Mi a film? Buza A.

1. Mi a film?Mi a film?
Korunk népművészete
Korunk nyelve
A tizedik múzsa
A hetedik művészet
Egy új érzékszerv

2. „„A film a munkában lévő halálA film a munkában lévő halál
megörökítése…” /Jean Cocteau/megörökítése…” /Jean Cocteau/

3. A hetedik művészetA hetedik művészet
„A különböző művészetek abban különböznek
egymástól, hogy más eszközökkel, mást és
máshogyan utánoznak.” /Arisztotelész: Poétika/
Film=
irodalom+festészet+színház+grafika+cirkusz+
kabaré+fotográfia+zene…kölcsönhatása
komplex művészet

4. Térbeli művészetek
Mozgás nélküli
művészetek
Képeket alkalmazó
művészetek
Időbeli művészetek
A mozgás művészetei
Mozgást és hangot
alkalmazó művészetek
Utánzó művészetek
Ábrázoló művészetek
Határozott
asszociációk
művészetei
Szobrászat
Festészet
Költészet
Tánc
Inventív (=újító)
művészetek
Absztrakt művészetek
Határozott
asszociációk nélküli
művészetek
Építészet Zene

5. "A film a gondolatok és az érzések olyan plasztikus
kifejezése lesz, amely
minden művészet szintézisévé
teszi, azok legmélyebb igényeinek összefoglalójává. Ez
lesz a mi templomunk, panteonunk, katedrálisunk.
Világos és mély kifejezése lesz belső érzelmeinknek,
Sokkal elevenebb, mint bármely más múltbeli kifejezés
volt ...hetedik művészet, vagyis minden művészet
modern, nagy erejű szintézise..." /Canudo/

6. A filmnyelv alapjaiA filmnyelv alapjai

7. A film mint látványA film mint látvány
A kép

8. A kép történeteA kép története
A film története egy nagyobb történeti folyamat része:
az ember által alkotott kép történetének egy
szakasza.
A film ebből a szempontból nézve „nem a semmiből"
született, és a film története nem ér véget a
celluloidszalagos hordozó fokozatos eltűnésével.
A film az emberi kultúrában és képzőművészetben
kialakult képszerkesztési elveket alkalmazza, csak
a megteremtett látvány technikai hordozója új.
festmény – fotográfia - mozgókép

9. AA kontúrvonalkontúrvonal
A kép létrejöttének legfontosabb feltétele: a kontúrvonal
megléte - ez jelöli ki a tárgyat, megmutatja formáját,
kiterjedését.
A kontúr határozza meg a képet, minden más (szín,
tónus, keret stb.) elhagyható, ez választja el az
ábrázolt testet környezetétől.

A korai barlangfestmények kiemelik az alakot térből és
időből - nincs konkrét „helyszín", nincs konkrét közeg,
csak a közegéből kiemelt alak van.
Az egymás mellett látható alakoknak nincs köze
egymáshoz, „véletlenül" kerültek egymás mellé, sőt,
néha az újabb képet egy előző tetejére festették.

10. Részlet a lascaux-i barlang sziklafestményeiből
(ie. 15 000)

11. Az altamirai barlang bejárati terének festett
mennyezete (ie. 15 000-10 000)

12. AA kompozíciókompozíció
Egy alkotás szerkezete, elemeinek elrendezése.
Kompozíciónak tekintjük a mű három meghatározó
alkotóelemének egyszerre történő elrendezését.
Ezek az alkotóelemek a vonalak, a formák és a
színek.
Később az alakok között már van kapcsolat - az
alakok közti viszony lesz a fontos, a néző „külső"
megfigyelővé válik.
Létrejön a kompozíció: az alakok együtt egy jelenetet
alkotnak,a jelenetnek azonban még nincs közege (a
hely és az idő nincs megjelenítve).

13. Dombormű Kawit hercegnő szarkofágjáról (i.e. 2010)

14. Héraklész és Kerberosz (ie. 520)

16. AA keretkeret
Kezdetben a képek nincsenek lehatárolva.
Ha használati tárgyakat festenek vagy vésnek, akkor a tárgy
alakja határolja le a képet.
A kompozíciót a tárgy alakjához igazítják.
A Narmer-paletta két oldala (i.e. 3200)

18. Festett dombormű Ti szakkarai masztabájából (i.e. 2400 k.)
A képnek még nincs „kerete", a kép csak alul és fölül lezárt, a
két szélén még nyitott.
A hátteret még nem tartják a kompozíció részének, az egy
„üres tér", amire pl. írni lehet.

20. Héraklész legyűri a nemeai oroszlánt, vázafestmény
(i.e. 520 k.)
Később megjelenik az alakok körül a jelenet közege is, a
helyszínt ábrázolják, de még csak jelzésszerűen (háttérben
álló fa), és a képnek még nincs mélysége.

22. Mezei munkákat ábrázoló falfestmény Menna sírjából
(i.e. 1400 körül)
A helyet jelzésszerűen mutatja (gabonamező, fa), és
megjeleníti az időpontot is (aratás ideje).
A tér megjelenítése még síkszerű, de a térben ábrázolt
elemek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése már kötött
(jobbra-balra, elöl-hátul ellentét).

23. 

24. Végül megjelenik a 4 oldalán lehatárolt, zárt kompozíció.
Harapós kutya, pompei mozaik (i.sz. I. sz.)

26. Alapvető kompozíciókAlapvető kompozíciók
1. Horizontális kompozíció
A vízszintes irány, a horizont, a szemünk vonalában elnyúló
végtelen sík, nyugalmat, megbékélést, a messzeségben
való feloldódás kellemes érzését szimbolizálja.
Ugyanakkor a vízszintes iránynak van egy mély negatív
tartalma is. A halott ember a föld vízszintes síkjára kerül.
Így válik véglegesen a természet részévé.
 Gustave Courbet: Nő papagájjal
 Gustave Courbet: Palavas tenger partja
 Tornyai János: Bús magyar sors

27. 15-12-10 27

28. 15-12-10 28

29. 15-12-10 29

30. 2. Vertikális kompozíció
 A vertikális irány a horizontálissal szemben a
felfelé törekvés, a küzdelem, az vitalitás, a
gravitációs erő legyőzésének szimbóluma.
 Negatív tartalom: a lefelé irányuló mozgás. Az
alávetettség, a kiszolgáltatottság. A gyorsuló, lefelé
tartó mozgás. A zuhanás.
 Murillo: A Szent Szűz mennybemenetele
 El Greco: Jézus megkeresztelése
 Dalí: Szent János Krisztusa a kereszten

34. 3. Diagonális (átlós) kompozíció
A diagonális irány a horizontális és vertikális irányt
összegezi, illetve tagadja.
Lényege a mozgalmasság, a szenvedélyes felfelé
vagy lefelé ívelés a képmező felső és alsó sarkai
felé.
Rubens: Szent György harca a sárkánnyal
Rubens: Krisztus levétele a keresztről
Chagall: Születésnap

38.  Centrális kompozíció

 Szimmetrikus kompozíció

 Háromszöges kompozíció

 Aszimmetrikus kompozíció

 Ipszilon kompozíció

 Négyszög kompozíció


39. AA térbeli ábrázolástérbeli ábrázolás
A barlangfestményeken az alak még nincs térben
elhelyezve.
Egyiptomi falfestmények, görög vázaképek: a
helyszín, a közeg szimbolikus megjelenítése, de a
tér még nem háromdimenziós.
Először az alakok, tárgyak válnak plasztikussá
(színárnyalatok, árnyékok stb. érzékeltetik az alak,
a tárgy térbeli kiterjedését).
Még minden alak más térbeliséggel rendelkezik (más
szemszögből ábrázolva, más fényviszonyok közt
stb.)
Az ábrázolt alakok egymáshoz való térbeli viszonya
nem meghatározott, nem világos.

40. Fontana Piccola-ház falfestménye, Pompei

41. AA centrálperspektcentrálperspektiivikus képszerkesztésvikus képszerkesztés
Perspektíva: a festményről visszaverődő fénysugarak
pont ugyanazt a hatást váltsák ki az emberi
szemben, mint az eredeti téma.
Az alakok egymáshoz való térbeli viszonya már
meghatározott, de a képen látható alakok és
tárgyak méretaránya nem felel meg a
valóságosnak, a motívumok mérete fontosságuk
mértékét fejezi ki. Nincs a kép minden részlete
egyazon nézőpont szerint megfestve.
Giotto: Szent Ferenc szakít apjával (XIII. sz.)

43. A térábrázolás tökéletessége: a centrálperspektíva felfedezése
a XV. században:
Canaletto: Riva degli schiavoni
Raffaello: Athéni iskola
A centrálperspektivikus szerkesztésnél már egyetlen
nézőpontra komponálják az egész képet.
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora
Az alakok és tárgyak ábrázolása méretarányos, a képen
megfigyelhető fényviszonyok is egységesek.
A kép szerkezetének fejlődése itt lezárul, alapvető
adottságai ekkorra adottak.

44. 15-12-10 44

47. AA nézőpont relativizálódásanézőpont relativizálódása
Ekkortól (XVI. sz.) a „mi a kép” problémáját felváltja „hogyan
látom„ kérdése.
A képábrázolás különböző részletkérdései kerülnek előtérbe.

A nézőpont relativizálódik.
Tintoretto: A kánai menyegző
A néző nézőpontja már nem az ábrázolt tér középpontjával
szemben helyezkedik el.
Tartalmilag kevésbé fontos motívumokat jobban kiemel a
kompozíció, mint a fontosakat.

