvetlen érzékelése,
  11. 11. A vezeték nélküli távíró működése 4. sötét és világos (zseblámpa, optocsatoló) , két különböző színű (frekvenciájú) fény, zászlójelzés, két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C), két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika), rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok, papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód), papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).
  12. 12. A vezeték nélküli távíró működése 5. A két állapot egymást váltja (nincs olyan, hogy két például szünet következik egymás után, mert az egy szünetnek számít). Jel-áramú üzemben (és ez az elterjedt) a jel ideje alatt folyik áram, míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú üzemben fordítva.
  13. 13. A vezeték nélküli távíró működése 6. Éppen az egymást váltó jelek és szünetek hosszának aránya a távírás lényege.Az egyes távíró-karakterek átvitelének (az első karakter adásának kezdő) időpontja tetszőleges, nincs egy óragenerátor üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát aszinkron csatornán történik.
  14. 14. A vezeték nélküli távíró működése 7. A két állapot közötti váltások nem akármikorkövetezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradásiideje (hossza) csak egy elemi idő (T [s]) adottegész számú többszöröse lehet. Pontosabban (ICC szerint) a szünet 1, 3 és 7 elemiidejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobbidejű lehet, a jel 1 és 3 elemi idejű lehet. Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alattazt értjük, hogy magában a szövegben,összeköttetésben van szünet. Az 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit.
  15. 15. Távírósebesség Távíró üzemmódban az elemi idő értékére – illetve inverzére, azadatátviteli sebesség és a modulációssebesség értékére – külön megkötés általában nincs. A sebességet a technikai lehetőségek határolják be. (Elemi idő a legrövidebb távírójel és/vagy távírószünet hossza.)
  16. 16. Távírósebesség Az elemi idő mértékegysége megegyezik az idő mértékegységével, azaz másodperc (jele: s). A modulációs sebesség, szimbólum sebesség és az adatátviteli sebesség mértékegysége a baud, jele a B. A baud az elemi távírójel másodpercben kifejezett idejének reciproka.
  17. 17. Távírósebesség mértékegységei WPM = szó/perc BPM = LPM = betű/perc = ütem 1 szó = 5 betű (karakter) + 1 szóköz WPM (1 szó = 9 T) 52 T – baud = 13/15 * szó/perc – baud = 13/75 * betű/perc WPM 54 T – baud = 9/10 * szó/perc – baud = 9/50 * betű/perc „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T – baud = 1 * szó/perc – baud = 1/5 * betű/perc
  18. 18. Morze- féle kódrendszerA vezeték nélküli távíró feltalálásához hozzájárult volt a morzekódMorse kódrendszer.A morzekódot Samuel Finley Breese Morse találta fel atelegráffal együtt, 1835-ben (még a rádió feltalálása előtt). Akód a rádióamatőr szolgálatokban manapság is használatos.
  19. 19. Morze- féle kódrendszer A morzekód olyan kommunikációs kód, mely latin betűs írott szöveg átvitelét teszi lehetővé kétállapotú kommunikációs csatornán (a kommunikációs eszköz egy adott időpontban vagy ki-, vagy bekapcsolt állapotban van (ilyen eszköz például a távíró).
  20. 20. Köszönöm a figyelmet!

×