XI. Országos Neveléstudományi Konferencia
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
2011. november 3-5.
A digitális nemzedék tanulási stratégiája és
tanulási környezete az iskolában és online
közösségi felületeken
Elnök: Ollé János
Opponens: Forgó Sándor
• Ollé János: A digitális nemzedék tanulási stratégiájának változása és az
online eszközhasználattal kapcsolatos összefüggések
• Papp-Danka Adrienn: Az online tanulás egy lehetséges megközelítése –
avagy az IKT-kompetencia és az önszabályozó tanulási képesség kapcsolata
• Tóth-Mózer Szilvia: Online közösségi oldalak - Online tanulási terek? - Tanulói
attitűdök
• Lévai Dóra: Informális tanulás lehetőségei az online közösségi felületen

"A szorongó csodavárástól a hárító
csalódottságig"
• az IKT kompetencia generációs kérdés?
• digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók
(nomádok, telepesek)
• fókuszpontok és túlzások:
o számítógép- és internetfüggőség
o társas kapcsolatok formálódása
o intézményen belüli és személyes tanulás
átalakulása
• valódi kérdések és problémák:
o internetbiztonság
o oktatásmódszertan, tanulásmódszertan és technika
távolsága
o kapcsolatfenntartó és reflexiógyűjtő online
közösségi lét

A digitális bennszülöttek vélt és tapasztalt
sajátosságai
• a bennszülött - elvárások
• aktív és produktív médiahasználó
• otthonos a gyors visszacsatolásokkal teli
környezetben
• lételeme az információgazdagság, multitasking
• hálózatba kapcsolt - mindig online
• “amíg a kutatók elmélkedtek, a gyakorlat minimális
mértékben változott, addig majdnem felnőtt néhány
digitális nemzedék”
• a digitális bennszülött - csalódások
• nem az extenzív felhasználók generációja
• valós tevékenységének online másolata
• inproduktív web 2.0 felhasználás
• tanulásmentes technika- és eszközhasználat

Tanulás, tanulásmódszertan, online közösség
és iskolán kívüli élet
• ha az információszerzés és információfeldolgozás
generációk szerint különböző, akkor különböző a tanulási
stratégiák dominanciája is
• az online tanulás az offline tanulás nagyon fontos
kiegészítése lehet, ha a tudatos IKT eszközhasználat és a
tanulás önszabályozása adja az alapját
• az online közösségek és az intézményes nevelés-oktatás
között híd építhető, ha a szerepértelmezés reális és a
környezetben természetes az átjárhatóság
• ha a tanári szerep nem ér véget az osztályterem, vagy az
iskola határvonalán, akkor az online környezet és a
technológia nem konkurencia, hanem módszertani
lehetőség
• az online közösségi oldalak használatát az
osztályteremben és azon kívül sem tiltani kellene, hanem
megfelelően beépíteni a tanulási és tanítási folyamatba

Tanulási stratégia vizsgálatok
• kérdőíves vizsgálat: sajátosságok, szituációk önjellemzése
• 2004-ben (N=298), 2007-ben (N=266) és 2011-ben
(N=237) elvégzett, részben az összehasonlítást célzó
mérés
• mélyrehatoló, reproduktív, auditív, vizuális, kooperatív,
versenyorientált, egyéni tanulási stratégiák osztálytermi és
iskolán kívüli dominanciájának vizsgálata ugyanazzal az
eszközzel
• kiegészítő vizsgálatok: családi háttér, tanulási technikák,
IKT eszközhasználat, tanulási motiváció, stb.
• vidéki kisváros tanulói, a vizsgálati év szerinti 12-13 éves
tanulócsoport (6. évfolyam) teljes városi mintája kötelező
válaszadás alapján

"Facebook-kutatás 2011"
• Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra 2011. januárban indított
kutatása
• 3 csoport számára készített kérdőív (diákok, tanárok,
felhasználók)
• A kutatás kérdéskörei:
• Tanár-diák kommunikáció
• Iskolával kapcsolatos Fb-használat
• Fb-használat sajátosságai
• Metaforagyűjtés („A Fb olyan, mint…”)
• felsőoktatásban és közoktatásban tanuló diákokat válaszait
elemeztük (N=1505)
• online, önkitöltős kérdőíves módszer
• Kényelmi mintavételen alapuló vizsgálat
• Facebook-csoport a kutatáshoz kapcsolódóan

A digitális nemzedék tanulási stratégiájának
változása és az online eszközhasználattal
kapcsolatos összefüggések
Ollé János
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
olle.janos@ppk.elte.hu

A tanulás és eszközhasználat vizsgálata
• auditív, vizuális, egyéni, társas, mélyrehatoló és reproduktív
tanulási sajátosságok papír alapú kérdőíves mérése 2004-
ben (N=298), 2007-ben (N=266) és 2011-ben (N=237)
• tanulási stratégiákhoz rendelhető internet- és online
eszközhasználati szokások mérése (multimédia
"fogyasztás", multimédia készítés, tartalommegosztás,
közösségi interaktivitás) 2011-ben (N=237)
• hipotézisek:
• digitális nemzedékek közötti különbség - nemzedékek
tanulási stratégia dominanciája közötti különbség: "Y" és
"Z" generáció között jelentős, "Y" generáción belüli
nincsen különbség
• eszközhasználat mértéke és tanulási stratégiák
dominanciája között szoros, pozitív összefüggés

A generációk, mérföldkövek, vizsgált
csoportok és vizsgálatok áttekintő ábrája

A generációk közötti különbségek keresése
• a generációk közötti különbség (2004, 2007, 2011) minden vizsgált
tanulási stratégia területén jelentős, nem a véletlennek köszönhető
különbséget mutat (p<0.00)
• generációs modell hazai vonatkozásban erős
finomításra szorul
• az auditív tanulás és az egyéni tanulás dominanciája folyamatosan
növekszik
• a hangra épülő információáramlás területet nyer,
növekszik az egyén szerepe
• 2004-ben és 2007-ben mérhető tanulási stratégiák közötti kivétel nélkül
p<0.00 különbség van, legnagyobb növekedés az auditív és vizuális
stratégiák esetén figyelhető meg
• az "Y" generáció homogenitása nem igazolható,
• ha van generációs váltás, akkor az az 1991 és 1994
születésűeknél már egyértelmű

A generációk közötti különbségek keresése
• az auditív és vizuális tanulási stratégiák dominanciája a két csoport
(2007 „Y” és 2011 „Z”) között kisebb, nem jelentős különbséget mutat a
„Z” generáció javára (p=0.063, p=0.763)
• az egyéni tanulási stratégia a két generáció között jelentős (p=0.002)
különbséget mutat, a „Z” generáció esetében nagyobb a dominancia
• a mélyrehatoló, reproduktív és kooperatív tanulási stratégiák
dominanciájában a „Z” generáció 2011-es mérése lényegesen kisebb
értékeket mutat, mint az „Y” generáció 2007-es mérése (p=0,048,
p=0,015, p=0,002)
• az „Y” és a „Z” generáció közötti különbség összetett,
egyáltalán nem evidens a „változás” iránya és mértéke
• a „Z” generáció 12-13 éves korára nem lett lényegesen
auditívabb és vizuálisabb, mint az „Y” generáció,
• sokkal inkább dominál a tanulásban az egyén, sokkal
kevésbé domináns a kooperáció és bizonytalanodik az
információszerzés

Az eszközhasználat mértéke és a tanulási stratégia
dominanciája
• hipotézis: az információszerzésben és információfeldolgozásban
hasznosítható online eszközök használatának gyakorisága
vélhetően pozitív összefüggés mutat a tanulási stratégiák
dominanciájával
• a youtube web 1.0 használat gyakorisága és a vizuális tanulási
stratégia dominanciája pozitív összefüggést mutat (p=0.045)
• a fényképszerkesztés gyakorisága pozitív irányban összefügg a
vizualitás dominanciájával (p=0.025)
• a multimédiás prezentáció szerkesztésének gyakorisága pozitív
irányban összefügg az auditív stratégia dominanciájával (p=0.009)
• az egyéni tanulási stratégia dominanciája negatív irányban összefügg
az online közösségi játékok használatának gyakoriságával (p<0.000)
• az evidenciák kapcsolatán túl a hipotézis egyáltalán nem
igazolható
• a tanulást támogató tudatos eszközhasználat
(módszertani hiányosságok miatt) nem megfelelő
mértékű

Köszönöm a figyelmet!
Ollé János
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
olle.janos@ppk.elte.hu

Az online tanulás egy lehetséges megközelítése –
avagy az IKT-kompetencia és az önszabályozó
tanulási képesség kapcsolata
Országos Neveléstudományi Konferencia
2011. november. 3-5.
Papp-Danka Adrienn
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ

Online tanulás „elméletben”
 A tudás új forrásai, a tanulási fogalom kitágulása
 Az online tanulás definíciói a szakirodalomban
 A változó megközelítések lehetséges okai
 Van-e online tanulás offline nélkül?
 Az online tanulás pedagógiai háttere: PLE
 Az önszabályozó tanulás viszonya
az online tanulási környezethez

A vizsgálatról
 A vizsgálat céljai, kérdései
 Hogyan értelmezi a digitális bennszülött az online tanulás
fogalmát?
Tanuló-
 Milyen kapcsolat van a tanulók önszabályozó tanulási
képessége és IKT kompetenciája között?
központú
 Hipotézisek
 Digitális nemzedékként a tanulók széleskörűen értelmezik az
online tanulás fogalmát
 Az online tanulási tevékenység definiálása pozitív
Értékelés-
összefüggést mutat a digitális tanuló eszközhasználati
szokásaival központú
 Az önszabályozó tanulási képesség és az IKT kompetencia
között szignifikáns pozitív összefüggés van

Eredmények I.
szókincsfejlesztés 52.5
1. Online tanulás =
szótárok 58.9
Hagyományos tanulás?
teszt
Facebook 2. Az online tanulás
webes kommunikáció
tanárokkal
„definiálása” független:
webes kommunikáció
diákokkal
• az eszközhasználattól,
blogszerkesztés 16.1 • a tanulási stratégiától,
tananyagok online
cseréje
20.8 • az önszabályozó
videóanyag megnézése tanulási képességtől.
hanganyag hallgatása
prezentáció készítése 49.2
3. Kritikai szemléletű
elektronikus
jegyzetkészítés
49.2
információkeresők
olvasás neten 64.8
szerint
anyaggyűjtés neten 76.7
• a blogszerkesztés és
fogalomtérkép 22.5
FB posztolás IGEN
0 20 40
Az online tanulás tevékenységei közé
60 80 100
• az elektronikus jegyzet,
tartoznak-e az alábbiak? szótár, teszt NEM

Eredmények II.
Önszabályozó tanulási képesség a mintában
4
3.5
3.02 2.96
3 2.76
2.66
2.58
2.5 2.31
2.23
2
1.5
1
Az önszabályozó tanulási képesség pozitív szignifikáns
összefüggést mutat a tanulók iskola és tanulás iránti
szeretetével (r=0,95; p<0,05)

Eredmények III.
70%
62.7%
60%
50%
46.7% 45.8%
0
40%
1-30 perc
32.6%
29.1% 31-60 perc
30%
61-120 perc
20.0%
20%
10%
0%
számítógépezéssel töltött idő online léttel töltött idő tanulással töltött idő
Mennyi időt töltenek a tanulók az alábbi tevékenységekkel naponta?
• A számítógépezéssel töltött idő és az önszabályozó tanulási
képesség között negatív szignifikáns korreláció van (r = -0,296; p <
0,01) „szabadság”
• Az online léttel töltött idő és az önszabályozó tanulási képesség
között negatív szignifikáns összefüggés van (r = -0,291; p < 0,01)

Eredmények IV.
 Alapvetően az önszabályozó tanulási képesség és az IKT
kompetencia között nincs szignifikáns összefüggés
 Néhány kivétel:
 Minél inkább megelégszik a netes keresési folyamat első
találatával, annál kevésbé fejlett az önszabályozó tanulási képessége
(r = -0,189; p < 0,05)
→ erőfeszítés, önhatékonyság, tanulási környezet.
 Minél jobban tudja használni a tanuló az egyes számítógépes
alkalmazásokat, annál fejlettebb az önhatékonysági képessége (r =
0,214; p < 0,01)
→ autodidakta!
→ módszertan?
 Minél jobban tudja a tanuló strukturálni a saját tanulási
környezetét, annál ritkábban használja a számítógépet online
közösségi oldalakon való időtöltésre (r = -0,233; p<0,01)
→ nyomonkövetés képessége és strukturált IKT-használat.

Következtetések
 Az online tanulás mint tevékenység még nem definiált a
digitális bennszülöttek fejében.
 A napi „online lét” hosszú időtartama nem jár együtt online
tanulással – vagy csak nem nevezik annak?
 A számítógép és internet előtt töltött idő önmagában nem
kedvez az önszabályozó tanulási képességnek VS tanulási
szempontból ezen a képességen alapul!
 Az online tanulás akkor lenne az offline tanulás mérvadó
kiegészítése, ha tanulásmódszertani és IKT
kompetenciabeli tudatos fejlesztések történnének.