48. 15-12-10 48

49. AA térbeliség középpontba állításatérbeliség középpontba állítása
Sajátos kompozíciók, térbeli játékok révén átértelmezik a „kép terét."
Velázquez: Las Meninas (Az udvarhölgyek)
A kép terének kitágítása a térmélység irányába (hátul nyitott ajtó
érzékelteti a képmezőn kívüli teret)
Fénnyel való játék: a fény nagyon határozott helyről és irányból jön,
ám maga a fényforrás már kívül esik a képmezőben ábrázolt téren
(a kép terének kitágítása a jobb széle irányában).
Tükörrel való játék: a háttérben látható tükör nem a képen látható teret
tükrözi vissza, hanem a festő modelljeit (akik a néző által elfoglalt
helyen kell legyenek), a kép terének egyfajta meghosszabbítása a
néző irányában.
A társadalmi hierarchia által megszabott térbeli elrendezés tisztelete
és megkérdőjelezése: az infánsnő és udvarhölgyei elhelyezkedése
megszabott rend szerint ábrázolódik, miközben a legfontosabb
személyek (a királyi pár) csak a tükörben látszanak, és senki sem
figyel rájuk.
A nézőponttal való játék: a képen ábrázolt alakok tekintete a
képmezőn kívüli térben elhelyezkedő párra irányul -> a kép
legfontosabb eleme a képmezőn kívül helyezkedik el

52. AA fény képszervező szerepénekfény képszervező szerepének
felfedezésefelfedezése
Rembrandt: A három kereszt, rézkarc
Tulp doktor anatomiája
Ganümédesz elrablása
A fény meghatározott irányból érkezik, de nem
fénykört vagy fénysávot rajzol ki, sajátos „fénygúla"
érzékeltetése.
A fény nem a tartalmilag legfontosabb motívumokat
emeli ki (a jobb oldali latorra több fény esik, mint
Krisztusra).

54. 15-12-10 54

56. AA mozgás megjelenítésemozgás megjelenítése
Andrea del Sarto: Madonna delle Arpye
Először szimbolikus mozdulatok ábrázolása.
Megmerevedett szimbolikus tartalmú mozdulatok,
gesztusok, taglejtések, melyek valamilyen általánosan
ismert jelentést közvetítenek.

58. Giorgone: A vihar
Egy időpillanatban ellesett valódi mozdulatok
összessége, a pillanat egységének ábrázolása a
fontos.

60. Francois Lemoyne: Herkules apoteózisa
A barokk festmények már több, különböző
időpillanathoz köthető mozdulatot zsúfolnak egy
képbe.
A szereplők ideje nem ugyanaz, csak egy képen
ábrázolják őket.
A sok időpillanat egymás mellé helyezése inkább
mozgalmasság érzetét kelti, mint mozgásét.

61. 15-12-10 61

62. Gustave Courbet: Őzek kertje
Egy időpillanat megragadása, de már az elkapott
mozdulat pontos rögzítése a fontos – realizmus.

63. 15-12-10 63

64. Auguste Renoir: Moulin de la Galette
Az impresszionizmus a pillanat hangulatát ragadja
meg.
A kép maga egy pillanatba sűrített érzetegység.
A mozgás érzetét a fény- és árnyékfoltokkal való
játék teremti meg

65. 15-12-10 65

66. A ritmus sziklarajzok,
Rétegek egymás fölött/mellett Primitívek
Méretkülönbségek , nagy és
kicsi, ill. magas és alacsony
középkori madonna, angyal és
szent ábrázolások
Párhuzamos perspektíva
Reneszánsz
Spirál és más mozgásformák Barokk
Rétegek, síkok egymás mögött Klasszicizmus, Dávid
Éles-életlen Vermeer, Renoir
Elõtérszerkesztés Degas
Levegõperspektíva impresszionisták
Tükrözés, reflexiók impresszionisták Manet
Eltorzítás, madártávlat
Színek elhalványulása,
felerõsödése
Cezanne
Nagyítás, stroboszkopikus
látvány
futurizmus
Áttetszõség, mozgófény konstruktivizmus
barokk,expresszionisták

67. Fotográfia és filmFotográfia és film
A fénykép kimerevíti a pillanatot,
következmények és előzmények nélkül.
A film ezzel szemben megmozdítja az
állóképet, a fotografikus rögzítést az idő
dimenziójával gazdagítja.
A film
"megszabadított
a a fényképet
láncaitól... és az
élet mozgásával
ajándékozta
meg."

68. A mozgókép kettős természeteA mozgókép kettős természete
reprodukció és ábrázolás
(a valóság másolása) (teremtés)

69. Feladatlap, 1. feladat

70.  A következő filmrészletről
bizonyítsd be, hogy egyaránt
tekinthető reprodukciónak és
ábrázolásnak is!
 Luis Lumiere: A kisbaba reggelije,
A megöntözött öntöző (1895)

71. 15-12-10 71

72. KKép és valóságép és valóság
René Magritte:
A képek árulása (Ez nem pipa.)

73. Miért tekinti a közvélekedés a
társadalomra kevésbé veszélyesnek
a dokumentumfilmekben,
tényműsorokban megjelenő nyílt
agresszió képeit, mint a fikciós
művekben megjelenő erőszakos
látványokat?

74. A műalkotás igazsága nem a valósághoz való hasonlóságából
ered. A film hazugsága: a műteremben összecsalt látvány, a
meseszerű történet éppúgy lehet igaz, mint a leghitelesebb
dokumentumfilm. És mindkettő lehet ordítóan hazug.
A mozgóképpel rendkívüli mértékben vissza lehet élni, mert a
manipulált, hazug kép is teljesen valószerű.
A film az összes nyelv közül a legpontosabb abban, amit
megmutat, és a legpontatlanabb abban amit sugalmaz.
„Egy ember, akinek viselkedését egyszerre hárommillió
televíziós képernyő reprodukálja, összehasonlíthatatlanul
valóságosabb, mint az, aki őt
nézi.” /Lányi András/

75. „Minden kép nemcsak egy darab valóságot,
hanem egy szempontot is mutat. A kamera
beállítása belső beállítottságot is elárul.”
/Balázs
Béla/
A képalkotás mindig önkényes.
Arról, hogy mi látható egy filmképen,
Minden esetben és minden részletében
egy szerzői akarat dönt.
KépalkotásKépalkotás

76. Az operatőr döntése a képalkotáskor
alapvetően két tényezőn múlik:
1. Mi legyen a kép meghatározó
tartalmi motívuma.
2. Milyen legyen a kép kompozíciója.

77. A képsíkokA képsíkok
A képsíkok határozzák meg,
hogy milyen közelről látjuk a
főtémát, mennyire tölti be a
képet, és mennyi helyet hagy
más képi motívumoknak.
Ennek a döntésnek óriási
jelentősége van, mind a
rendezés, mind a
dramaturgia szempontjából.
Egy tárgy képe nem ugyanazt
fejezi ki távolról, mint
közelről, ha sok más dolog
látható mellette, vagy ha
csak egyedül látható a
képen.

78. NagytotálNagytotál
Magában foglal egy egész tájrészletet, amely elég nagy
ahhoz, hogy beleférjen egy nagyobb emberi csoport, és
egyetlen emberi alak vagy csak nagyon kicsi legyen, vagy
ne is látszódjon kivehető módon.
Federico Fellini:
Az édes élet

79. KistotálKistotál
Szűkebb térrészlet, amelyben több emberi alak is teljes
egészében belefér, és bőségesen látható a környezetük is.
Ingmar Bergman:
Farkasok órája

80. Amerikai plánAmerikai plán
Egy személyre koncentrál, a személyt combközéptől „vágja le",
az alak körül még elég sok tér marad szabadon.
Robert Bresson:
Egy halálraítélt
megszökött

81. Szekond plánSzekond plán
Emberi alak esetében deréktól fölfelé mutatja a
személyt, már nem sok tér van az alak körül.
Jean-Luc Godard:
Kifulladásig

82. Közeli (vagy premier) plánKözeli (vagy premier) plán
Egy arc vagy más nagyobb testrész tölti be az
egész képmezőt.
Federico Fellini:
Nyolc és fél

83. SzuperközeliSzuperközeli
Egy arcrészlet (például szempár) vagy a test
kisebb részlete tölti be a képmezőt.
Quentin
Tarantino:
Kill Bill

84. A képkivágatA képkivágat
A képek kompozíciójának legelső tényezői a képek
határai, azaz a képkivágat.
Ahogy haladunk a képek szélei felé, egyre kevésbé
fontos elemeket látunk, és ezért egyre kevésbé a
tartalmi, és egyre inkább tisztán kompozíciós
tényezők döntenek arról, hol vágja el a keret a
látványt.
Ha például a kép egy sort ábrázol, azt, hogy a
képkeret hol vágja el a sort, többnyire nem az
fogja meghatározni, hogy ki van a sor vége felé,
hanem az, hogy a kompozíció alapján hol legyen
ez a határ.

85. Mi határozza meg a kompozíciót?Mi határozza meg a kompozíciót?

86. A keretA keret
A filmképek keretét úgy kell
elképzelni, mint bizonyos
síkokat, vagy támpontokat,
amelyek kijelölik egy kép
ideiglenes határait.
Keretet jelenthet egy
képhatáron végigfutó sík,
de a képhatárt jelölheti
egyetlen pont is.

