A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban elhangzott prezentáció diasorozata.

1. Dr. Bocsi Veronika
Lippai Balázs Roma Szakkollégium

2. Tartalom
 Az értékekről
 A modernizáció hatása
 Kutatási eredmények ismertetése

3. Az értékek fogalma – közös elemek
 Kihívások, szükségletek, reakciók – a környezeti
feltételekhez való igazodás is benne van. De
összességében tanult diszpozíciók.
 Értékelés mechanizmus (szelekciót eredményez a
célok, célelérési metódusok között, kollektív formája is
van)
 Közösséghez tartozás, integráció. Adaptációs kód,
közös kultúrával fonódik össze.
 Identitás részét képezheti bizonyos értékek vallása
 Magatartás alakítása

4. Rokeach: az értékek egyfajta vágyott állapotra vagy dologra
vonatkoznak, amelyek befolyásolják ezek elérési
módozatait, a cselekedeteket és a hozzájuk kapcsolódó
jelenségek értelmezését. Kevésbé determinisztikus.
Célértékek és eszközértékek.
Centrikus és periferiális értékek.
Kevésbé számosak.
Az itemek struktúrákba rendeződnek, így hatnak az
egyénre.
Univerzális tartalmak, komparatív vizsgálatok lehetségesek.

5. Schwartz
 Öt formai sajátosság: fogalmakról vagy hiedelmekről
beszélünk, amelyek a lét kívánatos végállapotaira vagy
kívánatos viselkedésekre vonatkoznak, túlnőnek
specifikus helyzeteken, a viselkedést, valamint az
események szelekcióját és értékelését vezetik, valamint
viszonylagos fontosságuk szerint rangsorolódnak.
 Kritériumok, ami alapján a viselkedés kiválasztása
megtörténik.
 Tartalmuk annak a motivációs tartománynak a
segítségével ragadható meg, amelyhez az adott érték
kapcsolható. 8, majd 10 motivációs típust különített el.

7.  Szomszédos értékek konfliktust generáló képessége
kisebb
 „univerzális” minta: de nem az egyes érték-tartalmak
vethetők össze, hanem a motivációs típusok
 Általános értékkonfliktusok: pl. önirányultság
viszonya a konformitáshoz, univerzalitás/jóindulat
viszonya a teljesítményhez, hatalomhoz

8. A nemzeti kultúra hagyma-diagramja Hofstede szerint (Hofstede
és Hofstede (2008) alapján)

9. Az értékek működése és funkciói
 Közösségi funkciók: fennmaradás, közös viselkedési metódusok
kialakítása, identitás közös elemeinek megteremtése,
szélsőségek kiszűrése, kollektív tapasztalatok felhasználása
 Egyén alkalmazkodása a társadalomhoz (trad. társadalmak:
konformitás, tradíció, biztonság kerül előtérbe), komfortosság-
otthonosság.
 Cselekvésekre gyakorolt hatás (Feather 2003). Nem egyszerű, ok-
okozati döntés. Felszólító erő mértéke, sikeresség esélye,
mérlegelés. Kontextusok hatása. Erősen vallott értékek
erősebben működnek. Több érték is kiválthat azonos cselekvést,
nem minden aktus és érték között található kapcsolat (Schwartz
és Bardi 2003)

10. A kulturális beágyazottság kérdése
 Kultúrák eltérő preferenciákkal bírnak, bár léteznek
domináns rajzolatok
 Norma-követő viselkedés, erkölcs
 Vallás (Weber!). Komparatív eredményekben ott vannak a
világvallások tartalmi elemei.
 Értékek átadása/tanulása: szocializáció során rögzülnek
más kulturális tartalmakkal együtt. Azonosulás,
mintakövetés. Kamaszkorban lázadás. Nem feltétlenül
passzív folyamat. Valamennyi szocializációs ágens részt
vesz benne. Értékkonfliktusok, visszaigazolások. Új
környezet.

11. Elmozdulások – A modernizáció
 Tradicionális társadalmak – Eu-n belül leginkább a
mentalitástörténeti írások alapján vázolható fel
(Imhof, Huizniga stb.). Abszolút értékekben való
gondolkodás. Schwartz ábrájának jobb oldala
domináns.
 Érett középkor: a modernizációs folyamat csírái
(Weber, Sz. Jónás, Gurevics stb.). Racionalitás. Ok-
okozat. Ipari munkarend. Protestáns etika.
 Keller (2008): a modernitás az a folyamat, amelynek
következtében a tradicionális társadalom széthullik.

