2.  Az archaikus közösségeknek is voltak
távközlési módszereik.
 A beszéd és a nyelv az emberi hírközlés
alapvető eszköze, amely túllépett az
állatfajok hangon, mimikán és
taglejtésen alapuló kommunikációján.

3.  A ceyloni veddák illetve a közép-afrikai
pigmeusok a híreket sajátosan suttogott
dallamok segítségével közölték
egymással.
 Az új guinei törzsek különböző
hangjelzésekkel hegycsúcsról
hegycsúcsra adták a jeleket.

4.  Viszont a füstjelek, a faragott csontsípok,
keretre feszített bőr ütögetése alkalmas volt
arra hogy a veszély közeledtét jelezze.
 Bizonyos ritmusmintákat rendeltek adott
eseményekhez:
 Három lassú ütés és egy hosszú szünet-
mammutnyomra bukkantak
 Hat rövid ütés és egy hosszú szünet- jelzés a
többieknek hogy térjenek vissza mert
zsákmányt leltek.

5.  Sok-sok ütés szünet nélkül: veszély van,
meneküljetek.

6.  Az üzenetek továbbításának van néhány
alapmódszere.
 Az élő üzenetközvetítők mindig fontos
szerepet játszottak.
 Történelmi emlékek.
 Általában galamb (esetleg kutya) volt az
erre kiképzett állat.

7.  Kr. E 3000-től már nagy tömegben képeztek
ki galambokat Egyiptomban, de az ókori
rómaiak illetve görögök is használták őket
hírvivőként. (Perzsia, Görögország) –
fogyasztás kezdetben, a hírvivő funkció
később alakult ki az ókori rómaiknál.
 A hagyományok szerint a hírvivő
galambokat a kínaiak már Krisztus előtt sok
évszázaddal ismerték.
 Kezdetben a postagalambok egy irányba
vitték, az otthonukba, előtte el kellett
szállítani őket távolabbi helyekre.

8.  Később azonban úgy képezték ki őket
hogy a táplálékukat egyik helyre,
otthonukat egy másik helyre helyezték.
 Így képezték ki őket az oda-vissza
szállításra akár naponta kétszer is.
 Fajta szerint: háziasított szirti galambok.
 A postagalambtartás hobbija 1815 és
1825 között alakult ki Belgiumban.

10.  Csontjainak nagy része üreges.
 Kis súly, erős mellizmok.
 Testhőmérséklet: több mint 41 °C.
 A Föld mágneses mezejét használják
tájékozódásra.
 A csőrük iránytűként szolgál.

11.  A középkorban pedig a keresztes hadjáratok
idején játszottak fontos szerepet.
 A 16. században a nemesek galambdúcokat
építettek, ez az ő kiváltságuk volt.
 Az I. illetve II. világháborúban is hasznukat
vették. Az Antant hatalmaknak 300000
postagalambjuk volt, a németeknek pedig
121000.
 Harminckét galambot jutalmaztak Dickin
medállal amelyet Maria Dickin alapított ( a
Beteg állatokról gondoskodó emberek
szervezetének az alapítója.)

12. Repülési szezon: április közepétől
szeptember végéig tart.
A galambászok speciális szervezett
repüléseken vesznek részt a
galambokkal.

15.  Már az ókorban ismerték a futárszolgáltatot.
 Közel-keleti birodalmakban volt jellemző
megoldás futárokon, futárláncokon
keresztül eljuttatni a híreket.
 A legkorábbi feljegyzések szerint Kr e. 2900-
ban Mezopotámiában működött
futárposta.
 A hírvivők, futárok biztonságának
növelésére a babilóniai királyok őrségeket
állítottak fel.

16.  A hírnök nem csupán idegen uralkodók
udvarából hozott híreket hanem a
háborúk kimeneteléről is.
 A futárok viszont küldeményeket is
szállítottak. Pl.: királyi ajándékokat,
leveleket.
 Kifejezetten bizalmi munkakörnek
számított. A küldő kénytelen volt bízni
abban hogy futára pontosan és
diszkréten hajtja végig feladatát.

