A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban elhangzott prezentáció diasorozata.

1. SZEGÉNYSÉG,
SZEGÉNYSÉGELMÉLETEK ÉS
CIGÁNYSÁG
Bocsi Veronika
2013. október 11.

2. TARTALOM
 A szegénység fogalma, jellemzői
 Szegénység-elméletek

3. SZEGÉNYSÉG
 A társadalmi hierarchia alsó szegmensét öleli fel.
 Minden társadalomban van bizonyos mértékű
szegénység.
 A társadalom szerkezetétől is függ a helyzete.
Latin-amerikai társadalmak, nyugat-európai
társadalmak.

4. KÉRDÉSEK
 Mekkora a létszámuk?
 Milyen távolságra vannak a középosztálytól? Milyen
mechanizmusok választják el tőlük?
 Mennyire alkotnak stabil csoportot?
 Mobilitási beágyazottság
 Milyen mobilitási csatornák ismertek?

5. MIBEN NYILVÁNUL MEG A SZEGÉNYSÉG?
 Bevételek, jövedelem
 Életmód, tárgyak
 Települési hierarchia
 Oktatási helyzet
 Kulturális mutatók (nyelvhasználat, művelődési
szokások)
 Gondolkodási struktúrák, értékek, szokások
(időorientáció, tervezés, korai gyermekvállalás stb.)
 deviancia

6. CSOPORTOK
 Etnikai
 Nemi
 Életkori
 Tartós szegénység, mélyszegénység
 Területi. Városi, falusi.
 Szegénységi periódusok: „spell”-ek (Spéder Zsolt –
a szegénység dinamikája).

7. KIILLESZKEDÉS – KIREKESZTÉS
 A szegénységben élők társadalmi integrációja
általában sérült. Nincs elegendő mennyiségű
kapcsolat a társadalom „normál” szegmensével.
 Családi kapcsolatok, munkakapcsolatok,
személyes kontaktusok stb. hiánya
 A kérdés, hogy hol található a kiindulópontja ennek
a folyamatnak.

8.  Kiilleszkedés – egyéni okok. Manuel Castell: a
kiilleszkedés két dimenzióban történik meg. Ez
négy zónát ad nekünk.
 Munka, családi kapcsolatok
 Betagozódás, kiilleszkedés, segélyezés,
sebezhetőség

9.  Kirekesztés, kirekesztettség – a kiindulópont a
normál társadalom.
 Mivel jár? Szegregált lakóhely, baráti kapcsolatok
körön belül, gazdasági kirekesztettség, vegyes
házasságok hiánya.
 Nem állandó a mértéke – pl. magyarországi
cigányság. Alsó osztály – underclass. Strukturális
okok is alakítják.
 Előítéletek. Kölcsönösek is!

10. A SZEGÉNYSÉG A RÉTEGZŐDÉS- ÉS A
STRUKTÚRAKUTATÁSOKBAN
 A szegények már az első társadalom-szerkezeti
modellekben is megjelennek.
 Marx (kizsákmányolók – kizsákmányoltak).
 Weber három dimenziója – termelőeszközökhöz
való viszony, hatalom, életmód. Rend: életmódon
alapuló, személyes függéseken alapuló nehezen
változtatható kategória.

11. KONFLIKTUSELMÉLETEK
 Alapja a marxi gondolatkör. A szegénység egyfajta
ok-okozati összefüggés eredménye. Alapja a
kizsákmányolás.
 A szegények inkább elszenvedői a jelenségnek.
 Konfliktusok az osztályok között.
 Fontos kérdés ennek a fenntartása – milyen
mechanizmusokon keresztül öröklődök,
reprodukálódik?
 Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek
újratermelődése. Oktatás, viselkedés stb., a
pozícióban lévők stratégiái.

12. FUNKCIONALISTA SZEGÉNYSÉG ELMÉLETEK
 A társadalmi egyenlőtlenségek azon alapulnak,
hogy az emberek különböző feladatokat látnak el.
Ezeknek eltérő a jutalmazása.
 Felső pozíciók betöltésére nem mindenki alkalmas.
 Mi generál tehát különbségeket? Eltérő képességek
(márpedig eltérőek), eltérő pozíciók.
 A szegénység a differenciált társadalmak
sajátossága – márpedig minden társadalom
differenciált valamilyen szinten.
 Nem eltüntethető.

13. GANS: ÉRDEMTELEN SZEGÉNYEK
 A szegénységnek megvan a maga funkciója.
 Bizonyos munkák elvégzése
 Gyengébb minőségű áruk fogyasztása. Az ipar egy
szegmensét fenntartják.
 Közszolgálat egy része rájuk irányul –
munkahelyeket tartanak fenn (szociális szféra,
egészségügy, rendőrség)
 Középosztály identitáserősítő funkciója
 Létük pozitív a társadalom működése
szempontjából.

14. LEWIS – A SZEGÉNYSÉG KULTÚRÁJA
 Miliő-elmélet – a közeg, ami körbeveszi az egyént,
determinál.
 A túlélési stratégia egyben a mobilitás gátja.
 Jelenorientáció, indulatok, agresszió, devianciák, kusza
családi kapcsolatok, iskolai karrier nincsen.
 Mexikóváros, négygyermekes család, interjús kutatás. A
család életének követése.

16. TÖBBDIMENZIÓS MODELLEK
 Túl akarnak lépni az alapokon, a két ellentétes
irányzaton (konfliktuselmélet, funkcionalizmus)
 Kiindulópont – a társadalom szerkezete bonyolultabb. A
rétegek több dimenzió mentén képződnek. Több
csoportja létezik a szegénységnek.
 Vannak olyan modellek, amelyek több mint húsz
kategóriával dolgoznak.
 Geiger: ágazat, foglalkozás, jövedelem, képzettség.
 Lenski: hatalom, tulajdon, végzettség. Kiegészítő
dimenziók: vallás, korcsoport, etnicitás.
 A szegénység sokszor következmény, nem ok.
 Ha valaki több dimenzióban is el van maradva:
többszörös hátrányos helyzet.

17. A TÁRSADALOM TÖRÉSVONALAI
 Kétharmados társadalom – az arányokra utal: 2/3
relatíve jól élő csoport, 1/3 szegény. Köztük
törésvonal, amelyet a jól élők építenek.
 A törésvonal a munka mentén húzható meg. Alul:
mn, fekete munka, irreguláris munka, idénymunka.
 A törésvonal mélyül.
 Német elmélet, XX. utolsó harmada (migránsok!)
 Empirikusan sem igazolni, sem cáfolni nem sikerült.

18.  Új szegénység (Ulrich Beck)
 Szintén német elmélet.
 Összefügg a modernizáció új szakaszával, a
globalizációval.
 Nem merek struktúrával dolgozik – új törésvonalak,
új csoportok.
 Egyéni életutak, differenciált életutak,
kiszámíthatatlanság.
 Időszakos mn. peridódusok.

19.  Underclass: amerikai elmélet. Egyfajta homogén,
alsó tömböt képzel el a társadalom alatt.
 Nem egységes irányzat, több hulláma van.
 1963: Gunnar Myrdal használja először a fogalmat.
Akik a II. Vh. Utáni prosperitásból kimaradtak (slum,
afro-amerikai népesség)
 O. Lewis. Fejlődő országok lakosságának védelmi
mechanizmusa.
 J. Wilson – a szegénység egy új dimenziója. Eltér a
korábbi korok szegénységétől. Új dimenziók a
lemaradásban.

20.  Mi jellemzi az underclasst? Földrajzilag izolált
helyzet, alacsony iskolai végzettség, segélyek, mn.,
illegális tevékenységek, devianciák, kusza családi
viszonyok, kitörési lehetőségek hiánya, etnikai
színezet, előtíélet az underclass tagjaival szemben

21. Mire lehet visszavezetni ezt a helyzetet?
1. Strukturális okokra, munkaerőpiaci alapok.
Válságok, leszakadó régiók.
2. Személyiségjegyek, individuális okok.

26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!