Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.
A gyerekek képességei sokkal szórtabbak, mint korábban. Számos erős és gyenge pontjuk van, és gyakran ugyanaz lehet az erősségük, mint ami a gyengéjük. A tanítás és fejlesztés mindig onnan kell induljon, ahol a tanuló még tudással rendelkezik. Számos megoldás áll készen, csak a mindennapi gyakorlatba kell beépíteni.
Dr. Kollár Csaba: A humánökológia gazdaság- és társadalomtudományi aspektusaCsaba KOLLAR (Dr. PhD.)
A "Judaisztika – társadalom – gazdaság" című, Prof. Dr. Staller Tamás emlékére rendezett, az ORZSE és a SZIE közös, hagyományteremtő szakmai konferenciáján elhangzott előadás. Budapest, 2014. november 6.
Dr. Makádi Mariann - Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódásokSulinetwork
Dr. Makádi Mariann a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások.
A természettudományok oktatásának egyik fő problémája, hogy elszakad a valóságtól. Ugyanakkor a valóság is mást jelent a tudományban részt vevők számára, mint az oktatás szereplőinek. Mást jelent a tanárnak, mint a tanulóknak, előbbiek az objektív környezetet, az utóbbiak a virtuális környezetet tekintik annak. Ezért ma már a fő feladat a természeti környezettel való közvetlen megismertetés, ami csak valós környezetben és tapasztalati úton valósítható meg. Ennek azonban van egy hierarchikus rendje, a kutatásalapú tanulási stratégia elsajátításával a tanulók szert tesznek a vizsgálódás képességére.
Do dogs talk to each other? Field investigations on dog-dog acoustic communic...Csaba Molnar
Our results show that dogs react to other dogs’ barking,
and their responses are influenced by the social rank.
These results support the theory that barking might
have a role in dog-dog communication, too.
More Related Content
Similar to Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben
Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.
A gyerekek képességei sokkal szórtabbak, mint korábban. Számos erős és gyenge pontjuk van, és gyakran ugyanaz lehet az erősségük, mint ami a gyengéjük. A tanítás és fejlesztés mindig onnan kell induljon, ahol a tanuló még tudással rendelkezik. Számos megoldás áll készen, csak a mindennapi gyakorlatba kell beépíteni.
Dr. Kollár Csaba: A humánökológia gazdaság- és társadalomtudományi aspektusaCsaba KOLLAR (Dr. PhD.)
A "Judaisztika – társadalom – gazdaság" című, Prof. Dr. Staller Tamás emlékére rendezett, az ORZSE és a SZIE közös, hagyományteremtő szakmai konferenciáján elhangzott előadás. Budapest, 2014. november 6.
Dr. Makádi Mariann - Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódásokSulinetwork
Dr. Makádi Mariann a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások.
A természettudományok oktatásának egyik fő problémája, hogy elszakad a valóságtól. Ugyanakkor a valóság is mást jelent a tudományban részt vevők számára, mint az oktatás szereplőinek. Mást jelent a tanárnak, mint a tanulóknak, előbbiek az objektív környezetet, az utóbbiak a virtuális környezetet tekintik annak. Ezért ma már a fő feladat a természeti környezettel való közvetlen megismertetés, ami csak valós környezetben és tapasztalati úton valósítható meg. Ennek azonban van egy hierarchikus rendje, a kutatásalapú tanulási stratégia elsajátításával a tanulók szert tesznek a vizsgálódás képességére.
Do dogs talk to each other? Field investigations on dog-dog acoustic communic...Csaba Molnar
Our results show that dogs react to other dogs’ barking,
and their responses are influenced by the social rank.
These results support the theory that barking might
have a role in dog-dog communication, too.
Miért ugat a kutyus, mondd meg kisfiam!Csaba Molnar
Korábbi kísérleteink során kimutattuk, hogy felnőtt emberek képesek rögzített kutyaugatásokat hallgatva kategorizálni azokat felvételük kontextusa szerint, illetve egységes képet alkotnak az ugató kutya motivációs állapotáról. Jelen vizsgálatunkban e képesség egyedfejlődését vizsgáltuk. Három különböző helyzetben (mikor idegen ember jelenik meg a kerítésnél, mikor kikötve magára hagyják a kutyát, illetve játék közben) rögzített ugatásokat játszottunk vissza 6, 8 illetve 10 éves, kutyával egy háztartásban élő illetve nem kutyás gyerekeknek. Feladatuk az volt, hogy csoportosítsák a hangokat azok felvételi helyzete illetve a valószínű motivációs állapot („mérges”, „fél” vagy „vidám”) szerint. Eredményeink szerint a hatéves nem kutyások kivételével minden csoport tagjai a véletlen szintnél nagyobb valószínűséggel sorolták be az ugatásokat a helyes szituációba. Az életkor hatással volt teljesítményükre: az idősebb korcsoportok tagjai egyre több helyes választ adtak. A hangulati osztályzás során minden korcsoport esetében összefüggés volt az ugatás felvételi szituációja és a motivációs állapot-kategória között. Az „idegen” illetve „kikötve” helyzetekben rögzített ugatásokat az alanyok többsége a „mérges” illetve a „fél”-kategóriákba sorolta be, azonban a „játékos” ugatások megítélése már nem volt egyértelmű a gyerek korcsoportokban. Ezzel ellentétben a felnőttek ezeket az ugatásokat többségében „vidámnak” ítélték. Összességében elmondható, hogy a korcsoportok teljesítményei között a szituáció-kategorizálásban találtunk jelentős különbségeket, az emocionális osztályozás hasonló volt minden csoport esetében.
Human and dog understanding of dog barksCsaba Molnar
An acoustic signal may simultaneously provide information about the caller's species, sex, age, motivational state, dominance status, group membership, identity, and the social context. Several studies showed that nonhuman primate and other species were able to distinguish between individuals and contexts by only hearing vocalizations. We explored this phenomenon in family dogs. In the last decades only a few studies focused on the acoustic communication of dogs. Recently we showed that humans are able to categorize the barks into contexts and describe the emotional content. We found that humans with different levels of experience with dogs showed similar trends in experiments. On the other hand human listeners were not able to discriminate between individuals on the basis of their calls. In this present study we conducted play-back experiments to family dogs according to the habituation-discrimination paradigm. We investigated if dogs could discriminate between barks recorded from different individuals or in different contexts. Our results showed that dogs had this ability: subjects oriented more toward the speakers while a novel stimulus (bark recorded from another individual or in the other situation) was being played back to them. These and other findings suggest that bark may play a role in dog-dog and human-dog communication.
Should we see to understand what we hear?Csaba Molnar
The wild canids rarely bark, and this occurs only in a few social situations, e.g., aggression between groups, or while defending the den. Whereas family dogs bark frequently in several contexts. One possible hypothesis explaining this hypertrophisation of barking is that the barking plays a crucial role in dog-human communication, and possibly humans preferred and thus selected for the more barky dogs during domestication. For this to happen, the dogs’ bark should have different acoustical parameters depending on the motivational state of the individual and/or the context. In an earlier study, we showed that human listeners were able to categorize dog bark samples played back for them. They were able to classify the situations of barking, regardless of their former experiences with dogs. The listeners described the possible motivational states of the given barking dog quite accurately.
In this study we explored if the listeners’ visual information on dogs had an effect on their ability to categorize the barks in situations and describe the possible motivational states of the dogs. We conducted a playback experiment with human sightless, and sighted subjects using dog barks as stimuli. We compared the performances of born-sightless subjects and those who lost their sight during their lives. We found that the sightless (regardless when they lost their sight) and sighted subjects could categorise the barks in situations significantly above the chance level, and their performances did not differ significantly. The subjects described the motivational state of dogs quite similarly. Our findings suggest that the humans are able to gain context- and motivational state-specific information from hearing the barks regardless they have or have not visual information about dogs.
