Csikó Szilvia: A tehetséggondozás pedagógiai öröksége és a jövő kihívásai
Lutter Anett Eszter, Kubicza János, Kéri András, Kéri Annamária: A mindennapos testnevelés hatásának kimutatása a NETFIT felmérés segítségével
1. A mindennapos testnevelés hatásának kimutatása a NETFIT felmérés segítségével
Lutter Anett Eszter1, Kubicza János1, Kéri Annamária2,3, Kéri András1
1ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, keri@trefort.elte.hu
2Laboratory for Waste Management, Paul Scherrer Institute (PSI), Switzerland
3Institute for Geological Sciences, University of Bern, CH-3012 Bern, Switzerland
A 4. és 5. ábra alapján a testösszetétel és tápláltsági profilba tartozó
testzsírszázalék kevesebb egészségzónába tartozó lányt foglal magába, mint az
azonos profilba tartozó BMI, így nem mindegy, melyiket használjuk, szemben a
fiúkkal. Amennyiben a testzsír profilt vesszük figyelembe, az állóképesség, a
hajlékonyság és a vázizomzat fittségi profil tesztjeinek eredménye alapján
elmondható, hogy a lányok várakozáson felül teljesítettek, a törzsemelést leszámítva.
A törzsemelés során a tanulók jóval a várakozások alatt teljesítettek, a fiúkhoz
hasonlóan, és ez szintén ami utalhat ezen felmérés túl magas követelményeire,
melyeket érdemes lenne felülvizsgálni.
A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-én útnak indította a magyar
iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittségmérési-értékelési
rendszert, amely a NETFIT, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt elnevezést
kapta.
A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét,
erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két
illetve három zónába kerülhetnek, egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési
zónába. Minden érintett iskolában, így az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban is
a NETFIT® rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát az adott
tanév meghatározott mérési időszakában.
Összesen 2943 intézmény küldött be 2015-ben mérési adatokat az országos
adatbázisba, az intézményeket jellemző, speciálisan kialakított Intézményi Fittség Index
értékei 2,00 és 7,42 között szóródnak (1. ábra). Az országos átlagérték 5,48. Az index azt
mutatja, hogy átlagosan hány tesztben teljesítettek egészségzónában egy adott intézmény
tanulói.
Vizsgálatunkkal igyekeztünk elhelyezni iskolánkat a 2014/2015-ös, illetve 205/2016
tanév eredményei alapján , megnézve, hogyan viszonyul tanulóink fittsége az országos
átlaghoz.
A négy fittségi profil összességét tekintve (testösszetétel és tápláltság, aerob fittség,
vázizomzat fittség, hajlékonyság) valamennyi vizsgált évfolyamban (7.,8.,9.,10.,11.)
tanulóink eredményei meghaladták az országos átlagot.
Számításaink szerint a BMI a statisztikai szóráson belül ugyanannyi
egészségzónába sorolt fiú tanulóval rendelkezik, mint a testzsírszázalék. Ez alapján
elmondható, hogy bármelyik testösszetétel és tápláltsági profilba tartozó változó
mérése hasonlón jellemzi a fiúk általános egészségi állapotát. A többi profilba
tartozó teszt eredményei alapján, a törzsemelést kivéve, több fiú tanulót lehetett
az egészség zónába sorolni, mint azt a BMI alapján vártuk (a világos zöld
pontokon kívül a többi mérés eredménye a sárga vonal felett helyezkedik el). Ez is
alátámasztja a trefortos tanulók átlag feletti fittségét. Az évfolyamok közül egy
sem teljesített alul szignifikánsan a többihez képest (3. ábra).
Irodalom:
Csányi Tamás, Kaj Mónika, Vass Zoltán, Boronyai Zoltán, Király Anita és Pedro F. Saint Maurice (2016). A magyar 10-18 éves tanulók egészségközpontú fizikai
fittségi állapota (2015). Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2014/2015. tanévi országos eredményeiről. MDSz, Budapest.
Király Anita, Kaj Mónika, Vass Zoltán, Boronyai Zoltán, Csányi Tamás.: Köznevelési típusú sportiskolás tanulók egészségközpontú fittségi állapota –
összehasonlító elemzés a 2014/15 tanévi netfit® mérések alapján.
SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE 17: (66): p. 19. (2016). XIII. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2016.05.26.-2016.05.28.
1. ábra: Az intézményi Fittségi Index országosan összesített értékei
Forrás: Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2014/2015. tanévi
országos eredményeiről
„Tudós tanárok – tanár tudósok”
Fókuszban a tanulás és a tanítás értékelése
2016. november 8 – 9. ELTE Gólyavár - 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.
