„De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe” c. előadás Pintér Róbert és Vicsek Lilla (Corvinus Egyetem) - Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt NJSZT eHétköznapok Szakosztály „AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi kérdések egy nem hétköznapi technológiai forradalom árnykában” workshop 2023. december 8.

1. DE AKKOR KI FOG
DOLGOZNI? AZ AI
MUNKAERŐPIACI
SZEREPE
Pintér Róbert és Vicsek Lilla
Corvinus Egyetem
NJSZT eHétköznapok Szakosztály
„AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi
kérdések egy nem hétköznapi technológiai
forradalom árnykában”
2023. december 8. Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási
projekt

2. RÉGI
FÉLELMEK...
• Az automatizálással és
az emberek gépekkel való
helyettesítésével
kapcsolatos félelmek és
szorongás évszázadok
óta velünk vannak
2
Kép forrása

3. ...ÚJ KÖNTÖSBEN
• A régi félelmek legújabb hulláma a big
data, a robotika és az MI terjedésével
jelent meg az elmúlt évtizedben
3
Kép forrása

4. NAGY
VÁLTOZÁSOK?
• Mindez ahhoz a
feltételezéshez vezetett,
hogy az automatizálás „új
munkakategóriákra lesz
hatással, megszünteti a
bérgazdaság logikáját, és
megzavarja az életet, a
szabadidőt és a piacokat”
(Kelly, 2022: 2, saját fordítás:
P. R.).
4
Kép forrása

5. AZ AUTOMATIZÁLÁS MÁR
MOST IS VELÜNK VAN
• Önkiszolgáló pénztárak, félautomata
raktárak, robotgyárak, autonóm
szállítórobotok – ezek mind azt
mutatják, hogy az automatizált
munkahelyek nem csak a milliárdosok
képzeletében léteznek, hanem már
valósággá is váltak
5
Kép forrása

6. UGYANÚGY VAGY MÁSKÉPPEN MINT
AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN?
• A 2010-es évek óta heves vita folyik a munka jövőjéről. A kapcsolódó
szakirodalom nagy része két fő ideáltípusba sorolható, az „ezúttal is
ugyanúgy lesz” vs. „ezúttal másképpen lesz” ... mint az ipari
forradalom idején
6
Kép forrása

7. „EZÚTTAL IS UGYANÚGY LESZ” I.
• Nem számítanak disztópikus vagy utópisztikus módon drasztikus
változásokra az MI elterjedése miatt a munkaerőpiacon (Autor, 2015;
Bessen, 2016, 2019; Miller és Atkinson, 2013; Peters, 2017).
• Az ipari forradalomhoz hasonlóan az emberek alkalmazkodni fognak
az újfajta gépekhez (mesterséges intelligencia).
• Az MI új munkahelyeket teremt, miközben beépül a meglévő
gazdasági rendszerbe, annak fenntartásába és folyamatos fejlesztésébe.
• Teljesen új iparágak is megjelennek az MI-nek köszönhetően (Boyd
2021)
7

8. „EZÚTTAL IS UGYANÚGY LESZ” II.
• Rövid távon helyettesítési hatás várható, hosszú távon a
mesterséges intelligencia több munkahelyet teremt, mint amennyit
megszüntet, mint ahogy az ipari forradalomban is történt
• Nem komplett szakmák tűnnek el, hanem bizonyos feladatok,
miközben az emberek megtanulnak együttműködni az intelligens
gépekkel.
• A megközelítés kulcsfontosságú elemei a történelmi bizonyítékok, a
gazdasági logika és a feladatalapú megközelítés (Pulkka, 2019: 25)
• Mindez végeredményben érdekesebb munkához és emelkedő
fizetésekhez vezethet a jövőben
8

9. „EZÚTTAL MÁSKÉPPEN LESZ” I.
• Más szerzők ugyanezt a folyamatot sokkal sötétebben látják
(Brynjolfsson – McAfee, 2014; Ford, 2015; Frey – Osborne, 2013),
• Ők azzal érvelnek, hogy „ezúttal az egyes technológiák – nevezetesen a
robotika, a big data és a mesterséges intelligencia – fejlődése miatt más a
helyzet.” (Kelly, 2022: 3, saját fordítás P.R., kiemelés tőlem)
• Ezek nem csak a rutinszerű, hanem a nem rutin szakmákat is
veszélyeztetik.
• Feltételezik, hogy az ipari forradalommal ellentétben ezúttal
elkerülhetetlen a tömeges munkahelyvesztés
• Ennek a megközelítésnek két fő iránya van, egy disztópikus és egy
utópikus
9

