A lengyel felnőttképzési rendszer történetének feltárása az ELTE PPK Andragógia MA és az ANDM-125L Nemzetközi felnőttképzési rendszerek kurzus keretében.

1. A Lengyel-Magyar barátság gyökerei
Közép-Európa és EU
2004 áj 1 jé k ült EU
1000 éves közös múlt
A lengyelországi feln ttképzés
    
Közép-európai történeti áttekintés 08/03/2013
2004. május 1-jén került sor az EU
történetének eddigi legnagyobb
b vülése, ekkor csatlakozott:
Észtország, Lettország, Litvánia,
Ciprus, Szlovénia, Lengyelország,
Csehország, Málta, Szlovákia
Magyarország.
A jelen több közös jellemz jén túl, a
múltunkban is sok a közös vonás. A
híres Lengyel- Magyar barátság,
amely 1000 éves múltra tekint vissza.
A lengyelországi feln ttképzés
megértéséhez a közös gyökerekb l
és a Közép-európai történelemb l
kell kiindulnunk.
Az Uniós el csatlakozási programok
teremtették meg a feltételeit az egész
életen át tartó tanulásnak, az
esélyegyenl ség megteremtésnek és
a harmadik életszakaszban lév knek.
A lengyelországi feln ttképzés
megértéséhez a magyar közös
gyökerekb l és a Közép-európai
történelemb l kell kiindulnunk. A
lengyel és magyar népet összekötik
az államalapítás, a keresztény vallás,
a kultúrtörténet és a rokoni-baráti
kapcsolatok.
Minkét nép életében meghatározó a
hit: egy Istenben, szabadságban,
igazságban, független államiságban.
Lengyelország és Magyarország
történelmi kapcsolatai közös nemzet-
állami és keresztény alapokból
táplálkozik. Néhány jelent s dátuma:
1956, 1939, 1920, 1848, 1831, 1771-
73, 1710 mind háborús rendkívüli
helyzetr l szól.
2004-es csatlakozás teremtette meg
a feltételeit az egész életen át tartó
tanulásnak.
Feladat
A lengyel feln ttképzési rendszer történetének feltárása
az ELTE PPK Andragógia MA és az ANDM-125L
Nemzetközi feln ttképzési rendszerek kurzus
keretében.

2. Historia Polski Edukacji Dorosøych
A XIX.század A XX.század
    
A hosszú történelmi múlt 08/03/2013
A XVIII.század
A germanizálás és az
oroszosítás ellensúlyozására a
betiltott társaságok újra és újra
létrejöttek azzal a céllal, hogy
ápolják a lengyel nyelvet és
tradíciót. A különböz
városokban népm velési körök
és társaságok alakultak, f ként
1867 és 1885 között.
A vallás szerepe jelent s volt a
lengyel nép életében és az
egyház fontos szerepet játszott
az oktatásban is. Az egyházi
közösségekben 2500-nál több
iskola és olvasóterem jött létre.
Itt nem csak vallási nevelés folyt,
hanem népm velés is: nyelv,
kultúra, általános m veltség,
kézm vesség.
A két világháború közötti
id szakban jöttek létre a
Grundtvig által inspirált
bentlakásos népf iskolák.
Ezek az iskolák a szocializmus
alatt megsz ntek. 1945-t l
központosított oktatás folyt. A
szociális elkötelezettség, a
kulturális és politikai részvétel, a
kreativitást fejleszt m vel dés
megrekedt. A ‘dolgozó nép’
oktatása a termelés
növeléséhez, munkához,
szükséges ismereteket adott.
A rendszerváltozás fordulatot
hozott a tovább- és
átképzésekben. A technológiai
fejl dés következményeként új
szakmák jönnek létre.
A feln ttoktatás els dleges
célja: a lengyel nyelv és kultúra
meg rzése lett.
A feln ttek oktatásának részét
képezte a vidéki lakosság írni
és olvasni tanítása,
egészségügyi nevelése,
valamint a növénytermesztés
egyes módszereinek és a
kézm vesség új formáinak
oktatása.
A Krakkói Egyetem már 1776-
ban el adás sorozatok és
szemináriumok keretében
hirdetett meg népszer
tudományos témákban nyitott
képzési lehet ségeket a régió
kézm vesei számára.
A lengyelországi feln tt-
képzés gazdag hagyomá-
nyokkal rendelkezik. A lengyel
nép feletti 120 éves
idegenuralom közrejátszott
ebben.

