SlideShare a Scribd company logo
1 of 32
DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGOK,
TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI
MEGKÖZELÍTÉS
Dr. Bocsi Veronika
Lippai Balázs Roma Szakkollégium
MAGYAR TÁRSADALOM DEMOGRÁFIAI
SAJÁTOSSÁGAI
 Csökkenő népességszám (1982-től)
 Elöregedés – generációk óta tart, nem új jelenség.
 Kiváltó okai: várható élettartamok növekedése,
gyermekszámok csökkenése.
 Ezt generáló tényezők: higiénia, orvostudomány,
életkörülmények, gondolkodás, értékek.
 Középkor, kora újkor: magas halálozási ráták,
magas születési ráták.
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE
 Átlagos gyermekszámok: 2,2 kellene ahhoz, hogy
ne csökkenjen a népesség. Mo: 1,4 gyermeket szül
egy nő az élete során.
 Mikor szülnek? 29 évesek átlagban az első
gyermek születésénél.
 Halálozás: nők magasabb várható élettartammal
rendelkeznek: 78 év (nők), 69,8 év (férfiak)
A CIGÁNYSÁG DEMOGRÁFIÁJA
 A cigányság számaránya és népességszáma is
növekszik (ellentétben a nem cigány lakossággal).
 Jelenleg: 700 – 800 ezer. Pár tíz éven belül meghaladja
az egy millió főt az országban a lélekszámuk. 2050 –
1,2 milliós prognózis.
 Jóval fiatalosabb korszerkezet jellemző. Kevesebb idős,
több gyermek.
 Halandóság: rosszabb adatok. Kb. tíz évvel
alacsonyabb várható élettartam.
 Okok: rosszabb higiéniai körülmények. Rosszabb testi-
lelki állapot (dohányzás, lakáskörülmények,
életszínvonal).
 Gyermekvállalás: korábban szülnek a cigány nők, több
gyermeket vállalnak. 100 cigány nő 310 gyermeket
vállal.
 Születések: minden 5-6. csecsemő, aki megszületik
az országban, roma származású.
 Születési súly, koraszülés – gyakoribb. Eltérő
magatartás a terhesség alatt, eltérő terhességi
körülmények.
 Korai gyermekvállalás: tradicionális értékeknek
megfelel, ugyanakkor a nők szempontjából az
egyéni karriert, oktatási karriert, későbbi
munkavállalást nehezíti.
 Munkaképes korúak: 2050-re 15%-os lesz az
arányuk.
FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN
FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN
FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN
FORRÁS: BABUSIK FERENC
 Rosszabb egészségügyi helyzet.
 Betegségek – orvoshoz fordulási arány rosszabb.
Kérdőívekben ezért van, hogy a tünetekre
kérdeznek rá.
 Vashiányos állapot, tüdőbetegségek
felülreprezentáltak.
 Más betegségek, amelyek a modernizációval
válnak gyakoribbá, azok ritkábbak – pl.
cukorbetegség.
 Átfogó kutatás nincs, amely a cigány népesség
egészségügyi helyzetét elemezné.
TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
 A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése
komoly eltéréseket mutat.
 Vannak járások, ahol szinte nullához közelít az arányuk,
máshol kimondottan magas.
 Települési eltérések. Településrészek közötti eltérések.
 Időbeli eltérések: bizonyos településeken már csak
roma lakosság, valamint idősek laknak. 1970’ – első
cigány település (Alsószentmárton)
 A cigány lakosság területi elhelyezkedése egybeesik a
gazdasági szempontból recessziós területekkel.
 Bizonyos területeken eltérő identitású roma közösségek
élnek: pl. beások Dél-Dunántúlon.
A TELEPEK PROBLEMATIKÁJA
 A cigányság letelepedése nem azt jelentette, hogy
a településhatárokon belül volt a lakóházuk.
 Korlátozott kapcsolatok, hozzáférés a
szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához.
 Kádár-rendszer: telep-felszámolások.
 De: szegregált részek jönnek létre a településeken
belül. „Sorok”. Vagy olyan területre építették a
házakat szocpollal, amelyek belvizesek stb.
SZEGREGÁCIÓ A VÁROSOKBAN
 A cigányság egy kisebb része nagyvárosi lakos. Az
arányuk növekszik (pl. Budapesten).
 A beköltözések a Kádár-rendszerben válnak gyakoribbá.
Ekkor a városi életmód még munkavállalással járt
együtt, gyakran kétkeresős családmodellel.
 De: szegregáció. Lakótelepek, családi házas övezetek –
romló lakáskörülmények.
 Fluktuáció – lakosságcsere.
 Romló körzetek – alacsonyabb lakásárak – cigány
háztartások megjelenése – lakosság csere, elvándorlás.
 Hátrányos helyzetű rétegek szegregált településrészei.
CIGÁNYOK A SELLYEI ERDŐBEN – 1880’
CIGÁNY LAKOSSÁG BUDAPESTEN
SZEGED
ETNIKAI SZEGREGÁCIÓ A NAGYVÁROSOKBAN
POZSONY
PÉLDA REHABILITÁCIÓRA – HAVANNA
LAKÓTELEP
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related Content

More from rszk_Hungary

A magyar cigányság története
A magyar cigányság történeteA magyar cigányság története
A magyar cigányság történeterszk_Hungary
 
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőségTársadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőségrszk_Hungary
 
Hátrányos helyzet
Hátrányos helyzetHátrányos helyzet
Hátrányos helyzetrszk_Hungary
 
Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban
Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalombanAz archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban
Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalombanrszk_Hungary
 