Iskolánk tanulói 2014/2015-ös tanévben 71 tesztben múlták felül az országos átlagot
(jobb kategória) és 19 eredményben értek el rosszabb eredményt nála (rosszabb kategória),
ami azt jelenti, hogy összességében 79%-kal teljesítettek jobban az országos átlagnál
(2.ábra).
Vizsgáltuk az évfolyamonkénti testtömeg és testzsír alapján az egészségzónába tartozó
tanulóknak az ezek alapján az elvárható szinthez viszonyított teszt eredményeit. A (fokozott)
fejlesztési zónába tartozó tanulókat nem vettük figyelembe, mivel szerencsés
intézményként számuk igen csekély (<5fő/évfolyam). A statisztikai elemzések eredményeit a
3–5. ábrák mutatják.
Ezen ábrák esetében az egyes színek a következő profilokat jelentik:
Sárga : „Elvárt teljesítmény” (Testösszetétel és tápláltsági profil) ― BMI
Bordó: Testzsír (Testösszetétel és tápláltsági profil)
Lila: Hajlékonyság (Hajlékonysági profil)
Kék: Állóképesség (aerob fittségi profil)
Zöld: Vázizomzat fittségi profil, régen is mért, fejlesztett
Türkiz: Vázizomzat fittségi profil, régen nem mért, és/vagy nem fejlesztett
2. ábra: Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium 2014/2015-ös NETFIT eredményeinek
összehasonlító diagramja az országos átlaghoz képest
Forrás: Saját és országos NETFIT adatbázis, saját szerkesztés
10
20
30
40
50
60
33 34 35 36 37 38 39
Tesztekalapjánazegészségzónába
tartozófiúkszáma[db]
BMI alapján az egészségzónába tartozó fiúk száma [db]
Testzsír Hajlékonyság Hasizom Fekvőtámasz Törzsemelés Kézi szorítóerő Helyből távolugrás Állóképesség
8. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam 11. évfolyam
3. ábra: Az ELTE Trefort Ágoston fiú tanulóinak a NETFIT fittségi mérési rendszer különböző tesztjei
alapján az egészség zónába tartozó gyerekek száma a testtömeg-index (BMI) egészségzónába
tartozó gyerekek számának függvényében évfolyamonként
Forrás: Saját NETFIT adatbázis, saját szerkesztés
10
20
30
40
50
60
42 43 44 45 46 47 48 49 50 51
Tesztekalapjánazegészségzónába
tartozólányokszáma[db]
Testtömeg-index (BMI) egészségzónába tartozó gyerekek száma [db]
Testzsír Hajlékonyság Hasizom Fekvőtámasz Törzsemelés Kézi szorítóerő Helyből távolugrás Állóképesség
4. ábra: Az ELTE Trefort Ágoston lány tanulóinak a NETFIT fittségi mérési rendszer különböző tesztjei
alapján az egészség zónába tartozó gyerekek száma a testtömeg-index (BMI) egészségzónába
tartozó gyerekek számának függvényében évfolyamonként
Forrás: Saját NETFIT adatbázis, saját szerkesztés
11.évfolyam9. évfolyam10. évfolyam8. évfolyam
10
20
30
40
50
60
35 36 37 38 39 40 41 42 43
Tesztekalapjánazegészségzónába
tartozólányokszáma[db]
Testzsír egészségzónába tartozó gyerekek száma [db]
BMI Hajlékonyság Hasizom Fekvőtámasz Törzsemelés Kézi szorítóerő Helyből távolugrás Állóképesség
5. ábra: Az ELTE Trefort Ágoston lány tanulóinak a NETFIT fittségi mérési rendszer különböző tesztjei
alapján az egészség zónába tartozó gyerekek száma a testzsír egészségzónába tartozó gyerekek
számának függvényében évfolyamonként
Forrás: Saját NETFIT adatbázis, saját szerkesztés
A mindennapos testnevelés lehetséges pozitív hatását az első vizsgálati évről a
második évre bekövetkező változással szeretnénk szemléltetni. Amint az a 6. ábrán
látható, a 2014/2015-ös tanévben 7. évfolyam majdnem minden mérésben
felülmúlta önmagát a következő évben. Fokozott fejlesztésre (F.f.sz.) már senki sem
szorult. Hasonló eredményeket tapasztaltunk a lányoknál is.
6. ábra: Az ELTE Trefort Ágoston fiú tanulóinak a NETFIT fittségi mérési rendszer különböző
teszteredményeiben az egymást követő két évben bekövetkező változások
Forrás: Saját NETFIT adatbázis, saját szerkesztés
8. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam 11.évfolyam