1
Jutalmazás és büntetés,
értékelés és vizsgáztatás
A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.
2
Pedagógiai értékelés
3
Jutalmazás és büntetés
• Mi a jutalmazás és büntetés
célja?
• Hogyan jutalmazzak?
• Hogyan büntessek?
• Hibák, nehézségek a
mindennapi gyakorlatból
4
Jutalmazás – büntetés célja
A büntetés és a jutalmazás célja a büntető, jutalmazó személy által
közvetített értékek megerősítése, az általa elvetettek gyengítése,
azaz magatartás- és tevékenységszabályozó funkciót töltenek be.
operáns kondicionálás
5
Milyen a jó jutalmazás?
• vágyakozás a jutalomra
• szükségletkielégítő
• mértéktartó
• kritériumok alapján történik
• személyre szabott
• konzekvens
6
Hibák a jutalmazásnál
• nem számít értéknek a jutalom
• időben túl távoli, elérhetetlen
• máshonnan is megszerezhető
• elérése túlságosan nehéz
• túl sok jutalmazás ⇒ devalválódás, gyengül a belső motiváció
• sablonossá válhat
7
Példa
Juli és Zsolti nyelvet tanulnak. A nyelvtanulás egyik legmonotonabb
része a szavak tanulása. Azért, hogy motiválja kislányát, Juli
édesanyja minden jeles szódolgozat után vagy csokoládét, vagy
játékot vett neki. Ezzel szemben Zsolti nem kapott rendszeresen,
nagyobb külső jutalmat jó teljesítményéért, de mégis szabadidejében
is szívesen tanult szavakat. ? Mi lehet ennek a magyarázata?
8
A jutalmazás alapelvei
• Helytelen az a pedagógiai gyakorlat, amely túlságosan nagy
jutalmakat osztogat, hiszen a túlzott külső jutalmazásra való
támaszkodás gátolhatja a feladatmegoldásból származó
örömszerzés folyamatát.
• Ha egy tanuló annyi jutalmat kap, amennyi a feladat megoldására
ösztönzi, akkor a feladatmegoldást jobban fogja élvezni!
(Aronson)
9
A jutalmazás formái
Verbális
Nonverbális
Külső
jutalmak
Kognitív disszonancia
10
Mikor jutalmazzunk?
• Késleltetett jutalom
• Megelőlegezett jutalom
11
Hogyan büntessek?
• Megúszhatatlan, intenzív
• Megfosztja valamitől a gyermeket
• Elrettentő, de mértéktartó
• Személyre szabott
• Konzisztens
• Szeresse azt a személyt, aki a büntető
• Magyarázat
12
A büntetés hibái
• Megszégyenítő, megalázó a büntetés
• Súlyos fizikai bántalmazás
• Testi és lelki terror
• Kollektív büntetés
• Nem szándékos tettért is büntetünk
13
A büntetés típusai
Fizikai
Verés, ital- és élelemmegvonás, stb.
Verbális
Megalázás, megszégyenítés, szidás, stb.
14
• A gyermek agresszív viselkedése
• Hirtelen kedélyingadozás
• Regresszív viselkedés
• Evésben jelentkező változások
• Figyelemfelkeltő viselkedés (az osztály
bohóca)
• Antiszociális viselkedés
• Szociális elszigetelődés, spontán
kirekesztődés
• Kortárskapcsolat zavarai
• Az érzelmi viszonyulás inadekvát
kifejeződése
• Összpontosítási, tanulási zavarok
• Erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal
szemben
• Félelem az orvosi vizsgálatoktól
15
Az iskolai jutalmazások - büntetések
• Szóbeli, írásbeli dicséret
• Könyvjutalom
• Bizonyítványba írt tantárgyi,
szorgalmi, magatartási dicséret
• Pénzjutalom
• Oklevél
• Utazási jutalom
• Kitüntetések
• Szóbeli intés,
figyelmeztetés
• Írásbeli figyelmeztetés,
intő, rovó
• Igazgató elé idézés
• Fegyelmi tárgyalás
16
A jutalmazás és büntetés hatása
Jutalmazás Büntetés
Nő Önértékelés Csökken
Nő Belső motiváció Csökken
Kedvező Énkép Kedvezőtlen
Együttműködő Viselkedés Agresszív, félelem
17
Az értékelés szintjei
Iskolai szint
Országos
értékelés
Nemzetközi
értékelés
Regionális,
helyi szint
Értékelés
PISA,
IEA
Monitorvizsgálat, országos kompetenciamérés
Egy vagy több iskolában végzett vizsgálat
Iskolán belüli csoportok
Egyéni szint
18
Az értékelés funkciói
• Eredményesség és hatékonyság növelése
• Minősítés – szelektálás – orientálás - társadalmi megmérettetés
• Diagnosztizálás – fejlesztés - korrekció
• Tájékoztatás, informálás
• Visszacsatolás: megerősítés
• Motiválás
19
Az értékelés típusai I.
Típus Funkció Eszköz, módszer
Diagnosztikus Helyzetfeltárás Diagnosztikus teszt, megfigyelés,
diagnosztikus vizsga
Formatív Segítés, fejlesztés Portfóliók, tanulói naplók,
megbeszélések, tanulói
önértékelés, társak értékelése,
csoportmegbeszélés,
Diagnosztikus teszt, röpdolgozat
Szummatív Minősítés Témazáró dolgozat, vizsga (pl.
érettségi), félévi / évvégi
bizonyítvány
20
Értékelés
Kritériumorientált Normaorientált A diákhoz viszonyított
a tanulók teljesítményének
értékét a tanulási
követelményekhez
viszonyítva határozzák
meg
A tanuló teljesítményét egy
adott diákpopuláció
jellemzőihez viszonyítjuk.
A diákokat önmagukhoz
viszonyítjuk annak
érdekében, hogy
önismeretüket
fejlesszük.
Az értékelés típusai II.
21
Az értékelés típusai III.
• Szubjektív: gyakorlatra való hivatkozás, a személyes szimpátia –
antipátia, a családi háttér, a holdudvarhatás, Pygmalion-effektus
• Objektív: eltávolították a szubjektív elemeket, pl.: feleletválasztós
teszt
22
Funkciójának tisztázása, rögzítése
Célok, követelmények megfogalmazása a
tantervek, pedagógiai program alapján
Az információgyűjtés módszereinek, eszközeinek
kiválasztása, kifejlesztése
Az értékelés
tervezése
Információgyűjtés
adatgyűjtés
Az információk
elemzése,
értelmezése
Ellenőrzés
Mennyiségi értelmezés: osztályzat, pontszámok,
stb.
Minőségi értelmezés: szöveges, metakommunikatív
jutalom
Minősítések,
döntések
megfogalmazása
Az értékelés folyamata
23
Az ellenőrzés
• Hagyományos:
– Megfigyelés
– Szóbeli
– Írásbeli
• Alternatív módszerek:
– Projekt
– Esettanulmány
– Portfólió
24
Az ellenőrzés hagyományos módszerei
• Általános módszerek:
– Megfigyelés: kötött, kötetlen
– Szóbeli:
• Feleltetés
• Beszámoló
• Kiselőadás
– Írásbeli:
• Dolgozat: Röp-, esszé-, házi-, témazáró dolgozat, érettségi,
zárthelyi
• Feladatlap: Feleletalkotásos vagy feleletválasztos feladat
• Tantárgytesztek
25
Az ellenőrzés speciális módszerei
• Mozgásos feladatban nyújtott teljesítmények ellenőrzése
• Alkotások (festmény, szobrok, kézműves tárgyak, stb.) elemzése
• Sajátos szakmai feladatok teljesítésének ellenőrzése
26
Az osztályozás
Az értékelés nem azonos az osztályozással, az
osztályozás a tanulók iskolai teljesítményének tanárok
által történő közvetlen mennyiségi értelmezése, amely
történhet számokkal vagy különböző szimbólumokkal.
27
Az osztályozás előnyei
• könnyen kezelhető,
• jól áttekinthető, egyszerű és egyértelmű visszajelzést nyújt,
• rugalmas, a különböző feltételekhez alkalmazható,
• az egyénre irányul, személyes,
• lehetővé teszi a teljesítmények összemérését
28
Az osztályozás hátrányai
• Fejlődés-lélektani szempont
• Pedagógiai-lélektani szempont
• Szociálpszichológiai szempont
• mérésmetodikai szempont
29
Általános hibák az osztályozásnál
• Nem a teljesítményt értékelik, hanem a gyermek személyiségét is
minősítik.
• Az osztályozást fegyelmezési és hatalmi eszközként használják.
• A gyermek egyéb tevékenységét is érdemjegyeik alapján ítélik meg.
• Nem képes figyelmen kívül hagyni saját, szubjektív érzéseit.
• Az osztályozást az értékelés egyetlen és kizárólagos eszközének
tartják.
