2. Bourdieu kibővített tőkeelmélete:
A társadalom reprodukciója a társadalmi csoportok közötti konkurenciaharcban zajlik le.
Két fő tényező: 1. kulturális tőke
1.1.objektív állapot
1.2. intézményes állapot
1.3. belsővé tett állapot
2. társadalmi tőke
Az osztálytársadalom felépítése a tőkének azon szociális összetételéből adódik,
ami a társadalmi csoportoknak egy időpillanatban rendelkezésére áll.
3.
4. Ifjúságelméleti szempontból hat fő centrum jelölhető ki
1.Uralkodó osztály
1.1. polgári értelmiség (A)
1.2. burzsoázia (B)
2. Kispolgárság
2.1. kispolgári értelmiség (C)
2.2. tradicionális kispolgárság (D)
3.Társadalmilag alávetett, tőkeszegény osztály
3.1. bérből élők (E)
3.2. tőkeszegény önállóak (F)
5.
6. Az egyes osztályokhoz kötődően más-más
ifjúsági habitus jellemző.
Ezt az adott osztály rendelkezésére álló
tőkeforrások szabályozzák.
Milyen habitusok lehetségesek?
7. 1. Felső rétegek (nagy tőkevolumen)
az anyagi forrásokhoz, a fiatalkori szocializáció intézményeihez
való korlátlan hozzáférés
korlátlan rendelkezés az idővel→ kerülőutak, zsákutcák, kísérletezés
hosszú gyeplőre eresztett ifjúsági szakasz—pl. más országok
kultúrájának megismerése, más társadalmi miliők megtapasztalása,
politikai tevékenység
látszólagos céltalanság, ami társadalmi reprodukciót takar
az ifjúság életmódja demonstratív és pazarló
egyedi fejlődési szakasz, mely hosszabbra nyúlik
8. 2. Kispolgárság (közepes tőkevolumen)
a fiatal életszakasz fő feladata: az osztálypozíció megtartása, javítása
nyílt célok
a fiatalság eszköz jellegű: önmagában nincs értelme, csak a társadalmi beilleszkedés
eszközeként
folyamatos racionalizálás, rizikó csökkentése→karrierre irányulás, a siker esélyeinek és
a felmerülő költségeknek a kiszámítása
viszonylagos önállóság csak a képzési címek megszerzésének idején
az ifjúság fogalma a képzési karrier idejére korlátozódik
kispolgári ifjúság fogalom átmenetiséget jelent
polgári értelmiség ifjúsága és kispolgári fiatalok: egyenlő érvényesülési szándék, de
előbbi mögött egy komplex személyiség kötődik, míg utóbbi csak a tsd-i beilleszkedésre,
címek megszerzésére korlátozódik
9. 3. Alsó rétegek (csekély tőkevolumen)
a fiatalság felfogás ideológia/eszme nélküli
alkalmazkodás a szükségszerűséghez, a meglévő esélyek kiaknázása
az ifjúkor siettetése, lerövidítése—nem hagyja kibontakozni az
ifjúságot
az ifjúkort a gyermekkor meghosszabbításaként értelmezik, a felnőtt
társadalomba vezető szerepként fogják fel
hiányzó anyagi fedezet
korlátozott a hibák, válságok kivédésének lehetősége
kevéssé individualizált egyén
korai munkakényszer- helyhez és időhöz kötött ifjúsági habitus
10. Az ifjúság és a család viszonya
1. felső réteg: a függetlenség birtokosai, rejtett
kötődés a családhoz
2. kispolgárság: tervszerűen kialakított, a
felnőttektől szigorúan elkülönített miliő, a szülői
ház és az oktatási intézmények szerepe fontos
3. alsó réteg: származási miliőhöz való kötődés, a
szociális és helyi függőségek nem mindig járnak
pszichológiai kötődéssel
11. A kulturális osztályfrakciók
A kulturális tőkéből származó többlet kedvez az ifjúkor
individualizálódási folyamatának.
A kulturális örökség elsajátítása időigényes, de nagyobb kulturális
tőke, előnyösebb pozícióharc
A képzési pályafutás magába foglal egy elfogadható költség- haszon
egyenleget
Az egyszer elismert cím azt jelenti, hogy a személy a kulturális tőkét
örökre birtokolja
A kulturális tőke áthagyományozása a családok behatárolt
magánszférájában majd az oktatási intézményekben történik.
12. Gazdasági osztályfrakciók
nem áll fenn az ifjúkor meghosszabbítása, mert a
gazdasági tőke örökölhető is
a gazdasági tőke kezelését az utódok korán megkezdhetik,
ami az ifjúkor gyors lezárására ösztönözhet
az ifjúkor a származási háttérrel áll szoros kapcsolatban,
amibe mielőbb be kell illeszkedniük, a szakmai
jártasságokat el kell sajátítaniuk
az ifjúkor helyhez és tradícióhoz kötötten zajlik
13. 3. IFJÚSÁGIDEOLÓGIÁK ÉS A TUDOMÁNYOS
IFJÚSÁGFOGALMAK TÁRSADALOMBAN
ELFOGLALT HELYE
„A mindenkori társadalmakban a
társadalmi térben elfoglalt helynek
megfelelő ifjúságfogalom tartozik, ami
eszközül szolgál az eszmék, a
propagandák, a kulturális harc, a szociális
disztinkciók stb. önpropagandájához.”
