Humánetológiai előadás

1. Nemi különbségek az emberi
viselkedésben
Kerepesi Andrea és Molnár
Csaba
ELTE Etológia Tanszék

2. Definíció
 A szexuális dimorfizmus
(ivari kétalakúság)
 az azonos fajú, eltérő
nemű egyedek
 Fizikai (testi), fiziológiai
eltérése
 megjelenhet
 a testi jellegzetességekben
 élettani folyamatokban
 viselkedésben

3. Oksági kérdések
 Niko Tinbergen
 Mechanizmus
 Funkció
 Hogyan növeli az
adott jelleg a
reproduktív értéket?
 Evolúció
 Milyen előalakjai
voltak?
 Egyedfejlődés

4. Funkció: szaporodási siker
 Szexuális
dimorfizmus:
interszexuális
stratégia
 Cél: a túlélő utódok
számának növelése
 Dimorf jellegek:
adaptációk
 Sikeresség növelése a
párválasztásban
 Sikeresség növelése a
túlélésben

5. Evolúció: Fizikai különbségek
a nemek között
 A testi (és a
pszichológiai)
különbségek a
neolitikus életformához
adaptálódtak
 Férfiak vadásztak
 Nők gyűjtögettek,
gyerekekre vigyáztak

6. A funkcióra való szelekció
következményei: testi különbségek
 Szőrözöttség
 Testsúly
 Magasság
 Vörösvértestek
 Vérnyomás
 Bőrvastagság

7. Női testi jellegek
 Test-zsír százalék
magasabb
 Csípő-derék arány
magasabb
 Könnyebbség a szülésnél
 Zsír: őszinte jelzés?
 Szárazabb bőr
 Másodlagos nemi jellegek
 Ösztrogén-markerek az
arcon

8. Ujj-arányok
 Összefüggés az
intrauterin
életszakaszban
kapott androgén-
stimulussal
 Férfiaknál a gyűrűs ujj
hosszabb a mutatónál
 Nőknél a mutató
hosszabb a gyűrűsnél

9. Az ujjarány vizsgálata
 Androgén hiperpláziás nők
 Magas tesztoszteronszint
 Férfiakra jellemző ujjarány
 Magzatvíz
tesztoszteronszintje korrelál
az ujjaránnyal
 Érzékenyebb tesztoszteron-
receptorok -> férfias ujjarány

10. Az ujjarányok és egyéb
fiziológiai tulajdonságok
 a szkizofrénia,
 az autizmus,
 a depresszióra való
készség,
 a szexuális orientáció,
 a spermaszám,
 a szívroham
kockázata
 anyagcserezavarok

11. Az ujjarány mint a reproduktív
érték jelzése?
 Férfiak „nőies”
ujjaránnyal ill. nők
„férfias” ujjaránnyal ->
aszimmetrikusabb arc
 Az arc szimmetriája
fitnesz-marker
 A szimmetrikus arcokat
találják vonzónak

12. A szexuális dimorfizmus vs
ökológiai környezet
 Az ivari kétalakúság
függése a párosodási
rendszertől
 A párosodási rendszer
függése a táplálék
eloszlásától és a
nőstények
őrizhetőségétől
 A poligámia
növekedésével nő a
szexuális dimorfizmus

13. Szexuális dimorfizmus az
emberszabásúaknál
 Párosodási rendszerek
különbségei
 Gibbon
 Csimpánz
 Gorilla
 Orangután
 Testméret/here
arány, mint jelzőszám

14. Mechanizmus: Nemfüggő
neuroanatómiai eltérések
 Vizsgálati módszerek
 EEG
 Anatómiai feltárás
 Képalkotó eljárások
 PET, CT, MRI
 PET, CT: invazív (izotóp-
bevitel, röntgen sugárzás)
 MRI: noninvazív

15. MRI
 magmágneses rezonancián
alapuló képalkotás
 erős mágneses térben az
atomok speciálisan reagálnak
 a kapott képen az adott szerv
víztartalmától függően más-
más színezést kap
 funkcionális MRI (FMRI)
 adott agyterület aktivitását lehet
vizsgálni
 a véráramlás gyorsulása
alapján

16. Nemfüggő neuroanatómiai
eltérések
 Nők agya 100 grammal
könnyebb, és 4 %-kal
kevesebb neuron van
benne
 De a teljes testtömeghez
viszonyítva ugyanakkora,
mint a férfiaké, ez vitatott
 ♂: nagyobb alulsó fali
lebeny
 ♀: Wernicke- és Broca-
areák nagyobbak
(szenzoros, motoros
beszédközpont

17. A pszichikai tesztek és az
MRI-vizsgálatok összevetése
 Cél: a felismert kognitív
teljesítménybeli eltérések
neuronális hátterének
meghatározása
 Pl. nők erősebbek a
verbális feladatokban,
férfiak jobban teljesítenek
a térbeli tájékozódást,
forgatást igénylő
tesztekben
 Neuronális háttér?