• Kijavíthatatlan, megváltoztathatatlan az érdemjegy, a gyereket
beskatulyázzák.
• Csak osztályoznak, nem közlik a gyermekkel, hogy miben kell
fejlődnie.
30
A bukás
• Következménye:
– magatartási problémák
– a korcsoportban peremhelyzetre kerül a diák,
– alacsony önértékelés
• 2003-as törvénymódosítás: a tanuló az 1–3. évfolyamon csak abban az
esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket
az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
31
A pedagógiai értékelés átalakításának
lehetőségei
• A minősítés funkciója megmarad, de amennyire lehet,
kritériumorientálttá és egyre objektívabbá kell tenni.
• A dolgozatoknak, a feleltetéseknek, sőt, a félév végi és év végi
osztályzatoknak se legyen semmilyen messzire ható
következményük.
• Minden jegyet lehessen bármikor javítani.
• A tanítási folyamatban kell elhelyezni sok apró értékelő mozzanatot,
valamint az önértékelés lehetőségét. (Nahalka István)
32
Szöveges értékelés
2004. szeptember elsejétől felmenő rendszerben az 1–3.
évfolyamon félévkor és tanév végén, és a 4. osztály első
félévében kötelezően kell alkalmazni a szöveges
értékelést, osztályozásra nincs mód, ettől eltérni nem
lehet.
33
A szöveges értékelés előfeltételei
– a tanárszerep megváltozása
– a gyermek személyiségének fokozott figyelembevétele
34
A szöveges értékelés alapelvei
– az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon,
– alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,
– nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,
– a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,
– a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.
– minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,
– vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,
– legyen összhang a Nat, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a
kimunkált értékelési koncepció között,
– rendszeres és folyamatos értékelés,
– személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,
– a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló,
fejlesztő szerepet betölteni,
– konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját,
nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő
számára.
35
A szöveges értékelés formái
• Szabad, előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó
szempontok nélküli szöveges értékelés
• Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg
• Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés
36
Vizsgatípusok
Alapműveltségi Érettségi vizsga Szakmai vizsga Felvételi vizsga
Vizsgarendszer hazánkban
KÜLSŐ BELSŐ
Aktuális kérdés: kétszintű érettségi
37
A sikeres vizsga feltételei
• világos, pontos követelmények
• kedvező légkör
• a szükséges tárgyi, személyi
feltételek

Pedagógia 11

  • 1.
    1 Jutalmazás és büntetés, értékelésés vizsgáztatás A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.
  • 2.
  • 3.
    3 Jutalmazás és büntetés •Mi a jutalmazás és büntetés célja? • Hogyan jutalmazzak? • Hogyan büntessek? • Hibák, nehézségek a mindennapi gyakorlatból
  • 4.
    4 Jutalmazás – büntetéscélja A büntetés és a jutalmazás célja a büntető, jutalmazó személy által közvetített értékek megerősítése, az általa elvetettek gyengítése, azaz magatartás- és tevékenységszabályozó funkciót töltenek be. operáns kondicionálás
  • 5.
    5 Milyen a jójutalmazás? • vágyakozás a jutalomra • szükségletkielégítő • mértéktartó • kritériumok alapján történik • személyre szabott • konzekvens
  • 6.
    6 Hibák a jutalmazásnál •nem számít értéknek a jutalom • időben túl távoli, elérhetetlen • máshonnan is megszerezhető • elérése túlságosan nehéz • túl sok jutalmazás ⇒ devalválódás, gyengül a belső motiváció • sablonossá válhat
  • 7.
    7 Példa Juli és Zsoltinyelvet tanulnak. A nyelvtanulás egyik legmonotonabb része a szavak tanulása. Azért, hogy motiválja kislányát, Juli édesanyja minden jeles szódolgozat után vagy csokoládét, vagy játékot vett neki. Ezzel szemben Zsolti nem kapott rendszeresen, nagyobb külső jutalmat jó teljesítményéért, de mégis szabadidejében is szívesen tanult szavakat. ? Mi lehet ennek a magyarázata?
  • 8.
    8 A jutalmazás alapelvei •Helytelen az a pedagógiai gyakorlat, amely túlságosan nagy jutalmakat osztogat, hiszen a túlzott külső jutalmazásra való támaszkodás gátolhatja a feladatmegoldásból származó örömszerzés folyamatát. • Ha egy tanuló annyi jutalmat kap, amennyi a feladat megoldására ösztönzi, akkor a feladatmegoldást jobban fogja élvezni! (Aronson)
  • 9.
