„Többet tudunk, mint amennyiről képesek vagyunk beszélni”. (Polányi, 1964)

1. Tudásmenedzsment
avagy a tudástípusok:
explicit és tacit tudás
Készítette: Zakupszki Tünde – ELTE PPK MA 2. évfolyam
Felnőttképzési rendszerek, a felnőttképzési intézmények menedzsmentje (ANDM-120L)

2. Szakemberek
Polányi Mihály (1960): személyes tudás. (tacit knowledge) alkalmazására a
társadalomnak.
Csapó Benő, az iskolai tudás mibenlétét kutatja: a tudáselemek nem
elszigetelten, hanem kombinációk & kölcsönhatások rendszereként segítik az
egyén véleményalkotását és cselekvését.
Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Polányi érveire építve: a tudás a
produktív módon felhasznált információ.
A tudásmenedzselés egyik fontos eleme a vállalaton belüli
rutinok kialakítása és hasznosítása (Nelson és Winter 1998)
szerint is: „Egy vállalat valamennyi szabályszerű és
megjósolható magatartási mintáját rutinnak nevezik.”
Címke: információ, tudás, átadhatóság

3. Információ = tudás
„Az információnak rengeteg definíciója van,
a tudásnak végtelenül sok.”
- az információ kézzelfogható
- a terjedését nehéz regisztrálni
- a tudás a fejekben lakik
- az átadását nehéz tetten érni
- általában nehéz átadhatóvá formálni
Címke: információ, tudás, átadhatóság, definíció

4. A modern tudásfelfogás elemei
A tudásmenedzsment a tudás fogalmát komplex módon értelmezi,
tudás elemekből indul ki, és differenciált kontextusban
realizálódik:
- Adat: valakinek vagy valaminek a megismeréséhez
hozzásegítő tény, részlet.
- Információ: ha az adat valamilyen értelmezést nyer, segíti
valaminek a megítélését és a cselekvés megindítását.
- Tudás (know how): körülhatárolt tapasztalatok, adatok és
kontextuális információk heterogén és folyamatosan változó
keveréke; szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok,
információk elsajátításához, elbírálásához.
Bölcsesség: a tudás feletti szint, a hatékonyság növelésének
képessége, a törvényszerűségek megértése (Ackoff , 1989).
Címke: tény, értelmezés, heterogén, változó

5. Tudáskategóriák
Szervezeti tudás:
• az egyén tudása
• explicit tudás és tacit tudás
Tudásmenedzsment:
• technikai megközelítés,
• a szervezeten belüli tudás,
• hatékony átadására terjesztésére irányul,
• a szervezeti teljesítmény javítása céljából
Címke: információ, tudás, átadhatóság, egyéni és szervezeti tudás

6. Tudásmenedzsment
Feladata: a meglévő tudás(tőke) céltudatos felmérése
Jellemzők:
• laza struktúra
• átfedések
• asszociatív kapcsolatok
Célja:
A szervezet tagjainak képzettségéről,
jártasságáról, tapasztalatairól
használható leltárt készíteni.
Címke: céltudatos, képzettség, tudásmenedzsment, tudástőke

7. Tudásfajták
A tacit és az explicit tudás jéghegy-modellel
Explicit tudás
•Dokumentumok
•Szabályzatok
•Módszertanok
•Esettanulmányok Tacit tudás
•Szakértelem
•Képesség
•Tapasztalat
Címke: tacit, explicit, tudásfajták, szakértelem, jéghegy-modell

8. Explicit versus tacit tudás
Tacit (rejtett vagy hallgatólagos) tudás, személyhez kötött
(keleti munkakultúrákra jellemző)
Explicit (kifejezett) tudás, könnyen megosztható
(nyugati munkakultúrákra jellemző)
Címke: megosztható, átadható, rejtett, személyhez kötött

9. Mit jelent az explicit és tacit tudás?
Explicit tudásnak a szakmai normáknak,
konvencióknak eleget tevő, kodifikált tudást
nevezzük, amely szavakkal, folyamatokkal,
algoritmusokkal leírható.
Tacit tudás az, ha „Többet tudunk,
mint amennyiről képesek vagyunk
beszélni”. (Polányi, 1964) – ez a
hallgatólagos tudás
Címke: explicit, tacit, kodifikált, hallgatólagos tudás

10. „tudáslétra” és „tudáspiramis”
? ?
„átalakítás”
Címke: tudáslétra, tudáspiramis, átalakítás

