A media es_a_posztmodern

1. A média és a posztmodern

2. A posztmodern gondolkodás
 „kitágított fogalomalkotást” hozott be a köztudatba
 Az „anything goes” („minden megy”) (Aaron Schutz, 2000) lerombolta, a korábban
egyeduralkodó elitkultúra ideáját, a tömegkultúrát állítva mellé.
 Lebontott mindent, ami egész, elit és univerzális volt korábban
 Fő karakterjegyei: a lebontás, töredezettség, tömegesség
 „univerzális elv” helyett „helyi igazság”

3. A médiakutatás kettős ága
Átléptünk egy képi világba?
 „média”, „televízió” vagy „elektronikus média” – és közel 40 év kutatási anyaga
tárul fel a computer képernyőjén
 A képi világ vizuális eszköze, a képernyő hozza elénk tudásaink felhalmozott
tapasztalatait
 Nem szabad megfeledkezni az olvasás technikájáról
 Nem a helyette, hanem a mellette fogalmát érdemes szem előtt tartanunk
 Az írott világ mellé a képi világ lépett

4. Specializálódás
Két vizsgálódási terület:
 Az egyik irányba a szociológusok, szociálpszichológusok, pszichológusok indultak
el, megteremtve a médiakutatások empirikus bázisát.
 A másik irányba főként filmes szakemberek, médiateoretikusok, művészek, írók,
vizuális szakemberek, akik kialakították a médiaesztétika területét, amit
nevezhetünk „médiaművészetnek” is.

5. Specializálódás
 A médiakutatók főként a televízió, a videó, a számítógépes játékok és az Internet
mindent elsöprő hatását vizsgálják a gyerekek életében
 E területből nőttek ki a nagyszámú agressziókutatások, a család és a televízió
együttes vizsgálatai, az életstílus, érték, attitűd vizsgálatok a televízió nézés
gyakoriságának elemzései és összefüggéseinek kutatásai.
 A kutatási eredményeik igen nagy számban a televízió a gyerekek viselkedésére
gyakorolt romboló hatását igazolták vissza, e terület képviselői általában negatív
álláspontot képviselnek a média rohamos előretörésével szemben.

6. Specializálódás
 Médiateóriák születtek a médiáról való gondolkodás másik területén, új művészeti
ágaknak definiálva az egyre bővülő képes kultúra önállósuló részeit
 Elemzéseknek vetették alá a képregényt, a rajzfilmet, az irodalmi művek filmes
adaptációit, az egyre szélesedő film műfaj repertoárt, a televíziós filmeket, a
videózást, az internetet de legelőször is a fényképezést
 A filmkészítés és egyáltalán a kép létrehozásának technikai fogásai speciális
szakszavakat hoztak létre, melyek a „vizuális analfabéták” számára csak napjainkban
kerülnek hallótávolságba

7. Specializálódás
 Elemzéseikben nyilvánvalóvá teszik, hogy a képi kultúra minden ága, a valóság
megváltoztatását hordozza magában, miközben a valóság látszatát kelti.
 A legértékesebb művészeti alkotásokban is fellelhetők a reklám harsány jegyei.
 Az eredetileg értékes művek a tömegkultúra taposómalmába kerülve gyakran
silány kivonatokká válnak.

8. Mégsem kell specializálódni?
 A televíziós agressziókutatók véleménye megoszlott.
 Ebben a koncepcióban domináns szerep jut a médiaagresszió elleni küzdelemnek,
az agresszív tartalom felismertetésének.
 A médiateoretikusok, filmes szakemberek médiapedagógiája a vizuális kódok
megtanítására, a „vizuális analfabétizmus” megszüntetésére irányul.
 A tömegkultúra termékeinek elemzése kapcsán „a vizuális analfabétizmus”
megszüntetésére, a vizuális kódok értelmezésére, műfaji elemzésekre, stílusokra
terelődik a figyelem.
 A tankönyveink azonban, szinte teljesen tabuként kezelik a médiaerőszakot, a
televízióban megjelenő agresszivitás, a hangsúlyozott szexualitás, és a csúnyaság
kultivációjának jelenségét, az eladható áru hatáskeltésre szánt, negatív tendenciáit.