87. Bal szélen: egy
végigfutó sík (fa)
Alul: fehér kerek kövek teteje, amelyek
síkja a könyv síkjában folytatódik, majd
utána megint fehér kövek tetejét látjuk.
Jobb szélen: a
végigfutó sík kicsit
beljebb
helyezkedik el, és a
kép igazi szélét egy
pontszerű kőhalom
jelöli ki. Ugyanez a
pontszerű határoló
elem megtalálható
a kép bal szélén is.
Főtéma: középen helyezkedik el, és
többszörös sík keretbe van foglalva.

88. Mi jelöli ki a képek kereteit?Mi jelöli ki a képek kereteit?

89. Mi szervezi a képet?Mi szervezi a képet?

90. Tehát a kép keretei:Tehát a kép keretei:
 megtalálhatóak minden oldalról
(általában azonban a filmképek
alul és felül legtöbbször nyitottak)
 egyik oldalról (balról vagy
jobbról) nyitottak (a rákövetkező
képben valami az „üresen
hagyott" térrészletben történni
fog)
 nincs keret, a kép a centrális
elhelyezés szerint komponált

91. KompozícióKompozíció
 A jól komponált képben sosem érezni
esetlegességet; akármilyen legyen is a
kompozíció, harmonikus vagy
diszharmonikus, kiegyensúlyozott vagy
kiegyensúlyozatlan.
 A kompozíció legfontosabb feladata azon
kívül, hogy a szemnek kellemes látványt
nyújtson, az, hogy a látvány elemei között
felállítson egy fontossági sorrendet.

92. CCentrálisentrális
elhelyezésű képelhelyezésű kép

93. KettősKettős
osztású képosztású kép

94. Milyen a kompozíció?Milyen a kompozíció?

96. KameramozgásokKameramozgások
A gépmozgások egyik legfontosabb funkciója a térélmény
fokozása. Elősegítheti a hősökkel való azonosulást.
Svenk (panorámázás): a kamera, anélkül, hogy elmozdulna a
helyéről függőleges vagy vízszintes tengelye körül oldalra, felfelé
vagy lefelé elfordul, mintha követné a hőst vagy végigtekintene a
tájon.
Fahrt (kocsizás): a mozgatható alvázra szerelt filmfelvevő gép
elmozdulása a felvétel tárgyához képest. Lehetővé teszi a
mozgásban levő tárgy hosszabb útját követő felvételezést is.
Daruzás (krahn): a kamera függőleges mozgatása, emelkedése
vagy süllyedése. Nagytotálra különösen alkalmas.
Zoom: a kamera nem mozdul el a helyéről, de az objektív
megváltoztatja gyújtótávolságát, így közelít vagy távolít.
A kamera mozgásának dinamikája: egyenletes mozgás, gyorsítás,
lassítás.

97.  Elemezd a következő filmrészletet
a kameramozgások, plánok, néző
szempontjából!
 Andy Jones: Final flight of the
Osiris (2003)

98. 15-12-10 98

99. NézőpontNézőpont
Erősíti vagy gyengíti a nézői azonosulást, segíti a jelenet
értelmezését.
A kamera elhelyezése egyben nézőpontválasztás is:
-Objektív (pártatlan) nézőpont
-Szubjektív nézőpont: valaki szemszögéből látjuk az eseményeket
Kameraperspektíva:
-normálnézet (a kamera szemmagasságban): szemléltet,
ábrázol, a látottakhoz nem kapcsol más jelentéstartalmakat
-felülnézet:kicsinek látszik, elveszettnek
-alulnézet: növeli a bemutatandó méreteit és jelentősségét

100.  Figyeld meg a következő
jelenetben a nézőpont változásait!
 Milyen szemszögből látjuk a
cselekményt? Hol változik az
elbeszélő pozíció?
 Danny Boyle: Trainspotting (1996)

102. A megvilágítás és a színkezelésA megvilágítás és a színkezelés
A fények, a színek tudatos alkalmazásával a mozgókép alkotója
kiemelheti a lényeges motívumokat, miközben gyakran a szó
szoros értelmében „láthatatlanná” teszi mindazt, ami felesleges. A
fény, a megvilágítás hiánya is lehet a kiemelés eszköze.
Egy film atmoszférája jórészt a megvilágítástól függ.

103. Clara Law: 1967 istennőjeClara Law: 1967 istennőjeClara Law: 1967 istennője

106. 15-12-10 106
 Megáll az idő

107. 15-12-10 107

108. 15-12-10 108

109. MontázsMontázs
 = fr. „összeszerelni”
 Eredetileg a
képzőművészetben a
XX. század elejétől
alkalmazott technika,
amelynek során már
meglévő képeket és
rajzokat illesztenek,
szerkesztenek össze
valamilyen új
egységbe. Vágás.

110. 

