theory of eLearning

1. E-learning
E-learning tananyagok fejlesztése

2. E-learning
Tartalomjegyzék
Az előkészületek:
Célcsoport elemzés
Tananyagtípusok
A tananyagot felépítő elemek
Content design:
Didaktikai tagolás
Technikai tagolás
Text design:
A didaktikai orientáció megválasztása
A szövegfelépítés alapelvei
A szövegek finomszerkezetének megformálása

3. E-learning
Célcsoport elemzés
A célcsoport elemzés során definiáljuk, hogy valójában kinek
készülnek a tananyagok.
Tipikus kérdések:
 Milyen előzetes tudással rendelkeznek?
 Milyen a tanulás szempontjából releváns tapasztalatokkal
rendelkeznek?
 Milyen mértékben járatosak az önirányításos, önálló
tanulásban?
 Milyen e-kompetenciákkal rendelkeznek?
 Mennyire motiváltak?
 Mennyire illeszkednek személyes célkitűzéseik a tananyaghoz,
képzési programhoz?

4. E-learning
Célcsoport elemzés 2.
A kevesebb előzetes tudást feltételező kurzusokat érdemesebb
lényegre törőre szerkeszteni!
Kimérten használni a multimédiás elemeket.
Kevesebb külső linkkel ellátni, és nagyobb gondot fordítani a
fogalomtár elkészítésére.

5. E-learning
Célcsoport elemzés 3.
Többféle célcsoportnak az igényei is kielégíthetőek!
 a tananyag hierarchikus tagolása,
 a kapcsolt linkek rendszere
lehetővé teszik, hogy a kurzus egyszerre szolgáljon "bevezető"
anyagként és közvetítsen gazdagabb, elmélyültebb tudást
ugyanarról a kérdésről.
Ilyen típusú tananyag esetében világosan jelölni kell, hogy mely
oldalak tartoznak a törzsanyaghoz, és melyek a magasabb szintű
anyaghoz.
A két vagy több szinthez két vagy több számonkérési rendszert
kell kialakítani!

6. E-learning
Tananyagtípusok, tudások és tartalmak
 természettudományi vagy társadalomtudományi
 előadás, vagy szemináriumszerű
 készségek elsajátítását célozza, vagy számon kérhető
ismereteket nyújt, esetleg ezek komplex együttesét nyújtja
 kész szöveg digitális adaptációja, vagy e-learning rendszerre
született

7. E-learning
Az első kérdések
A következő kérdésekre minden tananyagfejlesztés előtt
keressük meg a válaszokat:
 Készségek, tárgyi tudás vagy komplex fejlesztés a célunk?
 Önálló felfedező tanulásra törekszünk, vagy irányított
ismeretátadásra?
 Alkalmazható gyakorlatközeli tudásra van szükség, vagy
tájékozottságra, ismeretekre?
 Lineáris, vagy hálószerűen szervezett tananyagot készítünk?
 Alárendelő vagy mellérendelő tananyagszerkezetet alakítunk ki?
 A szöveges vagy a vizuális elemek dominanciájára törekszünk?
 A tudásmérésnél mi lesz a tesztek és esszékérdések szerepe?
 Jól körülhatárolt képzési programot nyújtunk vagy rugalmasan
kezelhető, többszintű tananyagblokkot készítünk?

8. E-learning
A tananyagot felépítő elemek
technikai
didaktikai
e-learning
tananyag
tagolása
szöveges elemek
adattábla elemek
vizuális elemek
akusztikai elemek
hipertextuális
elemek
párbeszédes
elemek
játék elemek

9. E-learning
A tananyagot felépítő elemek
technikai
didaktikai
e-learning
tananyag
tagolása
tananyag
lecke
fejezet (tan.egység)
gyűjtemények

10. E-learning
Hypertext - Textdesign
A hipertext elektronikusan generált szöveg, amelynek elemei –
amennyiben a felhasználó aktiválja ezeket - előzetesen definiált
kapcsolatok révén képesek újabb szövegek automatikus
felidézésére.
A felületen megjelenő elsődleges szöveg olvasható lineárisan is,
azonban "mögötte" szövegek összekapcsolt hálózata rejlik, tehát
egyúttal bejárat is egy potenciálisan végtelen információ-
Univerzumba.