18. Verbális vs térbeli képességek
az agyban
 Bal félteke domináns a
verbális képességek
vezérlésében
 Jobb félteke végzi inkább a
térbeli gondolkodási
feladatokat
 Nőkben a féltekék közötti
funkcionális aszimmetria
kisebb
 Nőkben a bal oldali
beszédközpontok
nagyobban

19. Nők: adaptáció a kisebb agyhoz?
 Nőkben nagyobb a
kérges test
 A kérges testben a két
félteke közti összekötő
myelinhüvelyes rostok
futnak
 Talán jobb féltekék
közötti kommunikáció a
nőkben
 Ezért kisebb mértékű
funkcionális
lateralizáltság

20. Nők: adaptáció a kisebb agyhoz?
 Nőkben a szürkeállomány aránya nagyobb a
fehérállományhoz képest, mint a férfiakban
 Szürkeállomány: ingerület-feldolgozás,
fehérállomány: összeköttetés
 Így a szürkeállomány nagyobb a nőkben,
mint az a teljes agy méretkülönbségéből
várható lenne
 A kisebb agyban rövidebb összeköttetések
kellenek, ezért nincs szükség nagy térfogatú
szürkeállományra

21. A munkamemória eltérései
 Munkamemória: rövid
távú, az információt rövid
ideig megtartja,
manipulálja.
 Férfiak jobb oldalt vagy
mindkét féltekén aktiváció
munkamemóriát igénylő
feladatokban
 Nőknél dominánsan a bal
féltekén
 Itt tehát nagyobb
lateralizáció a nőkben

22. Kognitív képességek
különbségei, valószínű evolúció
 Férfiak tehát jobbak
 Mentális elforgatásban
 Térképolvasásban
 Szisztematizálásban
 Többet játszanak mechanikus
játékokkal
 Nők jobbak
 Verbalitásban
 Az emóciók felismerésében
 Empátiában
 Többet babáznak

23. Kognitív nemfüggő
különbségek az állatoknál
 Patkányok
 Hímek jobban teljesítenek
labirintus-feladatokban
 Vö: ember férfiak jobbak a
térbeli tájékozódásban
 Cerkófok
 Hím kölykök inkább
játszanak autóval,
nőstények inkább babáznak
 Vö: ember gyerekek játéka

24. Agresszió
 Férfiakra jobban jellemző
a fizikai agresszió
 Gyakrabban vesznek részt
fizikai agresszív
cselekményekben
 Hagyományos nézet:
nők kevésbé agresszívek
 Azonban az
agressziónak különböző
formái léteznek
 Pl. fizikai, verbális, indirekt
agresszió

25. Verbális és indirekt agresszió
 Nők gyakrabban
agresszívek verbálisan és
indirekt módon a férfiaknál
 Indirekt agresszió: az
agresszor másokat vesz
rá, hogy egy harmadik
személlyel szemben
agresszívek legyenek
 Pletykák terjesztése
 A csoportból való kizárás
elérése

26. Az agresszió típusainak
evolúciós háttere
 Férfiak: erőseb izomzat -> fizikai fölény
 Nők: hátrányban egy fizikai agresszív
cselekményben
 Indirekt, verbális agresszió:
 kisebb a kockázat
 Nők nincsenek hátrányban
 Indirekt agressziónál akár ki sem derül az agresszor
személye
 Serdülőkorban mindkét nemben csökken az
agresszió kulturális kényszerek miatt
 Nemi különbségek is csökkennek

27. Egészségügyi különbségek a
nemek között
 Legtöbb kultúrában a nők
életideje hosszabb
 Kivétel pl. Afganisztán,
Pakisztán
 Ok lehet a férfiak nagyobb
motivációja a fizikai
agresszióra
 Gyakoribb szív-érrendszeri
betegségek a férfiaknál
 Egészségtelen szokások
gyakoribbak a férfiaknál
 Dohányzás, alkohol-
fogyasztás

28. A nemek eltérő életideje
 70 állatfajt vizsgálva
 62-nél hímek rövidebb ideig
élnek,
 hétben nincs különbség
 Egy fajban élnek a hímek
tovább
 Az összes szerveződési
szinten ellenállóbbak a
nőstényekből származó
minták
 Embernél a férfiak és a nők
életideje közötti különbség
csökken
 Nők és férfiak életmódja

29. Nemfüggés és betegségek
 Nőkben gyakoribb
 táplálkozási rendellenesség
(pl bulímia, anorexia)
 unipoláris depresszió
 poszttraumás stressz
 Férfiakban gyakoribb
 alkoholbetegség,
 tuberkulózis
 szociopátia