12. „A fausti feltaláló és felfedező teljesen egyedülálló
jelenség. Akaratának ősereje, vízióinak világító ereje,
gyakorlati gondolkodásának acélos energiája azok
számára, akik idegen kultúrákból néznek át rá, egészen
kísérteties és érthetetlen – nekünk mindez a vérünkben
van” (Spengler 1995: 719).
Egyenlőség, individualizmus, teljesítményelv,
kapitalizmus.
A „homo oeconomicus a homo sapiens egyetlen és
legfontosabb funkciója” (Heller és Fehér 1993: 28)

13. Elmozdulások – későmodern
tendenciák
Háttér: posztfordi munkarend, posztmodern,
szekularizáció, individualizmus narcisztikus beütéssel
(önimádat társadalma, Riesman kívülről irányított
emberképe), gloablizáció.
Posztmodern: domináns értékek „vége”, egyenrangú
értékterek. Inglehart (1997) szerint a posztmodern a
személyiség, az önkifejezés fontosságát eredményezi, s
ennek alapjai a jóléti társadalmakba vannak
beágyazva. Egyediség, különbözőség,
megismételhetetlenség. Hedonizmus.

14.  Fogyasztói társadalom – sok esetben kritikus felhangokkal.
Hedonizmus. Stimuláció, individuális értékek.
 Hankiss (1999) egy újszerű magatartásvilághoz, életcél-
rendszerhez kapcsolja a jelenséget, de fontos megjegyezni,
hogy nem kezeli azt az emberek mindennapjait tökéletesen
kitöltő vezérlő elvként. A magyarázatként elsősorban az
értékekkel kapcsolatos válságtudatot nevezi meg, amely az
abszolútumok eltűnésében gyökerezik, s az egyéneket
magukban hagyja a döntéseik alkalmával és a célok
kiválasztásakor.

15.  Posztmaterializmus. Inglehart:az autonómia és az
önkifejezés értékelődik fel, s ennek megnyilvánulási
formái az egyéni élet szinte minden szférájában
megragadhatókká válnak, tehát a politikában, a
szexualitásban, a nemi szerepekben, vagy a vallás és a
szabadidő területén.
 Gazdasági alapok, jóléti társadalom, szubjektív jóllét.
 Már az életkor sem ugyanúgy mozdít el a
materializmus felé.
 Eltérő forgatókönyvek.

16.  Globalizáció – kettős hatás. „Tágabb” azonosulási minták,
vagy a „rendezetlenség” miatt a saját identitás,
nemzettudat felértékelődését hozza. Davosi kultúra.
Kozmopolita értékek.
 Individualizmus: már a középkorban megragadható az
erősödése (MacFarlane). Trad. Közösségek erodálódása.
Tocqueville, Tönnies. Schwartz-modell más oldalára
pozicionálják az értékek súlypontjait. Gazdasági, kulturális
olvasat.
Szekularizáció: abszolút értékek erodálódása. Vallások: teljes
totalitások értéktartalmakkal.

17. Halman és Pettersson (2006) úgy véli, hogy a szekularizáció
az a folyamat, amelynek során a vallás folyamatosan veszít
irányadó szerepéből. A szerzők Inglehartot idézve
helyezkednek arra az álláspontra, hogy a gazdaság és a
szociális biztonság növekedése ebbe az irányba mozdítja a
társadalmakat. Ettől függetlenül a spirituális és
transzcendens elemek az emberi gondolkodás alapjait
képezik, noha ennek formális keretei veszítettek
fontosságukból.
Világvallások keveredése, kis egyházak megjelenése, „new
age” elemeinek megjelenése, egyéni építkezések (maga
módján vallásos csoport). Individuális konstrukciók,
közösségtől függetlenebb.

18. Mo. helye a világ értéktérképén
(Keller 2008)

19. A cigányság…
 Modernizációból nagyrészt kimaradó csoport
 Kisebbség – közösségi szálak erősebbek (konformitás,
normakövetés erősödik fel)
 Vallásosság – trad. cigány közösségekben a vallásosság
központi kategória
 A modernizáció által elvárt értékek: hatékonyság,
önállóság, individuális értékek háttérbe szorulnak. Ez
kellene a mobilitáshoz, karrierhez, magas iskolai
végzettséghez.

20.  A roma hallgatók véleménye szerint a magyar társadalom
értékrendje túlnyomórészt materiális jegyekkel írható le:
erős tehát a jelenléte a munkaközpontú gondolkodásnak és
a pénznek.
 „Szerintem ők (a magyarok) nagyon munkaszerető
emberek. Szerintem őnekik mindenféleképpen kell dolgozni,
ebben nőttek fel... Nekik az fontos, hogy legyen
munkahelyük, és szerintem a legtöbbnek van is.” (roma
szakkollégista lány)
 „Én is azt vettem észre, hogy a gazdasági helyzet miatt
annyira a pénz köré csoportosult minden. Igazából az
olyanok, hogy családi értékek – csaknem eltűnnek. A
konfliktus a családon belül nagyon sok esetben a pénz miatt
alakul ki. Ez egy nagy hátránya Magyarországnak.” (roma
szakkollégista lány)

