1. 1
Az iskola, mint szervezet
A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.
Neveléselmélet IV.
2. 2
Alapkérdések I.
Mi az iskolai nevelés célja?
„Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mi is hát a nevelés, és hogyan kell nevelni.
Napjainkban ugyanis igen vitatottak ezek a feladatok. Mert nem mindenki ért egyet
abban, hogy mit kell az ifjúságnak tanulnia az erkölcs és a tökéletes élet
szempontjából, de még az sincs tisztázva, vajon az értelem vagy a lélek kifejlesztésére
kell-e inkább irányítani a nevelést. A szokásos nevelési rendszer nagyon zavaros, és
nem világos, hogy vajon azt kell-e elsajátítani, ami az életre hasznos, vagy pedig, ami
az eredményt fejleszti, vagy éppen valami különleges dolgot, mert mindezen
szempontoknak vannak szószólói.”
(Arisztotelész)
9. 9
1. Bürokratikus modell
• belső stabilitás,
• rutin tevékenységek,
• mindenkinek ismert a feladata,
• folyamatos ellenőrzés.
Hierarchizált szervezet, hierarchizált, szabályokon nyugvó
viszony.
10. 10
2. Célorientált modell
• világos célok,
• racionális elemzés,
• a folyamtok tisztázása,
• határozott irányítás,
• munkaerő megítélésének alapja a teljesítmény,
• a vezető feladatorientált.
A szervezet hatékonyságát a termelékenységék
és az általa előállított profit adja.
11. 11
3. Személyre orientált modell
• befelé forduló szervezet,
• konfliktusmegoldás
csoportosan,
• a szervezet tagjait bevonják a döntésekbe.
Elkötelezettség, kohézió, morál.
12. 12
4. Nyitott rendszer modell
• innováció,
• alkalmazkodás,
• rugalmas, gyors döntések,
• változások kezelés képessége,
A külső környezeti hatások gyors követése.
14. 14
A versengő értékek modell
nyitottzárt
rugalmas
merev
Emberi kapcsolatok modell
személyes kapcsolatok
Belső folyamatok modell
szabályorientált
Racionális célmodell
célorientált
Nyitott rendszer modell
növekedésorientált
ÉRTÉK
17. 17
A nevelés folyamata
• Impulzív aktivitás fázisa
(nem célra irányuló tevékenység, a tárgyi környezet ingerei irányítják)
• Heteronóm szabályozású tevékenység fázisa
– A tekintélyi szabályozás szintje (10-12 éves korig)
(A felnőtt tekintélyi személyek hatása közvetlenül érvényesül - direkt szabályozás.)
– A szociális szabályozás szintje (10-12 év felett)
(A felnőtt személyek helyett a feladatok és a kortárscsoportok tekinthetők
hatékony nevelő hatásúaknak – indirekt szabályozás)
• Autonóm szabályzású aktivitás fázisa
18. 18
Direkt nevelési módszerek
• A beidegzés közvetlen módszerei:
– követelés
– gyakorlás
– segítségadás
– ellenőrzés
– ösztönzés
• A magatartási modellek közvetítésének direkt módszerei:
– elbeszélés
– tények és jelenségek bemutatása
– műalkotások bemutatása
– személyes példaadás
• A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei:
– előadás, magyarázat, beszélgetés
– a tanulók önálló elemző munkája
19. 19
Indirekt nevelési módszerek
• A beidegzés közvetett módszerei:
– közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezése
– perspektívák megszervezése
– hagyományok kialakítása
– közvetett követelés
– közvetett ösztönzés
– közvetett ellenőrzés
• A magatartási - tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei:
– a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben
– egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből
• A meggyőződés-formálás közvetett módszerei:
– a közvetett felvilágosítás
– a vita
20. 20
Rejtett tanterv
• A “rejtett tanterv” jellemzői:
– bár a “rejtett tanterv” fogalma absztrakció, megjelenési formája mindig konkrét,
– elmaradhatatlan kísérőjelensége a tanítási-tanulási folyamatoknak, és hatékonysága
sokszor eléri a tudatos pedagógiai célkitűzésekét: az iskola hatásrendszerét tehát e
kettő “keveréke” adja,
– tartalmának elsajátítása általában spontán tanulás útján történik,
– az általa közvetített tartalom a pszichikus képződmények valamennyi alapvető
tartományára kiterjed (pl. a megismerési stílusra),
– erősítheti ill. gátolhatja a tudatos pedagógiai intenciókat,
– egyaránt tartalmaz rövid távú (taktikai) elemeket és hosszú távra szóló tartalmakat.
