A lo largo del tiempo el ser humano ha tenido la necesidad de leer toda clase de textos y comprender la idea que ellos nos expresan para tener un manejo real de la información con una visión analítica y crítica del texto, en donde el lector es un ente activo en el proceso de la lectura, trazándose algunos interrogantes que le permitan hacer una verdadera comprensión.
A Branding 2017 whitepaper szakemberek közreműködésével hazai és külföldi példákon keresztül mutatja be az elmúlt év figyelemre méltó tapasztalatait a márkaépítés területéről, illetve összefoglalja a legfontosabb 2017-es trendeket.
Szerzők:
Dörnyei Otília (GfK)
Fogarasy Tamás (Exalt Interactive)
György Gábor (Superbrands, MagyarBrands)
Kádár Balázs (Bindermann I The Employer Branding Company)
Káli György (Brandbook Magazin, brandbook.hu)
Kun Miklós (MediaCom Magyarország)
László Géza (Superbrands, MagyarBrands)
Oláh Alexandra (Jófogás.hu, Használtautó.hu)
Südi Anna (Neticle Technologies)
Szabó Tímea: Narrative workplace - hogyan lesz a munkavégzés élményszerűMeetOFF
Gamification MeetOFF előadás 2018. május 2-án. Szabó Tímea, a Centaer Consulting ügyvezetője a saját keretrendszerükön és esettanulmányokon keresztül mutatta be, hogy egy nagyvállalatnál hogyan érdemes beépíteni a játékosítást a mindennapokba.
A lo largo del tiempo el ser humano ha tenido la necesidad de leer toda clase de textos y comprender la idea que ellos nos expresan para tener un manejo real de la información con una visión analítica y crítica del texto, en donde el lector es un ente activo en el proceso de la lectura, trazándose algunos interrogantes que le permitan hacer una verdadera comprensión.
A Branding 2017 whitepaper szakemberek közreműködésével hazai és külföldi példákon keresztül mutatja be az elmúlt év figyelemre méltó tapasztalatait a márkaépítés területéről, illetve összefoglalja a legfontosabb 2017-es trendeket.
Szerzők:
Dörnyei Otília (GfK)
Fogarasy Tamás (Exalt Interactive)
György Gábor (Superbrands, MagyarBrands)
Kádár Balázs (Bindermann I The Employer Branding Company)
Káli György (Brandbook Magazin, brandbook.hu)
Kun Miklós (MediaCom Magyarország)
László Géza (Superbrands, MagyarBrands)
Oláh Alexandra (Jófogás.hu, Használtautó.hu)
Südi Anna (Neticle Technologies)
Szabó Tímea: Narrative workplace - hogyan lesz a munkavégzés élményszerűMeetOFF
Gamification MeetOFF előadás 2018. május 2-án. Szabó Tímea, a Centaer Consulting ügyvezetője a saját keretrendszerükön és esettanulmányokon keresztül mutatta be, hogy egy nagyvállalatnál hogyan érdemes beépíteni a játékosítást a mindennapokba.
Játszani, versengeni jobban szeretünk, mint dolgozni – erre már a regénybeli Tom Sawyer is rájött. A játékosítás jó ideje kiválóan működik a marketingben és az értékesítésben, a sikersztorikat mostanra más területek képviselői is megirigyelték.
„Mindenkinek vannak tervei, amíg pofán nem vágják” – ezzel a frappáns Mike Tyson idézettel indítja útjára legújabb könyvét Eric Dezenhall, washingtoni krízismenedzsment szakértő és immár többkötetes sztárszerző.
Útjára indítjuk a DotCommerceDay konferenciát, ahol az e-kereskedők és a klasszikus márkák marketingesei oszthatják megy egymással tudásukat, tapasztalataikat. Találkozzunk november 25-én!
A szórakozás, az élvezeti érték megtalálása a munkában, vagy egyéb kötelező feladatokban exponenciálisan megnöveli a feladatvégzési hajlandóságot. Ahogy Mary Poppinstól tudjuk: egy kanál cukorral könnyebben lecsúszik a gyógyszer – a szervezetek ezért tekintenek jelenleg csodafegyverre a belső folyamatok, vagy akár a népszerűsítési kampányok játékosítására, a gamificationre.
18 éves lett a Chemplex - 18 felszabadító nemChemplex
Hol van az a határ, amikor nemet lehet mondani, amikor máshogy lehet gondolkodni dolgokról, amikor ki lehet bújni a dolgok alól, és a saját fejed után menni, mégsem kockáztatva ezzel a céged hírnevét? Jó kérdés.
Megosztom veled a Chemplex határozott "nem" döntéseit
Hogy megtaláld a választ, megosztom veled a Chemplex határozott „nem” döntéseit. 18 éves lett a Chemplex. A cég látványosan fejlődött az elmúlt 18 év alatt, 2-300 millió forintos bevétellel indultunk, és már a milliárdot súroljuk.
Koncentráljunk 18 értékes nem-re, mert ezek bármilyen cégben, szövetségben, csoportban és társaságban alkalmazhatók és érvényesek.
Egy kellemetlenül éles tükör felmutatása, a tükörben megjelent képen való szomorkodás és némi reménysugár a végén. Aki végigolvassa Kaszás György legújabb könyvét, átfogó képet nyerhet a hazai reklámozás aktuális helyzetéről. Aki végig is gondolja, amit olvas, joggal érezheti lesújtva magát.
http://pluszpenzforras.info
Nap mint nap landolnak az email fiókomban, általában spam formájában az aktuális "legeslegjobb" üzleti ajánlatok, amiben az elsők között lehetek, ahol ingyenesen lehet csatlakozni, ami mindenkit lefog előzni, és a legnagyobb MLM lesz a világon, ahol nem kell termékek eladásával foglalkozni, minden online és virtuális, és azt ígérik milliomos leszek! Aztán mindig megnézem az MLM cégek rangsorát és mindig megerősödöm abban a hitemben, hogy a legnagyobb hálózatok, és a legnagyobb pénzeket keresők mind termékalapú MLM cégekben vannak!
Nem mondom, hogy minden más pilótajáték, de hogy rezeg a léc az ilyen cégeknél az biztos, ezt a sorra bekövetkező bukások, és bírósági ügyek is csak alátámasszák! Én nem hiszek a termék nélküli MLM-ben! Én a valós gazdasági teljesítményen, valós termékfogyasztáson alapuló MLM-ben hiszek, ahol a fogyasztáson keletkező haszon adja, a jutalék alapját és nem a belépő tagok befizetései, havi díjai! Persze ehhez kell egy egész világon elérhető, profi infrastruktúrával bíró cég, népszerű az egész világon kedvelt termékskála, egy profi online rendszer és marketing eszköztár! