1. Pedagógiatanár MA levelező tagozat
Szakdolgozat
I. A 2 és (2+1) féléves tanári mesterképzésben a szakdolgozatnak csak a
portfolió részét kell teljesíteni.
II. 3 és 3+1 féléves, 5 féléves képzésben a hallgatók a teljes szakdolgozat
elkészítésével zárják tanulmányaikat.
A mestertanári szakdolgozatnak két összetevője van: portfolió (1) + tanulmány (2)
1. A pedagóguspálya és pedagógusi feladatok megismerésére irányuló és a vezetőtanár
irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti
egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium
tapasztalatainak a rendszeres összegezése (portfolió).
2. E tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely
szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú
bemutatása, elemzése, értékelése vagy tanításához szükséges segédlet készítése. A
tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani,
neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás
szintjein, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes feldolgozni.
A tanulmány lehet ez alapján
• a tanítási gyakorlat tapasztalataihoz kapcsolódó módszertani jellegű dolgozat (pl.:
projektmódszer, kooperatív oktatás, tanulás, egyéni munka, portfolió, az IKT szerepe a
hatékony tanulásban stb.).
• egy szaktárgyi részterület tanításának valamely szakpedagógiai kérdésével foglalkozó
tanulmány,
• egy általános neveléstudományi probléma, tudományos alaposságú bemutatását,
elemzését, értékelését tartalmazó írásmű [pl.: kompetencia-fejlesztés, szociális kompetencia,
tanári kommunikáció, osztálytermi kommunikáció, konfliktuskezelés, értékrend, empátia,
tolerancia, agresszió, társas szerepek, multikulturalizmus, kisebbségi kultúrák, ifjúságvédelem),
• a szaktárgy egy részterületének tanításához kapcsolódó segédlet (taneszköz) készítése. (Pl.
szociális kompetencia fejlesztéséhez fejlesztett modulok).
A hallgató munkáját a Neveléstudományi Tanszék oktatói közül választott konzulens segíti.
A portfolió értékelése

2. Az értékelési szakasz két részből áll.
1. A szakmódszertanosok és a szakvezető tanárok értékelik a hallgatók munkáját (bírálati lap +
érdemjegy).
A szakmódszertanos / szakvezetői értékelés szempontjai:
• A kitűzött céloknak megfelelő tervezés, óraszervezés
• Óravázlatok szakszerűsége
• A fejlesztendő kompetenciák megjelenítése
• Módszertani eljárások változatos alkalmazása
• Pedagógiai helyzetek szakszerű irányítása
• Életkori sajátosságok figyelembevétele
• Szaktárgyi (szociális) kompetenciák szakszerű megjelenítése
• IKT eszközök alkalmazása
Az értékelés során szempontonként 10 pont adható. Ennek megfelelően max.: 80 pont érhető el.
A szakdolgozat tanulmány részének értékelése (összesen 100 pont):
Szakirodalom feldolgozása (15 pont)
Az ismeretek és a szakmai tapasztalatok integrálásának foka (15 pont)
Elemzések logikája (15 pont)
Önálló megállapítások (15 pont)
Szaknyelv használata (10 pont)
Nyelvhelyesség, stílus (10 pont)
Szerkesztés (10 pont)
Formai jellemzők (10 pont)
Megjegyzés: Az értékelés elérhető maximális pontszáma segédlet (taneszköz) készítése esetén is 100
pont, azonban az elbírálás közösen megbeszélt szempontrendszer alapján történik.
A tanári záróvizsga
A hallgatók a portfoliójukból 15 perces prezentációt készítenek, amit a záróvizsgán, a záróvizsga
bizottság értékel.
Az értékelés fő szempontjai:
• A bemutatás szakszerűsége (a szakmai nyelv használatának gazdagsága, tisztasága,
következetessége).
• A bemutatott pedagógiai szituációk tematikus gazdagsága (tanórai, tanórán kívüli, iskolán
kívüli tevékenységek) vagy mélysége (egy adott pedagógiai szituáció részletes elemzése
esetében).

3. • A bemutatott pedagógiai szituációk (tanítási helyzetek) leírásában tanúsított
áttekintőképesség, a hozzáfűzött magyarázatok komplexitása, az önálló értelmezés képessége.
• A bemutatott pedagógiai szituációban a saját szakmai viselkedésének értelmezése, az
alkalmazott eljárások indoklása, illetve esetleges más, hasonló szituációban alkalmazható
eljárások megnevezése.
• A bemutatott pedagógiai szituációkban a tanulók viselkedésének, a tanár és a diákok közti
kommunikáció szakszerű bemutatása, értelmezése.
• Képesség arra, hogy a bemutatott pedagógiai szituációkat eltérő kontextusban (pl. más
életkori csoportba tartozók esetében, vagy másképességű tanulói csoportok esetében)
elképzelje, és az eltérésekről gondolkodjon.
1