Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Kozossegek a konyvtarakban

542 views

Published on

kozossegepites

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Kozossegek a konyvtarakban

  1. 1. Helyek – Közösségek – Könyvtárak: fókuszban a közösségfejlesztés Kis Krisztián, PhD kisk@mk.u-szeged.hu Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet http://www.mk.u-szeged.hu/ „A helyi értékeken alapuló közösségépítés” 45. Csongrád Megyei Könyvtárosnap Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete Földeák, 2017. június 22.
  2. 2. Az előadás kulcsszavai • Hely(ek) • Község(ek) • Közösség(ek) • Könyvtár(ak) • Kultúra • Alkalmazkodás • Tanulás • Innováció • Közösségfejlesztés • Helyi fejlődés • Vidékfejlesztés
  3. 3. 3 Helyek – Közösségek – Könyvtárak Hely(ek) Közösség(ek) Könyvtár(ak) És mi van a közösségfejlesztéssel, hogyan kerül az a fókuszba?
  4. 4. 4 Makói járás: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros Más vonatkozásban pedig a közösség szó alakváltozata. A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége, az emberekhez legközelebbi szintje. A községnek van határa, területnagysága, népessége, szervezetei, intézményei, jogai, feladatai, polgárai, tisztségviselői stb. Helyek – Közösségek – Könyvtárak közösség http://jaras.sorkedvelo.hu/jaras-terkep/nav-makoi-jaras.png Szövetség, együttműködés, közösség Szer
  5. 5. 5 Szerek – Az őrségi dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki: a néhány házból álló dombtetői településrészek a szerek, amelyek laza együttese alkotta az egyes falvakat. Egy-egy szert eredetileg vérrokon családok lakták. (http://orseg.net/hagyomany_es_kultura/szerek) Megkötött szövetség, ígéret az együttműködésre, közös felelősségvállalásra; több egyén vagy csoport megegyezésen alapuló akaratnyilvánítása, megállapodása, amelyből rendszerint kölcsönös előnyök, jogok és kötelezettségek következnek. A közös ellenséggel szembeni törzsek szerre léptek. Az egymás megvédésére alakult szert nem csak a közös fenyegetés tartja egyben, hanem a vérrokonság is. Szer lett a neve annak a helynek, ahol fontos szert kötöttek.
  6. 6. • A közösség Parsons (in Varga és Vercseg, 1998) szerint „a társadalmi rendszer szerkezetének egyfajta megjelenése, amelyik vonatkozhat személyek területi elhelyezkedésére és cselekvésére is”. • Parsons társadalmi rendszernek nevez „minden olyan társadalmi alakulatot, interakció rendszert, ahol a cselekvők meghatározott szituációban közös magatartásszabályok, normák, értékek által szabályozva lépnek egymással kapcsolatba” (Varga és Vercseg, 1998). • A közösség lényegéből következik, hogy az, mint a társadalom építőköve, lokális dimenzióban értelmezhető, ami a közösségfejlesztés tartalmában is kifejezésre kerül.
  7. 7. • A fejlesztés mindig magában hordozza azt a feltételezést, hogy az adott rendszer nem képes megfelelő sebességgel vagy a megfelelő irányba változni (fejlődni). • A fejlesztés, szemben a fejlődéssel (ami egy adott rendszer természetéből következő folyamat; immanens, belső eredetű pozitív változása) a rendszeren kívülről jövő tudatos tevékenység, ami arra irányul, hogy a fejlődés adott folyamatát gyorsítsa, vagy annak irányát megváltoztassa. • Ennek átmeneti formája, amikor a rendszeren (közösségen) belüli szereplők vagy szervezetek (belső fejlesztési tényezők?) tudatosan vesznek részt saját rendszerük (közösségük) fejlesztésében (Kovács, 2003). • Ideális állapotban a közösségek fejlődnek, pozitív irányba változnak, fejlesztésre csak akkor van szükség, ha a fejlődés folyamatát gyorsítani, vagy irányát változtatni szeretnénk.
  8. 8. Alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség • Azok az organizációk maradhatnak fenn, azok fejlődhetnek és lehetnek sikeresek, amelyek képesek alkalmazkodni, reagálni az új kihívásokra, illetve képesek a társadalmi-gazdasági és természeti környezet változásainak kezelésére. • Az alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség fontosságának hangsúlyozása a biológiában gyökerezik. – Charles Darwin evolúcióelmélete szerint: a természetes szelekció folyamatában a legalkalmazkodóképesebb faj marad fenn.
  9. 9. Egy kis biológia • Charles Darwin evolúcióelmélete szerint a természetes szelekció folyamatában a legalkalmazkodóképesebb faj marad fenn. • Az evolúció a populációknak a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodását jelenti, mely alkalmazkodást génállományuk, ezen keresztül tulajdonságaik megváltoztatásával érik el. • Ezek a változások új, vagy megváltozott jellegekben fejeződhetnek ki, amelyek sikeres szaporodás során továbbörökíthetők. • Ez a folyamat az adott környezethez való alkalmazkodáshoz vezet, mely végső soron új fajok kialakulását eredményezheti.
  10. 10. Alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség • Mindez igaz a szervezetekre és a helyi társadalmakra is (ezen belül a könyvtárakra is), amelyek fennmaradásukat döntésekkel és a környezetükkel folytatott folyamatos kommunikációval biztosítják. – Ennek során kulcskérdés, hogy tudnak-e válaszolni a környezet ingereire, tudnak-e alkalmazkodni a környezet változásaihoz, képesek- e megszerezni, létrehozni azt a tudást ami lehetővé teszi számukra fennmaradásukhoz, fejlődésükhöz szükséges akciók megvalósítását, képesek-e megszerezni a környezetükből a fennmaradásukhoz szükséges erőforrásokat.
  11. 11. Alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség • Az alkalmazkodás egy valódi kognitív folyamat, melynek során az élő szervezet a környezetében rendelkezésére álló információk közül az életben maradása szempontjából fontosakat magába építi. – Más szavakkal: az alkalmazkodás egy olyan folyamat, melynek során az élő szervezet ismereteket szerez környezetéről (Konrad Lorenz, 1972). 12
  12. 12. Társadalmi tanulás és társadalmi innováció • A vidéki helyek és terek alkalmazkodása különböző szinteken és módokon megvalósuló társadalmi tanulást és társadalmi innovációt feltételez. • A sikerhez ugyanis nemcsak a kiaknázható, bevonható belső és külső erőforrásokat, tudást, piacot, hálózatokat kell megtalálni, hanem utat kell keresni az általános bizalmatlanság, a szabályrengeteg és az intézményi kulturálatlanság útvesztőjében is. 13 Nemes és Varga, 2014
  13. 13. • Az elemzők a szakpolitikai kérdések megválaszolásának kulcsát a vidéki társadalomszerkezet, az abban végbemenő folyamatok, attitűdök és normák megváltoztatásában, a vidéki problémák kezelését pedig a helyi természeti és társadalmi erőforrások innovatív kiaknázására épülő fejlesztéspolitikában látják. 14 Társadalmi tanulás és társadalmi innováció Nemes és Varga, 2014
  14. 14. • Társadalmi innovációnak tekintünk minden olyan új, az eddigi gyakorlattól eltérő – szemléletet, megközelítést, paradigmát, illetve az ezekhez kapcsolódó terméket, eljárási folyamatot, gyakorlatot, hálózatot, – melyek a társadalomban felmerülő problémák és szükségletek megoldását célozzák, miközben új értékek, attitűdök, új társadalmi kapcsolatok, esetleg új struktúrák jönnek létre. 15 Társadalmi tanulás és társadalmi innováció Nemes és Varga, 2014
  15. 15. • Szükség van társadalmi innovációra – a helyi problémák és erőforrások feltárásához, – a tacit tudások felszínre hozásához, – a helyi környezetben új és/vagy eladható termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez, – a lehetséges piacok megtalálásához, – elengedhetetlen a szükséges kapcsolatok, társadalmi, együttműködési hálózatok kiépítéséhez (a fejlesztéshez sokszor új társakra, de legalábbis a régi kapcsolatok megújítására, új tartalommal való feltöltésére van szükség). 16 Társadalmi tanulás és társadalmi innováció Nemes és Varga, 2014
  16. 16. • Az innováció ugyanakkor elképzelhetetlen tudásteremtés és tanulás nélkül. • A tanulás célja, hogy tudást szerezzünk, – a tudás pedig olyan kapacitás, ami képessé tesz valamilyen cselekvésre, valaminek az elérésére. • A társadalmi tanulás olyan folyamat, aminek során egy közösség képessé válik valamilyen akcióra, tevékenységre, amire azelőtt nem volt képes. 17 Társadalmi tanulás és társadalmi innováció Nemes és Varga, 2014
  17. 17. • A társadalmi tanulás során, tartalmát tekintve háromféle tudás/kapacitás bővítésére lehet szükség: 1. kognitív/tudományos/technológiai tudás/kapacitás − iskolában, könyvekből, kiadványokból, szakértőktől megtanulható, átvehető „elméleti jellegű” ismeretek, információk. 2. Praktikus, gyakorlati tudás/kapacitás − olyan készségek, képességek, szkillek, amiket a gyakorlatban tanulunk meg (kommunikációtól a közlekedésen és a szervezésen keresztül a számítógép használatáig). 3. Szituatív tudás/kapacitás − társadalmi kapcsolatokkal, hálózatokkal összefüggő tudás/kapacitás, ami jelenti − egyrészt a már meglévő kapcsolatrendszert, társadalmi hálózatokat, amikre támaszkodni lehet az innováció/fejlesztés során, − másrészt annak a tudását, hogy milyen irányban kell elindulni, ha szükség van valamilyen információra, együttműködésre, segítségre. 18 Társadalmi tanulás és társadalmi innováció Nemes és Varga, 2014 Sikerre, fejlődésre akkor van esély, ha a háromféle tudás/kapacitás társadalmi tanulás révén, egymással szinkronban változik, fejlődik.
