3
Jutalmazás és büntetés
•Mi a jutalmazás és büntetés
célja?
• Hogyan jutalmazzak?
• Hogyan büntessek?
• Hibák, nehézségek a
mindennapi gyakorlatból
4.
4
Jutalmazás – büntetéscélja
A büntetés és a jutalmazás célja a büntető, jutalmazó személy által
közvetített értékek megerősítése, az általa elvetettek gyengítése,
azaz magatartás- és tevékenységszabályozó funkciót töltenek be.
operáns kondicionálás
5.
5
Milyen a jójutalmazás?
• vágyakozás a jutalomra
• szükségletkielégítő
• mértéktartó
• kritériumok alapján történik
• személyre szabott
• konzekvens
6.
6
Hibák a jutalmazásnál
•nem számít értéknek a jutalom
• időben túl távoli, elérhetetlen
• máshonnan is megszerezhető
• elérése túlságosan nehéz
• túl sok jutalmazás ⇒ devalválódás, gyengül a belső motiváció
• sablonossá válhat
7.
7
Példa
Juli és Zsoltinyelvet tanulnak. A nyelvtanulás egyik legmonotonabb
része a szavak tanulása. Azért, hogy motiválja kislányát, Juli
édesanyja minden jeles szódolgozat után vagy csokoládét, vagy
játékot vett neki. Ezzel szemben Zsolti nem kapott rendszeresen,
nagyobb külső jutalmat jó teljesítményéért, de mégis szabadidejében
is szívesen tanult szavakat. ? Mi lehet ennek a magyarázata?
8.
8
A jutalmazás alapelvei
•Helytelen az a pedagógiai gyakorlat, amely túlságosan nagy
jutalmakat osztogat, hiszen a túlzott külső jutalmazásra való
támaszkodás gátolhatja a feladatmegoldásból származó
örömszerzés folyamatát.
• Ha egy tanuló annyi jutalmat kap, amennyi a feladat megoldására
ösztönzi, akkor a feladatmegoldást jobban fogja élvezni!
(Aronson)
11
Hogyan büntessek?
• Megúszhatatlan,intenzív
• Megfosztja valamitől a gyermeket
• Elrettentő, de mértéktartó
• Személyre szabott
• Konzisztens
• Szeresse azt a személyt, aki a büntető
• Magyarázat
12.
12
A büntetés hibái
•Megszégyenítő, megalázó a büntetés
• Súlyos fizikai bántalmazás
• Testi és lelki terror
• Kollektív büntetés
• Nem szándékos tettért is büntetünk
14
• A gyermekagresszív viselkedése
• Hirtelen kedélyingadozás
• Regresszív viselkedés
• Evésben jelentkező változások
• Figyelemfelkeltő viselkedés (az osztály
bohóca)
• Antiszociális viselkedés
• Szociális elszigetelődés, spontán
kirekesztődés
• Kortárskapcsolat zavarai
• Az érzelmi viszonyulás inadekvát
kifejeződése
• Összpontosítási, tanulási zavarok
• Erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal
szemben
• Félelem az orvosi vizsgálatoktól
16
A jutalmazás ésbüntetés hatása
Jutalmazás Büntetés
Nő Önértékelés Csökken
Nő Belső motiváció Csökken
Kedvező Énkép Kedvezőtlen
Együttműködő Viselkedés Agresszív, félelem
17.
17
Az értékelés szintjei
Iskolaiszint
Országos
értékelés
Nemzetközi
értékelés
Regionális,
helyi szint
Értékelés
PISA,
IEA
Monitorvizsgálat, országos kompetenciamérés
Egy vagy több iskolában végzett vizsgálat
Iskolán belüli csoportok
Egyéni szint
20
Értékelés
Kritériumorientált Normaorientált Adiákhoz viszonyított
a tanulók teljesítményének
értékét a tanulási
követelményekhez
viszonyítva határozzák
meg
A tanuló teljesítményét egy
adott diákpopuláció
jellemzőihez viszonyítjuk.
A diákokat önmagukhoz
viszonyítjuk annak
érdekében, hogy
önismeretüket
fejlesszük.
Az értékelés típusai II.
21.
21
Az értékelés típusaiIII.