111. Kulesov-effektusKulesov-effektus

113. Montázs: 1+1=3 /Eizenstein/Montázs: 1+1=3 /Eizenstein/
A montázs elhagyja az érdektelent, térbeli és
időbeli sűrítést, tömörítést hajt végre,
értelmező szerepet jelent.
Segítségével szabadon alakítható a film ideje,
tere és ritmusa.
Az egymás után következő beállítások általa
kapnak értelmi+érzelmi+hangulati többletet.
Annyira fontos, hogy Hollywoodban nem a
rendező, hanem a pénzügyi fedezetet
biztosító producer joga a „final cut”, a végső
vágás.

114.  Mi a montázs szerepe a következő
filmrészletben?
 Milyen a beállítások egymáshoz
való viszonya, szerkesztése?
 Miért kelt félelmet a jelenet?
 Alfred Hitchcock: Psycho (1960)

115. 15-12-10 115

116. MontázsfajtákMontázsfajták
Flash-back: a filmben az idő többnyire a valóságos
idővel egy irányban halad. Az a megoldás, amikor a
cselekmény korábbi időre vált a flash-back.
Párhuzamos montázs: két különböző helyszínen,
azonos időben zajló történések váltakozó
bemutatása.
Asszociációs montázs: a képsorokat nem időbeli,
hanem asszociatív kapcsolat köti össze.
Belső montázs: a kocsizó kamera mozgása végzi a
vágást, alakítja a filmteret és a filmidőt.

117.  Melyik montázsfajtát ismered fel a
részletben?
 Jim Jarmusch: Szellemkutya
(1999)

119.  Figyeld meg a részletet az alábbi
szempontok alapján:
 az egyes beállítások kompozíciója
 világítás, színkezelés
 kameramozgás
 a képek hossza és ritmusa
 a zene szerepe
 Huszárik Zoltán: Elégia (1965)

121. A hangA hang
A hang a mozgókép második dimenziója.
A mozgókép hangjait alapvetően három típusba lehet sorolni:
 szöveg
 zene
 zörej
Ez a három hangtípus a filmek túlnyomó többségében
egyszerre van jelen, de elképzelhető, hogy egyik vagy
másik hiányzik.
A filmhang akusztikus dimenziójának elemzésekor a
legfontosabb kérdés a két dimenzió: a hang és a kép
egymáshoz való viszonya.
A hangtér sokkal ritkábban változik, mint a kép.

122.  -Mi a hang szerepe a következő
filmetűdben?
 -Miért mondhatjuk, hogy a hang a
mozgókép második dimenziója,
„függőleges montázs”?
 Gaál István: Pályamunkások
(1957)

123. 15-12-10 123

124. Film mint elbeszélés: a narrációFilm mint elbeszélés: a narráció
 Snitt: A filmek különböző hosszúságú részei,
amelyeket vágással illesztenek egymáshoz. A
váltakozó képek között gyakran nincs időbeli ugrás.
Egy jeleneten belül maradunk, csak a beállítás
változik.
 Jelenet: Nagyobb tér-, illetve időugrások által határolt
szerkezeti egység. Amikor a pergő képsorban a
vágáskor új térbe, másik időpontba kerülünk.
 A cselekmény a puszta eseményeken túl
tartalmazza a hősök jellemét, motivációit, a
körülményeket, sőt a szerzői kommentárokat is.

125. A történet a cselekmény váza, tulajdonképpen a néző fejében
születik meg:
1. Alaphelyzet: egy esemény, amelynek bekövetkezte a
szereplők életében sorsdöntő változást okoz, a hétköznapi élet
rendje megbomlik.

126. 2. Konfliktus
amely
beindítja az
események
láncolatát

127. Lezárás, megoldás: a konfliktus feloldódik, az élet rendje
megváltozva bár, de visszazökken a megszokott
kerékvágásba.
Minden történetet az eleje-közepe-vége forma jellemez,
legfeljebb "nem feltétlenül ebben a sorrendben".

128. A lineáris filmelbeszélésA lineáris filmelbeszélés
Minden egyes kép annyi információt közöl, amennyire az
előző és a következő képsorok megértéséhez szükség van.
A történet időrendben halad előre, van kezdete és vége,
magyarázatot kapunk az előttünk kibomló konfliktus
okairól, látjuk kialakulását és lezárását.
Az elbeszélő személye gyakran háttérbe szorul. A történet
úgy pereg a néző előtt, mint egy emberi-művészi
beavatkozástól mentes magától értetődő mesevilág,
melybe bele lehet feledkezni.

129. A rendező szerepe csökken, fontos lesz viszont a
producer, aki finanszírozza a filmet, és a sztár, akinek
a nevére a néző bemegy majd a moziba.
Minden jelnek meghatározott, közismert jelentése van.
A film: ipari termék.
A filmgyártás: nemzetközi nagyipar.
Világközpontja: Hollywood.