11. „tudáslétra” és „tudáspiramis”
Mit jelent a „tudáslétra” metaforája
Bloom taxonómiájában?
6. értékelés
5. szintézis
4. elemzés Mit jelent a "tudáspiramis„ metaforája
3. alkalmazás a tudásmenedzsmentben?
2. megértés
3+1. bölcsesség
1. ismeret 3. tudás
2. információ
1. adat
Címke: metafora, taxonómia, Bloom

12. A tacit és explicit tudás interakciója
• A tacit és explicit tudás a gyakorlat során
valamilyen egymással interakcióba lépve,
valamilyen kombinációban jelentkezik.
Tsoukas: a tudásalapú gazdaságok
vitathatatlanul a kodifikált tudásra épülnek, de
a kodifikált tudás felhasználása nem
kodifikálható tacit módon történik.
Címke: interakció, kombináció, kodifikált tudás

13. Formális és informális környezet
Explicit
• kodifikált tudás
• tárgyi tudás megtestesítője,
• formális képzésben
• intézményes közvetítéssel megosztható másokkal
Tacit
- az elsajátítására inkább a nonformális,
- az informális oktatási-képzési formákban,
- egyfajta know-how,
- az innovációs folyamatok egyik kiindulópontja
Címke: kodifikált, know-how, innováció, környezet

14. Tudás spirál
Egy tanuló, fejlődő szervezet folyamatos
spirálban halad tacit és explicit ismeretein át:
Tudás spirál:
Címke: elmélyülés, fejlesztés, rögzítés, képzés, menedzsment

15. Tudás spirál 2.

16. Tudás spirál folyamata
• Internalizáció (belsővé válás): explicit-tacit. Learning by
doing, képzések, tréningek, orientációs és mentoring
programok által.
• Szocializáció (az interakciós folyamat): tacit-tacit. Tudás
elmélyítés, készségszintűvé fejlesztés.
• Externalizáció (külsővé válás): tacit-explicit. A tacit
tudás birtokosa levonja a következtetéseket, modelleket,
jó gyakorlatokat rögzít, összefüggéseket alkot. A tudás
függetlenedik birtokosától.
• Kombináció: explicit-explicit. Rögzítés, tárolás, elérés,
keresés, osztályozás. Explicit tudások újrafelhasználása.
Címke: belsővé válás, külsővé válás, interakció, újrafelhasználás

17. Tudástérkép
A készítés célja: a tudás láthatóvá tétele.
Készítése folyamatában a szervezet beazonosítja és
kategorizálja tudásvagyonát:
• beazonosítja a különböző tacit és explicit
tudásfajtákat,
• fontosabb jellemzők és folyamatok, melyek során
ezek keletkeznek vagy felhasználásra kerülnek,
• folyamatosan fejlesztendő tevékenység,
• a tudásvagyon (tudástőke) minél teljesebb
feltérképezésére.
Címke: tudástérkép, beazonosítás, kategorizálás

18. Tudástérkép létrehozása
Tudástérkép létrehozásával a szervezetben a
következő kérdésekre adnak választ:
Mik az elérhető tudás források?
Hol vannak a csomópontok, közösségek?
Kik a felhasználók?
Milyen tudásbeli hiányosságok vannak?
Milyen tudáscsere útvonalak/ciklusok vannak?
Címke: tudáscsere, csomópontok, források

19. Összegezés
A szervezeti tudás nem magától jön létre, azt
létrehozni, megosztani, fejleszteni,
karbantartani kell, ez a folyamat a
TUDÁSMENEDZSMENT.
A szervezet által birtokolt és
használt tudás stratégiai
jelentőségű, vagyonának része, a
TUDÁSTŐKE.
Címke: tudásmenedzsment, tudástőke

20. Felhasznált irodalom
• Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment? http://mek.oszk.hu/03100/03145/index.phtml
• Polányi Mihály: Személyes tudás
• Polányi Mihály életrajza: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pol%C3%A1nyi_Mih%C3%A1ly
• Szocializció: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szocializ%C3%A1ci%C3%B3
• ROWLEY, Jennifer: The wisdom hierarchy: representations of the DIKW hierarchy. E-tmt – A
bölcsesség hierarchiája: az adat-, információ-, tudás-, bölcsességhierarchia reprezentációi. TMT
OMIK 55. évfolyam (2008) 8. szám. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?
id=4954&issue_id=496
• Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment? = Könyv, Könyvtár,
Könyvtáros, 2002. 2. sz. 13-29. p.
http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0202/sandori.html
• Havas Péter: Tudásmenedzsment, tanulástudomány, tanulásfejlesztés.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konf2002-e-Havas
• Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula: Bevezetés az andragógia
elméletébe és módszertanába

21. Köszönöm a figyelmet!