—írt:-s;%                      "^                     <-J^                            :^--   -,.PH3012B5961892cl          ...
Presented to the    LIBRARY     oftheUNIVERSITY OF TORONTO           by   GEORGE BISZTRAY
JZ5^
liírSzellemi Haladásunk     TRVÉNYE             IRTA   BODNAR ZSIGMOND         BUDAPEST,   1892   SINGEK ÉS WOLFNER KIADÁSA
Mais a   ce   moment mérne un autre homme           révéle            Pilis lóin vers Vorient   une aurore   nouvelle.    ...
ELOSZO          Egy-két barátom ajánlatára            összegyjtöttemazt     a pár czikket, melyeket két-három hónap       ...
Nekem tehát ezzel a bajjal is számolnom kell.Ha csak egy-két eltér nézetem volna, mely hae-resim sápit, még talán számitha...
szeti    karának             és    bárom referensének (HegedsTsl   vannak, Szász Bélának és                       ifj.   S...
lozsvári    egyetem magyar tanárának, úgy mint abudapestinek,       hazafias     phrasisok    hsének        kelllenni.    ...
I.     SZELLEMI HALADÁSUNK TÖRA^ÉNYE.*)      Évezredek óta keresik a gondolkodók az em-beriség        szellemi   fejldésén...
8                 SzoUemi haladásunk törvénye.isteneknek      tulajdonította.    Mveltségének         nagyobbfokánál kifej...
;                   Szpllcnii lialadásunk türvényo.                         9feltarkábbnál tarkábl) elméleteket, melyek na...
1(1                SzcUon haladásunk          törví-nyr.stb. ezerszer ismételték,        iiií.a"    véorc mivel         ne...
Szellemi haladásunk törvénye.                        11angolok között               a szász és   normann, a franczik közöt...
!12                    Szclliiiii    luiladáriuuk tiirvriiyo.alakja mélyoii szivünkbe vésdik.                            Á...
Szellomi halaiiásiiiik tíirvényc.                1:5jében dúl a csata. Ellentét vaii a keblekben. Las-sankint azonban mind...
e                   :14                      Szcll(>ini    lialadásiiiik        törvényebizonyos foka, úgy hogy azonnal fe...
Szellemi haladásunk törvénye.              15telenl inegállanak. Néha egyes országok szerint iskülömbözk. Az egyikben elbb...
IK                  S/cllciiii   li;il;i(l;i.siitik   törvriiyc.szabál.vMikkal,         iifiii   látták        mindeiilelr...
;                        Szellemi haladásunk törvénye.                    17nótákat,  a XIX. századé a legkülönösebb áriák...
18                    Szellemi haladásunk törvénye.telén alakok,         másokéi czélzatosak. Lyrájok szereti aofún^^t,   ...
Szellciiii   haladásunk törvénye.                  19 ségnek,  melyre imádattal tekintsen. Az új eszme apostolai  nem gyak...
20               Szclloiii lialadásmik liirvényo.iiiLii   az idegen     n(|)(k   szenvedéseit,   vagy legalábl>nem támad b...
Szellemi haladásunk törvénye.              21felebarát jaink           vagyonának elsikkasztása gyakranelfordul. S        ...
22                  Szellemi lialadásiink tr.rvénye.házias tájszókkal,         nem    vetjük   meg    a ktverékn.yelvet.Ná...
Szellemi haladásunk törvénye.                       23                                       IX.         Az   új   eszme n...
24                    Szellonii lialaciásimk törvóiivf*.köniiyLu    a       kir.    tábla        decentnilisatiúja,     ii...
SzoUonii lialadnsimk töpvényo.                                 25különbözbb           íajok vcgyülékei. Annyit azonban    ...
26                  Szellomi haladásunk törvénye.áiiya,    ;iz   általános liaziidozás, a kényelemszeretet ésfényzés, a le...
Szollemi haladásunk törvényo.     27életünket, liogy csupán a   nj^elv maradt a nemzetieszme   leg-elsö   leghatalmasabb k...
11.                      MAGYARÁZATOK.                                I.      Ez nagy vonásokbíiii az einborisóg haladásán...
^lagyarázatok.                              2Í*Mi, a kik komolyan keressük az igazságot, nyugod-tan nézünk a       jövbe  ...
30                             Magyarázatok.veszti emlékezetének azt az ágát.                   A     ki többet    akarról...
;                            Mayyarázatok.                         iU irodalmi, erkölcsi, vallási, politikai, társadaliiii...
:!2                          .M;i<:iyarázat()k.tmb(Misé<i luüvelödóséhc/ a legnagyobb és legion-ségesebb ideával, a haladá...
Magyarázatok.                              33gyzdve          B. Y.,       hogy a mint hasad az            új     eszmehajn...
!                                          ;;54                          Magyarázatok.rohamosabban szalad olore mint a más...
Mao-yarázatok.                          Í55emelni       az    irodalmi      kritika      szempontjából.     A    mail)íiál...
;5G                             Magyarázatok.papirost, kivált a hirlapok tárczáit.             Xálunk       iiciii   kö-zö...
Man yaráziitok.                                 ;57kritikai       iiiködését két           idszakra         oszthatni:    ...
38                         Mas^yarázatok.vassák, legfeljebb egy krt balladája ós lantos költe-ménye     tetszik.   Az egyk...
Magyarázatok.                       39nem       szereti,   igen természetes, mert a reactio tekin-télyes kritikusa        ...
40                           Ma,í>-yíiráz:iti)k.volna üt sorban, hisz i<iazán syöniic iió volt, a kimagyarul sem tudott, l...
Miinyaráziitdk.                             41            nemzeti genius általános dicsöitósével,zeti szellem,melyet Rákos...
42                                 Maavarázatok.után az irodalmi ós mvészeti kritika V Csak is azillet kor szempontja lehe...
!                                               II.                  LEVÉL A SZERKESZTHÖZ.*)       Tisztelt          szerk...
:44                         Lcvrl   a   szerkeszthöz.nom mondom           :   Ni/potliesfís   mm   limjo.   iiikább niao-a...
Livél a szerkcsztliöz.                        4")mentái aspect-re, számtalan kétely                  támadna az olvasó-ban...
4()                   Levél   a   szcikosztliöz.melyek egyszerre léptek föl egyes országokban anél-kül, hogy egyik a másik...
Ijovél a szcrkesztliöz.               47tunk. Éji legalább a hetvenes            évek óta mindio- na-gyobb buzoóság-g-al t...
48                       Levél a s/erkeszthöz.a két  egymás után íeltüiiö irányt, eszembe jutottSpencer rythmikus mozgásán...
Levél a szerkeszthöz.                             49hetett meg", tehát a reaetio hajnalán,                       míg a Her...
50                      Levél    a   szoikos/.tliözben, vagyis az igazság-,más sz()val a roalismus. Éshogy megvigasztaljon...
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Bodnar zsigmond szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

368 views

Published on

2 Comments
2 Likes
Statistics
Notes
  • யோக்கியன் விக்டர் ராஜமாணிக்கத்தின் யோக்கியதைய www.beachmienrals.org உள்ள விடியோ தெளிவா சொல்லுது
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • such type of criminal officers should be prevented from getting pension
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
No Downloads
Views
Total views
368
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
5
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
2
Likes
2
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Bodnar zsigmond szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

  1. 1. —írt:-s;% "^ <-J^ :^-- -,.PH3012B5961892cl í* V ".-,ROBARTS «l^<A.
  2. 2. Presented to the LIBRARY oftheUNIVERSITY OF TORONTO by GEORGE BISZTRAY
  3. 3. JZ5^
  4. 4. liírSzellemi Haladásunk TRVÉNYE IRTA BODNAR ZSIGMOND BUDAPEST, 1892 SINGEK ÉS WOLFNER KIADÁSA
  5. 5. Mais a ce moment mérne un autre homme révéle Pilis lóin vers Vorient une aurore nouvelle. Gruyau.Hungária könyvnyomda nyomása, Budapest, váczi-körút 34.
  6. 6. ELOSZO Egy-két barátom ajánlatára összegyjtöttemazt a pár czikket, melyeket két-három hónap alatta haladás törvényérl irtam. Fleg az indított egyjtemény közzétételére, hogy nem érteit megnémely olvasóm és bírálóm. Igaz, hogy a reactíozárkózott napjaiban gylöli az új elméletet, nemlátja szívesen az új tant, mely megzavarja esz-mekörét, bántja rendes érzése- és gondolkodásamódját s így csak oly nézetek és doctrínák ter-terjedhetnek el, csak olyanok lehetnek népszerek,melyek a nemzeti eszmébl folynak és azt támo- Ehhez járul, hogy a nemzeti eszme korá-gatják.nak második felében leszáll az erkölcsi színvonal.Nagy az önzés, általános a servilísmus, ritka azönálló, független meggyzdés, a mi sok tehetsé-ges embert vagy hallgatásra bír, vagy valamelyzászló alá vezet, melyet azután árkon-bokronkeresztül, sokszor jobb meggyzdése ellen követ.Ma a tudomány köztársaságában is lesik a kon-czot. Sok ugyan a fóka, de még több az eszkimó.
  7. 7. Nekem tehát ezzel a bajjal is számolnom kell.Ha csak egy-két eltér nézetem volna, mely hae-resim sápit, még talán számithatnék elnézésre;de most, mikor alapjáig megbolygatom világ-nézetöket. várhatok-e elismerést azoktól a szegényférgektl, a kik, a hol tehették, eddig is csiptekés szúrtak. A hatalom, a tekintély, a befolyás e sajt-kukaczai egymás közt nyüzsögve, torzsalkodva él-nek, melyet én rendesen távolról néztem és nézek,csak mikor az anyagi gondok hullámai csapnakössze fejem fölött, fáj elszigetelt helyzetem, szeretnékmagamon segíteni, de kihez forduljak, mikor min-denütt klikk, pajtáskodás, czimboraság és szolga-had vesz körül? Ezeknél fogva nem remélhetem, hogy csodá-latos fölfedezésem hamar bejut a nagy közönségelméjébe. Ezt nem is várom. De azt sem nézhe-tem, hogy hogy meg nem értenek. félreértenek,Az én bölcsészetem nem Hegelismus, melyet ne-héz volt megérteni, noha az actio napjaiban afélvilág rajongott érette. Mindig azt tartottam, hogyaz eszme világának is csak oly egyszernek, át-látszónak kell lenni, mint a természettudományoké-nak s a ki homályosan ír, bizonyosan nincs tisz-tában a kérdéssel. Nem szeretnék e hibába esni.Azért adom egy csomóban e kis czikkeket, talánfel tudják világosítani és meg tudják gyzni azt,a ki komolyan keresi az igazságot. E kiadás ellen a kolozsvári egyetem bölcsé-
  8. 8. szeti karának és bárom referensének (HegedsTsl vannak, Szász Bélának és ifj. Szinnyey József-nek) sem lesz talán kifogása, kik azért nem aján-lottak az irodalomtörténeti tanszékre, mert nagyon mi történnék a derék egyletem-eredeties vagyok smel, ha tanaim megmételyeznék az ifjúságot. Sze-rintök a tanterem falai között nincs a ki helyre-igazítsa szavaimat, míg a sajtó terén nem ártha-tok annyit, mert ott terem mindjárt a tekintélyekjózanító kritikája, alapos ledorgálása. Most is meg-várom ezt a három jeles gondolkodótól. Hegeds,Szász és ifj. Szinney uraktól! Köszönettel fogad-nám nagybecs, alapos és beható kritikájokat.Idáig csak gyönge emberek bírálgattak, hadd lás-suk már a lumeneket, a kik veszély nélkül ok-tatjákmagyar hazánk lelkes ifjúságát, a kik atudomány nagy készletével csepegtetik belé azörök igazságokat, melyek habár nem eredetiek ésnem is ujak, de szentesítette a hagyomány, tör-vényesítette az id és szépeknek, jóknak s iga-zaknak találja a réginek, az ócskának hatványo-zása, mely a nemzeti eszme árnyékában ersistápja a tudatlanságnak és korlátoltságnak. Talán egy másik tanárbarátomnak sem leszellene kifogása, kinek minden harmadik szava anemzeti szellem, a nemzeti genius, a ki mindigkenetes és érzelmes szólamokkal áradozik, vala-hányszor errl beszélhet ; de a ki épen azértnem « ajánlott » a kérdéses tanszékre, mert a ko-
  9. 9. lozsvári egyetem magyar tanárának, úgy mint abudapestinek, hazafias phrasisok hsének kelllenni. Idáig azt hittem, hogy én csak úgy szere-tem hazámat, mint e hon bármely derék fia ; mostazonban magamon tapasztalom, hogy a hazafi-ságot és szeretetet az áramlat gyöngeségeivelegyütt kell vallani, mert különben nem ismerik el.Pedig én most is csak azt állitom, hogy fölfede-zésemmel én emeltem tartós emléket a magyarhazának. Budapesten, 1892. május lö-én. BODNÁR ZSIGMOND.
  10. 10. I. SZELLEMI HALADÁSUNK TÖRA^ÉNYE.*) Évezredek óta keresik a gondolkodók az em-beriség szellemi fejldésének, erkölcsi haladásá-nak törvényét. Minden mythosnak van egy-kétpontja, mely megfelel erre a kérdésre. A válasz ter-mészetesen naiv, egészen népies. Igazságot tehátliiába keresnénk benne. Némeljdk gyönyör, igazánkölti magyarázat, melyet szívesen éneke tárgyávátett a költ, de szépsége nem tudja meggyzni agondolkodót, a ki igazságot keres. Annyit azonbanmegtanulunk a mythosokból, hogy az ember a leg-sibb idben is látta a természetben uralkodó sza-bályosságot. A természet élete könnyen meggyz-hette errl. A nap, a hold rendes megjelenése, anégy évszak és számtalan más mutatta az ember-nek, hogy szabályosan történik minden a természetivilágban. Nehezebb volt ezt a szabályosságot az emberszellemi, erkölcsi és aesthetikai világában megtalálni.Az s ember minden tettét, egész élete folyását az *) E kis dolg-ozat természetesen csak nagy vonásokbanadhatja az elméletet; a tömérdek részletet egyelre A magyarirodalom története nyújtja az olvasónak. Az irodalomtörténetelszavában szintén kifejtem és számos példával világosítommeg e törvényt, de más rendben mutatom be. Ez új alakjábantalán átlátszóbb és világosabb lesz.
  11. 11. 8 SzoUemi haladásunk törvénye.isteneknek tulajdonította. Mveltségének nagyobbfokánál kifejldött szabad akarat doctrinája. A akeresztyénség többé-kevésbbé ezen alapult. Az istenimalaszt ugyan gyöngítette egy kevéssé, de alapjá-ban meghagyta. A cliristianismus két ezer éves tör-ténete azonban mutatja, hogy mindig kényes hitága-zata volt a szabad akarat, mely a legújabb idkigdolgot adott a pápáknak. Nem akarom itt tárgyalnie kérdést, csak annyit emhtek meg, hogy egyes gon-dolkodók mégis sejtették, hogy a szabad akarat azonkedves meséi közé tartozik az emberiségnek, mely-rl le kell utóbb mondania. Voltak olyanok, a kiknz erkölcsi világban is látták vagy legalább sejtet-ték a szabályszerséget, a szükségszerséget. Hogya régiebbeket nem említsem, ilyen volt a XVII. szá-zadban a zsidó Spizoza. Utóbb mindig jobban ésjobban hangoztatták e tant. A természettudományokfejldése sokat tn erre nézve. Élettani és más kuta-tások mind jobban meggyztek bennünket arról, hogyaz ember is állat, habár eszesebb állat. Kivált 40 — 50év óta sokszor hallhattuk, olvashattuk a szabad aka-rat dogmájának megtámadását. Az öröklés népszertana is nagyon megbénította, az uralkodó darvinis-mus még többet ártott neki. Egy kissé megingatták a történelem philoso-phusai is. Már a múlt század közepén kezdettékegyes bölcsészek máskép magyarázni az erkölcsivilág folyását, mint a hogy Szt. Ágoston magyaráztaaz isteni gondviselésbl. Másfél ezer éven keresztülaz isteni gondviselés, bölcs vezetésének tana volt azegyeduralkodó. A múlt században megingott ez is.A világ folyásában természeti törvényeket kerestekés számos jeles történetíró azt hitte, hogy talált efféletörvényeket. Kivált a mveltség történetírói állítottak
  12. 12. ; Szpllcnii lialadásunk türvényo. 9feltarkábbnál tarkábl) elméleteket, melyek nagy portvertek fel, sokat irtak ellenök és mellettök s élvezetesolvasmányt nyújtanak olj^anoknak, a kik szívesenfoglalkoznak az emberi mveldés kérdéseivel. Énlegalább a rajongás egy nemével kerestem az effélemagyarázatokat s életem utóbbi húsz éve alatt azesemények csak annyiban látszottak érdekelni, amennyiben igazolták vagy czáfolták ez elméleteket.Kivált a hetvenes években egész szenvedélylj^el z-tem az erkölcsi világ törvényeinek hajhászását, nohamindig kedvencz passzióim közé tartozott. Pedig azttapasztaltam, hogy körülbelül húsz év óta nagyonelfordult az efféle elméletektl a közönség, sokancsúfolgatni Szerették. A franczia jeles bölcsész Fouil- ^ylée szintén lenézéssel szól felölök. De a mit mond,azt Írtákmások is számosan a mvelt világ mindenországában. Nagyon természetesen én is bizalmatlanvoltam irántok; de azért még sem becsültem azokata jámbor történetírókat, a kik a tények egyszer el-beszél de magasabb kapcsot, eszmei összekötte- ;tést nem találnak a tények között. Szerettem, ha atörténetíró bölcselkedett és a bölcsész lapozgatta atörténetet és a természettudományokat is. Ezzel mind-kett csak nyerhetett. Hisz a bölcsészetnek nemcsupán az ember bels világából, hanem az élettan-ból és különösen a történelembl kellett érveketgyjteni. Igaz, hogy a történetírók eíféle bölcselkedése,a tények eszmei kaj)csolata sokszor gyarló s hanem éles elméj az író, bizony szánalmas is. De leg-alább egyet-egyet eltalált és lielyesen magyarázotta mi azután népszer lett és csakhamar úton-útfélentalálkoztunk vele. Sietett mindenki fölhasználni, vezér-czikkek, jogi és politikai nuívek, történeti könyvek
  13. 13. 1(1 SzcUon haladásunk törví-nyr.stb. ezerszer ismételték, iiií.a" véorc mivel nem voltáltalános, mivelnem magyarázott meg minden tüne-ményt, az idk árjának változtával sutba dobták. Azért én mindenekeltt ezt az idk árját akar-tam megérteni. Miért uralkodik most ilyen vagyolyan gondolkodás? Ezt kérdeztem számtalanszormagamtól. Rég ismertem a történetírók és politi- •kusok azt a nézetét, hogy ez vagy az a tünemény reae-tiója az elbbi túlzásnak. Ezt épen úgy láttam,mint a hogy az emberiség több ezer év óta tapasz-talta, hogy a gz szétrobbantotta az edényeket, deStephensonnak kellett jönni, hogy mozdonyt teremt-sen a gz e sajátságából. Én is azt hittem, hogycsak tovább kell vizsgálódnom s megtalálom az er-kölcsi tünemények nyitját. Nem sokára egy éve lesz,hogy reá akadtam. Kiinduló pontom többi közt a nemzetiségi kér-dés volt. Ezzel nagyon szerettem bajlódni és a tüne-ménj^eket magyarázgatni. Mikor a hetvenes évekbenmindenfelé mutatkozott az antisemitismus, természe-tesen fölvetették azt a kérdést, mi a nemzeti. EgészEurópában kitn férfiak fejtegették. A jelesebbekmindenütt helyet akartak benne szorítani a zsidók-nak. A legtöbben a nyelvre szorítkoztak, mások fajtemlegettek de egyik sem adott teljes magyarázatot. ;A nyelv nem elég, mert él az egynyelvek közöttis a gylölet, a németül beszél zsidót gylölik né-mely németek, a faj sem találó, mert pl. a maimagyar nemzet legkisebb része a török, tatár vagyugor, míg szláv és német jóval számosabb, nem em-lítve a besenj^ket, kunokat, palóczokat stb, melyeknem csekély helyet követelnek a magyar nemzetben.A spanjolok között sok a mór, az olaszok közöttaz arab és görög, a longobárd és keleti góth, az
  14. 14. Szellemi haladásunk törvénye. 11angolok között a szász és normann, a franczik közötta gall, a latin, a frank, a normann stb. A mai nem-zetek a legkülönfélébb népek, fajok keverékei. Anemzetinek tehát több elembl kell állania. így jutot-tam arra a régi nézetre, liogy a nemzeti eszme afaj, a vallás, a közös múlt, a nyelv és irodalom, amvészet, a társadalmi és jogi élet, a rokon szo-kások és erkölcsök eszméjébl áll vagyis valamelynemzetiség eszméje felöleli az illet nép egész er-kölcsi, szellemi és aesthetikai világát. Természetes,hogy nem minden nemzet dicsekedhetik azzal, hogynemzeti eszméje ennyire különálló teljes és tökéle-tes legyen. A legtöbbnél hiányos. Egyik-másik elemehiányzik de> általában elmondhatni, hogy a nemzeti ;eszmét a nép egész bels világa képezi. II. Atörténelem megtanitott reá, hogy vannakidk, mikor a nemzeti eszme ez alkotó elemei nagyszeretetben és tiszteletben részesülnek mikor min- ;denki édes bensséggel, vonzó melegséggel szól fe-llük. Minden ember rokonszenvesen emlékezik ró-luk. Régi, Ízetlen szokások és szertartások, népies,parasztos kifejezések, ócska malkotások, jogi tár-sadalmi felfogások nagyon tetszenek. Nem veszszükészre ferdeségeiket, gyarlóságaikat, hibáikat; szíve-sen látjuk, úgy a hogy vannak. Például örömestnézünk mindent, a mi magyar, a mi apáinkra em-lékeztet. Aléh^ fájdalonnnal töltenek el a romok, arégi várak omladékai, szívesen elmélázunk rajtok.Szeretettel olvassuk a magyar történet lapjait, nemazért, liogy tanuljunk bellük, hanem, hogy gyönyör-ködjünk bennök. A történelem egy-egy kitnbb
  15. 15. !12 Szclliiiii luiladáriuuk tiirvriiyo.alakja mélyoii szivünkbe vésdik. Áhítattal nózziika rési vallás szertartásait, mái* mcoTendlt uí^yan aliitiink, iieiii igen tetszenek liitágazatai, nem elégítikki mveltségiünket mvsterinmai és dogmái, de azértmégis egész bensnk megindul a szertartások láttára. Vannak azonban oly idk is, melyekben más-kép gondolkozunk. Szeretjük ugyan nemzetünket, dea nemzeti eszme egész vonalán újítani kívánunk.Kifogásunk van a régi vallás ellen, megtámadjukdogmáit, ostorozzuk barbár szokásait, elavult szer-tartásait, a sötét idkl)e való tanait. Szkösnek, pa-rasztosnak, laposnak, meddnek találjuk a nyelvet,hosszúnak, nehézkesnek a szót, utczainak, közönsé-gesnek, póriasnak a verset, üresnek, eszmétlennek akölteményt. így ítélünk mvészetünk minden egyeságáról. Lenézzük a hazai szokásokat és erkölcsöket,szívesen utánozzuk az idegent. Bárdolatlannak, ízet-lennek, közönségesnek tekintjük a miénket. Elavult-nak mondjuk közigazgatásunkat, ázsiainak igaz-ságszolgáltatásunkat, szidjuk a régi vármegyét, aszk magyar szabadságot stb. Mindezen változtatni,újítani szeretnénk. Mveltség, polgárosodás, felvilá-gosodás stb. lesz a jelszó, minden ember ezek utánindul. Reformálni a vallást, a nyelvet, az irodalmat,a mvészetet, a közigazgatást, az igazságszolgálta-tást, a szokásokat és erkölcsöket Ez a két idszak a történelem tanúsága szerintfölváltja egymást. Ez a fölváltás azonban nem egy-szerre, hanem lassan áll be. A két irány összeütkö-zésénél zavaros hangokat hallunk, itt-ott az újítástsürgetik, másutt szidják, átkozzák, a régit magasz-talják. Általános lesz a zrzavar, melyben csak ke-vés ember tud eligazodni, mert nemcsak küls, ha-nem fleg bels ez a liarcz. Minden ember bense-
  16. 16. Szellomi halaiiásiiiik tíirvényc. 1:5jében dúl a csata. Ellentét vaii a keblekben. Las-sankint azonban mindinkább felszínre jut a réginektisztelete, a régi vallás, a régi njelv, mvészet, iro-dalom, jogi és társadalmi élet, csakhogy az új nem-zedék annyira magába szítta az új felfogás egy részét,hogy keblében beleolvadt a régibe és egyesit vele.A reform idszakára következett nemzeti eszme tehátmár nem a régi, hanem újjászületett, finomabb, m-veltebb lön. Ez a regenerált nemzeti eszme ural-kodik azután hosszabb vagy ríividebb ideig. Úgytaláltam,hogy minél nagyobb a mveltség, annálgyorsabban váltják fel egymást a különféle idsza-kok. Mveletlen népeknél lassan üt be a változás. III. Már most, ha azt kérdezzük, mi okozza e vál-tozást, mi szüli e szabályos átalakulást, eszünkbejut a természettudomány törvénye a mozgás ritmu-sáról. Spencer Herbeit, Tyndall és mások hirdetik,hogy minden mozgás ritmusos, tehát az eszme moz-gása is. Egy nagy lökés elre, egy kisebb vissza,mert a haladó test ellentállásra talál, a mi vissza-szorítja, de nem lökheti egészen vissza, úgy hogykésbb megújíthatja támadását és így újabb vissza-löketések árán halad elre. — Az ember szellemi,erkölcsi és aesthetikai életében is az eszme haladelre, de szembeszáll vele a létez érzés és gon-dolkodásmód, a régi vallás, nyelv, irodalom, m-vészet, jogi és társadalmi élet s történet. Ezek vissza-szorítják, csakhogy egy része mégis beleolvad a nem-zeti eszmébe, átalakítja, újjászli ezt. XIX. századAliberalismusa például annyira beléhatott a nemzetieszmébe, hogy ma lényeges részét teszi a szabadság
