Készült: a gyöngyösi helytörténeti vetélkedőre, 2014-ben

1. GYÖNGYÖS, A TÜZEK VÁROSA
Írott forrásaink már a XVII. századtól
sorozatosan számolnak be a hol itt, hol ott
fellobbanó, néha csak egy-egy házat, néha egész
utcákat felperzselő lángokról.
A szűk sikátorok, zsákközök, a házak zsúfoltsága,
az építkezéshez használt rengeteg faanyag és
nem utolsó sorban a vízhiány lehetetlenné
tették az oltást, a tüzek megfékezését.
A bemutatót készítették a Gyöngyösi
Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola
diákjai:
Horváth Virág, Lehotai Anett,
Bozóky Máté, Katona Kornél.
Felkészítő tanáraik:
Bágyi Nóra, Hevesi Mária.

2. A város az 1917-es tűzvész előtt.

3. 1917. május 21-én délután a kórház mosókonyhájának kéményéből
kipattanó szikra meggyújtotta az épület tetejét és a tomboló
szélviharban rövid idő alatt lángtengerré változtatta a várost.
A kórház mosókonyhája ma.
A tűz idején ez a terület a város egyik legsűrűbben beépített része volt.
Apró nád- vagy zsindelytetős házak zsúfolódtak össze a kórháztól Ny-ra
a Petőfi utcáig, és D-i irányban a Kossuth utcáig.

4. A szűk zsellérközökön a tűz percek alatt elért Ny-i irányban a Petőfi
utca házaihoz, D-i irányban pedig a Kossuth utcáig. Hamarosan már
a Nagytemplomot és a Fő tér házait fenyegette.

5. A Fő tér keleti oldalának
látképe a tűzvész előtt és után.
A Nagytemplom 1922-ben
egyszerűbb toronysisakkal
épült újjá.

6. A Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank
székházának (1) leégése (2), majd későbbi
átépítése (3). A tűzvész előtti épületből csak a
„Rákóczi-kapu” maradt meg. (A csúcsos formájú,
felül koszorús emléktáblában záródó
márványkapu mindhárom fotón látható.)
1
3
2

7. A Hanák-ház (a mai
házasságkötő terem)
kiégett üzletei.
A Bruckner-szálloda égő
épületéből kimenekített
fotelokban kétségbeesett
károsultak ülnek.

8. A Fő tér nyugati oldalának látképe
épségben, majd a tűz után. A
képeken balról jobbra:
- a mai városháza épülete (akkor
kereskedők tulajdonában volt, a
földszintjén üzletekkel),
- az Orczy-ház,
- a mai Honvéd Kaszinó,
- a Korona Szálló (a tűz után
lebontották).

9. A mai Mátra Honvéd Kaszinó épülete az Általános Bank székhelye volt.
Az 1920-as években tornyok nélküli egyszerűbb tetővel újjáépítették.

10. A Ny-i oldal házai a
bankszékháztól É-ra.
A tűz után a képen látható
házakat lebontották.
Szamosi Armand újságíró: „És amikor már elvonult
Gyöngyös felett a vész, csupán a nagy téren, talán a
város legcsinosabb házában tombolni kezdett újból a
tüzes pokol, és láttam tíz perc alatt rommá égni
Kálmán ügyvéd kétemeletes házát.”

11. A Nagypatak melletti régi zsinagóga (ma a
Gyöngyösi TV székháza) és a hagymakupolás
„status quo” templom épületegyüttese a tűz
előtt és után.
A status quo templom romjait
lebontották. Helyén épült fel
a mai „zsidó templom” 1930-ban.

12. A Jókai utca (régi nevén
Csapó vagy Csap utca)
házai is elpusztultak. A
baloldali képen látható
kis templomot a tűz után
lebontották.

13. Leégett 559 ház és 1400 melléképület, megégett 11 ember, 8000 lakos maradt hajlék
nélkül (a lakosság 40%-a). A kár: 21 268 646 korona. A frontokról fél évre szabadságolták
a tűzkárosult katonákat.

