Mitológia iBook 9. évfolyam, PDF változat

1. Kaszás Erzsébet
MITOLÓGIA
KÖZÉPISKOLÁSOK SZÁMÁRA

2. Ez a könyv első kísérletem eredménye egy iBook megszerkesztésére. Azóta
szerettem volna megvalósítani legalább egy tananyagrész feldolgozását ebben
a formában, amióta láttam a Harry Potter című filmben, hogy egy újságban
egyszercsak megjelenik egy filmrészlet. Örülök, hogy néhány éve az Apple
megteremtette a lehetőséget erre. Azt gondolom, az oktatás - bár nagyszerű
könyvek, kiváló tankönyvek állnak a diákok rendelkezésére - a kiadványok
helyett egyre inkább a digitális technika felé fordul. Amellett pedig, hogy
gazdag internetes tartalmak is segítik a tanulást, a mobil eszközök
terjedésével mind több e-Book válik elérhetővé.
“Az iPad sokkal többet jelent a diákoknak egy egyszerű tankönyvnél vagy
jegyzetfüzetnél: egy hatékony oktatási eszköz, partner a tanulásban, amely
ablakot nyit a múltra, és bepillantást enged a jövőbe.” (Sophie Post)
Könyvemet elsősorban a saját 9. évfolyamos diákjaimnak szántam, remélve,
hogy a legkorszerűbb, így számukra is vonzó eszközzel szívesebben vetnek egy
pillantást a “múltnak kútjába.” Nem törekedhettem tartalmi szempontból sem
teljességre (az egyes fejezetek így is többet tartalmaznak a szűken vett
középiskolás anyagnál), sem eredetiségre.
Az a nem titkolt célom, hogy tanítványaimmal együtt minél több iBookot
szerkesszünk. Ebben a könyvben is megjelenik néhány korábbi projekt
produktuma, illetve egy a diákok által szerkesztett fejezet mintaoldala.
Biztos vagyok abban, hogy a magyar iskolák még nagyon távol vannak attól,
ami a nyugatabbra lévő intézményekben már megvalósult. (Az iBooks-
tankönyvek lefedik az Egyesült Államok középiskolai központi tantervének,
valamint az Egyesült Királyság General Certificate of Secondary Education
(GCSE) központi tantervének 100 százalékát.) De talán érdemes addig is
készülni.
Kaszás Erzsébet
i
• Előszó •
“Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?
Feneketlennek még akkor is és talán éppen akkor, ha kizárólag és egyedül az ember
az, akinek múltjáról kérdés és szó esik: ez a rejtélyes lény, aki a magunk természeti-
gyönyörűséges és természetfeletti-nyomorúságos létének tartálya, s akinek titka
érthető módon minden kérdésünk és szavunk alfája és ómegája, s minden szavunkat
hévvel és szorongással és minden kérdésünket izgatott sürgetéssel telíti. Mert éppen
ekkor történik az, hogy minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és
tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberinek, történetének, művelődésének kezdeti
alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily
kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak
vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy "újra és tovább", mert kutató
buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz: látszatmegállókat és úti
célokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb múltszakaszok tárulnak föl,
ahogy a partjáró bolygása sem ér soha véget, mert minden egyes megmászott
agyagos fövenykulissza mögött új távolságok csábítanak új hegyfokok felé.”
(Thomas Mann: József és testvérei)

3. BEVEZETÉS
Feladatok

4. Forrás: Dr. Osztovits Szabolcs
Görög eredetű szó, jelentése: mese, monda
Marxista megközelítésben:
A társadalmi fejlődés kezdeteire jellemző naiv
társadalmi tudatforma, lényegében a primitív
ember számára érthetetlen és ezért félelmetes
természeti és társadalmi erők fantasztikus,
egyben pedig öntudatlanul is művészi kifejezése
és feldolgozása a nép képzeletében.
Poétikai megközelítésben:
A legrégebbi történéses műfaj, keletkezése
megelőzte a két történéses műnemnek, az
epikának és a drámának a szétválását. A mítosz
szót Platón is csupán poétikai szempontból
használja, tartalmi megkötés nélkül, minden
történet az.
Mítosz: vallás és rítus kapcsolata:
A XVIII. századtól kezdve elterjedt felfogás, hogy
a mítosz istenek életét, tetteit feldolgozó alkotás.
Szoros összefüggésben áll a vallással és a rítussal
kialakulásakor. A műfajban együtt van jelen
vallás, tudomány, művészet, esztétikum.
Mitológia
1. a mítoszok rendszere
2. mítosz-tudomány
3
A mítosz fogalma

5. Mítosz és lélektan:
Mi tartja életben a mítoszokat?
A mítosz kollektív érvényű
világmagyarázat. Az ember
alapkérdéseire (honnan
jöttünk? kik vagyunk?) adja
meg a választ. Azaz a mítosz
révén az egyes ember, de az
egész közösség, etnikum is saját
identitását (=azonosságtudat)
határozza meg.
“Noha az észelvű támadások
hamisnak mondják, s így
történetileg érvénytelenítik a
mítoszt, lélektani erejével
szemben tehetetlenek.”
Mítosz és nemzeti identitás:
Minden nemzetnek, etnikumnak kellett, hogy legyen mítosza, de
nem minden nemzetnek maradt fönn. Az újkori
gondolkodástörténetben a nemzetté válással kapcsolatban merült
fel az eredetmondával, a mítosszal kapcsolatos igény.
Közép-, Közép-Kelet-, Kelet- és Észak-Európában ez a folyamat a
XVIII. század második felétől a XIX. század ’70-es éveiig tart.
Finnországban Elias Lönnrot gyűjti össze a finn eredeteposzt, a
Kalevalát (1840-es években). Magyarországon a sokféle kísérlet és
törekvés közül Arany Jánosé emelkedik ki. Elméleti munkája Naiv
eposzunkról című tanulmánya. Művészeti szinten a Csaba-trilógia.
Ennek legősibb része a Buda halálában található Rege a
csodaszarvasról. Arany törekvése sikertelen. A rekonstrukció nehéz
a történelmi- és földrajzi okok miatt (hosszú népvándorlás, más
népekkel keveredés, kereszténység; fekvése). A nemzetállam
létrejött a nemzeti mítosz eszmei segítsége nélkül is.
Mítosz és mélylélektan:
A mítosz újrafelfedezése a XX. század elején az úgynevezett
mélylélektani vagy pszichoanalitikus iskola nevéhez fűződik.
Freud a tudatalatti jelenségek és komplexusok leírásához és
értelmezéséhez a mítoszból veszi a példát és elnevezést (Oidipusz-
komplexus).
Jung: A mítosz az emberiség
kollektív tudatalattija,
archetipikus emberi
magatartásformák, gesztusok
összessége.
Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő
/ Mózes, a törvényalkotó című
tanulmánya. Szondi az emberiség
történetét a Káinok és Mózesek
reménytelen csatájának látja.
Halvány bizakodásra a gyilkosból
törvényhozóvá emelkedő Mózes
alakja adhat.
4
Knaur: Káin és Ábel

6. 5
VilágvallásokProjektek
Mitológiai tárgyú
- Rádiós műsor
(3-5 perces)
- Újság (4 oldal)
- Prezentáció
- Társasjáték, kártya
Készülj fel 5 perces
kiselőadásra!
A téma: A világ
teremtése valamely nép
mitológiája szerint
(pl. japán, kínai, azték,
indián, germán, szláv,
finn, skandináv, balti,
egyiptomi,
mezopotámiai, indiai
mitológia)

7. 6

8. Stonehange
Delphoi
7
Teotihuacán
Machu Picchu Mekka
Lalibela

9. Jeruzsálem
Tadzs Mahal
8
Bodh-Gaja
Váránaszi
Olümposz

10. 9
Tanulói munkák
Videó
Közvéleménykutatás
EGYIPTOMI TEREMTÉSTÖRTÉNET
A teremtés
Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem
holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is
dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő
mélyén. Nun volt az őselem, az ősvíz formájában létező
istenlény. Az ő alkotórészeiből keletkezett a mindenség.
Az ősvíz tükrét sűrű sötétség borította, mert a fény
szent forrása is Nun keblében pihent. És az istenek
létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a
napvilágot. Az ősvíz színén zsenge csíra bukkant elő, és
hamarosan kecses, sok színben pompázó lótuszvirággá
nőtt. A virág áttetsző, zárt kelyhéből sejtelmes fény
derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő
gyermek bújt ki belőle. Nun életre keltette
Nefertumot, a napgyermeket. Nefertum felnyitotta
szemét, a sötétség eloszlott, s a világot beragyogta az
éltető fény.
A virágbölcsőjéből kiemelkedő napgyermek
körültekintett, s a végtelen vízen egy cseppnyi hely sem
akadt, ahol lábát megvethette volna. Ekkor a mélyből
előhívta az őshalmot. Kilépett a szilárd talajra, és
megteremtette Maátot, a mindenség törvényét, az
igazság istennőjét, a holtak szívének túlvilági bíráját.
A napisten megpillantott egy karcsú, négyszögletes
kőoszlopot, a Benbent, az obeliszk ősmintáját. (Ennek
helyén épült később a napisten városa, görögül
Héliopolisz. Felkapaszkodott a csúcsára, körülnézett, és
látta, hogy egyedül van. Heper, a felkelő nap ekkor
bűvös hatást gyakorolt tulajdon szívére, és létrehozta
Sut, a lég istenét, és Tefnutot, a nedvesség istennőjét.
Su és Tefnut szerelméből született Geb, a föld és Nut,
a mennybolt. Geb és Nut hosszú időn át szorosan
egymáshoz simulva éltek, de egy napon atyjuk
elválasztotta őket. Su megragadta Geb asszonyát, és
felemelte a végtelen magasságba, hogy megalkossa
belőle az ég boltozatját. Nut hatalmas ívben hajolt Geb
fájdalomtól görcsbe merevedett teste fölé;; talpa a
keleti horizontot érintette, kezével a nyugati láthatárra
támaszkodott. Nut a földre tekintett a roppant
magasságból, és szédülés fogta el. Panaszaira a lég
istene, Su megtámasztotta Nut vállát és derekát, hasát
meg csillagokkal ékesítette;; e naptól fogva Nut
istenasszony uralkodott a mérhetetlen égbolton, férje,
Geb pedig a föld hatalmas istene lett.
Ré, a nap két óriási bárkát készített magának. Az
egyiken nappal járta be az ég tündökletes tájait, a
másikon éjjelente vágott neki föld alatti útjának. És
hajnalra újra elérte a napkeleti Benben követ. Minden
reggel ragyogó ifjúként indult mennyei útjára - ekkor
Hepernek, keletkezőnek hívták -, delelőre már érett
férfiként érkezett a mennybolt közepére - ekkor Rének
nevezték -, estére mint Atum törődött, fáradt
aggastyánként szállt az éji bárkába, és másnap ismét
megifjodva kezdte meg nehéz útját. Az égi bárka orrán
a haragos Széth őrködött, a vörös isten, és rettentő
fegyverével tartotta távol a napisten ellenségeit.
A földi férfiak és asszonyok Ré földre hulló könnyeiből
születtek.
Mielőtt az emberek
benépesítették volna Alsó-
és Felső-Egyiptom
területét, Ré megalkotta a
növényeket, az állatokat és
a vizekben nyüzsgő
szörnyeket.
Ré egykor az emberek és
az istenek ura volt. A
napisten körül gyülekeztek
a leghatalmasabbak;; kilenc
isten alkotta az istenek
testületét: Ré;; Su és
Tefnut;; a gyermekeik, Geb
és Nut;; Széth és Neftisz;;
Az ÉMANO Magazin KÜLÖNKIADÁSA
Kovács Alexandra, Schatz Annamária, Suba Nikoletta, Szentes Orsolya, Zsemberi Orsolya
Híres emberek mitológiai szerepben
A képen Sean Bean látható mint Odüsszeusz a
Trója című filmben.
A görög hősök egyik legnagyobbja, Ithaka királya. Neve
haragvót jelent. Helené elrablása után követségben járt
Priamosznál, hogy visszakövetelje a nőt, de útja
sikertelennek bizonyult. Sok háborúban, többek között a
trójaiban is nagy szolgálatot tett bölcsességével és
diplomáciai érzékével. Az ő ötlete volt a faló is, melynek segítségével a spártaiak végül bevették Tróját. A modern
irodalomban többek között James Joyce: Ulysses című regénye idézi fel Odüsszeusz hősies sorsát.
A képen Eric Bana látható mint Hektór a Trója című filmben.
Trójai hős, Priamosz király és Hekabé fia. Ő vezette a trójai sereget.
Bátorság, harci erő és nemesség dolgában az ellentáborból csak Akhilleuszt
lehetett hozzá mérni. Kettejük párbajában Akhilleusz lándzsájával megölte
Hektórt. A halottat harci szekeréhez kötözve a porban vonszolta, de
Priamosz király kérésére kiadta Hektór testét, és beleegyezett a tizenkét
napos fegyverszünetbe. Homérosz Iliászának egyik legmegindítóbb jelenete,
amikor Hektór elbúcsúzik feleségétől és kisfiától.
A képen Brad Pitt látható, mint Akhilleusz a Trója című
filmben.
Péleusz phthiai király és Thetisz istennő fia. Anyja a sarka kivételével egész testét sebezhetetlenné tette. Testi
erő, férfias szépség, harci ügyesség és lelki nemesség dolgában mindenkit felülmúlt, és szinte babonás rettegést
keltett az ellenség soraiban. A trójai háború tízedik évében a sereg vezére, Agamemnón, aki harci sikerei miatt
féltékeny volt rá, súlyosan megsértette, mire ő visszavonult a hadakozástól. Mindeközben
unokafivére, Patroklosz Akhilleusz fegyverzetében harcolt és halt meg a csatában. Ezután
Héphaisztosz isten új fegyverzetet készített neki, és párviadalban
legyőzte Hektórt, a trójaiak vezérét, Párisz fivérét. Priamosz éjnek idején
felkereste, hogy fia holttestét kikérje tőle, melynek Akhilleusz eleget is
tett. Apollón istennel is szembeszállt, aki útját állta Trója kapujában, mire
a haragvó isten úgy irányította Parisz nyilát, hogy az a hőst sarkán találta.
Testét máglyán temették el, Patrokloszéval együtt. A Trója feletti végső
győzelem kiemelkedő figurája végül Akhilleusz fia, Neoptolemosz lett.
Istenek összehasonlítása
Ré
Egyiptom
- Napisten;; teremtőisten;; istenek,
emberek, állatok, növények éltetője
- Vizek mélyéből kiemelkedett egy
sárból és homokból formálódó kissziget.
Ezen a szigeten előemelkedett egy
tojás és abból pattant ki Ré.
- Általában emberalakban, fején
ureuszkígyós napkoronggal, illetve
gyakran sólyomfejű emberalakban
napkorongot viselve ábrázolják.
- Amantiban a földalatti birodalomban
él.
- 3 gyermeke van: Geb, Nut, Su
- Legfőbb kultuszhelyei: Héliupolisz és
az V. dinasztia napszentélyei mellett az
ország számos városában épültek
templomai.
- Olykor Amonnak is hívják.
Zeusz
Görögország
- Viharisten;; törvények és az eskü
istene;; viharok és a villámok ura.
- Kronosz titán és Rheia titanisz fia
- Legtöbbször trónszékén ülve,
villámaival, jogarával és sasával
ábrázolják. Szakállas férfiként tűnik fel
majdnem mindenhol.
- Az Olümposzon él az istenek között.
- Úgy tartják számon, hogy közel 150
gyermeke volt.
- A világ 7 csodája közül a 3. volt
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra.
- Más neve: Zeusz Kronion.
RÁDIÓS MŰSOR
Állatok a mitológiában

11. A mítoszok típusai a témájuk szerint
A kozmosz létrejöttét elbeszélő szövegek
(kozmogónikus mítoszok)
Istenek születését, életét és cselekedeteit
elbeszélő szövegek (theogónikus mítoszok)
Az ember létrejöttét elbeszélő szövegek
(antropogónikus mítoszok)
A teremtést követő kezdeteket elbeszélő szövegek
(archeogónikus mítoszok)
A kezdeti idők teljes katasztrófáját és átalakulását
elbeszélő szövegek (transzformációs mítoszok)
Az utolsó idők történéseit elbeszélő szövegek
(eszkatológikus mítoszok)
TIPOLÓGIA

12. On (Heliopolisz)
kozmogóniájában az
őstengerből (Nun) a maga
erejéből keletkezett Atum
saját magvát lenyelve és
kihordva, levegőt és
nedvességet hozott létre.
Ez az istenpár alkotta meg
az eget és a földet.
A memphiszi
kozmogónia szerint Ptah
isten szívvel és nyelvvel adott életet az
isteneknek. Az első embereket Hnum isten
fazekaskorongon formálta meg agyagból.
A teremtés mezopotámiai felfogása szerint az
istenek léteztek először, ők hozták létre a világot
és benne az embert. Ugyanakkor a világ és az
ember teremtéséről Mezopotámiában is több
párhuzamosan fejlődő mítosz élt. A leghíresebb
mezopotámiai kozmogóniai eposz, az Enúma elis
szerint az őskáoszból létrejövő istenek (Tiámat és
Abzu) istenek újabb és újabb nemzedékeit
nemzik, majd az idősebb és fiatalabb istenek
között háború tör ki (teomakhia). A fiatalabb
istenek Mardukot állítják bajnokul, és legyőzik az
idősebbeket. A világ teremtése Tiámat testének
részeiből történik meg. Az ember teremtését több
eposz is leírja, az Enki és Ninmah eposzban
agyagból formázzák meg az embert, a Babilóni
Teremtés Eposzban Tiámat egyik kreatúrájának,
Qingunak a véréből, míg az Enúma elisben
Tiámat véréből teremtik az istenek az embert. A
mezopotámiai felfogás szerint az ember az
istenek szolgájaként lett megteremtve, hogy
elvégezzen bizonyos munkákat istenek helyett.
11
A kozmosz létrejöttét elbeszélő szövegek
(kozmogónikus mítoszok)
Forrás:
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?
option=com_tanelem&id_tanelem=193&tip=0
Atum
Marduk
1. Bibliai teremtéstörténet
2. Mezopotámiai
teremtéstörténet
3. Iszlám teremtéstörténet
4. Egyiptomi
teremtéstörténet
5. Indiai teremtéstörténet
6. Tibeti teremtéstörténet
7. Japán teremtéstörténet
8. Kínai teremtéstörténet
9. Laoszi teremtéstörténet
10. Maja teremtéstörténet
11. Azték teremtéstörténet
12. Afrikai
teremtéstörténet
13. Germán
teremtéstörténet
14. Görög teremtéstörténet

13. Semmiből teremtés (creatio ex nihilo)
A teremtéstörténeteknek ebben a változatában a teremtéshez a
teremtő istenség nem használ fel anyagot, hanem szavával vagy
akaratával teremti azt meg. Ilyen a Biblia vagy a Korán
teremtéstörténete, amelyben Isten nem teremtett lény, hanem
öröktől fogva létező, kimondott szavával teremti a világot, és az
embert.
Anyagból teremtés (creatio ex materia):
A teremtéstörténetek másik csoportjában valamilyen zabolátlan
ősanyag / őselem átformálásával, megszelídítésével, legyőzésével
teremt az istenség a káoszból kozmoszt (egyiptomi, mezopotámiai,
föníciai, etc. keletkezésmítoszok). Ez utóbbi esetben a dolgok
létüket egyedül a teremtő istenségnek köszönhetik, de létük
eredetét tekintve maguk az istenek is függenek az ősanyagtól,
amely minden létező alapját képezi, s amelyből az első istenek is
születtek (theogónia).
Gnosztikus mítosz: A gnoszticizmus a hellenizmus talaján
keletkezett vallási-filozófiai irányzat, amely - később eretnekségnek
bélyegezve - a kereszténységen belül is megjelent. A gnoszticizmus
egyik fő kérdése volt, hogy honnan van a világban tapasztalható
rossz. Válaszként a gnosztikus tanítás szerint a világban két
principium létezik, a jó alapelve (isten) és a rossz alapelve (anyag).
Mivel a jó isten nem foglalkozhat a rossz anyaggal, azt nem is
teremthette, tehát az anyagnak öröktől valónak kell lennie. A
látható világot ebből az örök anyagból az isten akarata ellenére a
démiurgosz (alkotó) hozta létre, így a teremtett világ - a
kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám tanításával ellentétben -
nem tökéletes és nem jó, a benne található rossz azonban nem isten
műve.
Acoma indiánok, Új Mexikó
Uchtsiti (hiánytalan) vért permetezett a semmibe, és ebből lett a
föld. Két asszonyt teremtett, kosarat adva nekik tele magokkal és
állatfigurákkal, hogy benépesítsék a földet.
https://www.youtube.com/watch?v=P4PQ0mYVPRo
Teremtés a Korán szerint
Isten teremtett mindent, azonban bizonyos sorrendben (pl.
általában elfogadott, hogy a toll volt az első, amit Isten
megteremtett), hat nap alatt. A nap szó (jaum) azonban a Koránban
különböző időegységeket takar. Ezért a modern muszlim
teológiában e hatos egység inkább hat időszaknak felel meg
(leginkább, hogy a modern tudománnyal igyekezzenek a Koránt
összeegyeztetni), míg a korai teológiában ezek általában
megmaradtak az emberi egység szerinti napoknak. Megjegyzendő,
hogy a Koránban a teremtés és a teremtett dolgok „jelek" az
emberek számára (45:3 - „Az egekben és a földekben jelek vannak a
hívők számára.") Ugyancsak fontos, hogy a muszlimok szerint a
Teremtés nem befejezett: a teremtés minden egyes születéssel
folytatódik.
12

14. A görög vallásnak nincs szent könyve. A nagy
irodalmi alkotásokból ismerhetjük meg:
Homérosz, Hésziodosz és Hérodotosz
műveiből. Hésziodosz: Theogónia című
műve: az istenek és a világ születésének mítosza.
Szerinte minden – a világ és az istenek – az
Őskáoszból jött létre. Belőle születtek a Föld
(Gaia) meg az Ég (Uranosz). Házasságukból
származtak a Titánok. Uranosz gyűlölte őket,
akik közül Kronosz szembefordult apjával és
legyőzte őt. Ezután feleségül vette Reát. Ő
gyermekük Zeusz, aki felnőve atyja és testvérei
ellen fordult és legyőzte őket. Ettől kezdve lett a
főisten, az istenek atyja.
Az ember eredetéről különféleképpen vélekedtek
a görögmítoszok: - Zeusz teremtette; - Gaia hozta
létre; - Prométeusz alkotta agyagból és vízből.
13
Istenek születését, életét és cselekedeteit
elbeszélő szövegek (theogónikus mítoszok)
Navahok Észak-Amerika
Kezdetben különböző színek
lengedeztek a levegőben és
megteremtődött a Legfelsőbb
Szent Szél. Ő alkotta meg ködből
az elsőférfit és nőt, akiknek szülei
a pirkadat (apa) és az alkonyat
(anya). A többi élő és élettelen
Michael Volgemut
(1434-1519)
illusztrációja
Nürnbergi Krónika,
1493

15. Gudatrigakwitl (a főisten)
nem használt sem homokot,
sem földet, sem botot, hogy
az embert megteremtse,
pusztán gondolta és lett.
(Wiyot, Észak-Kalifornia)
Isten újra szólt:
"Teremtsünk embert
képmásunkra,
magunkhoz
hasonlóvá. Ők
uralkodjanak a tenger
halai, az ég madarai, a
háziállatok, a mezei
vadak és az összes
csúszómászó fölött,
amely a földön
mozog." Isten
megteremtette az
embert, saját
képmására, az Isten
képmására teremtette
őt, férfinek és nőnek
teremtette őket. (Ter 1,
26-27)
14
Az ember létrejöttét elbeszélő szövegek
(antropogónikus mítoszok)
Az ember eredetéről, teremtéséről
szólnak az antropogónikus
mítoszok, amelyek néha az ember
egyes szerveinek eredetét beszélik el.
Többségükre jellemző, hogy
kezdetben minden emberi külsejű:
minden lényt, állatot, tárgyat és
jelenséget - a Napot, a Holdat, a
csillagokat, a törzs lakóhelyét, sőt az
egész világegyetemet is - gyakran
úgy írják le, mint amely az "első
ember" testrészeiből keletkezett.

16. A Paradicsom
Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és
oda helyezte az embert (Ádámot), akit teremtett.
És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott,
ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas;
azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén,
meg a jó és a rossz tudásnak a fáját. Egy Édenben
eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra
szakadt. Az egyiknek a neve: Pison; ez átfolyik
Havilia egész földjén, ahol arany található. Ennek
az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium
és onixkő is. A második folyó neve: Gichon, ez
öntözi Kus egész földjét. A harmadik folyó neve:
Tigris, ez Asszúrtól keletre folyik. A negyedik
folyó az Eufrátesz.
Az Úristen vette az embert, és Éden kertjébe
helyezte, hogy művelje a és őrizze. Az Úristen
parancsot adott az embernek: "A kert minden
fájáról ehetsz. De a jó és a rossz tudás fájáról ne
egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz."
Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek
egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki
hasonló hozzá." Az Úristen megteremtette még a
földből a mező minden állatát s az ég minden
madarát. Az
emberhez vezette
őket, hogy lássa,
milyen nevet ad
nekik. Az lett a
nevük, amit az
ember adott nekik.
Az ember tehát
minden állatnak, az
ég minden
madarának és a mező minden vadjának nevet
adott. De a maga számára az ember nem talált
segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az
Úristen álmot bocsátott az emberre, s amikor
elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét
hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből
kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt és az
emberhez vezette. Az ember így szólt: "Ez már
csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a
neve, mivel a férfiból lett." Ezért a férfi elhagyja
apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s
kettő egy test lesz. Mind az ember, mind az
asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek
egymás előtt.
Az Édenkert vagy Paradicsom
(más nevein Éden,
Paradicsomkert, héber nyelven:
gan'éden) azon vidék neve, ahol
a héber Biblia (Ószövetség)
elbeszélése szerint az első
emberpár, Ádám és Éva lakott a
bűnbeesés előtt. A bibliai
elbeszélés alapján tágabb
értelemben az emberiség
elképzelt ősi aranykorát, illetve
az embert körülvevő érintetlen
természetet is szokás
paradicsomi állapotként
jellemezni.
15
A teremtést követő kezdeteket elbeszélő
szövegek (archeogónikus mítoszok)

17. A bűnbeesés
A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen
teremtett. Ezt mondta az asszonynak: "Valóban mondta Isten, hogy
nem ehettek a kert valamennyi fájáról?" Az asszony így válaszolt a
kígyónak: "A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. Isten csak a kert
közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne
érintsétek, nehogy meghaljatok." Erre a kígyó így beszélt az
asszonyhoz: "Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja,
hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek,
mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat." Az asszony látta,
hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás
megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének,
aki vele volt, és az is evett belőle. Erre felnyílt a szemük,
észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és
kötényt csináltak maguknak.
Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a
kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a
kert fái között. De az Úristen hívta az embert, és így szólt hozzá:
"Hol vagy?" Ó így válaszolt: "Hallottam lépteidet a kertben, s
féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem." De ő így szólt: "Ki
adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről
megtiltottam, hogy egyél?" Az ember így válaszolt: "Az asszony
adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem." Az Úristen
megkérdezte az asszonyt: "Mit tettél?" Az asszony így felelt: "A
kígyó vezetett félre, azért ettem."
Az Úristen így szólt a kígyóhoz: "Mivel ezt tetted, átkozott leszel
minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol és a
föld porát eszed életed minden napján. Ellenkezést vetek közéd és
az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja
fejedet, te meg sarkát veszed célba."
Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait.
Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed
után, ő azonban uralkodni fog rajtad."
Az embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és
ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott
lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed
minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét
kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem
térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és porba térsz vissza. Az
ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja. Az
Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének s
felöltöztette őket. Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan
lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja
kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké
éljen!"
16

18. Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a
földet, amelyből lett. Amikor az embert elűzte, az Éden kertjétől
keletre, oda- állította a kerubokat és a fenyegető tüzes kardot, hogy
őrizzék az élet fájához vezető utat.
17
A bűnbeesés

19. 18
A kezdeti idők teljes katasztrófáját és átalakulását elbeszélő
szövegek (transzformációs mítoszok)
Gilgames eposz
Összegyűltek az istenek és
elhatározták, hogy vízözönt
bocsátanak a bűnös világra. Ott
volt Anu, az istenek atyja, Enlil,
az istenek királya, követük,
Nimurta, a háború istene és
Ennugi, az alvilág fejedelme. De
ott volt a fényes szemű Ea is, a
bölcsesség istene, aki szerette
az embereket és ő elárulta a
jámbor Utnapištinek, hogy mit
terveznek az istenek.– Ubara-
Tutu fia – mondta Utnapištinek az
isten –, rombold le házadat és építs bárkát helyette, ne
törődj vagyonoddal, örülj, ha életedet megmentheted. De a
bárkába vigyél magaddal mindenféle élőlényt!
Zsidó vízözön mítosz
Az Úr így szólt Noéhoz:
"Szállj be egész családoddal
a bárkába, mert csak téged
találtalak igaznak színem
előtt azegész
nemzedékben. Minden tiszta
állatból vigyél hetet-hetet,
hímet és nőstényt, a
tisztátalanokból pedig, hímet
és nőstényt. (A madarakból is hetet-hetet, hímet és
nőstényt), hogy ivadékuk az egész földön életben. Mert
még hét nap, és akkor negyven nap és negyven éjjel
esőt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színéről minden
lényt, amit alkottam." Noé úgy tett, ahogy az Úr
megparancsolta neki. Noé 600 esztendős volt, amikor a
vízözön rátört a földre. Noé a vízözön előtt beszállt a
bárkába: vele együtt fiai, felesége és fiainak
feleségei. (A tiszta és tisztátalan állatok, a madarak és a
földön élő állatok közül kettő-kettő, egy hím és egy
nőstény ment Noéval a bárkába, ahogy Isten
megparancsolta.) 1Hét nap elteltével a vízözön rátört a
földre. Noé 600. évében, a második hónap napján, ezen
a napon megnyíltak a nagy mélységek forrásai és
megeredtek az ég csatornái. Az eső negyven nap és
negyven éjjel zuhogott a földre.
Görög vízözön mítosz
A Föld az olymposi istenek
ellen lázadó gigászok véréből
sarjasztotta az első
embereket. Ez a fajta is
istentelen és erőszakos volt,
akárcsak maguk a gigászok,
meglátszott rajtuk, hogy vérből
sarjadtak. Látta bűneiket Zeus
az Olymposról, szörnyű haragjában összehívta az
istenek gyűlését és kihirdette köztük, hogy elpusztítja
az embereket. Voltak, akik helyeselték Zeus szavait s
még ösztökélték is haragját, mégis sajnálták az emberi
nem teljes pusztulását, és aggódva kérdezték : mivé
lesz a föld, ha magára marad, s ki fog az ő oltáraikra
tömjént hozni? Vagy a pusztító vadaknak akarja átadni
az egész földkerekséget? De az istenek királya
leintette az aggodalmaskodó kérdéseket avval, hogy
már az ő gondja a többi, és új sarjadékot ígért,
csodálatos eredetből, mely már nem lesz hasonló az
első emberek fajtájához. S már-már el is szórta volna
villámait a földre, de félt, hogy annyi tűztől még a szent
aether is lángra kap, és a hatalmas világtengely elég.
Eszébe jutott a végzet szava is, hogy eljő majd az idő,
mikor a tenger, mikor a föld és az ég királyi palotája
tüzet fog és lobogva ég, és a világ mesteri építménye
leroskad. Félreteszi a kyklópsok kezétől készített
fegyvereket és a büntetés ellenkező nemét választja,
azt, hogy minden világtáj felől esőt bocsátva alá, a
halandó fajtát a hullámokba fojtja.

20. Keresztény: János jelenései
Amikor feltörte a
hatodik pecsétet,
láttam, hogy
nagy földrengés
támadt. A Nap
olyan fekete lett,
mint a szőrzsák,
a Hold pedig olyan, mint a vér. Az ég
csillagai a földre hullottak, mint amikor
a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős
szél rázza. Az ég összehúzódott, mint egy
felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy
és sziget elmozdult a helyéről. A föld
királyai, nagyjai és vezérei, a gazdagok
és a hatalmasok, mindenki, rabszolga és
szabad elrejtőzött a barlangokban és a
sziklák közt. És így szóltak a hegyekhez
és a sziklákhoz: "Szakadjatok ránk, s
rejtsetek el bennünket a trónon ülő és a
Bárány haragja elől! Eljött haragjuk
nagy napja, ugyan ki állhat meg előttük?
(Jel 6, 12-17)
A világvégét jósolják
meg azok a történetek,
amelyeket az ógörög
eschatos – utolsó –
szóval eschatologikus
mítoszoknak nevez a
mitológia.
A hindu mitológiában a
világmindenség akkor
pusztul el, amikor
Brahma elszenderedik, s
beköszönt számára az
éjszaka. Amikor
megvirrad, újra
megteremti a világot.
Az apokalipszis, a végső
világkatasztrófa
elképzelése már a
perzsákat is
foglalkoztatta.
19
Az utolsó idők történéseit elbeszélő
szövegek (eszkatologikus mítoszok)

21. Kínai
Skandináv
Kelta
Ősmagyar
Germán
Japán
Kelta
Skandináv
Szláv
Egyiptomi
Inka
NÉPEK MITOLÓGIÁJA

22. A skandináv mitológia az északi germán
népek, svédek, dánok, norvégok és izlandiak közös
kereszténység előtti hitvilága. Az ősi,
közös germán mitológia legjobban megőrződött
változata, amelyhez kapcsolódik az angolszász
mitológia.
Eredet
Teremtés:
Úgy tartják, hogy kezdetben nem volt más csak a
káosz, melyből szétvált két ország, Nilfheim, az
északi jégország, és Muspellheim, a déli tűzország.
A jég és a tűz érintkezéséből keletkezett az első
déróriás, a hímnős Ymir, aki képes volt saját
utódok létrehozására. Belőle keletkeztek
az óriások. Ymir táplálója a megolvadt jégből
keletkezett tehén, Audhumla volt. Az ő nyelve
nyalogatta ki a kősziklából a másik óriást, Burit,
későbbi gyermeke született, Bur. Ő egy óriáslányt
vett feleségül, majd három fia született,
először Odin, majd Vili és Vé. Ezek a fiúk megölték
az első déróriás Ymirt, és testéből megteremtették
a világot, a húsából jött létre a föld, csontjából
a hegyek, véréből a tenger, agyából a felhők,
hajából a fák, szemöldökéből pedig az emberek
lakta világ, azaz Midgard. Ezt követően a tűzország
szikráit feldobták az égre, és így keletkezett a Nap,
a Hold és acsillagok. A három fiúból lettek az első
Ász-istenek. A déróriások a vérből teremtett
tengerbe vesztek, és mindössze egy pár maradt
csak életben, akik a világ peremére, északra
menekültek, majd ott családot alapítottak. Amikor
a három isten egyszer a tengerparton sétált (más
változatokban Odin, Loki és Hönir), találtak két
fatörzset. Az egyikük életet lehelt beléjük, a
másikuk értelmet és mozgáskészséget adott nekik,
a harmadik pedig megalkotta az arcukat. Így
teremtették az első emberpárt, Askot és Emblát.
Az ő nevük jelentése „kőrisfa” és „kicsi szilfa”. Ezt
követően az istenek csak kevés figyelmet
fordítottak az emberekre, akik így lassan
benépesítették egész Midgardot.
Világkép
A germánok hite szerint az egész világ egy fa. Ez a
fa az írások szerint egy óriási kőrisfa, melynek
neve Yggdrasil, és ez az alvilágtól
egészen Asgardig, az istenek lakhelyéig, azaz a
mennyországig ér fel. Utóbbi a Bifröszt nevű
szivárványhídon átkelve közelíthető csak meg, itt
Tanulói projekt
Mintaoldal
21
Skandináv mitológia

23. található a Valhalla, azaz a hősök csarnoka, ahol a csatában elesett
harcosok lelkei gyűlnek össze, és készülnek a végső összecsapásra,
amely a Ragnarök alatt következik be. A Valhallában él Heidrun
kecske is, aki Odin harcosainak a mézsört adja, melyet a lakomákon
isznak. A világfa első gyökere vezet Niflheimbe, a holtak otthonába,
amelynek uralkodója Hél, Loki lánya, és a Prózai Edda szerint ez a
végső lakhelye az itt a Földön elhunytak többségének. A második
gyökér az óriások országába vezet, melyet jég és hó borít, ott van
a Mimir-forrás is, azaz a tudás forrása, melyből maga Odin is ivott.
Végül a harmadik gyökér
a Nornáklegokosabbjának, Urdnak forrásáig nyúlik. Ennél a
forrásánál az istenek mindennap találkoznak, hogy igazságot
osszanak. Valahol délen található Muspell, a tűzóriások birodalma.
Az alvilág és
a mennyország között
található Midgard, ahol az
emberek élnek. Midgardot és az
Utgardot körülöleli az óceán,
ahol Jormungand, a Midgard-
kígyó tanyázik. A fa legmagasabb
ágán egy arany kakas figyeli a
horizontot, hogy figyelmeztesse
az isteneket, ha ősi ellenségeik, az
óriások támadásra készülnének
ellenük. Asgard peremén
figyel Heimdall isten is,
akinek kürtje egy napon a végső
csatára hívja majd az Ász-isteneket azok ellen, akik vesztüket
akarják. Az olyan sárkányok (sárkánygyíkok), mint
például Nidhogg célja, hogy a világfát elpusztítsák, és ezért annak
gyökereit rágják, a Nornák ezt a szent forrásvízzel öntözik, hogy ki
ne.
Istenek
A skandináv mitológiában az isteneknek két fő klánja van.
Ászok: az istenek azon törzse, akik Asgardban élnek és főleg
háborúskodásban jeleskedtek.
Ász istenek:
Balder (szépség, ártatlanság), Bragi (költészet), Forseti (igazság,
jog), Frigg (szerelem, termékenység), Heimdall (fény), Hermond
(hírnök), a vak Hodr (sötétség, tél), Idun (örök fiatalság),
22
Odin

24. Loki (ármányosság, tűz), Magni és Modi (Thor fiai), a legbölcsebb
ász isten Mimir, Odin (költészet, bölcsesség), Sif (termékenység),
Sigyn (hűség, együttérzés), Skadi (vadászat), Thor (mennydörgés),
a félkarú Tyr (háború, igazság), Ullr (tél, párbaj), Vidar (csend,
bosszú), Vili és Ve a teremtő istenek.
Vánok: a Vanheimben élő istentörzs akiket a termékenység
isteneinek tartanak.
Ván istenek:
Freya (szerelem, termékenység), Frey (Nap, eső), Gejfon
(termékenység), Gullveig a boszorkány, a legbölcsebb ván isten
Kvasir, Njörd (szél, tenger, tűz).
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Skandin%C3%A1v_mitol%C3%B3gia
http://www.skandinav-mitologia.hu/
http://fantasyart.blog.hu/2009/04/08/skandinav_istenek
23
Yggdrasil
Három gyökér gyürkőzik
három irányba
Yggdraszill kőrise alól:
egyik Hél honára dől,
másik a déróriásokéra,
harmadik az emberfiakra.
Fentfogú, a mókus
fel-le futkos, iramlik
Yggdraszill kőrisfáján;
kihallja fentről
a sas kiáltozását,
közli Nídhögg-gel odalent.
.....
Négy szorgos szarvas
nyújtott nyakkal
farügyeket fal:
Dám és Deli,
Délceg és Dalia.
A kőris tövében
több féreg tanyázik,
mint a tudatlan majmok hinnék:
Házrontó és Méreglob,
Lopó és Lihegő,
mind Lágyfattyas fiai,
Fujtató és Fertelmes,
egyre-másra emésztik
a fa eleven hajtásait.
(Edda)

25. GÖRÖG MITOLÓGIA
Az ókori görög hitvilág, mitológia
politeista, tehát sokistenhitű volt. Három
fokozata van:
- teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas,
bagoly, bika, tehén, ló, galamb
- átmenet: félig állat, félig ember arcuk van
pl.: kentaur (ló és ember), minotaurusz
(bika és ember), szphinx (oroszlán és
ember), hárpia (ragadozó madár és ember),
- antropomorf: emberistenek, melyeknek
esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik
pl.: bagoly szemű Pallasz Athéné.
Az istenek világa tükörképe a földi
világnak. Úgy élnek, ahogy az emberek:
születnek, esznek (ételük az ambrózia),
isznak (italuk a nektár), harcolnak,
gyermekeik születnek, viszont sosem
halnak meg.
A görög mitologikus elképzelések
megegyeznek abban, hogy a világ az
istenek nászából jött létre. További fejlődése
és tökéletesedése az istenek egymással
folytatott harca árán valósult meg.
Forrás és további részletek:
http://www.thasos.hu/index.php?
option=com_content&view=article&id=237:goeroegmitologia-
vazlatok&catid=55:erdekessegek&Itemid=108
Az istenek
születése
https://www.youtube.com/
watch?v=K8ztMlmavBw
Az ember létrejötte
Az ember születéséről, létrejöttéről a görög mitológiában több elképzelés élt.
Az egyik szerint az emberek és és az istenek egy törzsből valók. Kronosz
idején volt az aranykor, az embereknek ekkor "csak jóban volt részük", Az aranykort
az ezüstkor, a rézkor, majd ezt a héroszok (félistenek) kora követte. Ezt az időt idézik
a trójai és thébai mondakör hősei és történetei. Az eszményített múlthoz képest a
mindenkori jelen a vaskor, melyből az ember nosztalgiával tekint az elveszett
aranykor (édenkert, paradicsom) felé.
A másik elképzelés szerint a Zeusz ellen támadó kígyólábú óriások (a
gigászok) kiömlő véréből sarjadtak az első emberek. Őket később özönvíz pusztította
el.
A Prométheusz-mítosz szerint az embereket a bölcs titán gyúrta sárból, s
az istenektől tüzet lopott nekik. Ezért Zeusz megbüntette őt, s az embereken is
bosszút állt: Pandora leemelte a sorscsapásokat őrző hombár fedelét.

26. Kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle vált ki
Erebosz, az alvilági sötétség és Nüx, a fekete éjszaka. Aztán
megszületett Gaia, a széles mellű Föld, a világmindenség
megingathatatlan alapja, s önmagából hívta létre Uranoszt, az Eget.
Akkor már megjelent a világban minden élet ősforrása, a szerelem. Az
ég a Föld után kívánkozott, s Gaia a százkezű Hekatonkheireket, az
egyszemű Küklopszokat és a Titánokat hozta a világra.
Ókeanosz volt a legidősebb a titánok közül, Kronosz a legfiatalabb.
(...) Ókeánosz felesége volt Thétüsz, Kronoszé pedig Rheia. (...)
De Gaia hiába szülte meg gyermekeit, Uranosz bilincsbe verte az
egyszemű és a százkezű óriásokat, és az Alvilág legsötétebb mélyére
taszította őket. (...) Végül is Gaia elkeseredetten fordult
gyermekeihez:
– Hallgassatok rám, gyermekeim, és álljatok bosszút kegyetlen
atyátokon!
Félelem fogta el a titánokat, egyik sem mert szólni, csak Kronosz, a
legfiatalabb vállalta, hogy eleget tesz anyja felszólításának, hiszen
Uranosz maga idézte fel maga ellen Gaia és gyermekei haragját. Éles
sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul súlyos sebet ejtett
Uranoszon. Az égnek a földre cseppenő véréből esztendőre
megszülettek a bosszúálló Erinnüszek, abból pedig, ami a tenger
habjaira hullott, Aphrodité, a szerelem szépséges istennője támadt
életre, s kagylóhéjban hajózott
Küthéra, majd innét Küprosz
szigetére.
Kronosznak és Rheiának három
leánya született, Hesztia,
Déméter és Héra, meg három
fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz.
De Kronosznak atyja, Uranosz
átka járt az eszében, amely
kimondta, hogy őt is saját
gyermeke fogja legyőzni. Ezért
gyermekeit, amint megszülettek, sorra lenyelte. Nem tudott ebbe
belenyugodni Rheia, s mikor legkisebb fiát, Zeuszt hozta világra,
elhatározta, hogy megmenti az életét. Követ pólyált be újszülött
gyermeke helyett, azt adta át Kronosznak, Kronosz le is nyelte. Zeuszt
pedig elrejtette Kréta szigetén, a Dikté-hegy barlangjában. (...)
Mert Zeuszra várt a legnagyobb hatalom, ő lett az istenek és emberek
atyja, miután felnőtt, és beteljesítette az átkot, amelyet Kronoszra
kimondott Uranosz. Ókeánosz leánya, Métisz, az ész istennője látta el
tanácsokkal, ő adta Zeusznak a varázsszert is, amellyel Kronoszt arra
kényszerítette, hogy visszaadja lenyelt gyermekeit. Azok sorra ki is
léptek a napfényre atyjuk gyomrából, de születésük rendjét
megfordítva: elsőnek a bepólyált kő, utolsónak Hesztia. Ezért Hesztia
25
A világ és az ember teremtése
A görög istenek
családfája

27. – a házi tűzhely istennője – a legidősebb és a legfiatalabb isten egy
személyben.
Így Zeusz, a legkisebb fiú visszahozta az életbe idősebb testvéreit, s
most már velük együtt küzdött meg Kronosszal a világ uralmáért.
Kronoszt támogatták a titánok, csak Ókeánosz állt félre a harctól, a
leánya, Sztüx pedig, az Alvilág folyója négy gyermekével, a
Győzelemmel, az Erővel, a Féltékenységgel és az Erőszakkal Zeuszt
segítette, ezért kapta jutalmul, hogy a legszentebb eskü az ő nevét
idézze.
Prométheusz, Iapetosz fia is Zeusz és a többi fiatal isten oldalára állt,
mert anyja, Themisz időben kioktatta. Hasznát vette Zeusz
Prométheusz bölcs tanácsainak. Felhozta a Tartaroszból a
Küklópszokat, akik akkor kovácsolták számára a villámot, Hádész
számára pedig a láthatatlanná tévő sisakot, Poszeidón számára a
háromágú szigonyt. Ilyen fegyverek segítségével győzték le Zeusz és
testvérei Kronoszt és a titánokat, majd maguk között osztották fel a
világot. Zeusznak jutott az ég, Poszeidónnak a tenger és Hádésznak a
föld mélyén az Alvilág. A titánokat pedig Zeusz letaszította a
Tartaroszba, és a Hekatonkheireket, a százkezű óriásokat rendelte az
26

28. őrizetükre. Utóbb Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a
Tartaroszból, de száműzte, és messze Nyugaton, a boldogok
szigetein, az üdvözült halottak fejedelmévé tette.
Akkoriban, amikor a titánok harca folyt, már tele volt a világ
istenekkel. És minden isten megszületése teljesebbé tette a világot
valamivel, ami addig hiányzott. (...)
Háromszáz évig szerették egymást Zeusz és Héra, amíg egymáséi
lehettek; az ő gyermekeik voltak Árész, a háború istene, Hébé, az
ifjúság istennője, valamint Eileithüa, aki az újszülötteket segítette a
világra. Héra hű feleség volt, s féltékenyen nézte, ha Zeusz más
istennőket vagy éppen földi halandó leányokat ajándékozott meg
szerelmével.
Anya nélkül született Zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz
Athéné, az okos szűz, a városok védője, minden szép mesterség
tudója és minden tudomány pártfogója. Apja fejéből pattant ki
teljes fegyverzetben, sugárzó szépségben, a Nap is megállította
gyors fogatát az égen, hogy megcsodálja, amikor megszületett. Az
Olümposz valamennyi istene örült neki, csak Héra nézte ezt is
féltékenyen, s eltökélte, ha Zeusz nélküle hozta világra leányát, ő is
fiat fog szülni apa nélkül. Hát úgy is tett, amint mondta; így
született Héphaisztosz, de olyan csúf volt, hogy maga Héra is
elborzadt látásán, s hogy ki ne nevessék a többi istenek, lehajította
az Olümposzról. Még szerencse, hogy a tengerbe esett, ahol a
Néreiszek – Thétisz és nővérei – szelíden karjaik közé fogták, és
felnevelték. Örökké sánta maradt, de a kovácsmesterséget
nagyszerűen értette, először a tenger mélyén, egy barlangban,
jótevői, a Néreiszek számára készített mindenféle drága ékszert,
majd visszatért az Olümposzra, itt állította fel ragyogó
kovácsműhelyét, és az isteneknek emelt fényes palotát. (...)
27
Nevezd meg az istenek görög
és római nevét, illetve
funkcióját!
Nevezd meg az istenek görög
és római nevét, illetve
funkcióját!

29. 28

30. Prométheusz Iapetosz és Klüméné fia, Atlasz,
Menoitiosz és Epimétheusz testvére. Ő volt a
legravaszabb a testvérei közül, és nem tisztelte az
isteneket. Prométheuszt és Epimétheuszt bízta meg
Zeusz azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek
benépesítik a földet. Epimétheusz teremtette az
állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására
az embert, de olyan sokáig foglalkozott vele, hogy
mire elkészült, Epimétheusz az összes előnyös
tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél.
Prométheusznak megesett a szíve esendő
teremtményein, és úgy döntött, ellopja nekik a tüzet,
ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az
ember az állatok fölé emelkedhessen. Felmászott az
Olümposzra, és tüzet lopott Héliosz (későbbi
mítoszok szerint Apollón) szekeréről, és egy
édeskömény-ágban (ami lassan ég) sikerült levinnie
a földre.
Hogy Zeuszt kiengesztelje, Prométheusz azt mondta
az embereknek, hogy mutassanak be áldozatot az
isteneknek, és erre a célra megölt egy bikát. Mikor
azonban az istenek megérezték a sülő hús illatát,
Prométheusz újra kicselezte őket: két tálra tette az
elkészült ételt, a húst elrejtette csontok és inak alá,
míg a csontok nagy részét zsírral takarta el, és
megkérte Zeuszt, válasszon közülük. Zeusz azt a
tálat választotta, amelyikről azt hitte, a zsír van rajta.
Mikor rájött a csalásra, éktelen haragra gerjedt, és
büntetést szánt nemcsak az embereknek, de a hazug
istennek is.
Hogy további bosszút álljon, Zeusz megteremtette az
emberiségnek Pandórát, az első asszonyt, aki az
összes bajt rászabadította az emberiségre. Magát
Prométheuszt azzal büntette, hogy a Kaukázus
hegyére vitte, és egy sziklához láncolta, ahol egy
Ethon nevű óriási sas mindennap a máját
marcangolta, ami másnap újra visszanőtt. Zeusz úgy
tervezte, ez harmincezer évig fog tartani, de harminc
évvel később Héraklész, miközben tizenkét feladata
közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a
Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és
kiszabadította Prométheuszt. Zeusz ezúttal nem
bánta, hogy Prométheusz megmenekült, mert a tett
dicsőséget hozott Héraklésznak, aki Zeusz fia volt.
Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra, bár
magával kellett hurcolnia a sziklát, amihez
hozzáláncolták.
Prométheuszt a tűz elhozatala és az
áldozatbemutatás gyakorlatának bevezetése miatt a
civilizáció atyjának tekintették. Prométheusz fia volt
Deukalión, az emberiség ősapja az özönvíz után.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Prom%C3%A9theusz
Prométheusz
29
Néhány mítosz

31. 30
Pandora
Pandora a görög mitológia szerint az első
nő volt, akit Zeusz teremtett, hogy
megbüntesse az emberiséget, amiért
Prométheusz ellopta nekik a tüzet. Magát
Prométheuszt azzal büntette, hogy egy
sziklához láncolta, ahol egy sas
lakmározott Prométheusz májából.
Pandorát Zeusz a többi isten segítségével
teremtette: Héphaisztosz formálta meg
agyagból az első asszonyt, Aphrodité adott
neki szépséget, Apollón zenei tehetséget és
a gyógyítás képességét. Hermész ezután
egy szelencét ajándékozott Pandorának.
Prométheusz, mielőtt a sziklához
láncolták, figyelmeztette testvérét,
Epimétheuszt, hogy ne fogadjon el
ajándékot az istenektől, Epimétheusz
azonban beleszeretett Pandorába.
Hermész elmondta neki, hogy Pandora
Zeusz ajándéka, és figyelmeztette, hogy
ne nyissa ki a szelencét, amelyet az
asszony hozott.
Ebben az időben az emberek még
paradicsomi állapotban éltek, semmiféle
baj nem gyötörte őket. Egy nap azonban
Pandora kíváncsiságból kinyitotta a
szelencét, amiből az emberiségre
szabadult az összes csapás (betegség,
bánat, szegénység, bűn, ínség, szenvedés,
keserűség, öregség, gond, irigység,
gonoszság) Pandora megijedt és gyorsan
lecsapta a szelence fedelét, amiben egyedül
a remény maradt benn. A világra
szenvedéssel teli időszak köszöntött, míg
Pandora újra ki nem nyitotta a dobozt,
hogy a remény is kiszabaduljon.
Epimétheusz és Pandora lánya volt Pürrha,
az emberiség ősanyja az özönvíz után.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pand
%C3%B3ra

32. 31
Ikarosz és
Daidalosz
Daidalosz mitikus görög képfaragó, kézműves,
művész. Az ókori hagyomány úgy tartja, hogy ő
találta fel a fafaragást, a fűrészt, a fejszét, a fúrót.
Ő faragott először lépő lábakkal, nyitott
szemekkel, elálló kezekkel emberi alakokat. A
szájhagyomány több istenszobrot Daidalosz
alkotásának tart.
A monda szerint Athénban született és itt találta
fel az asztalosmesterséget is. Unokaöccsét, Talószt
(aki a körző feltalálója volt), megölte, mivel az
veszélyeztette hírnevét. Az athéniak bosszújától
tartva Kréta szigetére menekült, ahol Minósz
királynak ajánlotta szolgálatait. A király felesége,
Pasziphaé akkoriban vétkes szerelemre gyulladt
egy bika iránt, akit a tengeristen Posszeidón
küldött hozzá, és megkérte Daidaloszt, hogy
készítsen számára fából egy belül üreges tehenet.
A királynő bűnös szerelméből megszületett a félig
ember, félig bika alakú Minótaurosz. A
szörnyeteget az emberek szeme elől a Labirintusba
rejtették, amelyet
Daidalosz épített. Ő tanácsolta Ariadnénak, hogy
miként mentse ki a labirintusból Thészeuszt, ezért
a király bezárta a mestert és fiát Ikaroszt az
útvesztőbe, és csak az őrök megvesztegetése árán
juthattak ki a szabadba.
Elhatározták, hogy madártollakból viasszal és
mézzel összeragasztott szárnyakkal átszelik a
tengert, és Szicíliába repülnek. Útközben azonban
Ikarosz túl közel került a Naphoz, és mivel annak
melege megolvasztotta a szárnyakat összetartó
viaszt, a fiú lezuhant és a tengerbe veszett.
Daidalosz előbb Kümébe, majd Sziciliába került,
ahol Kókalosz király szolgálatába állt. Bár a krétai
Minosz király üldözőbe vette, Daidalosz
megmenekült, mivel a királyt Kókalosz lányai
megölték. Ikarosz partra sodort holttestét
Héraklész találta meg, aki eltemette, Daidalosz
ezért hálából életnagyságú szobrot faragott róla.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Daidalosz

33. 32
A héraklészi mondakör áttekinthetőségét nehezíti,
hogy a történetek más napistenek és naphéroszok
mítoszaival keverednek. Valamennyi elbeszélés
megegyezik abban, hogy Héraklésznek égi atyja,
és földi anyja volt. Születését a napfelkeltéhez
hasonlítják, hiszen Zeusz isteni fénnyel árasztotta
el a thébai szülőszobát. Tettei már korán elárulják
isteni eredetét, de az igazi halhatatlanságot csak
akkor nyeri el, amikor teljesítette a tizenkét
hőstettet. A tizenkettes szám több szempontból is
érdekes. Héraklész hőstettei a Nap Állatövön
megtett útjának tizenkét állomását jelképezik.
Ezekhez a hőstettekhez az állatövi jegyek
védnökeitől, a tizenkét olümposzi istentől kapott
segítséget. Hálából ezért a segítségért, tizenkét
oltárt állított a tiszteletükre. Majd a tizenkét
próbatétel alapján újjászervezte az olimpiai
játékokat és az első versenyen mind a tizenkét
versenyszámban övé lett a győzelem.
Heraklész (lat: Hercules) Zeusz és Alkméné fia.
Zeusz úgy nemzette, hogy magára öltötte Alkméné
férjének, Amphitrüónak alakját. Héra egész
életében üldözte, már a csecsemőkorú Heraklészra
két kígyót küldött, aki azokat megölte.
Amphitrüón, ebből tudta meg, hogy Heraklész
isteni eredetű. Később Amphitrüón pásztornak
küldte Heraklész, mert az a lantjával fejbe vágta
mesterét, Linoszt, aki zenére tanította őt.
Fegyvere, furkósbotján kívül a Hermésztől kapott
kard, és az Apollóntól kapott nyíl volt.
Heraklésznak a megtisztulásért a következő
tizenkét feladatot kellett teljesítenie: meg kellett
ölnie a Nemeai oroszlánt a Lernai hidrát és az
erümanthoszi vadkant. Le kellett győznie az
emberhússal táplálkozó sztümphaloszi madarakat,
el kellett fognia a gyorslábú kerüneai szarvast, és a
Krétát pusztító bikát. Ki kellett tisztítania
Augeiasz istállóját; el kellett hoznia Diomédész
vad lovait, Gérüónész bíborszínű teheneit, a
Kerberoszt az Alvilágból, a heszperidák almáit, és
az amazonok királynőjének, Hippolütének az övét.
Forrás: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2004-
ev/03/20070307130512875000000163.htmlHéraklész
Hercules

34. 33
HÉRAKLÉSZ 1. MUNKÁJA: A NEMEAI
OROSZLÁN ELEJTÉSE
HÉRAKLÉSZ 2. MUNKÁJA: A LERNAI
HÜDRA ELPUSZTÍTÁSA
HÉRAKLÉSZ 3. MUNKÁJA: A
KERÜNIAI SZARVASÜNŐ
BEFOGÁSA
HÉRAKLÉSZ 4. MUNKÁJA: AZ
ERÜMANTHOSZI VADKAN ELFOGÁSA
Heraklész első munkája az Oroszlán csillagképhez
kapcsolható, hiszen több ókori városállamban az
Oroszlán hónappal kezdődött az év, másfelől Zeusz
az Oroszlán olümposzi ura, így az Oroszlán
csillagképet az ókori asztrológia is a Nap "házának"
tekintette. Mivel földi viszonylatban egy hónapig
tart, amíg a Nap áthalad egy-egy csillagképen,
Héraklész harminc napot adott magának a
feladatokra. Első feladata a nemeai oroszlán
legyőzése volt. Az állatot megnyúzta, és a bőrét
magára öltötte, így ő is sebezhetetlenné vált. A
történettel szólva: a Nemeai oroszlán, a bőre miatt
sebezhetetlen volt, ezért Heraklész úgy győzte le,
hogy fejbe vágta egy buzogánnyal, majd megfojtotta.
Az esemény arra utal, hogy a hősnek a mindenek
előtt testi erőre van szüksége, testileg kell
megerősödnie életének ebben a szakaszában. Csak
ezután kerülhet sor a szellemi töltekezésre, ami
viszont a megtisztulás (ennek megszerzése feltétele.
Mivel azonban a hős az öltözetétől a feladat
végeztével nem vált meg, ez azt fejezi ki, hogy igényt
tart Eurüsztheusz trónjára a földön, Zeuszéra az
égben. A buzogány hatalmi jelvény, Heraklész
küldetésének jelvénye, a földi és égi királyság
megjelenítője.
A sokfejű és kutyatestű Hüdrát először tüzes nyílzáporral
próbálta előcsalogatni az odújából, egy platánfa gyökerei
közül, amely az alvilág bejáratát jelképezte. Amikor a
Hüdra előbújt, Heraklésznak a lélegzetét visszafojtva
kellett harcolnia vele, mivel a szörny lehelete mérgező
volt. A buzogánnyal nem sokra ment, ezért karddal
kezdte a fejeket levagdosni, de minden levágott fej
helyébe kettő nőtt. A harc közben egy óriási rákkal is fel
kellett vennie a küzdelmet, ennek a páncélját összetörte.
Ezután fáklyával égette ki a Hüdra nyaksebeit, így
megtalálhatta, majd lecsaphatta a halhatatlan fejet is.
Később nyilait a kimúlt állat epéjébe mártotta, amely
halálos mérget tartalmazott.
A legismertebb elbeszélés szerint Héraklész
egy éven át hajszolta a szarvast, s mikor a
kimerült állat a Ládón folyóhoz ért, a hős
íjával célba vette és a kilőtt nyílvesszővel,
összetűzte a szarvas lábait. Végül az elfogott
állatot feláldozta Artemisznek. Egy másik
feltételezés szerint a hős egészen a Túlnan
határáig üldözte a szarvast, amikor Túlnan
isteneivel, Apollónnal és Artemisszel
találkozott. A rituális szarvas vadászat éppen
ezért, mindig a szellemi átváltozás, a
megtisztulás jelképe. Ilyen értelemben
szerepel Bartók Cantata profana című
nagyszerű művében is, továbbá a magyar
pásztorművészet faragott tárgyain is.
Héraklész útban Erümanthosz felé összetűzésbe
keveredett a kentaurokkal, akik rátámadtak,
miközben Phólosz kentaur vendégszeretetét élvezte.
A harcban halálra sebezte vendéglátóját, majdani
halálának okozóját Nesszoszt, illetve Kheirónt akit
érdemeiért Zeusz a csillagok közé emelt. Belőle lett a
kentaur csillagkép a Skorpió cikkelyében. A
kentaurokkal vívott győztes csata után, Heraklész
egyenesen az Erümanthosz hegységbe ment, ahol
elejtette a vadkant, majd Mükénébe Eurüszteuszhoz
vitte, aki a hőstől való félelmében egy bronzkorsóba
bújt el.

35. 34
HÉRAKLÉSZ 5. MUNKÁJA: AUGEIÁSZ
ISTÁLLÓINAK A KITAKARÍTÁSA
HÉRAKLÉSZ 6. MUNKÁJA: A
SZTÜMPHALOSZI MADARAK ELŰZÉSE
HÉRAKLÉSZ 7. MUNKÁJA: A
KRÉTAI BIKA MEGFÉKEZÉSE
HÉRAKLÉSZ 8. MUNKÁJA:
DIOMÉDÉSZ LOVAINAK BETÖRÉSE
Héraklész megállapodott Augeiásszal, hogy
a sötétség beállta előtt a nyájak egy részéért,
és a királylány kezéért elvégzi a munkát.
Ekkor Héraklészre támad Augeiász egyik
bikája Phaethón. Heraklész leterítette a
bikát, majd lerombolta az istálló falait, és
odaterelvén két közeli folyót, kisöpörte az
istállóból a trágyát.
A hérosznak a sztümphaloszi mocsarakat
kellett megtisztítania az emberevő
rézmadaraktól. Héraklész alaposan
megtizedelte őket, maradékuk Arész Fekete-
tengeri szigetére költözött.
A bika, melyet Héraklésznek
Mükénébe kellett vonszolnia, Mínosz
király tulajdona volt. A királynak fel
kellett volna áldoznia a bikát
Poszeidonnak, de mivel sajnálta
elpusztítani, Poszeidon
megharagudott és megvadította a
bikát. Héraklész persze megfékezte
és Mükénébe vonszolta.
Eurüsztheusz nyolcadik parancsa az volt,
hogy a hős hozza el élve Diomédész trák
király négy emberevő lovát.
Mielőtt odaérne, megmenti Admétosz
király nejét a haláltól, Thrákiában pedig
úgy teljesíti a kitűzött feladatot, hogy
Diomédészt saját lovai elé veti eledelül,
amitől azok megszelídülnek. A munka
teljesítése után Heraklész csatlakozik az
argonautákhoz, akik az aranygyapjú
megszerzésére indulnak A hajóúton, oda
útban, meg- szabadítja Hészionét, a trójai
király leányát egy tengeri szörny karmai
közül. Laomedón, akinél Apollón és
Poszeidon szolgált, fizetéskor becsapta
isteni származású szolgáit, ezért Apollón
dögvészt, Poszeidon tengeri szörnyet
küldött Trójára. Ekkor az odaérkező
Héraklész megölte a szörnyet és
megmentette az áldozatul felkínált
Hésziónét. Jutalmul megkapja a táltos
paripákat.

36. 35
HÉRAKLÉSZ 9. MUNKÁJA: HIPPOLÜTÉ
ÖVÉNEK MEGSZERZÉSE
HÉRAKLÉSZ 10. MUNKÁJA: GÉRÜON
GULYÁJÁNAK ELRABLÁSA
HÉRAKLÉSZ 10. MUNKÁJA: GÉRÜON
GULYÁJÁNAK ELRABLÁSA
HÉRAKLÉSZ 11. MUNKÁJA: A
HESZPERISZEK ALMÁINAK
MEGSZERZÉSE
HÉRAKLÉSZ 12. MUNKÁJA: A
KERBEROSZ FELHURCOLÁSA AZ
ALVILÁGBÓL
Eurüsztheusz kilencedik parancsa az volt,
hogy Héraklész hozza el Hippolüté amazon
királynő aranyövét, amit apjától Árésztól
kapott, leánya Admété számára. Az aranyöv
viselése, melyet Adméténak elvisz, a
szűziesség szimbóluma, amit -a hagyomány
szerint- a görög istennők mindig tavasszal
újítanak meg.
Héraklész Püloszban, Hádész kapujánál szál
tengerre, ahol a "Könyörtelen" Néleusszal
kellett megküzdenie. Miután legyőzte a halált
tovább indult a cél felé, a Gibraltári- szoroson
keresztül, de útközben még megküzdött
Antaiosszal is. Az Ókeánosz partján kölcsön
vette Héliosztól az aranycsészéjét, majd a vörös
szigetre érve először megölte Orthroszt, aztán
legyőzte Eurütiont, majd Gerüónt. Ezután a
csordát a serlegbe terelve, megkezdte a
visszautat, amelyen először Poszeidon fiai,
később Itáliában Kakosz állta útját. A hős
megpróbáltatásai azonban még nem érnek
véget, hiszen előbb Szküllával kell harcba
szállnia, hogy visszaszerezzen egy Szicíliába
szabadult bikát, később egy bögöly vadítja meg
a csordát, így azt kell újra összeterelnie.
Héraklész Püloszban, Hádész kapujánál szál
tengerre, ahol a "Könyörtelen" Néleusszal
kellett megküzdenie. Miután legyőzte a halált
tovább indult a cél felé, a Gibraltári- szoroson
keresztül, de útközben még megküzdött
Antaiosszal is. Az Ókeánosz partján kölcsön
vette Héliosztól az aranycsészéjét, majd a vörös
szigetre érve először megölte Orthroszt, aztán
legyőzte Eurütiont, majd Gerüónt. Ezután a
csordát a serlegbe terelve, megkezdte a
visszautat, amelyen először Poszeidon fiai,
később Itáliában Kakosz állta útját. A hős
megpróbáltatásai azonban még nem érnek
véget, hiszen előbb Szküllával kell harcba
szállnia, hogy visszaszerezzen egy Szicíliába
szabadult bikát, később egy bögöly vadítja meg
a csordát, így azt kell újra összeterelnie.
Héraklész a történet kezdetén
felkereste a heszperiszeket, akik Héra
sárkányával, Ládónnal együtt őrzői
voltak a paradicsomi fának. A
heszperiszek tovább küldik
Néreuszhoz, ahol meg kellett
küzdenie Küknosszal és Árésszel,
majd tovább indult Prométheusz felé,
aki miután Héraklész lenyilazza az őt
őrző saskeselyűt, elküldi Atlaszhoz. A
Héliosztól elkért napserleg
segítségével eljutott a kerthez,
megölte a sárkányt, majd elhozta a
három aranyalmát.
Ahhoz, hogy megkezdje utazását az alvilágba előbb
athéni polgárrá kellett válnia, majd el kellett mennie
Eleusziszba, hogy Déméter megtisztítsa. Miután
eleget tett a feltételeknek Athéné és Hermész
segítségével alászállt az alvilágba. Az alvilági révész,
Kháron átevez vele a Sztüx folyón, majd Héraklész
megszabadította Aszkalaphosz nevű démont a
szenvedéseitől. Ezt követően meg kellett küzdenie
Hádész csordásával Menoitésszel Később Heraklész
rátalált barátaira, Thészeuszra és Peirithooszra, de
csak Thészeuszt sikerült megmentenie. A
Kerberoszt, a lernai Hüdra testvérét az Akheró
kapuinál találta meg, de Hádész úgy egyezett meg
Héraklésszel, hogy annak puszta kézzel kellett
elvonszolnia a háromfejű ebet.
Héraklész megpróbáltatásai ezzel nem érnek véget.
Utoljára Deianeirának tett szolgálatot azzal, hogy
előbb alvilági kérőjétől Akhelóiosztól, majd
Nesszosztól szabadította meg. Nesszosz, mikor
Héraklész mérgezett nyilától haldoklott, rávette
Heraklész feleségét, hogy az ő vérébe áztatott inget
adja rá a hősre, azért, hogy az többé ne szeressen
bele más nőbe. Mikor Héraklész a Kenaion-fokon
áldozatra készült, felvette az inget, ami a meleg
hatására beleitta magát a hős húsába. Héraklész
ekkor érezte végzetét, fellépett a máglyára. Halandó
része elpusztult, halhatatlan része felszállt az égbe.
Fenn, az Olümposzon, Héra újraszüli, s ezzel vér
szerinti fiává teszi Héraklészt, s hozzáadja Zeusztól
való egyetlen leánygyermekét: Hébét, önmaga ifjonti
énjét. Aznap Hérosz ezzel beteljesítette sorsát,
helyreállította a kibillent egyensúlyt.

