Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
A Magyar Népmese Napja, ami ma van, a neves székely népmese író, gyűjtő és népmese
mondó, Benedek Elek születésnapján van....
Gondolati napló - A Magyar Mese Napja és az öngyilkos tanuló
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Gondolati napló - A Magyar Mese Napja és az öngyilkos tanuló

428 views

Published on

Published in: Spiritual, Education, Technology
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Gondolati napló - A Magyar Mese Napja és az öngyilkos tanuló

  1. 1. A Magyar Népmese Napja, ami ma van, a neves székely népmese író, gyűjtő és népmese mondó, Benedek Elek születésnapján van. Benedek Elek a háromszéki Kisbaconban született. Azt hiszem, hogy nem véletlen, hogy egy székely mesemondó születésnapjára tették a Magyar Népmese Napját. Valahol ez azt fejezi, ami realitás, hogy a székely néplélek még a legmitikusabb a magyarságon belül. Gyerekkoromban nekem is volt Benedek Elek mese könyvem. Először Édesapám olvasott fel belőle, az után én. Nem volt nekünk tévénk. Tévé helyett Édesapám olvasott fel esténként meséket, az után, amikor nagyobb lettem Jókai regényeket, amik révén megszerettem a magyar történelmet. (Valeriu Braniste, aki a XIX. Századi Erdélyben a román mozgalom harcosa volt mint a szebeni Tribuna újságírója, azt írta az egyik tanulmányában Jókairól, hogy ő volt a XIX. Században a magyar nemzeti öntudat újjáélesztője regényi révén. Braniste Pesten végzett irodalom szakot.) A Verne regények által, amiket Édesapám olvasott fel esténként bejártam a kerek világot. A világjárásban segített egy földgömb, amit a szüleim vettek mikulásra. Így nekem negyedikesen, nem kellett földrajzot tanulnom, mert többet tudtam, mint ami a tankönyvben volt. A mesék révén megkaptam, ami a lélek mitikus rétegeihez szól, a Jókai történelmi regényekben a nemzeti történelmet szívtam magamba, a Verne regényekben, az Egyetemesből kaptam egy leheletnyit. Utólag nagyon fontosnak látom, hogy Édesapám, ezt mind élő szóban adta elő és nem elektronikus úton kaptam. Legfontosabb a mesénél és a mítosznál, hogy az élő szóban legyen előadva, a lélek a lélekkel kommunikáljon. C.G. Jung szerint az emberi kultura szerepe az, hogy közvetítsen az emberi tudattalan és tudat között. Az ember életében, a kultura ezen szerepe, már a gyerekkorban megkezdődik, a népmesék révén. A gyerek először a népmese képei által lépik kapcsolatba saját tudattalanjával, az egyetemes és saját népi kollektiv tudattalannal. A népmese beavatás, ami révén aktiválódik a gyerek lélek mitikus rétege, mely később alapját képezi a mítoszok befogadásának. Ha ez gyerekkorban nem történik meg, akkor a nép elveszíti mítoszait. És a nép mely elveszíti mítoszait az szét hullik, már csak a puszta nyelv tartja egybe, ami már gyenge megtartó erő. Széchenyi nagyot tévedett, amikor azt mondta, hogy nyelvében él a nemzet. Amely nemzet, már csak nyelvében él, az elveszítette önön lelkét, igazi megtartó erejét. A népet, nemzetet az élő szóban elmesélt mese, mítosz tart meg, mely egy igazi közösségi élményt nyújt. De hol élnek a mítoszok, mesék? Önön lelkünkben!!! A nemzet önön lelkében él és az a megtartó ereje és nem gazdasága, GDP-je. A mese a lelki egészség forrása, már a gyerekkorban. Nem olyan rég volt, hogy Magyarországon egy tanuló, akinek nem sikerült a vizsgája öngyilkos lett. A Napkelte műsorában, Lakat T. Károly, elbeszélgetett a gyerek szüleivel. A kérdés az volt, hogy ki hol tévedett, ki tévedett. Szerintem nem tévedett senki. A kultúránkból hiányzik a népmese és annak gyerekkori beavató szerepe. A műsorban eljutottak oda, hogy megállapították, hogy a gyerek nem tudott megbirkózni egy nem várt nehézséggel. Hát a mese épp arra tanít meg gyerekkorban, hogy küzdés, kudarcok révén születik az eredmény. A sikerorientált világunkban, ahol a kudarc nincs beépítve szervesen az életbe, ott a gyengébbek, lelkileg elbuknak. Mi a mese és a mítosz? Évezredek ősi tudása az életről a nép életéről eredetéről. Ez nem egy puszta tudás ismerethalmaz volt, hanem az élet része, mely segített eligazodni az életben. De nem csak eligazított a mese a mítosz az életbe, hanem a beavatás eszköze volt. A beavatások célja meg az volt, hogy megtaláld önmagadban emberi teljességedet. Jung szerint az élet célja, hogy az emberi individuáció folyamatában megtaláljuk az igazi énünket, a népmese ennek az első foka, az élet első beavatása. Nagy Attila Puli

×