14. -Az ifjúságkoncepciók
fejlődése elsősorban a
társadalmi tér helyeihez
csatlakozik, ahol a kulturális
tőkének van túlsúlya.
-A kulturális tőke
áthagyományozása időigényes,
így ebben térben az
ifjúságkoncepciók az ifjúkor
általánosítására,
meghosszabbítására
törekednek.
15. - A kulturális frakció három osztály specifikus lépcsőfoka
különböző ösztönzési irányokat indikál.
-A kulturális frakcióhoz tartozó csoportok súlya növekszik
a gazdasági frakcióhoz tartozókkal szemben.
-Az ifjúság tudományos értelmezésére is hatással van:
A XX. századtól az ifjúkort nem a biológiailag determinált
fejlődési szakaszok szerint csoportosítják, hanem a
szociokulturális felfogás szerint. -> kulturális
osztályfrakciók előretörése.
16. A polgári értelmiség ifjúságfogalmában
kibővül az ifjúság társadalompolitikai
tartalma.
Irányai:
• Az ifjúság tevékenysége hozzájárul a
társadalmi változáshoz és a politikai
nyilvánossághoz. (társadalmi
mozgalmak, értékváltozás)
b) Az ifjúkor ontogenetikusan
kikerülhetetlen fejlődési szakasz.
(magasabb rendű morális tudat elérése,
személyiségfejlődés szempontjából)
c) Az áthagyományozott ifjúkori szakaszt ki
kell bővíteni egy kulturálisan értékes
utószakasz kedvéért.
(posztadoleszcencia a
továbbfejlődésért)
POLITIKAI, KULTURÁLIS MORATÓRIUM
17. A kispolgári értelmiség
ifjúságfelfogása a képzési
pályafutás köré
koncentrálódik.
-ISKOLÁZTATÁS
-- Az ifjúkor feladatait (a
cselekvési kompetencia
megszerzése, a társadalmi
fejlődési feladatok elsajátítása)
képzési intézményekkel,
pályafutásszerűen fedi le.
-Ez az ifjúságfelfogás az ifjúkor
pedagógiai ideológiájának
alapját képezi.
18. A bérből élő fiatalok
számának növekedése az
ötvenes évektől a kulturális
ipar növekvő szektorával való
koalíció eredménye.
-A szabadidő és a fogyasztás
révén tudnak megszabadulni
szociális származási hátterük
kötöttségeitől.
-A sport, zene vagy a
motorizáció rajongóinak
kultúrája, vagy a szubkultúrák.
FOGYASZTÓI IFJÚSÁGI
KULTÚRA,
SZUBKULTURÁLIS STÍLUS
19. 4. URALKODÓ IFJÚSÁGKONCEPCIÓK,
TRADICIONÁLIS ÉS AKTUÁLIS HARCI FRONTOK
„A kulturális jelenségek a társadalmi térben
két kategóriára bomlanak: a LEGITIM és a
NEM LEGITIM kultúra jelenségeire.
Bourdieu: létezik egy URALKODÓ
KULTÚRA (az uralkodó osztály kultúrája) és
van a NÉPI, TÖMEG, vagy MINDENNAPI
kultúra.
A hivatalos magaskultúrát a polgári
értelmiség, a gazdasági burzsoázia és a
kispolgári intelligencia képviseli.
20. -> IFJÚSÁG – IDEOLÓGIÁK KÉRDÉSE:
(MELYIK IFJÚSÁGFELFOGÁS TARTOZIK A LEGITIM
KULTÚRÁBA)
A POLGÁRI ÉRTELMISÉG ideológiája (az
ifjúság
felvilágosult fogalma):
az ifjúság mint kulturális érték
az ifjúság mint személyiségfejlődés
összekapcsolódva egy produktív válsággal
az ifjúság mint moratórium
az ifjúság mint egy félautonóm pedagógiai
terület része
Jelenleg a kulturális osztályfrakciókon belüli három
ifjúságkoncepció keveredik.
21. A polgári értelmiség egyes képviselői az
ifjúság utáni életkorban, de még a felnőtt
társadalomba való beilleszkedés előtt egy
újszerű, morális értékmezőt keresnek.
(15 -20 éves időszak -> 3. évtized)
22. 5. Vonzás és taszítás az ifjúsági
ideológiák erőterében
A társadalmi reprodukció hat erőtere – vonzások és taszítások
sokféleségét kifejező feszültségtartományokkal azonosítható.
Hasonlóságok – ellentétek – ifjúsági erőterek
komplexitása.
Az ifjúság helyzetének és az ifjúsági ideológiáknak differenciált
értelmezése.