Hasonlóan informatív az ugatás az emberek és a kutyák számára?Csaba Molnar
A vokális jelek egyszerre többféle információt is kódolhatnak. A jelet vevő egyedek tudomást szerezhetnek az adó egyed testméretéről, neméről, a hierarchiában elfoglalt státuszáról, motivációs állapotáról, arról hogy mely csoportba tartozik, egyedileg is megkülönböztetheti az egyedeket hangjuk alapján, és képet alkothat a kommunikatív kontextusról. Számos főemlős fajnál kimutatták, hogy a fajtársak képesek a csoport más tagjait hangjuk alapján megkülönböztetni, és a szituációnak megfelelő viselkedést mutatni. Az akusztikus jelek egyedi megkülönböztethetőségét és kontextus-függését vizsgáljuk a kutyaugatás esetében.
Korábbi vizsgálataink során kimutattuk, hogy az emberek az ugatás alapján képesek egységesen megítélni az ugató kutya motivációs állapotát, és a véletlen szintnél nagyobb valószínűséggel eltalálják a szituációt, amelyben az ugatás elhangzott. Érdekes módon azonban az emberek nem voltak képesek különbséget tenni különböző egyedek ugatásai között. Felmerül a kérdés, hogy vajon a kutyák képesek-e erre. Habituációs teszteket végeztünk kutyákon, melynek során azt vizsgáltuk, hogy képesek-e különbséget tenni egy azonos egyed különböző szituációkban rögzített, illetve különböző egyedek hasonló szituációban rögzített hangjai között. Eredményeink alapján a kutyák teljesítménye sok tekintetben párhuzamba állítható az emberével.
DO YOU KNOW WHAT I BARK? - CLASSIFICATION OF SEQUENCES OF ARTIFICIALLY SELECT...Csaba Molnar
In an earlier study, we showed that human listeners were able to categorize dog bark samples played back for them (Pongrácz et al., 2004). They were able to classify the situations of barkings regardless of their former experiences with dogs. The listeners described the possible emotions of the given barking dog quite accurately, and the emotionality ratings given by listeners correlated well with some acoustical parameters (inter-bark interval, frequency and hoarseness) of the barkings. In this study we wanted to detect the effects of these acoustical parameters on the classification of situations and the emotionality ratings given by the listeners in a more controlled experiment. We determined the low, middle, and high value range of these three parameters. Barks were selected from a bark-bank containing cca. 5000 barkings of Mudi breed dogs. The selection was made upon the frequency and hoarseness of the barks. We sorted the selected barks into different sequences containing barks having the same frequency and hoarseness. Finally, we inserted between the barks short, mid-length, or long, time intervals. So, in the end, we had 27 different artificially made barking sequences (in regard to all the possible combinations of the three values of the three parameters). We played back these samples to human listeners. The listeners were not told that the samples were artificially made. In two independent sub-experiments, they were asked to score the possible emotions of the "given barking dog" and to classify the "situations" of the barkings. We found strong effects of all three acoustic parameters on the emotionality ratings, as well as on the classification of situations, to be very similar to our findings in the earlier experiment. We also found interaction between the effects of the parameters, which suggests that the decision of the listeners is based upon several acoustic parameters at the same time. We found there was good agreement between the emotionality scores and the situation chosen for a given sample by the same listener.
1. Populációs és
kulturális
tényezők a
viselkedésben
Kerepesi Andrea és
Molnár Csaba
2. Kultúrák összehasonlításának
módszertana
Vizsgálatok három fő faktor alapján
csoportosíthatók (van de Vijver, 2002):
(1) kontextuális faktorok részei-e a
vizsgálatnak
(2) feltáró vagy hipotézist ellenőrző
vizsgálat
(3) struktúra vagy szint-központú
vizsgálat
Ezek alapján 8 vizsgálati típus
3. (1) Kontextuális faktorok
szerepe
• pl. a résztvevők személyisége,
szocioökonómiai státusza, iskolázottsága,
életkora, stb.
• Elsősorban országok közti összehasonlításkor
fontosak
• figyelembe vételével ezen vizsgálatok
eredményei kevésbé félrevezetőek, pontosabban
értelmezhetőek és könnyebben
interpretálhatóak.
4. (2) Feltáró vizsgálatok
• kultúrák közti
különbségek kimutatása
a cél
• a vizsgálatot megelőzően
nincs korábbi
hipotézisük arról, hogy a
különbségek milyen
jellegűek
• kutatások kezdetén
jellemzőek.