14. A KIRÁLYI PÁR LÁTOGATÁSA
május 23.
Az alig néhány hónapja megkoronázott IV. Károly és felesége Zita királyné különvonaton látogatta
meg a leégett Gyöngyöst. Kíséretében volt gróf Tisza István miniszterelnök is. Az uralkodót és
kíséretét a vasútállomáson a megye, a város és a katonaság elöljárói fogadták. Kemény János
polgármester vezetésével körbekocsiztak a katasztrófa sújtotta utcákon, beszélgettek a
károsultakkal, segítséget ígértek a városnak.

15. A királyi pár és
Kemény János a
régi városháza
udvarán. A régi
városháza
Nagytemplommal
szembeni épületét
a tűz után
felújították, majd az
50-es években
lebontották.

16. A TŰZOLTÓK HŐSIES HELYTÁLLÁSA
„Tekintettel arra, hogy a város szárazság idején
vízhiányban szenved, a Tűzoltó Testület az ú. n. Kapitány-vizeshordó-
rendszert szervezte, mely szerint minden
háznál, éjjel-nappal, a tűzoltóság rendelkezésére kell állnia
egy vízzel töltött másfél hektoliteres hordónak.” (Török
Kálmán: Gyöngyös. 1909)
Az intézkedés nem hozott kielégítő megoldást a vízhiányra.
A tűzoltók a hagyomány szerint borral, illetve a
Vámosgyörkről vasúton ide szállított vízzel próbálták
megfékezni a lángokat. Az állomásról lajtoskocsikkal
vitték a vizet a lángoló épületekhez.
Madár Lajos tűzoltó parancsnok

17. Korabeli
tűzoltóeszközök és
„rohamkocsik”.
Hasonló lehetett a
gyöngyösi tűzoltók
felszerelése is.

18. Korabeli kiadványok a
tűzvészről
a városi könyvtár
gyűjteményében.

19. Kerny István és Kiss Jenő
képes kiadványt
szerkesztettek a tűzvészről.
Megjelent: 1917 v. 1918-ban.
Levelezőlap Kerny Istvántól
Záboczky Gyulának, a gyöngyösi
postafőnöknek, aki a kiadvány
megjelenésének segítője volt.

20. A „Gyöngyösi
Phőnix”-ben
híres művészek,
politikusok írtak
Gyöngyösről.
(Megjelent:
1918-ban.)
A kiadvány teljes
bevételét a
tűzkárosultak
segítésére
fordították.
Székely Jenő újságíró-szerkesztő
sírja a gyöngyösi
izraelita temetőben.

21. 1918. augusztus 1-3.
A képviselőház elfogadta a
XXIII. törvényt Gyöngyös
újjáépítéséről. Ez az utolsó
törvény, melyet magyar király
szentesített.
A törvény kimondta, hogy
állami költségen újjáépítik a
várost, rendezik, korszerűsítik a
település utcaszerkezetét,
megépítik víz- és
csatornahálózatát.

22. Akiknek Gyöngyös újjáépítését
köszönhetjük:
Kemény János polgármester 1919-ig
Dr. Puky Árpád polgármester 1919-1942
Dr. Harrer Ferenc újjáépítési
kormánybiztos
Warga László várostervező építész
Török Kálmán országgyűlési képviselő
Dr. Harrer Ferenc Warga László
Dr. Puky Árpád
Kemény János

23. A gyöngyösi tűzoltóság mai épülete és korszerű
felszerelése. A tűzoltólaktanya és a Nemzeti Bank
épületegyüttesét Wälder Gyula tervei alapján
1924-25-ben építették.

24. A város korszerűsítésének és a tüzek elleni
védekezésnek fontos állomása volt a víztorony
és a vízvezeték hálózat megépítése. A torony
Wälder Gyula tervei alapján 1926-27-ben
épült.

25. A Gyöngyöst szimbolizáló főnixmadár a Mátra Művelődési Központ üvegablakán.