  17. 17. e :14 Szcll(>ini lialadásiiiik törvényebizonyos foka, úgy hogy azonnal felháborodunk, havalaki megsérti még a legszegényebb póron, mun-káson vagy házaló-zsidón is. Bizonyos fokig minden-kinek biztos sajátja e szabadság s csak ha rosszrahasználja fel, ha kárt okoz nekünk, ha veszélyt hozreánk, ijíarkodunk egyelre megvonni tle, vagyisártalmatlanná tenni. Hu képben akarnók lerajzolni az eszme útját,körülbelül igy tehetnok : ab az u) oszme, b-d a nemzeti eszme d— , • b-c a harcz kora. / a forradalom idpontja. e-f Az utolsó négyszáz esztendt körülbelül igylehetne beosztani Az új eszme A liarcz Az újjászületett kora kora nemzeti eszme 1520—1570 1570—1670 1670—1730 1730—1770 1770—1812 1812—1823 1823—1840 1840—1875 1875— ? E számok természetesen csak körülbelül mutat-ják az idpontot, elször azért, mivel az eszme fej-ldése rendesen lassú és fokozatos. Meg kell érnie.Egyeseknél elbb akadunk nyomaira, de csak késbblép fel teljes ervel. Másodszor azért is, mert a nem-zeti eszme, egynémely részében már elbb, másikbanutóbb áll a be a változás, pl. az orthologia, csakakkor jelentkezik egész ervel, ha már jól bennevagyunk a nemzeti eszme harczias napjaiban. Ezeka részletes vizsgálódás tárgyai; de nagyjából kétség-
  18. 18. Szellemi haladásunk törvénye. 15telenl inegállanak. Néha egyes országok szerint iskülömbözk. Az egyikben elbb lép fel az actio egyikága, míg a másik ágon egyszerre látjuk megjelenniaz új eszmét egymástól messze fekv országokban,úgy hogy épen nem tanulhatta egyik nemzet a má-siktól. Idáig a történetírók rendesen azt a csatornát,keresték, melyen tovább folyt az új irány, persze,hogy sokszor nem találtatik meg. Fölfedezésem utántudjuk, hogy nem kell erltetni az ily közvetítést. lY. Térjünk nemzeti eszme egyes elemeire és át alássuk, min el bennük az új eszme. változást idézTegT^Tik elsnek a vallást. Úgy látszik valóban elsés legfbb is. Minél mveletlenebb valamely nemzet, annálérzékibb a vallása ; ismeretesek a félvad népek val-lásos eszméi, szánni való ostobaságai, nevetséges fo-galmai a túlvilágról, az égiekrl. A szegény embera legbutább hiszékenység rabja. Mindenben és min-denütt isteneket és csodákat lát. Végtelenül szeretia külsséget, a szertartásokat, a bálványokat, a ba-bonákat. A mint bekövetkezik az actio, ezeket meg-támadja az új eszme. Egyet-mást eltöröl az érzékiszokásokból, eszményibbé, eszmeibbé és erkölcsiebbé így tn a protestantismus a XV.teszi a vallást.század katholicismusával. Megritkult, megapadt atömérdek csoda és legenda, a sok ördögzés. Bizo-nyos józanság, az ember önérzete lépett az elbbivakság helyébe. Annyira, hogy bár a reactió visszahódította fél Európát a katholikus vallásnak, ezmegtisztult, mveltebb és eszmeibb ln. Nem támad-tak többé a középkori szerzetesrendek embertelen
  19. 19. IK S/cllciiii li;il;i(l;i.siitik törvriiyc.szabál.vMikkal, iifiii látták mindeiilelr az (inlögot,nem igen a középkori szörny Patiieziiis liirdcttéklegendát stb. — A XVIII. század actiója már nemcsupán a katliolicisinust, hanem az orthodox pro-testantismiist is megtámadta és annyira meg-gyöngi-tette ket, hogy bár felkarolta és támogatta a szá-zad elején a nemzeti eszme, st a mostani reactio isrokonszenvez a katholicismnssal de már alig akad ;egy-két katholikns világi ember, a ki ha szivéreteszi a kezét, n}áltan vallja és hiszi e vallás csodáités dogmáit. A sok ördögzésnek ma már a papokközött sincs hitele. Ügy, hogy a katholikns valláslegíolebb két aetiót bir meg, azután összeesik és lassaneltnik az eszmék világából. Még jó ideig megmaradugyan a vallásos érzés, de utóbb ez is elenyészik. V. A mvészet határozottan nemzeti a barbár né-peknél. Minden nemzetnek saját mvészete van; demivel nagyon simuló és tanulékony, hamar kiesik anemzeti eszmébl. Még pár széz év eltt nem kerültfáradságunkba klömbséget tenni a hollandi és fran-czia, német és olasz vagy spanyol nemzeti mvészetközött, ma már alig vagy éj)en nem lehet megkü-lönböztetni a német, a franczia, az olasz és magyarképet egymástól. Az építészetben és szobrászatbansem állunk másképen. Egy magyar szobrász mveés egy párisié között én nem találok nemzeti k-lömbséget, minden külömbség csak egyéni és nemnemzeti. Legjobban megrzi a zene a nemzeti szint.Rombol ugyan rajta az új eszme. Pl. a protestan-tismus meghonosította nálunk a franczia Goudimelegyházi dallamait, a XVIII. század actiója az idegen
  20. 20. ; Szellemi haladásunk törvénye. 17nótákat, a XIX. századé a legkülönösebb áriákatde a diadalmas nemzeti eszme újra többé-kevésbbéelfoglalta a tért. Annyi azonban kétségtelen, liogytöbb új actio általánossá teszi a kosmopolita zenétés kiirtja a nemzetit. Az új eszme hatása a mvészetre abban isnyilvánul, hogy eszményibb lesz. Az ideális alkotá-sok az actio napjaiban születnek. A harc-z korsza-kában találkozunk az ideal-real mvészettel, mig azujjászülött nemzeti eszme az egészen reális, st na-turalista mvészetet kedveli. VL A költészetre sincs más szabály. Az actio köl-tészete mindig ünnepélyes, feszes, eszmei, czélzatos,tanító és hideg. Legfölebb érzelmes, de mindig ideális.Idealismus az alapvonása. A kevésbbé müveit népek-nél majdnem kizárólag verses formában jelenik meg.Ezt nemesebbnek, méltóbbnak tartja. A régi nemzetiverselést lenézi, banálisnak, közönségesnek tekinti.Új idegen formákat honosít meg. Erdsi, SzékelyIstván stb. behozzák a görög distichont, a XVIII.században Ráday, Rajnis, Baróti Szabó, Virág, Ber-zsenyi, Kazinczy nemesbítik, Vörösmarty és társai aXlX-ben tökéletesítik. Az actio költészete új tár-gyakat, új eszméket keres. Szereti az ódát, ezekben Elbeszé-hirdeti pohtikai, vallási, bölcsészeti ideáit.léseiben nem tud igazi alakokat, egyéneket, testbl,vérbl embereket teremteni. Mer képzelt alko- állótások, a kik csupán a kor költinek agyában létez-nek, de igazában soha sem voltak. Drámáibanugyanazon elnyökre és hibákra akadnak. Hugó ésVörösmarty drámai hsei mind szertelen és egészség- Bodnár Zb. : Szellemi haladásunk törvénye. a
  21. 21. 18 Szellemi haladásunk törvénye.telén alakok, másokéi czélzatosak. Lyrájok szereti aofún^^t, a saucasmust. A nemzeti eszme a liarcz ko-rában ideal-real. Ekkor alkotják a költök legreme-kebb müveiket, virágzik Sliak(!speare, Corneille,Racine, Calderon és mások. St fokozatosan ki lehettüntetni,mikép mennek át lassan a realismnsba.Mind elbeszélés, mind a dráma terén szemláto- azmást lépdelnek le elttünk az idealismus glóriájábóla realismus sima pallójára. Ez a leszállás már a reac-tio elején megkezddik és lefolyik elttünk, úgyhogy hseik végre egészen reálisak, st naturalistákés triviálisak lesznek. Vll. Már régóta észrevették, hogy a szokások éserkölcsök nagyon relativok. A mi ma erény, az szá-zadok múlva bn lehet. Számos idevágó kisebb-nagyobb munka foglalkozott e kérdéssel. A vallásoktermészetesen az erkölcs örök törvényeit hirdették.Alapítóik, az actio korának e szentjei, rendesen egy-egy messze es ideált tztek ki, melynek keresésepár ezer évre elég volt az emberiségnek. Utóbb amveltség haladásával közelebb jutottunk az esz-ményhez, s veszített glóriájából; de az eddigi vizs-gálódások, a bölcsészek fejtegetései épen nem tud-tak az erkölcs kérdéseire alaposabb, meggyzbbválaszt adni. Nem tudták kielégíteni az ember két-ked elméjét. Fölfedezett törvényünk legalább ért-hetvé teszi ember erkölcsi haladásának útját. azAz új eszme mindig eszményi, rendesen önzetlen ésmagasztos. Az újítók, kivált a vallásújítók, az iste-ninek e szentjei, magasztos lelkesedéssel fognakmunkáj okhoz és egy eszményt tznek ki az emberi-
  22. 22. Szellciiii haladásunk törvénye. 19 ségnek, melyre imádattal tekintsen. Az új eszme apostolai nem gyakorlati emberek, nem e világból valók. Megvetéssel néznek a közelmúlt és jelen er-kölcseire s csábitó reménynyel vannak eltelve a jöviránt. Isten országát akarják meghonosítani a földön. De nem sokáig viszik, lengetik az új erkölcszászlaját. Fellázad ellenök a nemzeti eszme, a régierkölcs és szokás, börtönbe veti, máglyára Imrczoljavagy keresztre feszíti ket. Mivel a nemzeti eszmea fajfentartó idea, nem tri az újnak felforgatását,eszményi rombolását, szabadságszeretét, vissza akarjaállítani a régi korlátokat, a hajdani erény sorompóit,tiltakozik a szabadság kiterjesztése ellen és szívvel-lélekkel csüng az egykori szokások és erkölcsökön.Ezért a nemzeti eszme morálja önzbb. Gjlölettelnéz az idegen népek szokásaira. Míg az új eszmeidején a népek ölelkeznek, szeretik egymást, elakar-ják tanulni a jobbat, a szebbet a másiktól; addig anemzeti eszme legjobbnak, legszebbnek tartja a ma-gáét. Ha az új eszme philosemita, becsüli, védi, saj-nálja a zsidókat, testvériesen megosztja velk jogait,st — mint a XVI. században — utánozza vallásiszokásaikat (judaisantes, sabbatharii) addig a nem- ;zeti eszme üldözi, elnyomja ket. Ilyenkor zik kia zsidókat, öldösik vagy földönfutókká teszik ket. Az új eszme morálja fenkölt, magasztos. A jog-talanság egész népeket, világrészeket fel tud hábo-rítani. Ilyenkor szerepel az úgynevezett közvélemény,mely mint a vihar zúg a keblekben. A múlt század-ban egy-két fellépése az egész müveit vilá- ()]tairegot magával ragadta. A nemzeti eszme morálja ön-magával van elfoglah^a, védi magát az új eszmetámadása ellen. Azért nem igen hallja meg másországok bajait, nem háborodik fel rajtok. Nem is-
  23. 23. 20 Szclloiii lialadásmik liirvényo.iiiLii az idegen n(|)(k szenvedéseit, vagy legalábl>nem támad bensjében valami hatalmas közvélemény.Csak a nemzeti eszme sérelme tudja felingerelni.Ilyenkor hamar fellázad, nem tri az idegen jármotvagy sérelmet. Különösen az új eszme elleni küz-delmében igazán harezias hangulatú. Míg a liarcz döszaka tart, könnyen kitörnek a nagy nemze.tiháborúk. A híres harminczéves háború, a nagy Na-póleoni hadjáratok és az 1855 óta vívott háborúkmind a nemzeti eszme harc-zkorába esnek. Az újeszme idején csak a fejedelmek és tanácsosaik csi-nálják a háborút, a népek nem kívánják. A nem-zeti eszme reactiójának els felében a népek lelke-sednek a háborúért, második felében újra nem óhajt-ják, hanem a béke után sóvárognak. Míg az új eszme idején sokat tehet az egyénmindenható az egyes ember; a reactió napjaiban atestület, a törzs, a nemzet viszi a szerepet. Az egyénelenyészik a tömegben. A testületi szellem az ural-kodó. Ez maga után vonja a servilismust. Nemesönérzet, erkölcsi önállóság, gondolkodás és eredetiérzés nincs helyén bizarrnak, furának tekintik. Bár- ;mily nagy tehetség legyen valaki, csak a hatalma-sabbak szolgálatában viheti valamire. Idvel, hamegalapította tekintélyét, merhet egyet-mást, de aztis csak módjával. Uralkodó szerepet játszik az önzés, a gyakor- Tetteink elsrend ru-lati felfogás, a családi érdek.gója a magunk és családunk érdeke. Kivált a reactiohaladásával nem szoktunk megütközni a nepotismu-son. Természetesnek találjuk, ha valaki gyennekeijövjérl gondoskodik. Ezért könnyen hozzáférhetünkmásokhoz a vesztegetéssel is. Nagyon ritka az újeszme fenkölt ídealismusa. A közvagyonnak vagy
