Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai kőolajipari társaságok esetében

2,445 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,445
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
41
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai kőolajipari társaságok esetében

  1. 1. SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR MAROSVÁSÁRHELY Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok esetében IRÁNYÍTÓTANÁR SZERZŐ DR. ZSIGMOND ISTVÁN SZENTES TÜNDE ZSUZSÁNNA MAROSVÁSÁRHELY 2009
  2. 2. Tartalomjegyzék 1. Bevezető.......................................................................................................................... 3 2. Meghatározások .............................................................................................................. 5 3. A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás.................................................................... 10 3.1. Mi a CSR?.............................................................................................................. 10 3.2. Történelmi áttekintés ............................................................................................. 11 3.3. Hogyan került előtérbe a CSR?.............................................................................. 13 3.4. Szponzoráció, adományok – CSR tevékenység? ................................................... 14 3.5. CSR Romániában................................................................................................... 15 4. Kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok CSR politikája..................................... 18 4.1. MOL Románia ....................................................................................................... 18 4.2. Petrom .................................................................................................................... 20 4.3. Rompetrol .............................................................................................................. 21 4.4. LUKOIL................................................................................................................. 23 5. CSR program, projektek – es ezek kommunikációja.................................................... 25 5.1. Irányvonalak, célkitűzések, célközönségek ........................................................... 25 5.2. Üzenet .................................................................................................................... 27 5.3 Együttműködések – civil szervezetek..................................................................... 28 5.4. Népszerűsítés ......................................................................................................... 30 5.5. Eredmények ........................................................................................................... 31 6. Következtetés................................................................................................................ 33 7. Bibliográfia ................................................................................................................... 35 8. Melléklet ....................................................................................................................... 39 2
  3. 3. Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok esetében 1. Bevezető Volt egy időszak, amikor a nyereség utáni hajszában a vállalatoknak nem képezett prioritást annak gondolata, hogy milyen hatással vannak a környezetre, valamint arra a társadalomra, amelyben tevékenykednek. Az idők során, azonban kezdett elterjedni az a felismerés, miszerint azok az erőforrások, amelyeket ingyen használtunk és kifogyhatatlanoknak tartottunk, véglegesek. Ha nem változtatunk szokásainkon, életstílusunkon és nem teszünk ez ellen, drasztikus következményei lehetnek, amelyek főleg a jövő generációjára fognak kihatni. Az ügyfelek is felismerték ezt a problémát, és nagyobb elvárásaik lettek azokkal a vállalatokkal szemben, amelyeknek termékeit és szolgáltatásait használták. A vállalatok tevékenységeinek eredményei számos embert befolyásolnak, melynek következtében ők is társadalmi szereplők lesznek. Akarva akaratlanul el kellett fogadják az ügyfeleik követeléseit, és szerepet vállaltak fel. (Păun 2008. 28) A vállalat felelősségéről így nyilatkozik Julio Moura: 1 „Mi, a vállalat, ennek a társadalomnak vagyunk a része; előjogokban van részünk; magas fokú képzettséggel rendelkezünk; hozzáférésünk van az erőforrásokhoz, és ezek az erőforrások ránk voltak bízva, ami azt jelenti, hogy felelősséget vállaltunk, hogy ezeket az erőforrásokat a közösség javára használjuk fel, hogy hozzásegítsük a körülöttünk levő közösséget a felvirágozáshoz.” (Oprea 2005. 45) A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR = Corporate Social Responsibility) viszonylag új fogalom, bár a tevékenység az utóbbi idők során egyre nagyobb fejlődésnek indult, és egyre nagyobb a népszerűsége. Dolgozatomban a kőolajipari vállalatok társadalmi felelősségvállalásával foglalkozom. Miért kőolaj? Mert ez az egyik legszennyezőbb természeti erőforrás, de egyben a 1 A Grupo Nueva elnöke, Costa Rica 3
  4. 4. legszükségesebb is. A legtöbb háború napjainkban a kőolaj körül forog, országok politikai stratégiáiban kap kiemelt helyet, emberek és állatok életét oltja ki, lehet gyilkos és életeket menthet meg. Kőolaj nélkül világunk jelentős része nem létezhetne. Romboló erejével a kőolajat forgalmazó vállalatok is tisztában vannak. Hogy ellensúlyozzák a kőolaj környezetszennyező hatását, különböző környezetvédelmi és társadalomra ható programokat, projekteket, kampányokat dolgoztak ki, amelyekkel bebizonyíthatták, hogy tisztában vannak a kőolaj káros hatásaival, de ugyanakkor felelősséggel tartoznak annak a közösségnek, amelyben tevékenykednek. Dolgozatomban arra fogok rámutatni, hogy a kőolajipari vállalatok tevékenységükből kifolyólag nagy hangsúlyt fektetnek a vállalati társadalmi felelősségvállalási irányvonalakra. Ki fogok térni a vizsgált vállalatok CSR tevékenységeinek kommunikációjára, hiszen fontosnak tartom megvizsgálni, hogyan kommunikálják a kőolaj szennyező hatásainak ellensúlyozásának lehetőségét az érintettek felé, és milyen eszközöket használnak a kívánt hatás eléréséért. Módszertani szempontból, kutatásomat tartalomelemzéssel végeztem el. Fő forrásnak az online környezetet, az általam vizsgált vállalatok – MOL Románia, Petrom, Rompetrol, LUKOIL – weboldalait, főbb CSR-el foglalkozó weboldalakat (például: www.responsabilitatesociala.ro), használtam. Ugyanakkor információkat gyűjtöttem a vállalatok különböző kiadványaiból, CSR-ről szóló könyvekből is. 4
  5. 5. 2. Meghatározások Vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility - CSR):  A vállalati társadalmi felelősségvállalás, még ismeretes vállalti felelősségvállalás, vállalati polgárság, felelősségteljes üzlet és vállalati társadalmi teljesítés, egy formája a vállalati önszabályozásnak, ami az üzleti modellbe van beépítve (Wood 1991. 691). 2  A vállalatok társadalmi felelősségvállalása egy olyan fogalom, mely egy leendő tartozásra vonatkozik, amellyel a vállalatok (mint társadalmi szereplők) rendelkeznek az összes érintettel szemben, akikkel kapcsolatba kerülnek gazdasági tevékenységük során. (Wikipedia 2008c) 3  A CSR - a vállalatok társadalmi felelősségvállalása - koncepciója szerint a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti megfontolásokat építenek be üzleti tevékenységeikbe, valamint részvényeseikkel, üzleti partnereikkel folytatott interakcióikba. Tágabb értelemben véve: egy-egy cég minden tettéért felelős, ami hatással van az emberekre, a közösségre, a természeti környezetre. (8)  quot;A CSR a vállalatok által önként vállalt szerep, amelynek értelmében működésük során és az érdekeltekkel való kapcsolatukban figyelmet fordítanak a társadalmi és a környezetvédelmi problémákra.quot; (9) 2 Corporate Social Responsibility (CSR), also known as corporate responsibility, corporate citizenship, responsible business and corporate social performance is a form of corporate self-regulation integrated into a business model. 3 Responsabilitatea socială a corporaţiilor este un concept care se referă la o prezumtivă datorie pe care companiile (ca actori sociali) ar avea-o faţă de toate părţile implicate în desfăşurarea acţiunilor presupuse de activitatea lor economică. 5
  6. 6.  A társadalmi felelősség felszínes értelmezésébe is mindenképpen bele szokás érteni a környezetvédelmet, gazdasági mutatókat, szponzorációt, távolabbról a minőségbiztosítást, munkaegészség- biztonságot. (Tóth 2007. 17)  A társadalmi felelősségvállalás egy lényeges fogalom, ami által a vállalatok önkéntes munkát gyakorolnak, hogy hozzájáruljanak egy jobb társadalom és egy tisztább környezet létrehozásához. 4 (7)  „Vállalatok társadalmi felelősségén azt értjük, ha egy üzleti vállalkozás folyamatosan elköteleződik az etikus viselkedés és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránt, mialatt javítja munkavállalóinak és családjaiknak életminőségét, csakúgy, mint a helyi közösségét és általában a társadalomét.” (Watts–Holme 1998. 6)  Philip Kotler könyve szerint „a vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat.” (Kotler–Lee 2005. 13)  Szerintem: A vállalati társadalmi felelősségvállalás koncepciója szerint, a vállalatok, elkötelezettséget vállalnak azért a társadalomért és környezetért, amelyben tevékenykednek, amely önkéntes munkájuk során valósul meg. Adományok – klasszikus módszer, melynek során egy vállalat anyagi támogatást ajánl fel. Része lehet a vállalat CSR stratégiájának vagy elkülöníthető jótékonysági célokra is. (Oprea 2005. 48) Civil szervezet (NGO)– minden kormánytól független, civilekből álló szervezetek, amelyek saját költségvetéssel rendelkeznek (Wikipédia, 2008d). Tehát minden olyan 4 Corporate social responsibility is essentially a concept whereby companies decide  voluntarily to contribute to a better society and a cleaner environment.  6
  7. 7. szervezet civilnek tekinthető, amely nem az állami intézményrendszerhez tartozik, amelyet magánszemélyek hoznak létre saját céljaik, vagy valamilyen társadalmi cél elérése érdekében. A civil szervezetek (NGO) összessége alkotja a civil társadalmat. Értékek – azok a meggyőződések, amelyet a szervezet megoszt az érintett felek közt. Az értékek szerint jön létre a szervezet kultúrája, valamint ezek határozzák meg az elsőbbségeket is. (Wikipédia 2008e) 5 Fenntartható fejlődés - Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelenkor szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (12) Fogyasztók – kapcsolatuk a vállalattal kétirányú: a fogyasztó befolyásolja a cég működését, hiszen generálja a keresletet; a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak meg kell felelniük a fogyasztók elvárásainak (pl. biztonságosság, egészség). Az elvárások alapja a fogyasztói jog, amely kimondja, hogy a vállalatnak kötelessége a fogyasztót, mint önmagában vett célt kezelni. Globalizáció - az a folyamat amelynek során a helyi vagy regionális jelenségek világméretűvé alakulnak. Le lehet írni egy olyan folyamatként is, melynek során az emberek egy egységes világban, egy társadalomban élnek és működnek együtt. Ez a folyamat a gazdasági, technológiai, társadalmi és politikai erők csoportosítása. A globalizáció kifejezést legtöbbször a gazdasági globalizáció megnevezésére használják, ami a nemzeti gazdaság beillesztését jelenti a nemzetközi gazdaságba, elősegítve ezzel a kereskedelem, a közvetlen külföldi befektetések, a tőkeáramlás, a migráció és a technológia elterjedését. 6 (Wikipedia 2008b) 5 Beliefs that are shared among the stakeholders of an organization. Values drive an organization's culture and priorities. 6 Globalization (globalisation) in its literal sense is the process of transformation of local or regional phenomena into global ones. It can be described as a process by which the people of the world are unified into a single society and function together. This process is a combination of economic, technological, sociocultural and political forces. Globalization is often used to refer to economic globalization, that is, integration of national economies into the international economy through trade, foreign direct investment, capital flows, migration, and the spread of technology. 7
  8. 8. Misszió (Küldetés) – tiszta és egyértelmű megfogalmazása annak, hogy a szervezet miért jött létre. Ez a szervezet létének lényege, amely időben állandó, és a szervezet egyik alapvető azonosítója, jellemzője. (Kádár 2008. 11) Munkavállalók - több szempontból is érintettjei egy vállalatnak: erőforrásként jelennek meg; sok esetben maguk képviselik a céget a fogyasztók felé; ők viselik a vállalti döntések következményeit. Léteznek bizonyos munkavállalói jogok, amelyeket a munkáltató szem előtt kell tartson: esélyegyenlőség, magánélethez való jog, vállalati részvétel joga, egészséges, biztonságos munkafeltételek stb. A nagyvállalatok társadalmi felelőssége a munkavállalók felé a jóléti juttatások biztosításában mutatkozik meg. Önkéntesség – magánszemélyek által, saját késztetésből végrehajtott közérdekeken alapuló tevékenység, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. (9) Részvényesek, befektetők - nem a szó szoros értelmében vett tulajdonosok, viszont, a menedzser neki tartozik elszámolással a vállalat gazdasági állapotát illetően. Kettőjük viszonya lehet gyakran konfliktusos, hiszen itt ütközhet a nyereségszerzés és az elvek közti ellentmondás. A vállalat fókuszpontját lényegesen befolyásolja, hogy a befektető milyen szempontokat vesz figyelembe, amikor tőkéjének beruházásáról dönt. Stakeholders – A projekt menedzsmentben használatos fogalom, amelyet az idők során átvett a CSR is. Azok a személyek, csoportok (függetlenül attól, hogy külső vagy belső) amelyek érintve vannak egy cég bizonyos tevékenysége által: részvényesek, befektetők, munkavállalók, fogyasztók, versenytársak, beszállítók, civil társadalom, kormány. (Wikipedia 2008a) Szponzoráció - alapja az anyagi támogatás, amelyet levonnak a vállalat nyereségének adójából, és amely a vállalat népszerűsítését segíti elő. (Oprea 2005. 48) Vízió (Jövőkép) – kép a szervezet jövőbeli állapotáról, amely megfelel értékeinek, de kifejezi a vágyakat, a merész elképzeléseket is. Legtöbbször egy szervezet víziója, azt 8
  9. 9. adja vissza, ahogyan az alapítók elképzelték a szervezet fejlődését, helyét a piacon. (Kádár, 2008, 11) Versenytársak – olyan vállalatok, amelyeknek profitszerzési tevékenységük megegyezik. Az etikai problémák a versenytársak közt sokszor nem is kerülnek nyilvánosság elé. A vállalatnak a konkurencia tevékenységéből, működéséből épp úgy származhat előnye, mint hátránya. Etikai kérdések akkor merülhetnek fel ebben az esetben, amikor nem megfelelő versenyhelyzet áll fenn a vállaltok között. 9
  10. 10. 3. A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás 3.1. Mi a CSR? Láthattuk a fentiekben, hogy mennyire fontos lett a vállalati társadalmi felelősségvállalás napjaikban. Ebben az alfejezetben részletesebben szeretnék rávilágítani arra, hogy tulajdonképpen mit jelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás, kik az érintett személyek, hogyan nyilvánul meg ez a vállaltok életében? A CSR a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, amelynek célja a társadalmi értékek beültetése az üzleti életbe. Lévén, hogy a vállalati társadalmi felelősségváltozásnak nincs egy általánosan elfogadott definíciója, sokan, sokféleképpen látják ennek lényegét. Azonban a dolgozatom elején megadott meghatározások alapján elmondhatjuk, hogy a legfontosabb elemei a felelősség – a környezet és társadalom iránt, amelyben tevékenykedik – és önkéntesség. A fentiekből láthattuk, hogy mára már a CSR egy alapfogalom lett a vállaltok életében, amelyet állandóan újra meg kell határozni, hogy megfeleljen az amúgy is változásban levő elvárásoknak. Szerintem kijelenthetjük, hogy a CSR fogalma ugyanolyan súllyal bír, mint a szabadság vagy az egyenlőség fogalmai. Minden bizonnyal a vállalatok társadalmi felelősségváltozása más értékrendet fog kapni a következő évszázadokban, hiszen a társadalom elvárásaira alapoz, amelyek szintén mindig változásban vannak. A legfontosabb az, hogy először minden cég meghatározza, hogy mit képvisel, mi a missziója, mik az értékei és mi a víziója. Csak ezek után vezetheti be a vállalati társadalmi felelősségvállalást az üzletpolitikába, valamint figyelembe kell vegyen bizonyos dolgokat, amelyekkel sikeresebb lesz a CSR tevékenysége: legelsősorban egy rendszert kell felállítania, amelyben a CSR megmérettetések átláthatók és folytatólagosak legyenek; nagyobb figyelmet kell fordítania a CSR tevékenysége által érintett személyekre (stakeholders); kapcsolatokat alakítson ki, akikkel közösen végez CSR tevékenységeket. Sok vállalat azonban felteheti a kérdést, hogy neki milyen előnye származik abból, ha CSR tevékenységeket folytat? A vállalati társadalmi felelősségvállalás lényeges előnyei közé sorolhatjuk a márka értékét valamint a hírnevet, ugyanakkor az emberi erőforrás alap javítása, közvetetten a nyereség növekedése, jótékony elismerés, hosszú távú 10
  11. 11. kapcsolatok kialakítása civil szervezetekkel (és nemcsak) mind a CSR előnyei közé tartozik. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy tulajdonképpen kinek is felelősek a vállalatok? Közgazdasági szempontból azt mondhatnánk, hogy leginkább a részvényeseknek, a befektetőknek tartoznak felelősséggel, hiszen ők azok, akiknek az elmélet szerint legfőbb céljuk a profit. CSR szempontból azonban nemcsak ezekről a személyekről beszélhetünk érintett felekként: mindazok a személyek érintettek a vállalat CSR tevékenységében, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a vállalattal, legyen az alkalmazott, fogyasztó, versenytárs, civil szervezet vagy éppen a kormány. Azonban mikor az érintett felekről beszélünk, nem sorolhatunk fel mindenkit, hiszen a vállalat olyan csoportok képviselőinek is felelős, akik nem képviselhetik magukat: például a jövő generáció vagy a felfedezésük előtt kihalt fajok. Tóth Gergely 7 könyvében kifejti: nem szabadna úgy feltenni a kérdést, hogy egy vállalt kinek felelős – bár napjainkban már az EU, a biztosítók is elvárják a társadalmi felelősséget –, hanem hogy miért felelős egy vállalat. Szerinte a felelősség nem kötelezettséget, hanem elköteleződést jelent, „azaz nem büntetőjogi, hanem önként vállalt kategóriáról van szó”. (Tóth 2007. 25) 3.2. Történelmi áttekintés A társadalmi felelősségvállalás nem is olyan új keletű, mint, ahogy azt sokan gondolják, hiszen már évtizedekkel ezelőtt a keleti kultúrában, pontosabban a japánoknál létezik a „Keyosei” elve. Ennek a lényege az, hogy közösen dolgozzunk a közjó érdekében, együtt éljünk, lehetővé téve az együttműködést, a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és fair versenyhelyzetet. (Nyárádi 2004. 263) A fenti fogalom is jól szemlélteti, hogy mennyire fontos az emberek életében a kölcsönösség, a másik igényeinek szem előtt tartása, valamint annak felismerése, hogy együttes erővel, sokkal többet tehetünk egymásért, a környezetért, a társadalomért, mint egyedül. 7 A valóban felelős vállalat című könyv szerzője 11
  12. 12. A japán kultúrából elindított elv, mára már az egész világot körbejárta. Azt nem lehet tudni pontosan, hogyha a Keyosei elve a CSR alapját képezné, de minden bizonnyal van hasonlóság köztük, és szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy felelősségteljes magatartás épüljön ki a vállalatokon belül. Hogy megtudjuk pontosabban hogyan, miért és mikor alakult ki a vállalati társadalmi felelősségvállalás, fontos beletekintenünk az elmúlt fél évszázad történelmébe. A vállalati társadalmi felelősségvállalás kapcsán az első tudományos írások az 1950-es évekre tehetők, amikor Howard R. Bowen megfogalmazta, hogy a gazdaságot a jövőben ennek a társadalmi felelősségnek kell irányítania. 8 A 60-as években a hangsúlyt arra fektették, hogy meghatározzák valójában mit is jelent a társadalmi felelősségvállalás. Keith Davis megfogalmazta a felelősség törvényét, miszerint az üzleti hatalomnak és a társadalmi felelősségnek arányban kell állniuk egymással. Hitte, hogy bebizonyítható, hogy az SR hosszú távon nyereséget hoz a vállalatnak. Elképzelése a következő két évtizedben elfogadottá vált. Ugyancsak ezekre az évekre vezethető vissza a vállalatok hírneve, valamint a közösséggel való kapcsolattartás fontosságának felismerése. (Crane 2008. 27) A 70-es évek második felében már megjelent a társadalmi elvárás gondolata, a társadalmi-gazdasági jóléthez való hozzájárulás. J.W. McGuire által egy olyan CSR definíció született, amely precízebb volt elődeinél. Az elmélet szerint a CSR feltételezi, hogy a vállalatnak bizonyos felelősségei is vannak, amelyek a gazdasági és jogi kötelezettségeken túlra terjednek. „J.W. McGuire az Üzlet és társadalom 9 című könyvében kijelentette, hogy a vállalatnak épp annyira helyesen kell viselkedni, mint egy állampolgárnak.” (Andriof 2002.12) A definíciók egyre precízebbekké váltak, és megjelent két a CSR-hoz közeli fogalom, a vállalatok társadalmi reagálóképessége, és a vállalati társadalmi teljesítmény. Megszülettek az első művek, amelyek már a különböző CSR koncepciókat összefoglalták és elemezték, valamint ugyancsak ehhez az időszakhoz köthetők azok a viták a koncepciót támogatók és támadók között. (11) 8 Howard R. Bowen akár a CSR atyjának is tekinthető. 1953-ban megjelent quot;Az üzletember társadalmi felelősségeiquot; című műve, a CSR irodalmának egy modern szakaszát indította el. Bowen szerint a társadalmi felelősség quot;az üzletember azon kötelessége, hogy olyan álláspontra törekedjen, olyan döntéseket hozzon és olyan cselekvést kövessen, mely a társadalom céljai és értekei értelmében kívánatosquot;. (Crane 2008. 25) 9 Business and society (1963) 12
  13. 13. A 80-as években már kevesebb meghatározás született, viszont annál több kutatás és modell, amelyekbe beledolgozták az eredeti CSR koncepciót. A legfontosabb kérdés az maradt, hogy mennyire nyereségesek azok a vállalatok, amelyek CSR tevékenységeket folytattak? A 90-es években elterjedt a globalizálódás folyamata és ezzel együtt a vállalatok társadalmi felelősségvállalása is. A CSR „életében” fontos állomást jelent az 1992-ben megrendezett Rio de Janeirói ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia, amelyben a fő téma a globális felmelegedés és annak hatásai voltak. Ez a nemzetközi esemény, a fenntartható fejlődés valamint a környezettudatosság nagy nyomást gyakorolt a vállalatokra. A konferencia hozzájárult számos világszervezet megalakulásához, például a Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsa. Az elmúlt öt évben viták sokasága járult hozzá ahhoz, hogy a CSR fogalma még inkább közismertté váljon. Megjegyezendő azonban, hogy akárhányszor támadták a CSR fogalmát, mindig sikerült a támadók állításain felülkerekedni, és a többség mindig támogatta a fogalmat. Úgy gondolom, hogy fontos az, hogy legyenek személyek, akik megkérdőjelezik bizonyos fogalmak relevanciáját, hiszen ettől válik az adott fogalom kidolgozottabbá és elismertebbé. 3.3. Hogyan került előtérbe a CSR? A nagyvállalatok a gazdaságilag fejlett országok meggyengülésével nagyobb befolyásra és hatalomra tettek szert. A 20. század végén a kormányok a modern társadalmak olyan problémáival találták szembe magukat, melyek megoldása meghaladta képességeiket, például a természetes környezet fenntarthatóságának kezelése. A cégek, a globalizáció megjelenésével kiterjesztették működésüket a világra – főként olyan országokba, ahol gyengébbek voltak a munkajog szabályozások – így csökkent a kormányok ellenőrző képessége és befolyásoló ereje. Ennek következtében, olyan etikai kérdéssekkel találták szembe magukat, amelyekre nem volt kidolgozott stratégiájuk, szabályozásuk, így a vállalatok diktatórikusan saját szabályokat vezettek be, amelyek az 13
  14. 14. alkalmazottakra, a munkahelyi viszonyokra alkalmaztak. 10 Ugyanakkor a „befogadó országok” valósággal versengtek egymással, hogy befogadhassák a nagyvállalatokat és igyekeztek megfelelő környezetet biztosítani nekik 11 Ez kedvezett a vállalatoknak, hiszen ezekben az államokban nem voltak magas adók, környezetvédelmi előírások, munkajog szabályozás. A globalizáció hatására a civil szervezetek is megerősödtek, nemzetközivé váltak. Ezáltal képesek voltak felhívni a közvélemény figyelmét a nagyvállalatok által gyakorolt tevékenységekre, amelynek számos botrány lett az eredménye. Ennek következtében létrejött egy olyan kezdeményezés, melynek középpontjában a társadalmilag felelős befektetések álltak. Céljuk az volt, hogy bojkottálják a Dél- Afrikában működő külföldi nagyvállalatok tevékenységeit. A bojkott elérte célját, hiszen a nagyvállalatok több társadalmi és környezeti szempontot figyelembe vettek az események után. (10) 3.4. Szponzoráció, adományok – CSR tevékenység? A CSR tevékenységek kapcsán, felmerül a kérdés, hogy a szponzorációt vagy az adományozást tekinthetjük-e társadalmi felelősségvállalás tevékenységeknek. Mivel már dolgozatom elején meghatároztam a két szó jelentését, az alábbiakban csak a tárgyalásra térek ki. Tóth Gergely szerint, „ha egy vállalat gyorsan és látványosan akar valamit tenni társadalmi felelősségének javítása érdekében, általában a támogatás eszközéhez nyúl. A vállalati adományozás hatalmas segítség a jótékonysági szervezeteknek, számtalan nemes célt szolgáló egyesületnek, alapítványnak egyszerűen létfeltétele. Az adományozás mikéntjében is óriási különbségek vannak. A skála egyik végpontján előfordul, hogy egy cégvezető az éppen beeső kérések közül találomra kiválaszt egy neki szimpatikust, majd utalja pénzt. Ez különösen hatékony módszer, például a természeti katasztrófák áldozatainak megsegítésekor. A másik véglet, ha a vállalatok pontosan meghatározott 10 Néhány dollárért hat napot kellett dolgozzanak az alkalmazottak, néha két váltásba is dolgoztak, szünetek nélkül. Ha a munkások valamilyen hibát követtek el, akár testi sértéssel is megbüntették őket: ki kellett álljanak a napra felemelt kézzel vagy körbe kellett szaladják a gyárat. (Moran 2002. 11) 11 Azáltal, hogy a fejlődő országok befogadták a multinacionális vállalatokat, bizonyos anyagi erőforrásokat kaptak a vállalatoktól, ugyanakkor számos munkahelyet biztosítottak az ott élők számára. 14
  15. 15. támogatási stratégiát működtetnek, célokkal és eljárásokkal. Esetenként a cég által alapított alapítvány koordinálja a munkát. Tóth Gergely azt állítja, hogy, ha egy vállalat azt vallja, hogy a társadalmi felelőssége csak adományozásokban és szponzorálásokban merül ki, azzal gond lehet, hiszen ha túl keveset adományoz, az egyenesen nevetséges lenne, ha viszont túl sokat, akkor veszélybe sodorja a profitot. A megoldás erre az esetre az, hogy üzletileg és társadalmilag előnyös megoldásokat találjunk.” (Tóth 2007. 52) Luminiţa Oprea 12 felvet egy másik kérdést, ami az adományozás és a CSR kapcsolatát illeti. Szerinte a vállalatok CSR tevékenységeit a menedzserek irányítják és nem a tulajdonosok. Felmerül a kérdés, hogy „etikus-e emberbaráti cselekedeteket végezni mások pénzére?”, hiszen a menedzserek feladata a cég pénzügyeinek a koordinálása, viszont, a szerző szerint, arra is figyelnünk kell, hogy a CSR ugyanakkor egy kommunikációs és marketing eszköz is, amely nyereséget hoz. (Oprea 2005. 49) A fentieket összefoglalva az adományozás nem azonos a vállalati társadalmi felelősségvállalással, de része a vállalatok CSR tevékenységének. 3.5. CSR Romániában Az vállalati társadalmi felelősségvállalás általános bemutatása után, kitérek országunk CSR helyzetére, hogy majd jobban megértsük és be tudjuk illeszteni kellő képbe a kőolajipari társaságok CSR projektjeit. Romániában az 1998-1999-es évektől beszélhetünk társadalmi felelősségvállalásról – nyilatkozza Dragoş Dehelean 13 – amikor a vállaltok rájöttek arra, hogy a szponzorálások és az emberbarát cselekedetek, voltaképpen a közösségbe való részvételt jelenti. Szerinte nem beszélhetünk Romániában CSR történelemről, mert pontos dátumokat nem ismerünk, hogy mikor kerültek megrendezésre az első CSR projektek, azonban azt igen, hogy 2004-től kezdett el ez a gyakorlat fokozódni. (Păun 2008. 30) A cégek CSR koncepciója elsősorban a vállalatok etikus magatartására vonatkozik, melyek profitszerző tevékenységeiket oly módon kell folytassák, hogy ne ártsanak a 12 A Responsabilitatea socială corporatistă című könyv szerzője, a Holcim Románia kommunikációs igazgatója 13 A Selenis online kommunikációs ügynökség igazgatója, valamint a www.responsabilitatesociala.ro weboldal koordinátora és felelős szerkesztője. 15
  16. 16. környezetnek, a helyi közösségnek és egészében véve a társadalomnak. Országunkban a CSR fogalma inkább a vállaltok azon tevékenységeire vonatkozik, amelyekkel jó irányban változtathatnak a román társadalom egyes kulcs területein, legyen ez akár a környezet, nevelés, kultúra, szociális környezet, emberi jogok, vagy akár a sport területe. Dehelean szerint a vállaltok részéről kevés a kezdeményezés az olyan tevékenységekre, amelyek a társadalom szükségleteit elégítik ki az olyan területeken, mint a nevelés, sport, az emberi jogok stb., inkább a környezeti problémákra fektetik a hangsúlyt a CSR tevékenységeik során, amely ugyancsak nagyon szükséges. Sajnos országunkban csak nagyon kevés vállalat készít éves beszámolót a CSR tevékenységükről, 14 ami azt jelenti, hogy nem lehet átlátni a romániai CSR tevékenységeknek a költségvetését, a területeket, amelyeken a CSR tevékenységeket végzik. 15 A responsabilitatesociala.ro oldal szerkesztői készítettek egy felmérést a romániai 2008- as CSR tevékenységekről az érdekelt bloggerek körében. A felmérésben azt vizsgálták, hogy melyik volt a 2008-as év legfelelősebb vállalata, a válaszadóknak milyen elvárásaik vannak a következő évre a vállalatok CSR tevékenységeit illetően, milyen mértékben feleltek meg a vállalatok CSR tevékenységei a 2008-as évben a bloggerek elvárásainak? A válaszok alapján kiderült, hogy a 2008-as év legfelelősebb vállalata a Vodafone volt, amelyet a Petrom és a Tuborg követett. A válaszadók azért választották ezeket a vállalatokat, mert a CSR tevékenységeik a környezetvédelemre, az egészségügyre, a nevelésre, valamint a társadalom ösztönzésére terjedtek ki. A bloggerek úgy látják, hogy Romániában a vállalati társadalmi felelősségvállalással a vállalatok csak divatból foglalkoznak és nincs meg egy alap ennek gyakorlására. 16 A legtöbb vállalat külföldi mintákra alapoz, nincs egy kidolgozott CSR programjuk, ebből is láthatjuk, hogy ezek a tevékenységek csak imázs szempontjából fontosak. A jövőre nézve, a válaszadók szerint, jobb hatással lennének a vállalatok a társadalomra, ha több figyelmet fordítanának az alkalmazottakra, a munkavállalókra ugyanakkor, ha átlátható és folyamatos CSR tevékenységeket folytatnának, valamint ha fejlesztenék a 14 Angliában, Franciaországban és Ausztráliában kötelező a vállalatoknak éves beszámolókat készíteni a CSR tevékenységükről (Oprea, 2005. 52) 15 Tehát egy vállalat, amely nem rendelkezik éves beszámolóval, mint amilyen az évi költségvetés beszámoló, a CSR tevékenységét illetően, nem kaphatja meg a megfelelő dicséreteket, díjakat stb. 16 A válaszadók blogjai megtalálhatók a következő helyen: http://www.responsabilitatesociala.ro/dialoguri/bilantul-responsabilitatii-sociale-pe-2008.html 16
  17. 17. vállalat kommunikációját és átláthatóbban és hatékonyabban közölnék, hogy milyen tevékenységeket folytatnak a CSR területén. A romániai CSR erős online jelenléttel rendelkezik: különböző oldalak számolnak be CSR tevékenységekről, projektekről, programokról, társadalmilag felelős vállalatokról ugyanakkor fórumokat is találunk ezeken az oldalakon, amelyeken megoszthatják véleményeiket az érdekeltek. Szerintem a legfontosabb weboldalak közé sorolható a fent említett responsabilitatesociala.ro, amelyen komplex képet találunk a CSR romániai helyzetéről; az euractiv.ro 17 CSR menüpontja alatt, nemcsak a romániai vállalati társadalmi felelősségvállalással foglalkozik, hanem az európaival is; a csr-romania.ro oldalt 2006 márciusában hozták létre; célja, hogy népszerűsítse a menedzsment etikát és a vállalati társadalmi felelősségvállalást a román piacon. Dragoş Dehelean szerint Romániában a CSR tevékenységek az elmúlt 2 évhez képest már nagyon sokat fejlődtek, ezt többek közt a kiküldött sajtóközleményekből is meglehet figyelni. Ugyanakkor az elkövetkező két évben a még intenzívebb fejlődésen kívül, tapasztalni fogjuk, amint a CSR tevékenységek még jobban a vállalatok üzleti stratégiáihoz fognak igazodni. (Păun 2008. 30) Mivel a CSR egyre nagyobb fejlődésnek örvend országunkban is, szerintem, az elkövetkező években jelentősen meg fog növekedni azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek CSR tevékenységeket fognak folytatni, ugyanakkor több civil szervezetet fognak bevonni a vállalatok a tevékenységeikbe, valamint több vállalat fog készíteni éves CSR beszámolót. Az is elképzelhető, hogy a beszámolók elkészítését szorgalmazni fogja az Európai Unió is, ami által majd mérhető lesz egyes országok vállalatainak CSR tevékenysége. 17 Az Európai Tanács egyik projektje 17
  18. 18. 4. Kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok CSR politikája Az alábbiakban az általam választott vállalatokat fogom bemutatni: MOL Románia, Petrom, Rompetrol, LUKOIL. Fontosnak találtam, hogy többségében olyan vállalatok tevékenységeit vizsgáljam, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra; ugyanakkor szükségesnek láttam egy olyan vállalatot is megvizsgálni a kőolajipar piacról, amely nem folytat kimondott CSR tevékenységet. Röviden ki fogok térni a tevékenységükre, nagyobb hangsúlyt fogok azonban fektetni a vállalatok missziójának, víziójának és értékrendszerének vizsgálására, hiszen ezek azok az elemek, amelyek a legfontosabbak CSR szempontból. Mivel részletes és kidolgozott leírást lehet találni a vállalatok honlapjain ezekről az információkról, dolgozatomban csak a CSR-rel foglalkozó részekre fogok kitérni. 4.1. MOL Románia A MOL Románia fő szervezeti egysége a kiskereskedelem, és célja egy hatékony töltőállomás-hálózat kiépítése a romániai piacon. Jelszavuk: „a minőség és ügyfeleink hatékony kiszolgálása.” A MOL Romániának jelenleg több mint 120 töltőállomásból álló hálózata van, és ezt folyamatosan bővíti. A zöldmezős beruházásokra és a lehetséges akvizíciókra alapuló terjeszkedési politikájának köszönhetően, valamint országos lefedettségének folyamatos bővítése következtében a MOL Románia egyike a legdinamikusabb és legrugalmasabb romániai kőolajtársaságoknak. A MOL Románia elkötelezettséget vállalt az egészség- és környezetvédelem, szociális gondoskodás, valamint a biztonságos munkavégzés és a közösségi értékek iránt. Arra törekszik, hogy ezeken a területeken sokkal többet tudjon tenni és felmutatni, mint amennyit a jogszabályok előírnak. A környezettel szembeni felelősséget, az üzletvitelükben érvényesülő feddhetetlenséget, a vagyon és az üzleti érdek védelmét, a Mol Csoport által kidolgozott Etikai Kódex 18
  19. 19. szabályozza. Ebben a dokumentumban a vállalat kifejti, hogy elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, melynek következtében környezetvédelmi programokat indítottak el azokban a régiókban, ahol jelen vannak. A MOL Csoport külön figyelmet fordít azokra a tevékenységekre, amellyel csökkenteni tudja azokat a kockázatokat, amelyek a tevékenységükből fakadó kedvezőtlen környezeti hatásokból adódnak. 18 Fontosnak tartom megemlíteni vállalat EBK 19 politikáját is, amely alapul szolgál minden üzleti egység, leányvállalat EBK céljainak, stratégiájának és akció programjainak a kidolgozásához. A vállalat fontosnak tartotta újrafogalmazni az EBK alapelveit, mert „az önálló vállalatokra vonatkozó korábbi EBK szabályzatok és azok egyes kulcselemei fölöslegessé váltak”, illetve megújításra szorultak. 2005 márciusában a vállalat EBK napján vezették be a megújított EBK alapelveit, mely kihangsúlyozza a balesetmentes és egészséges munkakörülmények és a tiszta környezet fontosságát, a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásából származó előnyöket. A vállalati társadalmi felelősségvállalás területén a MOL Románia az egyik legtevékenyebb vállalat az országban. Az elsődleges üzleti tevékenység után, a vállalat CSR tevékenységekre fekteti a hangsúlyt. A MOL szerint egy vállalat értékei meg kell egyezzenek – a lehetőségekhez mérten – annak a társadalomnak az értékeivel, amelyben tevékenykednek. A vállalatnak külön CSR programja van kidolgozva, különböző CSR projektekkel, amelyeknek többsége folytatólagos és minden évben meg van szervezve. A legtöbb társadalmi felelősségvállalásra alapozó projektet a sport és a környezet területein szervezik meg. A MOL Románia elkötelezett a környezetvédelemmel foglalkozó kezdeményezések mellett, hiszen szerintük, úgy kell gazdálkodnunk az adott természeti erőforrásainkkal, hogy azok a jövő nemzedéke számára is elérhetőek legyenek. A legkimagaslóbb projektek közé tartoznak az Iskolák a környezetért, a Segíthetek? és a Zöld övezetek projektek, az utóbbiak már 3 illetve 4 éves hagyománynak örvendenek. Ugyanakkor 2006-ban pályázatot írt ki a vállalat Guruló Színház címmel, amelynek célja, 18 2008. április 1-től a MOL Románia beszüntette az ólmos benzin forgalmazását. Ezt Magyarországon 9 évvel ezelőtt megtette, környezetvédelmi szempontok miatt. 19 Egészségmegőrzés, munkabiztonság környezettudatosság 19
  20. 20. hogy elmélyítse és ápolja a régió és az országok közti kapcsolatot, támogatva a színházak, fesztiválok üzemanyag költségeit.20 4.2. Petrom A Petrom a legnagyobb romániai kőolajipari termékeket forgalmazó vállalat. 2005 decemberétől az OMV Csoport tagja, amely a legnagyobb kőolajipari vállalatot alkotja Közép- és Dél-kelet Európában. Mona Nicolici szerint, ha egy vállalat bevezeti a CSR-t üzleti politikájába, hosszú ideig tartó kötelezettségeket vállal. Ez egy „szerződés” a társadalommal, amit tiszteletben kell tartani. (6) A Petrom CSR mottója: Minden olyan dolgot támogatunk, melyben hiszünk, amit érzünk, teszünk vagy mondunk. Ez a módja annak, ahogyan a vállalat fejlődni kíván: felvállalva a felelősségeket valamint tisztelettudóan cselekedve minden kommunikációs partnerükkel. A Petrom missziójában kifejti, hogy a vállalat nyereséges és fenntartható jellege tevékenységük középpontjában foglal helyet, ezért egyaránt hasznos ez a részvényeseik, ügyfeleik, alkalmazottaik valamint Románia gazdaságának számára. A vállalat tudatában van annak, hogy tevékenységeivel hatást gyakorol a társadalomra, és fel is vállalja ezt a szerepet, azáltal, hogy kiemelt üzleti standardokat, egészségügy és biztonsági intézkedéseket alkalmaznak úgy a belügyeikben, mit külügyeikben. Az EBK alapelveiben a vállalat egy külön fejezetben kitér a környezeti felelősségvállalásra. Igyekszik megtartani helyét az első négyes rangsorolásban a környezetvédelmi fejlesztések terén. Céljai közé tartozik a környezeti hatások minimalizálása, jelenleg a környezetvédelmi standardok javítására fektetnek nagy hangsúlyt. 21 Az egyik legfontosabb problémája a vállalatnak, hogy támogassa az energiatermelő erőforrások és termékek hatékony használatát. A vállalati társadalmi felelősségvállalás 20 A pályázat keretén belül támogatta Budapesten a joi.Mega.Joy előadást, a nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivált, a bukaresti Doina Együttes Csehországi kiszállását. Ugyancsak ebben az évben támogatta az Impact 2006 projektet, melyet a bukaresti VIP diákegyesület szervezett meg. 21 Ennek érdekében a hatékony energiafogyasztásra, a hulladékok menedzsmentjére, a szivárgások megelőzésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákra összpontosítanak. 20
  21. 21. programjaikban, amelyet Tisztelet a jövőért 22 név alá egyesítettek, a vállalat igyekszik megfelelni az ügyfeleik, a jövő generáció elvárásainak a környezetvédelem és a társadalom fenntartható fejlődése terén. Olyan projekteket és kezdeményezéseket támogat a vállalat, amelyek nemcsak hosszútávú eredményeket hoznak, hanem amelyek népszerűsítenek egy adott magatartásformát. Igyekszenek minden alkalmazottban tudatosítani a társadalom iránti felelősségvállalást és az üzleti gyakorlat élénkebbé tételét a vállalati vezetés megerősítésével, ugyanakkor a vállalat elkötelezte magát a közösség és a társadalom életében való aktív részvételre. A vállalat, CSR tevékenységei által, az alkalmazottak, az oktatás, a sport, a környezetvédelem, a minőség és helyi közösségek területére összpontosít. A Tisztelet a jövőért nevű program keretén belül, a Petrom kidolgozta az Erőforrások a jövőért nevű programot 23 , ugyanakkor ebbe a programba tartoznak bele A biztonsági öv életet ment, Egy tisztább világért projektek is. A vállalat portfóliójában olyan programokat is találunk, amelyek már több évben kerültek megszervezésre, például A jövő parkjai program, amelyre a későbbiekben kívánok részletesebben kitérni. Fontosnak tartom kiemelni a vállalat A Petrom olimpikonjai nevű programját, amelynek 2007-ben ünnepelték 10 éves fennállásának idejét. 4.3. Rompetrol A Rompetrol Csoport egy multinacionális kőolajipari vállalat, 13 országban van jelen Kelet- és Nyugat Európában. Összetettsége és számos nemzetközi projektje révén az idők során a legismertebb romániai vállalattá nőtte ki magát. A Rompetrol olyan tevékenységekbe kapcsolódik bele, amelyek elősegítik az életszínvonal javítását. A vállalat credo-jában olvashatjuk, hogy a Petrom kész felelősségteljesnek lenni a társadalommal szemben, hiszen tudatában van annak, hogy felelősséggel tartozik azoknak a közösségeknek, amelyben tevékenykedik: ezért a vállalat 22 Ugyanezen a néven a Petrom és a Realiatea TV létrehoztak egy közös műsort, amelyben a Petrom CSR felelőse, Mona Nicolici, különböző romániai CSR programokat és projekteket ismertet a nézőkkel. Egy versenyt is rendeztek a műsor keretén belül, amelyben a legjobb CSR programokat fogják támogatni, amelyek a jövő generáció felé mutatnak felelősséget. (www.respectviitorul.ro) 23 A program célja, hogy a gyermekeink is örülni tudjanak azoknak az erőforrásoknak, amelyeket mi használunk; ugyanakkor hiszik, hogy meggyőző és hatékony tevékenységekkel egy felelősség teljesebb hozzáállásra bírhatják rá a társadalmat. 21
  22. 22. jelentősen hozzájárul a társadalom jobbá tételéhez, kezdve a körülményektől, amelyek között az alkalmazottak dolgoznak, egészen a kárpótlás politikájáig azon a területen, amelyen a tevékenységük folyik. A vállalat társadalmi felelősségvállalás politikája a Rompetrol értékeiből indul ki: kreativitás a minőségért, függetlenség, romániai siker. Három nagy területet támogat, amelyen keresztül hiszi, hogy megteremtheti a fenntartható fejlődés alapjait Romániában: környezet, nevelés és kultúra. Társadalmi felelősségvállalási programjaiban a vállalat mindig szem előtt tartja a közszolgáltatással, a kormánnyal, és a civil szervezetekkel való együttműködést. Ezáltal a vállalat energiát és függetlenséget biztosít a román társadalomnak egy jobb életszínvonalért, tisztább környezetért és nem utolsó sorban a korszerűbb gondolkodásért – vallja a Rompetrol Csoport. 2003-tól nyomon követhetjük a vállalat CSR tevékenységeit, hiszen ebben az évben készítették el az első éves beszámolót, amelybe belefoglalták a CSR programjukat és projektjeiket is. Különös figyelmet fordítanak a nevelésre, hiszen számos nevelési programot, tevékenységet támogattak, mint például a Navodari-i líceum támogatása (2004), az Impact Project 2003 nevű projektet, az Önkéntesség az ötletekért és projektekért diákszervezet szervezésében, a Fiatalok Nemzetközi Fórumját - Idea 2006. A vállalat 2003-ban saját alapítványt hozott létre Élő Energia 24 néven, amelynek célja, hogy az alapítványon keresztül tegyen eleget a Rompetrol a társadalmi kötelességeinek. Olyan programok létrehozását tervezte, amelyek által hatékonyabban és célszerűbben fel tudja használni a CSR célokra elkülönített alapokat. 3 évvel később az alapítvány keretein belül elindították a Találd fel a jövőt nevű programot, amelyben ösztöndíj pályázatokat írtak ki olyan fiataloknak, akiknek nem volt lehetőségük tanulmányaik anyagi fedezésére. 25 A nevelésen kívül a környezet problémáira is odafigyel a vállalat. Olyan környezetvédelmi projekteket vezetett be 2005-től, amelyek támogatják a hatékony energiafelhasználást, az újrahasznosítást. A Rompetrol jelentős figyelmet fordít a környezetre, hiszen jelentős mértékben forgalmaz környezetkímélő üzemanyagokat, 24 Energie Vie 25 Dinu Patriciu a Rompetrol tulajdonosa, 2007-ben eladta a vállalat részvényeinek 75 %-át egy kazahsztáni vállalatnak. Közös megegyezésre azonban, az üzletember továbbra is a Rompetrol elnöke és igazgatója maradt. A Találd fel a jövőt programot átvette a Dinu Patriciu Alapítvány, valamint egy másik programot is létrehozott egyetemisták részére, Nyitott Horizontok néven, amelyben az egyetemet elvégzett diákok továbbtanulását támogatja. (www.fundatiadinupatriciu.ro) 22
  23. 23. ugyanakkor szükségesnek tartja a környezetszennyezést minimálisra csökkenteni tevékenységeiben. Társadalmi szerepvállalás terén is eredményesen tevékenykedik a vállalat. Különösen említésre méltó a 2005-ös év, amikor jelentős adományokkal, támogatásokkal valamint kampányokkal segítettek az árvízkárosultakon szerte az országban. 2007-ben is a nevelés volt az a terület, amelyre a vállalat CSR tevékenységei során nagy hangsúlyt fektetett. Immár 5. alkalommal rendezték meg a Summer Internship nevű projektet, az utolsó éves egyetemistáknak. A Vega kőolaj-finomító 26 is kivette részét a felelősségvállalási tevékenységekből a nevelés terén, hiszen 5 végzős egyetemistával bővítette az alkalmazottai számát. Minden évben több mint 30 tanulót fogad szakmai gyakorlatra a „Lazar Edeleanu” Kollégiumból. A Rominserv 27 hét diákot választott ki a 16 jelentkezőből, amelyek a projekt tréning részén vettek részt. A projektnek ez a része is 2003-tól működik, amelyen 70 diák vett részt, ezek közül meg, 25 diákot választottak ki, hogy fejlessze karrierjét a vállalaton belül. 4.4. LUKOIL Vizsgálódásaim során kiderült, hogy a LUKOIL nem rendelkezik összetett CSR programmal, ezért csak röviden térek ki erre a vállalatra. A LUKOIL az első orosz tulajdonú magánvállalat Romániában 1998-ban lépett be az országba, amikor is megvásárolta a Ploieşti-i Petrotel kőolaj-finomítót. A vállalat társadalmi tevékenysége során az alkalmazottakra fekteti a legnagyobb hangsúlyt; biztosítja az anyagi és morális támogatásukat egyaránt, rendezvényeket (koncerteket, sport eseményeket) szervez alkalmazottai számára az erősebb szocializálódás érdekében. Ugyanakkor szponzorációs tevékenységeket is folytat a vállalat a sport és a kultúra területén. A 2006-os árvizek alkalmával jelentős összeget (200 000 USD) adományozott az árvízkárosultak számára. 26 1999-től a Rompetrol tulajdonában van 27 Az első román vállalat, amelynek szolgáltatásai közé az ipari projekt menedzsment, a technikai és technológiai fejlődés tartozik. (A Rompetrol Csoport tagja) 23
  24. 24. A fenti példákból is láthattuk, hogy a vállalat társadalmi és kulturális tevékenységben vesz részt, adományoz és szponzorál, azonban nem rendelkezik egy kidolgozott CSR programmal. Ez nemcsak a romániai leányvállalatra vonatkozik, hanem az egész vállalatra. Ennek kapcsán megvizsgáltam az orosz vállalati társadalmi felelősségvállalást: egyáltalán beszélhetünk-e CSR-ről Oroszországban? Szükségesnek látom, hogy a következőkben röviden kitérjek erre a jelensége is, mert úgy gondolom, így átláthatóbb lesz a vállalat üzleti politikája. Megvizsgált újságcikkek során, arra a következtetésre jutottam, hogy megoszlanak a vélemények az orosz CSR területén. Az egyik nézőpont szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás Oroszországban még nagyon korlátozott, sajnos csak kevés vállalat bízik a jövőjében. A stratégiai fontossága nincs elterjesztve kellőképpen, ami annak tudható be, hogy az orosz politika stratégiájából hiányzik az átláthatóság. A cikk írója, Alexey Kostin, 28 szerint, a vállalkozások nagy része nem kész váltani a CSR irányába, hogy integrálja ezt az üzleti stratégiájába. Egyelőre megálltak a jótékonysági tevékenységeknél, és ahogy azt a helyzet is mutatja, ez elégséges nekik, ahhoz, hogy elismerje a társadalom. (1) A másik nézőpont szerint Oroszországnak kitűnő a CSR tevékenysége, csak az orosz formához kell hasonlítani, nem pedig a nemzetközi CSR standardokhoz, hiszen az utóbbiaknak olyan követelései és kikötései vannak, amelyeket Oroszországban egyszerűen képtelenség gyakorlatba ültetni. (2) 28 Az Orosz Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás Központ igazgatója 24
  25. 25. 5. CSR program, projektek – es ezek kommunikációja Ebben a fejezetben a kőolajipari vállalatok egyes CSR tevékenységeinek kommunikációját fogom részletesebben megvizsgálni, kitérve a projektek irányvonalára, célközönségére, együttműködésekre. Minden vállalat részéről egy CSR tevékenységet fogok megvizsgálni, különböző területről: a MOL Románia Segíthetek? programját, a Petrom A jövő parkjai projektjét, valamint a Rompetrol Summer Internship nevű programját. A legelső kérdés, ami felmerül ennek kapcsán, hogy mi váltotta ki a vállalatokból, hogy ilyen projekteket, kampányokat szervezzenek? A bevezetőben már rámutattam a kőolaj fontosságára, pozitív és negatív hatásaira. A felelősségteljes vállalatok tisztában vannak azzal, hogy ellensúlyozni kell a negatív hatásokat. Ez a felismerés váltotta ki, hogy különböző programokat szervezzenek, amelyekkel pozitív hatással lehetnek úgy a társadalomra, mint a környezetre, egyáltalán arra a közösségre, amelyben tevékenykednek. 5.1. Irányvonalak, célkitűzések, célközönségek A vállalatok CSR tevékenysége akkor lesz hiteles és eredményes, ha üzleti politikájában helyet kap a CSR is, hiszen így átláthatóbb és hitelesebb képet fognak alkotni az érintett felek a vállalat társadalmi felelősségvállalásáról. Fontos az, hogy rendelkezzenek hosszabb időre előremutató programmal, amelynek során projekteket és kampányokat szervezzenek. A társadalmi felelősségvállalási tevékenységek egyik legfontosabb célja, hogy mozgósítsanak egy bizonyos csoportot. Tehát legelsősorban fontos meghatározni, hogy mi a projekt célja, valamint, hogy kinek szól, kik a célközönségek. A célok, a problémák megoldására irányulnak, az adott probléma felszámolása lesz maga a célkitűzés, amelynek összhangban kell lennie a szervezet értékeivel, küldetésével. Szerepük, hogy „elérésükkel megvalósuljon a célkitűzés, vagyis sikeres legyen a kampány.” (Kádár 2008. 25) A MOL Románia Segíthetek? nevű programjának célja, a sportban és a művészetben tehetséges fiatalok támogatása. (ábra 2) A vállalat szeretné támogatni a fiatalok álmainak 25
  26. 26. beteljesülését, ugyanakkor motiválni is szeretné őket, hogy tovább folytassák az elkezdett munkát, kimagasló eredményeket érve el. A program szervezői a pályázat során figyeltek a célközönségek leszűkítésére: a sport terén olyan romániai általános iskolák, líceumok és iskolai sportklubok diákjai jelentkezhettek a pályázatra – 8 és 18 év között – akik kitűnő teljesítményeket értek el országos nemzetközi sportversenyeken, és anyagi támogatásra van szükségük. 2008-tól a művészetek területére fektették a hangsúlyt, azonban a sport kedvelőinek is megadták az esélyt a pályázásra. A művészetekben is a célközönségek a tehetséges 8 és 18 év közötti fiatalok, akik valamilyen művészeti ágban kimagasló eredményeket értek el. A Petrom A jövő parkjai nevű projektjének célja, hogy részt vegyen a közösségek életében, azáltal, hogy újra átalakítja a városi zöldövezeteket. Ugyanakkor a projekt során lehetősége lesz a vállalatnak kimutatni a társadalomnak a környezetvédelem iránti érdeklődését. A helyi közösség bevonása is a projekt céljai közé tartozik, hiszen tervhez hozzátartozik, az is, hogy, közösségi beszélgetéseket, találkozásokat kezdeményezzenek közterületeken (nyilvános fórum), továbbá, felkeltsék a közösség érdeklődését a város esztétikuma iránt. 2007-ben három (Bukarest, Moineşti, Piteşti), míg 2008-ban két városban (Temesvár és Ploieşti) rendezték újra a parkokat. A projekt egy másik fontos célja az volt, hogy legalább egy alternatív energiaforrást használjanak az új park kiépítése során, játszótereket építsenek fel a gyerekek részére, és környezetkímélő/újrafelhasználható bútorzattal lássák el a parkokat. Vállalati társadalmi felelősségvállalási programjában a Rompetrol a nevelésre fordítja a hangsúlyt. Számos projektet szerveztek már egyetemisták és gimnazisták részére egyaránt, amelyek főként a vállalaton belüli szakmai gyakorlatra fektették a hangsúlyt. 2001-től több mint 150 diák vett részt ezeken a programokon, és körülbelül 50 százalékuk dolgozik jelenleg a Rompetrol Csoport keretén belül. A Summer Internship nevű programját 2006-ban indult ezzel a névvel, azonban ez az 5. éve annak, hogy hasonló programot szervez a vállalat. A pályázaton egyetemet végzett diákok vehetnek részt. A program 2-3 hónapos szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén 26
  27. 27. projekt kiértékelőt tartanak és a kiválasztott résztvevők tovább mehetnek a tréning szakaszra. A tréning 12 hónapból áll (2 modul 6 hónap alatt), amelynek során a résztvevő fiataloknak esélyük lesz gyakorlatba ültetni elméleti tudásukat és részt venni a vállalat tevékenységeiben. A program végén a diákoknak lehetőségük lesz a vállalat alkalmazottaivá válni. 5.2. Üzenet Az alábbiakban a programok üzeneteit fogom megvizsgálni, annak függvényében, hogy mennyire van összhangban a céllal, a célközönséggel, hiszen a célcsoportok azonosítását és fontossági sorrendbe állítását az üzenetek megfogalmazása egészíti ki. Fontos az is, hogy olyan üzenete legyen egy programnak, ami könnyen alkalmazható különböző eszközök vagy csatorna sajátosságaira. (Kádár 2008. 28) A MOL Románia Segíthetek? nevű programjának üzenete a program szlogenjében van megfogalmazva: Tehetségtámogató program. A mondat a program irányvonalára mutat rá. A célközönséget konkrétan nem fogalmazza meg, csak utal rá, hogy azokat támogatják, akik tehetségesek. Szerintem egy pozitív dolog az, hogy a program szlogennel rendelkezik, amelybe bele van sűrítve a program lényege. Egy másik fontos kommunikációs szempont az a vizuális elemeknek a használata. A Segíthetek? nevű program külön logóval rendelkezik, hiszen ezzel megkülönböztetik ezt a programot a vállalat többi CSR tevékenységétől. A vizuális elemek a könnyebb azonosítás végett is fontosak, hiszen a szimbólumok könnyebben felismerhetőek, mint a szöveg. (ábra 3) A Petrom szerint: „városunk jövője mindenikünk gondja kellene legyen.” Programjának üzenete: részt venni a városi közösségek életében, a zöld övezetek átalakítása által. Ez az üzenet is magába foglalja a célközönségeket, amelyek ez alkalommal azok a közösségek, amelyek a városi környezetben működnek. Ugyanakkor az üzenetben a program célját is megtaláljuk: zöld övezetek átalakítása, a közösség életébe való bekapcsolódás. Fontosnak tartom megemlíteni ennek kapcsán, hogy A jövő parkjai projekt a Tisztelet a jövőért 27
  28. 28. vállalati társadalmi felelősségvállalási programnak a része. Csak úgy mint a MOL programja, ez a program is rendelkezik külön szlogennel, valamint külön logóval. A vizuális elemeket a program projektjeinek keretén belül használják fel, ezzel is tudtára adva az érintett feleknek, hogy a projektek a Tisztelet a jövőért program részét képezik. (ábra 1) A Rompetrol Summer Internship nevű program célja, a vállalat beszámolója szerint, hogy lehetőséget teremtsen a fiataloknak, hogy bepillantást vethessenek egy multinacionális vállalat munkakörülményeibe, valamint megismerhessék értékeit. A célcsoport is meghatározott: egyetemi hallgatók, valamint gimnáziumot végzett diákok. 29 5.3 Együttműködések – civil szervezetek CSR tevékenységek során, általában a vállalat olyan civil szervezettel működik együtt, amelynek fő tevékenysége az adott program témája. Általában a vállalatok választják ki, hogy melyik szervezetekkel működnének együtt, azonban megeshet az is, hogy a non- profit szervezet választja ki, hogy melyik vállalatnak az érintettje. Kapcsolatuk kölcsönösségre alapul; a civil szervezetek szakmai tanácsokkal láthatják el a vállalatokat, adott témán belül, ugyanakkor kiterjeszthetik a bizalmat a közösségek felé. (Kotler–Lee 2005.143) A non profit szervezeteknek küldetésük van, ugyanakkor kijavítják a piaci hibákat, mások által okozott környezeti és társadalmi károkat. Ez elmondható ugyan egy vállalatról is, utóbbi esetben világos a cél alárendeltsége a profitnak. (Tóth 2007. 89) Szerintem kommunikációs szempontból azért fontos a vállalatok hosszútávú kapcsolata civil szervezetekkel, mert a CSR programok során az üzenet hatékonyabban eljuthat az érintettek felé. A következőkben nem a fenti projektekre fogok kitérni, hanem összességében fogom vizsgálni a vállalatok kapcsolatát a civil szervezetekkel. 29 Bukaresti, kolozsvári, Iaşi-i, konstancai és Ploieşti-i egyetemek technikai és pénzügyi szakán tanuló diákok, a konstancai Ovidius Egyetem és a „Lazar Edeleanu” Gimnázium diákjai 28
  29. 29. A MOL Románia Segíthetek? programjának első részében, amelyben csak a sportra fektette a hangsúlyt, nem működött együtt egyetlen civil szervezettel sem. 2008-ban, amikor bevezették a művészek támogatását is, a program szervezésébe bekapcsolódott a Teljesítményért és Kultúráért Egyesület is. A Zöld övezetek program keretén belül, a vállalat a Polgár- Társ Alapítvánnyal működött együtt. Mivel ezeket a projekteket évről évre megszervezte a vállalat, ezért következtethetünk arra, hogy a két szervezettel folyamatosan tartja a kapcsolatot. A Petrom eddigi CSR tevékenységei során számos non-profit szervezettel került kapcsolatba. A vállalat a weboldalán, különösen kiemeli a Romániai Vörös Kereszttel folytatott kapcsolatát. A beszámoló címe is azt jelzi, hogy tartós kapcsolata van a két szervezetnek: Vörös Kereszt – hosszas együttműködés, melyben az árvizek megelőzéséért folytatott kampányról számol be, és kiemeli, hogy az együttműködés a fent említett civil szervezettel folytatódni fog. Ugyancsak az árvízkárosultak megsegítéséért folytatott kampány során működött együtt a Petrom a Habitat for Humanity nevű non-profit szervezettel. Az árvizek során keletkezett károk a természetet sem kerülték ki, így a Petrom közösen a Több mint Zöld Egyesülettel 30 és az Országos Erdőgazdálkodási Hivatallal 31 75. 000 facsemetét ültetett az árvíz sújtotta területekre. A közlekedési kampányokat, a vállalat, egy másik állami szervvel, a Románia Országos Rendőrfelügyelőségével együtt szervezte, a nevelési projektjében 32 az UNICEF romániai szervezete is részt vett. A Tisztább világért koncert szervezésében a Petrom a romániai Greenpeace, A természet barátai Románia 33 és a Mentsétek meg a Duna Deltát szervezetekkel működött együtt. Mona Nicolici 34 szerint a civil társadalommal folytatott partnerségi viszony és együttműködés szükséges a vállalatnak, és jó, hogy léteznek CSR programok erre. De szükséges az is, hogy a vállalat kifejlessze saját programjait, hiszen az ügyfelek mind több beavatkozást várnak el a CSR tevékenységekbe, és bizalomnövelőek is (például a Jövő parkjai projekt). 30 Asociaţia Mai Mult Verde 31 Állami szerv - OG 32 Szülői nevelés a romániai oktatásban 33 Prietenii Naturii România 34 CSR kommunikációs menedzser, Petrom 29
  30. 30. A Rompetrol is együttműködik projektjei során civil szervezetekkel, amely inkább támogatások formájában nyilvánul meg. 2005-ben Az információs központ és erőforrások a Fekete-tengernek 35 nevű szervezetnek biztosította a berendezését. Ugyanebben az évben működött együtt a Marem Nostrum civil szervezettel, mellyel közösen tájékoztatta a tengerparton üdülő turistákat a víz és a levegő minőségéről. Nevelés terén támogatta az Ovidiu Rom Egyesületet is. 5.4. Népszerűsítés Ahhoz, hogy a vállalatok CSR tevékenysége elérje célját, népszerűsíteni kell. A népszerűsítési taktikákat a célcsoportok függvényében kell kiválasztani. Az üzenetet olyan csatornákon kell eljuttatni az érintett személyekhez, amelyeket rendszeresen használnak. Ennek kapcsán azt vizsgáltam, hogy a vállalatok milyen médiumokon keresztül továbbították, milyen formában kommunikálták CSR tevékenységeik üzenetét az érintett felek felé. A MOL Románia kampánya az online környezetben örvendett nagy népszerűségnek: pályázatfigyelő oldalakon, hírportálokon, iskolák weboldalain, diákoldalakon tették közre a pályázatot. Ugyanakkor a sajtóhoz is eljuttatták a hírt, sajtóközlemény formájában. A program során három sajtóközleményt küldtek ki: a program bemutatásakor, a beiratkozás határideje előtt 10 nappal, valamint a program zárásakor. A vállalat saját weboldalán is népszerűsítette a programot, az oldal CSR részében, külön menüpont alatt találunk részletes információt, a Segíthetek? nevű programról. Ugyanakkor a programot a vállalat havilapjában, a Stílus és Lendület-ben is népszerűsítették: minden lapszámban külön oldalt szentelnek a vállalat CSR programjairól való tájékoztatásra. A Petrom A jövő parkjai nevű projektjének népszerűsítésére külön weboldalt hozott létre, 36 amelyen a látogatók bővebb információkat találhatnak a projektet illetően. A 35 Centru de Informare şi Resurse pentru Marea Neagră 36 www.parcurileviitorului.ro 30
  31. 31. népszerűsítési akcióhoz tartoztak, ugyanakkor, azok a workshopok, amelyeket az ország 5 egyetemi központjában tartottak a program szervezői. A sajtót sajtóközlemény által értesítették a projektről, amely információkat tartalmazott a versenyről, valamint egy élő téglát (növénnyel beborítva) is kiküldtek a sajtónak, amellyel jelképesen arra kérték fel a szervezők a média képviselőit, hogy legyenek ők az elsők, akik népszerűsítik és támogatják ezt a projektet. Ez által meghívták a sajtót, hogy együtt tegyék le az első téglát egy zöldebb város alapjául. 37 A Rompetrol projektjét, mivel maghatározott tanintézmények diákjainak szól, nincs szükség népszerűsíteni. A vállalat kapcsolatokat tart fenn a tanintézményekkel, amelyekből kikerülnek a diákok; gyakorlatozási lehetőségük szerződéses alapon működik 5.5. Eredmények A programok, projektek, kampányok sikerességét az elért célok alapján határozhatjuk meg. A fent említett példák esetében, akkor beszélhetünk sikerességről, ha megnézzük, hogy hányan vettek részt a projektekben, ha mind beteltek-e a pályázható helyek, vagy ha szerveztek-e a vállalatok hasonló projekteket az elkövetkező években, Az első Segíthetek? program után, a MOL Románia ügyvezető igazgatója, Szalay Zsolt, azt nyilatkozta, hogy a vállalat bizalmát nagyon jó eredményekkel hálálták meg a pályázók, ami arra ösztönzi a program szervezőit, hogy az elkövetkező évben is megrendezzék. A beérkezett pályázatok számából látszott, hogy nagy szükség van ilyen támogatásokra a sport területén: az első évben 140, a második évben 100, utána meg 66 nyertese volt. A művészetek területén, amelyet csak 2008-ban rendeztek meg, 23 tehetséges fiatal nyerte el a vállalat támogatását. A program már 3 éve folyamatosan megrendezésre került, ami azt bizonyítja, hogy sikerességnek örvendett és elérte célját. A 2006-os Segíthetek? program a PR Award Romania 2007 gálán elnyerte a Silver Award díjat, a társadalmi kampányok kategóriában. 37 A sajtósok jelenlétéből a következő eredmények születtek: 7 megjelenés különböző televízióadásokban és hírekben, 31 megjelenés a nyomtatott sajtóban, 11 megjelenés hetilapokban és 9 havilapokban, valamint 68 megjelenés az online-sajtóban. 31
  32. 32. 2009-ben immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre A jövő parkjai nevű program a Petrom szervezésében. Folyamatossága egyben a sikerességét is tükrözi. Eredményessége a PR Award Romania gálán elért helyezésével, a „Golden Award for Excellence” díjjal is kitűnik. A Petrom CEO-ja, Mariana Gheorghe, az érintett felek pozitív hozzáállását tartotta kiemelendőnek. Követendő példának említette meg a kapcsolatok kialakulását az együttműködő felek között. (3) A program által az eddigi évek során 5 parkot épített újra a vállalat, és 2009-re egy konstancai park újraépítését tervezik. A 2009-es Emberek az emberekért gálán, a Petrom elnyerte a stratégiai koherencia a közösségbe való beavatkozásért díjat, azokkal a projektekkel, amelyek a Jövő tiszteletéért program keretében zajlottak: A jövő parkjai, Erőforrások a jövőnek, Építünk a jövőért, Támogatás a jövőnek és Alkalmazottak a jövőért. (4) A Rompetrol Summer Intnership programjában 70 diák vett részt, amelynek második felében 36 pályázót választottak ki. A gimnazisták közül minden évben 30 tanulót fogadnak a Vega kőolaj-finomítónál, 2007-ben pedig 5 végzős diákot alkalmaztak. A programot a következő évre is tervezi megrendezni a vállalat, amikor is 70 diákot várnak újra szakmai gyakorlatra a vállalathoz, ami azt jelzi, hogy a Rompetrol 2007-es projektje sikeresnek bizonyult. 32
  33. 33. 6. Következtetés Dolgozatomból is kiderült, hogy milyen nagy fontossággal bír napjainkban a vállalati társadalmi felelősségvállalás. Mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint az, hogy egyre több vállalat építi be üzleti politikájába ezt a tevékenységet. Az általam vizsgált kőolajipari vállalatok elemzése alapján láthattuk, hogy nagymértékben gyakorlói a CSR tevékenységeknek, hiszen tudatában vannak annak, hogy a kőolaj nagymértékben rombolója a környezetnek. Felismerésük vezetett ahhoz, hogy különböző tevékenységekkel ellensúlyozzák ezt a problémát. Dolgozatom elején felmerült a kérdés, hogy összhangban vannak-e a kőolajipari vállalatok CSR tevékenységei a vállalat értékeivel, missziójával? Vizsgálódásaim során, arra a következtetésre jutottam, hogy a fent említett vállalatok kihangsúlyozzák a társadalomért és a környezetért való felelősségüket, és értékeik közt is szerepel ennek fontossága, valamint missziójukban is meghatározott helyen említik társadalom iránti felelősségüket. Mindenik vállalat, amelynek megtalálható a társadalmi felelősségvállalás üzleti politikájában, hosszas CSR múltra tekint vissza, számos projekttel és kampánnyal. Az általam kiválasztott kőolajipari vállalatok irányvonalai eltérnek egymástól: láthattuk, hogy a MOL Románia inkább a nevelés és a környezetvédelem terén szervez tevékenységeket, a Rompetrol CSR tevékenységeit majdnem csak a nevelés területére terjeszti ki, míg a Petrom a főképp környezetvédelemre irányítja CSR projektjeit, de tevékenykedett már a nevelés területén is. Tehát a vállalatok társadalmi felelősségvállalás programjai főként a környezetre és a nevelésre irányulnak. A másik kérdés az, hogy mennyire sikerül ellensúlyozni ezekkel a társadalmi felelősségvállalási programokkal a kőolaj negatív hatását, úgy a környezetre, mint a társadalomra. Köztudott, hogy a kőolaj nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez, valamint a levegő szennyezéséhez. Úgy gondolom, hogy ezt a problémát a vállalatok a környezetvédelmi programjaikkal próbálják ellensúlyozni. Egyes nevelési programoknak a célja – például a Rompetrom –, hogy megismertessék a diákokkal a kőolaj szerepét, feldolgozását stb. Közvetett módon a kőolaj felelős az autóbalesetekért is, amelyeket a Petrom próbált megakadályozni nevelési kampányaival. 33
  34. 34. A vállalatok CSR programjainak eredményei magukért beszélnek. Amint láthattuk a fentiekben is, egyes programok annyira sikeresek voltak, hogy megrendezték a következő évben is. Kommunikációs szempontból is sikeresnek mondhatók a CSR projektek. Mindig pontosan meghatározzák az üzenetet, a célcsoportokat, néhol a program külön mottóval és logóval rendelkezik. Tudtában vannak a vállalatok annak, hogy némelyik CSR projektben szükséges civil szervezetekkel is együttműködniük, hogy együttesen nagyobb hangsúlyt tudjanak fektetni a probléma súlyosságára. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a médiával; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a sajtóban megjelent cikkek egyes projektekről. Dolgozatom során úgy érzem, hogy sikerült bizonyítanom feltevésemet, miszerint a romániai kőolajipari vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek CSR tevékenységekre és ezek kommunikációjára. Sikerült jobban elsajátítanom a CSR fogalmát, a kőolajipari vállalatok tevékenységét, főleg a társadalmi felelősség szintjén. Úgy érzem, hogy sok hasznos információval maradtam vizsgálódásaim után. A jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni arra, hogy jobban megismerjem a romániai CSR-t, és nyomon kövessen egyes vállalatok társadalmi felelősségi tevékenységeit, különösképpen a kőolajipari vállalatokét, mert dolgozatom során felkeltették érdeklődésemet további tevékenységeik. 34
  35. 35. 7. Bibliográfia Könyvek ANDRIOF, Jörg et alii ed 2002 Unfolding Stakeholder Thinking. Greenleaf Pubns CRANE, Andrew et alii ed 2008 The Oxford Handbook of Corporate Social Responsability. Oxford University Press KÁDÁR Magor 2008 Kampánykommunikáció. Kolozsvár, Kriterion KOTLER, Philip–LEE, Nancy 2005 Corporate Social Resposibility. John Wiley and Sons MORAN, Theodore, H. 2002 Beyond sweatshops. Brookings Institution Press OPREA, Luminiţa 2005 Responsabilitate socială corporatistă. Bukarest, Tritonic NYÁRÁDI Gáborné, Dr.–SZELES Péter, Dr. 2004 Public Relations II. Budapest. Perfekt Kiadó 263 TÓTH Gergely 2007 A valóban felelős vállalat. Budapest, KÖVET WATTS, Phil–HOLME, Richard 1998 Corporate Social Responsibility: Meeting Changing Expectations. WBCSD 35
  36. 36. Tanulmányok: WOOD, Donna, J. 1991. Corporate social performance. Academy of Management Review Green Paper Promoting a European framework for corporate social responsibility Bővített változat, 2001 júliusában Folyóirat: PĂUN, Carmen 2008 Companiile pot să fie responsabile. Campaign 2008 szeptember. 28–30 Internetes források: 1. KOSTIN, Alexey 2007. március. The Envolving Corporate Responsibility Landscape http://www.enewsbuilder.net/globalcompact/e_article000775164.cfm Megtekintve: 2008. 04. 16. 2. SCHILLER, Ben 2005. június 30. Corporate ethics and governance in Russia and Central Europe http://www.ethicalcorp.com/content.asp?ContentID=3764 Megtekintve: 2008. 04. 16. 3. Petrom, Ogilvy PR Campanii non-comerciale: Parcurile Viitorului http://www.praward.ro/pr-award/editii-anterioare/dupa-premiu/-golden- award/campanii-non-comerciale-parcurile-viitorului.html Megtekintve: 2008. 04. 12. 36
  37. 37. 4. 2009. március 13. Gala Oameni pentru Oameni – câştigătorii ediţiei 2009 http://www.responsabilitatesociala.ro/stiri-csr/gala-oameni-pentru-oameni-a- desemnat-castigatorii-editiei-2009.html Megtekintve: 2008. 04. 12. 5. 2008. október 16. Petrom a finalizat amenajarea celor 5 Parcuri ale Viitorului http://www.responsabilitatesociala.ro/stiri-csr/petrom-a-finalizat-amenajarea- celor-5-parcuri-ale-viitorului.html Megtekintve: 2008. 04. 12. 6. 2008. december 16. Dialog cu cele mai generoase companii din România http://www.responsabilitatesociala.ro/dialoguri/dialog-cu-cele-mai-generoase- companii-din-romania.html Megtekintve: 2008. 04. 12. 7. 2005. május.1. A CSR definíciója http://www.uzletietika.hu/cikkek/20050502/a_csr_definicioja A CSR definíciója 2005 Megtekintve: 2008. 04. 08. 8. Bevezető a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz http://osha.europa.eu/hu/topics/business/csr/index_html Megtekintve: 2008. 04. 08. 9. Camera Deputaţiilor Lege nr.339 din iulie 2006 pentru modificarea şi completarea Legii voluntariatului nr. 195/2001 http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act_text?idt=74382 Megtekintve: 2008. 04. 08. 10. CSR előtérbekerülése 37
  38. 38. http://www.rtg.hu/inside.php?id=3&subid=1 Megtekintve: 2008. 04. 09. 11. CSR kialakulásának története (USA) http://www.rtg.hu/inside.php?id=3&subid=4 Megtekintve: 2008. 04. 09. 12. Fenntartható fejlődés http://move.tena.hu/A-TENA-bemutatkozik/Fenntarthato-fejlodes/ Megtekintve: 2008. 04. 08. WIKIPEDIA: 2008a Stakeholder (corporate) http://en.wikipedia.org/wiki/Stakeholder_(corporate) Megtekintve: 2008. 04. 14. 2008b Globalization http://en.wikipedia.org/wiki/Globalization Megtekintve: 2008. 04. 14. 2008c Corporate Social Responsibility http://en.wikipedia.org/wiki/Corporate_social_responsibility Megtekintve: 2008. 04. 03. 2008d Nem kormányzati szervezet http://hu.wikipedia.org/wiki/Civil_szervezet Megtekintve: 2008. 04. 12. 2008e Strategic planning http://en.wikipedia.org/wiki/Strategic_planning Megtekintve: 2008. 04. 12. 38
  39. 39. 8. Melléklet ábra 1: Petrom; Tisztelet a jövőért ábra 3: MOL Románia; Segíthetek? ábra 2: MOL Románia; Segíthetek? 39

×