130. A 'történet nélküli' filmA 'történet nélküli' film
A filmszalag és a kamera bizonyos értelemben ugyanolyan eszköz, mint a
papír és a toll: lehet vele regényt írni, de verset, esszét, tanulmányt is,
vagy akár rajzokat, festményeket készíteni.
A filmtörténetben a 'filmregény' típusú produkciók meggyökerezése óta
folyamatosan jelen van egy másik filmtípus, melynek célja a
képköltészet, a dinamizált festészet, a 'fényművészet.'
Alkotók: Fernand Léger, Jean Vigo, Bunuel, Jean Cocteau, Fritz Lang

131. 1960-as évek filmnyelvi forradalma
Nagyobb szerephez jut a személyesség, az egyéni
elbeszélői stílus, a film középponti figurájává a rendező
válik.
Az új filmek középpontjába a sokértelműség, a kétely és a
bizonytalanság kerül. A néző nem tud meg mindent a
szereplők sorsáról, cselekedeteik okairól és
következményeiről, magának kell értelmeznie a
látottakat.
A történések úgy kerülnek a szeme elé, akár az életben:
töredékesen, szaggatottan, előzmények és tanulságok
nélkül.
A rendező töprengéseit, bizonytalanságait és kételyeit közli
a nézővel, s közös elmélkedésre szólít fel.
Az új elbeszélési módok megjelenésével a filmgyártás
középpontja Európába helyeződött át.
Alkotók: Jean-Luc Godard, Francois Truffaut, Milos Forman

132. Francois Truffaut: Négyszáz csapás

133. Nincs szó egyenes fejlődésvonalról, hiszen a 70-
es és
80-as években a 60-as évek esszéisztikus filmtípusa a
háttérbe szorult, végbement "a történet
visszavétele".
Ma a filmek többségében összetett, vegyes
elbeszélő-formával találkozunk, legyen szó
amerikai, európai vagy ázsiai filmről.

134. A film rendszertanaA film rendszertana
-alkotói szándék és a nézői elvárás szerint:
művészfilm és tömegfilm
-a valóság ábrázolásához való viszony szerint:
dokumentumfilm és játékfilm
-tematikai és ábrázolási rokonságok szerint:
a műfajok

135. Tömegfilm és művészfilmTömegfilm és művészfilm
Művészfilm, szerzői film, felfedező film, vallomásfilm,
kísérleti film, stílusfilm, független film
Szórakoztató film, közönségfilm, tömegfilm, kommersz
film, népszerű film, slágerfilm, sikerfilm, szennyfilm
Nem biztos, hogy a művészfilm jobb és
értékesebb.
Nem biztos, hogy a tömegfilm szórakoztatóbb
és izgalmasabb.

136. Tömegkultúra „Magas” kultúra
széles tömeget vonz közönsége szűk, homogén
a közönség esztétikai mércéjéhez
igazodik
az alkotó esztétikai mércéje a
meghatározó
a szerző személyes világlátása
kevésbé érzékelhető
az alkotó szemléletét fejezi ki
szabványosított, bevált sémákra
épít
az emberi lényeget, a világról való
elgondolkodást közvetíti
üzenete egyértelmű katartikus hatású
nem igényel esztétikai
befogadással járó szellemi
aktivitás
befogadása az alkotással
egynemű tevékenyég
jelképrendszere közérthető jelképrendszere, stílusa egyéni
sikere rövid éltű sikere hosszú életű

137. Feladatlap, 2. feladatFeladatlap, 2. feladat

138. MűvészfilmMűvészfilm
Központi alakja és védjegye
a rendező.
Műfaji jellege gyenge, mert
éppen az elhasználódó
kifejezési sablonokat, műfaji
sémákat próbálja lebontani,
megkérdőjelezni. Jellemzően inkább
típusokban gondolkodik: az egyediben
keresi meg az általános tulajdonságokat.

139. TömegfilmTömegfilm
Központi alakja a producer.
Védjegye a sztár.
Mindig műfajfilm.
(horror, western stb.)

140. A tömegfilm őstípusokból, archetípusokból építkezik.
Az emberiség kultúrájában évezredek óta szívósan visszatérő
tartalmak, helyzetek, képek, magatartások.
Az emberiség ősi félelem- és
iszonyatérzése
A felbolygatott természet
bosszúálló szelleme
Egyszerű emberből hős

141. A férjgyilkos asszonyA férjgyilkos asszony
Elektra
Hamlet
Ágnes asszony
Visconti:
Megszállottság
Rafelson:
A postás mindig kétszer
csenget

142. Feladatlap, 3. feladatFeladatlap, 3. feladat

143. „A kultúrának e két formája a minden
emberben meglévő kettős igényre
válaszol:
a művészet az ismert világ képeit tolja
egyre kijjebb, míg a
tömegkultúra beépíti ezeket a
felfedezéseket és berendezi nekünk
a világot.” /Schubert Gusztáv/

144. A valóság ábrázolásáhozA valóság ábrázolásához
való viszonyvaló viszony
Dokumentumfilm:
valóságos események
természetes
szereplőkkel
Játékfilm:
előre kitalált történet
többnyire hivatásos
színészekkel

145. DokumentumfilmDokumentumfilm
Dokumentumfilm kezdetben úti beszámolót jelentett
Ma gyűjtőfogalom: természetfilm, ismeretterjesztő, portré,
riportfilm, filmszociográfia stb.
Alapvető ellentmondása: mindig beavatkozik abba, amit
figyel, és minél jobban megközelíti tárgyát, annál jobban
megzavarja azt.
„Nem tudom, mi az, hogy dokumentumfilm valójában, mert
már azzal, hogy bemész egy kamerával egy helyzetbe,
eldöntötted, hogy az a helyzet megváltozott.” /Tarr Béla/

146. MűfajokMűfajok
Elsősorban a filmek témája alapján elkülöníthető
csoportok. Hasonló történet, konfliktus, dramaturgia,
formai eszközök.
filmdráma, melodráma, musical, thriller, western,
burleszk, zenés film, krimi, kalandfilm, tudományos-
fantasztikus film, akciófilm…

147. Feladatlap, 4. feladat

148. A filmelemzésA filmelemzés
 A művészek nem azért alkotnak, hogy
alkotásaikat elemezzék, hanem azért, hogy
azokkal hatást érjenek el.
 A műelemzés célja a hatás elemzése.

149. Kacsa vagy nyúl?Kacsa vagy nyúl?

150. 1. A film keletkezésének körülményei
- hely, kor, történelmi sajátosságok, az adott kulturális
közeg azon jellemzői, amelyek a film szempontjából
fontosak lehetnek
- a film készítőinek konkrét motiváltsága (ha van ilyen)
- a mű filmes környezete (milyen kiemelkedő filmek
jellemzik az adott időszakot, régiót, vannak-e jellegzetes
irányzatok, iskolák, trendek stb.)
2. A rendező
- ki ő?
- mi az előélete?
- mi az utóélete?
- Kapcsolható-e iskolához, vonulathoz?
3. A film alapjául szolgáló írásos anyagok
- van-e irodalmi alapmű, ha igen, erről mit kell tudni?
- ha van, a forgatókönyv eltér-e ettől?
FilmelemzésFilmelemzés

151. 4. A film meséjének leírása
- az alaptörténet (mivel rokonítható?)
- motívumrendszer (fő- és mellékmotívumok)
- a film tér-idő szerkezetének elemzése
- a műfaj (ha műfaji filmről van szó, a műfaj rövid jellemzése)
- történetvezetés (ismétlések, keretek, a mesemondás
folytonosságának megtörése stb.)
-nézőpont mint ábrázolási stratégia, álláspont
-dramaturgia
-tónus (hangulati réteg)
-közvetített világkép, eszmerendszer
-értékszerkezet (szintek, viszonyok)
5. Színészek
- főszereplők
- mellékszereplők
- statiszták, kaszkadőrök
- különleges megjelenés (pl. valaki önmagát alakítja)
- a színészvezetés jellegzetességei

152. 6. Vizualitás
Kép
-Statikus és dinamikus képek
-Nézőpont, azonos jelenet többnézőpontúsága, nézőpontváltás
-Nézőpont mint ábrázolási stratégia, álláspont
Képbeállítás
- a beállítás nagysága és jelentései (kistotál, premier plán stb.)
- kompozíció
Kameraperspektíva
-normálnézet, felülnézet, alulnézet
Kameramozgatás
-svenk, kocsizás, daruzás, zoom
-a kamera mozgásának dinamikája: egyenletes, gyorsítás,lassítás
Képtér és a fény
-méretkülönbségek, a térkialakítás elbeszélő szerepe
-színek térhatása
-a fénykezelés szerepe: előfény, ellenfény, oldalfény

153. 7. Auditivitás
- hasznos hang vagy utószinkron
- hanghatások (zaj, zörej)
- a hang hiánya
- sajátos nyelvhasználat, stílus
- szerzett vagy szerkesztett filmzene
- a filmzene általános jellemzése
- a zeneszerző/szerkesztő munkájának értékelése
8. A film egyéb jellegzetességei
- szellemi párhuzamok, rokonságok
- technikai, megoldásbeli párhuzamok
- sorozatszerűség, remake, felújítás stb.
- más területről vett anyagok (képregény, animációs film
stb.)
9. A film fogadtatása, utóélete
10. A befogadás esztétika szempontjai
-érthetőség
-hatás, katarzis-élmény

154. 15-12-10 154
NézzetekNézzetek
jójó
filmeket!filmeket!