  24. 24. Szellemi haladásunk törvénye. 21felebarát jaink vagyonának elsikkasztása gyakranelfordul. S míg az actio idején az újítók többnyireszegényen élnek és halnak, a reactio vezérférfiaigazdagodnak, jó módban élnek. Azt tartják, hogynem kell bekötni a nyomtató ökör száját. De épen mivel a testületi szellem uralkodik,hizonjos tompa elégedetlenség, nyomott hangulatmutatkozik, kivált a tehetségesebb emberekben. Un-J;ík magukat, undorral for(kilnak el mindentl, lelkisivárság, pusztaság gyötri ket. Némelyek a pietis-]nus, mysticismus és quetismusra adják magukat.Önmagukban tépeldnek és töprengenek, mint Pas-cal és mások számtalanon. A reactio második felé-ben, az új eszme beolvasztása és részben visszaszo-rítása után nem harczol, nem küzd az ember belseje,önkénytelen békére szorul, teng és elégedetlenkedikvagy tépeldik. VlII. Következik a nyelv kérdése. Az új eszme sze-reti ünnepélyes, feszes, méltóságos nj^elvet. A aznemzeti eszme els felében még szintén feszesebb anyelv, utóbb azonban lassankint könnyed, házias ésfesztelen lesz. Az actió újít a nyelv terén. Ekkortámad minden népnél a neohjgia. A XVI., XVIIE.és XIX. század aetiója megszülte a neologiát, melyersen tartja magát a reactio elején is. Csak késbbkezdi a nemzeti eszme ostorozni és részben kiküszö-bölni. A liarcz korában jelentkezik a precieux, azaífeetáló, kényesked beszéd, a gongorisnms, a ma-rinismus, az euphuismus, a mi nem egyéb, mint apusztuló új eszmének szerteJeusége. Késl)b a dia-dahnas reactio nyelve köiuiyed, pongyola lesz. Ekkor(liik az idegen szók használata, szívesen élünk a
  25. 25. 22 Szellemi lialadásiink tr.rvénye.házias tájszókkal, nem vetjük meg a ktverékn.yelvet.Nálunk a XVII. század második felében divatba jötta latin szók b alkalmazása, különösen történet-Íróink, papjaink, politikusaink szerettek velk élni.A reactio idején támadnak a nemzeti irodalmak is.Az anyanyelv, a szüli ház nyelvének szeretete arrabírja a költt, hogy dobja el a feszes latint és ama»áén fejezze ki gondolatait, ekkor keletkezettvag} legalább ersebb gyökeret vert a franczia, an-gol, olasz, spanyol stb. irodalom. "alószin, hogy valamint az ember egész er-k()lcsi világa, úgy nyelve is az actio és reactio löké-seikzött fejldött ki. Az új eszme új alakokat,képzket honosított meg, utóbb hihetleg aesthetikaiszempontból is elhagyott, megvetett némely formákat,melyek egykor tetszetsek lehettek. Például nálunka szenved igealak, a tatik-tetíl; szabályosan fejfdöttki az sidkben, de késbb nem találták elég szép-nek, kellemes hangzásúnak és kezdik elejteni, any-nyira, hogy ma már az orthologia is tiltakozik ellene,pedig mit sem tudna felhozni magyarsága ellen. —Nekem a tatik-fetik alak mellett sokszor a eatholicis-mus jut eszembe, "mely öt-hatszáz esztend elttcsaknem egyedül uralkodó vallási eszme volt, s mamár annyira meggyengült, hogy két actio támadása alighanem szétrobbantja. A reactio idején az orthologia kezd uralkodni. Eleinte megtri a neologia purismusát, késbb azon- ban gylölettel fordul el tle, s ha nagyon be nem vésdött a nemzet nyelvébe az új szó, ki is irt töb- beket bellük.
  26. 26. Szellemi haladásunk törvénye. 23 IX. Az új eszme nevezetes szerepet játszik a nem-zet jogi életének reformjában. Kegyetlenül ostorozzaaz államformát, a közjogot, egész társadalmi beren-dezésünket. Hitványnak, elavultnak, ázsiainak stb.kereszteli. Hatása alatt honosítják meg a római jo-got, átültetik a mveltebb néjDek jogi intézményeit.Mivel az új eszme csak ritkán tud hatalomra jutni,legfölebb ha maga az állam feje áll az élére, meg-jelenésekor nem mindjárt jutnak érvényre sürgetettújításai. Hanem annál jobban a harcz idején. Ilyen-kor a központi hatalom is centrálisai, lassankintmagához vonja a legkülönfélébb jogokat, segíti bennea fellázadó nemzeti eszme, mely a harcz idején szí-vesen küzd a hatalom mellett, csakhogy érdekébentegyen valamit. Úgy hogy az új eszmének és a re-actio els felének nézetem szerint centralizáló törek-vése van; míg az újjászülött nemzeti eszme decent-ralisálni szeret. A helyi patriotismus jut uralomraaz országossal szemben. A tartomány, a kerület, amegye nagyon fájlalja jogainak csorbítását s keser-ves panaszokban tör ki az efféle kísérletek alatt. Arégi családok, összeköttetések, kiváltságok mind zú-golódnak és tiltakoznak Ilyenkor a nemzeti- ellene.ségi törekvések is vesztenek élükbl. Mindenki me-gyéjének, járásának, szíílövárosának akar élni. —Lanyhul, gyengül a birodalmi összetartozás érzete,veszíterejébl az állam eszméje. Csendes, békés,változatlan élet után eped, gylöl minden újítástmely a szabadságot gyarapítaná és a központi hatal-mat ersbítené. Véleményem szerint ma az újjászü-lött nemzeti eszme napjait éljük. Ezért ment oly
  27. 27. 24 Szellonii lialaciásimk törvóiivf*.köniiyLu a kir. tábla decentnilisatiúja, iiií;lí, a köz-igazgatás államosítása a kormány óriási többsége(la(-zára és a mai vármegye gyöngesége mellett ismegbukott. A mint lehetetlen volna napjainkban újvallás alapítása, az eszményi festészet és költészet,a neología, új szavak merész alkotása, ép oly lehetetlenvolna oly törvényeket alkotni, melyek a szabadságot, aa polgári-, sajtó-, a vallás- stb. szabadságot kijebbterjesztenék. A mai törvények jelleme az atyáskodógondoskodás, a fegyelem, a rend, az atyai tekintélymegóvása. A harez idején alkothatnak szigorú, sok-szor kegyetlen törvényeket, az újjászülött reactiónaknincs ily ereje, még a szigorú törvényeket sem tud-ják végrehajtani. A mai elkeresztelési vita, a nép-oktatási és a kisdedóvó s más törvények világosanbizonyítják ezt. Meghoztuk e törvényeket, de nincs,a ki végrehajtsa. A nemzeti eszme reactiója törvényeket hoz amaga védelmére. A mennyire a mveltség engedi,elzárkózik az idegen hatástól. A reactio delén szok-ták meghonosítani a védvámokat, ersítik vagy tá-mogatják a czéhrendszert, alapítják a hitbizománjo-kat, oltalmazzák a jobb családokat, a nemzeti eszmekiváló képviselit, kikre ilyenkor nagy tiszteletteltekint az egész ország. Rendkívül emelkedik az or-szágos és magán jóllét. Legalább jóval ersebbentörekszenek rá az államférfiak és az egyesek. Ilyen-kor támadnak az oly férfiak, mint Colbert, Baross stb. X. Hátra van még a faj szerepérl szólanunk. Amint láttnk, a faj sem kizáró sajátság, mely válto-zatlanul megy át az utókorra. A népek niauiár a leg-
  28. 28. SzoUonii lialadnsimk töpvényo. 25különbözbb íajok vcgyülékei. Annyit azonban megkell enilitenünk, végy -faj ok rendesen nem hogy eállanak nagyon távol egymástól. Simulnak és egye-sülnek, végre egy nemzetet alkotnak. De ha rend-kívül eltérk, ha eredetöket egymástól nagyon messzekell keresnünk, e sinuilás csak borzasztó harczokáriin, vagy még úgy sem következik be. Az ily fa-jok, ha másokkal kell együtt élniök, kiveszésre van-nak kárhoztatva. A c-zigányok és más effajta törzsek,mivel nem simulnak, utoljára kipusztulnak. A eeltaÍrek sorsa sem lehet más. Az angol nemzeti eszmekiírtja, fölemészti ket. A kis ugor népek eltnneka szláv eszmében ; a török-tatár fajok sorsa sem leszmás. De azután bekövetkezik az európai és sárgafaj tahílkozása és érintkezése. Hihetleg szörnyháborúk fognak bekövetkezni a nemzeti eszme har-czias korszakaiban, ng végre kölcsönösen belát-ják, hogy békésen kell egymás mellett élniök. Azember gyarapodó jósága, újabb actiók útján tökéle-tesebb erkölcsi világa szeretetre fogja az egyiketúgy, mint a másikat taitani. Most csupán annj-it tudunk, hogy az actio nap-jaiban közelednek egymáshoz a fajok, ölelkeznekegymással a szomszéd törzsek és népek; azért ez azidszak kedvez a beolvadásnak, a sinuilásnak, azegyesülésnek. A nemzeti eszme (íIs felében, nnkorMZ idegen szokások és erkölcsök bántanak bennün-ket, mikor folyton növekv gylölettel tekintünk azidegenre, tikkor legkegyetlenebb, legsujtóljb az elütfajok üldözése. Akkor maga az uralkodó faj gylöli,üldözi ket. A reactio második felében is elfordulez iiz üldözés, csakhogy inkább a hatalom tényeziiiajtják végre, az uralkodó faj legföle])b segít nekik.Ilyenkor az erkölcsök lazulása, a nagy jellemek hi-
  29. 29. 26 Szellomi haladásunk törvénye.áiiya, ;iz általános liaziidozás, a kényelemszeretet ésfényzés, a lelki erk petyhdése, elernyedése ren-desen tömérdek hivatalos visszaélés szülje, melye-ket az elnyomottak, az idegenebb elemek éreznekmeg legjobban. Az orosz zsidókat pl. büntetlenülnyomorgathatják a nagy birodalam ravasz, furfangostisztviseli. Ez az elmélet megfejti a nemzetiség annyiravitatott kérdését is, melyrl némelyek azt tartják,hogy alig száz éves és a franczia forradalom vetettea világba mint valami Paris almáját. Nemzetiségikérdés volt örökké, mikor a nemzeti eszme uralko-dott. Il3*enkor mindig versenygettek egymással afajok és törzsek, népek és nemzetek. Csakhogy men-tl mveletlenebb valamel} nép, annál több elemevan a nemzeti eszmének. A nép érzése és gondol-kodásmódja, története, vallása, erkölcse, szokásai,mvészete, irodalma, nyelve és társadalmi élete mindaz nemzeti eszméje. Tudjuk, mekkora a vallás sze-repe a nemzeti élet terén; legersebb és leghajht-hatlanabb támaszai, alkotó részei közé tartozik. Nem-csak a hazai román, szerb, szász nemzetiségekmutatják ezt, hanem az egész mvelt világ elttelárulja az orosz, mely mindenkép istápolja orthodoxnemzeti vallását. Ennél jóval gyöngébbek hajléko- ;nyabb, simább elemek a szokások, erkölcsök, a kü-lönféle mvészetek, melyek könnyebben engednekaz új eszmének. Ebbl következik, hogy minél többaction megy mentl több keresztül a nemzeti eszme,új eszme olvadt belé annál szkebb határok közé :szorul, végre csak nyelve ós irodalma marad hátra.Most úgy látszik, kiválóan a nyelv és irodalom nap-jait éljük. Annyira gyengült a vallás, egyenlsítet-tük szokásainkat, nivelláltuk külön jogi és társadalmi
  30. 30. Szollemi haladásunk törvényo. 27életünket, liogy csupán a nj^elv maradt a nemzetieszme leg-elsö leghatalmasabb képviseljének. ésTermészetes, hogy néhány ujabb actio végre ezt ismegfosztja nagy befol^-ásától. Ekkor valószínleg afaj marad még hátra, legalább a tlünk messzees,nagyon idegen fajok világharcza következik be, mígez is el nem enyészik a szeretet árjában, az emberinem jóságában, a mitl azonban még jó távol va-gyunk.