10. „EZÚTTAL MÁSKÉPPEN LESZ” II.:
TECHNO-PESSZIMISTÁK
• A techno-pesszimisták disztópikus jövőt várnak, és a „robotok
felemelkedését”, a „második gépkorszakot” és a „negyedik ipari
forradalmat” hirdetik (Ford, 2015; Frey és Osborne, 2013; Harari, 2018;
Tegmark, 2017).
• Feltételezik, hogy a mesterséges intelligencia óriási hatást gyakorol
az egész munkaerőpiacra, és magas szintű tartós munkanélküliségre
és a társadalmak szegénységére figyelmeztetnek.
• A tömeges technológiai munkanélküliség mellett kemény verseny lesz
az emberek között a maradék munkahelyekért, csökkennek a
fizetések, gazdasági turbulenciák lesznek, növekszik az egyenlőtlenség,
gyengül a társadalmi kohézió (Pulkka, 2019: 24)
10

11. „EZÚTTAL MÁSKÉPPEN LESZ” III.:
TECHNO-OPTIMISTÁK
• A techno optimisták utópisztikus jövőt várnak, és abban
reménykednek, hogy a teljes automatizálás megszabadítja a
dolgozókat a munka kényszerétől, és kialakulhat egy munka utáni
vagy posztkapitalista társadalom
• Feltételezik, hogy az univerzális alapjövedelem (UBI) és széles körben
elterjedt automatizálás együtt emancipálhatja a dolgozókat (Bastani,
2019; Srnicek és Williams, 2015)
• Ez egy „teljesen automatizált luxuskommunizmushoz” vezethet,
amely az elmúlt években az Egyesült Királyság politikai baloldalának
távlati víziójává vált (Bastani, 2019)
11

12. MIÉRT ÉS HOGYAN HALADTUK MEG
EZT A VITÁT?
12

13. AKADÉMIAI ÉRTELEMBEN
AVULT EL EZ A VITA
• A 2010-es évek végére az akadémiai szakirodalomban egyre inkább
elavulttá vált az „ezúttal ugyanúgy / másképpen lesz” vita, mivel
meglehetősen fekete-fehéren látja a mesterséges intelligencia és a
munkaerőpiac kapcsolatát
• Csak arra fókuszál, hogy vajon a gépek elveszik-e vagy nem a
munkánkat, vagy bizonyos szakmák teljesen eltűnnek-e
• A kutatóknak kerülniük kell a nulla összegű játszmákat az ember
géppel való helyettesítésében, különbséget kell tenniük a rövid és
hosszú távú hatások között, és figyelembe kell venniük az ember és
a gép kapcsolatának összetettségét a munkahelyeken. (Boyd, 2021:
76)
13

14. ÁT TUDUNK-E VÉGRE LÉPNI
OSBORNE ÉS FREY ÁRNYÉKÁN?
• A 2020-as évekre az Osborne és Frey cikke után túl nagy
népszerűségnek örvendő „méricskélés” (az állások hány százaléka
automatizálható, hány és mely állások vannak veszélyben) kevésbé
népszerűek a tudományos irodalomban.
• De még mindig jelen van a közbeszédben, mivel a nagy nemzetközi
szervezetek továbbra is közzétesznek ilyen anyagokat (lásd például
az OECD Employment Outlook-ot), és a média továbbra is nyitott
hasonló számítások közzétételére, még akkor is, ha az ilyen számok egy
nagyon összetett jelenséget egyszerűsítenek le / számszerűsítenek és
népszerűségük a laikusok automatizálástól való félelmein alapul.
14

15. AZ UTÓPIÁKON ÉS DISZTÓPIÁKON TÚL
• Az új empirikus kutatások meghaladják a technológiai utópia vagy
disztópia leegyszerűsítő megközelítését, meghatározott szakmákra és
azok mesterséges intelligenciával való találkozására összpontosítanak.
• A legújabb empirikus kutatások szerint nem az a fő kérdés, hogy
elveszik-e a munkánkat, hanem az, hogy az MI elterjedésével hogyan
változik a munka jellege, milyen a munkavállaló alkupozíciója a
munkáltatóval szemben, hogyan alakul a platform gazdaság és az
önkizsákmányolás, milyen következményekkel jár az automatizálás a
munkahelyeken (Jarrahi et al., 2021)
• Az egyik legfontosabb eredmény annak felismerése, hogy
automatizálás nem létezik az emberi munkaerő bevonása nélkül
(Kelly, 2022)
15