Köszönöm szépen a figyelmet!
Papp-Danka Adrienn
pda@mutf.hu
danka.adrienn@ppk.elte.hu

Online közösségi oldalak - Online
tanulási terek? - Tanulói attitűdök
Országos Neveléstudományi Konferencia
2011. 11. 3-5., Budapest
Tóth-Mózer Szilvia
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ

A tanulási környezetek perspektívái
Közösség
Tanuló- Tudás-
központú központú
Értékelés-
központú
Bransford et al. (1998)

Tudás-
központú?
Osztanak-e meg tanár-ismerőseid
oktatással kapcsolatos tartalmakat a
facebookon?
40%
IGEN
NEM
60%

Értékelés-
központú?
Tanuló- Tudás-
központú központú
megosztják az általuk jónak tartott
13,7% 86,3%
bejegyzéseinket
esetenként lájkolják
33,1% 66,9%
bejegyzéseinket igen
nem
hozzászólnak bejegyzéseinkhez 23,8% 76,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%

Közösség
Tanuló- Tudás-
központú? központú
Értékelés-
központú
Bransford et al. (1998)

A tanulók megismerése - offline
Tanórai Tanórán kívüli Iskolán kívüli Tanulói
események események tevékenységek produktumok
direkt
Osztályfőnöki Beszélgetőkör, Családlátogatás, Családrajz, iskol
óra, pl. napközi pl. szülői arajz, füzetben
beszélgetés a fontos-e ma a értekezlet, fogad lévő
tanulási becsületesség ó óra firkák, padfirkák
szokásokról
indirekt Osztály-
Szociometria – a Iskolai
kirándulás, Íráskép, külal
társas projektek, ünnep
szabadidős ak
kapcsolatrendszer ségek pl.
feltérképezése teremdíszítés programok
szervezett
Óralátogatás Tantestületi eset- Szakértői Összehasonlító
más szakórákon megbeszélések vizsgálatok, esett vizsgálatok
anulmányok
Ollé, 2006

A tanulók megismerése - online
IKT-val Online Tanulói
Közösségi
támogatott tanulási produktumok
oldalak
tanulás környezet
direkt
Gondolattérkép Feltöltött
Fórum-
készítése, pl. fényképek, posz
hozzászólások Üzenetváltások, k
asszociációk tok, blog-
ommentek bejegyzések
indirekt Kollaboratív Online
tartalomfejlesztés Honlap-/blog- szociometria
Digitális
pl. együttműködési design (csoportaktivitás,
lábnyomok
készég ki kit lájkol)
szervezett Digitális
Diagnosztikus Online kérdőívek,
kompetencia
értékelés szavazó- logfájlok (tanulási Profilelemzések
és felhasználói
rendszerrel szokások)
szokások

Egymás megismerése
A tanárok informálódnak a diákjaik iskolán
kívüli tevékenységünkről, kapcsolatainkról.
37,2%
nem
igen
62,8%

Egymás megismerése
A Facebook segítségével pontosabb
információkat kaphatnak a tanáraim a
családi hátteremről.
átlag=2,08 szórás=1,31 A Facebook segítségével jelezni tudom
esetleges problémáimat
(magánéleti/tanulmányi).
A Facebook segít nekem közelebbről is átlag=2,10 szórás=1,37
megismerni a tanáraimat.
Gyakran érzem úgy, hogy a tanáraim
átlag=2,03 szórás=1,31
által megosztott információk nem
tartoznak rám.
A Facebook által szorosabbá vált a átlag=2,09 szórás=1,37
kapcsolatom a tanáraimmal.
átlag=1,65 szórás=1,10 A Facebook által szorosabbá vált a
kapcsolatom az osztálytársaimmal.
átlag=3,49 szórás=1,45

Egymás megismerése
A Facebook által szorosabbá vált a
kapcsolatom a tanáraimmal.
átlag=1,65 szórás=1,10
(r=0,368, p<0,01)
A Facebookot tanuláshoz is használjuk.
átlag=2,39 szórás=1,47
(r=0,318, p<0,01) (r=0,267, p<0,01)
A Facebook által szorosabbá vált a A Facebook segít nekem közelebbről
kapcsolatom az osztálytársaimmal. is megismerni a tanáraimat.
átlag=3,49 szórás=1,45 átlag=2,03 szórás=1,31