9. Mégsem kell specializálódni?
Átok vagy áldás a tömegkommunikáció?
 Az izgalmas filmek önmagukban is stresszt váltanak ki a gyerekekből
 Erőszak látványa növeli az agresszív késztetést
 A média használatra felerősíti az agresszív viselkedést
 A masszív tévénézők a valóságról torzított képet kapnak
 A gyermeki szocializációban döntővé vált a televízió
 Nagyobb a tévénézés gyakorisága az alacsonyabb kulturáltságú családokban
 A tömegkommunikáció képein keresztül ismerjük meg a társadalmat, sokszor a
természet helyébe lépő másodlagos valóság útján.

10. Mégsem kell specializálódni?
 Szappanoperák: olyan érzést kelt bennünk, mintha részesei lennénk az ő életüknek
(Ezt nevezi György Péter „álközösségnek”)
 Kereskedelmi csatornák: gyarmatosításról beszélnek, ontják a tömegfilmeket
 A képregény, a filmadaptáció, film, videó és kísérőjelenségei kapcsán is az áru jelleg
egyértelműen a meghatározó
 Tévés hírműsorokról is megoszlanak a vélemények
 Mozgókép jelenléte ma már presztízskérdés
 Montázs a manipuláció egyik legfontosabb eszköze, ebben egyöntetű a filmes
szakemberek véleménye is
 Internet is a különböző vélekedések össztüzébe került, új kultúra, új életforma tűnt
fel

11. A médiapedagógia
 Fontos napirenden tartani azt a problémát, hogy milyen nyomot hagy a
médiahasználat a fiatalokban, és médiaismeretre tanítani őket.
 A médiaismeret tantárgy az óvodai neveléstől kezdve végigvonul az
iskolarendszeren.
 Ettől remélik a nemkívánatos médiabefolyásolás csökkenését.
 A médianevelés meghatározott használatra, attitűdre akarja rávenni a gyerekeket.
Ez a nevelés otthon, az óvodákban és az iskolában is folyik.

12. A médiapedagógia
Mit tanulnak meg a gyerekek a médiaismeret tantárgyból?
 Felismerik, hogy megrendezett valóságot látnak.
 Megtanulnak kritikusnak lenni morális és ideológiai kérdésekben.
 Felismerik a médiaüzenetekben megbúvó különböző értékeket.
 A médiatermékekben megtanulják becsülni az értékeket.
 Képesek különbséget tenni az eredeti termék és a másolat között.
 Személyes beszélgetésben feldolgozzák a médiából szerzett ismereteket.
 Az esetleg egyoldalú, félrevezető kép, a politikai, gazdasági, kulturális befolyásolási
szándék felismertetése.

13. A médiapedagógia
 Németország véleménye szerint a tömegkommunikáció nyelvét kell széles körben
ismert közlő nyelvvé tenni.
 Az 1998-as közös nyilatkozat szerint: média, Internet, audiovizuális ipar
termékeinek kritikus használatára való oktatás a családban és az oktatási
intézményekben.
 George Gerbner szerint a cél: a média - literáció, a tudatosság, kritikai
médiafogyasztás megtanítása.
 Az 1962-65-ös II. vatikáni zsinat állásfoglalása: az egyház buzdít az értékcentrikus
médiafogyasztásra, de kritizál, ha nem ismerik el az erkölcs elsőbbrendűségét
mindennemű érdekkel szemben. Az egyház „médiateológia” néven világvallásnak
nevezi a médiát, a videót pedig annak megszokott rítusának.
 Marcel Frydman belga szociológus szerint: fő célkitűzése az agresszív tartalmú
filmek megbeszélése, vizuális kódjainak elemzése agresszivitást keltő hatásának
csökkentése érdekében.

14. Készítette: Jardek Jácinta
V. Pók Katalin: A média és a posztmodern alapján
http://www.inco.hu/inco7/media/cikk0h.htm