  18. 18. A fejlődéshez általában valamilyen változásra, újra, innovatívra van szükség, lehetőleg a közösség minél szélesebb rétegeit bevonva. Az innovációnak előfeltétele a tanulás, vagyis a különböző típusú tudások/kapacitások folyamatos és valamilyen módon összehangolt fejlesztése. Nemes és Varga, 2014
  19. 19. „A közösségfejlesztés (…) a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezi előtérbe…”, miközben „a helyi közösségek képessé tételére törekszik…”. Budapesti Nyilatkozat 2004: 3
  20. 20. • A közösségfejlesztés révén tehát a helyi közösségek olyan képességekre, „jogosultságokra” tesznek szert, ami által új erőforrásokat fedezhetnek fel, új megoldásokat alakíthatnak ki (tekintettel belső adottságaikra: erőforrásaikra, egyediségükre, kultúrájukra; valamint a globális folyamatok által generált külső feltételrendszerre), amelyek segítségével kitágulnak a lokalizáció lehetőségei, reálissá válik a választás szabadsága, minek következtében javulnak az alkalmazkodás esélyei. 21 Kis, 2014
  21. 21. Miért van szükség közösségfejlesztésre? 22 A bolygónkra leselkedő legnagyobb veszély, hogy azt hisszük majd valaki más megmenti azt. (Robert Swan) A fenntarthatóság nem más, mint „...szemlélet-, gondolkodás-, élet-, termelési, valamint fogyasztási mód...” (Csete, 2005: 5). http://2041.com/robert-swan
  22. 22. • A legnagyobb veszélyt közösségeinkre, helyi társadalmainkra az a meggyőződés jelenti, hogy majd valaki más „megmenti”, tesz érte. • Ez azonban nincs így, mint ahogy a fenntartható fejődés, a fenntarthatóság esetében sincs. Magától pedig nem indulnak be folyamatok, azért tenni kell! • A lokalitások fejlődése is azon múlik, hogy hogyan látjuk, hogyan értelmezzük a világot, mit teszünk, miként végezzük dolgunkat annak érdekében, hogy elérjük céljainkat. 23 Miért van szükség közösségfejlesztésre?
  23. 23. A helyi társadalmak önszerveződésének jelentőségéről Kulcsár (1998) a következőket írja: • „Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb. terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat”. (1.)szocializáció, 2.)a gazdasági boldogulás elősegítése, 3.)a társadalmi részvétel elősegítése, 4.)a társadalmi kontroll elősegítése, 5.)a kölcsönös támogatás elősegítése) 24 Miért van szükség közösségfejlesztésre?
  24. 24. 25 Kemény Bertalan településtervezőként dolgozva fogalmazta meg híressé vált mondását: „nem csak népességmegtartó képességre van szükség, hanem képességmegtartó népességre”.