37. Sok mítosz szól egy ősrégi, tíz évig tartó háborúról
a görögök és a kis-ázsiai Ilion (Trója) között.
A rengeteg ember szenvedését okozó háború
mitologikus oka két isteni házasság volt.
1. Tündareósz király feleségét, Lédát Zeusz hattyú
alakjában csábította el, és Léda két hattyútojást
hozott a világra.
Az egyik tojásból Helené és Klütaimnésztra, a
másikból Kasztór és Polüdeukész kelt ki.
Helené Zeusz, Klütaimnésztra pedig Tündareósz
lánya volt. Menelaósz, a spártai király Helenét,
testvére, Agamemnón, Mükéné királya
Klütaimnésztrát vette feleségül.
2. A másik isteni házasság oka az volt, hogy
Prométheusz megjósolta
Thetisz istennőnek, hogy hős
fiúgyermeke fog születni, aki
túlnő apján. Zeusz e jóslat
miatt, apja, Kronosz sorsából
okulva nem vette el Thetiszt.
Az istenek Péleuszt
választották ki férjül, a
mürmidónok hős királyát.
A Pélion ormán tartott
lakodalmon megjelentek az
olümposzi istenek is. Csak
Eriszt, a viszály istennőjét nem
hívták meg, aki ezért bosszúból
a Heszperiszek kertjéből
szerzett aranyalmát gurított az
ünneplők közé, ezzel a felirattal:
„A legszebbnek!”. Három istennő: Héra (Zeusz
felesége), Pallasz Athéné és Aphrodité civakodott
az ajándékért.
Trójai mondakör
36
Néhány mondakör

38. Zeusz Pariszt, a trójai királyfit kérte fel döntőbírónak, ő pedig
Aphroditének ítélte az aranyalmát, mivel a szerelem istennője a
legszebb nő, Helené szerelmét ígérte jutalmul. Héra és Pallasz
Athéné hiúsága soha nem felejtette el a Parisztól elszenvedett sértést,
így ők ellenségei lettek Trójának a háborúban, míg Aphrodité
támogatta a trójaiakat.
Parisz megszöktette Helenét Spártából, és magával vitte a király
kincseit is. A görögök az asszonyrablást nemzeti sérelemnek élték
meg, és törzseik Agamemnón fővezérlete alatt egyesültek, majd
háborút indítottak Trója ellen. A háború tíz évig elkeseredetten folyt,
míg végül Odüsszeusz cselével, a trójai falóval a görögök elfoglalták
és elpusztították Tróját.
Így szépítette meg a mondavilág a görögök közönséges
rablóhadjáratát Trója ellen, melyet valószínűleg a peloponnészoszi
királyok a Kr. e. 13. sz.-ban indítottak a kis-ázsiai város
meghódítására.
Prométheusz jóslata is beteljesedett, Thetisz fia, Akhilleusz sokkal dicsőbb lett apjánál, ő lett a trójai háború legbátrabb katonája,
hősiességében mindenkit felülmúlt, azonban elesett a háborúban.
37

39. 38
Thébai
mondakör
Laioszra (Théba királya) és Iokasztéra az a jóslat
nehezedik, hogy születendő fiuk megöli apját, és
anyját veszi feleségül.
Ettől félve a király kitette gyermekét a Kitharion
rengetegébe, hogy ott elpusztuljon. A parancsot
végrehajtó pásztornak azonban megesett a szíve a
kisdeden és magához vette, elnevezte Oidipusnak,
azaz "dagadtlábúnak". Átadta őt egy korinthoszi
pásztorcsaládnak, akik saját fiukként nevelték. Még
csecsemő volt, mikor a korinthoszi királyi párhoz
került, akik becsülettel felnevelték. Ám egy lakomán
valaki "cserélt gyereknek" nevezte, ekkor kezdett
gyanakodni, elment a delphi jósdába, ahol ugyanazt a
jóslatot kapta, mint apja.
Hogy a borzalmas jóslat beteljesedését
megakadályozza, elhagyta Korinthoszt, és elindult a
Théba felé vezető úton. Ott idegenekkel találkozott,
és harcba keveredett velük. Mindet megölte, köztük
apját is, csak egy szolga menekült meg. Így a jóslat
egyik fele teljesült.
Mikor Thébába ért, már Laiosz sógora, Kreon
uralkodott. Ebben az időben jelent meg a városban a
Sphinx, aki egy találós kérdést tett fel a város
lakóinak, s arra kényszerítette őket, hogy amíg ezt
meg nem fejtik, addig naponta egy embert
áldozzanak neki. Kreon tehetetlenségében
királyságát és Iokaszté kezét ajánlotta fel annak, aki
megfejti a találós kérdést. Oidipusz ezt könnyűszerrel
megoldotta, így lett Théba királya és tudtán kívül
anyja férje. A jóslat teljesen beteljesedett.
Az új királyi pár hosszú
ideig boldogan élt, a
király pedig bölcs
uralkodónak bizonyult.
Négy gyermekük
született: két fiú és két
lány: Polüneikész,
Eteoklész, Iszméné,
Antigoné.
Egyszer azonban
pusztító dögvész tört a
városra, mely a delphi
jóslat szerint csak
akkor múlik el, ha Laiosz király gyilkosa
megbűnhődik. Oidipus erre széleskörű nyomozásba
kezd, miközben rájön az igazságra. Iokaszté
felakasztja magát, míg Oidipus kiszúrja saját szemét.
Fiaira, akik ellene fordulnak, szörnyű átkot mond,
lánya, Antigoné kíséretében útra kelt, mígnem
Kolonoszban lelt végső megnyugvást.
Oidipus két fia megegyezett, hogy felváltva fognak
uralkodni, évenként cserélnek. Egy idő múlva
Eteoklész, nem akarta átadni bátyának a trónt,
hanem kitagadta őt törvénytelen módon az
uralkodásból. Polüneikész elmenekült az argoszi
királyhoz, akinek lányát feleségül vette. Apósa
megígérte neki, hogy segít a trón visszaszerzésében.
Hét sereg indul Théba hét kapuja ellen, és a két fivér
egymás kezétől esik el. Végül a thébaiak győznek.

40. 39
Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét.
Oidipusznak azt a jósolták, hogy a járvány addig tart, ameddig meg
nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király nyomozásba kezdett.
Amikor fény derült az igazságra, Oidipusz megvakította magát. Két
fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta.
Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a
városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet.
Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel
támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A
trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt.
Ezért nem akartak gyermeket, mégis született egy kisfiuk. Laiosz a
csecsemő bokáját átszúrta, és kitette a Kithairón hegyére. De a
megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba,
Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte.
Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a
várost. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül
adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek
született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné).
Oidipusz egyszer Delphoiban ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja.
Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hanem Thébai felé indult.
Laiosz (Labdakosz király fia), Théba királya feleségével,
Iokasztéval azt a jóslatot kapta, hogy Laiosz születendő fia meg
fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül.
Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte
Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébát ekkor a Szphinx
tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak
válaszolni a kérdéseire.
Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később
visszatért Thébába. A két fiú felváltva uralkodott egy ideg, majd
viszály támadt köztük.
Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket! Athéni mondakör
A bikafejű Minótaurusz a krétai királyi pár,
Pasziphaé és Minósz gyermekének
számított, bár valóságos apja egy bika volt.
Minósz, hogy elrejtse felesége szégyenét,
megkérte a nagy tehetségű építészt és
feltalálót, Daidaloszt, építsen labirintust
lakhelyéül.
A Minótaurusz emberáldozatokat kívánt.
Egy vesztes csata következtében az athéniak
kilencévente hét ifjút és leányt voltak
kötelesek Krétára küldeni adó gyanánt. Őket küldték hát a labirintusba, a
bikafejű szörny elé.
Egyszer Thészeuszt, a hőst is az áldozatok közé vetette a sorsa. Elhatározta,
hogy megmenti őket és megöli a Minótauroszt. Mikor Ariadné, Minósz
lánya meglátta a szépséges ifjút, nyomban beleszeretett. Ám tudta: ha az ifjú
meg is öli elfajzott fivérét, a labirintusban holtáig bolyonghat. Megkérdezte
hát Daidaloszt, hogyan menekülhetne a szörny után e szörnyű sorstól is, s az
tanácsolta, hogy vigyen fonalat magával, kösse a bejárathoz, hogy azt
visszakövetve kitalál majd az útvesztőből. Így is történt. Később Phaidrát,
Ariadné nővérét választotta. (Phaidra később beleszeretett Thészeusz felnőtt
fiába, Hippolütoszba. Hippolütosz nem viszonozta mostohaanyja
vonzódását, ezért az asszon bevádolta a fiút apjánál. Hippolütosz nem
védekezett, elmenekült, s a tengerbe veszett.) Tragédiát okozott Thészeusz
Krétáról való hazatérése is, mert elfelejtette (ahogyan sikere esetére
megbeszélték) a fekete vitorlát fehérre cserélni, azért apja - azt gondolva,
hogy fia odaveszett - bánatában az utóbb róla elnevezett Égei-tengerbe
vetette magát. Ezalatt Krétán Minósz király felelősségre vonta Daidaloszt az
Ariadnénak és Thészeusznak adott tanácsáért, s büntetésül őt záratta a
labirintusba. Innen próbált megszökni fiával, Ikarosszal együtt a viaszos
szárnyak segítségével.

41. 40
KVÍZ
Check Answer
Question 1 of 10
Mi a mitológia?
A. egy tudományág
B. a mítoszok összessége
C. mesebeli történetek tára
Kvíz
Check Answer
Question 1 of 5
Válaszd ki Odint!
Forrás: http://www.kronikanova.hu/i-teszt/pn.php?ITS=09002