SlideShare a Scribd company logo

élethelyzet_kutatási_jelentés

•
•
Peter Varga
Peter Varga
1 of 154
Download to read offline
1/154 oldal Ügyfelek élethelyzeteinek és ahhoz tartozó problémáinak feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása Kutatási Jelentés 2012. július 18.
2/154 oldal Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló .........................................................................4 2 Előzmények, kutatás célja ..............................................................15 2.1 Előzmények .................................................................................. 15 2.2 A kutatás célja .............................................................................. 15 2.3 A kutatás főbb feladatai.................................................................. 15 3 Fogalmak, rövidítések.....................................................................17 4 A kutatás tervezett módszertana....................................................19 4.1 Kutatás terv összeállítása ............................................................... 19 4.1.1 Élethelyzet meghatározása ....................................................... 19 4.1.2 Élethelyzet leírása.................................................................... 20 4.1.3 Kutatás javasolt helyszíne ........................................................ 21 4.2 Ügyintézői adatfelvétel................................................................... 21 4.3 Ügyfél adatfelvétel......................................................................... 21 4.3.1 Ügyfél kérdőív......................................................................... 22 4.3.2 Ügyfél-kérdőív/profiling ............................................................ 22 4.3.3 Ügyfél interjúk ........................................................................ 23 4.4 Élethelyzet típusok kategorizálása ................................................... 23 4.5 Lehetséges megoldási javaslatok összeállítása .................................. 23 4.6 Az ügyintézők által nyújtott megoldási javaslatok értékelése............... 24 4.7 Konszolidált válaszok összeállítása................................................... 24 4.8 Javaslat az élethelyzet problémák megoldását támogató modell kialakítására.......................................................................................... 24 5 Kategorizált élethelyzet típusok és problémák ...............................25 5.1 Ügyfél oldali felmérés eredményei ................................................... 25 5.2 Ügyintéző oldali felmérés eredményei .............................................. 63 5.3 Élethelyzet típusok ........................................................................ 86 5.4 Élethelyzet mátrix.......................................................................... 87 5.5 Élethelyzet mátrix kategorizálása .................................................... 89 5.5.1 Élethelyzet 1........................................................................... 89 5.5.2 Élethelyzet 2........................................................................... 90 5.5.3 Élethelyzet 3........................................................................... 90 5.5.4 Élethelyzet 4........................................................................... 91 5.5.5 Élethelyzet 5........................................................................... 91 5.5.6 Élethelyzet 6........................................................................... 92 5.5.7 Élethelyzet 7........................................................................... 92 5.5.8 Élethelyzet 8........................................................................... 93 5.5.9 Élethelyzet 9........................................................................... 93 5.5.10 Élethelyzet 10 ......................................................................... 94 6 Konszolidált élethelyzet megoldási javaslatok................................95 6.1 Élethelyzet típusokra kidolgozott ügyintéző oldali megoldási ............... 95 6.2 Élethelyzet típusokra kidolgozott saját megoldási javaslatok ............... 97 6.2.1 Élethelyzet 1........................................................................... 97 6.2.2 Élethelyzet 2........................................................................... 98 6.2.3 Élethelyzet 3........................................................................... 99 6.2.4 Élethelyzet 4..........................................................................100 7 Élethelyzet problémák megoldását támogató modell....................102 7.1 Élethelyzet tudásmenedzsment kialakítása ......................................102 7.1.1 Élethelyzet ontológia:..............................................................108 7.2 Nemzetközi jó megoldások ............................................................109
3/154 oldal 7.2.1 Citizens Advice Bureaux, Anglia................................................109 7.2.2 Help, Ausztria ........................................................................111 7.2.3 Komplex telefonos ügyfélszolgálat, Franciaország .......................112 8 Angol nyelvű összefoglaló.............................................................114 9 Mellékletek ...................................................................................115 9.1 Táblázatok listája .........................................................................115 9.2 Ábrák listája ................................................................................119 9.3 Ügyfél kérdőív..............................................................................122 9.4 Ügyintézői kérdőív ........................................................................135 9.5 Ügyintézők által leírt élethelyzet problémák és megoldások ...............142 9.6 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat feladatai ...................................152
4/154 oldal 1 Vezetői összefoglaló A kutatás előfeltételezése volt, hogy a munkaügyi kirendeltségek ügyfélszolgálatán dolgozó munkatársak jelentős mértékben nyújtanak tanácsadást a szervezet illetékességét meghaladó ügyekben. Az ügyfelek nagy részének segítségre van szüksége ahhoz, hogy az adott élethelyzetének problémáit megoldja, beillesztve az állam által kínált lehetőségeket és az állam által elvárt kötelezettségeit. A személyes ügyfélszolgálat lehetőséget biztosít az ügyfelek számára, hogy a teljes élethelyeztük megoldásához kérjenek segítséget, elmondva az élethelyzet körülményeit. Az ügyintézők többsége ezt az igényt nem utasítja el, hanem segít az ügyfeleknek. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a közigazgatás hatékonyságának méréséhez szükséges ráfordítások közé beemelte az ügyfél oldali ügyintézésre fordított erőforrásokat is: „A Magyary Program szerint a közteher fogalmának része a tényleges befizetés, a közigazgatásból fakadó általános adófizetés, az ügyintézésre szánt idő és költség, sőt rárakódik az adott esetben jogszabály által elvárt támogatás, védelem, segítségnyújtás hiánya.”1 A Magyary Program, így jelentős változást indukált a közigazgatási ügyintézésekkel kapcsolatban. A közigazgatás működésének hatékonyság mérésébe (amely tartalmazza a működésből az ügyfelekre terhel költségeket is) beszámítja az ügyfél oldali folyamatokra fordított ügyfél oldali erőforrásokat is. Az ügyfél oldali folyamatok azonban nem konkrét ügyek köré szerveződnek, hanem az élethelyzetük megoldása köré. Az élethelyzet alatt a 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet2 alapján a kutatás során az érintett személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, illetve folytatását befolyásoló, valamint az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények és egyéni célkitűzések összességét értettük. A kutatás mérései alapján, az élethelyzet tanácsadás valós ügyfél oldali igényként is megfogalmazódik. A munkaügyi kirendeltségeken megforduló ügyfelek nagy számban kérnek és kapnak tanácsot, információt élethelyzetükkel kapcsolatban. A Magyary Programban bár kiemelésre kerül az élethelyzet megoldások támogatásának fontossága, nem kerül körülhatárolásra az ehhez kapcsolódó tanácsadás, mint közigazgatási feladat konkrét intézményi helye. A jelenlegi helyzetben NFSZ jelentős részt vállal ebből a feladatból, azonban a statútuma működését a foglalkoztatáspolitikával összefüggő területekre korlátozza. A közigazgatás fejlesztése kapcsán fontos lenne az élethelyzet tanácsadás szakmai határainak, feladatinak rögzítése és az ehhez szükséges kompetenciák és erőforrások biztosítása. Az NFSZ által használt profiling rendszer az adott ügyfél kompetenciái és a helyi munkaerőpiac igényei alapján határozza meg az ügyfelek profiling csoportját. Ebben a rendszerben az élethelyzetet meghatározó tényezők nem kerülnek közvetlenül felmérésre, rögzítésre. Ezeket a felmérésünk szerint az ügyfelek a személyes ügyintézés kapcsán mondják el az ügyintézők részére. 1 Magyary Zoltán Közigazgatás Fejlesztési Program, A Haza Üdvére és a Köz Szolgálatára, 36. oldal 2 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről
5/154 oldal 1. Táblázat - A hivatali ügyintézés mellett az ügyfelek fordulnak-e Önhöz tanácsért saját élethelyzetük megoldásában? (pl.: családi, szociális és egyéb problémák) fő százalék igen 94 93,1 nem 7 6,9 Összesen 101 100 Az ügyintézők 93%-a jelezte, hogy fordulnak hozzá ügyfelei élethelyzet problémákkal. Az ügyfelek átlag 30%-a fordul jelenleg saját élethelyzetének problémáival az ügyintézőkhöz. 2. Táblázat – Kérjük, becsülje meg, hogy az elmúlt évben az ügyfeleinek hány százaléka kért tanácsot a munkaügyi kirendeltség feladatkörébe nem tartozó problémáinak megoldásához? fő százalék 5-10% 31 30,7 11-30% 34 33,6 31-60% 26 25,7 61-100% 10 10,0 Összesen 101 100,0 Átlag 28,9 Az ügyintézők ügyintézésre fordított munkaidejük átlag 22%-át fordítják közvetlenül élethelyzet tanácsadásra. Az ügyintézők állítása szerint az élethelyzete problémákkal kapcsolatos, tehát a szervezet illetékességét meghaladó témákban adott tanácsadás jelentősen hozzájárul az elhelyezkedés esélyeinek javításához. 3. Táblázat - Becsülje meg, hogy az ügyintézésre fordított munkaidejének körülbelül hány százalékát fordítja tanácsadásra? válaszolók száma százalék 1-9 28 27,9 10-19 42 41,5 20-59 25 24,7 60-100 6 6 Összesen 101 100 átlag 21,9 A felmérésben megkérdezettek 87 százaléka úgy véli, hogy a mindennapos ügyintézői munka mellett az egyén más problémáinak megoldását segítő tanácsadás javítja az ügyfélnek a munkavállalási, elhelyezkedési esélyeit. 4. Táblázat - Ön szerint a mindennapos ügyintézői munka mellett az egyén más problémáinak megoldását segítő tanácsadás javítja-e az ügyfél a munkavállalási, elhelyezkedési esélyeit? válaszolók száma százalék igen 88 87,1 nem 4 4
6/154 oldal nem tudom 9 8,9 Összesen 101 100 A kutatás az előfeltételeket igazolta, az élethelyzet tanácsadás a munkaügyi kirendeltségek jelentős erőforrását lekötő, az ügyfelek élethelyzet problémáinak megoldásában jelentős segítséget nyújtó szolgáltatás, amelyhez az ügyintézők csak korlátozott mértékben kapnak segítséget. A kutatás feltételezéseinek igazolásához és a tipikus élethelyzetek felméréséhez, valamint az ügyintézők által adott jelenlegi válaszok dokumentáláshoz három primer adatfelvételt is végeztünk. Ötven ügyféllel készítettünk interjút az élethelyzetük és a munkaügyi központ segítéségének felmérésére, több mint 1000 ügyfél bevonásával mértük fel az NFSZ ügyfeleinek tipikus élethelyzetét két régióban, több mint 100 ügyintéző bevonásával mértük fel a jelenlegi élethelyzet tanácsadás működését. A leggyakrabban nyújtott tíz tanácsadási szolgáltatási terület: 1. Felnőttképzés 2. Munkaügyi problémák 3. Egészségbiztosítás 4. Adókedvezmények 5. Szociális támogatások 6. Öregségi nyugdíjazás kérdései 7. Személyi jövedelmi adó 8. Munkahelyi diszkrimináció 9. Szakképzés 10.Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség Az igényelt és nyújtott tanácsadások listájából kitűnik egyrészt, hogy nem minden feltett kérdésre válaszolnak az ügyintézők. A válaszok elmaradásának fő oka a felmérés alapján a megfelelő információ hiánya.
7/154 oldal 1. ábra - Kért és nyújtott tanácsadás az összes területen Az ügyintézők az álláskeresők problémáinak megoldását elsősorban információszolgáltatással (34,1%) próbálják megoldani. Ezt követi a szervezeten 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Egyéb diszkriminációs probléma Egyéb munkaügyi problémák Bankügyek Adósság Egyéb lakhatási ügyek Egyéb egészségügyi ellátási probléma Egyéb oktatási probléma Lakbér Egyéb büntetés végrehajtási problémák Iskolában Közoktatás Büntetés letöltése Egyéb adózási problémák Egyéb közlekedési problémák Lakókörnyezetben Egyéb anyagi helyzettel kapcsolatos problémák Lakhatási lehetőségek Közigazgatásban Adótartozás Költözés Közüzemi díjak Lakhatás, hajléktalanság, Vállalkozói adó Saját közlekedési eszköz hiánya Adó-visszatérítés Munkavédelem, munkaegészségügy Diszkrimináció Büntetett előélet Alacsony járatsűrűség Tartós egészségügyi probléma Munkaidő Egyéb nyugdíjszerű ellátások Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség Szakképzés Munkahelyen Jövedelmi adó Öregségi nyugdíjazás kérdései Szociálpolitikai támogatások Adókedvezmények Egészségbiztosítás Munkaügyi problémák Felnőttképzés Milyen területen kértek tanácsot Milyen területen adott tanácsot
8/154 oldal belül átirányítás (30,5%) és a tanácsadás (18,3%), legvégül a külső szervezethez való irányítás (17,2%). Az ügyintézők a nem a szervezet illetékességébe tartozó problémák megoldásához szükséges tudást és ismereteket leggyakrabban a munka során kialakított kapcsolatrendszerből (28,1%), a munkatársaktól (25,1%) szerzik be. Jól tudják hasznosítani a pályafutásuk során szerzett tapasztalatokat (16,7%), a továbbá képzéseket (16,4%) és a médiát (10%). 2. ábra - Tanácsadáshoz használt ismeretek forrásai A válaszadók 90 százaléka úgy véli, segítséget nyújtana számára, ha a tanácsadáshoz rendelkezésre állna egy szakértők által összeállított tudásbázis. Amelyben könnyen kereshet, mert naprakész, és rendezett információk halmaza, amely minden felhasználó számára azonos információt nyújt. 5. Táblázat - Önnek segítséget nyújtana-e, ha a tanácsadáshoz rendelkezésre állna szakértők által összeállított tudásbázis? válaszolók száma százalék igen 90 89,1 nem 2 2 nem tudom eldönteni 9 8,9 Összesen 101 100 Az ügyintéző oldali élethelyzet tanácsadás felmérése mellett a kutatás célja volt az ügyfél oldali tipikus élethelyzetek meghatározása. Az ügyfél oldali interjúk és 1 1 2 7 30 49 50 75 84 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 ismeretségi körben hasonló esetek társszervektől utána nézek jogszabályokból médiából képzésben tanultam korábbi pályafutásom során szerzett tapasztalataimból munkatársaimtól a munkám során kialakított kapcsolatrendszerből
9/154 oldal kérdőív alapján a vizsgált két régióban, a 2-es és 3-as profiling kategóriában vizsgált3 a tipikus élethelyzeteket. A regresszió analízissel készített öt élethelyzet típust, a kérdőívben szereplő további adatokkal finomítottuk. Minden élethelyzet típusra két-két részletes élethelyzetet határoztunk meg a kérdőív adatai alapján. 6. Táblázat - Élethelyzet mátrix Legfeljebb8általános Szakmanélkültöbbmint15 évevégzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmanélkül15évnélnem régebbenvégeztek Szakmával,többmint15éve végzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmával,15évnélnem régebbenvégeztek Összesen A létrehozott élethelyzet változó értékei az egyes profiling kategóriákban P1 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és nem LHH-ban él és maximum 6 hónapja munkanélküli 27 60 63 58 208 P2 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és LHH-ban él, de maximum hat hónapja munkanélküli 94 98 154 118 464 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és nem LHH-ban él, és több mint 6 hónapja, de maximum 12 hónapja munkanélküli P3 ha 8 általánosa van, vagy annál kevesebb függetlenül attól, hogy hol él és mióta munkanélküli 294 32 12 90 60 488 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és LHH-ban él, és több mint hat hónapja munkanélküli Élethelyzet csoportok életkor szerint 55 év és felette 28 8 78 2 116 45-54 év 62 64 2 104 12 244 35-44 év 60 75 4 123 24 286 25-34 év 52 30 68 41 89 280 25 év alatt 92 28 44 18 52 234 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének nagysága szerint 1000 fő alatt 54 44 6 68 8 180 1000-4999 fő 150 58 8 121 49 386 5000-19999 fő 58 74 40 82 40 294 20000-99999 fő 28 27 46 73 64 238 3 A kutatás során kialakított egyszerűsített profiling besorolási módszertan, a rendelkezezésre álló szűkös idő és információ keret következtében alkalmaztuk. A kialakított módszertan a NFSZ átal használt profiling besorolást nem érinti.
10/154 oldal Legfeljebb8általános Szakmanélkültöbbmint15 évevégzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmanélkül15évnélnem régebbenvégeztek Szakmával,többmint15éve végzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmával,15évnélnem régebbenvégeztek Összesen 100000 fő és felette 4 2 18 20 18 62 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének szegénységi kockázata szerint 1=szegénységgel fenyegetetett 24 14 8 46 2 22 14 8 44 3 22 32 16 70 4 30 16 38 84 5 36 28 57 1 122 6 32 18 8 26 22 106 7 8 15 26 15 22 86 8 16 10 2 30 16 74 9 48 4 12 50 32 146 10=nem fenyegetett szegénységgel 56 54 70 116 86 382 Élethelyzet csoportok iskolai végzettség szerint kevesebb, mint 8 általános 92 92 8 általános 202 202 szakiskola, szakmunkásképző 238 72 310 szakközépiskola, technikum 53 45 98 gimnázium 205 98 55 46 404 főiskola, egyetem 20 18 16 54 Élethelyzet csoportok - Hány éve fejezte be az iskolát több mint 20 éve 142 122 208 472 16-20 éve 22 31 99 152 11-15 éve 36 6 24 20 54 140 6-10 éve 64 18 47 19 66 214 2-5 éve 26 24 34 16 52 152 0-1 éve 4 4 13 2 7 30 Élethelyzet csoportok - Önök hányan élnek egy háztartásban? 0 12 4 16 1 12 6 2 20 2 38 6 6 50 3 24 12 2 38 4 40 4 14 8 66 5 34 6 8 40 8 96 6 48 56 23 76 45 248 7 22 54 52 63 59 250 8 20 50 27 80 29 206 9 18 35 8 51 20 132 10 vagy több 26 12 38 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány szoba van? 0 26 12 38 1 26 18 11 64 39 158 2 194 84 65 171 96 610 3 40 97 34 99 36 306 4 8 6 8 16 8 46 5 vagy több 2 2 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány fürdőszoba van? 0 82 2 22 6 112 1 208 201 114 332 169 1024 2 2 2 vagy több 4 4 2 8 4 22 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban (vezetékes víz)
11/154 oldal Legfeljebb8általános Szakmanélkültöbbmint15 évevégzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmanélkül15évnélnem régebbenvégeztek Szakmával,többmint15éve végzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmával,15évnélnem régebbenvégeztek Összesen nincs lakásom 28 14 42 nem 62 2 12 8 84 igen 204 205 116 338 171 1034 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban (vízöblítéses WC) nincs lakásom 28 14 42 nem 102 4 18 8 132 igen 164 205 114 332 171 986 Élethelyzet csoportok a hitelterhelés szerint nagy, többféle adósság, hitel 60 45 51 75 47 278 közepes, egy-két adósság, hitel 70 99 25 144 58 396 kicsi, esetleg egy adósság, hitel 70 29 10 69 30 208 Nincs lakása 94 32 32 76 44 278 Az egyes élethelyzetek alapján, az ügyfél interjúk segítségével összeállítottunk konkrét élethelyzeteket, valamint azokra adható megoldásokat. Az élethelyzet elemzés, értékelés technológiáját úgy alakítottuk ki a kutatás során, hogy annak technológiája felhasználható legyen az ügyfélszolgálati munkában is. 7. Táblázat - Kategorizált élethelyzet Legfeljebb 8 általános A létrehozott élethelyzet változó értékei az egyes profiling kategóriákban P3 294 Élethelyzet csoportok életkor szerint 35-44 év 60 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének nagysága szerint 1000-4999 fő 150 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének szegénységi kockázata szerint 1=szegénységgel fenyegetetett 24 Élethelyzet csoportok iskolai végzettség szerint 8 általános 202 Élethelyzet csoportok - Hány éve fejezte be az iskolát több mint 20 éve 142 Élethelyzet csoportok - Önök hányan élnek egy háztartásban? 4 40 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány szoba van? 2 194 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány fürdőszoba van? 1 208 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban [vezetékes víz] Igen 204 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban [vízöblítéses WC] Igen 164 Élethelyzet csoportok a hitelterhelés szerint közepes, egy-két adósság, hitel 70 A nemzetközi példák, az ügyfél oldali folyamatok támogatása érdekében, szükségesnek látjuk az élethelyzet tanácsadás fejlesztését, hiszen az ügyfelek számára a sikert az élethelyzetük problémájának megoldása jelenti nem csupán az adott ügy megoldása. Hiába helyez el például valakit a munkaügyi
12/154 oldal kirendeltség egy állásba, ha az onnan származó jövedelem nem fedezi a hiteltörlesztés részleteit. Így csak a probléma elodázása történik meg. A megoldást az ügyfélirányítási rendszer bevezetése, az élethelyzettel kiegészített profiling rendszer kiépítése jelentheti, valamint az ügyintézők munkájának támogatásához az élethelyzet tanácsadáshoz szükséges tudásbázis kialakítása. Az NFSZ által a profiling rendszer fejlesztésére készítetett tanulmány4 tartalmazza az élethelyzetek felmérésének szükségességét. A fejlesztést a következő területeken javasoljuk: Ügyfélszolgálati eseteken alapuló élethelyzete tudásbázis kialakítása; Ügyfél adatokat tartalmazó CRM rendszer kialakítása; Ügyfélirányítási eljárások fejlesztése, profiling rendszer kiegészítése élethelyzet alapú információkkal; A CRM rendszer biztosítja a projekt keretében lebonyolított adatfelvételhez hasonlóan a széles körű és folyamatos élethelyzet adatfelvételt. A CRM rendszer fejlesztését a z IR rendszerre alapozva célszerű elvégezni. Az ügyfélszolgálati esetekre kialakított élethelyzet tudásbázis lehetőséget biztosítana az ügyintézők részre, hogy jogilag és szakmailag is megfelelő színvonalú tanácsadást nyújtsanak az ügyfeleknek a lehető legkisebb erőforrás ráfordítással. A kormányzati szolgáltatások, így az NFSZ szolgáltatásai is elsődlegesen az adott hivatal illetékességébe tartozó ügyekre és ügyintézésre alapulnak, az ügyfél szükségleteit (élethelyzetét) nem, vagy csak részben tudják figyelembe venni, mivel az ügyintézés jelenlegi definíciói csak részben képesek az ügyfél élethelyzetére megoldást adni. 3. ábra - Az élethelyzet tudásbázis szerepe az ügyfél élethelyzet megoldási folyamatában A valóságban az ügyintézési szabályokat, valamint azok hatékonyságát nagymértékben befolyásolják az ügyfél egyedi körülményei (profilja), ezért a szükséges megoldás olyan aktív szolgáltatások kialakítása lenne, amelyek ezen speciális ügyfél tulajdonságokat is figyelembe tudják venni. A hatékony kormányzati szolgáltatások nem csak az adott szervezethez tartozó (illetékes) ügyeket támogatják, hanem az ügyfél oldali folyamatokat is figyelembe veszik. 4 Kutatási Összefoglaló, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál használt profiling rendszer továbbfejlesztése, Verzió: 2.0, Készítette: Vialto Consulting, Dátum: 2012. 01. 06. Élethelyzet • Család • Pénzügy (hitel, adó) • Munkavállalás • Oktatás • Szociális • Egészségügy • Tulajdon • stb. Élethelyzet probléma- megoldás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat Ügyintézéssel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Internet • Nyomtatott anyagok • Média • Ügyfélszolgálat Intézmény 1 Intézmény 2 Intézmény 3 Ügyintézés Ügyintézés eredménye • igazolványok • lehetőségek • szolgáltatások • bevételek • nyilvántartások • kötelezettségek teljesítése • stb. Ügyintézés hatása • elégedettség változás • bizalom változás • ügyfél oldali erőforrás felhasználás • versenyképesség változás Élethelyzettel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat • Internet • Média Élethelyzet • Család • Pénzügy (hitel, adó) • Munkavállalás • Oktatás • Szociális • Egészségügy • Tulajdon • stb. Élethelyzet probléma- megoldás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat Ügyintézéssel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Internet • Nyomtatott anyagok • Média • Ügyfélszolgálat Intézmény 1 Intézmény 2 Intézmény 3 Ügyintézés Ügyintézés eredménye • igazolványok • lehetőségek • szolgáltatások • bevételek • nyilvántartások • kötelezettségek teljesítése • stb. Ügyintézés hatása • elégedettség változás • bizalom változás • ügyfél oldali erőforrás felhasználás • versenyképesség változás Élethelyzettel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat • Internet • Média Élethelyzet Tudásbázis
13/154 oldal A fentiek alapján a tudásbázis létrehozása több egymástól nem elkülöníthető feladatrészből áll: az élethelyzet ontológia létrehozása; folyamatok, ügyek, szolgáltatások, jogszabályok, egyéb befolyásoló tényezők egységesített leírásának megalkotása. A két terület a tudásbázis kialakításának megkezdésétől szorosan összefügg, hiszen e két terület összekapcsolása az ami az egész tudásbázisnak az értelmét adja. Az élethelyzetek különböző tényezők és információk alapján meghatározzák azokat a közigazgatási szolgáltatásokat, ügyeket és végül tranzakciókat, amelyekre az ügyfélnek az adott élethelyzetben szüksége van. Az élethelyzetek és a folyamatok és a tranzakciók leírásának sok szempont szerinti összekapcsolása adja meg a tudásbázis igazi értékét és egyúttal ez teszi lehetővé az aktív elektronikus közigazgatási szolgáltatások megvalósíthatóságát. A létrejövő tudásbázis felépítését az alábbi ábra szemlélteti. Az ügyfél élethelyzet profil rögzítése segítséget nyújt az élethelyzet ontológia működéséhez. Jelenleg az ügyfél élethelyzetéről az Integrált Rendszerben rögzített adatok állnak rendelkezésre, amelyet a munkaügyi kirendeltség jogszabály alapján rögzít a regisztrált álláskeresőkről. A nem regisztrált álláskeresők adatai, illetve a regisztrált álláskeresők IR-ben nem rögzíthető adatai nem kerülnek rögzítésre. Az ügyfél CRM segítségével lehetőség nyílik az ügyfél élethelyzet profil felvételére, rögzítésére, az ügyfél családjának, mikroközösségének elemzésére, így magasabb szintű tanácsadás nyújtására. 4. ábra - Az élethelyzet modell absztrakciós szintjei 5 A javasolt szolgáltatási modell, és az ahhoz illeszkedő élethelyzet struktúra, azt a célt tudja megvalósítani, hogy az egyedi ügyfélprofilt is fegyelembevevő, aktív ügyfélszolgáltatásokat lehessen kialakítani az integrált front office ügyfélszolgálat segítségével. A modell az osztrák, az angol, a francia és további külföldi példák 5 Ljupčo Todorovski, Anamarija Leben, Mateja Kunstelj, Domen Cukjati, Mirko Vintar, Methodology for Building models of life events for active portals
14/154 oldal tanulságainak figyelembevételével készült és megfelel az Európai bizottság által támogatott OneStopGov projekt6 , vagyis az élethelyzeten alapuló egyablakos kormányzat javaslatainak is. A javasolt többszintű élethelyzet és felhasználói profilon alapuló megoldás egyik legfontosabb előnye, hogy létrejöhet egy interaktív ügyfélszolgáltatás mely a statikus modellben csak az információszolgáltatási feladatokat tudná ellátni. Megállapítható, hogy a munkaügyi szervezet olyan szakigazgatási szerv, mely már most is komplexen közelíti meg az ügyfeleit, jelenleg sem utasítja el az élethelyzet alapú tanácsadás módszerét és gyakorlatát. Az NFSZ által végzett élethelyzet alapú tanácsadás célja az elhelyezés, a probléma megoldása a munkavállalás elősegítéséhez és nem a probléma önmagában való megoldása. A kutatásunk bemutatja, hogy az NFSZ által jelenleg végzett élethelyzet alapú tanácsadás nem jogszabályi feladata a szervezetnek, hanem egy jelenség, amelynek bővítését, szakmai – módszertani megalapozását és integrálását javasoljuk. Ezáltal a tevékenység elismerést és támogatást kapjon a szervezeten belül (és kívül), mivel hozzájárul az alapfeladatok teljesítéséhez. Az ügyfélszolgálati munka hatékonyabbá tétele és a élethelyzet alapú problémamegoldás elősegítése érdekében a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott szolgáltatási szintek megerősítésére van szükség. Az ügyintézőknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a élethelyzet megismerését követően a P2 és P3 csoportba tartozó ügyfeleket tanácsadó szakemberhez irányíthassák. Ennek érdekében átjárhatóbbá és együttműködő képessé kell tenni a szociális szolgáltatási rendszert a munkaerő-piacival. 6 A OneStopGov projekt 2006. január óta 6 ország 10 szervezetének részvételével és mintegy 3 millió eurós költségvetéssel egy 24 órán át működő élethelyzet alapú szolgáltatás alapjainak kidolgozását tűzte ki célul.