11. E-learning
E-learning szövegelemek didaktikai felosztása
A tanulás szövegek bázisszövegből és didaktikai célú
szövegelemekből tevődnek össze.
Bázisszöveg: A tudás kialakításához szükségesnek tartott
ismeretek halmaza.
Didaktikai célú szöveg: A tanulási folyamat ösztönzésére és
támogatására szolgálnak.
A legáltalánosabb didaktikai célú szövegelemek:
 Tanulási célok megjelölése
 Összefoglalás
 Feladatok, kérdések
 Glosszárium

12. E-learning
Szövegek finomszerkezetének megformálása
Feladatok:
 A szükséges didaktikai szövegelemek meghatározása
 A szöveg nyelvi megformálása
 A szöveg elrendezése a képernyőn
 A megfelelő írásjelek kiválasztása

13. E-learning
A szövegfelépítés alapelvei
1. A szövegíró vegye figyelembe a célcsoport tanulási
előfeltételeit
 Milyen előismeretre számíthatunk a szöveg
befogadójánál? Vegyük figyelembe!
 A szöveg írása során gondoskodjunk arról, hogy a
megelőző szövegrészek tartalmazzák a későbbiek
megértéséhez szükséges ismereteket!
2. A szöveg legyen világos és érthető
 A legfontosabb a tematikai folyamatosság biztosítása.
 Bontsuk a szöveget a megfelelő (tananyag)egységekre
 Csoportosítsuk azokat
 Elemezzük a köztük lévő kapcsolatokat
 Ábrázoljuk ezeket a kapcsolatokat

14. E-learning
A szöveg képernyőhöz igazítása
 A szöveg olvasása 25% lassabb képernyőről, mint papírról
 Pásztázó, kulcsszókereső olvasás történik képernyőről
 Az optimális szöveghossz 1 képernyőnyi
 A képernyőre vitt szöveg 50%-kal legyen kevesebb, mint ua
szöveg papírra tervezve
 A szöveget 6-7 mondatos bekezdésekre tagoljuk, melyek erős
koherenciával rendelkeznek
 Hosszú, elmélyülést kívánó szövegek esetében érdemes
kinyomtatható olvasószöveg felajánlása (pdf-ben esetleg)
 Használjuk ki a hipertext adta lehetőségeket
 A képernyő más médium, mint a könyvlap. Adódik a televizió-
nézés szerű szemlélődés

15. E-learning
A szöveg didaktikai orientációjának meghatározása
Rendszerorientált:
 Kész tudásrendszert közvetít, jól tagolt, logikus felépítésű.
 A „készterméket” a tanulónak „csupán” be kell fogadnia.
 Áttekintésre, egy tudásterület felvázolására, vagy meglévő
tudás frissítésére alkalmas.
 Célszerű, ha informatív áttekintést akarunk nyújtani.
 Annál hatékonyabb, minél több előzetes ismerete van a
tanulónak.
 Nehezebb a megszerzett tudást új helyzetekben alkalmazni.

16. E-learning
A szöveg didaktikai orientációjának meghatározása
Problémaorientált:
 A tanulás problémák megoldását jelenti.
 A tudás felhasználására, alkalmazására koncentrál.
 Alkalmas kritikai szemlélet, problémamegoldó képesség
kialakítására.
 Célszerű, ha széles körű, gyakorlati tudást szeretnénk
kialakítani.
 A szövegek elkészítése nagyobb követelményeket állít a
szerző elé.
 Hosszabb időt vehet igénybe a tanulás a tanuló részéről.

17. E-learning
Mikor, melyiket?
Mérlegeljünk:
 Mit akarunk megtanítani?
 Milyen a célcsoport előzetes feltételrendszere?
 Mi a tanítás célja, mit szeretnénk elérni?
 Mi a szerepe a szövegnek a tanulási környezetben?
Bátran keverjük a két orientációt!