5. (2) Hipotézistesztelő
vizsgálatok
• Vizsgálatok későbbi
fázisára jellemző
• a kutatóknak már
vannak
elképzeléseik, hogy a
kultúrák közt milyen
eltérések lehetnek
6. (3) Struktúra és szint központú
vizsgálatok
• struktúra központú
vizsgálat
– egy struktúra (pl.
individualizmus) meglétét
vizsgálják az adott
kultúrában
• szint-központú vizsgálat
– egy adott struktúra
milyen szinten van
jelen a vizsgált
kultúrában
7. Vizsgálat típusa a faktorok
alapján I.
Explorációs Hipotézis tesztelő
Struktúra központú
Környezeti (1) (2)
faktorok Struktúra-központú, Struktúra központú,
szerepét pszichológiai általánosíthatóság
figyelembe különbségeket ot néző
veszi figyelembe vevő vizsgálat
vizsgálat
Környezeti (3) (4)
faktorok Struktúra központú Struktúra központú
szerepét nem ökológiai kapcsolat környezeti
veszi elmélet
figyelembe
8. Vizsgálat típusa a faktorok
alapján II.
Explorációs Hipotézis tesztelő
Szint-központú
Környezeti (5) (6)
faktorok Szint-központú, Szint központú,
szerepét pszichológiai általánosíthatóságot
figyelembe különbségeket néző
veszi figyelembe vevő Vizsgálat
vizsgálat
Környezeti (7) (8)
faktorok Szint központú Szint központú
szerepét nem ökológiai kapcsolat környezeti elmélet
veszi
figyelembe
9. Párosodási rendszerek az
embernél
• monogámia, poligínia és
poliandria is ismert
• Az, hogy melyik alakul ki,
– ökológiai hatások,
– a földrajzi szélesség
függvénye is.
• Föld különböző pontjain
különböző párosodási
stratégiákat folytatnak,
amelyek a helyi klimatikus
viszonyok következményei.
(Miller, 2000)
10. Párosodási rendszerek a
trópusokon
• inkább poligámia jellemző
(83%: poligín, 16.5%
monogám, 0.5%
poliandrikus)
• a meleg éghajlat miatt
bőséges
táplálékellátottság
• nők képesek a férfiak
segítsége nélkül is élelmet
találni maguknak és
gyereküknek
• nem kerül jelentős
hátrányba az az utód,
amelyiknek apja nem
segíti anyját
11. Párosodási rendszerek a
trópusokon
• férfiaknak megéri több energiát
fektetniük új partnerek
felkutatásába mint a szülői
gondoskodásba
Példa: ausztráliai őslakosok
– poligínia van (akár 10
feleség/férfi)
– lányokat születésükkor eljegyzik,
általában egy idős férfihoz adják.
– a nők párt csak házasságon kívül
tudnak választani, fiatal férfiak
csak idősek feleségeivel tudnak
párosodni
12. Párosodási rendszerek a
hidegebb éghajlaton
• rosszabb a
táplálékellátottság (főleg
télen),
• nők nem képesek egyedül
összegyűjteni kellő
mennyiségű élelmet.
• szükséges az apa
gondoskodása, hiszen az
apa nélkül felnövő gyerekek
nagy hátrányban vannak.
• a férfiaknak érdemes a
gondoskodásra fordítaniuk
energiáik nagy részét.
13. Párosodási rendszereket
befolyásoló egyéb tényezők
• környezeti jellegzetességek
• a jövőbeli források előre
jelezhetősége
• a parazitáltság (Gangestad &
Simpson 2000)
• Csoportméret gyűjtögető
társadalmaknál
• mortalitás fő tényezői előre
jelezhetőek-e (pl. járványok,
természeti katasztrófák nem
előre jelezhetőek)
14. Jó gének vagy jó szülő?
• egy apa kétféleképpen
segítheti az utódját:
– jó géneket ad neki
(GGSS – good genes
sexual selection), vagy
– jó szülő módjára
gondoskodik róla.
• A szülői
gondoskodásba
(parental investment –
PI) való befektetés eltérő
a különböző ökológiai
környezetben élő
népcsoportok között.