21. Előrelátás, tervezés
 Szerintem ez egy nagyon pozitív dolog… (A magyarok)
előrelátóak, és próbálnak a saját jövőjükről is
gondolkodni, szóval nem bele a lecsóba ugrunk, hanem
gondoskodnak a saját unokáikról is.” (roma
szakkollégista lány)

22. Individualizmus
 „Meg sokszor azt lehet látni, hogy csak én meg én…
Énközpontú, egoista gondolkodás a jellemző. Eltiporni
másokat. Miközben nem biztos, hogy ez a legcélravezetőbb.”
(roma szakkollégista lány)

 „Nemrég beszéltem egy internetes fórumon a Karácsonyról
(nem romákkal). Mondták, hogy ők annyira nem szeretik a
Karácsonyt, mert el kell tűrniük olyan családtagokat, akiket
ők nem igazán kedvelnek, és nem szeretik ezt a
képmutatást.” (roma szakkollégista lány)

23. Mobilitás, hedonizmus
 „Manapság (az emberek) már nem szakemberek akarnak
lenni, hanem vezérigazgatók, menedzserek. Vezető
pozícióba akarnak jutni.” (roma szakkollégista fiú)

 „Ez a teljes komfortosság érzése, már a válság (az
ezredforduló utáni gazdasági recesszió) bekövetkezte előtt,
mint egy lavina, úgy indult meg. Az emberek egymást
megfertőzték, hogy mennyire jók wellness-központok,
szaunák… És akkor megnyílt minden utcasarkon. A
faluban is egyre kényelmesebben akarnak élni. Divat, hogy
ki melyik wellnessközpontba megy. A kollégámék most is ott
vannak továbbképzés címszó alatt. A képeket aztán kiteszik
a közösségi oldalra.” (roma szakkollégista fiú)

24. Szekularizáció
„Én inkább az öregeken látom, hogy vallásosak. Hogy
kiöltöznek vasárnaponként, és a hagyományok miatt is
csinálják. A fiatalok között, de lehet, hogy én nem járok
olyan társaságba, de nem nagyon látom ezt a nagy
vallásosságot. Egy-két csoporttársamon látom, de az
nem a többség. Meg nem úgy, mint régen.” (roma
szakkollégista lány)

25. Közösség, tradíciók, szokások
 „A tradíciók meg… az esküvőkben, a főzésben, a ruhaviselésben (vannak meg). A mai
napig megvan náluk. A tánc… a fiatalok a mai napig táncolják, és otthon is. Tehát nem
eljárnak táncolni, mint a magyarok, és megtanulják, hanem az édesanyjuktól tanulják
otthon.” (roma szakkollégista fiú)

 „Ami jó bennünk, az a tradíció. Például a virrasztás a halottakkal, az is nagyon szép. Vagy
az esküvők. Szöktetés, lánykérés. De a virrasztás mindenhol megvan. Ha az illető meghal,
akkor lemegy a család az elhunyt házába, és a közvetlen család megvendégeli a rokonokat.
De addig tart a virrasztás, amíg el nem temetik. Ez nagyon szép. Meg a vallás is nagyon
szép, hogy nem veszett ki.” (roma szakkollégista fiú)
 „Szerintem a család fontossága (pozitív a cigányok értékrendjében). Meg hogy merik
vállalni a gyerekeket. Ez nekem szimpatikus. A magyaroknál meg nem ezt látom. Hogy
még egyet sem, és nem is annyira családcentrikusak.” (roma szakkollégista lány)
 „Nekünk például a másodunokatestvér is ugyanolyan testvér, mint az édes testvér.
Ugyanúgy találkozunk. Nem olyan távoli a viszony, sokkal közelebbiek a kapcsolatok.
Sokkal inkább egyben van az egész.” (roma szakkollégista lány)

26. Státus-célok, tervezés, munka
 „A teljesítmény (az értékrendjük negatív eleme). Hogy nem annyira
önmegvalósítók. Nem akarnak tanulni, nem ezt hozzák otthonról, és így a mai
világban elvesznek. Lecsúsznak. És kiépítik újra a szegény réteget.” (roma
szakkollégista fiú)
 „Szerintem egyáltalán nem is akarnak dolgozni (a cigányság egy része), bennük
van az, hogy minek dolgozzak, ha megkapom a segélyt, ha tudok abból élni?
Akkor már úgymond jobban is jár azzal, ha segélyi is vesz fel, mert ha csak egy
minimális idénymunkát kap, ahonnan csak egy minimális összeg folyt be nekik,
akkor ez neki már meg sem éri, már nem is ösztönző. Szerintem a
gondolkodásmódból teljesen kiment ez a munka- és teljesítmény-központúság.”
(roma szakkollégista lány)
 „Volt egy 4-5 év, amikor egyáltalán nem álltak a munkához úgy, hogy most
dolgozni is szeretnének. Mindenki könnyen akart pénzt keresni, mindenki
otthonról akart pénzt keresni. De ez a pár év ez megváltoztatta őket. Ma már
mindenki szeretne dolgozni. Bármilyen munkát elvállalnának. Nyilván van pár
renitens család. Az én falum 1000 fős, egyharmada cigány. És volt 4-5 év, amikor
úgy gondolták, hogy kapnak ők annyi segélyt, és más egyéb pénzforrások
voltak.” (roma szakkollégista fiú)