Online és offline kapcsolat
A Facebookon több esetben
kezdeményezek tanáraim felé, mint
személyesen.
Többször teszek fel kérdéseket
átlag=1,72 szórás=1,15
tanáraimnak a Facebookon, mint
személyesen.
átlag=1,45 szórás=0,96
Tanáraim a Facebook-on ugyanúgy
megkövetelik a tiszteletet, mint
személyesen.
átlag=3,46 szórás=1,49 Tanáraim a diákoktól (úgy, mint
személyesen) a Facebookon is
távolságtartást követelnek.
A tanárok kivételeznek azokkal, akikkel átlag=2,54 szórás=1,44
rendszeresen kommunikálnak a
Facebookon. Átlag=1,46 szórás=1,01

Hipervilágok és mikrovilágok
összekapcsolása
HIPERVILÁG
MIKROVILÁGOK MEZOVILÁG
Lokális reprezentáció Globális reprezentáció
Gutenberg-galaxis
ISKOLA
Nyitott tanulási környezet Marconi-konstelláció
Neumann-univerzum
Egyedi tudástartalmak
Megelőző tapasztalatok
Különböző kognitív kompetenciák World Wide Web
Eltérő kulturális hátterek
Különböző világszemléletek A tanulási környezet
Személyes célok és programok mezomodellje, Kome
nczi, 2009

A Facebook olyan, mint egy…
Individum
törvények Mikrorendszer
oktatási rendszer
Mezorendszer
barátok
család Exorendszer
Makrorendszer
osztálytársak
helyi közösség
kultúra
Bronfenbrenner
ökológiai modellje (1979)

A Facebook olyan, mint egy…
Metaforacsoportosítás Bronfenbrenner ökológiai
modellje (1979) alapján

Az életkor és a
metaforaválasztás összefüggései
Ökológiai 0-14 év 15-18 év 19-24 év 25-35 év 35- év
rendszerek
mikro
mezo
exo
makro

Következtetések
 A Facebookon pozitívan befolyásolja a tanár-diák
kapcsolatokat a közösségi oldal tanulási folyamatba
való beemelése.
 A tudásmegosztás, a pedagógiai értékelés terén a
pedagógusok kevéssé használják ki a lehetőségeiket.
 Érdemes figyelmet fordítani a tanári kommunikáció
és a tanulók megismerésének viszonyára.
 A fiatalabbak a közösségi oldalt inkább a közvetlen
társas környezetükként látják, nem pedig
globalizációs trendként.

Köszönöm szépen a figyelmet!
Tóth-Mózer Szilvia
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
tothmozerszilvia.hu
toth-mozer.szilvia@ppk.elte.hu

Informális tanulás lehetőségei online
közösségi felületen
Országos Neveléstudományi Konferencia
2011. 11. 3-5., Budapest
Lévai Dóra
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ

Informális tanulás online tanulási
környezetben
Pedagógus Tanulás-tanítás Diákok
Hitelesség növekedése Egyensúly-teremtés Kommunikáció
Tartós, Együttműködés
Mintaszemély
folyamatos, intenzív
A tanulók Gyakorlati, Tudásmegosztás
megismerése közvetlen kapcsolat

Tanár-diák kommunikáció
Az érintettt diákok üzenőfalára
írnak 0.11 89.11% Igen
Nem
Csoport/oldalfalra írnak 0.12 87.99%
Személyes üzenetet küldenek 0.13 86.96%
Csevegni is lehet velük 0.18 82.11%
Közérdekű információkat az
üzenőfalukon osztanak meg 0.22 77.74%
Itt sosem szoktak üzenni 0.60 39.72%
informálódnak a diákjaik iskolán
kívüli… 0.63 37.21%
0% 20% 40% 60% 80% 100%

Kapcsolatkezdeményezés-és fogadás
BELETÖRŐDŐ
BARÁTKOZÓ UDVARIAS
IDEÁLIS
A=AKTÍV
ELZÁRKÓZÓ
P=PASSZÍV
T=TUDATOS
REJTŐZKÖDŐ TARTÓZKODÓ N=NEM
TUDATOS
VÁLOGATÓS NY=NYITOTT
Z=ZÁRKÓZOTT
Tóth-Mózer–Lévai, 2011