  31. 31. 11. MAGYARÁZATOK. I. Ez nagy vonásokbíiii az einborisóg haladásánaktörvónj^e. Fajunk szellemi erkölcsi és aesthetikaiélete e törvény szerint halad. A törvény maga atörténet jelenségeiben szüntelen mutatkozik s a meny-nyire tíz hónap óta sikerit átkutatnom az emberi-ség múltját, különösen az utolsó liat századot, nemtaláltam tüneményt, mely czáfolatául szolgál- 0I3"Jiatna. Lázasan kutattam az ellenkez tüneményeket,kértem barátaimat és ellenfeleimet, hogy keressenekoly tényeket, melyekkel czáfolhatnának. Aggodalmai-kat, ellenvetéseiket játszva megoldhatóknak találtam.Azóta néhány birálat is jelent meg munkámról, me-lyek gyarló dolgozatok és egy tisztességes ellenve-téssel sem tudtak meglepni. Kiáltó bizonyítékot hoz-tak fel a mellett, hogy olvasták ugyan, de nemértették meg az elméletet. Ilyenek dr. Váczy Jánosbírálata a Sm^adokban, Erdélyi Pálé a Fhilologiaikördönyhen és bizonyos — ll-é a Katholihus Szemléhen.Mindjárt meglátszik rajtok, hogy nem bölcsel elmeírta ket. Legfelszinesebb az utolsó és annyira fele-kezeti, hogy nehéz hozzá szólani. Rég leélt nézetekés elavult álláspontok ellen harczolni, vagy véde-kezni nem érdemes. Nem akarok missionarius lenui.
  32. 32. ^lagyarázatok. 2Í*Mi, a kik komolyan keressük az igazságot, nyugod-tan nézünk a jövbe k szegények a múlt penészes ;morzsáiból éldegélnek. A nemzeti eszme segít rajtok,hogy megélhetnek egy ideig. Afinek liántanók, nyug-talanítanék ket? Mi csupán azoknak írunk, a kika tudomány utján keresik az igazságot. Több dolgot adnak Váczy János és Erdélyi Pál.Egyik sem szigorú és logikai gondolkodó f, de azoksorába tartoznak, a kik könynyen akarnak tudniegyet-mást s összeszedve az ellenvetések hulladé-kait, megszaporítják magukéval és feltálalják a anagy közönségnek. Számos ellenmondásaik közülmégis kibányászhatunk egy-két aggodalmat, me-lyekre talán meg tudunk felelni. Egyik legels ag-godalmuk és kifogásuk, hogy a theoria alapján azember egyénisége elmerül a küzdelemben vagy másszóval nincs egyéniség. Ha igaz, hogy nem erezhe- :tek,nem gondolkodhatom, nem létezhetem egyedül,hanem másokkal együtt, hogyan lehetne fölismerni azegyéniség* különös megnyilatkozásait"? kérdi Váczy.Az egyéniség tagadását veti szememre Erdétyi. Né-zete szerint még Taine se megy ennyire. Persze nemismeri a franczia gondolkodó nézeteit, különben nembeszélne igy. Ha er dolgozik bennünk, az eszme mint közösvan-e egyéniségünk Van, ha nem is akkora önálló ?és ineffabile individuum, mint a külön álló lélek ta-nával. Ezt az egyéniséget minden egyes emberbenöröklött szervezete és habitusa alkotja. Az eszmehatása ugyan egyenl, de szervezetünk, orgánumainktökélye és szokásaink módosítják. Ma pl. Broca éskövetinek kutatása után tudjuk, hogy agyunk me-lyik pontján van emlékez tehetségünk némely ága.Ha ezek meg vannak támadva, az illet ember el-
  33. 33. 30 Magyarázatok.veszti emlékezetének azt az ágát. A ki többet akarróla tudni, olvassa el az apliasiának különféle jelent-kezését. Már most tegyük épen az ellenk(3Züt. felValamely embernek épen ez a szerve van kitnenkifejldve, természetesen emlékez tehetségének emezágai kiválóan hatalmasak lesznek. Épen igy állunktöbbi képességeinkkel is. Ezért lehet némely ember-nek nagyobb képzel tehetsége, másiknak hatalmasértelme, bonczoló, szétszed ereje. És igy tovább. Aközös eszme hat, irányt ad, az új eszme napjaibanidealistává, reformerré, doctrinaireré teszi, a nemzetieszme uralkodása alatt lesz ideal-real, majd realista,st naturalista. Ha azonban rendkívüli gondolkodóereje van, az idk árjában is meg tudja mondani,hogy merre rohannak hullámok, merre ragadják a ahabok. Többé-kevésbbé is c-sak oljan, mint fele-barát] ai, c-sakhogy fel tudja ütni fejét a hullámok-ból s tudja külömböztetni a múlt és jelen idk megárját.Bizonnyal a fejldés oly magas foka kívánta-tik hozzá, mely csak nagy mveltség és sok fejtörésárán lehetséges. Másik ellenvetés, hogy az az egész elmélet üresanalógián épül. Csak küls hasonlóság az egész.Mellette szólugyan a látszat; de ha szétszedjük,mindjárt látjuk, hogy hiu haszontalanság, csalókaábránd, üres mese, melyet könnj-íi volt megalkotni,hisz ..alapjalhan rég ismert elméiéi" ez. A. mi a küls hasonlóságra, hiú látszatra valóhivatkozást illeti, nem érdemes komoly figyelemreméltatni. Helyes-e vagy helytelen az elmélet, az em-beriség történetének kell igazolnia. A minta termé-szeti törvényeket a kisérletek és a mennyiségtanigazolják, úgj kell itt a történelem tanúságánakbeválnia. Ha meg tudom fejteni az egyes mvészeti,
  34. 34. ; Mayyarázatok. iU irodalmi, erkölcsi, vallási, politikai, társadaliiii, nyelvi stb.tüneményeket, ha szemmel láthatólag- be tudombizonyítani, liogy miért volt ekkor idealismus ésrealismus, reform és eonservatio, centralisatio és de-eentralisatio, szabadság és tekintély, neologia ésorthologia, felvilágosodás és orthodoxia stb. stb. nevet-ségessé válik minden felhozakodás az analógiával.Ellenkezleg, ha nem tudjuk mindezt könnj-en ésérthetleg belé helyezni a keretbe, hiába okoskodunk,kinevetnek bennünket a gondolkodók. Azért kere-sem a történeti kifogásokat és kérem barátaimatúgy mint ellenfeleimet, hogy komolyan kutassák adolgok menetét és hozzanak fel alapos ellenvetéseket. A mi Erdélyi és Yáczy azon állítására vonat-kozik, hogy alapjaiban régi dolog ez az elmélet, aki csak némileg ért a tudományok és ipar fejldésé-hez, az tudja, hogy minden elméleti alkotás a létez,szembetn jelenségeket construálta egy rendszeresegészszé és iparkodott belle magyarázgatni a tüne-ményeket. Idáig nem sikerült. A sok elmélet tetszettegy ideig, magával ragadta a müveit közönséget, avallások, a kíilti, ideális elméletek magukkal ra-gadták a nagy tömeget; de csak ideiglenes igazsá-got adtak az emberiségnek. A mit én nyújtok, ez azörök törvény, melj^et részleteiben magam és másokis ki fognak bvíteni, egyes pontjaiban, hibás kö-vetkeztéseiben, helytelen magyarázataiban ki fognakigazítani, de a mennyire a történet lapjairól olvasnitudok, megczáfolni soha. És ha ily fenséges tárgyfejtegetésében megbocsátható, vagy a nemzeti eszmeuralma alatt érthet, egy kis hiúság és nemzeti ])üsz-keség, örülök, hogy egy magyar embernek sikeritfölfedezni az eszmei világ legcsodásabb törvényétörülök, hogy végre mi magyarok járulunk hozzá az
  35. 35. :!2 .M;i<:iyarázat()k.tmb(Misé<i luüvelödóséhc/ a legnagyobb és legion-ségesebb ideával, a haladás törvényének fölfedezé-sével. Ha idáig kevés önálló gondolattal gyarai)itottnka müveit emberiség eszmekörét, most olyat hirdetünk,melynél nagyobbat képzelni is alig tudunk. II. A Századok áprilisi füzetében is találok Q^^y el-lenvetést. B. Y. ismerteti Lavollóe gyönge munká-ját La morale dans VHÍstoire. Bírálatában szemére : hányja a mai történetírásnak, hogy tartózkodik az általános kérdésektl s nem tudja, hogy e kifogásramily találóan megfelel a mi elméletünk, hogy a nem-zeti eszme második felében a kor megállapodott, re-generált eszmeköre nem tri az ujabb föltevéseket,a merész általánosításokat, csak az exact kutatásérdekli, a tények földerítése vonzza. B. V. azonbanazt hiszi, hogy a történetnek is van egysége, czélja,van az eseményeknek törvényök, van fejldés a tör-ténet folyamán s hogy a történetben nem maga atény értékes, hanem a tények kapcsolata. B. V. mégisazt tartja, hogy a történet philosophiája csak oly])roblema, melynek megoldására törekszünk, meg isközelitjük, de véglegesen megoldani nem tudjuk. Oszivesen látná a megoldásra való törekvést, de mostnem törekszenek reá. Ma nem kellenek a merésztheoriák, ügyesen szerkesztett elméletek. De kellet-tek a húszas és harminczas években, mint az újeszme idején, st a harcz korszakában is a hetvenesévekig találkozunk velk, habár nem voltak nép-szerek. Azóta csak gúnynyal találkoznak az efféle tö-rekvések. Minket is sokan nevetnek. De legyen meg-
  36. 36. Magyarázatok. 33gyzdve B. Y., hogy a mint hasad az új eszmehajnala, megjelennek az új elméletek és merészdoctrinák is. „Egy dolog azonban nem lehet a történet phi-losophiája — nem lehet rendszer, mondja B. Y.Miért? mert nem ismerhetjük a történeti fejldéstörvényeit, mert meg nem határozhatjuk e törvényekkapcsolatait és játékát. És megint miért nem? Mertki nem mérhetjük a lehetségeket és a véletlent.Honnét tudja ezt B. Y. ? Neki, mint történetirónaktudnia kell, hogy bizonyos idben, bizonyos történetijelenségek ismétldnek, más idkben megint más,ellenkez jelenségekkel találkozunk. Ne tépeldjünkmi a véletlenen vagy a lehetségen, hisz a véletlenbeavatkozása úgy sem tudja megakadályozni az esz-mék áramlatát. Az egyes kidlhet, egy nemzet iselpusztulhat, de az idk árját nem állithatja meg.A kidlt harczos helyét elfoglalja egy másik. A gár-dista meghal, de a gárda halhatatlan. Hanem kérdez-zük meg mi az oka ennek az ismétldésnek és fejt-sük meg, ha tudjuk. Idáig nem tudtuk; de ma márnyitva áll elttünk az ajtó, le van szakítva a lepel,csak tessék benézni és megtekinteni. Egykor az égitestek kimérését is lehetetlennek tartották, azt hit-ték, hogy Józsuék megállítják a napot és nem alehet kimérni ezt a lehetséget és véletlent; ma alegbuzgóbb jezsuita sem merne ilyes valamit tanítani.B. Y.-t se aggaszszák a lehetségek és véletlenek.Semmiféle véletlen se tudja kieszközölni, hog}^ föl-felé folyjék a víz, hogy fölfelé essék a k; kitérít-heti ugyan útjából egy kszikla a vizet, de végre iscsak lefelé folyhat. Ugy van az erkölcsi világban is.Az idk árjának törvénye magával ragad mindenembert. Egy irányban haladunk mindnyájan, egyik Bodnár Zs. : Szollemi halailitsank törvénye. 3
  37. 37. ! ;;54 Magyarázatok.rohamosabban szalad olore mint a másik, de mind-nyájan vele megyünk. B. V. azért sem hiszi, hogy a történeti fejldéstörvényét megtahílhassuk, mert a ., történet felfogásaalapjában mindig subjectiv. A történeti objectivitastiszta lehetetlenség." Ez megint csak üres aggodalom.Mi az a subjecti vitás? Az iró tehetsége. A szegénytörténetírómegakarja magyarázni az események okaits mivel nem tudja, geniális ötletekkel, képekkelmerész föltevésekkel áll el. De ha megtalálta a ha-ladás törvényét, ha eltte állanak a tünemények okai,nem kell fhöz-fához kapkodnia, maguktól érthetkkéválnak a tények és jellemek. Például a nemzeti esz-me haladásával végre minden mvész realista lesz.Ilyenkor teljes lehetetlen az idealismus. Én érthetpragmatikus magyarázatát adom. Oka szorosan ösz-szefügg az egész erkölcsi világ többi tüneményeivelmegfejtem azt is, hogy mikor tulnyomólag alanyi,mikor tárgyias az író és miért. Tessék e fölött gon-dolkodni és érvemi helyességét vitatni, czáfolni de ;nem képzelt aggodalmakkal önmagát a kutatástólés gondolkodástól visszariasztani. Nem azok találnakfel valamit, a kik elre bebizonyítják maguknak,hogy úgy is hiába fáradnának hanem a kik merész ;kézzel szaggatják le a fátyolt, mely a tárgyakat ta-karja és akadályozza a szabad kilátást és belátást.Tessék megpróbálni III. Fölfedezésem átalakítólag hat az összes erkölcsitudományokra. Rövid id alatt egészen új alaponfogom és fogják megírni az egyes tudományokat. Amagyar irodalomtörténet már is ily alapon készül.Most azonban csak egy kiváló hasznát óhajtom ki-
  38. 38. Mao-yarázatok. Í55emelni az irodalmi kritika szempontjából. A mail)íiálatokat világszerte két csoportra lehetne osztani,a tekintélyi és a független kritikákra. Az els kiválta nemzeti eszme föllépte óta nagy tiszteletben ré-szesül s végre is nem egyéb, mint a régi remekmü-vek és hajdani aesthetikusok tekintélyére való hivat-kozás. A világ- és hazai irodalom jelesb müveiállanak a biráló eltt, ezek és kritikusaik tekintélj^é-vel fedezi saját észrevételeit. Természetes, hogy szá-mos ellenmondás van müvében, mert a nemzeti eszmeminden actio után megújul, átalakul és az elbbinemzeti eszme felfogását, formai és tartalmi sajátsá-gait csak módjával lehet felhasználni a mai nemzetieszme alkotásainál. St tudjuk, hogy maga a nem-zeti eszme fokozatosan lejebb száll az idealismusbóla realismusba, azért más idpontján más az izléskövetelése. De legalább van a bírálónak zsinór-mér-téke, tudja mihez szabni ítéletét, vannak paragra-fusai, melyekbl kiindul. Igaz, hogy a legtöbb írózúgolódik az ily kritika ellen. A nagy mesterek re-mekeibl nehéz oly szabályokat szerkeszteni, melyekaz müvére alkalmazva, találók volnának, az írótés a közönséget meg tudnák nyugtatni. A kritikusok másik csoportja teljesen egyéniés független bírálatokat ír. Nincs más vezérelve, minta mi tetszik. A mit felkap a nagy közönség, a mitünnepel az olvasó, az bizonyosan szép is. Ügy, hogyminden egyes munkából külön szabályokat állít fel.És ez az eljárás nem valami képtelenség, csakhogyfensbb és biztosabb elv híján igazi zrzavar kelet-kezik a kritika terén. Tarkaság boszant, ha egyeskritikusok nézeteit szeretnk tudni errl vagy arrólaz íróról. Erdiskes, de nem egyszer hóbortos néze-tekkel, geniális, de különös ötletekkel töltik meg a
  39. 39. ;5G Magyarázatok.papirost, kivált a hirlapok tárczáit. Xálunk iiciii kö-zönséges szerepet játszik e tekintetben Rákosi Jen.Olvassuk el például az A. B.-ról szóló igazán áprilisitározáját. I^gy látszik, Ambrus Zoltán, Ötvös Adolf,Alexander Bernát, Szana Tamás stb. birálatai is job-badán e fajhoz tartoznak, habár több vagy kevesebbjózansággal, számítással kezelik. Némelyek képteleneszméket, conventionalis hazugságokat keresnek éshalásznak az egyetemes ehaosban. A tlünk idegenföldre vetdött Nordau Miksa ritka mester e munká-ban. Mert nem levén kulcsa a tünemények megérté-séhez a nagy zrzavarból könnyen összekapkod tar-kábbnál tarkább jelenségeket és olcsó áron mulat-tatja közönségét. A jámbor németek között számosily genialis kritikus van, de talán a leghóbortosabbközöttük Xietsche. Nálunk Arany, Gyulai és tanítványai,közöttük Beöthy, elismerésre tettek szert a tekintélyikritika terén, most azonban úgy látszik, a lapokban,a független, a leiró, az impressionista kritika verg-dött felszínre. S ezzel beállott az a bomlás, melyetkülföldön mindenfelé emlegetnek és sokan szidalmaz-nak. A reactio második felében az idealismus eltn-tével az erkölcsök köznaj)iak, alacsonyabbak lesznek.Az emberek könnyen hazudoznak, ravaszkodnak,pajtáskodnak, úgy, hogy nagyon ritka az erkölcsifüggetlenség, önállóság. Ha most nincs az írónakmagasabb aesthetikai és erkölcsi vezérelve, mindenhazugságra, vakmer magasztalásra és szemtelentámadásra képes. A kor ugyan nem szereti a rikítóhangokat, szivesebben olvassa az elismer, könnyed,szellemes ítéleteket, de azért elégszer találkozunkmindkettvel. Fölfedezésünk után könnyen érthetvé válik azegyes idszakok kritikai iránya. Például Samte-Beuve
  40. 40. Man yaráziitok. ;57kritikai iiiködését két idszakra oszthatni: 1840.olttire és utánira. Az elbbi az új eszme napjaibanfolyt le. Ezt Brunetiere fensbl) dilettantismusnaknevezi s mint Sainte-Beuve mondja Cetté eritique :ne concliiait pas. A kik a liíres kritikus akkori m-ködésérl írtalv, a leg-különf elébb okoknak tulajd(j-nitják ezt, többi közt Brnnetiere aztiiiszi, liügy sokvizsgálódása közepett nem megválasztani azt tudtaa biztos kiindnló pontot, mely nélkül lehet elemezni,magyarázni, eommentálni, csodálni az egyes müveket,de megítélni nem. De liát miért nem volt Sainte-Beuvenek biztos kiinduló pontja V Talán a sok tanu-lás, gondolkodás miatt? Ez is hozzájárulhat; detudjuk azt is, hogy az elkel szellemek az új eszmeidején át akarják alakítani az egész erkölcsi világot,megtámadják az elbbi Ízlést és Sainte-Beuve szel-lemes munkása volt ennek az iránynak. 1840. körülbeköszöntött a nemzeti eszme tiltakozása az újítókrombolása ellen s a simuló Sainte-Beuve, a komolykritikus, a nemzeti eszme hatása alatt az új zászlóalá szegdik s megtalálja azt a biztos kiinduló pon-tot, melylyel ujitó és más .barátait nemcsak kö-rülirta, szellemesen fejtegette, hanem bírálta is. p]löbbfüggetlen, önálló és határozatlan kritikát zött, híresbarátjainak magasztaló pajtása volt; most azutánfelcsapott a tekintélyi kritika szolgálatába s jó neve,nagy híre mindenfelé emelkedett. Mert csak az ural-kodó eszme irányában szabad luiladnunk, ha clisnie-lésrc óhajtunk szert tenni. Hugó Victor 1815-benmég a reactio enfant sublime-je, 182fi után az újeszme (Hadalmas harczosa, a kinek dicsségig folytonemelkedik, míg a harcz korában lassankint hanyat-lik. 1860 után már sokfelé ostorozták dagályos szó-lamait, nauyhaimú piouunciamontóit. Ma kevesen ol-