  • 10.
    10 Mikor jutalmazzunk? • Késleltetettjutalom • Megelőlegezett jutalom
  • 11.
    11 Hogyan büntessek? • Megúszhatatlan,intenzív • Megfosztja valamitől a gyermeket • Elrettentő, de mértéktartó • Személyre szabott • Konzisztens • Szeresse azt a személyt, aki a büntető • Magyarázat
  • 12.
    12 A büntetés hibái •Megszégyenítő, megalázó a büntetés • Súlyos fizikai bántalmazás • Testi és lelki terror • Kollektív büntetés • Nem szándékos tettért is büntetünk
  • 13.
    13 A büntetés típusai Fizikai Verés,ital- és élelemmegvonás, stb. Verbális Megalázás, megszégyenítés, szidás, stb.
  • 14.
    14 • A gyermekagresszív viselkedése • Hirtelen kedélyingadozás • Regresszív viselkedés • Evésben jelentkező változások • Figyelemfelkeltő viselkedés (az osztály bohóca) • Antiszociális viselkedés • Szociális elszigetelődés, spontán kirekesztődés • Kortárskapcsolat zavarai • Az érzelmi viszonyulás inadekvát kifejeződése • Összpontosítási, tanulási zavarok • Erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal szemben • Félelem az orvosi vizsgálatoktól
  • 15.
    15 Az iskolai jutalmazások- büntetések • Szóbeli, írásbeli dicséret • Könyvjutalom • Bizonyítványba írt tantárgyi, szorgalmi, magatartási dicséret • Pénzjutalom • Oklevél • Utazási jutalom • Kitüntetések • Szóbeli intés, figyelmeztetés • Írásbeli figyelmeztetés, intő, rovó • Igazgató elé idézés • Fegyelmi tárgyalás
  • 16.
    16 A jutalmazás ésbüntetés hatása Jutalmazás Büntetés Nő Önértékelés Csökken Nő Belső motiváció Csökken Kedvező Énkép Kedvezőtlen Együttműködő Viselkedés Agresszív, félelem
  • 17.
    17 Az értékelés szintjei Iskolaiszint Országos értékelés Nemzetközi értékelés Regionális, helyi szint Értékelés PISA, IEA Monitorvizsgálat, országos kompetenciamérés Egy vagy több iskolában végzett vizsgálat Iskolán belüli csoportok Egyéni szint
  • 18.
    18 Az értékelés funkciói •Eredményesség és hatékonyság növelése • Minősítés – szelektálás – orientálás - társadalmi megmérettetés • Diagnosztizálás – fejlesztés - korrekció • Tájékoztatás, informálás • Visszacsatolás: megerősítés • Motiválás
  • 19.
    19 Az értékelés típusaiI. Típus Funkció Eszköz, módszer Diagnosztikus Helyzetfeltárás Diagnosztikus teszt, megfigyelés, diagnosztikus vizsga Formatív Segítés, fejlesztés Portfóliók, tanulói naplók, megbeszélések, tanulói önértékelés, társak értékelése, csoportmegbeszélés, Diagnosztikus teszt, röpdolgozat Szummatív Minősítés Témazáró dolgozat, vizsga (pl. érettségi), félévi / évvégi bizonyítvány
  • 20.
    20 Értékelés Kritériumorientált Normaorientált Adiákhoz viszonyított a tanulók teljesítményének értékét a tanulási követelményekhez viszonyítva határozzák meg A tanuló teljesítményét egy adott diákpopuláció jellemzőihez viszonyítjuk. A diákokat önmagukhoz viszonyítjuk annak érdekében, hogy önismeretüket fejlesszük. Az értékelés típusai II.
  • 21.
    21 Az értékelés típusaiIII. • Szubjektív: gyakorlatra való hivatkozás, a személyes szimpátia – antipátia, a családi háttér, a holdudvarhatás, Pygmalion-effektus • Objektív: eltávolították a szubjektív elemeket, pl.: feleletválasztós teszt
  • 22.
    22 Funkciójának tisztázása, rögzítése Célok,követelmények megfogalmazása a tantervek, pedagógiai program alapján Az információgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, kifejlesztése Az értékelés tervezése Információgyűjtés adatgyűjtés Az információk elemzése, értelmezése Ellenőrzés Mennyiségi értelmezés: osztályzat, pontszámok, stb. Minőségi értelmezés: szöveges, metakommunikatív jutalom Minősítések, döntések megfogalmazása Az értékelés folyamata
  • 23.