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdéseiAz interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdéseirszk_Hungary
 
A felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkcióiA felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkcióirszk_Hungary
 
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...rszk_Hungary
 
A mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralasA mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralasrszk_Hungary
 

More from rszk_Hungary (10)

A magyar cigányság története
A magyar cigányság történeteA magyar cigányság története
A magyar cigányság története
 
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőségTársadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
 
Hátrányos helyzet
Hátrányos helyzetHátrányos helyzet
Hátrányos helyzet
 
Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban
Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalombanAz archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban
Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban
 
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdéseiAz interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
 
A felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkcióiA felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkciói
 
Romologia
RomologiaRomologia
Romologia
 
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
 
Otagu Sip Projekt
Otagu Sip ProjektOtagu Sip Projekt
Otagu Sip Projekt
 
A mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralasA mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralas
 

Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés

  • 2. MAGYAR TÁRSADALOM DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI  Csökkenő népességszám (1982-től)  Elöregedés – generációk óta tart, nem új jelenség.  Kiváltó okai: várható élettartamok növekedése, gyermekszámok csökkenése.  Ezt generáló tényezők: higiénia, orvostudomány, életkörülmények, gondolkodás, értékek.  Középkor, kora újkor: magas halálozási ráták, magas születési ráták.
  • 4.
  • 5.  Átlagos gyermekszámok: 2,2 kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség. Mo: 1,4 gyermeket szül egy nő az élete során.  Mikor szülnek? 29 évesek átlagban az első gyermek születésénél.  Halálozás: nők magasabb várható élettartammal rendelkeznek: 78 év (nők), 69,8 év (férfiak)
  • 6.
  • 7.
  • 8.
  • 9. A CIGÁNYSÁG DEMOGRÁFIÁJA  A cigányság számaránya és népességszáma is növekszik (ellentétben a nem cigány lakossággal).  Jelenleg: 700 – 800 ezer. Pár tíz éven belül meghaladja az egy millió főt az országban a lélekszámuk. 2050 – 1,2 milliós prognózis.  Jóval fiatalosabb korszerkezet jellemző. Kevesebb idős, több gyermek.  Halandóság: rosszabb adatok. Kb. tíz évvel alacsonyabb várható élettartam.  Okok: rosszabb higiéniai körülmények. Rosszabb testi- lelki állapot (dohányzás, lakáskörülmények, életszínvonal).  Gyermekvállalás: korábban szülnek a cigány nők, több gyermeket vállalnak. 100 cigány nő 310 gyermeket vállal.
  • 10.  Születések: minden 5-6. csecsemő, aki megszületik az országban, roma származású.  Születési súly, koraszülés – gyakoribb. Eltérő magatartás a terhesség alatt, eltérő terhességi körülmények.  Korai gyermekvállalás: tradicionális értékeknek megfelel, ugyanakkor a nők szempontjából az egyéni karriert, oktatási karriert, későbbi munkavállalást nehezíti.  Munkaképes korúak: 2050-re 15%-os lesz az arányuk.
  • 15.  Rosszabb egészségügyi helyzet.  Betegségek – orvoshoz fordulási arány rosszabb. Kérdőívekben ezért van, hogy a tünetekre kérdeznek rá.  Vashiányos állapot, tüdőbetegségek felülreprezentáltak.  Más betegségek, amelyek a modernizációval válnak gyakoribbá, azok ritkábbak – pl. cukorbetegség.  Átfogó kutatás nincs, amely a cigány népesség egészségügyi helyzetét elemezné.
  • 16. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ  A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése komoly eltéréseket mutat.  Vannak járások, ahol szinte nullához közelít az arányuk, máshol kimondottan magas.  Települési eltérések. Településrészek közötti eltérések.  Időbeli eltérések: bizonyos településeken már csak roma lakosság, valamint idősek laknak. 1970’ – első cigány település (Alsószentmárton)  A cigány lakosság területi elhelyezkedése egybeesik a gazdasági szempontból recessziós területekkel.  Bizonyos területeken eltérő identitású roma közösségek élnek: pl. beások Dél-Dunántúlon.
  • 17. A TELEPEK PROBLEMATIKÁJA  A cigányság letelepedése nem azt jelentette, hogy a településhatárokon belül volt a lakóházuk.  Korlátozott kapcsolatok, hozzáférés a szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához.  Kádár-rendszer: telep-felszámolások.  De: szegregált részek jönnek létre a településeken belül. „Sorok”. Vagy olyan területre építették a házakat szocpollal, amelyek belvizesek stb.
  • 18. SZEGREGÁCIÓ A VÁROSOKBAN  A cigányság egy kisebb része nagyvárosi lakos. Az arányuk növekszik (pl. Budapesten).  A beköltözések a Kádár-rendszerben válnak gyakoribbá. Ekkor a városi életmód még munkavállalással járt együtt, gyakran kétkeresős családmodellel.  De: szegregáció. Lakótelepek, családi házas övezetek – romló lakáskörülmények.  Fluktuáció – lakosságcsere.  Romló körzetek – alacsonyabb lakásárak – cigány háztartások megjelenése – lakosság csere, elvándorlás.  Hátrányos helyzetű rétegek szegregált településrészei.
  • 19. CIGÁNYOK A SELLYEI ERDŐBEN – 1880’
  • 20.
  • 21.
  • 22.
  • 23.
  • 26.
  • 27.
  • 28. ETNIKAI SZEGREGÁCIÓ A NAGYVÁROSOKBAN
  • 30.
  • 31. PÉLDA REHABILITÁCIÓRA – HAVANNA LAKÓTELEP