Hallgatói előadás a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban.

1. 2013. Július 12. Hajdúböszörmény

2. A bemutatkozás felépítése
 A félévi munka rövid összefoglalása
 A szakcsoport tagjainak kutatási tervei

3. A Romológia Szakcsoport rövid
bemutatása
 Cseke Anita
 Pilinszky Anett
 Puporka Viktória
 Bocsi Veronika
 A szakcsoportos órák felépítése:
A találkozók első fele előadás formájában volt megtartva, a
második fele a gyakorlati jellegű foglalkozás volt.

4. A szakcsoport öt féléves tematikája
1. A cigányság történeti, földrajzi és demográfiai
jellegzetességei
2. Társadalmi távolságok és szegénység
3. A cigányság a nevelés- és az oktatásszociológia
szemszögéből
4. A cigányság a kultúrakutatás szemszögéből
5. A cigányság az életmódkutatások szemszögéből

5. Az első félév tematikája
 1. alkalom
 A cigányság egyetemes története
 2. alkalom
 A cigányság hazai története
 3. alkalom
 Középkori, újkori és huszadik századi törvényi szabályozások. A
cigányságra vonatkozó kutatások Magyarországon
 4. alkalom
 A cigányság demográfiai sajátosságai
 5. alkalom
 A magyarországi cigányság településföldrajzi megközelítésben
 6. alkalom
 Szintetizáló szeminárium

6. Hallgatói feladatok
 Több féléves közös munkára készülünk - saját
kutatások elindítása volt a cél.
 Kutatási téma megtalálása, a kutatás megtervezése,
ütemezése.
 Elméleti keretek kialakítása.
 Módszertani tisztázás.

7. Pánd

8. Első kutatási terület: egy konkrét roma közösség
bemutatása  Pánd ( keresztanyukám onnan
származik, roma-magyar vegyes házasságból
született, általa elmondott anyagból dolgoztam)

9. Pánd
 A község Pest megye középső részén, a Gödöllő-
Cegléd-berceli dombság délkeleti nyúlványánál, a
Tápió vidék szélén, a Nagykátát Monorral összekötő út
mentén található.
 Három völgy találkozásában helyezkedik el. A Közép-
magyarországi Régió Tápió-menti Kistérséghez
tartozik.
 Lakosainak száma: 2034 fő

10. Pánd

12. Cigányság helyzete
 A romák aránya jelentős ezen a településen
 Újtelep – ez a magyarok által lakott terültet
 Vannak olyan területek,ahol magyarok és romák
egyaránt laknak
 Vannak olyan terület(utcák),ahol csak romák élnek

14.  Régen a magyar és a roma gyerekek külön tanultak
(‘80-as években is)
 Régen sokan foglalkoztak állattartással (pl.: lovakat
tartottak) , ezzel kereskedtek

15.  Jelenleg mindenkinek van háza, odafigyelnek,hogy
rendezett legyen a környezetük, különben
segélymegvonást kapnak
 Segélyből élnek,ritka az,aki dolgozik, nincs
munkalehetőség
 Közmunka kötelezően van
 Több gyerekes családok vannak, több
család(generáció) is lakik egy házban  hamar
szülnek a lányok
 Napról napra élés jellemzi őket
 A szociális háló miatt muszáj iskolába, óvodába járatni
a gyerekeket

16.  Vannak vegyes házasságok
 Romungrók, magyarcigányok laknak többnyire a
településen
 Vannak oláh cigányok is, de ők betelepültek
 Vannak,akik pedig felveszik más mentalitását
 Nem beszélik a nyelvet, csak néhány mondatot

17.  A család, a tömeghez való tartozás nagyobb erőt ad
nekik
 Családi összetartozás, szeretet, a gyerek szeretete
nagyon erős, a gyerek mindenek előtt van
 Nagyon vendégszeretők szívesen látnak, amivel
kínálnak, azt el is kell fogadni

18.  Második kutatási terület: A cigány hagyományok,
étkezési szokások felkutatása

19. Hagyományok
 Nagyon szeretik a zenét
1. Hegedű
2. Szintetizátor
3. Gitár
 Nagyszülők szeretete
 Halottaikat tiszteletben tartják
 Istenfélők
 Kultúra tisztelete
 Ünnepeket megtartják
 A romák katolikusok zömével
 Nagyon babonásak