    23 Az ellenőrzés • Hagyományos: –Megfigyelés – Szóbeli – Írásbeli • Alternatív módszerek: – Projekt – Esettanulmány – Portfólió
  • 24.
    24 Az ellenőrzés hagyományosmódszerei • Általános módszerek: – Megfigyelés: kötött, kötetlen – Szóbeli: • Feleltetés • Beszámoló • Kiselőadás – Írásbeli: • Dolgozat: Röp-, esszé-, házi-, témazáró dolgozat, érettségi, zárthelyi • Feladatlap: Feleletalkotásos vagy feleletválasztos feladat • Tantárgytesztek
  • 25.
    25 Az ellenőrzés speciálismódszerei • Mozgásos feladatban nyújtott teljesítmények ellenőrzése • Alkotások (festmény, szobrok, kézműves tárgyak, stb.) elemzése • Sajátos szakmai feladatok teljesítésének ellenőrzése
  • 26.
    26 Az osztályozás Az értékelésnem azonos az osztályozással, az osztályozás a tanulók iskolai teljesítményének tanárok által történő közvetlen mennyiségi értelmezése, amely történhet számokkal vagy különböző szimbólumokkal.
  • 27.
    27 Az osztályozás előnyei •könnyen kezelhető, • jól áttekinthető, egyszerű és egyértelmű visszajelzést nyújt, • rugalmas, a különböző feltételekhez alkalmazható, • az egyénre irányul, személyes, • lehetővé teszi a teljesítmények összemérését
  • 28.
    28 Az osztályozás hátrányai •Fejlődés-lélektani szempont • Pedagógiai-lélektani szempont • Szociálpszichológiai szempont • mérésmetodikai szempont
  • 29.
    29 Általános hibák azosztályozásnál • Nem a teljesítményt értékelik, hanem a gyermek személyiségét is minősítik. • Az osztályozást fegyelmezési és hatalmi eszközként használják. • A gyermek egyéb tevékenységét is érdemjegyeik alapján ítélik meg. • Nem képes figyelmen kívül hagyni saját, szubjektív érzéseit. • Az osztályozást az értékelés egyetlen és kizárólagos eszközének tartják. • Kijavíthatatlan, megváltoztathatatlan az érdemjegy, a gyereket beskatulyázzák. • Csak osztályoznak, nem közlik a gyermekkel, hogy miben kell fejlődnie.
  • 30.
    30 A bukás • Következménye: –magatartási problémák – a korcsoportban peremhelyzetre kerül a diák, – alacsony önértékelés • 2003-as törvénymódosítás: a tanuló az 1–3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
  • 31.
    31 A pedagógiai értékelésátalakításának lehetőségei • A minősítés funkciója megmarad, de amennyire lehet, kritériumorientálttá és egyre objektívabbá kell tenni. • A dolgozatoknak, a feleltetéseknek, sőt, a félév végi és év végi osztályzatoknak se legyen semmilyen messzire ható következményük. • Minden jegyet lehessen bármikor javítani. • A tanítási folyamatban kell elhelyezni sok apró értékelő mozzanatot, valamint az önértékelés lehetőségét. (Nahalka István)
  • 32.
    32 Szöveges értékelés 2004. szeptemberelsejétől felmenő rendszerben az 1–3. évfolyamon félévkor és tanév végén, és a 4. osztály első félévében kötelezően kell alkalmazni a szöveges értékelést, osztályozásra nincs mód, ettől eltérni nem lehet.
  • 33.
    33 A szöveges értékeléselőfeltételei – a tanárszerep megváltozása – a gyermek személyiségének fokozott figyelembevétele
  • 34.
    34 A szöveges értékelésalapelvei – az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon, – alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, – nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, – a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének, – a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. – minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze, – vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, – legyen összhang a Nat, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között, – rendszeres és folyamatos értékelés, – személyre szóló és ösztönző jellegű legyen, – a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni, – konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.
  • 35.
    35 A szöveges értékelésformái • Szabad, előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés • Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg • Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés
  • 36.
    36 Vizsgatípusok Alapműveltségi Érettségi vizsgaSzakmai vizsga Felvételi vizsga Vizsgarendszer hazánkban KÜLSŐ BELSŐ Aktuális kérdés: kétszintű érettségi
  • 37.
    37 A sikeres vizsgafeltételei • világos, pontos követelmények • kedvező légkör • a szükséges tárgyi, személyi feltételek