15. Szociális viselkedés
kultúrafüggő jellegzetességei
• Latin-amerikai és észak-
amerikai csoportok
(Argyle, 1988)
• a latin-amerikaiak többször
veszik fel a szemkontaktust
• többször fordulnak egymás
felé
• többször érintik meg
egymást beszéd közben,
• közelebb állnak a másikhoz
beszélgetés közben, mint az
észak-amerikaiak.
16. Család, mint szociális csoport
vizsgálata
Két vizsgálati szempont :
struktúra és funkció.
1. család struktúráját jelenti,
hogy hány tagból áll,
valamint hogy e tagoknak mi
a pozíciójuk a családon
belül.
2. funkció:a család mennyire
képes kielégíteni a tagok
szociális és pszichológiai
igényeit, pl. menedék,
törődés egymással, a gyerek
felnevelése, stb.
17. Család és kultúra
• Minden társadalomnak
megvannak az íratlan
szabályai a családtagok
szerepére vonatkozóan
• Mások a jellemző
családméretek, a család
struktúrája és funkciója.
• A gyűjtögető társadalmakra
a kisebb családok, míg a
földművelő kultúrákra a
nagyobb családok
jellemzőek.
18. Családtípusok
Kétgenerációs családok
• a nukleáris család,
ahol a két szülő és a
gyerekek élnek együtt.
• egyszülős családok,
ahol csak az egyik (elvált
vagy eleve egyedül élő)
szülő és a gyerekek
élnek egy családként.
19. Családtípusok
Háromgenerációs
családok: nagyszülők,
a szülők és gyerekeik,
valamint sokszor
további rokonok élnek
együtt.
Ezen belül többféle családtípus többféle
szempont alapján:
• pl. az anyai vagy az apai
leszármazásvonal él-e együtt,
• monogám vagy poligín család (pl. iszlám
családoknál)
20. Családszerkezetet
befolyásoló egyéb tényezők
ökológiai viszonyok
– mezőgazdasági társadalmakban a kiterjedt
családok a jellemzőek.
– vadászó-gyűjtögető társadalmakban, illetve a
nagyvárosokban nukleáris család
politikai rendszer ill. vallás:
– poligám családok az iszlám országokban
elfogadottak vallási és törvényi szempontból is
– nyugat-európai és amerikai országokban nem
elfogadott
21. Kognitív képességek
variabilitása
• kognitív képességbeli
variabilitás teszi
alkalmassá az embert
arra, hogy egy adott
kulturális
kontextusban sikeres
legyen. (Sternberg,
1997)
• kulturális háttér az
egyes csoportokban
eltérő, így eltérő
képességekre van
szükség
23. Kezdeti IQ-mérések
• Tesztek a nyugati
alapismereteket
feltételezik, ezért
félrevezető eredmények
• Nyelvi nehézségek, olvasás
ismeretének hiánya
• Környezeti tényezők:
"intelligencia", amelynek
mérésére kidolgozták a
teszteket, eltérő jelentéssel
bíró fogalom a különböző
kultúrákban
24. „Intelligencia” szó jelentése
környezetfüggő
• Nyugati kultúrák:
racionális döntési
képességet
• a keleti kultúrák: a
szociális interakciókban
való sikeres "navigálás"
képessége
• Afrika: "okosság„,
„szociális
felelősségérzet"
25. Kognitív képességek és
környezet
• A sikeresség
feltétele, hogy az
illető kihasználja
erősségeit, és
kompenzálja
gyengéit.
• Az erősségek és
gyengeségek
azonban az eltérő
környezetben
eltérőek.