27.  A hosszú távú előre tervezés nem az erősségünk. Nem csak a
mára… de mondjuk, egy hónapra még előre terveznek… Kitűznek
egy célt, és azt mondják, hogy egy éven belül. Én még cigányt úgy
nem hallottam, hogy azt mondja, hogy két vagy három éven belül
fogom ezt elérni. Egy hónapon belül, egy éven belül. Rövid időn
belül. Amikor van egy kis bevétel, akkor annyi hiányosságuk van,
és annyi minden szükséges nekik. Alapvető gondokkal küzdenek.
És akkor jön egy kis pénz, és olyan régóta vágytak rá. És akkor
megveszik, nem gondolnak rá, hogy elfogy. Egy luxuscikkre, egy
mobiltelefonra, egy tévére…” (roma szakkollégista fiú)
 „Szerintem felelőtlenek (a cigányok), mert ha felelősségteljesebb
döntéseket hoznának, akkor a biztonság is sokkal jobban
érezhetőbb lenne egy családban. Az anyagi biztonság az nincs
meg. Az a fajta biztonság, hogy mi egymásnak ott vagyunk, és
számíthatunk egymásra, az teljes mértékben meg van. Az
összetartás, mint biztonságérzet.” (roma szakkollégista lány)

28. Hedonizmus, vallásosság
 „A cigányok normakövetőbbek és vallásosabbak. Nagyon vallásosak, és
keresztények. Katolikusok, de sokszor szabad keresztények. Istenfélő
emberek a mai napig.” (roma szakkollégista fiú)
 „Az megy, sőt, sokkal erősebb (a hedonizmus). De ilyen carpe diem,
tehát éljünk a mának. Mert sosem tudni, mikor jön el vége. Ez otthonról
hozott.” (roma szakkollégista fiú)
 „Segítettünk lakásvásárlásnál is (másoknak). És nem csak kezesnek
mentek el, hanem a szüleim vették fel neki a pénzt, a harmad
unokatestvéremnek. Vissza is fizették. Vagy volt halálozás a családban,
és nem volt letét, nem volt pénz. Nem volt annyi pénz, hogy eltemessék.
Akkor a romák összedobták, elmentek dolgokat megvenni, elintézték.
Aki amennyivel tudott, beszállt, és úgy, hogy azt vissza sem kellett
adni.” (roma szakkollégista fiú)

29. Elmozdulás – az értékrendek
közeledése
 „Viszont amiben nem térnek el (a cigányok a többségi társadalomtól),
az az anyagiasság. Ők is elég anyagiasak most már. Ez régen nem így
volt, akkor csak az érdekelte őket, hogy a mindennapi betevő meglegyen.
Egyre inkább próbálnak beolvadni a magyar társadalomba. Egyre több a
magyar-cigány házasság. A barátságok. És nem különülnek el. Átveszik
egymás szokásait.” (roma szakkollégista fiú)
 „Hát, most személyesen voltam egy nagy roma lagziban. A tévében is
benne volt az a roma szépségverseny. Aki megnyerte, na, ott voltam. És
eltűntek a tradíciók. Hiányzott a cigány szokásoknak megfelelő
hozzáállás. Nem volt például lánykérés. Korábban mentek a fiú
családtagjai, most meg nem volt. És nem csak nekem volt hiányérzésem.
Mert voltak ott a többségi társadalomból is, és vártak egy nagy
oláhcigány esküvőt… A cigányoknál szokás, hogy töltött káposztát
esznek. Volt végül is, de nem vacsorára volt, és nem úgy, ahogy a romák
szokták főzni. Úgy éreztük, hogy egy magyar lagzin vagyunk.” (roma
szakkollégista fiú)

30. Kitekintés
Kérdéses, hogy a hallgatók által történő közeledés a
szélesebb társadalom esetében is kimutatható-e, s
egyelőre azt sem tudjuk, hogy hosszú távú jelenségről
van-e szó – a cigányság helyzetével foglalkozó más
írások ugyanis rámutatnak arra, hogy a korábbi
évtizedekben többször és többféle módon rendeződött
át a többség és a kisebbség egymáshoz való
viszonyrendszere, s alakultak át a köztük lévő
társadalmi távolságok (Ladányi és Szelényi 2004).

31. Köszönöm a figyelmet!