18. E-learning
Didaktikai alaporientációk összehasonlítása
Rendszerorientált
szövegfelépítás
Problémaorientált
szövegfelépítés
Alapfeltevések A tudás kész ismeretek
rendszere
A tudás problémák
megoldása során alakul
ki
Célok Tudásbővítés
Feladatok megoldása
Egy terület áttekintése
Megértés
Problémamegoldó
képességek fejlesztése
Tudástranszfer
Felhasználási terület Ismeretek átadása
Szabályok
megismertetése
Gyors áttekintés
nyújtása
Szakértők tudásának
bővítése
Gyakorlatban
alkalmazható tudás
kialakítása
Aktív és kontruktív
tanulás elősegítése

19. E-learning
A szövegfelépítés alapelvei
Alapelvek Szükséges tevékenységek
A tanulóoldali feltételek
biztosítása
Célcsoport analízis
- Előzetes tudás
- Végzettség
- Tanulási tapasztatok
- Metakognitív kompetenciák
- Érdeklődés, motiváció
Tematikai folyamatosság
biztosítása
- A szöveg tananyagegységekre
tagolása
- Csoportosítás
- Közöttük lévő relációk elemzése
- Összefüggések grafikus
ábrázolása

20. E-learning
A linkek jellemzői
A linkek szerkezete:
Logikai link: erre a szóra kattintva egy „érdekes” oldalra juthat
Fizikai link: Az erre szó mögötti tartalom: http://www.port.hu
A logikai link hordoz tehát információt a tanulónak, a fizikai link
pedig a rendszernek.
Mi a fontosabb?

21. E-learning
A logikai linkek megjelenési formái
 Szöveges link
 Egyszerű ikon
 Egyszerű kép
 Összetett, szegmentált kép
 Vezérlőelem

22. E-learning
Linkek csoportosítása a hivatkozott tartalom
elhelyezkedése szerint
 Lokális link: az adott tartalmi egységen belül meghatározott
pontra mutató hivatkozás (pl.: lábjegyzet hivatkozás)
 Belső link: a hipertextes dokumentumon belüli más
csomópontra mutató hivatkozás (pl.: a következő leckére
mutató link)
 Külső link: nem az adott dokumentumhoz tartozó, attól
különálló, külső tartalomra (dokumentumra, weboldalra, stb)
mutató hivatkozás

23. E-learning
Hivatkozott tartalom megjelenési formái
 böngészőablakban
 frame-ben
 pop-up ablakban
 mouseover

24. E-learning
A tananyag hypertext struktúrájának kialakítása
A struktúrakialakítás lépései:
 Tartalomelemzés
 Másodlagos tananyagelemek csoportosítása
 Tanulótámogatás tervezése
 A tananyag kinyitása
 A logikai linkek meghatározása

25. E-learning
Multimedia design
A multimédia hatékonysági képlete:
H=TI/Tt
ahol: H: Hatékonyság
TI: Hosszú távú memóriában
rögzült információ mennyisége
Tt: Tanulásra fordított idő
Hatékonyság
Tt
TI
Hatékonyság
(H)

26. E-learning
A képek didaktikai szerepe
A képek kiválasztása során elsősorban a következőket kell "szem
előtt tartani":
 Mi lehet a képek szerepe az információátadásban, különösen
a tanulást szolgáló tartalmak esetében?
 Hogyan lehet képek használatával a saját szakterület /
tudományág megértését, elsajátítását elősegíteni?

27. E-learning
A képek didaktikai szerepe

28. E-learning
Leképező funkció
„Egy kép többet ér ezer szónál”
Segít a tanulónak elképzelni, vizuálisan modellezni egy adott
tárgyat, folyamatot, jelenséget.
Cél az, hogy a tanulónak „elképzelése” legyen arról, hogy a
tárgyra vonatkozóan mi az ami tipikus, más, mint a többi.

29. E-learning
Veszély a leképzésben
Sohasem azt látjuk, ami van, hanem:
 amit látni akarunk,
 használni akarunk,
 vágyainknak megfelel.

30. E-learning
A tervezés során felmerülő kérdések:
 Mikor célszerű képi információközvetítést beiktatni?
 Milyen ábrázolást válasszunk?
 Hogyan emeljük ki a képen a fontos részleteket?
 Hogyan tudom elérni a tanuló figyelmének a képre
irányítását?
 Mikor célszerű képet, mikor rajzot, számítógépes grafikát, és
mikor mozgóképet választani?