17.  Az üzenetek továbbítására az Árpád-
házi fejedelmek és királyok követ és
futárszolgálatot tartottak fenn.
 Egész országra kiterjedt.
A lovas futárok a descendus
(szállásszolgáltatás) szokásjoga alapján a
királyi valamint az adománybirtokok
népeitől szállást és ellátást követelhettek.

18.  Szolgálatuk állandó vagy alkalmi jellege
szerint a következő kifejezésekkel illették
őket: „folyó” és „követ”.
 Folyók: a külországba vezető főutak
mellett laktak. Egymást váltva lovukat
cserélve végezték szolgálatukat. Keleties
viselet volt jellemző rájuk.
 Követek: messziről felismerhetőek voltak.
Vörös csuklyába és palástba burkolózva
járták a közutakat

19.  Az egyéni képességekre és leleményre
felépített középkori hírszolgálatban a
futárok még nem fizetést hanem
jutalmat kaptak.
 A jutalmazás az elismerés kifejezését
szolgálta s ajándék jellege volt.
 Bőkezűség jellemezte királyaink
hozzáállását- oklevelek…hímondók,
követek hírszolgálati eredményeinek
megjutalmazása céljából bocsátották ki.

20.  1240-ben IV. Béla király Corrardusnak (a
királyné pohárnokmesterének) a soproni
várhoz tartozó Padar nevű földet
adományozta. (Ok: Corrardus megvitte
István herceg születését.)
 Évek múlva Domonkos
főpohárnokmester unokájának
születésének hírét vitte el a királyhoz, aki
a gyermektelenül elhunyt Ipolitus
birtokait adományozta neki.

21.  Batiz ispán a Tátra alján fekvő Csetenye
erdőt kapta meg.- ő volt az első aki a
morvamezei csatában eltűnt de az
ellenség kezéből szerencsésen
megszabadult ifjabb király
meneküléséről hozott hírt.
 A legszerencsésebb magyar hírmondó
hírében Miklós mester állt.

22.  Ő a magyarok Uros szerb király feletti
győzelmét hozta hírül.
 Éppen akkor volt látogatóban IV. Béla
királynál a görög, bolgár, cseh, tatár és
francia követek kihallgatáson, lánya
pedig látogatóban volt nála.
 A győzelem híréről kelet és nyugat
egyszerre értesült.
 Miklós mester jutalma a liptói Verbic
birtok lett.

23.  I. e. 490-ben az athéni seregek
Marathonnál vereséget mértek a perzsa
seregre akik túlerőben voltak.
 Egy hírvivő, Pheidippész, futva tette meg
a 39 km körüli távot hogy a győzelem
hírének vitele mellet figyelmeztesse az
athéniakat a perzsa seregek
közeledtére.
 A legenda szerint az üzenet átadása
után holtan rogyott össze.

24. Egyik érdekes próbálkozás a Nap
fényének tükrözésével történő
üzenettovábbítás a heliográf használata
volt.
A módszer erős napfény esetén
alkalmazható akkor is ha egyezményes
jeleket akarunk továbbítani.

25.  1763-ban Claude Chappe egyházi
karrierje félbeszakadt ezért más
megélhetési forrás után kellett néznie.
 Akkoriban több francia hadihajó is
heliográfok segítségével menekült meg
az angol flotta elől a hadügyminisztérium
komolyan támogatta azokat akik optikai
fejlesztéseken munkálkodtak.

26.  Ez inspirálta Claude Chappe-ot és
testvéreit.
 Abraham-Louis Breguet is csatlakozott
hozzájuk, 1791 márciusában már be is
mutatták a szinkronrendszerű ingás
távjelzőt.

27.  A két azonos ingaóra számlapja helyén
egy tíz részre osztott körlap állt tíz
számjeggyel.
 Az órának egy mutatója volt amely
lassan körbejárt.
 Az egyik szerkezet az egyik helyszínen, a
másik kilométerekkel odébb, a másik
helyszínen működött a két mutató
azonban szinkronban mozgott.