23. Elkerülendő: ne csak az „ellenkultúrák” és a „szubkultúrák”
kettősségére korlátozzuk figyelmünket. (angolszász szubkultúra-
kutatók)
Két fő pólus: gazdasági burzsoázia (B mező) – bérből élők
(E mező)
Közös dolgok: az ifjúsági élet
kulturálisan méltányolt hedonizmusa
jellemző, pazarló bánásmód, a
demonstratív henyélés, a fogyasztási
javak iránti mértéktelen odaadás. az
egocentrikus, manierista
önmegjelenítés, a társadalmi szabályok
önkényes áthágása, kényszer hiánya
arra, hogy a személyiség alakuljon.
24. DE!
Rendelkezésükre állnak az eszközök és utak (elsősorban anyagi források),
hogy egy időre megszabaduljanak a származási környezet társadalmi
kontrolljától, kulturálisan önálló életet éljenek és a fiatalságon korán
túladjanak.
Negatív-képek – életrizikók – előítélet – tartós kriminalizálódás,
megbélyegződés.
Önkritikával szemben áll az osztályidegen ifjúságkép össztársadalmi
szidalmazásának elterjedt gyakorlata, amin az ifjúsággal kapcsolatos
viták harcias jellege miatt nem csodálkozhatunk.
25. Újabb szembenállás: gazdasági burzsoázia – polgári
értelmiség
Éles konfliktus és heves konkurencia
Visszatükröződik a két osztályfrakció specifikus társadalmi helyzete és a
társadalmi reprodukció mindenkori domináns módja.
A két uralkodó osztályfrakció
közötti kompetenciaharcban
az ifjúságnak is szerep jut.
Kimutatható , hogy a polgári
értelmiségiek frakciója a
gazdasági tőkével szembeni
bírálatát és
konkurenciahelyzetét az
ifjúságra ruházza.
26. Alternatív fiatalok
Az alternatív fiatalok azt demonstrálják, hogy a kulturális
képességek felhasználása újításokra vagy szociokulturálisan
jelentős találmányokra vezet az egyéni hétköznapokban.
27. Az anyagiak hiánya nem kényszerű szegénységnek tűnik, hanem
aszkétikus életvezetés kulturálisan-politikailag motivált és ezért
legitimált vállalásának. Az alternatív életvezetés feltételei között a
felső rétegek ifjúsági habitusára jellemző idő és anyagi pazarlás
különleges kulturális adománnyá válik. Az alternatív kultúrák
fiataljainak van idejük és kedvük ahhoz, hogy lakókörnyezetüket,
táplálkozási és öltözködési javaikat önmaguk állítsák elő, vagy pedig
a bolhapiacon és más kedvező alkalmakkor szerezzék be. Gondosan
ügyelnek a társadalmi kapcsolatok alakulására. Kényelmes, lehetőleg
kevés szabálynak alávetett életet akarnak élni.
28. Az egyik oldalon állnak a polgári értelmiség képviselői – az ifjúság
tere mélyen benyúlik a harmadik évtizedbe és programadóan nyitva
áll a pszichológiai és szociokulturális kísérletek előtt. A politikai
kultúra innovatív alkotórészének tekintik.
Burzsóá frakció – minden
ifjúságfogalom kulturális és politikai
uralmi igényeinek érvelő elutasítására
törekszik. Gondolkodás radikalizmusa.
A polgári értelmiség ifjúságfogalmát
és ifjúságrealitását kiáltják ki
bűnbaknak a társadalom számos
problémájáért és bajáért.
Az időpazarlás az alternatív fiataloknál nem a nemdolgozást jelenti.
Sokkal inkább a mindennapi kultúra sajátkezű megteremtéséhez való
ragaszkodás időluxusa rejtőzik mögötte, amivel megkerülik a
fogyasztási javak pénzt és időt megtakarító tömegméretű előállítását.
29. Egyetem?
Az egyetemi szakképzési kultúrák például mindig valamelyik
ifjúságforradalomhoz igazodnak a kettő közül. A humán és
művelődéstudományi szakok az ifjúság polgári magasfogalmát ápolják
Személyiség Jogi, közgazdasági,
kibontakoztatása, természettudományi, vagy
szociokulturális mérnöki szakképzésnél inkább
moratórium az ifjúság képzettségcentrikus
fogalma uralkodik.
31. 6. Egyéni opciós lehetőségek a
helyzetidegen ifjúságkoncepciók
számára
Az osztálytársadalom és az ifjúság ennek az
osztálytársadalomnak a részeként továbbél.
Változik: feltételek és
formák
Az osztálytársadalom
alapstruktúrái reprodukálódnak a
generációk egymásutániságában,
és ennek a következtében
megváltoznak az ifjúság
feltételei és formái.
32. Amin áll, vagy bukik ez az egész reprodukció, az egyének
személyisége.
Az ifjúságon egy hosszútávú és
társadalmilag biztosított
individuális fejlődési folyamatot
értenek helyesnek.
Mindenféle osztályhelyzetű fiatalok
„fogékonyabbak” a társadalmilag idegen
ifjúságkoncepciók és idegen életstílusok személyes
keresésében és elsajátításában.