15/154 oldal 2 Előzmények, kutatás célja 2.1 Előzmények Az NFSZ személyes ügyfélszolgálatai (munkaügyi kirendeltségek) országos szinten évente több mint 10 millió ügyfélkapcsolatot bonyolítanak. Az ügyfelek kiszolgálása jelentős erőforrás-kapacitást igényel, amelynek hatékonyabb felhasználása nem csak az ügyfélszolgálatok, hanem az ügyfelek erőforrás ráfordítását is csökkentheti. Az ügyfélkiszolgálás felülvizsgálata, hatékonyságának növelése elengedhetetlen a szempontból is, hogy a hátrányos helyzetű ügyfelek eredményesebben integrálhatók legyenek a munkaerőpiacra. Az NFSZ ügyfélszolgálatán dolgozó munkatársak a munkanélküliség mellett felmerült egyéni élethelyzetekre legtöbbször saját felkészültségük, tapasztalataik és információik alapján adnak válaszokat az ügyfeleknek. Az ügyfélszolgálat nem rendelkezik kész megoldásokkal, válaszokkal az ügyfelek tipikus élethelyzeteire, a munkanélküliséggel összefüggő kérdéseken kívül. A jelenlegi közigazgatás és közszolgáltatás igen bonyolult feladatot ró az ügyfelekre, akiknek egy-egy élethelyzetben igen komplex problémát kell megoldaniuk. Az ügyfelek jelenleg hivatalosan nem kapnak átfogó tájékoztatást, tanácsadást a helyzetük, problémájuk megoldásához. Az egyes szervezetek, intézmények csak saját területükről adnak információkat. Az emberi életben leggyakrabban előforduló élethelyzetek meghatározása során elsősorban annak pontos leírására van szükség, hogy az adott élethelyzet kapcsán milyen (közigazgatás, közszolgáltatás, szolgáltatás) ügyek elintézése válik szükségessé. Az ügyek meghatározása mellett kiemelten fontos az élethelyzettel kapcsolatos ügyintézési stratégia meghatározása. Az ügyfél élethelyzetére jobban alapozott közigazgatási szolgáltatások fejlesztése kapcsán az EU több tagállamában az ügyfélszolgálat munkájának tervezésében, az ügyfélszolgálaton dolgozó ügyintézők felkészítésében és a munkájukat támogató tudásbázis működtetésében figyelembe veszik az ügyfelek élethelyzethez kapcsoló, ügyön kívüli problémáit, elvárásait. 2.2 A kutatás célja A kutatás célja, hogy a tipikus élethelyzetek alapján az NFSZ ügyfélszolgálatai számára megoldás-csomagok kerüljenek összeállítása, valamint kimunkálódjon egy hatékony módszer az élethelyzetekre adandó válaszok kidolgozására és karbantartására. A tipikus élethelyzetre adandó válaszok, megoldás-csomagok tegyék lehetővé az ügyfélszolgálat tehermentesítését, hatékonyságának növelését. 2.3 A kutatás főbb feladatai Az NFSZ által összeállított ügyfél oldali élethelyzet típusok alapján a kutatás tárja fel és dokumentálja az egyes típusokhoz tartozó lehetséges megoldásokat. A megoldások összeállítása egyrészt az ügyfél oldali gyakorlat, másrészt a munkaügyi kirendeltségek ügyintézői gyakorlata alapján, valamint elismert szakértők bevonásával történjen.
16/154 oldal A kutatás során fel kell mérni és dokumentálni az élethelyzet-típusokhoz kapcsolódó ügyféloldali megoldási gyakorlatokat, mind a közigazgatás, mind a közszolgáltatás és más szolgáltatások igénybevételét. Az egyes típusoknál az eltérő gyakorlatokat is rögzíteni kell. Fel kell mérni és dokumentálni kell a munkaügyi központok ügyintézői által adott megoldásokat. Valamint szakértők bevonásával rögzíteni kell az élethelyzet megoldáshoz nyújtható közigazgatási és közszolgáltatási támogatásokat, szolgáltatásokat. Az élethelyzet típusra adott válaszok összevetésével egyrészt értékelni kell az alkalmazott megoldásokat, valamint javaslatot kell összeállítani a problémák megoldására. A megoldási javaslatok összeállításakor figyelembe kell venni az NFSZ által kialakított ügyfélszegmenseket, valamint a területi lehetőségeket is. A megoldási javaslatoknak alkalmasnak kell lenniük az NFSZ által fenntartott tudásbázisba való illesztésre. A kutatás eredményeként „tipikus” élethelyzet megoldási csomagok kerüljenek kidolgozásra, valamint készüljön el a válaszokat „előállító” és „karbantartó” modell. A tipikus élethelyzetek alapján az NFSZ ügyfélszolgálata számára, a rendelkezésre álló támogatás és eszközrendszer alapján, tipizált támogatás-csomagok kerüljenek összeállításra, valamint készüljön módszertan az élethelyzetek és a támogatás-csomagok jobb megfeleltetésére.
17/154 oldal 3 Fogalmak, rövidítések Fogalom, rövidítés Értelmezés CRM Customer Relationship Management, azaz ügyfélkapcsolat menedzsment egy olyan szervezeti stratégia és működés, melynek célja a differenciált ügyfélkezelés mentén történő fókuszált ügyfélmegtartás és ügyfél elégedettség növelés, a ráfordítások optimalizálásával párhuzamosan. Élethelyzet Élethelyzetnek nevezzük az érintett személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, illetve folytatását befolyásoló, valamint az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények és egyéni célkitűzések összességét. Információnyújtás Az ügyfél helyzetének megoldásához szükséges információk átadása. IR Az NFSZ által üzemeltetetett Integrált Munkaügyi Rendszer, amely a munkaügyi központok ügyintézését támogatja LHH Leghátrányosabb helyzetű kistérségek a 311/2007. (XI. 17.) korm. rendelet szerint NFSZ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Önálló álláskereső Az ügyfél oldali kérdőívek feldolgozásánál használt fogalom. A profiling 1-es kategóriának feleltethető meg. Profiling Az ügyfelek különböző szempontok alapján homogén szegmensekbe történő sorolása, mely befolyásolja – céloktól függően - az ügyfél kiszolgálási szintjét, a számára elérhető támogatásokat, szolgáltatásokat, stb. Segítséggel elhelyezhető álláskereső Az ügyfél oldali kérdőívek feldolgozásánál használt fogalom. A profiling 2-es kategóriának feleltethető meg. Ügyintéző A munkaügyi kirendeltségek ügyfélszolgálatán az ügyféllel dolgozó munkatársak
18/154 oldal Fogalom, rövidítés Értelmezés Tanácsadás Az ügyfél helyzetének feltárása, értelmezése, megoldási lehetőségek kialakítása, ezek kockázatainak azonosítása és a döntéshez szükséges információk átadása. A tanácsadó a döntést átengedi az ügyfélnek, aki szükség szerint a végrehajtás során is visszatérhet a tanácsadóhoz. Kutatás során a tanácsadás elsősorban információ átadási tevékenységet jelöli. A munkaügyi kirendeltségek ügyfélszolgálatán dolgozó munkatársak elsősorban információt adnak az élethelyzet megoldásokhoz. Komplex élethelyzet tanácsadást a kirendeltségen dolgozó tanácsadó munkatársak végeznek. A munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás tartalmát a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló rendelet szabályozza. Veszélyeztetett álláskereső Az ügyfél oldali kérdőívek feldolgozásánál használt fogalom. A profiling 3-as kategóriának feleltethető meg.
19/154 oldal 4 A kutatás tervezett módszertana Az élethelyzetek és a megoldási javaslatok felmérését, javaslatok kidolgozását és a létrehozandó tudásbázis folyamatos frissítésének módszertanának elkészítését 9 lépésben terveztük elvégezni, amelyet az 1. ábrában mutatunk be. Az egyes lépések részletes bemutatásánál térünk ki az alkalmazott módszertan ismertetésére. 5. ábra – Ügyfelek élethelyzeteinek és ahhoz tartozó problémáinak feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása, kutatási terv főbb lépései 4.1 Kutatás terv összeállítása A kutatási tervet a közbeszerzés műszaki mellékletében szereplő feladatok alapján állítottuk össze. A kutatási tervet személyes konzultáció keretében egyeztettük a megbízóval. A kutatás terv elfogadása keretében került meghatározásra és véglegesítésre: a kutatás mely földrajzi térségben kerül lebonyolítása; a kutatás mely munkaügyi központokat érinti; a kutatás milyen erőforrást kíván az érintett munkaügyi központok és az NFSZ munkatársai részéről (interjú, kérdőív, workshop); a kutatás során használt kérdőívek; a kutatási jelentés tartalomjegyzéke. 4.1.1 Élethelyzet meghatározása A kutatás szempontjából fontos volt, hogy a „élethelyzet” fogalom egyértelműen meghatározásra kerüljön. A 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet7 az élethelyzetet a következő képen definiálta: „Az ügyintézésben és a tájékoztatásban érdekelt személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, 7 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről 2. Ügyintézői adatfelvétel Tapasztalat élethelyzet típusok rögzítése Az ügyintézők által nyújtott megoldások összegyűjtése 4. Élethelyzet típusok kategorizálása A felmért élethelyzetek kategóriákba való rendezése Típus élethelyzetek kialakítása 3. Ügyfél adatfelvétel Ügyfél oldali élethelyzet típusok felmérése 7. Konszolidált válaszok összeállítása Az egyes élethelyzetre jellemző problémákra nyújtható válaszok konszolidált adatbázisának összeállítása Tipikus élethelyzet megoldási csomagok kidolgozása 8. Javaslat az élethelyzet problémák megoldását támogató modell kialakítására A élethelyzet problémára nyújtható válaszokat „előállító” és „karbantartó” modell kidolgozása. 1. Kutatási terv összeállítása Kutatási terv összeállítása Módszertanok kiválasztása Kérdőívek, interjú vázlatok elkészítése Régió kiválasztása 5. Lehetséges megoldási javaslatok összeállítása 6. Ügyintézők által nyújtott megoldási javaslatok értékelése
20/154 oldal illetve folytatását szabályozó, továbbá az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények, valamint egyéni célkitűzések összessége” A kutatás keretében a következő meghatározást javasoltuk alkalmazni: Élethelyzetnek nevezzük az érintett személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, illetve folytatását befolyásoló, valamint az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények és egyéni célkitűzések összességét. A meghatározásból következik, hogy az élethelyzet elemzéshez az egyén, vagy szervezet helyzetének holisztikus felmérésére van szükség. Az érintett szolgáltatás által vizsgált paraméterek mellett elemezni kell a teljes élethelyzetet leíró paramétereket és a teljes élethelyzet megoldásához szükséges szolgáltatások meghatározásához szükséges információkat. 4.1.2 Élethelyzet leírása A kutatás során az elsősorban a harmadik és második profiling kategóriába tartozó regisztrált munkakeresők élethelyzetét vizsgáltuk, amelyek leírására a következő dimenziókat vettük figyelembe pl.: Válaszadó alapadatai • Kor • Nem • Családi állapot Gyermekekre vonatkozó információk Lakóhely Háztartás adatai • Együtt élők adatai • Lakás tulajdonosi adatai • Lakás mérete, komfortja • Ingatlant terhelő hitel adatai • Egyéb ingatlan (pl. hétvégi ház) Képzettség Képzésben való részvételi hajlandóság, lehetőség Munkaügyi státusz (munkanélküliség) Munkavállalási hajlandóság, képesség Jövedelmi adatok • Gazdálkodás (mezőgazdaság) • Háztartás jövedelemforrásai Fizetési kötelezettségek Az dimenziók gyakori együttállásaiból képeztünk élethelyzeteket (profiling kategóriánként 2-2 élethelyzet), illetve ezen dimenziók és a statisztikai alapadatok (nem, kor, iskolai végzettség, stb. segítségével készítettünk egy úgynevezett élethelyzet mátrixot.
21/154 oldal 8. Táblázat - Élethelyzet mátrix Élethelyzet Érintettek Gyermekek Képzettség Képzésihajlandóság Lakóhely Háztartás Munkaügyistátusz Munkavállalásihajlandóság Jövedelem Fizetésikötelezettségek Élethelyzet_1 Élethelyzet_2 Élethelyzet_3 … 4.1.3 Kutatás javasolt helyszíne A kutatás helyszínének kiválasztása a Megbízóval közösen történt. A helyszínek kiválasztásánál figyelembe vettük az NFSZ meglévő kezdeményezéseit, valamint javasoltuk egymástól lényegesen eltérő régiók vizsgálatát. A kutatás helyszínei: Közép-Dunántúl Észak-Magyarország 4.2 Ügyintézői adatfelvétel Az ügyfelek élethelyzeteinek és ahhoz tartozó problémáinak feltárását két adatforrás alapján végeztük el, primer adatgyűjtéssel, az ügyintézők és az ügyfelek megkérdezésével. Az adatgyűjtés mindkét esetben a munkaügyi központok ügyfeleinek élethelyzetére, az élethelyzet problémájára és az arra adott ügyfélszolgálati válaszra fókuszált. Az ügyintézői adatfelvétel során kérdőív segítségével mértük fel az ügyintézők által érzékelt élethelyzeteket, azokhoz kapcsolódó probléma típusokat és az azokra adott megoldási javaslatokat. A kutatás keretében eredményesen felvett ügyintézői kérdőívek száma: 101 db A kérdőív 20-25 db zárt és nyitott kérdést tartalmaz. A kérdőív első változatát a Nexcon Kft készítette el és küldte meg véleményezésre az NFSZ-nek. A Nexcon Kft. az NFSZ által összeállított vélemények alapján készítette el a végleges kérdőívet. Az NFSZ az érintett régiók megyei igazgatóságait felkérte az együttműködésre, a megyénként 25-25 db ügyintézői kérdőív kitöltésére és visszaküldésére. 4.3 Ügyfél adatfelvétel Az ügyfél oldali adatfelvételt zárt kérdéseket tartalmazó kérdőív és fókuszcsoportos interjúk keretében lebonyolítottuk le.
22/154 oldal 4.3.1 Ügyfél kérdőív A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott (mellékletben csatoljuk). A kérdőív kitöltéséhez technikai csatornaként elsődlegesen internetet használtunk, a gyorsabb adatfeldolgozás érdekében. Az internet alapú kitöltés támogatásához közreműködő szervezeteket vontunk be, amelyek egyrészt segítettek kiválasztani a megfelelő válaszadókat, másrészt technikailag biztosították a kérdőív kitöltését: 1. az internetes kérdőívet kezelni tudó ügyfelek számára elérési lehetőséget biztosítottak; 2. az internettel bánni nem tudó ügyfelekkel papíralapú kérdőívet töltettek ki, amelyet a közreműködő szervezetek rögzítettek az internetes rendszerben. Az internetes és papíralapú kérdőívek kezelése az adatvédelmi és kutatásetikai szabályok szerint történt. Papír alapú kitöltés esetén az adatok rögzítését követően a kérdőív megsemmisítésre került. A potenciális válaszadóknak készítettünk egy tájékoztatót, amelyben hétköznapi nyelven leírtuk, miért kérjük a kérdőív kitöltését (ebben felhívtuk a figyelmet a kérdőívek névtelenségére és visszakereshetetlenségére), illetve, hogy hogyan kell kitölteni a kérdőívet. A kutatás keretében eredményesen felvett ügyfél kérdőívek száma: 1160 db Az élethelyzet kérdőívben felvett adatokat - a településnév alapján – a következő elemekkel "gazdagítottuk": a lakóhely jellege: régió, megye, kistérség, a lakóhely kistérség helyzete (hátrányos helyzetű, komplex programmal segítendő hátrányos helyzetű) 311/2007. kormányrendelet alapján a lakóhely település szegénységi kockázati kódja (ez a kód 1-10-ig mutatja a település helyzetét, az MTA RKK 2007-ben számította a kistérségek és a települések besorolásához, ezzel alapozták meg a kormányrendeletet, azóta frissül. 30 infrastrukturális, gazdasági, demográfiai, képzettségi és foglalkoztatási adatot összesít) a lakóhely település az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések közé tartozik-e, a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján. 4.3.2 Ügyfél-kérdőív/profiling A kutatás során elsősorban a harmadik és második profiling kategóriába tartozó regisztrált munkakeresők élethelyzetét vizsgáltuk, azonban az adatfelvétel során nem volt lehetőség a munkaügyi kirendeltség állta megállapított profiling besorolás megismerésére, valamint a profiling kérdőív kitöltetése sem volt lehetséges. Így a profiling besorolás szempontjait figyelembe véve a kérdőív adatai alapján képeztük a kategóriákat. A kérdőív alapján elkészített profiling besorolás csak a kérdőív feldolgozására vonatkozik, semmilyen formában nem érinti a NFSZ által jelenleg működtetett profiling rendszert. A kategorizálás célja volt, hogy a kitöltőket egyértelműen besorolhassuk valamelyik profiling kategóriába.
23/154 oldal Az adat felvételnél nem végzünk előzetes szűrést, így a teljes sokaságban mindhárom profiling kategória megtalálható. A profiling kategóriába soroláshoz a kérdőív 4-es, 5-ös és 11-es kérdéseit használtuk fel, az alábbiak szerint: a profiling kategória P3 • ha 8 általánosa van, vagy annál kevesebb (5. kérdés, 1, 2. válasz), függetlenül attól, hogy hol él és mióta munkanélküli • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és LHH-ban él (4. kérdés alapján), és több mint hat hónapja munkanélküli (11. kérdés, 4-6 válasz) a profiling kategória P2 • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és LHH-ban él (4. kérdés alapján), de maximum hat hónapja munkanélküli (11. kérdés, 1-3 válasz) • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és nem LHH-ban él (4. kérdés alapján), és több mint 6 hónapja, de maximum 12 hónapja munkanélküli (11. kérdés, 4. válasz) a profiling kategória P1 • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és nem LHH-ban él (4. kérdés alapján), és maximum 6 hónapja munkanélküli (11. kérdés, 1-3. válasz) 4.3.3 Ügyfél interjúk Az egyéni interjúk készítését összesen 50 fő bevonásával terveztük, az ügyfél és ügyintézői kérdőívek kiegészítése érdekében. Az interjúk célja: az élethelyzet típusok kialakításához és finomításához szükséges kvalitatív adatok, információk összegyűjtése; a különböző élethelyzetben lévő ügyfelek problémáinak kezelése során alkalmazott gyakorlatok, eljárások feltérképezése. 4.4 Élethelyzet típusok kategorizálása Az kérdőívek és interjúk segítségével felmért élethelyeteket és az azokhoz kapcsolód problémákat élethelyzet mátrixba rendeztük és csoportosítottuk. Az élethelyzet mátrix lehetőség biztosít az élethelyzetek csoportosítására, az egyes élethelyzet típusok leírására, azonos paraméterekkel. Az összes felmért élethelyzetet tartalmazó mátrix alapján típus élethelyzeteket definiáltuk, valamint értékeltük a típus élethelyzetekhez kapcsolódó problémákat is. A típus élethelyzeteket táblázatba foglaltuk össze. 4.5 Lehetséges megoldási javaslatok összeállítása A típus élethelyzetek és problémák alapján elkészítettük a lehetséges probléma megoldási, ügyintézési stratégiákat, saját szakemberek bevonásával. A
24/154 oldal megoldási javaslatokat elemeztük az érintett szervezetek és azok feladatai alapján. Az élethelyzetek lehetséges megoldási stratégiáinak kidolgozásánál elismert szakértőket is bevontunk. A szakértők kiválasztása az élethelyzet mátrixban definiált típus élethelyzetek alapján történt. 4.6 Az ügyintézők által nyújtott megoldási javaslatok értékelése A kérdőív alapján feltárt megoldási javaslatokat egyeztettük az élethelyzet típusra készített megoldási javaslatokkal. Értékeltük az eltéréséket, azonosságokat. 4.7 Konszolidált válaszok összeállítása Az élethelyzetek típusokra a saját megoldások és az ügyintézők által adott megoldások alapján konszolidált megoldási javaslatokat, stratégiákat állítottunk össze, az illetékes szervezetek megjelölésével. 4.8 Javaslat az élethelyzet problémák megoldását támogató modell kialakítására Modellt állítottunk össze az élethelyzetek és a problémák folyamatos felmérésére, tipizálására és a lehetséges megoldási javaslatok, stratégiák összeállítására. A modellben kitértünk a szükséges informatikai és humánerőforrás fejlesztésekre, valamint a szükséges szervezeti interoperabilitásra.
25/154 oldal 5 Kategorizált élethelyzet típusok és problémák 5.1 Ügyfél oldali felmérés eredményei Az online kérdőívet értékelhetően 1160 álláskereső személy töltötte ki, több mint a fele (56,7%-a) Észak-Magyarországon. A kitöltő személyek között minimális többségben vannak a nők, arányuk 50,2%. 9. Táblázat - Álláskeresők neme a vizsgált régiók szerint Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen (fő) (%) férfi 322 256 578 48,9 51,0 49,8 nő 336 246 582 51,1 49,0 50,2 összesen 658 502 1160 100,0 100,0 100,0 A két régión túlmenően a másik vizsgálati szempontunk az álláskeresők profiling csoportba sorolása. A válaszadó álláskeresők 42,1%-a tartozik a veszélyeztetett kategóriába (P3), 40%-a segítséggel elhelyezhető (P2), míg csupán 17,9%-a képes önállóan elhelyezkedni (P1). Megfigyelhető, hogy a nők között magasabb arányban vannak önállóan elhelyezkedni tudó személyek (18,6%). 10. Táblázat - Álláskeresők neme profiling csoportok szerint (fő) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel Veszélyeztetett összesen férfi 100 240 238 578 nő 108 224 250 582 összesen 208 464 488 1160 6. ábra - Álláskeresők neme profiling csoportok szerint (fő) A válaszadó álláskeresők életkorát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Észak- Magyarországon a 25 év alattiak aránya 25,2%, ezzel szemben Közép- Dunántúlon csupán 13,5%. Megfigyelhető, hogy Közép-Dunántúlon a válaszadók 100 240 238 108 224 250 0 100 200 300 400 500 600 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett férfi nő
26/154 oldal között magasabb arányban vannak az idősebbek, az 54 év felettiek aránya itt 13,1%, közel kétszerese az Észak-Magyarországi aránynak. 11. Táblázat - Álláskeresők életkora a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen 25 év alatt 25,2 13,5 20,2 25-34 év 23,4 25,1 24,1 35-44 év 24,9 24,3 24,7 45-54 év 18,8 23,9 21,0 55 év és felette 7,6 13,1 10,0 összesen 100,0 100,0 100,0 Profiling csoportokat vizsgálva látható, hogy az idősebb korosztályok nagyobb arányban kerülnek a veszélyeztette, illetve a segítséggel elhelyezhető kategóriába. Míg az önállóan elhelyezkedő kategóriában 16,3% a 44 év felettiek aránya, addig a veszélyeztet 36,5%. Megfigyelhető azonban az is, hogy a veszélyeztetettek között igen magas, 24,2% a 25 év alattiak aránya. 7. ábra - Álláskeresők életkora profiling csoportok szerint (%) 20,2 15,9 24,2 33,7 26,7 17,6 29,8 25,4 21,7 11,5 20,7 25,4 4,8 11,2 11,1 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett 25 év alatt 25-34 év 35-44 év 45-54 év 55 év és felette
27/154 oldal A vizsgált személyek 44,5%-a házas, további 31,6%-a hajadon illetve nőtlen, az elváltak aránya 13,6%. A családi állapot szerinti összetételben nincsenek különbségek a vizsgált régiók között. Profiling kategóriák szerint azonban a nőtlene/hajadonok valamint az özvegyek magasabb arányban vannak a veszélyeztetett kategóriában. Az elváltak viszont kevésbé veszélyeztetettek. 12. Táblázat - Álláskeresők családi állapota profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen élettársi kapcsolatban él 7,7 6,5 4,1 5,7 elvált 12,5 16,4 11,5 13,6 hajadon/nőtlen 30,8 28,4 34,8 31,6 házas 45,2 44,8 43,9 44,5 özvegy 3,8 3,9 5,7 4,7 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők lakóhelyének mérete befolyásolja munkaerő-piaci helyzetét. Megfigyelhető, hogy a Közép-Dunántúliak 38,6%-a ezer és ötezer fő közötti településeken (jellemzően falvakban) lakik, addig Észak-Magyarországon ez az arány mindössze29,2%. Ugyanakkor Észak-Magyarországon magasabb arányban (29,5%) laknak a válaszadók öt és húsz ezer fő közötti kisvárosokban, Közép-Dunántúlon ez az arány csak 19,9%. 13. Táblázat - Álláskeresők településének nagysága a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen 1000 fő alatt 15,5 15,5 15,5 1000-4999 fő 29,2 38,6 33,3 5000-19999 fő 29,5 19,9 25,3 20000-99999 fő 20,1 21,1 20,5 100000 fő és felette 5,8 4,8 5,3 összesen 100,0 100,0 100,0
28/154 oldal Profiling szempontjából is meghatározó a lakóhely településének a lélekszáma. Minél inkább kisebb településen lakik az álláskereső, annál inkább kerül a veszélyeztetett csoportba. A veszélyeztetett csoportban az ötezer fő alatti településen lakók aránya 61,9%, míg az önállóan elhelyezkedni tudók között csak 26%. 8. ábra - Álláskeresők településének nagysága profiling csoportok szerint (%) A válaszadó álláskeresők 15,2% a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből került ki. z álláskeresők. A válaszadók között Észak-Magyarországon voltak csak hátrányos helyzetű kistérségben lakó. A profiling kategóriák esetén is érvényesül a „papírforma” az önállóan elhelyezkedők között nem volt hátrányos kistérségben lakó, a veszélyeztetett csoportban azonban a válaszadók 21,7%-a. 14. Táblázat - Álláskeresők településének halmozottan hátrányos helyzete profiling csoportok szerint (%) halmozottan hátrányos helyzetű kistérség önálló álláskereső 0,0 elhelyezhető segítséggel 15,1 veszélyeztetett 21,7 Észak-Magyarország 26,7 Közép-Dunántúl 0,0 összesen 15,2 A válaszadó álláskeresők 18,8%-a magas munkanélküliségű (átlagot 1,75%-kal meghaladó munkanélküliség) településen él. Azonban Közép-Dunántúlon 2% az arányuk, Észak-Magyarországon, pedig 31,6%. 8,7 16,8 17,2 17,3 28,4 44,727,9 27,2 22,535,6 21,1 13,5 10,6 6,5 2,0 0% 20% 40% 60% 80% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett 1000 fő alatt 1000-4999 fő 5000-19999 fő 20000-99999 fő 100000 fő és felette
29/154 oldal Profiling kategóriák szerint a veszélyeztetett csoportból az álláskeresők 27,9%-a lakik magas munkanélküliségű településen, az önállóan elhelyezkedő csoportból csak 4,8%. 15. Táblázat - Álláskeresők települése az átlagot meghaladó munkanélkülisége profiling csoportok szerint (%) átlagot 1,75%-kal meghaladó munkanélküliség önálló álláskereső 4,8 elhelyezhető segítséggel 15,5 veszélyeztetett 27,9 Észak-Magyarország 31,6 Közép-Dunántúl 2,0 összesen 18,8 Iskolai végzettség tekintetében jelentős különbségek vannak a vizsgált két régió között. Észak-Magyarországon több mint kétszer magasabb (46,8%) a gimnáziumot végzettek aránya, mint a Közép-Dunántúlon, ahol csak 19,1%. Ezzel szemben Közép-Dunántúlon szakmunkás végzettségűek arány a magasabb (40,2%) az álláskeresők között (Észak-Magyarországon 16,4%). 16. Táblázat - Álláskeresők iskolai végzettsége a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen kevesebb, mint 8 általános 7,6 8,4 7,9 8 általános 16,4 18,7 17,4 szakiskola, szakmunkásképző 16,4 40,2 26,7 szakközépiskola, technikum 7,3 10,0 8,4 gimnázium 46,8 19,1 34,8 főiskola, egyetem 5,5 3,6 4,7 összesen 100,0 100,0 100,0
30/154 oldal 9. ábra - Álláskeresők iskolai végzettsége profiling csoportok szerint (%) Az első két profiling kategóriában nem találunk alacsonyan iskolázott álláskereső személyt, a veszélyeztetett csoport 60%-a viszont legfeljebb 8 általánost végzett. Az iskola befejezésének ideje többnyire összefügg az életkorral, azonban önmagában is jellemzi az álláskeresőket. Észak-Magyarországon magasabb a 10 évnél korábban végzettek aránya (39,4%), mint a Közép-Dunántúlon (27,1%). A profiling csoportokra jellemző, hogy az önállóan elhelyezkedő kategóriában sokkal frissebbek a megszerzett iskolai végzettségek, mint a többi kategóriában. A 20 évnél régebben végzettek aránya az önállóan elhelyezkedők között 28,8%, míg a veszélyeztetettek között 48,4%. 17. Táblázat - Álláskeresők iskolai végzettségének befejezési ideje profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen 0-1 éve 2,9 3,9 1,2 3,0 2,0 2,6 2-5 éve 18,3 12,1 11,9 13,7 12,4 13,1 6-10 éve 25,0 16,4 17,6 22,8 12,7 18,4 11-15 éve 10,6 14,2 10,7 9,7 15,1 12,1 16-20 éve 14,4 15,5 10,2 10,0 17,1 13,1 több mint 20 éve 28,8 37,9 48,4 40,7 40,6 40,7 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők többsége nem rendelkezik szakképzettséggel. A segítséggel elhelyezhetők 48,3%-ának van szakmája, míg a veszélyeztetett csoportban csak 31,1%-uknak. 18,9 41,4 24,0 31,5 23,4 13,5 10,3 4,5 51,9 53,0 10,210,6 5,2 1,6 0% 20% 40% 60% 80% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett kevesebb, mint 8 általános 8 általános szakiskola, szakmunkásképző szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola, egyetem
31/154 oldal 10. ábra - Álláskereső rendelkezik-e szakképzettséggel profiling csoportok szerint (%) A szakképzettséggel rendelkezők aránya Közép-Dunántúlon sokkal magasabb (55%), mint Észak-Magyarországon (30,1%). 18. Táblázat - Álláskereső rendelkezik-e szakképzettséggel a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 30,1 55,0 40,9 nem 69,9 45,0 59,1 összesen 100,0 100,0 100,0 Az elmúlt öt évben a válaszadó álláskeresők 13,4%-a volt valamilyen képzésben, ez az arány Közép-Dunántúlon 5,6 százalékponttal magasabb (16,7%), mint Észak-Magyarországon. Az egyes profiling csoportok között nem találunk jelentős eltéréseket ezen a téren. 19. Táblázat - Álláskereső részt vett-e az elmúlt öt évben képzésben a vizsgált régiók szerint Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 10,9 16,7 13,4 nem 89,1 83,3 86,6 összesen 100,0 100,0 100,0 47,1 48,3 31,1 52,9 51,7 68,9 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett igen nem
32/154 oldal A válaszadó álláskeresők 15,3%-a még nem volt munkaviszonyban soha. Sajnos a veszélyeztetett csoportban ez az arány a duplája, 30,7%. A vizsgált régiók közül Közép-Dunántúlon magasabb 19,5% az aránya szoknak, akiknek még nem volt munkaviszonyuk. 20. Táblázat - Álláskereső volt-e már munkaviszonyban a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 87,8 80,5 84,7 nem 12,2 19,5 15,3 összesen 100,0 100,0 100,0 11. ábra - Álláskereső volt-e már munkaviszonyban profiling csoportok szerint (%) 94,2 96,6 69,3 5,8 3,4 30,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett igen nem
33/154 oldal Észak-Magyarországon az álláskeresők között kisebb arányba vannak a tartős álláskeresők, arányuk 45,3%, Közép-Dunántúlon a válaszadók több mint a fele (58,2%-a) tartós álláskereső. 12. ábra - Álláskereső munkanélküliségének ideje a vizsgált régiók szerint (%) Profiling kategóriánként vizsgálva azt látjuk, hogy veszélyeztetettek között a válaszadók 87,7%-a félévnél régebb óta álláskereső. A segítséggel elhelyezhetők jellemzően 4-6 hónapja álláskeresők. 21. Táblázat - Álláskereső munkanélküliségének ideje profiling csoportok szerint önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 3 hónapnál rövidebb ideje vagyok munkanélküli 99,0 6,9 5,7 22,9 4-6 hónapja vagyok munkanélküli 1,0 58,2 6,6 26,2 7-12 hónapja vagyok munkanélküli 34,9 15,2 20,3 13-18 hónapja vagyok munkanélküli 25,0 10,5 18 hónapnál régebben vagyok munkanélküli 47,5 20,0 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Az elmúlt két évben a válaszadók 23,8%-a csak rövididejű foglalkoztatás keretében tudott dolgozni. Ennek a csoportnak az aránya Közép-Dunántúlon 41,8%, ezzel szemben Észak-Magyarországon csak 10%. Az egyes profiling kategóriák kevésbé különböznek e tekintetben, a segítséggel elhelyezhetők között magasabb (28,9%) az aránya a csak rövid idejű foglalkoztatásban dolgozóknak. 4,3 53,0 4,9 60,6 11,2 47,0 18,5 24,335,3 46,2 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Észak-Magyarország Közép-Dunántúl 3 hónapnál rövidebb ideje vagyok munkanélküli 4-6 hónapja vagyok munkanélküli 7-12 hónapja vagyok munkanélküli 13-18 hónapja vagyok munkanélküli 18 hónapnál régebben vagyok munkanélküli
34/154 oldal 22. Táblázat - Az elmúlt két évben több alkalommal is munkaviszonyt létesítettem, de munkaviszonyom esetenként a három hónapot, összesen az egy évet nem haladta meg (a vizsgált régiók szerint) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 10,0 41,8 23,8 nem 86,3 52,6 71,7 részben 3,6 5,6 4,5 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők 27,8%-ának csak a közfoglalkoztatás keretében volt munkája, az önálló álláskereső profiling kategóriában a legmagasabb a csak közfoglalkoztatásban dolgozók aránya, a veszélyeztetettek között ez az arány csak 5,3%. 23. Táblázat - Az elmúlt két évben csak közfoglalkoztatás keretében volt munkaviszonyom (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 54,8 39,2 5,3 27,8 nem 30,8 39,7 78,3 54,3 részben 14,4 21,1 16,4 17,9 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A csak közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak aránya Észak-Magyarországon volt a magasabb, 36,8%, míg Közép-Dunántúlon 15,9% volt az arányuk 13. ábra - Az elmúlt két évben csak közfoglalkoztatás keretében volt munkaviszonyom (a vizsgált régiók szerint) (%) 4,0 64,1 58,1 125,5 12,2 41,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Észak-Magyarország Közép-Dunántúl igen nem részben
35/154 oldal Az álláskeresők 18,4%a csak alkalmi munkában tudott csak dolgozni az elmúlt két évben. A veszélyeztetett profiling kategóriában, azonban ez az arány 33,2%, míg az önállóan elhelyezkedni tudók esetében 8,7%. Észak-Magyarországon minden ötödik () válaszadó csak alkalmi munkában tudott dolgozni, szemben Közép-Dunántúllal, ahol ez az arány csak 13,9%. 24. Táblázat - Az elmúlt két évben csak alkalmi munkavállalás, napszám formájában tudtam dolgozni (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 8,7 7,3 33,2 18,4 nem 56,7 34,9 33,2 38,1 részben 34,6 57,8 33,6 43,4 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A válaszadók úgy gondolják, hogy a szakképzetlenség a legnagyobb akadálya (3,2 pont) a munkavállalásnak, különösen a veszélyeztetett profiling csoportba tartózók esetében (4,2 pont). Ezzel párhuzamosan az alacsony iskolai végzettséget is nehezítő körülménynek tekintik. A válaszadók elhelyezkedési nehézségnek tekintik még az elavult szaktudást is. A válaszadók véleménye alapján, ha valaki hátrányos helyzetű településen lakik, annak nehezebb elhelyezkedni (2,8 pont), a veszélyeztetett profiling kategóriában ez még inkább nehezíti az elhelyezkedést (3,5 pont). Ugyancsak elhelyezkedést nehezítő körülmény a rossz közlekedési viszonyok (2,7 pont), ezt a veszélyeztetett csoportba tartozók fokozottan így gondolják (3,4 pont). A gyermekeimet egyedül nevelő szülők ezt a tényt nem tekintik az elhelyezkedést nehezítő körülménynek (1,4 pont) egyik profiling csoportban sem. Szintén kevésbé tekintik az elhelyezkedést akadályozónak azt, hogy valaki GYES- ről, GYED-ről tér vissza (1,3 pont). 25. Táblázat - Megítélése szerint nehezítik, vagy korábban nehezítették-e és milyen mértékben munkavállalását az alábbi tényezők? (profiling csoportok szerint)8 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen alacsony iskolai végzettség 2,2 2,7 4,1 3,2 szakképzetlenség 3,0 3,6 4,2 3,8 Elavult, nem piacképes szakképzettség 2,0 2,3 3,1 2,6 nem rendelkezem munkatapasztalattal 2,0 1,9 3,1 2,4 gyermekeimet egyedül nevelő szülő vagyok 1,2 1,4 1,4 1,4 GYES-ről, GYED-ről visszatérő szülő vagyok 1,2 1,2 1,5 1,3 a gyermekintézmények nyitva tartása, távolsága nem egyeztethető össze 1,9 1,7 2,0 1,8 ellátásra szoruló gyermekem, hozzátartozóm felügyeletét, gondozását n 1,4 1,5 2,2 1,8 hátrányos helyzetű településen élek 1,9 2,5 3,5 2,8 lakóhelyem rossz közlekedési viszonyai miatt nem tudok munkába járni 1,8 2,4 3,4 2,7 en, milyen mértékben? hátrányos helyzetű .. 2,0 .. 2,0 8 1 nem nehezíti – ………… – 5 nagyon nehezíti
36/154 oldal önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen településen élek hajléktalan vagyok voltam 1,1 1,1 1,6 1,3 büntetett előéletű vagyok 1,1 1,1 1,8 1,4 állami gondozásban nevelkedtem 1,1 1,2 2,0 1,5 szenvedélybetegséggel küzdök alkohol, drog, cigaretta, stb. 1,3 1,3 2,2 1,7 megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékossággal élő személy vagy 1,1 1,2 1,7 1,4 roma kisebbséghez tartozom 1,3 1,4 3,4 2,2 túl fiatal vagyok 2,0 1,8 2,1 2,0 túl idős vagyok 2,0 2,3 2,2 2,2 egyéb 2,6 2,3 2,1 2,3 A munkaügyi kirendeltséggel való elégedettség közepes a válaszadó álláskeresők körében, átlagosan 2,9 pont. Leginkább az ügyintézők elérhetőségével (3,1 pont) és a kapott információk hasznosságával (3,0 pont) voltak elégedettek. Általában elmondható, hogy az önállóan elhelyezkedő csoportba tartozóak elégedettebbek voltak a munkaügyi kirendeltség által nyújtott szolgáltatásokkal, mint a veszélyeztetett csoportba tartozók. A vizsgált régiók közül az Észak-Magyarországon válaszolók voltak elégedettebbek a munkaügyi kirendeltségek munkájával, átlagosan 3,1 pontot adtak, leginkább az ügyintézők elérhetőségével és a kapott információk hasznosságával voltak elégedettek, s kevésbé a kirendeltség nyitvatartási idejével, valamint a kapott segítség személyre szabottságával. Közép-Dunántúlon átlagosan 2,7 pontra értékelték a munkaügyi kirendeltség tevékenységét, itt is leginkább az ügyintézők elérhetőségével és a kapott információk hasznosságával voltak elégedettek, s legkevésbé a kapott segítség személyre szabottságával (2,4 pont) és a kirendeltséggel való együttműködés eredményességével (2,6 pont). 26. Táblázat - A munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolattartás során mennyire volt elégedett az alábbiakkal? (a vizsgált régiók szerint)9 (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen a kirendeltség nyitvatartási ideje 2,9 2,7 2,9 az ügyintéző, kapcsolattartó elérhetősége 3,2 2,9 3,1 a kapott információk hasznossága 3,2 2,8 3,0 a kapott információk személyre szabottsága 3,1 2,7 2,9 a kirendeltséggel való együttműködés eredménye 3,1 2,6 2,9 a kapott segítség személyre szabottsága 3,0 2,4 2,7 összesen 3,1 2,7 2,9 27. Táblázat - A munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolattartás során mennyire volt elégedett az alábbiakkal? (profiling csoportok szerint)10 (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen a kirendeltség nyitvatartási ideje 3,0 2,9 2,7 2,9 9 1 nem elégedett – ………… – 5 nagyon elégedett 10 1 nem elégedett – ………… – 5 nagyon elégedett
37/154 oldal az ügyintéző, kapcsolattartó elérhetősége 3,4 3,1 2,9 3,1 a kapott információk hasznossága 3,3 3,1 2,8 3,0 a kapott információk személyre szabottsága 3,1 3,0 2,8 2,9 a kirendeltséggel való együttműködés eredménye 3,2 2,9 2,6 2,9 a kapott segítség személyre szabottsága 3,2 2,8 2,5 2,7 összesen 3,2 3,0 2,7 2,9 A válaszadó álláskeresők 57,2%-ának van gyereke, ez az arány Észak- Magyarországon 59,3%, és Közép-Dunántúlon 54,6%. Jól látható az eredményekből, hogy gyermekkel rendelkezőknek nagyobb esélye van a veszélyeztetett profiling csoportba kerülni. 28. Táblázat - Álláskeresőnek van-e gyermeke a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 59,3 54,6 57,2 nem 40,7 45,4 42,8 összesen 100,0 100,0 100,0 14. ábra - Álláskeresőnek van-e gyermeke profiling csoportok szerint (%) Az álláskeresők gyerekeinek a nagyobb száma jobban hajlamosít, arra, hogy a veszélyeztetett profiling kategóriába tartozzon. A válaszadók között a háromnál több gyerek szinte csak a veszélyeztetett csoportra jellemző. Az önálló álláskeresők 37,5%-ra az egy gyerek a jellemző, míg ez a veszélyeztetett csoportnak csupán a 16,8%-ra. 29. Táblázat - Álláskereső háztartásában a gyerekek létszáma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 48,0 50,0 52,0 54,0 56,0 58,0 60,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett
38/154 oldal egy 37,5 31,5 16,8 26,4 kettő 14,4 20,7 21,3 19,8 három 3,0 14,3 7,2 négy 0,4 8,6 3,8 öt vagy több 1,0 4,9 2,2 nincs gyermekem 46,2 43,5 29,9 38,3 nincs háztartásom 1,0 0,9 4,1 2,2 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
39/154 oldal Az Észak-Magyarországi álláskeresőkre jobban jellemző az egy-két gyerek, mint a Közép-Dunántúliakra. Észak-Magyarországon 48%-ának legfeljebb két gyereke van, Közép-Dunántúlon 43,8%-ának van egy vagy két gyereke. 30. Táblázat - Álláskereső háztartásában a gyerekek létszáma a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen egy 30,4 21,1 26,4 kettő 17,6 22,7 19,8 három 4,6 10,8 7,2 négy 2,1 6,0 3,8 öt vagy több 2,4 2,0 2,2 nincs gyermekem 41,0 34,7 38,3 nincs háztartásom 1,8 2,8 2,2 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők többségének felnőtt gyerekei vannak (80,1%), a veszélyeztetett kategóriába tartotóknál ez az arány magasabb 97,9%, ez az életkorukkal is összefügg. Ugyanakkor minden profiling csoportra jellemző a 6-14 éves gyerekekkel rendelkező álláskeresők magas aránya. 31. Táblázat - Álláskereső gyermekeinek életkora profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 0-3 év 16,7 7,5 20,7 14,8 3-6 év 14,8 21,1 35,9 26,5 6-14 év 44,4 40,6 52,4 46,4 14-18 év 22,2 25,6 41,4 31,9 18 év felett 51,9 72,2 97,9 80,1 A Közép-Dunántúlon válaszoló álláskeresők között több az olyan álláskereső, akinek felnőtt gyerekei vannak, illetve a 14-18 éves korcsoportba tartozó. 32. Táblázat - Álláskereső gyermekeinek életkora a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen 0-3 év 16,7 7,5 20,7 3-6 év 14,8 21,1 35,9 6-14 év 44,4 40,6 52,4 14-18 év 22,2 25,6 41,4 18 év felett 51,9 72,2 97,9 A válaszadó álláskeresők 72,1% legfeljebb négytagú családban él, a nagyobb háztartás létszám szinte csak a veszélyeztetett profiling csoportra jellemző. Az önálló elhelyezkedő kategóriában a jellemző háztartás nagyság a legfeljebb 3 fős háztartás, a válaszolók 71,2%-a ekkora háztartásban él, a segítséggel elhelyezkedők 62,9%-a él legfeljebb 3 tagú háztartásban, a veszélyeztetetteknek csupán a 30,3%-a.
40/154 oldal 33. Táblázat - Álláskereső háztartásának létszáma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen egymagam élek 14,4 13,4 8,2 11,4 2 19,2 24,1 11,1 17,8 3 37,5 25,4 11,1 21,6 4 18,3 25,9 18,4 21,4 5 6,7 6,0 11,1 8,3 6 1,0 3,0 10,2 5,7 7 ! 0,9 7,0 3,3 8 1,0 0,4 9,4 4,3 9 1,0 3,7 1,7 10 vagy több 3,3 1,4 nincs háztartásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Észak-Magyarországon jellemző inkább az alacsonyabb háztartás létszám, a válaszolók körében 81,2%-uk legfeljebb négytagú háztartásban él. Közép- Dunántúlon a legfeljebb négytagú háztartásban élő álláskeresők száma 60,2%. 34. Táblázat - Álláskereső háztartásának létszáma a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen egymagam élek 12,8 9,6 11,4 2 20,1 14,7 17,8 3 26,1 15,5 21,6 4 22,2 20,3 21,4 5 6,7 10,4 8,3 6 2,7 9,6 5,7 7 2,4 4,4 3,3 8 1,2 8,4 4,3 9 1,2 2,4 1,7 10 vagy több 1,5 1,2 1,4 nincs háztartásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszoló álláskeresők 25,2%-ának a háztartásában nincsen eltartott felnőtt. Egy felnőtt eltartott van a válaszolók 52,9%-ának a háztartásában, ez az arány az önállóan elhelyezkedő profiling kategóriában 71,2%, a segítséggel elhelyezhető csoportban 59,9%, és a veszélyeztetettek körében 38,5%. Azonban a veszélyeztetettek körében igen gyakori a 2, 3 vagy a több felnőtt eltartott, ugyanez a másik két kategóriában alig jellemző. Közép-Dunántúlon a válaszolók 37,8%-ának a háztartásában nincs felnőtt eltartott, az Észak-Magyarországiaknak csak a 15,5%-ában nincs. Észak- Magyarországon válaszoló álláskeresők körében az egy felnőtt eltartott a jellemző, 66,3%-uknak egy felnőtt eltartott van a háztartásában, ugyanez az arány Közép-Dunántúlon 35,5%.
41/154 oldal 35. Táblázat - Álláskereső háztartásában a felnőtt eltartottak száma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 0 23,1 31,0 20,5 25,2 1 71,2 59,9 38,5 52,9 2 1,9 7,3 17,6 10,7 3 2,9 0,9 8,6 4,5 4 5,3 2,2 5 vagy több 2,5 1,0 nincs háztartásom 1,0 0,9 7,0 3,4 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 36. Táblázat - Álláskereső háztartásában a felnőtt eltartottak száma a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen 0 15,5 37,8 25,2 1 66,3 35,5 52,9 2 10,3 11,2 10,7 3 2,1 7,6 4,5 4 1,5 3,2 2,2 5 vagy több 1,2 0,8 1,0 nincs háztartásom 3,0 4,0 3,4 összesen 100,0 100,0 100,0 Minden negyedik válaszadónak saját tulajdonú lakása van. A szülőknél, rokonoknál lakik a válaszolók 31,2%-a. a veszélyeztetett profiling kategóriára a legjellemzőbb az önkormányzati bérlakás 29,5%, ezzel szemben az önállóan elhelyezkedők csoportjára inkább a magán személytől való bérlés a jellemzőbb, 26%. 37. Táblázat - Álláskereső lakásának tulajdonosa profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen saját 22,1 30,2 20,9 24,8 házastárs/élettárs 8,7 10,3 4,9 7,8 szülők/rokonok 27,9 32,3 31,6 31,2 unokák .. .. 0,4 0,2 magánszemélytől béreljük 26,0 16,4 6,1 13,8 önkormányzattól béreljük 14,4 9,9 29,5 19,0 nincs lakásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
42/154 oldal Észak-Magyarországon a saját tulajdon, a rokonok mellett az önkormányzati bérlemény legjellemzőbb, a válaszolók 21,1%-a önkormányzati lakásban lakik. Közép-Dunántúlon közel azonos arányban laknak önkormányzati (17,3%) és a magán bérleményben (17,6%) a válaszolók. 38. Táblázat - Álláskereső lakásának tulajdonosa a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen saját 25,5 23,9 24,8 házastárs/élettárs 8,2 7,2 7,8 szülők/rokonok 28,0 35,5 31,2 unokák 0,3 .. 0,2 magánszemélytől béreljük 17,6 8,8 13,8 önkormányzattól béreljük 17,3 21,1 19,0 nincs lakásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadók lakásai többségben (52,6%) kétszobásak, csupán a válaszolók 33,9%ának van három vagy annál több szobája. A profiling kategóriák alakulása nincs összefüggésben a lakásban található szobák számával. Közép-Dunántúlon válaszoló álláskeresők esetén inkább a kevesebb szobával rendelkező lakások dominálnak, a lakások 69,7%-a legfeljebb két szobás, Közép- Dunántúlon a kétszobás lakások aránya 63,5%. 39. Táblázat - Álláskereső lakásában a szobák száma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 1 14,4 15,1 11,9 13,6 2 50,0 47,0 59,0 52,6 3 28,8 33,6 18,4 26,4 4 5,8 3,0 4,1 4,0 5 vagy több ! 0,4 0,2 nincs lakásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 40. Táblázat - Álláskereső lakásában a szobák száma a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen 1 13,1 14,3 13,6 2 50,5 55,4 52,6 3 30,1 21,5 26,4 4 3,3 4,8 4,0 5 vagy több .. 0,4 0,2 nincs lakásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A lakás komfort fokozatát mutatja a fürdőszoba léte, vagy nem léte, a válaszadók lakásainak 6,4%-ában nincsen fürdőszoba, ez az arány a veszélyeztetett profiling csoportban 14,3%. Több fürdőszoba leginkább a
43/154 oldal önállóan elhelyezkedők csoportjára, illetve a segítséggel elhelyezhetők csoportjára jellemző 2-3%-ban. Egy fürdőszobával a veszélyeztetett kategória 77,5% rendelkezett, míg a másik két kategóriában több mint 96%-uk rendelkezett fürdőszobával. 41. Táblázat - Álláskereső lakásában a fürdőszobák száma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 1 96,2 96,1 77,5 88,3 2 .. .. 0,4 0,2 több 2,9 2,2 1,2 1,9 egy sem .. 0,9 14,3 6,4 nincs lakásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 42. Táblázat - Álláskereső lakásában a fürdőszobák száma a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen 1 87,8 88,8 88,3 2 0,3 .. 0,2 több 1,2 2,8 1,9 egy sem 7,6 4,8 6,4 nincs lakásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők lakásának/házának típusa jellemzően családi ház, 46%, illetve lakótelepi társasház, 23,8%. Profiling csoportok szerint vizsgálva látjuk, hogy az önállóan elhelyezkedők csoportjában a lakótelepi társasház a domináns, 40,4%-uk ilyen típusú házban él. Ez az arány a segítséggel elhelyezhetőknél 28,4%, míg a veszélyeztetett kategóriában csak 12,3%. A veszélyeztetett kategóriában jelentős, 11,5%-os a tanyán lakók aránya, ebben a kategóriában magasabb (29,7 év) a lakások átlagos életkora mintegy 9 évvel, mint a másik két kategóriában. A veszélyeztetett kategóriában magas (19,3%) a hagyományos parasztházban lakók aránya.
44/154 oldal A vizsgált két régióban a lakástípusokra jellemző, hogy míg Közép-Dunántúlon a családi házban élők aránya a magasabb (53,4), addig Észak-Magyarországon lakótelepi panellakásokban lakóké (27,1%). 43. Táblázat - Álláskereső lakásának/házának típusa és kora profiling csoportok szerint (%, év) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen családi ház 36,5 51,3 45,1 46,0 lakás kertes, többlakásos házban (ikerház, sorház) .. 3,4 2,9 2,6 hagyományos parasztház 5,8 9,5 19,3 12,9 lakás hagyományos építésű többlakásos társasházban 14,4 4,3 2,0 5,2 lakás lakótelepi társasházban 40,4 28,4 12,3 23,8 kolónia .. .. 0,4 0,2 tanya 1,0 0,4 11,5 5,2 nincs lakásom 1,9 2,6 6,6 4,1 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A lakás/ház életkora (év) 21,9 21,0 29,7 25,3 44. Táblázat - Álláskereső lakásának/házának típusa és kora a vizsgált régiók szerint (%, év) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen családi ház 40,4 53,4 46,0 lakás kertes, többlakásos házban (ikerház, sorház) 0,6 5,2 2,6 hagyományos parasztház 12,2 13,9 12,9 lakás hagyományos építésű többlakásos társasházban 8,2 1,2 5,2 lakás lakótelepi társasházban 27,1 19,5 23,8 kolónia 0,3 0,2 tanya 7,0 2,8 5,2 nincs lakásom 4,3 4,0 4,1 összesen 100,0 100,0 100,0 A lakás/ház életkora (év) 25,8 25,0 25,3 válaszadók lakásainak 17,2%-ában történt felújítás az elmúlt 10 évben. Felújítás az önállóan álláskeresők lakásainak 24%-ában volt, ezzel szemben a veszélyeztetett kategóriába tartozók lakásainak csak 13,5%-ában. Közép-Dunántúlon válaszolók 21,9%ának a lakását újították fel az elmúlt 10 évben, ugyanakkor Észak-Magyarországon lakók esetén ez az arány csak 13,7%.
45/154 oldal 45. Táblázat - Történt-e az elmúlt 10 évben nagyobb felújítás az ingatlanon? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 24,0 18,1 13,5 17,2 nem 42,3 53,4 54,5 51,9 nem tudom 29,8 26,7 24,6 26,4 nincs lakásom 3,8 1,7 7,4 4,5 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 46. Táblázat - Történt-e az elmúlt 10 évben nagyobb felújítás az ingatlanon? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 13,7 21,9 17,2 nem 51,7 52,2 51,9 nem tudom 29,5 22,3 26,4 nincs lakásom 5,2 3,6 4,5 összesen 100,0 100,0 100,0 Válaszolók egyharmada hálózati gázzal fűt, további 22,8%-ának távfűtése van. Jelentős eltérés van az egyes profiling kategóriák között az alkalmazott fűtés módban. Az önállóan elhelyezkedők tipikus fűtési módja a hálózati gáz (35,6%) és a távfűtés (38,5%), ezzel szemben a veszélyeztetettek csoportjában a hálózati gázon (23%) kívül jelentős a fatüzelés (26,6%) és a vegyes tüzelés (21,7%). 47. Táblázat - A lakás fűtésének módja profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen fa 2,9 2,2 26,6 12,6 hálózati gáz 35,6 42,7 23,0 33,1 nincs lakásom 1,9 0,9 6,6 3,4 olaj 2,9 1,7 3,7 2,8 szén 3,8 3,0 7,4 5,0 távfűtés 38,5 28,0 11,1 22,8 vegyes tüzelés 14,4 21,6 21,7 20,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
46/154 oldal 15. ábra - A lakás fűtésének módja profiling csoportok szerint (%) Észak-Magyarországon Közép-Dunántúlhoz képest magasabb a válaszadók lakásaiban a távfűtés (25,5%) és a vegyes tüzelés (22,8%) aránya. 48. Táblázat - A lakás fűtésének módja a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen fa 12,2 13,1 12,6 hálózati gáz 33,1 33,1 33,1 nincs lakásom 3,3 3,6 3,4 olaj 0,6 5,6 2,8 szén 2,4 8,4 5,0 távfűtés 25,5 19,1 22,8 vegyes tüzelés 22,8 17,1 20,3 összesen 100,0 100,0 100,0 Általában a válaszadók lakásai felszereltek különböző vezetékes szolgáltatásokkal, azonban a veszélyeztetett profiling csoportba tartozóknak csak a 76,2%-ánál van vezetékes víz, szemben az átlagos 89,1%-kal. Ugyancsak rosszabb ebben a kategóriában a vezetékes gázzal (45,1%) és a csatornával való ellátottság (36,9%). 2,9 2,2 26,6 35,6 42,7 23,0 1,9 0,9 6,6 2,9 1,7 3,73,8 3,0 7,4 38,5 28,0 11,1 14,4 21,6 21,7 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett fa hálózati gáz nincs lakásom olaj szén távfűtés vegyes tüzelés
47/154 oldal 16. ábra - Van-e a lakásban a következő? (profiling csoportok szerint) (%) 49. Táblázat - Van-e a lakásban a következő? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen vezetékes víz 98,1 98,7 76,2 89,1 vízöblítéses WC 97,1 98,7 66,8 85,0 vezetékes gáz 83,7 79,7 45,1 65,9 villanyáram 98,1 99,1 86,1 93,4 csatorna 81,7 70,7 36,9 58,4 76,2 98,1 98,7 66,8 97,1 98,7 45,1 79,7 83,7 86,1 99,198,1 81,7 70,7 36,9 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett vezetékes víz vízöblítéses WC vezetékes gáz villanyáram csatorna
48/154 oldal A válaszadó álláskeresők lakásai Közép-Dunántúlon kevésbé felszereltek vezetékes gázzal (53,4%), illetve csatornával (47%). Ezek az arányok Észak- Magyarországon 75,4% és 67,2%. 50. Táblázat - Van-e a lakásban a következő? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen vezetékes víz 88,8 89,6 89,1 vízöblítéses WC 86,3 83,3 85,0 vezetékes gáz 75,4 53,4 65,9 villanyáram 95,7 90,4 93,4 csatorna 67,2 47,0 58,4 A válaszadó álláskeresők lakásait számos hitel, adósság terheli, ezek közül a közüzemi díjtartozás a legjelentősebb, átlagosan a válaszadók 40,2%ának valamilyen közüzemi tartozása, ez az önállóan elhelyezkedő profiling csoportban csak 24%. A jelzálog miatti tartozás legnagyobb arányban a veszélyeztetett csoportban fordul elő, 17,2%. 51. Táblázat - Jelenleg terheli-e a lakást valamilyen hitel, egyéb adósság? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen bankhitel Ft-ban 17,3 23,7 18,0 20,2 bankhitel devizában 6,7 7,3 8,2 7,6 munkáltatói kölcsön 1,0 3,9 6,1 4,3 tartozás miatt keletkezett jelzálog 3,8 9,5 17,2 11,7 közüzemi díjtartozás 24,0 44,0 43,4 40,2 egyéb 8,7 11,2 21,3 15,0 Közép-Dunántúlon bankhitellel rendelkezik a válaszolók 36,3%-a míg Észak- Magyarországon csak a 7,9%-a, a devizahitelesek aránya is kétszeres (10%) Közép-Dunántúlon a másik régióhoz viszonyítva. A közüzemi díjtartozással Észak-Magyarországon a válaszadók 42,9%-a rendelkezik, ez több mint 6 százalékponttal magasabb, mint Közép-Dunántúlon. 52. Táblázat - Jelenleg terheli-e a lakást valamilyen hitel, egyéb adósság? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen bankhitel Ft-ban 7,9 36,3 20,2 bankhitel devizában 5,8 10,0 7,6 munkáltatói kölcsön 1,2 8,4 4,3 tartozás miatt keletkezett jelzálog 10,6 13,1 11,7 közüzemi díjtartozás 42,9 36,7 40,2 egyéb 8,8 23,1 15,0 Minden negyedik válaszoló álláskeresőnek van mezőgazdasági művelésre alkalmas területe. Profiling kategóriák szerint a veszélyeztetett csoportba tarozók közül magasabb arányban (27,9%) birtokolnak, vagy használnak művelésre alkalma területet. Az önállóan elhelyezkedők kategóriájában ez az arány mindössze 14,4%.
49/154 oldal 53. Táblázat - Van-e Önnek mezőgazdasági művelésre alkalmas saját tulajdonú, bérelt, vagy használatra átengedett kértje, telke, földje? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 14,4 26,3 27,9 24,8 nem 85,6 73,7 72,1 75,2 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 17. ábra - Van-e Önnek mezőgazdasági művelésre alkalmas saját tulajdonú, bérelt, vagy használatra átengedett kértje, telke, földje? (profiling csoportok szerint) (%) Megművelhető földterülettel az Észak-Magyarországon válaszolók rendelkeznek nagyobb arányban, 28,6%-uk, Közép-Dunántúlon csak 19,9%-uk. 54. Táblázat - Van-e Önnek mezőgazdasági művelésre alkalmas saját tulajdonú, bérelt, vagy használatra átengedett kertje, telke, földje? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 28,6 19,9 24,8 nem 71,4 80,1 75,2 összesen 100,0 100,0 100,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett
50/154 oldal A válaszadók háztartásainak legfontosabb jövedelemforrása mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám, 74,7%-ának, ez a forrás Észak-Magyarországon fontosabb, a válaszadók 79%-ának származik innen jövedelme. 55. Táblázat - Háztartásban élők jövedelemforrása: (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér 61,7 54,6 58,6 mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám 79,0 68,9 74,7 rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj beleértve a rehabilitációs járulékot, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást is 17,0 30,7 22,9 családi pótlék, iskoláztatási támogatás 45,3 41,4 43,6 GYES, GYED, GYET, terhességi-gyermekágyi segély 13,7 14,3 14,0 rendszeres gyermekvédelmi ellátás 5,8 6,8 6,2 ápolási díj 1,5 5,6 3,3 egyéb, segély-jellegű ellátás 23,4 13,5 19,1 munkanélküli ellátás, vagy ezzel kapcsolatos segély 65,7 24,3 47,8 befektetésből, bérbeadásból, eltartási szerződésből 2,7 4,8 3,6 vállalkozásból származó jövedelem pl. osztalék 0,9 6,0 3,1 egyéb 21,9 13,5 18,3 A főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér is jelentős a válaszadók háztartása 58,6%-ának jövedelemforrása a főállású munka, ez szintén Észak-Magyarországon a jelentősebb, 61,7%. A munkanélküli ellátás (47,8%) és a családi pótlék, iskoláztatási támogatás (43,6%) is fontos jövedelemforrása ezeknek a háztartásoknak. A munkanélküli ellátás az Észak- Magyarországi háztartások 65,7%-át érintik.
51/154 oldal 18. ábra - Háztartásban élők jövedelemforrása: (a vizsgált régiók szerint) (fő) 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj beleértve a rehabilitációs járulékot, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást is családi pótlék, iskoláztatási támogatás GYES, GYED, GYET, terhességi-gyermekágyi segély rendszeres gyermekvédelmi ellátás ápolási díj egyéb, segély-jellegű ellátás munkanélküli ellátás, vagy ezzel kapcsolatos segély befektetésből, bérbeadásból, eltartási szerződésből származó jövedelem vállalkozásból származó jövedelem pl. osztalék egyéb Észak-Magyarország Közép-Dunántúl
52/154 oldal Profiling kategóriánként vizsgálva a háztartások jövedelmeit azt tapasztaljuk, hogy főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér (69,2%), a munkanélküli ellátás (69,2%) az önállóan elhelyezkedőknél dominál, ezzel szemben a veszélyeztetettek csoportjában a rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj, a rehabilitációs járulék, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást (35,7%) és az egyéb, segély-jellegű ellátás (30,3%). 56. Táblázat - Háztartásban élők jövedelemforrása: (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér 69,2 67,2 45,9 58,6 mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám 71,2 81,9 69,3 74,7 rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj beleértve a rehabilitációs járulékot, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást is 12,5 14,2 35,7 22,9 családi pótlék, iskoláztatási támogatás 44,2 42,2 44,7 43,6 GYES, GYED, GYET, terhességi-gyermekágyi segély 13,5 7,3 20,5 14,0 rendszeres gyermekvédelmi ellátás 1,7 13,1 6,2 ápolási díj 1,7 6,1 3,3 egyéb, segély-jellegű ellátás 6,7 12,9 30,3 19,1 munkanélküli ellátás, vagy ezzel kapcsolatos segély 69,2 54,3 32,4 47,8 befektetésből, bérbeadásból, eltartási szerződésből származó jövedelem 3,8 3,4 3,7 3,6 vállalkozásból származó jövedelem pl. osztalék 5,8 1,7 3,3 3,1 egyéb 19,2 22,4 13,9 18,3
53/154 oldal Az elmúlt két évben a vizsgált háztartások többségében volt valamilyen díj, vagy egyéb tartozás. A legjelentősebbek a közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. és a lakbér, albérleti díj, közös költség tartozások. 1-2 havi közüzemi tartozásuk a háztartások 50,9%-ának van (a veszélyeztetett csoportban 38,1%). 3-6 havi közüzemi tartozása a háztartások 9%-ának van, fél évnél régebbi közüzemi tatozása a háztartások 11,4%-ának van (a veszélyeztetett kategóriában az arányuk 20,9%). Az 1-2 hónapos lakbér, albérleti díj, közös költség tartozása a háztartások 19,3%-ának van, itt az önállóan elhelyezkedő kategóriában magasabb az arány, 31,7%. A 3-6 hónapja lakbér, albérleti díj, közös költség tartozással bíró háztartások aránya 5,5%. A 6 hónapnál régebbi lakbér, albérleti díj, közös költség tartozással a háztartások 10%-a rendelkezik, a veszélyeztetettek csoportjában azonban ez az arány 20,9%. 57. Táblázat - Előfordult-e Önökkel az utóbbi két évben, hogy díjtartozásuk, vagy egyéb tartozásuk volt? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen, 1-2 havi közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. 57,7 61,2 38,1 50,9 lakáshitel-tartozás 14,4 12,9 9,8 11,9 egyéb hiteltartozás pl. áruvásárlási kölcsön, személyi hitel, hitelkártya-tartozás, stb. 20,2 18,5 10,7 15,5 lakbér, albérleti díj, közös költség 31,7 25,0 8,6 19,3 magánkölcsön 9,6 15,9 17,2 15,3 igen, 3-6 havi közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. 5,8 6,5 12,7 9,0 lakáshitel-tartozás 5,8 9,1 10,2 9,0 egyéb hiteltartozás pl. áruvásárlási kölcsön, személyi hitel, hitelkártya-tartozás, stb. 3,8 4,7 6,1 5,2 lakbér, albérleti díj, közös költség 5,8 6,0 4,9 5,5 magánkölcsön 4,8 4,3 4,9 4,7 igen, hat hónapon túli közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. 1,9 5,6 20,9 11,4 lakáshitel-tartozás 4,3 7,0 4,7 egyéb hiteltartozás pl. áruvásárlási kölcsön, személyi hitel, hitelkártya-tartozás, stb. 4,8 7,8 15,6 10,5 lakbér, albérleti díj, közös költség 2,9 4,7 18,0 10,0 magánkölcsön 2,9 5,2 17,6 10,0
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés
élethelyzet_kutatási_jelentés

Recommended

Élethelyzet metodológia 0v11
Élethelyzet metodológia 0v11Élethelyzet metodológia 0v11
Élethelyzet metodológia 0v11Gábor Nagymajtényi
 
Ttup
TtupTtup
TtupNaoures Ben Nagra
 
Nas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençA
Nas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençANas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençA
Nas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençAcatiasgs
 
Chp3 - Architecture Logicielle des Applications Mobiles
Chp3 - Architecture Logicielle des Applications MobilesChp3 - Architecture Logicielle des Applications Mobiles
Chp3 - Architecture Logicielle des Applications MobilesLilia Sfaxi
 
Diagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHz
Diagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHzDiagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHz
Diagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHzRicardo SEBANY
 
rop_3-2
rop_3-2rop_3-2
rop_3-2Peter Varga
 
nak_portál_koncepció_2014_final
nak_portál_koncepció_2014_finalnak_portál_koncepció_2014_final
nak_portál_koncepció_2014_finalPeter Varga
 
indikátor_rendszer_v4
indikátor_rendszer_v4indikátor_rendszer_v4
indikátor_rendszer_v4Peter Varga
 

Recommended

Élethelyzet metodológia 0v11
Élethelyzet metodológia 0v11Élethelyzet metodológia 0v11
Élethelyzet metodológia 0v11Gábor Nagymajtényi
 
Ttup
TtupTtup
TtupNaoures Ben Nagra
 
Nas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençA
Nas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençANas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençA
Nas Noites De N’Djimpol, HéLder ProençAcatiasgs
 
Chp3 - Architecture Logicielle des Applications Mobiles
Chp3 - Architecture Logicielle des Applications MobilesChp3 - Architecture Logicielle des Applications Mobiles
Chp3 - Architecture Logicielle des Applications MobilesLilia Sfaxi
 
Diagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHz
Diagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHzDiagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHz
Diagnostic et resolution d'un problème d'interférence dans la bande de 2.4GHzRicardo SEBANY
 
rop_3-2
rop_3-2rop_3-2
rop_3-2Peter Varga
 
nak_portál_koncepció_2014_final
nak_portál_koncepció_2014_finalnak_portál_koncepció_2014_final
nak_portál_koncepció_2014_finalPeter Varga
 
indikátor_rendszer_v4
indikátor_rendszer_v4indikátor_rendszer_v4
indikátor_rendszer_v4Peter Varga
 
HIV/AIDS
HIV/AIDSHIV/AIDS
HIV/AIDSGabby Ancella
 
Almuerzo En El Rascacielos
Almuerzo En El RascacielosAlmuerzo En El Rascacielos
Almuerzo En El Rascacielosguest12766c
 
Europa Desde El Cielo
Europa Desde El CieloEuropa Desde El Cielo
Europa Desde El Cieloguest12766c
 
2015 Eihso Supermarket catalog
2015 Eihso Supermarket catalog2015 Eihso Supermarket catalog
2015 Eihso Supermarket catalogEISHO CO.LTD
 
28n
28n28n
28njekah
 
днз «волошка» свято випускного балу
днз «волошка» свято випускного балуднз «волошка» свято випускного балу
днз «волошка» свято випускного балуjekah
 
Mutantes
MutantesMutantes
Mutantesguest12766c
 
Dium Corp A08cas
Dium Corp A08casDium Corp A08cas
Dium Corp A08casguest12766c
 
Hiroshima And Nagasaki
Hiroshima And NagasakiHiroshima And Nagasaki
Hiroshima And Nagasakiguest12766c
 
Iguazu
IguazuIguazu
Iguazuguest12766c
 
Labuan cermin
Labuan cerminLabuan cermin
Labuan cerminGabby Ancella
 
Perlas 1
Perlas 1Perlas 1
Perlas 1guest12766c
 
“творчий педагог – творчі діти”
“творчий педагог – творчі діти”“творчий педагог – творчі діти”
“творчий педагог – творчі діти”jekah
 
JesúS, Amigo
JesúS, AmigoJesúS, Amigo
JesúS, Amigoguest12766c
 
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015E-commerce Solutions
 
Presentacion Nat
Presentacion NatPresentacion Nat
Presentacion Natbubigroso
 
faluvállalat
faluvállalatfaluvállalat
faluvállalatPeter Varga
 
esza_stratégia_final
esza_stratégia_finalesza_stratégia_final
esza_stratégia_finalPeter Varga
 
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)fozo81
 
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs Rendszerek
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs RendszerekAdatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs Rendszerek
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs RendszerekLaszlo J.Kremmer, MBA, CLC, PMP®
 
Közösség2.0
Közösség2.0Közösség2.0
Közösség2.0rekamar
 
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...Peter Varga
 

More Related Content

Viewers also liked

Almuerzo En El Rascacielos
Almuerzo En El RascacielosAlmuerzo En El Rascacielos
Almuerzo En El Rascacielosguest12766c
 
Europa Desde El Cielo
Europa Desde El CieloEuropa Desde El Cielo
Europa Desde El Cieloguest12766c
 
2015 Eihso Supermarket catalog
2015 Eihso Supermarket catalog2015 Eihso Supermarket catalog
2015 Eihso Supermarket catalogEISHO CO.LTD
 
днз «волошка» свято випускного балу
днз «волошка» свято випускного балуднз «волошка» свято випускного балу
днз «волошка» свято випускного балуjekah
 
Dium Corp A08cas
Dium Corp A08casDium Corp A08cas
Dium Corp A08casguest12766c
 
Hiroshima And Nagasaki
Hiroshima And NagasakiHiroshima And Nagasaki
Hiroshima And Nagasakiguest12766c
 
“творчий педагог – творчі діти”
“творчий педагог – творчі діти”“творчий педагог – творчі діти”
“творчий педагог – творчі діти”jekah
 
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015E-commerce Solutions
 
Presentacion Nat
Presentacion NatPresentacion Nat
Presentacion Natbubigroso
 

Viewers also liked (16)

HIV/AIDS
HIV/AIDSHIV/AIDS
HIV/AIDS
 
Almuerzo En El Rascacielos
Almuerzo En El RascacielosAlmuerzo En El Rascacielos
Almuerzo En El Rascacielos
 
Europa Desde El Cielo
Europa Desde El CieloEuropa Desde El Cielo
Europa Desde El Cielo
 
2015 Eihso Supermarket catalog
2015 Eihso Supermarket catalog2015 Eihso Supermarket catalog
2015 Eihso Supermarket catalog
 
28n
28n28n
28n
 
днз «волошка» свято випускного балу
днз «волошка» свято випускного балуднз «волошка» свято випускного балу
днз «волошка» свято випускного балу
 
Mutantes
MutantesMutantes
Mutantes
 
Dium Corp A08cas
Dium Corp A08casDium Corp A08cas
Dium Corp A08cas
 
Hiroshima And Nagasaki
Hiroshima And NagasakiHiroshima And Nagasaki
Hiroshima And Nagasaki
 
Iguazu
IguazuIguazu
Iguazu
 
Labuan cermin
Labuan cerminLabuan cermin
Labuan cermin
 
Perlas 1
Perlas 1Perlas 1
Perlas 1
 
“творчий педагог – творчі діти”
“творчий педагог – творчі діти”“творчий педагог – творчі діти”
“творчий педагог – творчі діти”
 
JesúS, Amigo
JesúS, AmigoJesúS, Amigo
JesúS, Amigo
 
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015
Дайджест новостей и трендов в e-commerce за 25.04 – 21.05.2015
 
Presentacion Nat
Presentacion NatPresentacion Nat
Presentacion Nat
 

Similar to élethelyzet_kutatási_jelentés

esza_stratégia_final
esza_stratégia_finalesza_stratégia_final
esza_stratégia_finalPeter Varga
 
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)fozo81
 
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs Rendszerek
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs RendszerekAdatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs Rendszerek
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs RendszerekLaszlo J.Kremmer, MBA, CLC, PMP®
 
Közösség2.0
Közösség2.0Közösség2.0
Közösség2.0rekamar
 
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...Peter Varga
 
ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...
ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...
ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...Erzsébet Katona
 
Czafik Zoltan szakdolgozat issue management
Czafik Zoltan szakdolgozat issue managementCzafik Zoltan szakdolgozat issue management
Czafik Zoltan szakdolgozat issue managementCzafik Zoltán
 
Marketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldány
Marketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldányMarketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldány
Marketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldányMiklovicz Norbert
 
Alakuló molekula javított
Alakuló molekula javítottAlakuló molekula javított
Alakuló molekula javítottBalatoniT
 
A digitális identitás memetikai feltárás
A digitális identitás memetikai feltárásA digitális identitás memetikai feltárás
A digitális identitás memetikai feltárásmenko_g
 
Fejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profilja
Fejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profiljaFejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profilja
Fejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profiljaBence Bublik
 
Pécsi Kreatív Ipari SWOT elemzés
Pécsi Kreatív Ipari SWOT elemzésPécsi Kreatív Ipari SWOT elemzés
Pécsi Kreatív Ipari SWOT elemzésDániel Pálmai
 
balatonföldvár_tanulmány_final
balatonföldvár_tanulmány_finalbalatonföldvár_tanulmány_final
balatonföldvár_tanulmány_finalPeter Varga
 
szociális_bolt_tanulmány
szociális_bolt_tanulmányszociális_bolt_tanulmány
szociális_bolt_tanulmányPeter Varga
 
JOBBIK választási programja
JOBBIK választási programjaJOBBIK választási programja
JOBBIK választási programjaJobbikLadany
 
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdfHitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdfHitelnet Kft
 
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdfHitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdfHitelnet Kft
 

Similar to élethelyzet_kutatási_jelentés (20)

faluvállalat
faluvállalatfaluvállalat
faluvállalat
 
esza_stratégia_final
esza_stratégia_finalesza_stratégia_final
esza_stratégia_final
 
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)
Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)
 
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs Rendszerek
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs RendszerekAdatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs Rendszerek
Adatbáziskezelés és Vállalatirányítási Információs Rendszerek
 
Közösség2.0
Közösség2.0Közösség2.0
Közösség2.0
 
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...
Egységes_széles_szakmai_bázisú_életút_életpálya_napló_módszertani_kialakítása...
 
ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...
ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...
ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében vé...
 
Czafik Zoltan szakdolgozat issue management
Czafik Zoltan szakdolgozat issue managementCzafik Zoltan szakdolgozat issue management
Czafik Zoltan szakdolgozat issue management
 
Marketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldány
Marketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldányMarketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldány
Marketing Audit 2013 - Viszonteladói olvasópéldány
 
Alakuló molekula javított
Alakuló molekula javítottAlakuló molekula javított
Alakuló molekula javított
 
Szakmai alapdokumentum 2014
Szakmai alapdokumentum 2014Szakmai alapdokumentum 2014
Szakmai alapdokumentum 2014
 
A digitális identitás memetikai feltárás
A digitális identitás memetikai feltárásA digitális identitás memetikai feltárás
A digitális identitás memetikai feltárás
 
Fejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profilja
Fejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profiljaFejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profilja
Fejlődő és leszakadó járások - Magyarország társadalmi-gazdasági profilja
 
Pécsi Kreatív Ipari SWOT elemzés
Pécsi Kreatív Ipari SWOT elemzésPécsi Kreatív Ipari SWOT elemzés
Pécsi Kreatív Ipari SWOT elemzés
 
balatonföldvár_tanulmány_final
balatonföldvár_tanulmány_finalbalatonföldvár_tanulmány_final
balatonföldvár_tanulmány_final
 
szociális_bolt_tanulmány
szociális_bolt_tanulmányszociális_bolt_tanulmány
szociális_bolt_tanulmány
 
Vezetes alapjai
Vezetes alapjaiVezetes alapjai
Vezetes alapjai
 
JOBBIK választási programja
JOBBIK választási programjaJOBBIK választási programja
JOBBIK választási programja
 
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdfHitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 2022.pdf
 
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdfHitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdf
Hitelnet Jelzáloghitelezési kézikönyv 202.08.15..pdf
 

More from Peter Varga

Digitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszere
Digitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszereDigitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszere
Digitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszerePeter Varga
 
Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3
Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3
Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3Peter Varga
 
iküsz_mt_2007-09-15
iküsz_mt_2007-09-15iküsz_mt_2007-09-15
iküsz_mt_2007-09-15Peter Varga
 
Munkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_final
Munkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_finalMunkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_final
Munkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_finalPeter Varga
 
Az_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_final
Az_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_finalAz_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_final
Az_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_finalPeter Varga
 
nak_pályázatírás_final
nak_pályázatírás_finalnak_pályázatírás_final
nak_pályázatírás_finalPeter Varga
 
arop_115_b_fs_2008-05-30_v8
arop_115_b_fs_2008-05-30_v8arop_115_b_fs_2008-05-30_v8
arop_115_b_fs_2008-05-30_v8Peter Varga
 
internet_es_agrarium_v2
internet_es_agrarium_v2internet_es_agrarium_v2
internet_es_agrarium_v2Peter Varga
 
Módszertani ajánlás
Módszertani ajánlásMódszertani ajánlás
Módszertani ajánlásPeter Varga
 
nemzeti_branding
nemzeti_brandingnemzeti_branding
nemzeti_brandingPeter Varga
 

More from Peter Varga (10)

Digitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszere
Digitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszereDigitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszere
Digitális Agrár Stratégia beavatkozási rendszere
 
Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3
Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3
Fejlesztespolitika_strategiai_programalkotas_3
 
iküsz_mt_2007-09-15
iküsz_mt_2007-09-15iküsz_mt_2007-09-15
iküsz_mt_2007-09-15
 
Munkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_final
Munkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_finalMunkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_final
Munkaerő_piaci_összhangvizsgálat_kialakítása_final
 
Az_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_final
Az_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_finalAz_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_final
Az_ügyfél_megismerési_módszertan_fejlesztése_final
 
nak_pályázatírás_final
nak_pályázatírás_finalnak_pályázatírás_final
nak_pályázatírás_final
 
arop_115_b_fs_2008-05-30_v8
arop_115_b_fs_2008-05-30_v8arop_115_b_fs_2008-05-30_v8
arop_115_b_fs_2008-05-30_v8
 
internet_es_agrarium_v2
internet_es_agrarium_v2internet_es_agrarium_v2
internet_es_agrarium_v2
 
Módszertani ajánlás
Módszertani ajánlásMódszertani ajánlás
Módszertani ajánlás
 
nemzeti_branding
nemzeti_brandingnemzeti_branding
nemzeti_branding
 

élethelyzet_kutatási_jelentés

  • 1. 1/154 oldal Ügyfelek élethelyzeteinek és ahhoz tartozó problémáinak feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása Kutatási Jelentés 2012. július 18.
  • 2. 2/154 oldal Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló .........................................................................4 2 Előzmények, kutatás célja ..............................................................15 2.1 Előzmények .................................................................................. 15 2.2 A kutatás célja .............................................................................. 15 2.3 A kutatás főbb feladatai.................................................................. 15 3 Fogalmak, rövidítések.....................................................................17 4 A kutatás tervezett módszertana....................................................19 4.1 Kutatás terv összeállítása ............................................................... 19 4.1.1 Élethelyzet meghatározása ....................................................... 19 4.1.2 Élethelyzet leírása.................................................................... 20 4.1.3 Kutatás javasolt helyszíne ........................................................ 21 4.2 Ügyintézői adatfelvétel................................................................... 21 4.3 Ügyfél adatfelvétel......................................................................... 21 4.3.1 Ügyfél kérdőív......................................................................... 22 4.3.2 Ügyfél-kérdőív/profiling ............................................................ 22 4.3.3 Ügyfél interjúk ........................................................................ 23 4.4 Élethelyzet típusok kategorizálása ................................................... 23 4.5 Lehetséges megoldási javaslatok összeállítása .................................. 23 4.6 Az ügyintézők által nyújtott megoldási javaslatok értékelése............... 24 4.7 Konszolidált válaszok összeállítása................................................... 24 4.8 Javaslat az élethelyzet problémák megoldását támogató modell kialakítására.......................................................................................... 24 5 Kategorizált élethelyzet típusok és problémák ...............................25 5.1 Ügyfél oldali felmérés eredményei ................................................... 25 5.2 Ügyintéző oldali felmérés eredményei .............................................. 63 5.3 Élethelyzet típusok ........................................................................ 86 5.4 Élethelyzet mátrix.......................................................................... 87 5.5 Élethelyzet mátrix kategorizálása .................................................... 89 5.5.1 Élethelyzet 1........................................................................... 89 5.5.2 Élethelyzet 2........................................................................... 90 5.5.3 Élethelyzet 3........................................................................... 90 5.5.4 Élethelyzet 4........................................................................... 91 5.5.5 Élethelyzet 5........................................................................... 91 5.5.6 Élethelyzet 6........................................................................... 92 5.5.7 Élethelyzet 7........................................................................... 92 5.5.8 Élethelyzet 8........................................................................... 93 5.5.9 Élethelyzet 9........................................................................... 93 5.5.10 Élethelyzet 10 ......................................................................... 94 6 Konszolidált élethelyzet megoldási javaslatok................................95 6.1 Élethelyzet típusokra kidolgozott ügyintéző oldali megoldási ............... 95 6.2 Élethelyzet típusokra kidolgozott saját megoldási javaslatok ............... 97 6.2.1 Élethelyzet 1........................................................................... 97 6.2.2 Élethelyzet 2........................................................................... 98 6.2.3 Élethelyzet 3........................................................................... 99 6.2.4 Élethelyzet 4..........................................................................100 7 Élethelyzet problémák megoldását támogató modell....................102 7.1 Élethelyzet tudásmenedzsment kialakítása ......................................102 7.1.1 Élethelyzet ontológia:..............................................................108 7.2 Nemzetközi jó megoldások ............................................................109
  • 3. 3/154 oldal 7.2.1 Citizens Advice Bureaux, Anglia................................................109 7.2.2 Help, Ausztria ........................................................................111 7.2.3 Komplex telefonos ügyfélszolgálat, Franciaország .......................112 8 Angol nyelvű összefoglaló.............................................................114 9 Mellékletek ...................................................................................115 9.1 Táblázatok listája .........................................................................115 9.2 Ábrák listája ................................................................................119 9.3 Ügyfél kérdőív..............................................................................122 9.4 Ügyintézői kérdőív ........................................................................135 9.5 Ügyintézők által leírt élethelyzet problémák és megoldások ...............142 9.6 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat feladatai ...................................152
  • 4. 4/154 oldal 1 Vezetői összefoglaló A kutatás előfeltételezése volt, hogy a munkaügyi kirendeltségek ügyfélszolgálatán dolgozó munkatársak jelentős mértékben nyújtanak tanácsadást a szervezet illetékességét meghaladó ügyekben. Az ügyfelek nagy részének segítségre van szüksége ahhoz, hogy az adott élethelyzetének problémáit megoldja, beillesztve az állam által kínált lehetőségeket és az állam által elvárt kötelezettségeit. A személyes ügyfélszolgálat lehetőséget biztosít az ügyfelek számára, hogy a teljes élethelyeztük megoldásához kérjenek segítséget, elmondva az élethelyzet körülményeit. Az ügyintézők többsége ezt az igényt nem utasítja el, hanem segít az ügyfeleknek. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a közigazgatás hatékonyságának méréséhez szükséges ráfordítások közé beemelte az ügyfél oldali ügyintézésre fordított erőforrásokat is: „A Magyary Program szerint a közteher fogalmának része a tényleges befizetés, a közigazgatásból fakadó általános adófizetés, az ügyintézésre szánt idő és költség, sőt rárakódik az adott esetben jogszabály által elvárt támogatás, védelem, segítségnyújtás hiánya.”1 A Magyary Program, így jelentős változást indukált a közigazgatási ügyintézésekkel kapcsolatban. A közigazgatás működésének hatékonyság mérésébe (amely tartalmazza a működésből az ügyfelekre terhel költségeket is) beszámítja az ügyfél oldali folyamatokra fordított ügyfél oldali erőforrásokat is. Az ügyfél oldali folyamatok azonban nem konkrét ügyek köré szerveződnek, hanem az élethelyzetük megoldása köré. Az élethelyzet alatt a 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet2 alapján a kutatás során az érintett személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, illetve folytatását befolyásoló, valamint az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények és egyéni célkitűzések összességét értettük. A kutatás mérései alapján, az élethelyzet tanácsadás valós ügyfél oldali igényként is megfogalmazódik. A munkaügyi kirendeltségeken megforduló ügyfelek nagy számban kérnek és kapnak tanácsot, információt élethelyzetükkel kapcsolatban. A Magyary Programban bár kiemelésre kerül az élethelyzet megoldások támogatásának fontossága, nem kerül körülhatárolásra az ehhez kapcsolódó tanácsadás, mint közigazgatási feladat konkrét intézményi helye. A jelenlegi helyzetben NFSZ jelentős részt vállal ebből a feladatból, azonban a statútuma működését a foglalkoztatáspolitikával összefüggő területekre korlátozza. A közigazgatás fejlesztése kapcsán fontos lenne az élethelyzet tanácsadás szakmai határainak, feladatinak rögzítése és az ehhez szükséges kompetenciák és erőforrások biztosítása. Az NFSZ által használt profiling rendszer az adott ügyfél kompetenciái és a helyi munkaerőpiac igényei alapján határozza meg az ügyfelek profiling csoportját. Ebben a rendszerben az élethelyzetet meghatározó tényezők nem kerülnek közvetlenül felmérésre, rögzítésre. Ezeket a felmérésünk szerint az ügyfelek a személyes ügyintézés kapcsán mondják el az ügyintézők részére. 1 Magyary Zoltán Közigazgatás Fejlesztési Program, A Haza Üdvére és a Köz Szolgálatára, 36. oldal 2 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről
  • 5. 5/154 oldal 1. Táblázat - A hivatali ügyintézés mellett az ügyfelek fordulnak-e Önhöz tanácsért saját élethelyzetük megoldásában? (pl.: családi, szociális és egyéb problémák) fő százalék igen 94 93,1 nem 7 6,9 Összesen 101 100 Az ügyintézők 93%-a jelezte, hogy fordulnak hozzá ügyfelei élethelyzet problémákkal. Az ügyfelek átlag 30%-a fordul jelenleg saját élethelyzetének problémáival az ügyintézőkhöz. 2. Táblázat – Kérjük, becsülje meg, hogy az elmúlt évben az ügyfeleinek hány százaléka kért tanácsot a munkaügyi kirendeltség feladatkörébe nem tartozó problémáinak megoldásához? fő százalék 5-10% 31 30,7 11-30% 34 33,6 31-60% 26 25,7 61-100% 10 10,0 Összesen 101 100,0 Átlag 28,9 Az ügyintézők ügyintézésre fordított munkaidejük átlag 22%-át fordítják közvetlenül élethelyzet tanácsadásra. Az ügyintézők állítása szerint az élethelyzete problémákkal kapcsolatos, tehát a szervezet illetékességét meghaladó témákban adott tanácsadás jelentősen hozzájárul az elhelyezkedés esélyeinek javításához. 3. Táblázat - Becsülje meg, hogy az ügyintézésre fordított munkaidejének körülbelül hány százalékát fordítja tanácsadásra? válaszolók száma százalék 1-9 28 27,9 10-19 42 41,5 20-59 25 24,7 60-100 6 6 Összesen 101 100 átlag 21,9 A felmérésben megkérdezettek 87 százaléka úgy véli, hogy a mindennapos ügyintézői munka mellett az egyén más problémáinak megoldását segítő tanácsadás javítja az ügyfélnek a munkavállalási, elhelyezkedési esélyeit. 4. Táblázat - Ön szerint a mindennapos ügyintézői munka mellett az egyén más problémáinak megoldását segítő tanácsadás javítja-e az ügyfél a munkavállalási, elhelyezkedési esélyeit? válaszolók száma százalék igen 88 87,1 nem 4 4
  • 6. 6/154 oldal nem tudom 9 8,9 Összesen 101 100 A kutatás az előfeltételeket igazolta, az élethelyzet tanácsadás a munkaügyi kirendeltségek jelentős erőforrását lekötő, az ügyfelek élethelyzet problémáinak megoldásában jelentős segítséget nyújtó szolgáltatás, amelyhez az ügyintézők csak korlátozott mértékben kapnak segítséget. A kutatás feltételezéseinek igazolásához és a tipikus élethelyzetek felméréséhez, valamint az ügyintézők által adott jelenlegi válaszok dokumentáláshoz három primer adatfelvételt is végeztünk. Ötven ügyféllel készítettünk interjút az élethelyzetük és a munkaügyi központ segítéségének felmérésére, több mint 1000 ügyfél bevonásával mértük fel az NFSZ ügyfeleinek tipikus élethelyzetét két régióban, több mint 100 ügyintéző bevonásával mértük fel a jelenlegi élethelyzet tanácsadás működését. A leggyakrabban nyújtott tíz tanácsadási szolgáltatási terület: 1. Felnőttképzés 2. Munkaügyi problémák 3. Egészségbiztosítás 4. Adókedvezmények 5. Szociális támogatások 6. Öregségi nyugdíjazás kérdései 7. Személyi jövedelmi adó 8. Munkahelyi diszkrimináció 9. Szakképzés 10.Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség Az igényelt és nyújtott tanácsadások listájából kitűnik egyrészt, hogy nem minden feltett kérdésre válaszolnak az ügyintézők. A válaszok elmaradásának fő oka a felmérés alapján a megfelelő információ hiánya.
  • 7. 7/154 oldal 1. ábra - Kért és nyújtott tanácsadás az összes területen Az ügyintézők az álláskeresők problémáinak megoldását elsősorban információszolgáltatással (34,1%) próbálják megoldani. Ezt követi a szervezeten 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Egyéb diszkriminációs probléma Egyéb munkaügyi problémák Bankügyek Adósság Egyéb lakhatási ügyek Egyéb egészségügyi ellátási probléma Egyéb oktatási probléma Lakbér Egyéb büntetés végrehajtási problémák Iskolában Közoktatás Büntetés letöltése Egyéb adózási problémák Egyéb közlekedési problémák Lakókörnyezetben Egyéb anyagi helyzettel kapcsolatos problémák Lakhatási lehetőségek Közigazgatásban Adótartozás Költözés Közüzemi díjak Lakhatás, hajléktalanság, Vállalkozói adó Saját közlekedési eszköz hiánya Adó-visszatérítés Munkavédelem, munkaegészségügy Diszkrimináció Büntetett előélet Alacsony járatsűrűség Tartós egészségügyi probléma Munkaidő Egyéb nyugdíjszerű ellátások Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség Szakképzés Munkahelyen Jövedelmi adó Öregségi nyugdíjazás kérdései Szociálpolitikai támogatások Adókedvezmények Egészségbiztosítás Munkaügyi problémák Felnőttképzés Milyen területen kértek tanácsot Milyen területen adott tanácsot
  • 8. 8/154 oldal belül átirányítás (30,5%) és a tanácsadás (18,3%), legvégül a külső szervezethez való irányítás (17,2%). Az ügyintézők a nem a szervezet illetékességébe tartozó problémák megoldásához szükséges tudást és ismereteket leggyakrabban a munka során kialakított kapcsolatrendszerből (28,1%), a munkatársaktól (25,1%) szerzik be. Jól tudják hasznosítani a pályafutásuk során szerzett tapasztalatokat (16,7%), a továbbá képzéseket (16,4%) és a médiát (10%). 2. ábra - Tanácsadáshoz használt ismeretek forrásai A válaszadók 90 százaléka úgy véli, segítséget nyújtana számára, ha a tanácsadáshoz rendelkezésre állna egy szakértők által összeállított tudásbázis. Amelyben könnyen kereshet, mert naprakész, és rendezett információk halmaza, amely minden felhasználó számára azonos információt nyújt. 5. Táblázat - Önnek segítséget nyújtana-e, ha a tanácsadáshoz rendelkezésre állna szakértők által összeállított tudásbázis? válaszolók száma százalék igen 90 89,1 nem 2 2 nem tudom eldönteni 9 8,9 Összesen 101 100 Az ügyintéző oldali élethelyzet tanácsadás felmérése mellett a kutatás célja volt az ügyfél oldali tipikus élethelyzetek meghatározása. Az ügyfél oldali interjúk és 1 1 2 7 30 49 50 75 84 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 ismeretségi körben hasonló esetek társszervektől utána nézek jogszabályokból médiából képzésben tanultam korábbi pályafutásom során szerzett tapasztalataimból munkatársaimtól a munkám során kialakított kapcsolatrendszerből
  • 9. 9/154 oldal kérdőív alapján a vizsgált két régióban, a 2-es és 3-as profiling kategóriában vizsgált3 a tipikus élethelyzeteket. A regresszió analízissel készített öt élethelyzet típust, a kérdőívben szereplő további adatokkal finomítottuk. Minden élethelyzet típusra két-két részletes élethelyzetet határoztunk meg a kérdőív adatai alapján. 6. Táblázat - Élethelyzet mátrix Legfeljebb8általános Szakmanélkültöbbmint15 évevégzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmanélkül15évnélnem régebbenvégeztek Szakmával,többmint15éve végzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmával,15évnélnem régebbenvégeztek Összesen A létrehozott élethelyzet változó értékei az egyes profiling kategóriákban P1 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és nem LHH-ban él és maximum 6 hónapja munkanélküli 27 60 63 58 208 P2 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és LHH-ban él, de maximum hat hónapja munkanélküli 94 98 154 118 464 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és nem LHH-ban él, és több mint 6 hónapja, de maximum 12 hónapja munkanélküli P3 ha 8 általánosa van, vagy annál kevesebb függetlenül attól, hogy hol él és mióta munkanélküli 294 32 12 90 60 488 ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége és LHH-ban él, és több mint hat hónapja munkanélküli Élethelyzet csoportok életkor szerint 55 év és felette 28 8 78 2 116 45-54 év 62 64 2 104 12 244 35-44 év 60 75 4 123 24 286 25-34 év 52 30 68 41 89 280 25 év alatt 92 28 44 18 52 234 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének nagysága szerint 1000 fő alatt 54 44 6 68 8 180 1000-4999 fő 150 58 8 121 49 386 5000-19999 fő 58 74 40 82 40 294 20000-99999 fő 28 27 46 73 64 238 3 A kutatás során kialakított egyszerűsített profiling besorolási módszertan, a rendelkezezésre álló szűkös idő és információ keret következtében alkalmaztuk. A kialakított módszertan a NFSZ átal használt profiling besorolást nem érinti.
  • 10. 10/154 oldal Legfeljebb8általános Szakmanélkültöbbmint15 évevégzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmanélkül15évnélnem régebbenvégeztek Szakmával,többmint15éve végzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmával,15évnélnem régebbenvégeztek Összesen 100000 fő és felette 4 2 18 20 18 62 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének szegénységi kockázata szerint 1=szegénységgel fenyegetetett 24 14 8 46 2 22 14 8 44 3 22 32 16 70 4 30 16 38 84 5 36 28 57 1 122 6 32 18 8 26 22 106 7 8 15 26 15 22 86 8 16 10 2 30 16 74 9 48 4 12 50 32 146 10=nem fenyegetett szegénységgel 56 54 70 116 86 382 Élethelyzet csoportok iskolai végzettség szerint kevesebb, mint 8 általános 92 92 8 általános 202 202 szakiskola, szakmunkásképző 238 72 310 szakközépiskola, technikum 53 45 98 gimnázium 205 98 55 46 404 főiskola, egyetem 20 18 16 54 Élethelyzet csoportok - Hány éve fejezte be az iskolát több mint 20 éve 142 122 208 472 16-20 éve 22 31 99 152 11-15 éve 36 6 24 20 54 140 6-10 éve 64 18 47 19 66 214 2-5 éve 26 24 34 16 52 152 0-1 éve 4 4 13 2 7 30 Élethelyzet csoportok - Önök hányan élnek egy háztartásban? 0 12 4 16 1 12 6 2 20 2 38 6 6 50 3 24 12 2 38 4 40 4 14 8 66 5 34 6 8 40 8 96 6 48 56 23 76 45 248 7 22 54 52 63 59 250 8 20 50 27 80 29 206 9 18 35 8 51 20 132 10 vagy több 26 12 38 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány szoba van? 0 26 12 38 1 26 18 11 64 39 158 2 194 84 65 171 96 610 3 40 97 34 99 36 306 4 8 6 8 16 8 46 5 vagy több 2 2 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány fürdőszoba van? 0 82 2 22 6 112 1 208 201 114 332 169 1024 2 2 2 vagy több 4 4 2 8 4 22 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban (vezetékes víz)
  • 11. 11/154 oldal Legfeljebb8általános Szakmanélkültöbbmint15 évevégzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmanélkül15évnélnem régebbenvégeztek Szakmával,többmint15éve végzettek+15évnélnem régebbenvégeztek,demagas szegénységikockázatú településenél Szakmával,15évnélnem régebbenvégeztek Összesen nincs lakásom 28 14 42 nem 62 2 12 8 84 igen 204 205 116 338 171 1034 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban (vízöblítéses WC) nincs lakásom 28 14 42 nem 102 4 18 8 132 igen 164 205 114 332 171 986 Élethelyzet csoportok a hitelterhelés szerint nagy, többféle adósság, hitel 60 45 51 75 47 278 közepes, egy-két adósság, hitel 70 99 25 144 58 396 kicsi, esetleg egy adósság, hitel 70 29 10 69 30 208 Nincs lakása 94 32 32 76 44 278 Az egyes élethelyzetek alapján, az ügyfél interjúk segítségével összeállítottunk konkrét élethelyzeteket, valamint azokra adható megoldásokat. Az élethelyzet elemzés, értékelés technológiáját úgy alakítottuk ki a kutatás során, hogy annak technológiája felhasználható legyen az ügyfélszolgálati munkában is. 7. Táblázat - Kategorizált élethelyzet Legfeljebb 8 általános A létrehozott élethelyzet változó értékei az egyes profiling kategóriákban P3 294 Élethelyzet csoportok életkor szerint 35-44 év 60 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének nagysága szerint 1000-4999 fő 150 Élethelyzet csoportok a lakóhely településének szegénységi kockázata szerint 1=szegénységgel fenyegetetett 24 Élethelyzet csoportok iskolai végzettség szerint 8 általános 202 Élethelyzet csoportok - Hány éve fejezte be az iskolát több mint 20 éve 142 Élethelyzet csoportok - Önök hányan élnek egy háztartásban? 4 40 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány szoba van? 2 194 Élethelyzet csoportok - Az Ön által lakott lakásban hány fürdőszoba van? 1 208 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban [vezetékes víz] Igen 204 Élethelyzet csoportok - Van-e a lakásban [vízöblítéses WC] Igen 164 Élethelyzet csoportok a hitelterhelés szerint közepes, egy-két adósság, hitel 70 A nemzetközi példák, az ügyfél oldali folyamatok támogatása érdekében, szükségesnek látjuk az élethelyzet tanácsadás fejlesztését, hiszen az ügyfelek számára a sikert az élethelyzetük problémájának megoldása jelenti nem csupán az adott ügy megoldása. Hiába helyez el például valakit a munkaügyi
  • 12. 12/154 oldal kirendeltség egy állásba, ha az onnan származó jövedelem nem fedezi a hiteltörlesztés részleteit. Így csak a probléma elodázása történik meg. A megoldást az ügyfélirányítási rendszer bevezetése, az élethelyzettel kiegészített profiling rendszer kiépítése jelentheti, valamint az ügyintézők munkájának támogatásához az élethelyzet tanácsadáshoz szükséges tudásbázis kialakítása. Az NFSZ által a profiling rendszer fejlesztésére készítetett tanulmány4 tartalmazza az élethelyzetek felmérésének szükségességét. A fejlesztést a következő területeken javasoljuk: Ügyfélszolgálati eseteken alapuló élethelyzete tudásbázis kialakítása; Ügyfél adatokat tartalmazó CRM rendszer kialakítása; Ügyfélirányítási eljárások fejlesztése, profiling rendszer kiegészítése élethelyzet alapú információkkal; A CRM rendszer biztosítja a projekt keretében lebonyolított adatfelvételhez hasonlóan a széles körű és folyamatos élethelyzet adatfelvételt. A CRM rendszer fejlesztését a z IR rendszerre alapozva célszerű elvégezni. Az ügyfélszolgálati esetekre kialakított élethelyzet tudásbázis lehetőséget biztosítana az ügyintézők részre, hogy jogilag és szakmailag is megfelelő színvonalú tanácsadást nyújtsanak az ügyfeleknek a lehető legkisebb erőforrás ráfordítással. A kormányzati szolgáltatások, így az NFSZ szolgáltatásai is elsődlegesen az adott hivatal illetékességébe tartozó ügyekre és ügyintézésre alapulnak, az ügyfél szükségleteit (élethelyzetét) nem, vagy csak részben tudják figyelembe venni, mivel az ügyintézés jelenlegi definíciói csak részben képesek az ügyfél élethelyzetére megoldást adni. 3. ábra - Az élethelyzet tudásbázis szerepe az ügyfél élethelyzet megoldási folyamatában A valóságban az ügyintézési szabályokat, valamint azok hatékonyságát nagymértékben befolyásolják az ügyfél egyedi körülményei (profilja), ezért a szükséges megoldás olyan aktív szolgáltatások kialakítása lenne, amelyek ezen speciális ügyfél tulajdonságokat is figyelembe tudják venni. A hatékony kormányzati szolgáltatások nem csak az adott szervezethez tartozó (illetékes) ügyeket támogatják, hanem az ügyfél oldali folyamatokat is figyelembe veszik. 4 Kutatási Összefoglaló, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál használt profiling rendszer továbbfejlesztése, Verzió: 2.0, Készítette: Vialto Consulting, Dátum: 2012. 01. 06. Élethelyzet • Család • Pénzügy (hitel, adó) • Munkavállalás • Oktatás • Szociális • Egészségügy • Tulajdon • stb. Élethelyzet probléma- megoldás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat Ügyintézéssel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Internet • Nyomtatott anyagok • Média • Ügyfélszolgálat Intézmény 1 Intézmény 2 Intézmény 3 Ügyintézés Ügyintézés eredménye • igazolványok • lehetőségek • szolgáltatások • bevételek • nyilvántartások • kötelezettségek teljesítése • stb. Ügyintézés hatása • elégedettség változás • bizalom változás • ügyfél oldali erőforrás felhasználás • versenyképesség változás Élethelyzettel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat • Internet • Média Élethelyzet • Család • Pénzügy (hitel, adó) • Munkavállalás • Oktatás • Szociális • Egészségügy • Tulajdon • stb. Élethelyzet probléma- megoldás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat Ügyintézéssel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Internet • Nyomtatott anyagok • Média • Ügyfélszolgálat Intézmény 1 Intézmény 2 Intézmény 3 Ügyintézés Ügyintézés eredménye • igazolványok • lehetőségek • szolgáltatások • bevételek • nyilvántartások • kötelezettségek teljesítése • stb. Ügyintézés hatása • elégedettség változás • bizalom változás • ügyfél oldali erőforrás felhasználás • versenyképesség változás Élethelyzettel kapcsolatos tájékozódás • Rokonok • Szomszédok • Munkatársak • Segítő szervezetek • Önkormányzati ügyfélszolgálat • Internet • Média Élethelyzet Tudásbázis
  • 13. 13/154 oldal A fentiek alapján a tudásbázis létrehozása több egymástól nem elkülöníthető feladatrészből áll: az élethelyzet ontológia létrehozása; folyamatok, ügyek, szolgáltatások, jogszabályok, egyéb befolyásoló tényezők egységesített leírásának megalkotása. A két terület a tudásbázis kialakításának megkezdésétől szorosan összefügg, hiszen e két terület összekapcsolása az ami az egész tudásbázisnak az értelmét adja. Az élethelyzetek különböző tényezők és információk alapján meghatározzák azokat a közigazgatási szolgáltatásokat, ügyeket és végül tranzakciókat, amelyekre az ügyfélnek az adott élethelyzetben szüksége van. Az élethelyzetek és a folyamatok és a tranzakciók leírásának sok szempont szerinti összekapcsolása adja meg a tudásbázis igazi értékét és egyúttal ez teszi lehetővé az aktív elektronikus közigazgatási szolgáltatások megvalósíthatóságát. A létrejövő tudásbázis felépítését az alábbi ábra szemlélteti. Az ügyfél élethelyzet profil rögzítése segítséget nyújt az élethelyzet ontológia működéséhez. Jelenleg az ügyfél élethelyzetéről az Integrált Rendszerben rögzített adatok állnak rendelkezésre, amelyet a munkaügyi kirendeltség jogszabály alapján rögzít a regisztrált álláskeresőkről. A nem regisztrált álláskeresők adatai, illetve a regisztrált álláskeresők IR-ben nem rögzíthető adatai nem kerülnek rögzítésre. Az ügyfél CRM segítségével lehetőség nyílik az ügyfél élethelyzet profil felvételére, rögzítésére, az ügyfél családjának, mikroközösségének elemzésére, így magasabb szintű tanácsadás nyújtására. 4. ábra - Az élethelyzet modell absztrakciós szintjei 5 A javasolt szolgáltatási modell, és az ahhoz illeszkedő élethelyzet struktúra, azt a célt tudja megvalósítani, hogy az egyedi ügyfélprofilt is fegyelembevevő, aktív ügyfélszolgáltatásokat lehessen kialakítani az integrált front office ügyfélszolgálat segítségével. A modell az osztrák, az angol, a francia és további külföldi példák 5 Ljupčo Todorovski, Anamarija Leben, Mateja Kunstelj, Domen Cukjati, Mirko Vintar, Methodology for Building models of life events for active portals
  • 14. 14/154 oldal tanulságainak figyelembevételével készült és megfelel az Európai bizottság által támogatott OneStopGov projekt6 , vagyis az élethelyzeten alapuló egyablakos kormányzat javaslatainak is. A javasolt többszintű élethelyzet és felhasználói profilon alapuló megoldás egyik legfontosabb előnye, hogy létrejöhet egy interaktív ügyfélszolgáltatás mely a statikus modellben csak az információszolgáltatási feladatokat tudná ellátni. Megállapítható, hogy a munkaügyi szervezet olyan szakigazgatási szerv, mely már most is komplexen közelíti meg az ügyfeleit, jelenleg sem utasítja el az élethelyzet alapú tanácsadás módszerét és gyakorlatát. Az NFSZ által végzett élethelyzet alapú tanácsadás célja az elhelyezés, a probléma megoldása a munkavállalás elősegítéséhez és nem a probléma önmagában való megoldása. A kutatásunk bemutatja, hogy az NFSZ által jelenleg végzett élethelyzet alapú tanácsadás nem jogszabályi feladata a szervezetnek, hanem egy jelenség, amelynek bővítését, szakmai – módszertani megalapozását és integrálását javasoljuk. Ezáltal a tevékenység elismerést és támogatást kapjon a szervezeten belül (és kívül), mivel hozzájárul az alapfeladatok teljesítéséhez. Az ügyfélszolgálati munka hatékonyabbá tétele és a élethelyzet alapú problémamegoldás elősegítése érdekében a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott szolgáltatási szintek megerősítésére van szükség. Az ügyintézőknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a élethelyzet megismerését követően a P2 és P3 csoportba tartozó ügyfeleket tanácsadó szakemberhez irányíthassák. Ennek érdekében átjárhatóbbá és együttműködő képessé kell tenni a szociális szolgáltatási rendszert a munkaerő-piacival. 6 A OneStopGov projekt 2006. január óta 6 ország 10 szervezetének részvételével és mintegy 3 millió eurós költségvetéssel egy 24 órán át működő élethelyzet alapú szolgáltatás alapjainak kidolgozását tűzte ki célul.
  • 15. 15/154 oldal 2 Előzmények, kutatás célja 2.1 Előzmények Az NFSZ személyes ügyfélszolgálatai (munkaügyi kirendeltségek) országos szinten évente több mint 10 millió ügyfélkapcsolatot bonyolítanak. Az ügyfelek kiszolgálása jelentős erőforrás-kapacitást igényel, amelynek hatékonyabb felhasználása nem csak az ügyfélszolgálatok, hanem az ügyfelek erőforrás ráfordítását is csökkentheti. Az ügyfélkiszolgálás felülvizsgálata, hatékonyságának növelése elengedhetetlen a szempontból is, hogy a hátrányos helyzetű ügyfelek eredményesebben integrálhatók legyenek a munkaerőpiacra. Az NFSZ ügyfélszolgálatán dolgozó munkatársak a munkanélküliség mellett felmerült egyéni élethelyzetekre legtöbbször saját felkészültségük, tapasztalataik és információik alapján adnak válaszokat az ügyfeleknek. Az ügyfélszolgálat nem rendelkezik kész megoldásokkal, válaszokkal az ügyfelek tipikus élethelyzeteire, a munkanélküliséggel összefüggő kérdéseken kívül. A jelenlegi közigazgatás és közszolgáltatás igen bonyolult feladatot ró az ügyfelekre, akiknek egy-egy élethelyzetben igen komplex problémát kell megoldaniuk. Az ügyfelek jelenleg hivatalosan nem kapnak átfogó tájékoztatást, tanácsadást a helyzetük, problémájuk megoldásához. Az egyes szervezetek, intézmények csak saját területükről adnak információkat. Az emberi életben leggyakrabban előforduló élethelyzetek meghatározása során elsősorban annak pontos leírására van szükség, hogy az adott élethelyzet kapcsán milyen (közigazgatás, közszolgáltatás, szolgáltatás) ügyek elintézése válik szükségessé. Az ügyek meghatározása mellett kiemelten fontos az élethelyzettel kapcsolatos ügyintézési stratégia meghatározása. Az ügyfél élethelyzetére jobban alapozott közigazgatási szolgáltatások fejlesztése kapcsán az EU több tagállamában az ügyfélszolgálat munkájának tervezésében, az ügyfélszolgálaton dolgozó ügyintézők felkészítésében és a munkájukat támogató tudásbázis működtetésében figyelembe veszik az ügyfelek élethelyzethez kapcsoló, ügyön kívüli problémáit, elvárásait. 2.2 A kutatás célja A kutatás célja, hogy a tipikus élethelyzetek alapján az NFSZ ügyfélszolgálatai számára megoldás-csomagok kerüljenek összeállítása, valamint kimunkálódjon egy hatékony módszer az élethelyzetekre adandó válaszok kidolgozására és karbantartására. A tipikus élethelyzetre adandó válaszok, megoldás-csomagok tegyék lehetővé az ügyfélszolgálat tehermentesítését, hatékonyságának növelését. 2.3 A kutatás főbb feladatai Az NFSZ által összeállított ügyfél oldali élethelyzet típusok alapján a kutatás tárja fel és dokumentálja az egyes típusokhoz tartozó lehetséges megoldásokat. A megoldások összeállítása egyrészt az ügyfél oldali gyakorlat, másrészt a munkaügyi kirendeltségek ügyintézői gyakorlata alapján, valamint elismert szakértők bevonásával történjen.
  • 16. 16/154 oldal A kutatás során fel kell mérni és dokumentálni az élethelyzet-típusokhoz kapcsolódó ügyféloldali megoldási gyakorlatokat, mind a közigazgatás, mind a közszolgáltatás és más szolgáltatások igénybevételét. Az egyes típusoknál az eltérő gyakorlatokat is rögzíteni kell. Fel kell mérni és dokumentálni kell a munkaügyi központok ügyintézői által adott megoldásokat. Valamint szakértők bevonásával rögzíteni kell az élethelyzet megoldáshoz nyújtható közigazgatási és közszolgáltatási támogatásokat, szolgáltatásokat. Az élethelyzet típusra adott válaszok összevetésével egyrészt értékelni kell az alkalmazott megoldásokat, valamint javaslatot kell összeállítani a problémák megoldására. A megoldási javaslatok összeállításakor figyelembe kell venni az NFSZ által kialakított ügyfélszegmenseket, valamint a területi lehetőségeket is. A megoldási javaslatoknak alkalmasnak kell lenniük az NFSZ által fenntartott tudásbázisba való illesztésre. A kutatás eredményeként „tipikus” élethelyzet megoldási csomagok kerüljenek kidolgozásra, valamint készüljön el a válaszokat „előállító” és „karbantartó” modell. A tipikus élethelyzetek alapján az NFSZ ügyfélszolgálata számára, a rendelkezésre álló támogatás és eszközrendszer alapján, tipizált támogatás-csomagok kerüljenek összeállításra, valamint készüljön módszertan az élethelyzetek és a támogatás-csomagok jobb megfeleltetésére.
  • 17. 17/154 oldal 3 Fogalmak, rövidítések Fogalom, rövidítés Értelmezés CRM Customer Relationship Management, azaz ügyfélkapcsolat menedzsment egy olyan szervezeti stratégia és működés, melynek célja a differenciált ügyfélkezelés mentén történő fókuszált ügyfélmegtartás és ügyfél elégedettség növelés, a ráfordítások optimalizálásával párhuzamosan. Élethelyzet Élethelyzetnek nevezzük az érintett személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, illetve folytatását befolyásoló, valamint az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények és egyéni célkitűzések összességét. Információnyújtás Az ügyfél helyzetének megoldásához szükséges információk átadása. IR Az NFSZ által üzemeltetetett Integrált Munkaügyi Rendszer, amely a munkaügyi központok ügyintézését támogatja LHH Leghátrányosabb helyzetű kistérségek a 311/2007. (XI. 17.) korm. rendelet szerint NFSZ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Önálló álláskereső Az ügyfél oldali kérdőívek feldolgozásánál használt fogalom. A profiling 1-es kategóriának feleltethető meg. Profiling Az ügyfelek különböző szempontok alapján homogén szegmensekbe történő sorolása, mely befolyásolja – céloktól függően - az ügyfél kiszolgálási szintjét, a számára elérhető támogatásokat, szolgáltatásokat, stb. Segítséggel elhelyezhető álláskereső Az ügyfél oldali kérdőívek feldolgozásánál használt fogalom. A profiling 2-es kategóriának feleltethető meg. Ügyintéző A munkaügyi kirendeltségek ügyfélszolgálatán az ügyféllel dolgozó munkatársak
  • 18. 18/154 oldal Fogalom, rövidítés Értelmezés Tanácsadás Az ügyfél helyzetének feltárása, értelmezése, megoldási lehetőségek kialakítása, ezek kockázatainak azonosítása és a döntéshez szükséges információk átadása. A tanácsadó a döntést átengedi az ügyfélnek, aki szükség szerint a végrehajtás során is visszatérhet a tanácsadóhoz. Kutatás során a tanácsadás elsősorban információ átadási tevékenységet jelöli. A munkaügyi kirendeltségek ügyfélszolgálatán dolgozó munkatársak elsősorban információt adnak az élethelyzet megoldásokhoz. Komplex élethelyzet tanácsadást a kirendeltségen dolgozó tanácsadó munkatársak végeznek. A munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás tartalmát a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló rendelet szabályozza. Veszélyeztetett álláskereső Az ügyfél oldali kérdőívek feldolgozásánál használt fogalom. A profiling 3-as kategóriának feleltethető meg.
  • 19. 19/154 oldal 4 A kutatás tervezett módszertana Az élethelyzetek és a megoldási javaslatok felmérését, javaslatok kidolgozását és a létrehozandó tudásbázis folyamatos frissítésének módszertanának elkészítését 9 lépésben terveztük elvégezni, amelyet az 1. ábrában mutatunk be. Az egyes lépések részletes bemutatásánál térünk ki az alkalmazott módszertan ismertetésére. 5. ábra – Ügyfelek élethelyzeteinek és ahhoz tartozó problémáinak feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása, kutatási terv főbb lépései 4.1 Kutatás terv összeállítása A kutatási tervet a közbeszerzés műszaki mellékletében szereplő feladatok alapján állítottuk össze. A kutatási tervet személyes konzultáció keretében egyeztettük a megbízóval. A kutatás terv elfogadása keretében került meghatározásra és véglegesítésre: a kutatás mely földrajzi térségben kerül lebonyolítása; a kutatás mely munkaügyi központokat érinti; a kutatás milyen erőforrást kíván az érintett munkaügyi központok és az NFSZ munkatársai részéről (interjú, kérdőív, workshop); a kutatás során használt kérdőívek; a kutatási jelentés tartalomjegyzéke. 4.1.1 Élethelyzet meghatározása A kutatás szempontjából fontos volt, hogy a „élethelyzet” fogalom egyértelműen meghatározásra kerüljön. A 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet7 az élethelyzetet a következő képen definiálta: „Az ügyintézésben és a tájékoztatásban érdekelt személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, 7 160/2010. (V. 6.) Korm. Rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről 2. Ügyintézői adatfelvétel Tapasztalat élethelyzet típusok rögzítése Az ügyintézők által nyújtott megoldások összegyűjtése 4. Élethelyzet típusok kategorizálása A felmért élethelyzetek kategóriákba való rendezése Típus élethelyzetek kialakítása 3. Ügyfél adatfelvétel Ügyfél oldali élethelyzet típusok felmérése 7. Konszolidált válaszok összeállítása Az egyes élethelyzetre jellemző problémákra nyújtható válaszok konszolidált adatbázisának összeállítása Tipikus élethelyzet megoldási csomagok kidolgozása 8. Javaslat az élethelyzet problémák megoldását támogató modell kialakítására A élethelyzet problémára nyújtható válaszokat „előállító” és „karbantartó” modell kidolgozása. 1. Kutatási terv összeállítása Kutatási terv összeállítása Módszertanok kiválasztása Kérdőívek, interjú vázlatok elkészítése Régió kiválasztása 5. Lehetséges megoldási javaslatok összeállítása 6. Ügyintézők által nyújtott megoldási javaslatok értékelése
  • 20. 20/154 oldal illetve folytatását szabályozó, továbbá az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények, valamint egyéni célkitűzések összessége” A kutatás keretében a következő meghatározást javasoltuk alkalmazni: Élethelyzetnek nevezzük az érintett személyre vagy szervezetre az adott időpontban jellemző, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését, illetve folytatását befolyásoló, valamint az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szempontjából releváns tények és körülmények és egyéni célkitűzések összességét. A meghatározásból következik, hogy az élethelyzet elemzéshez az egyén, vagy szervezet helyzetének holisztikus felmérésére van szükség. Az érintett szolgáltatás által vizsgált paraméterek mellett elemezni kell a teljes élethelyzetet leíró paramétereket és a teljes élethelyzet megoldásához szükséges szolgáltatások meghatározásához szükséges információkat. 4.1.2 Élethelyzet leírása A kutatás során az elsősorban a harmadik és második profiling kategóriába tartozó regisztrált munkakeresők élethelyzetét vizsgáltuk, amelyek leírására a következő dimenziókat vettük figyelembe pl.: Válaszadó alapadatai • Kor • Nem • Családi állapot Gyermekekre vonatkozó információk Lakóhely Háztartás adatai • Együtt élők adatai • Lakás tulajdonosi adatai • Lakás mérete, komfortja • Ingatlant terhelő hitel adatai • Egyéb ingatlan (pl. hétvégi ház) Képzettség Képzésben való részvételi hajlandóság, lehetőség Munkaügyi státusz (munkanélküliség) Munkavállalási hajlandóság, képesség Jövedelmi adatok • Gazdálkodás (mezőgazdaság) • Háztartás jövedelemforrásai Fizetési kötelezettségek Az dimenziók gyakori együttállásaiból képeztünk élethelyzeteket (profiling kategóriánként 2-2 élethelyzet), illetve ezen dimenziók és a statisztikai alapadatok (nem, kor, iskolai végzettség, stb. segítségével készítettünk egy úgynevezett élethelyzet mátrixot.
  • 21. 21/154 oldal 8. Táblázat - Élethelyzet mátrix Élethelyzet Érintettek Gyermekek Képzettség Képzésihajlandóság Lakóhely Háztartás Munkaügyistátusz Munkavállalásihajlandóság Jövedelem Fizetésikötelezettségek Élethelyzet_1 Élethelyzet_2 Élethelyzet_3 … 4.1.3 Kutatás javasolt helyszíne A kutatás helyszínének kiválasztása a Megbízóval közösen történt. A helyszínek kiválasztásánál figyelembe vettük az NFSZ meglévő kezdeményezéseit, valamint javasoltuk egymástól lényegesen eltérő régiók vizsgálatát. A kutatás helyszínei: Közép-Dunántúl Észak-Magyarország 4.2 Ügyintézői adatfelvétel Az ügyfelek élethelyzeteinek és ahhoz tartozó problémáinak feltárását két adatforrás alapján végeztük el, primer adatgyűjtéssel, az ügyintézők és az ügyfelek megkérdezésével. Az adatgyűjtés mindkét esetben a munkaügyi központok ügyfeleinek élethelyzetére, az élethelyzet problémájára és az arra adott ügyfélszolgálati válaszra fókuszált. Az ügyintézői adatfelvétel során kérdőív segítségével mértük fel az ügyintézők által érzékelt élethelyzeteket, azokhoz kapcsolódó probléma típusokat és az azokra adott megoldási javaslatokat. A kutatás keretében eredményesen felvett ügyintézői kérdőívek száma: 101 db A kérdőív 20-25 db zárt és nyitott kérdést tartalmaz. A kérdőív első változatát a Nexcon Kft készítette el és küldte meg véleményezésre az NFSZ-nek. A Nexcon Kft. az NFSZ által összeállított vélemények alapján készítette el a végleges kérdőívet. Az NFSZ az érintett régiók megyei igazgatóságait felkérte az együttműködésre, a megyénként 25-25 db ügyintézői kérdőív kitöltésére és visszaküldésére. 4.3 Ügyfél adatfelvétel Az ügyfél oldali adatfelvételt zárt kérdéseket tartalmazó kérdőív és fókuszcsoportos interjúk keretében lebonyolítottuk le.
  • 22. 22/154 oldal 4.3.1 Ügyfél kérdőív A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott (mellékletben csatoljuk). A kérdőív kitöltéséhez technikai csatornaként elsődlegesen internetet használtunk, a gyorsabb adatfeldolgozás érdekében. Az internet alapú kitöltés támogatásához közreműködő szervezeteket vontunk be, amelyek egyrészt segítettek kiválasztani a megfelelő válaszadókat, másrészt technikailag biztosították a kérdőív kitöltését: 1. az internetes kérdőívet kezelni tudó ügyfelek számára elérési lehetőséget biztosítottak; 2. az internettel bánni nem tudó ügyfelekkel papíralapú kérdőívet töltettek ki, amelyet a közreműködő szervezetek rögzítettek az internetes rendszerben. Az internetes és papíralapú kérdőívek kezelése az adatvédelmi és kutatásetikai szabályok szerint történt. Papír alapú kitöltés esetén az adatok rögzítését követően a kérdőív megsemmisítésre került. A potenciális válaszadóknak készítettünk egy tájékoztatót, amelyben hétköznapi nyelven leírtuk, miért kérjük a kérdőív kitöltését (ebben felhívtuk a figyelmet a kérdőívek névtelenségére és visszakereshetetlenségére), illetve, hogy hogyan kell kitölteni a kérdőívet. A kutatás keretében eredményesen felvett ügyfél kérdőívek száma: 1160 db Az élethelyzet kérdőívben felvett adatokat - a településnév alapján – a következő elemekkel "gazdagítottuk": a lakóhely jellege: régió, megye, kistérség, a lakóhely kistérség helyzete (hátrányos helyzetű, komplex programmal segítendő hátrányos helyzetű) 311/2007. kormányrendelet alapján a lakóhely település szegénységi kockázati kódja (ez a kód 1-10-ig mutatja a település helyzetét, az MTA RKK 2007-ben számította a kistérségek és a települések besorolásához, ezzel alapozták meg a kormányrendeletet, azóta frissül. 30 infrastrukturális, gazdasági, demográfiai, képzettségi és foglalkoztatási adatot összesít) a lakóhely település az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések közé tartozik-e, a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján. 4.3.2 Ügyfél-kérdőív/profiling A kutatás során elsősorban a harmadik és második profiling kategóriába tartozó regisztrált munkakeresők élethelyzetét vizsgáltuk, azonban az adatfelvétel során nem volt lehetőség a munkaügyi kirendeltség állta megállapított profiling besorolás megismerésére, valamint a profiling kérdőív kitöltetése sem volt lehetséges. Így a profiling besorolás szempontjait figyelembe véve a kérdőív adatai alapján képeztük a kategóriákat. A kérdőív alapján elkészített profiling besorolás csak a kérdőív feldolgozására vonatkozik, semmilyen formában nem érinti a NFSZ által jelenleg működtetett profiling rendszert. A kategorizálás célja volt, hogy a kitöltőket egyértelműen besorolhassuk valamelyik profiling kategóriába.
  • 23. 23/154 oldal Az adat felvételnél nem végzünk előzetes szűrést, így a teljes sokaságban mindhárom profiling kategória megtalálható. A profiling kategóriába soroláshoz a kérdőív 4-es, 5-ös és 11-es kérdéseit használtuk fel, az alábbiak szerint: a profiling kategória P3 • ha 8 általánosa van, vagy annál kevesebb (5. kérdés, 1, 2. válasz), függetlenül attól, hogy hol él és mióta munkanélküli • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és LHH-ban él (4. kérdés alapján), és több mint hat hónapja munkanélküli (11. kérdés, 4-6 válasz) a profiling kategória P2 • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és LHH-ban él (4. kérdés alapján), de maximum hat hónapja munkanélküli (11. kérdés, 1-3 válasz) • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és nem LHH-ban él (4. kérdés alapján), és több mint 6 hónapja, de maximum 12 hónapja munkanélküli (11. kérdés, 4. válasz) a profiling kategória P1 • ha van szakmája, és/vagy közép- vagy felsőfokú végzettsége (5. kérdés, 3-6. válasz) és nem LHH-ban él (4. kérdés alapján), és maximum 6 hónapja munkanélküli (11. kérdés, 1-3. válasz) 4.3.3 Ügyfél interjúk Az egyéni interjúk készítését összesen 50 fő bevonásával terveztük, az ügyfél és ügyintézői kérdőívek kiegészítése érdekében. Az interjúk célja: az élethelyzet típusok kialakításához és finomításához szükséges kvalitatív adatok, információk összegyűjtése; a különböző élethelyzetben lévő ügyfelek problémáinak kezelése során alkalmazott gyakorlatok, eljárások feltérképezése. 4.4 Élethelyzet típusok kategorizálása Az kérdőívek és interjúk segítségével felmért élethelyeteket és az azokhoz kapcsolód problémákat élethelyzet mátrixba rendeztük és csoportosítottuk. Az élethelyzet mátrix lehetőség biztosít az élethelyzetek csoportosítására, az egyes élethelyzet típusok leírására, azonos paraméterekkel. Az összes felmért élethelyzetet tartalmazó mátrix alapján típus élethelyzeteket definiáltuk, valamint értékeltük a típus élethelyzetekhez kapcsolódó problémákat is. A típus élethelyzeteket táblázatba foglaltuk össze. 4.5 Lehetséges megoldási javaslatok összeállítása A típus élethelyzetek és problémák alapján elkészítettük a lehetséges probléma megoldási, ügyintézési stratégiákat, saját szakemberek bevonásával. A
  • 24. 24/154 oldal megoldási javaslatokat elemeztük az érintett szervezetek és azok feladatai alapján. Az élethelyzetek lehetséges megoldási stratégiáinak kidolgozásánál elismert szakértőket is bevontunk. A szakértők kiválasztása az élethelyzet mátrixban definiált típus élethelyzetek alapján történt. 4.6 Az ügyintézők által nyújtott megoldási javaslatok értékelése A kérdőív alapján feltárt megoldási javaslatokat egyeztettük az élethelyzet típusra készített megoldási javaslatokkal. Értékeltük az eltéréséket, azonosságokat. 4.7 Konszolidált válaszok összeállítása Az élethelyzetek típusokra a saját megoldások és az ügyintézők által adott megoldások alapján konszolidált megoldási javaslatokat, stratégiákat állítottunk össze, az illetékes szervezetek megjelölésével. 4.8 Javaslat az élethelyzet problémák megoldását támogató modell kialakítására Modellt állítottunk össze az élethelyzetek és a problémák folyamatos felmérésére, tipizálására és a lehetséges megoldási javaslatok, stratégiák összeállítására. A modellben kitértünk a szükséges informatikai és humánerőforrás fejlesztésekre, valamint a szükséges szervezeti interoperabilitásra.
  • 25. 25/154 oldal 5 Kategorizált élethelyzet típusok és problémák 5.1 Ügyfél oldali felmérés eredményei Az online kérdőívet értékelhetően 1160 álláskereső személy töltötte ki, több mint a fele (56,7%-a) Észak-Magyarországon. A kitöltő személyek között minimális többségben vannak a nők, arányuk 50,2%. 9. Táblázat - Álláskeresők neme a vizsgált régiók szerint Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen (fő) (%) férfi 322 256 578 48,9 51,0 49,8 nő 336 246 582 51,1 49,0 50,2 összesen 658 502 1160 100,0 100,0 100,0 A két régión túlmenően a másik vizsgálati szempontunk az álláskeresők profiling csoportba sorolása. A válaszadó álláskeresők 42,1%-a tartozik a veszélyeztetett kategóriába (P3), 40%-a segítséggel elhelyezhető (P2), míg csupán 17,9%-a képes önállóan elhelyezkedni (P1). Megfigyelhető, hogy a nők között magasabb arányban vannak önállóan elhelyezkedni tudó személyek (18,6%). 10. Táblázat - Álláskeresők neme profiling csoportok szerint (fő) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel Veszélyeztetett összesen férfi 100 240 238 578 nő 108 224 250 582 összesen 208 464 488 1160 6. ábra - Álláskeresők neme profiling csoportok szerint (fő) A válaszadó álláskeresők életkorát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Észak- Magyarországon a 25 év alattiak aránya 25,2%, ezzel szemben Közép- Dunántúlon csupán 13,5%. Megfigyelhető, hogy Közép-Dunántúlon a válaszadók 100 240 238 108 224 250 0 100 200 300 400 500 600 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett férfi nő
  • 26. 26/154 oldal között magasabb arányban vannak az idősebbek, az 54 év felettiek aránya itt 13,1%, közel kétszerese az Észak-Magyarországi aránynak. 11. Táblázat - Álláskeresők életkora a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen 25 év alatt 25,2 13,5 20,2 25-34 év 23,4 25,1 24,1 35-44 év 24,9 24,3 24,7 45-54 év 18,8 23,9 21,0 55 év és felette 7,6 13,1 10,0 összesen 100,0 100,0 100,0 Profiling csoportokat vizsgálva látható, hogy az idősebb korosztályok nagyobb arányban kerülnek a veszélyeztette, illetve a segítséggel elhelyezhető kategóriába. Míg az önállóan elhelyezkedő kategóriában 16,3% a 44 év felettiek aránya, addig a veszélyeztet 36,5%. Megfigyelhető azonban az is, hogy a veszélyeztetettek között igen magas, 24,2% a 25 év alattiak aránya. 7. ábra - Álláskeresők életkora profiling csoportok szerint (%) 20,2 15,9 24,2 33,7 26,7 17,6 29,8 25,4 21,7 11,5 20,7 25,4 4,8 11,2 11,1 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett 25 év alatt 25-34 év 35-44 év 45-54 év 55 év és felette
  • 27. 27/154 oldal A vizsgált személyek 44,5%-a házas, további 31,6%-a hajadon illetve nőtlen, az elváltak aránya 13,6%. A családi állapot szerinti összetételben nincsenek különbségek a vizsgált régiók között. Profiling kategóriák szerint azonban a nőtlene/hajadonok valamint az özvegyek magasabb arányban vannak a veszélyeztetett kategóriában. Az elváltak viszont kevésbé veszélyeztetettek. 12. Táblázat - Álláskeresők családi állapota profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen élettársi kapcsolatban él 7,7 6,5 4,1 5,7 elvált 12,5 16,4 11,5 13,6 hajadon/nőtlen 30,8 28,4 34,8 31,6 házas 45,2 44,8 43,9 44,5 özvegy 3,8 3,9 5,7 4,7 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők lakóhelyének mérete befolyásolja munkaerő-piaci helyzetét. Megfigyelhető, hogy a Közép-Dunántúliak 38,6%-a ezer és ötezer fő közötti településeken (jellemzően falvakban) lakik, addig Észak-Magyarországon ez az arány mindössze29,2%. Ugyanakkor Észak-Magyarországon magasabb arányban (29,5%) laknak a válaszadók öt és húsz ezer fő közötti kisvárosokban, Közép-Dunántúlon ez az arány csak 19,9%. 13. Táblázat - Álláskeresők településének nagysága a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen 1000 fő alatt 15,5 15,5 15,5 1000-4999 fő 29,2 38,6 33,3 5000-19999 fő 29,5 19,9 25,3 20000-99999 fő 20,1 21,1 20,5 100000 fő és felette 5,8 4,8 5,3 összesen 100,0 100,0 100,0
  • 28. 28/154 oldal Profiling szempontjából is meghatározó a lakóhely településének a lélekszáma. Minél inkább kisebb településen lakik az álláskereső, annál inkább kerül a veszélyeztetett csoportba. A veszélyeztetett csoportban az ötezer fő alatti településen lakók aránya 61,9%, míg az önállóan elhelyezkedni tudók között csak 26%. 8. ábra - Álláskeresők településének nagysága profiling csoportok szerint (%) A válaszadó álláskeresők 15,2% a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből került ki. z álláskeresők. A válaszadók között Észak-Magyarországon voltak csak hátrányos helyzetű kistérségben lakó. A profiling kategóriák esetén is érvényesül a „papírforma” az önállóan elhelyezkedők között nem volt hátrányos kistérségben lakó, a veszélyeztetett csoportban azonban a válaszadók 21,7%-a. 14. Táblázat - Álláskeresők településének halmozottan hátrányos helyzete profiling csoportok szerint (%) halmozottan hátrányos helyzetű kistérség önálló álláskereső 0,0 elhelyezhető segítséggel 15,1 veszélyeztetett 21,7 Észak-Magyarország 26,7 Közép-Dunántúl 0,0 összesen 15,2 A válaszadó álláskeresők 18,8%-a magas munkanélküliségű (átlagot 1,75%-kal meghaladó munkanélküliség) településen él. Azonban Közép-Dunántúlon 2% az arányuk, Észak-Magyarországon, pedig 31,6%. 8,7 16,8 17,2 17,3 28,4 44,727,9 27,2 22,535,6 21,1 13,5 10,6 6,5 2,0 0% 20% 40% 60% 80% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett 1000 fő alatt 1000-4999 fő 5000-19999 fő 20000-99999 fő 100000 fő és felette
  • 29. 29/154 oldal Profiling kategóriák szerint a veszélyeztetett csoportból az álláskeresők 27,9%-a lakik magas munkanélküliségű településen, az önállóan elhelyezkedő csoportból csak 4,8%. 15. Táblázat - Álláskeresők települése az átlagot meghaladó munkanélkülisége profiling csoportok szerint (%) átlagot 1,75%-kal meghaladó munkanélküliség önálló álláskereső 4,8 elhelyezhető segítséggel 15,5 veszélyeztetett 27,9 Észak-Magyarország 31,6 Közép-Dunántúl 2,0 összesen 18,8 Iskolai végzettség tekintetében jelentős különbségek vannak a vizsgált két régió között. Észak-Magyarországon több mint kétszer magasabb (46,8%) a gimnáziumot végzettek aránya, mint a Közép-Dunántúlon, ahol csak 19,1%. Ezzel szemben Közép-Dunántúlon szakmunkás végzettségűek arány a magasabb (40,2%) az álláskeresők között (Észak-Magyarországon 16,4%). 16. Táblázat - Álláskeresők iskolai végzettsége a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen kevesebb, mint 8 általános 7,6 8,4 7,9 8 általános 16,4 18,7 17,4 szakiskola, szakmunkásképző 16,4 40,2 26,7 szakközépiskola, technikum 7,3 10,0 8,4 gimnázium 46,8 19,1 34,8 főiskola, egyetem 5,5 3,6 4,7 összesen 100,0 100,0 100,0
  • 30. 30/154 oldal 9. ábra - Álláskeresők iskolai végzettsége profiling csoportok szerint (%) Az első két profiling kategóriában nem találunk alacsonyan iskolázott álláskereső személyt, a veszélyeztetett csoport 60%-a viszont legfeljebb 8 általánost végzett. Az iskola befejezésének ideje többnyire összefügg az életkorral, azonban önmagában is jellemzi az álláskeresőket. Észak-Magyarországon magasabb a 10 évnél korábban végzettek aránya (39,4%), mint a Közép-Dunántúlon (27,1%). A profiling csoportokra jellemző, hogy az önállóan elhelyezkedő kategóriában sokkal frissebbek a megszerzett iskolai végzettségek, mint a többi kategóriában. A 20 évnél régebben végzettek aránya az önállóan elhelyezkedők között 28,8%, míg a veszélyeztetettek között 48,4%. 17. Táblázat - Álláskeresők iskolai végzettségének befejezési ideje profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen 0-1 éve 2,9 3,9 1,2 3,0 2,0 2,6 2-5 éve 18,3 12,1 11,9 13,7 12,4 13,1 6-10 éve 25,0 16,4 17,6 22,8 12,7 18,4 11-15 éve 10,6 14,2 10,7 9,7 15,1 12,1 16-20 éve 14,4 15,5 10,2 10,0 17,1 13,1 több mint 20 éve 28,8 37,9 48,4 40,7 40,6 40,7 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők többsége nem rendelkezik szakképzettséggel. A segítséggel elhelyezhetők 48,3%-ának van szakmája, míg a veszélyeztetett csoportban csak 31,1%-uknak. 18,9 41,4 24,0 31,5 23,4 13,5 10,3 4,5 51,9 53,0 10,210,6 5,2 1,6 0% 20% 40% 60% 80% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett kevesebb, mint 8 általános 8 általános szakiskola, szakmunkásképző szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola, egyetem
  • 31. 31/154 oldal 10. ábra - Álláskereső rendelkezik-e szakképzettséggel profiling csoportok szerint (%) A szakképzettséggel rendelkezők aránya Közép-Dunántúlon sokkal magasabb (55%), mint Észak-Magyarországon (30,1%). 18. Táblázat - Álláskereső rendelkezik-e szakképzettséggel a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 30,1 55,0 40,9 nem 69,9 45,0 59,1 összesen 100,0 100,0 100,0 Az elmúlt öt évben a válaszadó álláskeresők 13,4%-a volt valamilyen képzésben, ez az arány Közép-Dunántúlon 5,6 százalékponttal magasabb (16,7%), mint Észak-Magyarországon. Az egyes profiling csoportok között nem találunk jelentős eltéréseket ezen a téren. 19. Táblázat - Álláskereső részt vett-e az elmúlt öt évben képzésben a vizsgált régiók szerint Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 10,9 16,7 13,4 nem 89,1 83,3 86,6 összesen 100,0 100,0 100,0 47,1 48,3 31,1 52,9 51,7 68,9 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett igen nem
  • 32. 32/154 oldal A válaszadó álláskeresők 15,3%-a még nem volt munkaviszonyban soha. Sajnos a veszélyeztetett csoportban ez az arány a duplája, 30,7%. A vizsgált régiók közül Közép-Dunántúlon magasabb 19,5% az aránya szoknak, akiknek még nem volt munkaviszonyuk. 20. Táblázat - Álláskereső volt-e már munkaviszonyban a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 87,8 80,5 84,7 nem 12,2 19,5 15,3 összesen 100,0 100,0 100,0 11. ábra - Álláskereső volt-e már munkaviszonyban profiling csoportok szerint (%) 94,2 96,6 69,3 5,8 3,4 30,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett igen nem
  • 33. 33/154 oldal Észak-Magyarországon az álláskeresők között kisebb arányba vannak a tartős álláskeresők, arányuk 45,3%, Közép-Dunántúlon a válaszadók több mint a fele (58,2%-a) tartós álláskereső. 12. ábra - Álláskereső munkanélküliségének ideje a vizsgált régiók szerint (%) Profiling kategóriánként vizsgálva azt látjuk, hogy veszélyeztetettek között a válaszadók 87,7%-a félévnél régebb óta álláskereső. A segítséggel elhelyezhetők jellemzően 4-6 hónapja álláskeresők. 21. Táblázat - Álláskereső munkanélküliségének ideje profiling csoportok szerint önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 3 hónapnál rövidebb ideje vagyok munkanélküli 99,0 6,9 5,7 22,9 4-6 hónapja vagyok munkanélküli 1,0 58,2 6,6 26,2 7-12 hónapja vagyok munkanélküli 34,9 15,2 20,3 13-18 hónapja vagyok munkanélküli 25,0 10,5 18 hónapnál régebben vagyok munkanélküli 47,5 20,0 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Az elmúlt két évben a válaszadók 23,8%-a csak rövididejű foglalkoztatás keretében tudott dolgozni. Ennek a csoportnak az aránya Közép-Dunántúlon 41,8%, ezzel szemben Észak-Magyarországon csak 10%. Az egyes profiling kategóriák kevésbé különböznek e tekintetben, a segítséggel elhelyezhetők között magasabb (28,9%) az aránya a csak rövid idejű foglalkoztatásban dolgozóknak. 4,3 53,0 4,9 60,6 11,2 47,0 18,5 24,335,3 46,2 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Észak-Magyarország Közép-Dunántúl 3 hónapnál rövidebb ideje vagyok munkanélküli 4-6 hónapja vagyok munkanélküli 7-12 hónapja vagyok munkanélküli 13-18 hónapja vagyok munkanélküli 18 hónapnál régebben vagyok munkanélküli
  • 34. 34/154 oldal 22. Táblázat - Az elmúlt két évben több alkalommal is munkaviszonyt létesítettem, de munkaviszonyom esetenként a három hónapot, összesen az egy évet nem haladta meg (a vizsgált régiók szerint) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 10,0 41,8 23,8 nem 86,3 52,6 71,7 részben 3,6 5,6 4,5 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők 27,8%-ának csak a közfoglalkoztatás keretében volt munkája, az önálló álláskereső profiling kategóriában a legmagasabb a csak közfoglalkoztatásban dolgozók aránya, a veszélyeztetettek között ez az arány csak 5,3%. 23. Táblázat - Az elmúlt két évben csak közfoglalkoztatás keretében volt munkaviszonyom (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 54,8 39,2 5,3 27,8 nem 30,8 39,7 78,3 54,3 részben 14,4 21,1 16,4 17,9 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A csak közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak aránya Észak-Magyarországon volt a magasabb, 36,8%, míg Közép-Dunántúlon 15,9% volt az arányuk 13. ábra - Az elmúlt két évben csak közfoglalkoztatás keretében volt munkaviszonyom (a vizsgált régiók szerint) (%) 4,0 64,1 58,1 125,5 12,2 41,4 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Észak-Magyarország Közép-Dunántúl igen nem részben
  • 35. 35/154 oldal Az álláskeresők 18,4%a csak alkalmi munkában tudott csak dolgozni az elmúlt két évben. A veszélyeztetett profiling kategóriában, azonban ez az arány 33,2%, míg az önállóan elhelyezkedni tudók esetében 8,7%. Észak-Magyarországon minden ötödik () válaszadó csak alkalmi munkában tudott dolgozni, szemben Közép-Dunántúllal, ahol ez az arány csak 13,9%. 24. Táblázat - Az elmúlt két évben csak alkalmi munkavállalás, napszám formájában tudtam dolgozni (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 8,7 7,3 33,2 18,4 nem 56,7 34,9 33,2 38,1 részben 34,6 57,8 33,6 43,4 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A válaszadók úgy gondolják, hogy a szakképzetlenség a legnagyobb akadálya (3,2 pont) a munkavállalásnak, különösen a veszélyeztetett profiling csoportba tartózók esetében (4,2 pont). Ezzel párhuzamosan az alacsony iskolai végzettséget is nehezítő körülménynek tekintik. A válaszadók elhelyezkedési nehézségnek tekintik még az elavult szaktudást is. A válaszadók véleménye alapján, ha valaki hátrányos helyzetű településen lakik, annak nehezebb elhelyezkedni (2,8 pont), a veszélyeztetett profiling kategóriában ez még inkább nehezíti az elhelyezkedést (3,5 pont). Ugyancsak elhelyezkedést nehezítő körülmény a rossz közlekedési viszonyok (2,7 pont), ezt a veszélyeztetett csoportba tartozók fokozottan így gondolják (3,4 pont). A gyermekeimet egyedül nevelő szülők ezt a tényt nem tekintik az elhelyezkedést nehezítő körülménynek (1,4 pont) egyik profiling csoportban sem. Szintén kevésbé tekintik az elhelyezkedést akadályozónak azt, hogy valaki GYES- ről, GYED-ről tér vissza (1,3 pont). 25. Táblázat - Megítélése szerint nehezítik, vagy korábban nehezítették-e és milyen mértékben munkavállalását az alábbi tényezők? (profiling csoportok szerint)8 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen alacsony iskolai végzettség 2,2 2,7 4,1 3,2 szakképzetlenség 3,0 3,6 4,2 3,8 Elavult, nem piacképes szakképzettség 2,0 2,3 3,1 2,6 nem rendelkezem munkatapasztalattal 2,0 1,9 3,1 2,4 gyermekeimet egyedül nevelő szülő vagyok 1,2 1,4 1,4 1,4 GYES-ről, GYED-ről visszatérő szülő vagyok 1,2 1,2 1,5 1,3 a gyermekintézmények nyitva tartása, távolsága nem egyeztethető össze 1,9 1,7 2,0 1,8 ellátásra szoruló gyermekem, hozzátartozóm felügyeletét, gondozását n 1,4 1,5 2,2 1,8 hátrányos helyzetű településen élek 1,9 2,5 3,5 2,8 lakóhelyem rossz közlekedési viszonyai miatt nem tudok munkába járni 1,8 2,4 3,4 2,7 en, milyen mértékben? hátrányos helyzetű .. 2,0 .. 2,0 8 1 nem nehezíti – ………… – 5 nagyon nehezíti
  • 36. 36/154 oldal önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen településen élek hajléktalan vagyok voltam 1,1 1,1 1,6 1,3 büntetett előéletű vagyok 1,1 1,1 1,8 1,4 állami gondozásban nevelkedtem 1,1 1,2 2,0 1,5 szenvedélybetegséggel küzdök alkohol, drog, cigaretta, stb. 1,3 1,3 2,2 1,7 megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékossággal élő személy vagy 1,1 1,2 1,7 1,4 roma kisebbséghez tartozom 1,3 1,4 3,4 2,2 túl fiatal vagyok 2,0 1,8 2,1 2,0 túl idős vagyok 2,0 2,3 2,2 2,2 egyéb 2,6 2,3 2,1 2,3 A munkaügyi kirendeltséggel való elégedettség közepes a válaszadó álláskeresők körében, átlagosan 2,9 pont. Leginkább az ügyintézők elérhetőségével (3,1 pont) és a kapott információk hasznosságával (3,0 pont) voltak elégedettek. Általában elmondható, hogy az önállóan elhelyezkedő csoportba tartozóak elégedettebbek voltak a munkaügyi kirendeltség által nyújtott szolgáltatásokkal, mint a veszélyeztetett csoportba tartozók. A vizsgált régiók közül az Észak-Magyarországon válaszolók voltak elégedettebbek a munkaügyi kirendeltségek munkájával, átlagosan 3,1 pontot adtak, leginkább az ügyintézők elérhetőségével és a kapott információk hasznosságával voltak elégedettek, s kevésbé a kirendeltség nyitvatartási idejével, valamint a kapott segítség személyre szabottságával. Közép-Dunántúlon átlagosan 2,7 pontra értékelték a munkaügyi kirendeltség tevékenységét, itt is leginkább az ügyintézők elérhetőségével és a kapott információk hasznosságával voltak elégedettek, s legkevésbé a kapott segítség személyre szabottságával (2,4 pont) és a kirendeltséggel való együttműködés eredményességével (2,6 pont). 26. Táblázat - A munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolattartás során mennyire volt elégedett az alábbiakkal? (a vizsgált régiók szerint)9 (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen a kirendeltség nyitvatartási ideje 2,9 2,7 2,9 az ügyintéző, kapcsolattartó elérhetősége 3,2 2,9 3,1 a kapott információk hasznossága 3,2 2,8 3,0 a kapott információk személyre szabottsága 3,1 2,7 2,9 a kirendeltséggel való együttműködés eredménye 3,1 2,6 2,9 a kapott segítség személyre szabottsága 3,0 2,4 2,7 összesen 3,1 2,7 2,9 27. Táblázat - A munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolattartás során mennyire volt elégedett az alábbiakkal? (profiling csoportok szerint)10 (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen a kirendeltség nyitvatartási ideje 3,0 2,9 2,7 2,9 9 1 nem elégedett – ………… – 5 nagyon elégedett 10 1 nem elégedett – ………… – 5 nagyon elégedett
  • 37. 37/154 oldal az ügyintéző, kapcsolattartó elérhetősége 3,4 3,1 2,9 3,1 a kapott információk hasznossága 3,3 3,1 2,8 3,0 a kapott információk személyre szabottsága 3,1 3,0 2,8 2,9 a kirendeltséggel való együttműködés eredménye 3,2 2,9 2,6 2,9 a kapott segítség személyre szabottsága 3,2 2,8 2,5 2,7 összesen 3,2 3,0 2,7 2,9 A válaszadó álláskeresők 57,2%-ának van gyereke, ez az arány Észak- Magyarországon 59,3%, és Közép-Dunántúlon 54,6%. Jól látható az eredményekből, hogy gyermekkel rendelkezőknek nagyobb esélye van a veszélyeztetett profiling csoportba kerülni. 28. Táblázat - Álláskeresőnek van-e gyermeke a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 59,3 54,6 57,2 nem 40,7 45,4 42,8 összesen 100,0 100,0 100,0 14. ábra - Álláskeresőnek van-e gyermeke profiling csoportok szerint (%) Az álláskeresők gyerekeinek a nagyobb száma jobban hajlamosít, arra, hogy a veszélyeztetett profiling kategóriába tartozzon. A válaszadók között a háromnál több gyerek szinte csak a veszélyeztetett csoportra jellemző. Az önálló álláskeresők 37,5%-ra az egy gyerek a jellemző, míg ez a veszélyeztetett csoportnak csupán a 16,8%-ra. 29. Táblázat - Álláskereső háztartásában a gyerekek létszáma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 48,0 50,0 52,0 54,0 56,0 58,0 60,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett
  • 38. 38/154 oldal egy 37,5 31,5 16,8 26,4 kettő 14,4 20,7 21,3 19,8 három 3,0 14,3 7,2 négy 0,4 8,6 3,8 öt vagy több 1,0 4,9 2,2 nincs gyermekem 46,2 43,5 29,9 38,3 nincs háztartásom 1,0 0,9 4,1 2,2 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
  • 39. 39/154 oldal Az Észak-Magyarországi álláskeresőkre jobban jellemző az egy-két gyerek, mint a Közép-Dunántúliakra. Észak-Magyarországon 48%-ának legfeljebb két gyereke van, Közép-Dunántúlon 43,8%-ának van egy vagy két gyereke. 30. Táblázat - Álláskereső háztartásában a gyerekek létszáma a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen egy 30,4 21,1 26,4 kettő 17,6 22,7 19,8 három 4,6 10,8 7,2 négy 2,1 6,0 3,8 öt vagy több 2,4 2,0 2,2 nincs gyermekem 41,0 34,7 38,3 nincs háztartásom 1,8 2,8 2,2 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők többségének felnőtt gyerekei vannak (80,1%), a veszélyeztetett kategóriába tartotóknál ez az arány magasabb 97,9%, ez az életkorukkal is összefügg. Ugyanakkor minden profiling csoportra jellemző a 6-14 éves gyerekekkel rendelkező álláskeresők magas aránya. 31. Táblázat - Álláskereső gyermekeinek életkora profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 0-3 év 16,7 7,5 20,7 14,8 3-6 év 14,8 21,1 35,9 26,5 6-14 év 44,4 40,6 52,4 46,4 14-18 év 22,2 25,6 41,4 31,9 18 év felett 51,9 72,2 97,9 80,1 A Közép-Dunántúlon válaszoló álláskeresők között több az olyan álláskereső, akinek felnőtt gyerekei vannak, illetve a 14-18 éves korcsoportba tartozó. 32. Táblázat - Álláskereső gyermekeinek életkora a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen 0-3 év 16,7 7,5 20,7 3-6 év 14,8 21,1 35,9 6-14 év 44,4 40,6 52,4 14-18 év 22,2 25,6 41,4 18 év felett 51,9 72,2 97,9 A válaszadó álláskeresők 72,1% legfeljebb négytagú családban él, a nagyobb háztartás létszám szinte csak a veszélyeztetett profiling csoportra jellemző. Az önálló elhelyezkedő kategóriában a jellemző háztartás nagyság a legfeljebb 3 fős háztartás, a válaszolók 71,2%-a ekkora háztartásban él, a segítséggel elhelyezkedők 62,9%-a él legfeljebb 3 tagú háztartásban, a veszélyeztetetteknek csupán a 30,3%-a.
  • 40. 40/154 oldal 33. Táblázat - Álláskereső háztartásának létszáma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen egymagam élek 14,4 13,4 8,2 11,4 2 19,2 24,1 11,1 17,8 3 37,5 25,4 11,1 21,6 4 18,3 25,9 18,4 21,4 5 6,7 6,0 11,1 8,3 6 1,0 3,0 10,2 5,7 7 ! 0,9 7,0 3,3 8 1,0 0,4 9,4 4,3 9 1,0 3,7 1,7 10 vagy több 3,3 1,4 nincs háztartásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Észak-Magyarországon jellemző inkább az alacsonyabb háztartás létszám, a válaszolók körében 81,2%-uk legfeljebb négytagú háztartásban él. Közép- Dunántúlon a legfeljebb négytagú háztartásban élő álláskeresők száma 60,2%. 34. Táblázat - Álláskereső háztartásának létszáma a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen egymagam élek 12,8 9,6 11,4 2 20,1 14,7 17,8 3 26,1 15,5 21,6 4 22,2 20,3 21,4 5 6,7 10,4 8,3 6 2,7 9,6 5,7 7 2,4 4,4 3,3 8 1,2 8,4 4,3 9 1,2 2,4 1,7 10 vagy több 1,5 1,2 1,4 nincs háztartásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszoló álláskeresők 25,2%-ának a háztartásában nincsen eltartott felnőtt. Egy felnőtt eltartott van a válaszolók 52,9%-ának a háztartásában, ez az arány az önállóan elhelyezkedő profiling kategóriában 71,2%, a segítséggel elhelyezhető csoportban 59,9%, és a veszélyeztetettek körében 38,5%. Azonban a veszélyeztetettek körében igen gyakori a 2, 3 vagy a több felnőtt eltartott, ugyanez a másik két kategóriában alig jellemző. Közép-Dunántúlon a válaszolók 37,8%-ának a háztartásában nincs felnőtt eltartott, az Észak-Magyarországiaknak csak a 15,5%-ában nincs. Észak- Magyarországon válaszoló álláskeresők körében az egy felnőtt eltartott a jellemző, 66,3%-uknak egy felnőtt eltartott van a háztartásában, ugyanez az arány Közép-Dunántúlon 35,5%.
  • 41. 41/154 oldal 35. Táblázat - Álláskereső háztartásában a felnőtt eltartottak száma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 0 23,1 31,0 20,5 25,2 1 71,2 59,9 38,5 52,9 2 1,9 7,3 17,6 10,7 3 2,9 0,9 8,6 4,5 4 5,3 2,2 5 vagy több 2,5 1,0 nincs háztartásom 1,0 0,9 7,0 3,4 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 36. Táblázat - Álláskereső háztartásában a felnőtt eltartottak száma a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen 0 15,5 37,8 25,2 1 66,3 35,5 52,9 2 10,3 11,2 10,7 3 2,1 7,6 4,5 4 1,5 3,2 2,2 5 vagy több 1,2 0,8 1,0 nincs háztartásom 3,0 4,0 3,4 összesen 100,0 100,0 100,0 Minden negyedik válaszadónak saját tulajdonú lakása van. A szülőknél, rokonoknál lakik a válaszolók 31,2%-a. a veszélyeztetett profiling kategóriára a legjellemzőbb az önkormányzati bérlakás 29,5%, ezzel szemben az önállóan elhelyezkedők csoportjára inkább a magán személytől való bérlés a jellemzőbb, 26%. 37. Táblázat - Álláskereső lakásának tulajdonosa profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen saját 22,1 30,2 20,9 24,8 házastárs/élettárs 8,7 10,3 4,9 7,8 szülők/rokonok 27,9 32,3 31,6 31,2 unokák .. .. 0,4 0,2 magánszemélytől béreljük 26,0 16,4 6,1 13,8 önkormányzattól béreljük 14,4 9,9 29,5 19,0 nincs lakásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
  • 42. 42/154 oldal Észak-Magyarországon a saját tulajdon, a rokonok mellett az önkormányzati bérlemény legjellemzőbb, a válaszolók 21,1%-a önkormányzati lakásban lakik. Közép-Dunántúlon közel azonos arányban laknak önkormányzati (17,3%) és a magán bérleményben (17,6%) a válaszolók. 38. Táblázat - Álláskereső lakásának tulajdonosa a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen saját 25,5 23,9 24,8 házastárs/élettárs 8,2 7,2 7,8 szülők/rokonok 28,0 35,5 31,2 unokák 0,3 .. 0,2 magánszemélytől béreljük 17,6 8,8 13,8 önkormányzattól béreljük 17,3 21,1 19,0 nincs lakásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadók lakásai többségben (52,6%) kétszobásak, csupán a válaszolók 33,9%ának van három vagy annál több szobája. A profiling kategóriák alakulása nincs összefüggésben a lakásban található szobák számával. Közép-Dunántúlon válaszoló álláskeresők esetén inkább a kevesebb szobával rendelkező lakások dominálnak, a lakások 69,7%-a legfeljebb két szobás, Közép- Dunántúlon a kétszobás lakások aránya 63,5%. 39. Táblázat - Álláskereső lakásában a szobák száma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 1 14,4 15,1 11,9 13,6 2 50,0 47,0 59,0 52,6 3 28,8 33,6 18,4 26,4 4 5,8 3,0 4,1 4,0 5 vagy több ! 0,4 0,2 nincs lakásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 40. Táblázat - Álláskereső lakásában a szobák száma a vizsgált régiók szerint (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen 1 13,1 14,3 13,6 2 50,5 55,4 52,6 3 30,1 21,5 26,4 4 3,3 4,8 4,0 5 vagy több .. 0,4 0,2 nincs lakásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A lakás komfort fokozatát mutatja a fürdőszoba léte, vagy nem léte, a válaszadók lakásainak 6,4%-ában nincsen fürdőszoba, ez az arány a veszélyeztetett profiling csoportban 14,3%. Több fürdőszoba leginkább a
  • 43. 43/154 oldal önállóan elhelyezkedők csoportjára, illetve a segítséggel elhelyezhetők csoportjára jellemző 2-3%-ban. Egy fürdőszobával a veszélyeztetett kategória 77,5% rendelkezett, míg a másik két kategóriában több mint 96%-uk rendelkezett fürdőszobával. 41. Táblázat - Álláskereső lakásában a fürdőszobák száma profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen 1 96,2 96,1 77,5 88,3 2 .. .. 0,4 0,2 több 2,9 2,2 1,2 1,9 egy sem .. 0,9 14,3 6,4 nincs lakásom 1,0 0,9 6,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 42. Táblázat - Álláskereső lakásában a fürdőszobák száma a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen 1 87,8 88,8 88,3 2 0,3 .. 0,2 több 1,2 2,8 1,9 egy sem 7,6 4,8 6,4 nincs lakásom 3,0 3,6 3,3 összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadó álláskeresők lakásának/házának típusa jellemzően családi ház, 46%, illetve lakótelepi társasház, 23,8%. Profiling csoportok szerint vizsgálva látjuk, hogy az önállóan elhelyezkedők csoportjában a lakótelepi társasház a domináns, 40,4%-uk ilyen típusú házban él. Ez az arány a segítséggel elhelyezhetőknél 28,4%, míg a veszélyeztetett kategóriában csak 12,3%. A veszélyeztetett kategóriában jelentős, 11,5%-os a tanyán lakók aránya, ebben a kategóriában magasabb (29,7 év) a lakások átlagos életkora mintegy 9 évvel, mint a másik két kategóriában. A veszélyeztetett kategóriában magas (19,3%) a hagyományos parasztházban lakók aránya.
  • 44. 44/154 oldal A vizsgált két régióban a lakástípusokra jellemző, hogy míg Közép-Dunántúlon a családi házban élők aránya a magasabb (53,4), addig Észak-Magyarországon lakótelepi panellakásokban lakóké (27,1%). 43. Táblázat - Álláskereső lakásának/házának típusa és kora profiling csoportok szerint (%, év) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen családi ház 36,5 51,3 45,1 46,0 lakás kertes, többlakásos házban (ikerház, sorház) .. 3,4 2,9 2,6 hagyományos parasztház 5,8 9,5 19,3 12,9 lakás hagyományos építésű többlakásos társasházban 14,4 4,3 2,0 5,2 lakás lakótelepi társasházban 40,4 28,4 12,3 23,8 kolónia .. .. 0,4 0,2 tanya 1,0 0,4 11,5 5,2 nincs lakásom 1,9 2,6 6,6 4,1 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A lakás/ház életkora (év) 21,9 21,0 29,7 25,3 44. Táblázat - Álláskereső lakásának/házának típusa és kora a vizsgált régiók szerint (%, év) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen családi ház 40,4 53,4 46,0 lakás kertes, többlakásos házban (ikerház, sorház) 0,6 5,2 2,6 hagyományos parasztház 12,2 13,9 12,9 lakás hagyományos építésű többlakásos társasházban 8,2 1,2 5,2 lakás lakótelepi társasházban 27,1 19,5 23,8 kolónia 0,3 0,2 tanya 7,0 2,8 5,2 nincs lakásom 4,3 4,0 4,1 összesen 100,0 100,0 100,0 A lakás/ház életkora (év) 25,8 25,0 25,3 válaszadók lakásainak 17,2%-ában történt felújítás az elmúlt 10 évben. Felújítás az önállóan álláskeresők lakásainak 24%-ában volt, ezzel szemben a veszélyeztetett kategóriába tartozók lakásainak csak 13,5%-ában. Közép-Dunántúlon válaszolók 21,9%ának a lakását újították fel az elmúlt 10 évben, ugyanakkor Észak-Magyarországon lakók esetén ez az arány csak 13,7%.
  • 45. 45/154 oldal 45. Táblázat - Történt-e az elmúlt 10 évben nagyobb felújítás az ingatlanon? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 24,0 18,1 13,5 17,2 nem 42,3 53,4 54,5 51,9 nem tudom 29,8 26,7 24,6 26,4 nincs lakásom 3,8 1,7 7,4 4,5 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 46. Táblázat - Történt-e az elmúlt 10 évben nagyobb felújítás az ingatlanon? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 13,7 21,9 17,2 nem 51,7 52,2 51,9 nem tudom 29,5 22,3 26,4 nincs lakásom 5,2 3,6 4,5 összesen 100,0 100,0 100,0 Válaszolók egyharmada hálózati gázzal fűt, további 22,8%-ának távfűtése van. Jelentős eltérés van az egyes profiling kategóriák között az alkalmazott fűtés módban. Az önállóan elhelyezkedők tipikus fűtési módja a hálózati gáz (35,6%) és a távfűtés (38,5%), ezzel szemben a veszélyeztetettek csoportjában a hálózati gázon (23%) kívül jelentős a fatüzelés (26,6%) és a vegyes tüzelés (21,7%). 47. Táblázat - A lakás fűtésének módja profiling csoportok szerint (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen fa 2,9 2,2 26,6 12,6 hálózati gáz 35,6 42,7 23,0 33,1 nincs lakásom 1,9 0,9 6,6 3,4 olaj 2,9 1,7 3,7 2,8 szén 3,8 3,0 7,4 5,0 távfűtés 38,5 28,0 11,1 22,8 vegyes tüzelés 14,4 21,6 21,7 20,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
  • 46. 46/154 oldal 15. ábra - A lakás fűtésének módja profiling csoportok szerint (%) Észak-Magyarországon Közép-Dunántúlhoz képest magasabb a válaszadók lakásaiban a távfűtés (25,5%) és a vegyes tüzelés (22,8%) aránya. 48. Táblázat - A lakás fűtésének módja a vizsgált régiók szerint (%) Észak-Magyarország Közép-Dunántúl összesen fa 12,2 13,1 12,6 hálózati gáz 33,1 33,1 33,1 nincs lakásom 3,3 3,6 3,4 olaj 0,6 5,6 2,8 szén 2,4 8,4 5,0 távfűtés 25,5 19,1 22,8 vegyes tüzelés 22,8 17,1 20,3 összesen 100,0 100,0 100,0 Általában a válaszadók lakásai felszereltek különböző vezetékes szolgáltatásokkal, azonban a veszélyeztetett profiling csoportba tartozóknak csak a 76,2%-ánál van vezetékes víz, szemben az átlagos 89,1%-kal. Ugyancsak rosszabb ebben a kategóriában a vezetékes gázzal (45,1%) és a csatornával való ellátottság (36,9%). 2,9 2,2 26,6 35,6 42,7 23,0 1,9 0,9 6,6 2,9 1,7 3,73,8 3,0 7,4 38,5 28,0 11,1 14,4 21,6 21,7 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett fa hálózati gáz nincs lakásom olaj szén távfűtés vegyes tüzelés
  • 47. 47/154 oldal 16. ábra - Van-e a lakásban a következő? (profiling csoportok szerint) (%) 49. Táblázat - Van-e a lakásban a következő? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen vezetékes víz 98,1 98,7 76,2 89,1 vízöblítéses WC 97,1 98,7 66,8 85,0 vezetékes gáz 83,7 79,7 45,1 65,9 villanyáram 98,1 99,1 86,1 93,4 csatorna 81,7 70,7 36,9 58,4 76,2 98,1 98,7 66,8 97,1 98,7 45,1 79,7 83,7 86,1 99,198,1 81,7 70,7 36,9 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett vezetékes víz vízöblítéses WC vezetékes gáz villanyáram csatorna
  • 48. 48/154 oldal A válaszadó álláskeresők lakásai Közép-Dunántúlon kevésbé felszereltek vezetékes gázzal (53,4%), illetve csatornával (47%). Ezek az arányok Észak- Magyarországon 75,4% és 67,2%. 50. Táblázat - Van-e a lakásban a következő? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen vezetékes víz 88,8 89,6 89,1 vízöblítéses WC 86,3 83,3 85,0 vezetékes gáz 75,4 53,4 65,9 villanyáram 95,7 90,4 93,4 csatorna 67,2 47,0 58,4 A válaszadó álláskeresők lakásait számos hitel, adósság terheli, ezek közül a közüzemi díjtartozás a legjelentősebb, átlagosan a válaszadók 40,2%ának valamilyen közüzemi tartozása, ez az önállóan elhelyezkedő profiling csoportban csak 24%. A jelzálog miatti tartozás legnagyobb arányban a veszélyeztetett csoportban fordul elő, 17,2%. 51. Táblázat - Jelenleg terheli-e a lakást valamilyen hitel, egyéb adósság? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen bankhitel Ft-ban 17,3 23,7 18,0 20,2 bankhitel devizában 6,7 7,3 8,2 7,6 munkáltatói kölcsön 1,0 3,9 6,1 4,3 tartozás miatt keletkezett jelzálog 3,8 9,5 17,2 11,7 közüzemi díjtartozás 24,0 44,0 43,4 40,2 egyéb 8,7 11,2 21,3 15,0 Közép-Dunántúlon bankhitellel rendelkezik a válaszolók 36,3%-a míg Észak- Magyarországon csak a 7,9%-a, a devizahitelesek aránya is kétszeres (10%) Közép-Dunántúlon a másik régióhoz viszonyítva. A közüzemi díjtartozással Észak-Magyarországon a válaszadók 42,9%-a rendelkezik, ez több mint 6 százalékponttal magasabb, mint Közép-Dunántúlon. 52. Táblázat - Jelenleg terheli-e a lakást valamilyen hitel, egyéb adósság? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen bankhitel Ft-ban 7,9 36,3 20,2 bankhitel devizában 5,8 10,0 7,6 munkáltatói kölcsön 1,2 8,4 4,3 tartozás miatt keletkezett jelzálog 10,6 13,1 11,7 közüzemi díjtartozás 42,9 36,7 40,2 egyéb 8,8 23,1 15,0 Minden negyedik válaszoló álláskeresőnek van mezőgazdasági művelésre alkalmas területe. Profiling kategóriák szerint a veszélyeztetett csoportba tarozók közül magasabb arányban (27,9%) birtokolnak, vagy használnak művelésre alkalma területet. Az önállóan elhelyezkedők kategóriájában ez az arány mindössze 14,4%.
  • 49. 49/154 oldal 53. Táblázat - Van-e Önnek mezőgazdasági művelésre alkalmas saját tulajdonú, bérelt, vagy használatra átengedett kértje, telke, földje? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen 14,4 26,3 27,9 24,8 nem 85,6 73,7 72,1 75,2 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 17. ábra - Van-e Önnek mezőgazdasági művelésre alkalmas saját tulajdonú, bérelt, vagy használatra átengedett kértje, telke, földje? (profiling csoportok szerint) (%) Megművelhető földterülettel az Észak-Magyarországon válaszolók rendelkeznek nagyobb arányban, 28,6%-uk, Közép-Dunántúlon csak 19,9%-uk. 54. Táblázat - Van-e Önnek mezőgazdasági művelésre alkalmas saját tulajdonú, bérelt, vagy használatra átengedett kertje, telke, földje? (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép-Dunántúl összesen igen 28,6 19,9 24,8 nem 71,4 80,1 75,2 összesen 100,0 100,0 100,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett
  • 50. 50/154 oldal A válaszadók háztartásainak legfontosabb jövedelemforrása mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám, 74,7%-ának, ez a forrás Észak-Magyarországon fontosabb, a válaszadók 79%-ának származik innen jövedelme. 55. Táblázat - Háztartásban élők jövedelemforrása: (a vizsgált régiók szerint) (%) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl összesen főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér 61,7 54,6 58,6 mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám 79,0 68,9 74,7 rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj beleértve a rehabilitációs járulékot, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást is 17,0 30,7 22,9 családi pótlék, iskoláztatási támogatás 45,3 41,4 43,6 GYES, GYED, GYET, terhességi-gyermekágyi segély 13,7 14,3 14,0 rendszeres gyermekvédelmi ellátás 5,8 6,8 6,2 ápolási díj 1,5 5,6 3,3 egyéb, segély-jellegű ellátás 23,4 13,5 19,1 munkanélküli ellátás, vagy ezzel kapcsolatos segély 65,7 24,3 47,8 befektetésből, bérbeadásból, eltartási szerződésből 2,7 4,8 3,6 vállalkozásból származó jövedelem pl. osztalék 0,9 6,0 3,1 egyéb 21,9 13,5 18,3 A főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér is jelentős a válaszadók háztartása 58,6%-ának jövedelemforrása a főállású munka, ez szintén Észak-Magyarországon a jelentősebb, 61,7%. A munkanélküli ellátás (47,8%) és a családi pótlék, iskoláztatási támogatás (43,6%) is fontos jövedelemforrása ezeknek a háztartásoknak. A munkanélküli ellátás az Észak- Magyarországi háztartások 65,7%-át érintik.
  • 51. 51/154 oldal 18. ábra - Háztartásban élők jövedelemforrása: (a vizsgált régiók szerint) (fő) 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj beleértve a rehabilitációs járulékot, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást is családi pótlék, iskoláztatási támogatás GYES, GYED, GYET, terhességi-gyermekágyi segély rendszeres gyermekvédelmi ellátás ápolási díj egyéb, segély-jellegű ellátás munkanélküli ellátás, vagy ezzel kapcsolatos segély befektetésből, bérbeadásból, eltartási szerződésből származó jövedelem vállalkozásból származó jövedelem pl. osztalék egyéb Észak-Magyarország Közép-Dunántúl
  • 52. 52/154 oldal Profiling kategóriánként vizsgálva a háztartások jövedelmeit azt tapasztaljuk, hogy főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér (69,2%), a munkanélküli ellátás (69,2%) az önállóan elhelyezkedőknél dominál, ezzel szemben a veszélyeztetettek csoportjában a rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj, a rehabilitációs járulék, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást (35,7%) és az egyéb, segély-jellegű ellátás (30,3%). 56. Táblázat - Háztartásban élők jövedelemforrása: (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen főállású állandó munkából, vállalkozásból származó munkabér 69,2 67,2 45,9 58,6 mellékállásból, alkalmi munkából származó munkabér, napszám 71,2 81,9 69,3 74,7 rokkantsági, öregségi ellátás, nyugdíj beleértve a rehabilitációs járulékot, özvegyi és öregségi nyugdíjat, árvaellátást is 12,5 14,2 35,7 22,9 családi pótlék, iskoláztatási támogatás 44,2 42,2 44,7 43,6 GYES, GYED, GYET, terhességi-gyermekágyi segély 13,5 7,3 20,5 14,0 rendszeres gyermekvédelmi ellátás 1,7 13,1 6,2 ápolási díj 1,7 6,1 3,3 egyéb, segély-jellegű ellátás 6,7 12,9 30,3 19,1 munkanélküli ellátás, vagy ezzel kapcsolatos segély 69,2 54,3 32,4 47,8 befektetésből, bérbeadásból, eltartási szerződésből származó jövedelem 3,8 3,4 3,7 3,6 vállalkozásból származó jövedelem pl. osztalék 5,8 1,7 3,3 3,1 egyéb 19,2 22,4 13,9 18,3
  • 53. 53/154 oldal Az elmúlt két évben a vizsgált háztartások többségében volt valamilyen díj, vagy egyéb tartozás. A legjelentősebbek a közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. és a lakbér, albérleti díj, közös költség tartozások. 1-2 havi közüzemi tartozásuk a háztartások 50,9%-ának van (a veszélyeztetett csoportban 38,1%). 3-6 havi közüzemi tartozása a háztartások 9%-ának van, fél évnél régebbi közüzemi tatozása a háztartások 11,4%-ának van (a veszélyeztetett kategóriában az arányuk 20,9%). Az 1-2 hónapos lakbér, albérleti díj, közös költség tartozása a háztartások 19,3%-ának van, itt az önállóan elhelyezkedő kategóriában magasabb az arány, 31,7%. A 3-6 hónapja lakbér, albérleti díj, közös költség tartozással bíró háztartások aránya 5,5%. A 6 hónapnál régebbi lakbér, albérleti díj, közös költség tartozással a háztartások 10%-a rendelkezik, a veszélyeztetettek csoportjában azonban ez az arány 20,9%. 57. Táblázat - Előfordult-e Önökkel az utóbbi két évben, hogy díjtartozásuk, vagy egyéb tartozásuk volt? (profiling csoportok szerint) (%) önálló álláskereső elhelyezhető segítséggel veszélyeztetett összesen igen, 1-2 havi közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. 57,7 61,2 38,1 50,9 lakáshitel-tartozás 14,4 12,9 9,8 11,9 egyéb hiteltartozás pl. áruvásárlási kölcsön, személyi hitel, hitelkártya-tartozás, stb. 20,2 18,5 10,7 15,5 lakbér, albérleti díj, közös költség 31,7 25,0 8,6 19,3 magánkölcsön 9,6 15,9 17,2 15,3 igen, 3-6 havi közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. 5,8 6,5 12,7 9,0 lakáshitel-tartozás 5,8 9,1 10,2 9,0 egyéb hiteltartozás pl. áruvásárlási kölcsön, személyi hitel, hitelkártya-tartozás, stb. 3,8 4,7 6,1 5,2 lakbér, albérleti díj, közös költség 5,8 6,0 4,9 5,5 magánkölcsön 4,8 4,3 4,9 4,7 igen, hat hónapon túli közüzemi díjtartozás víz, gáz, csatorna, áram, telefon, internet, stb. 1,9 5,6 20,9 11,4 lakáshitel-tartozás 4,3 7,0 4,7 egyéb hiteltartozás pl. áruvásárlási kölcsön, személyi hitel, hitelkártya-tartozás, stb. 4,8 7,8 15,6 10,5 lakbér, albérleti díj, közös költség 2,9 4,7 18,0 10,0 magánkölcsön 2,9 5,2 17,6 10,0