20.  A cigányok őshazájukban is vándorzenészek voltak,
nagyon nagy szerepet tölt be az életükben a zene
 A tánc is mindig fontos eleme volt a cigányok
kultúrájának, az önkifejezésük fontos eszközévé vált
 Egységesnek mondható roma életmód nem létezik 
különbség van a városokban élő, tanult, és falvakban
lakó írni – olvasni nem tudó romák életmódja között

21. Étkezési szokások
 A cigányság évszázadokon át, foglalkozásai révén
különült el a többségi társadalomtól
 E foglalkozások társadalmon belüli helyének,
szerepének változása meghatározta az egyes
csoportokba tartozók életkörülményei
 Az eltérő kulturális hátterű csoportok az évszázadok
során folyamatosan alkalmazkodtak – az adott
gazdasági és társadalmi keretek függvényében – az új
lehetőségekhez

22.  pörkölt, kenyeret régen kemencébe sütötték nagyon
zsíros tésztából  bodag, fűszeres, zsíros ételek, hús
 cigánybodag avagy bokolyi a cigányok kedvelt étele,
kenyere volt  káposztához, pörkölthöz nem a kenyér,
hanem a bokolyi az igazi
 Sokáig a zöldségfélék fogyasztása volt jelentős, az édes
tésztafélék viszonylag későn jelentek meg az
étrendjükben
 Savanyú és erős ízek dominanciája figyelhető meg az
étrendjükben

23.  Az ételeiknek adott nevek is kiemelik azok „cigány”
voltát: cigány tök, cigány saláta, cigány káposzta stb.
 A szegénység szoros korlátok között tartotta/tartja a
cigány családok nagy részének étrendjét
 A magyar cigányok körében a nokedli a leggyakoribb
tésztaköret
 A húsételek közül a főtt húsok készítését helyezték
előnybe
 Általában kevés fűszert használnak: só, bors, paprika,
hagyma, fokhagyma

24. Ételek(érdekességek):
Vakarcs (Cigánykenyér)
4 darabhoz: 40 dkg liszt, 1 tk só, 2,5 dl víz (esetleg a fele tej), 2 dkg
disznózsír.
A hozzávalókból tésztát gyúrok, majd 4 lapos lepényformát formálok
belőle. A tűzhely lapján mindkét oldalán megsütöm őket. A romák úgy
eszik, hogy lecsót tesznek rá.

25.  Sárban sült kárász
"A kifogott keszeget, kárászt kibelezték, de nem
pikkelyezték le. A halakat kivül-belül sózták,
paprikázták, majd betekerték sárral kevert fűszálakkal.
Beledobták a parázsba, majd egyszer-egyszer
megforgatták. Mikor kérgesre sült, akkor kipiszkálták és
egy nagyobb kővel csapást mértek rá. A kemény kéreg
kettétört és kibukkant belőle az illatozó halhús. A
pikkelyek az agyagkéreghez tapadtak. "

26.  Ürgepörkölt
5-6 öntött ürge, 4-5 fej hagyma, 3 nagy kanál színes paprika, só,
bors, 4 kanál lecsó, erős paprika.
Az ürgéket leforrázom, majd alaposan letisztítom, végül több
váltás hideg vízben megmosom. Felvágom, kibelezem, majd
hatfelé vágom. A zsíron aranyosra pirítom az apróra vágott
hagymát, ráteszem a paprikát, majd az ürgedarabokat. Sózom,
majd néhány keverés után lefedem és kis lángon tovább párolom,
ha kell kevés vízzel időnként felöntöm. Mikor már majdnem
puha, borsozom, beleteszem a lecsót és az erős paprikát.
Galuskával, tarhonyával, vagy rizzsel tálalom.

27. Harmadik kutatási terület: A romák temetkezési
szokásai, babonák és hiedelmek

28. Temetés:
 A virrasztás a halál napjától a temetésig tart, néha még
tovább is
 Reggeltől estig ott kell lennie napokon át a családnak,
rokonoknak, ismerősöknek, és aki meg akarja adni a
tiszteletet, akár gyerek,akár felnőtt
 Prioritást élvez minden más teendő fölött, ilyenkor
nincs közmunka, iskola, tárgyalás
 A virrasztáshoz étel-ital jár, ilyenkor sokszor
előfordulnak konfliktusok, előjönnek régi sérelmek

29.  A temetés napjára már mindenki kialvatlan
 Amikor a halottat meghozzák a ravatalozóba,
mindenki megnézi, a legkisebb gyerek is
 Ilyenkor a család megnyilvánulásait mindenki
megértően fogadja
 Itt megmutatja a gyászoló mindenkinek, hogy mit
érez, hogy ők is átélhessék,hogy mi van a lelkében,
csak így tudják halottaikat elengedni
 Nagyon tisztelik halottjaikat
 Egy évig vagy tovább feketében járnak, nem hallgatnak
zenét

30.  Háztól kikísérik a halottat zenekarral
 Fényűző temetés, a koporsóba tárgyakat, pénzt
raknak, nem szeretik ha a koporsóra föld kerül, lefedik
a koporsót  ebben ne legyen csóróság, hogy úgy
menjen el, vagy még szebben, még jobban, mint más
 Azért az érzésért, hogy ebben mindent megadtak neki

32. Babonák, hiedelmek
Születéssel kapcsolatban:
 az újszülött szemét anyatejjel kell lemosni,hogy
lemenjen róla a betegség
 A meglátogatott gyereknél egy hajszálat vagy
ruhaszálat kell hagyni,hogy ne vigyék el a gyerek álmát
 A csecsemő karjára piros szalagot kell tenni,hogy ne
verjék meg szemmel

33. Felnőttkori hiedelmek
 A férfiak dísze a bajusz, ha levágatja,akkor elveszíti
tekintélyét, útját szerencsétlenség kíséri
 Amikor az asszony ruhájával érinti az edényt főzéskor,
akkor az ételt kidobják, mert tisztátalan lett
 Üres kannát vivő nővel találkozni reggel
szerencsétlenség
 Az asszony koszos kézzel érinti meg reggel férje haját
vagy bajuszát, az az ember szerencsétlen lesz

34. Állatokkal való hiedelmek
 A legfontosabb a ló és a kutya
 A lóvásárt szertartás előzi meg
 A lónak még nagyobb kényelmet biztosítottak, mint
maguknak
 Ha meghalt a ló, úgy temették el, mint az embereket,
keresztet is tettek a sírra és hitük szerint az állatok a
mennyben ugyanúgy szolgálták a gazdájukat

35. Halál hiedelmei
 A halottat kedvenc ruhájában kell eltemetni, mellé
értékes tárgyakat, kincseket kell eltemetni
 Ha rokon hal meg, a férfiak 6 hétig nem
borotválkoznak, de azután kell, mert újabb halott lesz,
a nők levágnak a hajukból
 A halottnak minden nap délben megterítenek 6 hétig,
utána csak halottak napján
 A halotti tort 6 hét után tartják meg, mert ha nem
lelke bolyongani fog
 Iváskor mindig megemlékeznek a halottakról, ilyenkor
pár cseppet a padlóra kell önteni, hogy a halott is igyon

36. Néhány fénykép Pándról

37. Önkormányzat

38. Az általános iskola

39. A pándi templom

40. Köszönöm a figyelmet!

Néhány ház Pándról

41. Lippai Balázs Roma Szakkollégium
Cseke Anita
csekeanita92@gmail.com

42.  Kutatás problémafelvetése
 Hajdúszoboszlói romákról általánosan
 Elméleti keretek
 Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola,
Kollégium és Gyermekotthon
 Célkitűzések a további kutatásokhoz

43. Kutatás problémafelvetése:
 Kutatás helye: Hajdúszoboszló
 Cél: roma gyerekek neveléséről és oktatásáról
információk gyűjtése.
 Környezet: Éltes Mátyás iskola és gyermekotthon
 Ismerős ott dolgozók által

44. Hajdúszoboszlói romák
 A megjelenésükről nincsen pontos adat.
 Először 1778-ban említették meg őket.
 Nagy számban települtek át Debrecenből és a
környező városokból, falvakból.
 2011-es adat szerint a romák száma az előző
évekhez képest csökkent.
 Kisebbségi Cigány Önkormányzat működése

45. 20038
92 226 82 33
0
5000
10000
15000
20000
25000
Magyar Cigány Német Román Lengyel
(Forrás: KSH 2011-es adatai)
Hajdúszoboszló lakosságának nemzetiségi
összetétele:

46. Elméleti keretek A gyermekvédelmi gondoskodásban élő roma származású gyermekek
aránya
kiugróan magas – figyelembe véve korosztályukon belüli arányukat, amely 13
százalékra becsülhető a 18 év alatti gyermekek körében.
(Európai Roma Jogok Központja)
 A cigány tanulók iskolai sikertelensége nem vezethető vissza egyetlen
problémára, sokkal inkább különböző problémák egymással összefüggő és
egymással érintkező csokráról van szó.
(Radó 1997.)
 A leggyakrabban a következő körülmények fordultak elő:
 1. iskolakerülés,
 2. egészségi állapot és higiéniás körülmények,
 3. lakáskörülmények, és
 4. bűncselekmény elkövetése.
(ERJK)

47. Éltes Mátyás Általános és Speciális
Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon
 Beiskolázási körzet: Hajdú-Bihar megye
 8 osztályos általános iskola, 9-10. évfolyamon
speciális szakiskola, 40 férőhelyes kollégium, és
0-24 éves korig különleges szükségletű
gyermekek részére gyermekotthon működik
 9 jól felszerelt többségében új építésű lakásotthon

48. Éltes Mátyás Általános és Speciális
Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon
 Intézeti programjukban kiemelt szerepet kap a gyermekek
szeretetteljes nevelésén alapuló
felzárkóztatás, tehetséggondozás, az életre való felkészítés, a
társadalomba való beilleszkedés segítése.
 Cél olyan lakásotthon működtetése, ahol a gondozottak a
családmodell által az emberi méltóságukat és a gyermeki
jogokat maximálisan szem előtt tartva biztonságos,
szeretetteljes légkörben élik mindennapjaikat.

50. Interjú
 Lakásotthonban dolgozott nevelővel készült.
 Nagyon nehéz munka, de tele van apró örömökkel
és szeretettel.
 Figyelni kell a tisztelet folyamatos betartására.
 Türelem mindenek felett.

51. Összegzés
Vissza kanyarodva a roma gyerekek nevelése-oktatása volt a
kiindulópont és hajdúszoboszlói Éltes Mátyás intézetről
kutattam.

52. Köszönöm a figyelmet!

53. Roma Szakkollégium
Puporka Viktória
puporkav@gmail.com

54. Előadásom felépítése
 Probléma felvetése
 Elméleti keretek
 Cél
 Környezet
 Kutatói terep
 Összegzés

55.  A cigányok vallása
 Felekezet váltás
 Elvékonyult határvonalak

56.  Teológia (gr): Theosz+logosz, hittudomány
 Interjú
 Terepmunka
 Mi a vallás?
„ A vallás olyan értelmezési rendszer, amely jelentést ad
a mindennapi eseményeknek, oly módon, hogy ezek az
események összefüggő, egységes, „értelemmel teli”
történést képezzenek, megkönnyítve ezzel az egyén
tájékozódását a világban.”( Kiss, ism.)

57. Hit Gyülekezete
 magyarországi alapítású és központú keresztény
felekezet
 Pünkösdi-karizmatikus mozgalom egyik jeles
képviselője
 12 hazai felekezet közül 4. legnagyobbá nőtte ki magát
(KSH, 2011)
 Vezető lelkésze: Németh Sándor

58. Hit-alapelvek
 A Biblia Isten igéje
 Szentháromság
 A megváltás és újjászületés elégséges és egyedüli
feltétele a Krisztusba vetett hit.
 Újjászületés: aki hisz, hit által születik újjá,
vízkeresztség által.
 A vízkeresztség (alámerítkezés) megtérés után a
bűnök bocsánatára történik.

59. Jehova tanúi
 Magyarországon 1989 óta bejegyzett egyház
 Resztoránus vallási felekezet
 Amerikai minta
 Bibliához való ragaszkodás

60. Hitnézetek
 A csecsemőkeresztelő helytelen, mivel a
csecsemő nem rendelkezhet Isten ismeretével
 Ünnepeken való részvétel: Állami, vallási
ünnepek megtartása vagy azokon abban aktívan
részt venni helytelen
 Engedelmesség:Mivel a Bibliát Isten szavának
tekintik, ezért a benne leírtakat úgy tekintik,
mintha Isten mondta volna, ezért magukra nézve
azt kötelező érvényűnek tartják.

61. Célok:
 Vallási konverzió arányai
 Közös együttélés vizsgálata
 A konverziót befolyásoló tényezők

62. Tiszafüred
 Jász-Nagykun-Szolnok megye
 Lakónépesség 10694 fő*( KSH 2012)
 Kb. 7-800 cigány lakos
 Beás cigányok
 Hagyományápolás
 Tradicionális foglalkozások

65. Módszertani keretek
 Kvalitatív kutatás
 Minta kiválasztása
 Interjú készítés
 Vallási vezetők
 Rendezvény látogatása

66. Összegzés
 Tiszafüred és vonzáskörzetében élők romák vallási
konverziójának vizsgálata
 További kutatási irányok feltérképezése
 Cigány-magyar együttélés a kisegyházakban

67. Köszönöm a figyelmet!