28.  Az egyes üzeneteket vagy akár az ábécé
betűit kétjegyű számokkal látták el, ezeket
a számokat küldték el a távjelző
segítségével úgy hogy amikor a mutató
éppen a megfelelő számjegyre ért egy
hang vagy fényjelzést küldtek a másik
állomásra.
 A kezelő leolvasta a megfelelő számjegyet
majd ugyanilyen módon várta a kétjegyű
szám második számjegyét.

29.  Nem sokkal Chappe találmánya után
Svédországban Abraham Niclas
Edencratz is kidolgozott egy távjelzőt
1794 november 1-jén mutatott be (IV.
Gusztáv Adolf 14. születésnapján.)
 Működése: nappal a redőny elütő színe ,
éjjel a mögötte világító lámpa fénye
illetve takarása jelenítette meg az
információt.

30.  Edelcrantz tíz szekrényt használt a távírójához
amely 1024 különböző információ
továbbítására volt képes néhány másodperc
alatt.
 Azt is kidolgozta hogyan lehet előállítani a
következő jelzés beállítását miközben a
szomszéd állomás még az éppen beállított jelet
olvassa le.
 A váltáshoz csak egy lábpedált kellett
megnyomni és az ellensúllyal ellátott redőnyök
átálltak az új kombinációra. Ezzel a módszerrel
igen hatékonyan lehetett továbbítani az
üzenetet.

31.  A távíró használatának előnyei egyre
nyilvánvalóbbá váltak.
 Ezek a berendezések még csak
továbbították a szavakat , nem írtak.
 Samuel Finley Breeze Morse 1791-ben
született a Massachusets állam-beli
Charlestownban.
 1811-1815 ig Angliában élt, eredetileg
festőművésznek készült.

32.  1813-ban már kiállíthatta a képeit a
Királyi Akadémián.
 1832-ben visszahajózott Amerikába mint
a New York-i Egyetem leendő festészeti
és szobrászati professzora.
 Ezen a hajóúton ismerkedett meg az
elektromágnesesség fogalmával.
 Az a gondolat lebegett szeme előtt hogy
a mágnesességet akár távolról is lehet
működtetni.

33.  1836-ban készült el az első kezdetleges
távíróval.
 A berendezést egy festővászon keretére
építette fel.
 1837-ben nyújtotta be szabadalmát a
Morse abc-re.
 Működése: a kapcsoló egy egyszerű
billentyű volt, ami lenyomáskor zárta,
elengedéskor bontotta az áramkört.

34.  A vevőállomáson a billentyű nyomásakor
az elektromágnes egy csapágyazott
emeltyűt vonzott magához majd az
impulzus megszűnésekor egy rugó az
emeltyűt alaphelyzetbe hozta, amely
alatt egy papírszalag mozgott melyet
egy óramű továbbított
 Erre a papírszalagra egy tintával telt
edényben forgó korong rögzítette a
jeleket.

35.  1844 május 27-én Washington és
Baltimore között megkezdte működését
az első Morse-rendszerű távíróvonal.
 Nem sokkal később Európa is
csatlakozott. (Hamburg-Cuxhaven
vonal.)
 Kiforrott formában elterjedt, sorra épültek
a távíró vonalak.

36.  Hamar kiderült azonban, hogy a távíró
nem képes a növekvő igények
kiszolgálására.
 Nem az üzenetek sebessége volt a lassú,
hanem az okozott gondot, hogy a
kapott szöveget a táviratok
kézbesítéséhez a címzett által kellett
leírni, és ez tetemes időt vett igénybe,
hiszen a távírókezelők a nagy sebesség
miatt erre nem vállalkozhattak.

45.  http://infohajdu.uw.hu/oktat/tavkozles.p
df
 http://www.valtozovilag.hu/rx/posta.htm
 http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.htm
l?id=1009&issue_id=36
 http://www.eskuvoigalambszolgalat.hu/
eskuvoigalamb_tortenet.html
 http://www.postagalamb.hu/?postagal
ambaszat

46.  http://data.afsz.hu/data/mediatar/pdf/
ujak/futar.pdf
 Köszönöm a figyelmet!