  25. 25. Közösségfejlesztés • „A közösségfejlesztés települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, • amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti, vagy megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat” – írja Vercseg (1999). 26
  26. 26. • Más megközelítésben a közösségfejlesztés a helyi erőforrásokból, alulról építkezik és közösségi úton a civil szervezetekkel, az aktív helyi állampolgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit és azok kielégítésének módjait, miközben elkötelezi a helyieket saját problémáik közösségi megoldására és a helyi cselekvés mellett (Varga és Vercseg, 1998). • A közösségfejlesztés lényege tehát az egyének, az állampolgárok aktivizálásában és az együttműködésük generálásában jelölhető meg, • amelyek révén működő hálózatok jönnek létre, ennek következményeként nő az egyének és a közösség számára hozzáférhető társadalmi tőke. 27 Közösségfejlesztés
  27. 27. 28 A közösségfejlesztés célja, hogy a közjó érdekében a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és cselekvésbe, vagyis tegye őket aktívvá (Lakatos, 2010).
  28. 28. Hogyan jönnek a képbe a könyvtárak? Hol van a helye, mi a szerepe a könyvtár(ak)nak az alkalmazkodásban? Eldöntendő kérdés. A helyieknek kell megválaszolniuk és kialakítani azt a struktúrát, a működés azon jellemzőit amelyek lehetővé teszik, hogy a kívánt/meghatározott szerepet betölthessék, hozzájárulva ezzel a helyi fejlődéshez.
  29. 29. 30 http://foldeakimuvhaz.hu/
  30. 30. A könyvtárak szerepkörei és hatásai a társadalmi-gazdasági folyamatokra
  31. 31. A könyvtárak működésének, illetve a könyvtárhasználatból származó hatások 32 Pszichikai, érzelmi – a könyvtárhasználat közvetlenül vagy közvetve felmerülő hatásai: esztétikai élmény, a teljesítmény érzése, általános elégedettség érzése, kikapcsolódás, rekreáció, kreativitás, képzelőerő, személyes (képességek) fejődés(e), önbizalom Kulturális Társadalmi Képzés/információ Gazdasági - Olvasottság és a műveltség előmozdítása - A kulturális aktivitás és részvétel előmozdítása, serkentése - Kulturális örökség megőrzése és hozzáférése - A kulturális gazdagság és sokszínűség előmozdítása - A személyes látótér bővítése - Emberek és csoportok közötti kapcsolatok előmozdítása (összekapcsoltság) - A valakihez, valamihez tartozás érzésének előmozdítása (közös identitás) - A közösség iránti elköteleződés, elkötelezettség támogatása/előmozdítása - A demokratikus folyamatokban való részvétel elősegítése és lehetősége - IKT (számítógép, információ, média stb.) műveltség - Élethosszig tartó tanulás - Civil készségek, képességek - Értékelésre, vitára, érvelésre való képesség - Kritikai szemlélet (elemző, értékelő képesség) - Átgondolt, megfontolt döntésre való képesség - Állampolgári jogok és kötelezettségek ismerete - Problémamegoldó képesség (a való világ kérdéseire való válaszképesség) - Jobb életvezetési döntések (jó egészség, önsegély, fogyasztói tudatosság stb.) - Hozzájárulás egy erős tudásalapú társadalom kialakulásához - Erőforrásokhoz és segítséghez való hozzáférés - A vállalkozói szellem stimulálása, előmozdítása - Időmegtakarítás - Személyes pénzügyek kezelése - Vállalkozások segítése, karriermenedzsment - Lényeglátás (a termékek és szolgáltatások valós értéke) - A közösség gazdasági életképességének fenntartása, megújítása - A helyi üzletek forgalmának növekedése - Munkahelyteremtés - A hely, a térség turisztikai vonzerejének növelése - Élhetőség fenntartása, javítása - Gazdasági tevékenységek segítése, előmozdítása (pl. javak és szolgáltatások vásárlása révén) - Új emberek, ötletek és perspektívák megismerése Huysmans és Oomes, 2013
  32. 32. Olvasnivaló ☺☺☺☺ AZ ÉLET ÉRTELME (Örkény István) • Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. • Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. • Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. • Hát akkor mi? • Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára. • Az élet értelme a cseresznyepaprika, a madzag és a paprikakoszorú összefüggéseiről gondolkodtat: a részek és az egész viszonyáról, az új minőség létrejöttének problémájáról. • A novella tanulsága szerint az élet értelme abban keresendő, hogy meggondoljuk és felismerjük, milyen erők és összefüggések képesek értéket teremteni például az emberi kapcsolatok terén. http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#100
  33. 33. 35
  34. 34. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kis Krisztián, PhD kisk@mk.u-szeged.hu Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet http://www.mk.u-szeged.hu/

×