3. A LENGYEL MODELL
A rendszerváltás hatásai
A feln ttképzési
Szakmai körök, a
rendszerváltozás szerepét
látják a lengyel-modell
lényegében. Lengyelország
mérete és történelmi,
gazdasági adottsága
meghatározza – egyebek
mellett – a feln ttképzéshez
való viszonyát is. A
rendszerváltozás okozta
rendszer
Fontossá válik a képzésben
résztvev k munkaer piaci
sikeressége; külön figyelem
fordul a pályakezd kre és az
önfoglalkoztatókra. Olyan
társadalmi célok jelennek
meg, mint az
esélyegyenl ség,befogadás,
aktív öregedés érvénye-
sítése.
08/03/2013
foglalkoztatási ráta javítása
stratégiai célként jelenik
meg, a képzési formák
összehangolása mellett.
A tudásalapú társadalom
összefüggésében reflektor-
fénybe kerülnek a tanulási
korlátok is.
A képzési struktúra
A képzés formája szerint, a formális tanrend és oktatási
rendszer , továbbá nem formális oktatási rendszer ,
valamint a teljesen informális módon történ tudás-, illetve
képességszerzés.
A végrehajtás a közigazgatás négy szintjén történik:
közintézmények és privát szerepl k, munkáltatók,
valamint a szakszervezetek közrem ködésével. A
célcsoport elég tág: munkanélkülieken, rokkantakon,
segélyezetteken kívül ide tartoznak például a lelki sérültek,
börtönviseltek is..
A 20. század végén bekövetkezett politikai fordulat a
lengyelországi feln ttképzésben olyan meghatározóvá
lett, hogy az európai országokban modellérték vé vált. A
bekövetkezett változásnak gazdasági és társadalmi
vetületei is megjelennek a képzési rendszer változásában.

4. ÁTMENETBEN
Feln ttképzés Feln ttképzési formák
Jellemz en 6 vagy12 hónapos a
kurzusok munkanélkülieknek, 12-24
hónapos kurzusok a képzettség
nélkülieknek; iskolai és iskolán kívüli
képzési programok; a múlt rendszerb l
meg rzött jól felszerelt tanm helyek.
Az iskolarendszer képzést általános
iskolákban, gimnáziumokban,
szakközépiskolákban és fels oktatási
intézményekben nyújtják.
Az iskolarendszeren kívüli
szakképzést és általános célú
feln ttképzést állami és nem állami
intézmények egyaránt szervezhetik.
A posztgraduális képzésekr l
amelyeket a lengyel szabályozás a
feln ttképzés részének tekint, az
állami és nem állami fels oktatási
intézmények, a kutatóközpontok,
valamint a Lengyel Tudományos
Akadémia egyes szervezeti
egységei gondoskodnak.
08/03/2013
Az iskolarendszeren kívüli oktatás
1991. szeptember 7-i törvény, amely gyökeresen megváltoztatta az oktatási
rendszer m ködési elveit. A feln ttképzési törvény egyetlen szakasza, azaz
a 68.✱-a rendelkezett arról, hogy az oktatásért felel s miniszter, valamint a
munkaügyekért és a szociális ügyekért felel s miniszter a tárgy szerint
érintett más miniszterekkel, rendeletben határozzák meg a szakmai
képesítések és az általános célú feln ttoktatás javításának alapelveit. E
jogszabálynak köszönhet en megjelentek a feln ttképzés nem állami
formái, amelyek gyors fejl désnek indultak, f ként az iskolarendszeren
kívüli oktatás területén. A további jogszabályi változások lehet vé tették,
hogy az intézményi akkreditációk révén a feln ttképzési rendszerek
integrációja kiterjedjen mindkét formára. A 2000-re jóval megn tt az
intézmények és képzések száma.
A feln ttképzés szabályozásának
alapját az oktatási rendszer
fejlesztésér l szóló, 1961. július 15-i
törvény képezte, amely mintegy
harminc éven át hatályban volt.

5. Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált szakirodalom:
1. A lengyelországi feln ttképzés helyzete az 1990-es években (Ewa Przybylska)
http://www.edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/1975
Zakupszki Tünde, ELTE PPK Andragóia MA 2.lev.
tunde@zakupszki.eu
2. A feln ttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban
http://www.asz.hu/tanulmanyok/2009/a-felnottkepzesi-rendszerek-hatekonysaga-
nemzetkozi-osszehasonlitasban/t312.pdf (ÁSZ Tanulmány)