26. Példa: kenyai gyerekek és a
Raven-teszt
• Sternberg et al, 2001
• Kenyai gyerekek
• Falusi környezetben
élnek
• Egész család földet
művel, szinte minden
gyerek földet fog művelni
egész életében
• Fontos a növényzet
ismerete
27. Példa: kenyai gyerekek és a
Raven-teszt
• a környéken élő sok
gyógynövényt ismerik
• Részletesen ismerik
elkészítésük módját,
a helyszínt, ahol élnek
• jól teljesítenek, mikor
a helyi
gyógynövényeket kell
felismerni, és
alkalmazásukat
elmondani
28. Példa: kenyai gyerekek és a
Raven-teszt
Raven pszichológiai tesztben
rosszul tejesítenek.
gyógynövények
felhasználásának pontos
ismerete sokkal fontosabb
a túléléshez, mint a hiányzó
ábra helyes kiválasztása
Környezet, élőhely és az
adaptív ismeretek közti
összefüggés!
29. Példa: ausztrál gyerekek
vizuális memóriája
• Az aboriginal gyerekek
jobban teljesítettek vizuális
memória jellegű
feladatokban, mint a fehér
gyerekek (Drinkwater 1976)
• zairei és skóciai gyerekek
teljesítménye ebben a
feladatban nem különbözött
(Boivin 1991)
30. Számfogalom
• Eltérő, hogy az adott népcsoport-
nak mennyire pontos kifejezéseik
vannak a nagyobb értékekre.
• Nyugati kultúrákban a milliós,
milliárdos nagyságrendeket is
pontosan használják
• pl. a brazíliai törzseknél a számok
megnevezése jóval egyszerűbb:
– Pirahã törzs: „egy”, „kettő” és „sok” szavakkal
jelzik, nincsenek további számok. (Gordon és
munkatársai 2004)
– A Mundurukú indiánoknak csak ötig vannak
szavaik a számokra. (Pica et al, 2004)
31. Számfogalom és számtani
műveletek
• kettő fölötti mennyiségeket
csak közelítő becslésre
használják,
• az ötven körüli
mennyiségeket ugyanolyan
pontosan becsülik meg,
mint a franciák.
• a matematikai műveletek
pontos elvégzéséhez
kellenek a számok, de pontos
számfogalmak híján is lehet
pontosan becsülni a
mennyiségeket.
32. A matematikai képességek
kontextusfüggése
• Carraher et al, 1985
• Brazil utcagyerekek
• Üzletelnek az utcán
• IQ-teszten rosszul
teljesítenek
33. A matematikai képességek
kontextusfüggése II
• Viszont a
mindennapi
tranzakciók során
bonyolult
számításokat
végeznek
• Absztrakt feladatok
nem mennek
• De „kontextusba
helyezett”
feladatokban jól
teljesítenek
34. Színek
• színek megjelölésére
mindenhol diszkrét
kategóriákat alkalmaznak,
• árnyalatok elnevezésekor sincs
átfedés a kategóriák között.
• Egyes népcsoportoknál csak
a világos és sötét, illetve
fekete és fehér szavak
• Ha egy harmadik színt is
elneveznek, akkor az mindig
a piros, majd ezt követi a zöld
a sárga és a kék.
35. Színek tanulása
• A új-guineai dani
törzsben csak a „világos”
és „sötét” szavakat
használják.
• gyerekek alapszíneket
könnyebben és
kevesebb hibával
tanulták meg, mint a
keverékszíneket. (Rosch
1973)
• alapszínek felé
valamiféle
részrehajlást
36. Színek elnevezése
• élőhelyre jellemzőbb
színekre általában több
kifejezés létezik
• namíbiai Himba törzsnél a
sivatag színeinek elnevezése
igen változatos, a hideg színek
elnevezése összevonva
"burou" (Roberson és
munkatársai 2006)
• Érdekesség: nem igaz, hogy
az inuitoknak sokkal több
szavuk van a hóra, mint a
délebben élő népcsoportoknak
(Martin, 1986)
37. Színérzékelés
• a színek elnevezésében adódó különbségeket a
színek érzékelésében mutatkozó különbségek is
okozhatják
• Yamauchi (2002) két hétig, napi 4, 8, 12 órában
színes kontaktlencsét vagy szemüveget viseltek
az emberek
• Néhány nap múlva ugyanazt a színt, amit
korábban tiszta sárgának értékeltek, már
pirosasnak látták azok, akik zölden megvilágított
környezetben voltak, és fordítva
• a színek érzékelésében nincs különbség, de a
környezet színe hatással van arra, hogy az
adott szín, egy árnyalatát milyenek
érzékeljük.