30. Ösztrogén-függő betegségek
 Oszteoporózis
 Kalcium-anyagcsere zavar
 Menopauza után gyakoribb
 Főleg nőknél
 Szív-érrendszeri
megbetegedések
 Menopauza előtt gyakoribb
a nőkben
 Menopauza után eltűnik a
nemek közötti különbség

31. X-kromoszómához kapcsolt
betegségek
 Általában recesszív allél
örökíti őket
 Nőkben csak homozigóta
formában fejeződik ki
 Férfiakban akkor, ha
egyetlen X-kromoszómájuk
hordozza
 Pl. hemofília
 Nők általában heterozigóták
 Férfiak betegek általában

32. Autizmus
 Idegi rendellenesség
 csökkent társadalmi kapcsolatok
 kommunikációs képességek
 abnormális viselkedési mintázatok
 Viszont: matematikai képességeik
összevethetőek az egészségesekkel
 Az autizmus enyhébb és súlyosabb
formája is gyakoribb férfiakban

33. Az autizmus neurológiai
háttere
 Empátia-Szisztematizálás-
elmélet (E-S)
 Empátia: másik személlyel
történő érzelmi
szinkronizáció képessége
 Szisztematizálás: a rendszer
működésének elemzése,
jövőbeli állapotának jóslása
 Nők az empátiát mérő
tesztekben érnek el jobb
eredményt
 Férfiak a szisztematikus
gondolkodásban jobbak

34. Extrém férfiagy-elmélet
 a tesztek alapján az emberek
elhelyezhetők egy E-S térben
 Autisták magas pontszámot
érnek el a szisztematikus
gondolkodást mérő teszteken
 De rosszul teljesítenek az
empátiát mérőkön
 Autisták gondolkodási
mintázata értelmezhető a
férfiakra jellemző gondolkodás
extrém formájaként

35. Az autizmus neuroanatómiai
háttere
 Autista gyerekek agya
hasonlít a férfiakéra
 Nagyobb agyuk van,
mint az
egészségeseknek
 Több a fehérállományuk
 Nagyobb az
amygdalájuk
 Esetleges intrauterin
androgén-hatás?

36. Nemi különbségek a szexuális
stratégiákban
 Cél: a szaporodási
siker növelése
 Érdekellentét a nemek
között -> interszexuális
szelekció
 Érdekellentét a
nemeken belül ->
intraszexuális szelekció
 Szexuális szelekció

37. Érdekellentét a nemek között
 Szülői befektetés eltérő
 Szaporodási siker = túlélő
utódok száma – szülői
befektetés
 Iversejtek: ♂ kicsi sok, ♀
nagy, kevés
 Hímek érdeke: több nőstény
megtermékenyítése
 Nőstény érdeke: kevés,
nagy eséllyel felnövő utód
felnevelése
 Ökológiai kényszerek

38. Párválasztási stratégiák
 Mindkét nem olyan párt
igyekszik választani, hogy
saját szaporodási sikere
maximális legyen
 Férfiak párválasztása:
 Fizikai jellemzők
fontosabbak
 Nők párválasztása:
 „jó apa”
 „jó gének”

39. Női párválasztáskor fontos
jellegek
 Rövid távú kapcsolat
esetén
 A jó genetikai tulajdonságok
jelzései
 Tesztoszteron-markerek
 Karakteres arc, izomzat
 Hosszú távú kapcsolat
esetén
 Családfenntartó képesség
jelei
 Szocio-ökonómiai státusz
 Gondoskodás
 megbízhatóság

40. A férfi párválasztása
 A nő fizikai állapota
fontos
 Az utód sikeres
kihordására való
alkalmasság becslése
 Egzisztencia kevéssé
fontos
 Testi jellegek
 Ösztrogén-markerek
 Csípő, mell

41. A mell mint őszinte jelzés?
 Nők tejtermelése nem
korrelál mellük
nagyságával
 A férfiak mégis
szexuálisan vonzónak
találják a nagy mellet
 Megtévesztés vagy
 Őszinte jelzés
 Költségesnek kell lennie
 Költséges, mert főleg
zsírszövetből áll

42. Párosodási rendszerek
 Kultúrák többsége inkább
poligín
 Kevés poliandrikus
 A monogám kultúrákban is
poligín tendenciák
 De a poligín kultúrákban is
a többség momogám
 Az ember eredendően
mérsékelten poligín lehet

43. Párosodási rendszerek az
embernél
 Ökológiai kényszerek
 Tendencia a
monogámiára, ha
szükség van az apa
segítségére a
gyereknevelésben
 Ha bő táplálékellátottság,
jó körülmények -> inkább
poligámia
 Az Egyenlítőtől távolodva
csökken a poligámia
gyakorisága