Csikó Szilvia: A tehetséggondozás pedagógiai öröksége és a jövő kihívásai
Csepcsényi Lajos Lászlóné Balogh Melinda: Térszemléleti formatív és szummatív mérés és értékelés az építőipari középiskolások körében
1. Térszemléleti formatív és szummatív
mérés és értékelés az építőipari
középiskolások körében
CSEPCSÉNYI LAJOS LÁSZLÓNÉ BALOGH MELINDA
SZÉKESFEHÉRVÁRI SZC JÁKY JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA
2. A térszemléleti
oktatás sajátosságai
• A rajzelemek mögött
műszaki tartalom van
• A szakmai tantárgyak
elsajátítása nem
lehetséges térszemléleti
tudás nélkül
Szintvonalas térkép szerkesztése
Forrás: CSEPCSÉNYINÉ-RATKAY (2012) Földméréstan gyakorlatok. Tankönyvmester Kiadó, Budapest. 111 o.
4. Egyenes döféspontja síkkal című tananyag taxonomizálása
Bloom szerinti taxonomizálás
Analízis: láthatóság megrajzolása a műszaki
ábrázolás szabályainak megfelelően.
Értékelés: A tanulók a feladatmegoldás során
önértékelést végeznek, hibáikat önállóan
felismerik és javítják azokat.
Automatizáció: A szerkesztési feladatot
rutinszerűen, kevés hibázással és javítással
hajtja végre.
De Block szerinti taxonomizálás
Módszerek: A tanuló manuálisan vagy
tervező szoftver segítségével elkészíti a
feladatot, a szerkesztési műveleteket egymás
után a megfelelő sorrendben hajtja végre.
Integrálás: Levezeti a két képsíkon a
láthatóságot és hibátlanul megszerkeszti azt.
Integrálás: Kiválasztja a megfelelő
szerkesztési módszert, a szerkesztéshez
szükséges eszközöket rendeltetésszerűen és
hatékonyan használja.
5. A térszemléleti méréshez használt mérőeszköz csomag
A mérés célja
Szükséges-e ennek a témának átismétlése az
erre épülő témakörök tanítása előtt
Az elemi ábrázoló geometriai szerkesztések
elsajátításának szintjének megállapítása
A feladat:
Szerkessze meg a két képével adott 1,2,3 pontok
által meghatározott általános helyzetű sík és a két
képével adott e egyenes döféspontját! A döféspont
ismeretében rajzolja meg a láthatóságot is!
Utasítások a tanulók és a mérést végző
számára
Forrás: CSEPCSÉNYI (2015) Térszemléleti formatív és szummatív mérés és
értékelés az építőipari középiskolások körében. 21. o.
6. A térszemléleti méréshez használt mérőeszköz csomag
Megoldási útmutató
Az „e” egyenesre az egyik képen egy vetítő helyzetű
segédsíkot illesztése (S”), majd a két sík közös
pontjainak levetítése (2. képrészlet)
A másik képen meghatározandó a segédsík
helyzetét S’ (3. képrészlet)
Meghatározandó a segédsík (mely egyenesben
látszik) és az „e” egyenes metszéspontját, ami a
keresett döféspont lesz (4. képrészlet)
A döféspont felvetítése a másik képre (5.
képrészlet)
A láthatóságot megrajzolása (6. képrészlet)
Értékelési útmutató:
Szövegesen
Pontértékekkel kifejezve
Forrás: CSEPCSÉNYI (2015) Térszemléleti formatív és szummatív mérés és
értékelés az építőipari középiskolások körében. 28. o.
7. A mérés
A megfigyelés szempontjai:
A tanulók magabiztosan vagy tanácstalanul kezdtek neki a feladatok
megoldásának
Az egyes feladatrészekre mennyi időt szántak a rendelkezésre álló tiszta
kidolgozási időből
A tanulók hányszor javítják rajzaikat, vagy kezdik elölről
A megfigyeléssel szerzett információk:
A tanulók között kevés olyan akad, aki teljesen biztos a feladatmegoldás
menetében
Többen is tanácstalanul ültek a feladat felett, vonalakat rajzolgattak
hátha „beugrik” a megoldás
Jópáran a láthatóságot csak találgatással jelenítették meg
Néhány tanuló könnyen és rövid idő alatt megszerkesztette a
döféspontot (itt az időtartam a fontos) de a láthatósággal nem boldogult.
Csupán egy tanuló akadt, aki nem tudott a feladathoz hozzákezdeni
2014. november 25.
Székesfehérvári Belvárosi
I. István Középiskola Jáky
József Tagintézménye
13. B osztály
OKJ 54 582 03 Magasépítő
technikus
Heterogén csoport
Nemek szerint
Előképzettség szerint
Utasítások a tanulóknak
és a mérést végzőknek
A megfigyelésnek jelentős
szerepe van, de legyen
előítéletektől mentes!
A megfigyelés
8. Szummatív értékelés
Az egyes itemekre adható pontszámok:
Az egyik képen az „e” egyenesre egy „S” segédsíkot illeszt 2 pont
Kijelöli az „S” és a számokkal jelölt sík közös pontjait, vetítő egyeneseket illeszt 2 pont
Ezeknek a pontoknak az első képen a megfelelőinek megkeresése 2 pont
A segédsík első képének megrajzolása 2 pont
Döféspont helyes megállapítása az első képen 2 pont
Döféspont felvetítése a második képre, azon bejelölése 2 pont
Láthatóság megállapítása, megrajzolása a második képen 2 pont
Láthatóság megállapítása, megrajzolása az első képen 2 pont
Rajzkészség 4 pont
Ponthatárok:
19-20 jeles
16-18 jó
13-15 közepes
11-12 elégséges
10- elégtelen
0
1
2
3
4
5
5 4 3 2 1
Tanulókszáma
Érdemjegyek
Az érdemjegyek eloszlása
Forrás: Saját ábra
12. A kismintás mérés tanulságai
Emlékeztetőül a mérés céljai:
Az elemi szerkesztések közül milyen szinten sajátították el az egyenes és sík döféspontjának megszerkesztését?
Szükséges-e ennek a témának átismétlése a zsaluzatok témakör tanítása előtt?
Ha most kellene ebből a témakörből vizsgát tenni, akkor mennyire lennének a tanulók sikeresek?
Megállapítások:
Szummatív értékeléssel a harmadik kérdés válaszolható meg
tanulók előrehaladását statisztikai módszerekkel is ki lehet mutatni
mérések eredményei egymással összehasonlíthatók, a tanulók fejlődése számszerűen kimutatható
minden tanulót ugyanolyan szempontok szerint értékelnek
Formatív értékeléssel az első két kérdésre kapunk választ
tanulók még nem sajátították el teljes biztonsággal ezt az alapfeladatot
Az új témakör elsajátítása előtt szükség van a témakör átismétlésére
Tanári segítséggel lehetséges csak az új témakörrel való kapcsolatok feltárása
13. Összegzésül
Az ismertetett mérési és értékelési folyamat alapján az alábbiakat lehet megállapítani:
Meg kell határozni az oktatási és ezzel kapcsolatban a mérési célt.
Jól meg kell választani a tanulók által kidolgozandó feladatot és a megoldásra adható
tiszta időt
A tananyag tanítását támogató módszertanhoz legjobban illeszkedő mérési és
értékelési eljárásokat kell alkalmazni
A tanuló reális képet kapjon tudásáról
Szummatív értékeléssel a tanuló információt kap arról, hogy a tudása a képzés
kritériumaihoz képest hol helyezkedik el.
A formatív értékelés felér a tananyag átismétlésével, újra megtanításával vagy más
szempontú magyarázatával, az értékelés is a tanítási folyamat részévé válik.
15. Hivatkozások
BÁRSONY I. – SZERÉNYI I. (2013): Műszaki ábrázolás és szabadkézi rajz Szega Books Kft, Pécs. 66. o.
BLOOM, B. S., ENGLEHART, M. B., et al. (1956): Taxonomy of educational objectives. The classification of educational goals. Handbook I: Cognitive domain.
David McKay Company, New York.
BLOOM, B. S. (1971): Mastery Learning. Holt, Rinehart and Winston, New York.
CSEPCSÉNYI L. – RATKAY Z (2012): Földméréstan gyakorlatok. Tankönyvmester Kiadó, Budapest. 111 o.
CSEPCSÉNYI L. (2015): Térszemléleti formatív és szummatív mérés és értékelés az építőipari középiskolások körében. In: BREDÁCS A.: A hagyományos és az
IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. Digitális tananyag
FALUS I. (2011) A megfigyelés. In: FALUS I.(szerk): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó Kft. Budapest.
GOLNHOFER E. (2001): Az esettanulmány. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
KÓLYA D. (1978): Gyakorlati Ábrázoló geometria. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 66-71. o.
KÓLYA D. (1981): Ábrázoló geometria példatár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 52-60. o.
LANDSHEERE V. De (1979): On Defining Educational Objectives In.B. H. Choppin – T. N. Postlethwaite (szerk): Evaluation in Education, Volume 1. Pergamon
Press, Oxford, 126-128.o.
MOLNÁR Gy. (2001): A tudás alkalmazása új helyzetekben. Iskolakultúra, 11. 10. sz. 15–26. o.
MOLNÁR Gy. (2002): A tudástranszfer. Iskolakultúra, 12. 2. sz. 65–74. o.
NYÉKI L. (1993): De Block taxonómiája. Szakoktatás 10. sz 21-24.
TÓTH P. (2011): Tanulási teljesítmény mérése online környezetben. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-
0023_DP/dp5_7_tantelj_ch010000.scorml (letöltés ideje: 2016. július 26.)
TÓTH. P. (2014): Szakmódszertan – gépészet-mechatronika szakirány http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_szakmodszertan_gepeszet_mechatronika/adatok.html (letöltés ideje: 2016. november 2. )