38. Agresszió
• fajspecifikus jellegzetesség, hogy
a tanulás és a kultúra igen
nagy mértékben befolyásolja
az agresszív cselekedetek
gyakoriságát és formáját.
• Az emberek agresszióhoz való
hozzáállását ugyanakkor
befolyásolja az ökológiai
környezet és a szociális
környezet is.
• Mindkettőre jó példa a
yanomamo és a busman törzsek
eltérő viselkedése (Eibl-Eibesfeldt
1989).
39. Yanomamo
• A yanomamo indiánok kis
csoportokban élnek a brazil őserdőkben,
szűkös források között.
• vadászatból tartják fenn magukat
• egyes csoportok közt állandó
ellenségeskedés dúl.
• fontos, hogy a harcosok képesek legyenek
megvédeni magukat és a saját zsákmányukat a
másik elől.
• A yanomamo szülők arra tanítják gyerekeiket,
hogy mindenféle sérelmet azonnal toroljanak
meg, tűrjék a fájdalmat.
• A nevelés során az agresszív viselkedést
jutalmazzák, így az agresszió a gyerek
értékrendjében a későbbiekben igen fontos
szerepet tölt majd be.
40. Busmanok
• busmanok számára igen fontos
az együttműködés,
• csak a közös növényápolással tudják
fenntartani magukat.
• Ilyen helyzetben fontos, hogy minél kevesebb
agresszív cselekedet forduljon elő, hiszen az
ellenségeskedés a csoport fennmaradását is
veszélyeztetné.
• a busman szülők a gyerekeiket békés,
udvarias viselkedésre nevelik. A verekedőket
szétválasztják, leszidják, kibékítik.
• A busman gyerekek számára az engedékeny,
együttműködő, szelíd viselkedés a példa,
számára az ilyen viselkedésforma értékes és
követendő.
41. Agresszivitás modern
társadalmakban
• Andreu és munkatársai
(1998)
• amerikai férfiak
hamarabb folyamodnak
fizikai agresszióhoz,
mint a spanyolok vagy a
japánok,
• a japánok szívesebben
használnak verbális
agressziót, mint az
amerikaiak vagy a
spanyolok.
42. Kooperáció
• elkülönítenek
individualista és
kollektivista
kultúrákat
• az emberek én-tudata,
csoporthoz
tartozásfontossága és
a kooperáció
mértéke is
különbözik.
43. Individualizmus
• az emberek közötti kapcsolatok
lazák, mindenkitől elvárják, hogy
csak önmagával illetve a
közvetlen családjával törődjön.
• énközpontúbbak, elsősorban a személyes
céljaikat hangsúlyozzák.
• Hajlamosabbak, hogy csak magukra
gondoljanak,
• gyakrabban használják az „én” személyes
névmást
• A csoporttagokkal és a csoporton kívüliekkel is
hasonló módon kommunikálnak,
• egyenesebben, egyértelműbben beszélnek.
• hangsúlyozzák a sikereiket
44. Kollektivista
• az emberek születésüktől fogva
egy összetartó csoport tagjai,
• segítik egymást, lojálisak
egymáshoz.
• nagy hangsúly van a csoporton, itt inkább a „mi”
személyes névmás használata az elterjedt.
• Harmónia, lojalitás a fontos szempont,
támogatandó,
• konfliktusokat el kell kerülni, ha csak lehet,
nincs olyan, hogy valaki nyilvánosan kifejezi az
egyet nem értését.
• A „nem” szó a harmóniát teszi tönkre a
csoportban.
45. Társadalom és kooperáció
• Ez az eltérő felfogás befolyásolja a csoporttagok
közti kooperáció gyakoriságát, hatékonyságát.
• a kollektivista értékek fokozzák a
kooperációt,
• Az individualista értékek követése, inkább a
kompetitív célok elérését segíti. (Tjosvold
2003)
Rabok Dilemmája: a kollektivista kultúrából
származó emberekből álló csoportokban
gyakoribb volt a kooperatív
viselkedés, mint az
individualista kultúrából
származók alkotta
csoportokban. (Cox 1991)