  41. 41. 38 Mas^yarázatok.vassák, legfeljebb egy krt balladája ós lantos költe-ménye tetszik. Az egykor csodált Századol- legendája]7ia alig olvasott m. így változnak az idk. Villemain kritikai szerepe 1820-tól 1835-ig ter-jed, tehát az actióba esik. Ennél fogva nagyon sze-reti az általános eszméket. Többi ls:özt megírja aXVlll. század irodalomtörténetét, a mi nagyon ked-vez tételének. De Bnmetiére nem tudja megfejteni,miért foglalkozik annyit Villemain a társadalmi, er-kölcsi és irodalmi eszmékkel. Megengedi, hogy aXVIII. század irodalma a század eszméinek kifeje-zése, csakhogy ezzel megsznik igazi irodalom lenni.Senlement, n est ce pas pour cela qn elle est souventá i)eine de la litterature i Hisz néha alig mondhatniirodalomnak, ersiti Bnmetiére. Voltaire Mahomedje,Ahireja és Oh/mpiája is irodalom-e, müvészet-e ? Ésaz encyclopédisták, DAlembert, Diderot gondoltak-emvészetre, midn az ancien régime ellen eszközül,szerszámúi használták? Vagy Rousseau az Emil-jében és Xourelle Héloise-jéberí? Brunetiére igy foly-tatja tovább kifogásait, mert nem tudja, hogy azactio mvészete, irodalma czélzatos, alkotásai nemcsupán regények, hanem röpiratok is, míg a reac-tio mvészete, hogy így mondjuk, igasi mvészet,melyben háttérbe szorul a czélzatosság. Persze, hogyíizért a reactio irodalma is a kor eszméit fejezi ki,csakhogy ezek a nemzeti eszme ideái, melyek el van-nak tetjedve, minden kebelbe beoltva, nem kell ne-kik propagandát csinálni. Azt is felrója Villemainnek,hogy nem elég szabatos, nem eléggé részletez, hogysokszor túloz és nagyít, mert állítólag közel van akorhoz. E vád többé-kevésbbé igaz, csakhogy ez ál-talános hibája az actio minden lovagjának. Nem istudjuk máské]) elénk iMJzolni ket. Es lia Bnmetiére
  42. 42. Magyarázatok. 39nem szereti, igen természetes, mert a reactio tekin-télyes kritikusa nem rajonahat az aetio hsének hi-báiért. Nagyon hogy Diderot még* kevésbbé természetes,tetszik neki. Errl mindjárt kimondja, hogy nemszereti, mert dissertatenr intrépide et intermi-nable, declamatenr redoutable, esprit puissant etconfus, plus eonfiis que puissant, énigmatique stb.— E kifogások kisebb-nagyobb mértékben min-den az új eszme szentjei- és hseire ille- újítóra,nek. Mily kevesen vannak tisztában azzal, a mitakarnak, s ha mai józanságimkkal, eszmétlen nj^i-galmunkkal vizsgáljuk ket, ezer hibát találunkbennök, melyeket az napjaikban nem igen vettekészre. Minket nagyon bánt az határozatlanságuk,sövény nélküli általánosságuk. A nemzeti eszme tudszabatosabb lenni, vannak neki követend példányai,szereti a méisékletet, a számítást s minden gondo-lat] ának, szándékának megvan a maga l<:orlátja, so-rompója. A tömeg eszmevilága ugyan a reactio ide-jén sokszor ellenmondó, zavaros; de a gyakorlatsegít a bajon; mindig tudjuk, hány adagot vegyünka szabadságból, az újból, mennyit a régi nemzetieszmébl. Nehéz volt ugyan megállapítani az elmé-letét, legalább idáig nehéz, de ha meg kellett találnia modus rivendit, egy kis után mindig torzsalkodásmegtalálták a regeneráltnemzeti eszme napjaiban. Brunetiére és mások ellenmondásai akkor tn-nek ki leginkább, ha a tünemények okait akarjákmegmagyarázni. Nálunk CJyulaí Pál nem igen tör-dik az effélékkel, nagyon ritkán kérdi, hogy miérttörtént ezvagy amaz. Most pl. az akadémia nagy-gylésén felolvasott egy essayt, melyben bemutattaSzéchenyit mint írót. Persze mint Íróval végezhetett
  43. 43. 40 Ma,í>-yíiráz:iti)k.volna üt sorban, hisz i<iazán syöniic iió volt, a kimagyarul sem tudott, legalább nem úgy, a hogy egymagyar írótól megkivánhatjuk. -Jollomezte tehát azállamférfiut, ismételte a jólismert nézeteket, s ha(gy-két gyönge magyarázatot nem tekintünk, egyet-len egyszer sem fejtegette, hogy miért volt Széchenyiilyen, miért hirdette ezt vagy azt, miért gondolkozottigy és nem másképen ; miért ragadta meg Széchenyikeblét a nemzet anyagi emelése, miért Kossuthét azerkölcsi ? Mennyiben volt nála szinte az úgynevezetttaktika ? stb. stb. Ezekre és számtalan efféle kérdé-sekre Gyulai nem tud válaszolni, úgy hogy felolva-sása gondosan összehordott anyag, melyet másnakkell feldolgoznia. És fölfedezésünk után játszva te-heti. Beöthy néha föl meri vetni az ok kérdését, deszerencsétlenül oldja meg. Kenetes lágysága, olvadozóés piperéseladása gyönge az eszmék bonczolásában.De igazságtalanok volnánk hazánk fiai iránt, ha ro-vásukra dicsérnk a külföldet. Brunetiére mélyebbgondolkodó és bonczoló ugyan, mint a magyar földmostani irodalmi jelesei, bár Ízetlen szenvelgése ésbántó parenthesisei, keresett ellentétei aligha tetsze-nek; de azért mint gondolkodó ö sem szerencsés.Brunetiére legalább azt tudja, hogy az irodalom maitörténetírójának a tünemények okait kell nyomozni,e nélkül müve nem történelem, hanem krónika vagyrajz. A mieink ezt nem tudják, nem is keresik, ha-nem lyrai áradozásokba és hibás korképek rajzolá-sába, a nemzeti genius és a vallásos szellem örökös(emlegetésébe bocsátkoznak, anélkül, hogy világosfogalmuk volna e dolgokról. Nem csoda, ha a gondol-kodók megunták ezeket az irodalmi közhelyeket ésszónoki phrasisokat s nem kellenek nekik az iroda-lomtörténeti monographiák. Nagyon jóllaktak a nem-
  44. 44. Miinyaráziitdk. 41 nemzeti genius általános dicsöitósével,zeti szellem,melyet Rákosi Jen, Beöthy Zsolt és számtalan sokmás író komoly értelem nélkül hangoztat úton-útfé-len De térjünk át Brunetiére magyarázatára. ! pél-dául a múlt századnak azt a jelenségét, hogy mígminden ervel rombolta a trón és oltár támaszait, alelkesedéssel és babonás vallásossággal bámulta agörög-római elassieismus alkotásait, úgy hogy Cliam-ioit e jellemz mondást rizte meg a feledéstl M. :de .... qui voyait la source de la degradation de ,Tespece humaine dans Fetablissement de la sectenazaréenne et dans la féodalité, disait que pourvaloir quelque chose, ü fallait se défranciser et sedéhcqjtíser et redevenir Grec et Romáin par Vdme;Brunetiére ezt a jelenséget a lelki egyensúly szük-ségének látszik tulajdonítani. Lerombolják ugyan azoltárt és trónt, de felállították a elassieismus trónjátés oltárát. Mi tudjuk, hogy távolról sem az volt etünemén.y oka. Az eszme megtámadja az elernyedt újnemzeti eszmét, különösen a vallást, mvészetet, köl-tészetet, állami szervezetet stb., szóval az egész er-kölcsi világot mintákat tz ki, új ideákat hirdet, s újmelyek sokszor a régi müveit népektl kölcsönözvék.így állította fel a XVIII. század új eszméje aesthe-tikai mintákul a elassieismus remekeit, melyekethazánkban is csak úgy csodáltak, mint a német föl-dön vagy a müveit világ más országaiban st mivel ;nyelvünkre legkönnyebb volt alkalmazni az idniér-tékes verselést, talán sehol sem hatott annyira be anemzeti eszmébe a classicismusnak legalább a for-mája mint nálunk, úgy hogy még Fazekas LudasMatijija is hsi hatosokban és Berzsenyi több fensé-ges ódája antik verssorokban készült. De hát min lesz a mi tíHvénvüiik ismeníte
  45. 45. 42 Maavarázatok.után az irodalmi ós mvészeti kritika V Csak is azillet kor szempontja lehet irányadó. Régi remekm-vek mindig érdekes tárgyai lesznek az összehason-litásnak; de nem követeljük az hogy kövesse Írótól,ket, mert jól tudjuk, hogy nem követheti. Eddig atekintélyi kritika a remekekkel állott el és azokatmagasztalta a jelen rovására, példányokul állítottafel ket. A mint az irodalomtörténet mutatja, eddig ishiába tette. Ezután meg túlhaladott álláspont volna.A kritika tudni fogja, hogy ellenkez irányt nemadhat a mvésznek és Írónak, csak az uralkodót.Legfölebb a megfelel korszak jobb mestereit hoz-hatni fel megvilágításul, érdekes párhuzamnak. Kü-lönben, mikor az eddigi kritika például Shakespearet.illitotta fel mintául, maga sem tudta, hogy a nem-zetieszme megfelel korszakának szolgálatában áll,hogy akkor nélküle is bámulnák az irók a britt tra-gikus sajátságait. így láttuk, hogy 1850 eltt ésutána sokáig divott a Shakespeare-rajongás, az ötve-nes, hatvanas években tömérdek tanulmány jelentmeg a britt óriásról mert a kor nagyon megfelelt ;az angol költ korszakának; míg napjainkban job-badán elhallgattak vele, mert a regenerált nemzetieszme szenvedélytelen kora nem igen eped a nagyideális alakok küzdelmét látni és hallani. / I
  46. 46. ! II. LEVÉL A SZERKESZTHÖZ.*) Tisztelt szerkeszt úr Fogadja köszönetemet elismer birálatáért. Na-oyon jól esik egy komoly tudósnak nagybecs hoz-zászólása és méltatása. De mégis legyen szabad azigazság érdekében hosszabb válaszszal lépnem e be-cses folyóirat olvasói elé. A kérdést ugyanis annyirafontosnak tartom, hogy nézetem szerint nem beszél-hetünk róla eleget. Elméletem felöleli és megma-gyarázza az egész erkölcsi világot, psychologiát,aesthetikát, erkölcstant, jogot, sociologiát, nyelvtu-dománjrt, mvészetet, mveltség- és politikai törté-netet, érthetvé tesz sok olyat, amit nem értettnk,csak sejtettnk és láttunk. Elttem ma már egycsodálatos törvénynek látszik az egész, szellemi éle-tnk törvényének, melyrl mindennap jobban meg-bizonyosodom. Tisztelt birálóm azonban csak problé-mának tekinti. Nem akarok itt egy csomó bölcseltidézni a probléma fogalmára, egyszeren megoldandókérdésnek uevezhetjük. Talán föltevésnek, hypothe-sisnek is mondliatnók. En nem tartok Xewton-ni, *) E levél (Ír. Balla<íi Aladárhoz, az Irodalovilörténetiköziem ények szorkesztöjélioz és a budapesti egyotom tanáráhozvan intézve, a ki a nicig//ar irodalom történeteitek els kötetéta folyóirat 1. évf. IV. füzetében bírálta me<i-.