Mintázat neve Jellemző %
Ideális Aktív kapcsolatot ápol minden tanárával, de 1,4%
különbséget tesz a tartalmak megosztásában.
Beletörődő Nem szoktam ismerősnek jelölni, de 22%
visszajelölöm őket, ha bejelölnek
Barátkozó, de A szimpatikus tanárokat bejelölöm 19%
nem feltétlen
nyitott
Elzárkózó Nem szoktam ismerősnek jelölni a tanáraimat, 11%
és vissza sem igazolom a jelölésüket
Udvarias A tanáraimmal mást osztok meg, mint a 6%
barátaimmal
Válogatós, de A szimpatikus tanárokat bejelölöm. Csak a 5%
nem feltétlen kedvenc tanáraimat jelölöm vissza
tudatos
Barátkozó Nem szoktam ismerősnek jelölni a tanáraimat, 4%
de visszajelölöm őket, ha bejelölnek. A
szimpatikus tanárokat bejelölöm

A tanárokba vetett bizalom a tanulási
motiváció egyik alapvető eleme?
 Michael W. Corrigan és Paul E. Chapman (2008): „Trust in
teachers: A motivating element to learning”
 A tanulási motiváció és a tanárokba vetett bizalom között pozitív irányú
összefüggést találtak.
 Schmidt Andrea és Paksi Borbála
(2005): Pedagógusok mentálhigiénés
állapota:
 A tanárok bizalmi rangsorban elfoglalt
helye kedvezőtlen.
 A kutatásunk egyik kérdése az online
közösségi oldalon megjelenő tanár-diák
kapcsolat, különös tekintettel a bizalom
kérdésére.

Tanári visszajelzések a diákoktól érkező nem tetsző
tartalmakra
igaz hamis
Egyéni üzenetben fejezi ki nemtetszését 3.3% 93.5%
Felveszi a kapcsolatot a diák szüleivel 4.3%
92.5%
Nyilvános hozzászólásban fejezi ki
nemtetszését 8.5% 88.3%
Személyesen, négyszemközt fejezi ki 10.2% 86.6%
nemtetszését
Figyelmen kívül hagyja 14.3% 82.5%
Személyesen, nyilvánosan fejezi ki 16.0% 80.7%
nemtetszését
Nem fordulhat elő (a t-k nem ismerősök) 20.7% 76.1%
Nem fordult még elő velem ilyesmi 51.8% 45.0%

A Facebook mint nevelési környezet?
Homlokzatvédő Homlokzatromboló
stratégiák stratégiák
Egyéni üzenetben Nyilvános
fejezi Online hozzászólásban
ki nemtetszését. fejezi ki nemtetszését.
(3,3%) (8,5%)
Személyesen, Személyesen,
négyszemközt Offline nyilvánosan
fejezi ki nemtetszését. fejezi ki nemtetszését.
(10,2%) (16%)
Figyelmen kívül Felveszi a kapcsolatot
hagyja. a diák szüleivel.
(14,3%) (4,3%)

A Facebook mint nevelési környezet?
Szemlélődőből aktív résztvevővé válás!
A hiteles pedagógusszerep kialakítása!
Online viselkedéskultúra kialakítása!

A Facebook mint nevelési környezet?
 A tanulók egy része ügyel arra, hogy a tanáraival
mást osszon meg, mint a diáktársaival, de a tanárok
részéről tapasztalt nemtetszés-nyilvánítás
tekintetében nem volt szignifikáns különbség
(χ2=0,7322; df=1, p=0,392) az e stratégiát magukra
nézve igaznak vallók között.
 Azok a diákok, akik azt látták tanáraiktól, hogy
nyilvánosan fejezik ki nemtetszésüket, sokkal
tudatosabban mást osztanak meg a
pedagógusokkal, mint a barátokkal (χ2=9,0892;
df=1, p=0,003).
 A diákok jobb megismerésének egyik lehetősége
 A tanárok és diákok közötti bizalom megerősítése az
online térből indulhat ki!

Metaforavizsgálat

Kötelék, de miféle?
Pozitív
Kapcsolat
Fogság érzelmi
lehetősége
kötelék
217 metafora 502 metafora 219 metafora

Következtetések
 A digitális generáció IKT-használata még mindig
tanulásmentesnek tűnik.
 Online tanulás minőségben az offline
tevékenységeiket "másolják„.
 Az önszabályozó tanulás fejlesztése szükséges a
hatékony informális online tanuláshoz, figyelembe
véve, hogy a képesség fejlődésének egyébként nem
kedvez az online környezet .
 Az online környezetek használatával a pedagógiai
munka átláthatóbbá, követhetőbbé válik.
 Az online környezetek lehetőséget adnak szakmai
közösségek kialakítására, szakmai tartalmak
megosztására és követésére.

Köszönjük szépen a figyelmet!
Lévai Dóra
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
levaidora.hu
levai.dora@ppk.elte.hu