Gyöngyösi Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola, helytörténeti vetélkedő, 2017.

1. A Rákóczi-ház nyomában
Készítette
a Gyöngyösi Kálváriaparti Sport- és
Általános Iskola helytörténeti csapata:
Bartus Luca, Füleki Sára,
Nagy Flóra, Ungvári Janka
Bágyi Nóra és Hevesi Mária felkészítésével

2. A Rákóczi-család már a 17.sz elejétől rendelkezett
Gyöngyös környéki birtokokkal. Talán ekkor épülhetett
a Fő téri ház, amely 1704-ben történelmi események
színhelye volt. II. Rákóczi Ferenc itt folytatott
béketárgyalásokat a Habsburgokat képviselő Széchenyi
Pál kalocsai érsekkel.
A 19.sz. végi fotón a templomtól jobbra az
egyemeletes Rákóczi-ház látható.
A házat 1910-ben lebontották.

3. A mai épület lépcsőházában
találtunk egy 1731-ből
származó kő ajtókeretet.
A felirat:
„LAUDETUR JEZUS CHRISTUS
1731”

4. A Rákóczi-ház helyén a Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági
Bank 1911-ben díszes székházat építtetett, Freund Dezső tervei
alapján.

5. A szecessziós stílusú épület emeletén voltak a bank irodái, a földszinten ruházati üzletek.
A falakon reklámtáblák. Az épület homlokzatát festmény díszítette, a tető alatt a falon színes
festett sáv volt látható. Középen félkör alakú erkély. A főbejárat díszesen faragott márvány, a
fejedelem 1704-es tárgyalásaira emlékeztető felirattal.

7. Az 1917. május 21-i tűzvész
pusztítása egy korabeli
fotón és képeslapokon. A
bankpalota teljesen kiégett.

9. A leégett bankszékház helyére az újat ugyanaz az építész tervezte: Freund Dezső. Ám erre a
saroktornyos épületre inkább az eklektikus stílus jellemző. A kivitelezést a Gajdóczky
testvérek végezték az 1920-as években. A régi épület díszes márvány kapukeretét
változatlan formában beépítették.

10. A régi épület templom felőli szomszédját, a régi
Tuschák-házat nem építették újjá, így az új,
saroktornyos, eklektikus stílusú épület mellett kisebb
tér jött létre – így jobban érvényesült a bankpalota,
és a Szt. Bertalan templom épülettömbje is.

12. A kapukerethez hasonlóan a
kapualj, a lépcsőházba vezető
kovácsoltvas kapurács és a
függőfolyosó korlátjai is
megőrizték a szecessziós
stílusjegyeket.

14. Az épület Fő tér felőli bejárata
szép, rendezett, viszont az udvar
felőli homlokzat elhanyagolt, több
figyelmet lehetne rá fordítani.

15. … és amire nem derült fény nyomozásaink során:
1. Hogyan és mikor került a jelenlegi helyére az 1731-es évszámú kő kapukeret?
2. Az egyik emléktáblán a „barokk Luby-ház” megnevezés szerepel. Máshol nem
találkoztunk ezzel a névvel. A Luby-család a Rákóczi-ház egyik tulajdonosa lehetett?
3. Miért tért el Freund Dezső építész az eredeti terveitől, amikor a tűzvész után
újjáépítették – szecesszió helyett eklektikus stílusban - a bankpalotát?