• Szubjektív: gyakorlatra való hivatkozás, a személyes szimpátia –
antipátia, a családi háttér, a holdudvarhatás, Pygmalion-effektus
• Objektív: eltávolították a szubjektív elemeket, pl.: feleletválasztós
teszt
22.
22
Funkciójának tisztázása, rögzítése
Célok,követelmények megfogalmazása a
tantervek, pedagógiai program alapján
Az információgyűjtés módszereinek, eszközeinek
kiválasztása, kifejlesztése
Az értékelés
tervezése
Információgyűjtés
adatgyűjtés
Az információk
elemzése,
értelmezése
Ellenőrzés
Mennyiségi értelmezés: osztályzat, pontszámok,
stb.
Minőségi értelmezés: szöveges, metakommunikatív
jutalom
Minősítések,
döntések
megfogalmazása
Az értékelés folyamata
25
Az ellenőrzés speciálismódszerei
• Mozgásos feladatban nyújtott teljesítmények ellenőrzése
• Alkotások (festmény, szobrok, kézműves tárgyak, stb.) elemzése
• Sajátos szakmai feladatok teljesítésének ellenőrzése
26.
26
Az osztályozás
Az értékelésnem azonos az osztályozással, az
osztályozás a tanulók iskolai teljesítményének tanárok
által történő közvetlen mennyiségi értelmezése, amely
történhet számokkal vagy különböző szimbólumokkal.
27.
27
Az osztályozás előnyei
•könnyen kezelhető,
• jól áttekinthető, egyszerű és egyértelmű visszajelzést nyújt,
• rugalmas, a különböző feltételekhez alkalmazható,
• az egyénre irányul, személyes,
• lehetővé teszi a teljesítmények összemérését
29
Általános hibák azosztályozásnál
• Nem a teljesítményt értékelik, hanem a gyermek személyiségét is
minősítik.
• Az osztályozást fegyelmezési és hatalmi eszközként használják.
• A gyermek egyéb tevékenységét is érdemjegyeik alapján ítélik meg.
• Nem képes figyelmen kívül hagyni saját, szubjektív érzéseit.
• Az osztályozást az értékelés egyetlen és kizárólagos eszközének
tartják.
• Kijavíthatatlan, megváltoztathatatlan az érdemjegy, a gyereket
beskatulyázzák.
• Csak osztályoznak, nem közlik a gyermekkel, hogy miben kell
fejlődnie.
30.
30
A bukás
• Következménye:
–magatartási problémák
– a korcsoportban peremhelyzetre kerül a diák,
– alacsony önértékelés
• 2003-as törvénymódosítás: a tanuló az 1–3. évfolyamon csak abban az
esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket
az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
31.
31
A pedagógiai értékelésátalakításának
lehetőségei
• A minősítés funkciója megmarad, de amennyire lehet,
kritériumorientálttá és egyre objektívabbá kell tenni.
• A dolgozatoknak, a feleltetéseknek, sőt, a félév végi és év végi
osztályzatoknak se legyen semmilyen messzire ható
következményük.
• Minden jegyet lehessen bármikor javítani.
• A tanítási folyamatban kell elhelyezni sok apró értékelő mozzanatot,
valamint az önértékelés lehetőségét. (Nahalka István)
32.
32
Szöveges értékelés
2004. szeptemberelsejétől felmenő rendszerben az 1–3.
évfolyamon félévkor és tanév végén, és a 4. osztály első
félévében kötelezően kell alkalmazni a szöveges
értékelést, osztályozásra nincs mód, ettől eltérni nem
lehet.
33.
33
A szöveges értékeléselőfeltételei
– a tanárszerep megváltozása
– a gyermek személyiségének fokozott figyelembevétele
34.
34
A szöveges értékelésalapelvei
– az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon,
– alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,
– nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,
– a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,
– a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.
– minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,
– vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,
– legyen összhang a Nat, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a
kimunkált értékelési koncepció között,
– rendszeres és folyamatos értékelés,
– személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,
– a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló,
fejlesztő szerepet betölteni,
– konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját,
nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő
számára.
35.
35
A szöveges értékelésformái
• Szabad, előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó
szempontok nélküli szöveges értékelés
• Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg
• Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés