A Legnagyobb kisebbség MagyarorszáGon!

1,625 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,625
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
5
Actions
Shares
0
Downloads
11
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A Legnagyobb kisebbség MagyarorszáGon!

  1. 1. A LEGNAGYOBB KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON! A Romák eredete és kultúrája! KÉSZÍTETTE: Törökné Ofella Katalin Vajas Anikó Kovács Tiborné Boda Ferenc
  2. 2. Az őshazától Európáig! A cigányság rövid története, kiemelten ennek hazai vonatkozásai. <ul><li>A cigányok/romák őshazája Észak-India nyugati területe – Pandzsab. </li></ul><ul><li>A romák/cigányok i.sz. 700 és 1000 között indultak el indiai őshazájukból. </li></ul><ul><li>Az elvándorlás több hullámban történt meg. </li></ul><ul><li>Nem elképzelhetetlennek tűnő elmélet, hogy nem Indiából, hanem </li></ul><ul><li>Közép-Ázsiából érkeztek a cigányok . </li></ul><ul><li>Egy másik feltételezés szerint a cigányok Indiából i.sz. 1000 körül keltek útra. </li></ul><ul><li>Kb. másfél évszázadot tartózkodtak a romák/cigányok Perzsia területén. </li></ul><ul><li>A vándorlás során Örményországba jutottak el . </li></ul><ul><li>A szeldzsuk törökök támadást indítottak. </li></ul>
  3. 3. A roma/cigány népesség Magyarországon – A 19. századig <ul><li>A romák/cigányok a 15. század idején jelentek meg Magyarországon. </li></ul><ul><li>Az 1400-as évektől a cigányok vándorló életmódot folytattak, melyek zavartalanságát a menlevelek biztosították. </li></ul><ul><li>A Habsburg-uralom alatt a cigányellenes törvénykezés érvénybe lépett Magyarországon is. </li></ul><ul><li>I. Lipót 1701-ben törvényen kívül helyezte a cigányokat. </li></ul><ul><li>Mária Terézia 1749. évi rendeletében kiutasított az országból minden cigányt, aki nem telepedett le, további rendeleteivel pedig teljes asszimilációt szorgalmazott. </li></ul><ul><li>II. József folytatta az erőszakos asszimiláló politikát, illetve kiterjesztette azok érvényességét Erdélyre is. </li></ul><ul><li>Mária Terézia és II. József rendelkezéseit Magyarország és Erdély nagy részén sem a hatóságok, sem a cigányok nem vették túl komolyan. </li></ul>
  4. 4. ROMA VAGY CIGÁNY? <ul><li>A roma szó a rom ragozott alakja, melynek ember a jelentése. Jelent még férfit is. </li></ul><ul><li>A cigány szó görög eredetű: érinthetetlent jelent. </li></ul><ul><li>Mária Terézia rendelete alapján újmagyaroknak nevezték őket. </li></ul>
  5. 5. A mai magyarországi romáknak öt nagy csoportja van! <ul><li>Romungrók </li></ul><ul><li>Magyar cigányok </li></ul><ul><li>Kárpáti cigányok </li></ul><ul><li>Oláh cigányok </li></ul><ul><li>Szintók </li></ul><ul><li>Beások </li></ul><ul><li>Román cigányok </li></ul>
  6. 6. Hagyományos közösségekben élnek! <ul><li>Megkülönböztető jelük a kóborlás ( a munkák jellegétől függően változtatták lakhelyüket). </li></ul><ul><li>Régi cigánymesterségek </li></ul><ul><li>Kompániákban éltek (nem volt magántulajdon) </li></ul><ul><li>Családszerkezetük: sok gyerek, többgenerációs együttélés (nyamó) </li></ul><ul><li>Házassági szabályok. </li></ul>
  7. 7. Miből áll népköltészetük? <ul><li>Teljesen hiányzik a dráma műfaja </li></ul><ul><li>Sajátos műfaj: párbeszédre épül, mint egy mondóka </li></ul><ul><li>Meséik vándorlásaikról, élőhelyükről szól. </li></ul><ul><li>Legismertebb balladáik: </li></ul><ul><li>Kígyóballada </li></ul><ul><li>Cicaballada </li></ul><ul><li>Folklór </li></ul>
  8. 8. Tánckultúra! <ul><li>Nem alkalomhoz kötött </li></ul><ul><li>Elemi erejű, túlfűtött, olykor extázisig átélt </li></ul><ul><li>Jellemző a spontán, rögtönzött előadásmód. </li></ul><ul><li>Férfi és női szólótánc </li></ul><ul><li>Csoportos: szabálytalan felépítés </li></ul>
  9. 9. A cigány nyelv! <ul><li>Legközelebbi rokonság: az indi és iráni alatt fejlődött dard nyelvcsoport. </li></ul><ul><li>Két nyelvtani nem: hímnem és nőnem. </li></ul><ul><li>Az igék múlt idejét szintetikusan (nem külön szó beiktatásával) végzik. </li></ul><ul><li>Nem használnak határozott névelőt. </li></ul><ul><li>Alapvető szókészletük: főbb testrészek, alapszínek, cselekvéseket kifejező igék. </li></ul><ul><li>Nincs két olyan ország, ahol egyformán beszélnék a nyelvet, de alapvetően megértik egymást. </li></ul><ul><li>Legelterjedtebb az oláh cigányok nyelve. (erős román nyelvi befolyás) </li></ul><ul><li>Lexikálisan nem túl fejlett. (csupán 1-3 ezer lexikai egységet tartalmaz minden cigány nyelv) </li></ul>
  10. 10. Táplálkozási szokásaik! <ul><li>Vándorló életmódjuk miatt egytálételekre specializálódtak: </li></ul><ul><li>Zöldségfélék </li></ul><ul><li>Húsok </li></ul><ul><li>Húsos vagy húsnélküli levesek </li></ul><ul><li>Húsos káposzta </li></ul><ul><li>Kenyér helyett bókolyit, bodagot, sütöttek </li></ul><ul><li>Ünnepkor: rétes és kalács </li></ul>
  11. 11. Étkezéseik! <ul><li>Nincs rendszeres étkezési rend </li></ul><ul><li>Napjában egyszer van főtt étel </li></ul><ul><li>Előbb a férfiak, majd a gyerekek, végül az asszonyok ettek </li></ul><ul><li>Egy nagy tálból ettek, de nem turkáltak </li></ul><ul><li>Kézzel faragott fakanál volt az evőeszköz </li></ul><ul><li>Cukor tartalmú ételeket nem fogyasztottak </li></ul><ul><li>A cigányok zöme dohányzott, ivott, a gyerekek is hamar megismerkedtek a káros szenvedélyekkel. </li></ul>
  12. 12. Viseletük! <ul><li>A legjellemzőbb öltözetük színes, rikító, tarka-barka ruhák </li></ul><ul><li>Gazdagabbak pénzekkel díszítették </li></ul><ul><li>Szegezett szoknyák, egymás tetején több is </li></ul><ul><li>Fémgombokkal kirakott zsebek </li></ul><ul><li>Sárga vagy vörös csizma </li></ul><ul><li>Fejkendő </li></ul><ul><li>Ékszerek </li></ul>
  13. 13. Vallásuk! <ul><li>Általában katolikus. Ezt az ország ráhatása miatt vették fel és védelmet is biztosít nekik. </li></ul><ul><li>Ritkán járnak templomba </li></ul><ul><li>Karácsonyi éjféli mise </li></ul><ul><li>Áldozás </li></ul><ul><li>Keresztelés </li></ul><ul><li>Vajda jelenléte pap nélkül, családi körben: </li></ul><ul><li>Esküvő, temetés </li></ul><ul><li>Imádkozni a miatyánkot szokták. </li></ul><ul><li>Nagypénteki böjtöt megtartják. </li></ul><ul><li>Népdalaikban említik Isten és Szűz Mária nevét. </li></ul>
  14. 14. A cigányság zenei hagyományai! <ul><li>1912-14 között 105 cigány dallamot gyűjtöttek össze a történelmi Magyarország területéről. </li></ul><ul><li>Jelentős gyűjtők: Kodály, Bartók, Cseki Sándor és Imre </li></ul><ul><li>A legtöbb anyaggal a Magyar Tudományos Zeneakadémia rendelkezik. </li></ul>
  15. 15. Híres hagyományőrzők <ul><li>Bangó Margit énekes </li></ul><ul><li>100 tagú cigányzenekar </li></ul><ul><li>Kun Pál, festőművész </li></ul>
  16. 16. A cigányság helyzete Magyarországon 1945-ig <ul><li>Az 1893-ban tartott cigányösszeíráskor 275 000 cigányt írtak össze hazánkban. </li></ul><ul><li>1931-től a vándoripari engedélyek kiadását korlátozták tovább nehezítve ezzel a cigányság életkörülményeit, hiszen a munkavállalási lehetőségeket tovább szűkítették a cigányok számára. Egy 1938-as rendelet szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni. </li></ul><ul><li>Endre László későbbi államtitkár 1934-es követelése a cigányok koncentrációs táborba való zárásáról és a férfiak sterilizálásáról a közvetlen előzményeit és alapját képezik a magyarországi romák holokausztjának. </li></ul>
  17. 17. A cigányság helyzete Magyarországon 1945-től napjainkig! <ul><li>A cigányok 70-80%-a a társadalomtól elkülönülten, telepeken élt kóborcigányok sátrakban, míg a letelepedettek vályogkunyhókban. </li></ul><ul><li>A telepeken erőszakos mosdatások, fertőtlenítések folytak, ha bűncselekményt követett el valaki, a rendőrség sorra vette a telep lakóit, akik védelem nélkül álltak a hivatalos szervvel szemben. </li></ul><ul><li>A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége az ötvenes években a cigány értelmiségiek – László Mária kezdeményezésére alakult meg. </li></ul><ul><li>1965-ben indítottak egy, a cigánytelepek felszámolására irányuló programot – az állandó keresettel rendelkezők kedvezményes kamatú kölcsönt vehettek fel „CS” lakások építésére, illetve régi parasztházak felújítására. </li></ul>
  18. 18. Az 1980-as évek végére a cigányság helyzete sokat javult! <ul><li>Létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány önkormányzatok. </li></ul><ul><li>Kialakult egy cigány értelmiségi réteg. </li></ul><ul><li>Romológia tanszékek szerveződtek . </li></ul><ul><li>Jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk. </li></ul><ul><li>Cigány nyelvű kiadványok száma megnőtt. </li></ul><ul><li>Cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre. </li></ul>
  19. 20. A regisztrált munkanélküliek aránya 2004. KSH adatok.
  20. 21. Elmaradott kistérségek, komplex mutatók alapján vizsgálva (forrás: MTA RKK 2002)
  21. 22. Felhasznált szakirodalom! <ul><li>KSH adatok. </li></ul><ul><li>Oláh Anita: Romák a munkaerőpiacon 2007 előadás, Pécs. </li></ul><ul><li>Cserti Csapó Tibor: Területi-szociológiai jellemzés a Magyarországi cigány népesség körében. </li></ul><ul><li>Dr. Karsai Ervin: Cigányokról dióhéjban. (pedagógusok számára) Anda romai Bp.2001. </li></ul>
  22. 23. Köszönjük a figyelmet!

×