  47. 47. :44 Lcvrl a szerkeszthöz.nom mondom : Ni/potliesfís mm limjo. iiikább niao-amóváteszem Bemard Kolos {Claudc) iia,uy tudós és jelesgondolkodó nézetét, liogj^ nem csak jog-osult a föl-tevés, hanem föltétlenül szükséges is. A tapaszta-lAst, a kísérletet izgatnia, ösztönöznie kell az esz-mének és elbb-utóbb sikert az elméletnek, liogyarathasson. A tudósnak, a gondolkodónak szembe-tnik valameh^ tény, mely egy eszmét kelt bens-jében. Lidée neuve apparait avec la rapidité deréelair t-omme une révélation subite, mint valamikinyilatkoztatás villámgyorsasággal jelenik meg azeszme, mondja Bernard. Ez azután kutatásra ingerliaz embert. Ez a föltevés módszere, melyet nagy si-kerrel használtak századunk tudósai és fölfedezi.Igaza van Comte Ágostonnak, mikor azt mondjaOn ne eherche á démontrer que les théoremes qnons est posés. Szükséges tehát, hogy, ha ujat akarunkteremteni a tudományok világában, új eszménk, újelméletünk legyen. Ez megvan nekem is, mint t.birálóm nagyon elismeri. Én azonban tovább megyek és azt hirdetem,hogy ez már nem probléma, nem hypothesis, nemtheorema, hanem az erkölcsi világ legnagyobb tör-vénye. Lássuk, hogy lehet ezt a merész állítást be-bizonyítani. A természeti világban Kopernik rendszere, Ga-lilei Newton tana mindaddig hypothesis, míg a ésszámok nem igazolják, mondja D agaid Stewart. Demit csináljunk az erkölcsi világgal, hol nem ural-kodnak oly világosan a számok, hol nem érvényesa méterrendszer? Hitem szerbit itt is van egy tudo-mány, mely a mennyiségtan szerepét teljesíti az er-kölcsi világban s ez a történelem. Ha az én elmé-letemet a történelem érvei nélkül alkalmazhatnók a
  48. 48. Livél a szerkcsztliöz. 4")mentái aspect-re, számtalan kétely támadna az olvasó-ban. Talán pz egyik oka, hogy mikor felolvastam isvalamely bölcsésznek, ez avval állott el Mit mon- :danak hozzá a történetírók ? Igaz, hogy történetíróinkis azt kérdezték Mit tartanak felöle a philosophu- :sok ? Én azonban mindenekeltt a historikusok-tól várom az elismerést, a philosophusoktól nemfélek. Ok elbb-utóbb meghajolnak a történelem te-kintélye alatt. ket rendesen a természeti tudomá-nyok és a történelem vezetik magyarázataikban. Azén theoriám is a természettudományoknak s kiválta történelemnek köszöni eredetét. Legelször is ifjúkorom óta tapasztaltam, hogybármily igaznak tartottam valamely nézetet, bár-mennyi érvvel bizonyítgattam, nem használt sem-mit, ha el is fogadta egy-két gondolkozó, nem kelletta legtöbbnek. Az orthologia elleni nagy vitábannapnál világosabban bebizonyítottam az orthologiatanának helytelenségét, linguistikai és philosophiaialapon vitattam tanának dreségét, semmit sem ér-tem el vele ; ugyan a czáfo- ellenfeleim hallgattaklással, de soha sem adták meg magukat; pedig énazt szerettem volna, ha igaz a nézetem, mindjárthajtson fejet az ellenfél. Ebbl arra a meggyz-désre jutottam, hogy a legtöbb ember nézete nemfügg akaratától, hanem az uralkodó eszmeiránytól.A legtöbb ember hatása alatt áll.Januárban megír-tam Bréal hires nyelvésznek, hogy amit a Revueclesdeux mondes deezemberi füzetében szépen és ala-posan bizonyít, azt én évek óta hirdetem ortholo-gusaink ellen, ha nem is oly szépen és alaposan, decsak kevesen hallgatnak rám. Azután mintegy harmincz év óta szüntelen ke-restem a történelemben bizonyos egyez irányokat,
  49. 49. 4() Levél a szcikosztliöz.melyek egyszerre léptek föl egyes országokban anél-kül, hogy egyik a másiktól tanulhatta volna. Ezek-rl azt vélték idáig a történetirók, hogy az egyiknemzet a másiktól tanulta el. Néha positiv alapjavolt e nézetnek; de többször nem. így láttam a leg-különbözbb népeknél a XVI., XVIII. és a XIX.században neologiát, míg a XVII-ikben, a XIX. elejénés második felében orthologiát. Azután a hatvanasés hetvenes években láttam az egész mvelt világonorthodoxiát, a liberális katholikusok kárhoztatását,a syllabust, az infallibilitást, a vatikáni zsinatot, aprotestáns és zsidó orthodoxia gyarapodását, a véd-vámokat, a czéhrendszer sürgetését, a tekintély ha-talmát, az idegen szokások, erkölcsök és nyelv meg-vetését vagy üldözését, a népek kölcsönös gylöletét,az antisemitismust, a mvészetben a realismust, anaturalismust, a kedves, könnyed dal és hangulatoslyra terjedését, az igazi elbeszélés és igazi drámakedvelését, a styl könnyed, házias, kedves folyását,a közigazgatásban a helyi patriotismust, a decentra-lisatiót, az agrár törekvéseket, a hitbizományokat,az aristükratia, a klérus befolyását, a polgári házas-ság bukását, a mindennapi életben a gyakorlati fel-fogást, a családi érdek befolyását, a nepotismust, azönzést, a testületi szellemet, a servilismust, a tompaelégedetlenséget, a hatalom embereinek dölj^fét, gg-jét, az egyes nagyot akaró tehetségek elzüUését,megbomlását stb. stb. Ezek láttára támadt bennem a gondolat, hogykell közöttük valami rokonságnak, atyafíságnak lenni.Ez azonban csak merész, mondjuk, vakmer fölte-vés volt. Számtalanszor beszéltem errl BeksicsGusztávval. Mindketten ebben az irányban halad-
  50. 50. Ijovél a szcrkesztliöz. 47tunk. Éji legalább a hetvenes évek óta mindio- na-gyobb buzoóság-g-al törtem rajta a fejemet. Azután szenvedélyesen kntattam az ellenkezirányok napjai ntán. Nem volt nehéz megtalálni.Például 1820 és 1840 között éj)en ellenkez gondol-kodás uralkodott a mostanival. A mvészetben ésirodalomban a mostani melegség, bensség helyetthideg, ünnepélyes ódái hang, nagy szólamok, feszes,körmondatos irály, csips szatira, maró sarcasmus,senkinek sincs érzéke a reálhoz, csupa idealisták, akik lelkesednek, humánusan gondolkoznak, minden-kit keblökre emelnék, önzetlen rajongók, doctrinairek,a kik saját eszök és szivök szerint óhajtanák átala-kítani a világot, újítók ha drámát vagy eposzt írnak, ;czélzatosak ; nem tudnak igazi alakokat, egyéneketteremteni, alkotásaikban hiányzik az igazi test ésvér hölgyeik mind ideális és érzelmes teremtések ;mint Jósikáé, Vörösmarty Seép Ilonkája stb. milye-neket ma már nem ismerünk. Sokat bajlódtam a nemzetiségi kérdéssel is.A legkitnbb gondolkodók müveitl kértem taná-csot. Összeolvastam angol, német, franczia, olaszbölcsészeket, politikusokat és különösen mveltség-történetírókat. Nem kell mondanom, hogy egy semelégített ki. Hisz még 1891. évi deczemberben isBréal oly gyarló fejtegetést adott a nemzetiségrl,hogy csak ott volnánk a kérdéssel, a hol ötven éveltt állottunk. Az actio és reactio szerepe vetettugyan egy kis világot a kérdésre; a dolog azonbannagyrészt érthetetlen maradt. Kant, Hegel, Schelhng,Comte, Schopenhauer, Hartmann, Spencer stb, mindnagy ember volt elttem, de hiába kértem tlük fel-világosítást. Pedig végre is Spencer adta meg. Mikormár összekutattam az egész történelmet és láttam
  51. 51. 48 Levél a s/erkeszthöz.a két egymás után íeltüiiö irányt, eszembe jutottSpencer rythmikus mozgásának tana, mely szerinta haladó tárgy visszalöketik, mert nincs racuwn atermészetben. Ekkor azt kérdem : Mi löki vissza azúj eszmét ? És egy pillanatra mint a villám ébi-edtbennem a gondolat, hogy a létez gondolkodás- ésérzésmod, a régi szokások, erkölcsök, a régi vallás,mvészet, nyelv stb, vagyis más szóval a nemzetieszme. Ezzel meg magyarázva a legnagyobb voltnehézség, hogy habár a XVII. század és a XIX.eleje rokon a mostanival, még sem ugyanaz, mertfélig-meddig belé olvadt az új eszme és átalakítottaa nemzetit. És mikor a történelem és a philosophia idáig elvettem az egyes erkölcsi tudományokatjuttatott,s kezdtem oldogatni a nehéz kérdéseket. Úgy talál-tam, hogy elég könnyen válaszolhatok a legtöbbkérdésre. Nem untathatom itt a t. olvasót az egyestudományokkal, csupán GuyaimaJc egy munkáját ve-szem el, ez a Vart mi j^oint de vue socíologique. Azaesthetika úgyis rokon az irodalomtörténettel. Ezta munkát sem elemzem pontról pontra, hanem kika-l)ok belle egyes érdekesebb helyeket. A 28. lapon mondja, hogy a német aesthetiká-ban az a banahs megkülönböztetés fordul el, hogynémely genie subjectiv, a másik objectiv. Goethétés Shakespearet az objectiv géniek közé sorolják,pedig kell-e alanyibb mint Werther és a Vihar? Azérthaszontalannak tekinti ezt a distinctiót és a régiineffabUe indivídmtni-ma állel. Pedig igazuk vana németeknek. Werther a reactio hajnalán készült,mikor még Goethe lelkében ers volt az alanyiság,mikor nem tudott annyira tárgyias lenni, mint midna Hermann és Dorotheát irta. Werther 1774-ben jelen-
  52. 52. Levél a szerkeszthöz. 49hetett meg", tehát a reaetio hajnalán, míg a Hermannés JJorothea 1797-ben. tehát 23 évvel késbb a reaetiodélpontján, mikor Németországban minden téren mu-tatkozott a reaetio. A Vihar Shakespearenek a müve,a ki az új és a nemzeti eszmének összeütközése ide-jén élt, s a mint tudjuk, a lyra nagy mestere is volt. Az 55. lapon emhti, hogy némely író bizonyosidben nagy hatalommal lép fel, fényes sikerei van-nak, de néhány év múlva elszigetelve áll, nem éb-reszti fel többé rokonszenvünket. E tünemény okátabban keresi, hogy az általa képviselt typus nemtudott megfelelni az egyszer és örök élet typusá-nak. E homályos magyarázat nem derít föl semmit.Elméletem azonban mindjárt megfejti a nehézséget.Chateaubriand fmvei a reaetio merész, geniahsalkotásai. Az munkái a XIX. század nemzeti esz-méinek leggyöngébb részével, a vallásos elemmelfoglalkoznak, melyet már nagyon megbolygatott aXVIII. század. 1820 körül megérkezett az új eszmeés csakhamar elszigetelte az egy ideig csodált, ün-nepelt férfiút, a kinek már nem volt ereje szakítanimúltjával mint pl. Lamennais, Hugó Victor tette.*) A 73. lapon kezddik nagyobb tanulmánya azidealismus és realismusról, melynek egyik alapgon-dolata, hogy a tudományos szellem haladásával szük-ségképen növekedni fog az szinteség a mvészet- *) Fölfedezésünk nemcsak a szorosan vett erkölcsi, szel-lemi és aesthetikai tudományokra lesz átalakító hatással, ha-nem megérzi befolyását a nemzetgazdaságtan, statisztika stb. st az orvostudományok egy-két ága, különösen az elme-is,kórtan, az élettan nagy gonddal fogja vizsgálni az uralkodóeszmék befolyását az egyesekre, kivált a szereplkre. A na-gyobb átmenetek rendesen bom.lasztólag hatnak sok emberagyára, idegeire. Érdekes Széchenyi, Lamennais, Bajza, Vörös-marty, Kemény Zsigmond, Tóth Kálmán, Petfi, szóval mindenki. Bodnár Zs. : Szellemi hala<lásunk törvén.e. 4
  53. 53. 50 Levél a szoikos/.tliözben, vagyis az igazság-,más sz()val a roalismus. Éshogy megvigasztaljon bennünket, óva int a trivialis-mustól, módokat nyújt, hogyan meneküljünk elle.Mind nagyon szé]) és elismerésre méltó, de hiábavalótörekvés. Elméletem szerint tudjuk, hogy a nemzetieszme mvészete objectiv, realista, utóbb naturalistaés triviális. A nemzeti eszme petj^hdésével ezen alépcsn halad lefelé a mvészet, hogy az új eszmelázas forradalma után újra megkezdje és idealistalépcszetes útját. A reactio e fokozatát mutatják né-mileg Aeschylus, Sophokles, Euripides a drámában,a mint egymás után következnek. Ugyanazt tárjaelénk Corneille, Racine, De la Fosse és társainakegymásutánja, az angoloknál Marlowe, Shakespeare,Dryden és A mostani reactio els franczia társai.regénjirója, Feuillet, még ersen ideal-real, Flaubertmár realisticusabb, Zola és társai naturalisták; ná-lunk Jókai regényeiben sok idealismus van, hsei-ben kevés az igazság, a mostaniak ersen realisták,st naturalisták az ötvenes, hatvanas évek drá- ;máiban sok az idealismus, Csiky Gergely már er-sen realista, st naturalista. A meg nagy tanulmányát a 162. lapon kezdibölcsészeti és eszmékrl a költészetben. socialisGuyau védi ezeket az eszméket, hisz a nagy költök,a nagy mvészek a tömeg kezdeményezi, a dog-mátlan vallás papjai, mondja Hugó Victor. A m-vészet nem követheti pour Vart elméletét, a Varthisz ez megfosztaná komolyságától, játékká alacso-njátaná le. A mvészet hivatása sem engedi ezt.A mai költi hanyatlás idején, mikor a forma játé-kának tekintik a költészetet, fontosnak találja e fej-ldés tárgyalását. Századunkban a franczia költésze-tet a bölcsészeti, erkölcsi és socialis eszmék lelke-

×