16. A „NAGY” KÉRDÉSEKEN TÚL LÁSSUK MEG
A KICSIKET IS
• Az „ezúttal ugyanúgy / másképpen lesz” vita vita relatív leértékelődése
arra vezethető vissza, hogy a munka fogalmának tudományos
értelmezése egy tágabb megközelítésről szűkebbre változott
• A vita résztvevői a munkát kulcsfontosságú társadalmi
intézménynek tekintik, és az automatizálás makroszintű politikai,
társadalmi és kulturális vonatkozásaira koncentrálnak
• Az újabb empirikus kutatás „az elmélyülő ember-gép interakció
szempontjából közelebbről vizsgálja, hogy az MI-technológiák hogyan
épülnek be a munkahelyekre, és milyen következményekkel jár ez a
munka megszervezésére és tapasztalataira nézve” (Boyd, 2021: 80,
saját fordítás P.R., kiemelés tőlem).
16

17. ARCCAL AZ EMBER FELÉ
(A GÉP HELYETT)
• A tudományos érdeklődés egyre inkább az ember-gép interakció felé
fordul
• A nagy társadalmi jelenségek és elvárások helyett konkrét
szakmákat, munkahelyi változásokat igyekszik empirikusan
megragadni
• Ez lehetőséget ad arra, hogy megváltoztassuk a fókuszunkat, és
meglássuk az embert az automatizálásban.
17

18. FELHASZNÁLT IRODALOM I.
• Autor, D.H. (2015). “Why are there still so many jobs? The history and future of workplace automation”, Journal of Economic Perspectives, Vol. 29 No. 3, pp. 3-
30.
• Bastani, A. (2019). Fully automated luxury communism. Verso Books.
• Bessen, J.E. (2016). “How computer automation affects occupations: technology, jobs, and skills”, Law and Economics Research Paper, Boston University,
School of Law, Boston, pp. 15-49.
• Bessen, J.E. (2019). “Automation and jobs: when technology boosts employment”, Law and Economics Research Paper No. 17-09, Boston University School of
Law, Boston, doi: 10.2139/ssrn.2935003.
• Boyd, R. (2021). Work, employment and unemployment after AI. In: The Routledge social science handbook of AI (pp. 74-90). Routledge.
• Brynjolfsson, E., & McAfee, A. (2014). The second machine age: Work, progress, and prosperity in a time of brilliant technologies. WW Norton & Company.
• Ford, M. (2015). Rise of the robots: Technology and the threat of a jobless future. Basic Books.
• Frey, C.B., & Osborne, M.A. (2013). The future of employment: How susceptible are jobs to computerisation? Technological Forecasting & Social Change, 114,
254–280, doi: https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.08.019
• Harari, Y.N. (2018). 21 Lessons for the 21st Century, Spiegel & Grau, New York, NY.
• Jarrahi, M.H., Newlands, G., Lee, M.K., Wolf, C.T., Kinder, E., & Sutherland, W. (2021). Algorithmic management in a work context. Big Data & Society, 8(2), 1–
14, https://doi.org/10.1177/20539517211020332
18

19. FELHASZNÁLT IRODALOM II.
• Kelly, L. (2022). Re-politicising the future of work: Automation anxieties, universal basic income, and the end of techno-optimism.
Journal of Sociology, 59(4), 1-16, doi: https://doi.org/10.1177/14407833221128999
• Miller, B. and Atkinson, R.D. (2013). Are Robots Taking Our Jobs, or Making Them?, The Information Technology and Innovation
Foundation, Washington, DC.
• OECD (2023). Employment Outlook 2023: Artificial Intelligence and the Labour Market https://oecd.org/employment-
outlook/2023/
• Peters, M.A. (2017). “Technological unemployment: educating for the fourth industrial revolution”, Journal of Self-Governance
and Management Economics, Vol. 5 No. 1, pp. 125-33.
• Pulkka, V. V. (2019). “This time may be a little different”–exploring the Finnish view on the future of work. International Journal of
Sociology and Social Policy, 39(1/2), 22-37, doi: https://doi.org/10.1108/IJSSP-05-2018-0070
• Srnicek, N., & Williams, A. (2015). Inventing the future: Postcapitalism and a world without work. Verso Books.
• Tegmark, M. (2017). Life 3.0: Being Human in the Age of Artificial Intelligence, Knopf Doubleday Publishing Group, New York.
19

20. KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
• Pintér Róbert
• Corvinus Egyetem
• Infokommunikációs Tanszék
• robert.pinter@uni-corvinus.hu
• https://www.linkedin.com/in/probesz/
• https://probesz.medium.com/
• twitter: @probesz
• +36309996595
20
Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási proje