31. E-learning
Szituációs funkció
A kép szerepe valamilyen szituáció bemutatása. Felidézünk egy
mikrovilágot amelyben az adott tanulási információk jobban
elrendezhetők, összefüggésekbe illeszthetők, értelmet kapnak.

32. E-learning
Szituációs funkció
A didaktikai tervezés során felmerülő kérdések:
 Mikor célszerű ezzel a lehetőséggel élni?
 Hogyan emeljük ki a képen a fontos részleteket?
 Mikor milyen képi ábrázolást válasszunk?
 Mennyire legyen részletes a kép/rajz?
Célszerű a lehető legnagyobb mértékben leegyszerűsített
ábrázolásokat választani, hogy a felhasználhatóság köre minél
tágabb maradjon!

33. E-learning

34. E-learning
Konstrukciós funkció
Összetett valóságelemek, komplex folyamatok bemutatására
alkalmas ábrázolások alapvető szerepéről van szó.
Ilyenkor egy rendszer állapotváltozásainak bemutatása a cél.
Nagyszerú eszköz ezek bemutatására a digitális média
(készíthetünk videót, szimulációt, animációt)
A didaktikai tervezés során felmerülő kérdések:
 Mikor célszerű ezzel a lehetőséggel élni?
 Milyen vizuális megoldás segíti elő legjobban koherens
mentális modell kialakulását?
 Hogyan tudom a szöveget és a képet összehangolni?
 Hogyan tudom a tanuló figyelmét a fontos részekre a
megfelelő sorrendben irányítani?

35. E-learning
Instrukciós funkció
A képekkel instrukciókat adhatunk, tájékoztathatunk,
gondolkodási műveleteket ajánlhatunk, cselekvési
lehetőségekre hívhatjuk fel a tanuló figyelmét. Szerepe
jelentős, hiszen nem áll rendelkezésre hagyományos
tájékozódási pont (kazetta hossza, könyv terjedelme)
A didaktikai tervezés során felmerülő kérdések:
 Milyen formákat és színeket válasszunk?
 Milyen gyakran szerepeljenek a navigációs-instrukciós
jelzések?
 Milyen didaktikai funkciókhoz válasszunk emblematikus képi
elemeket?
 Milyen legyen ezek viszonya a didaktikai szövegekhez?

36. E-learning
A hangok szerepe
A jelenléti tanuláshoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a tanár
hangja. Ezért egy e-learning tananyag esetén a tananyag hangzó
formájú átadása nem elhanyagolható tényező. Így a tanár
távollétében is személyessé tehető a tanulás élménye.
Auditív lehetőségeink:
 Felolvasás
 Hangos tananyag
 Szövegeket, vizuális részeket kiegészítő auditív elemek
 Didaktikai funkciójú tanári közlemények

37. E-learning
A mozgóképek szerepe
Az animációk és a szimulációk különösen alkalmasak komplex
folyamatok, jelenségek megértésének elősegítésére. A
szimuláció a számítógép természetes eszköze. Változtatható
paraméterekkel a legkülönbözőbb életvilágok és
tudományterületek jelenségcsoportjai modellezhetők a
segítségével.
A didaktikai tervezés során a következőket vegyük figyelembe:
 A kiválasztott mozgókép szigorúan a didaktikai célnak feleljen
meg, ne legyen túl hosszú, és ne tartalmazzon felesleges
részleteket.
 Ahol csak lehetséges, építsünk be interaktivitásra,
önirányításra alkalmas elemeket (adjuk a tanuló kezébe a
vezérlést).
 Éljünk az auditív tanulástámogatás eszközeivel.

38. E-learning
A mozgókép két nagy hátránya
 A tanulók gyakran egyetlen pillantással átlátni vélik a képet, és
hajlamosak arra, hogy a képhatásokat tartalmát túl korán
megértettnek gondolják.
 A képernyő-médiummal szemben gyakran az az előzetes
beállítódás működik a tanulókban, hogy az szórakoztatásra,
lazításra szolgál, és a komoly információkat az írott, könyvben
lévő szövegek hordozzák.
Mozgóképet tehát csak indokolt esetben alkalmazzunk!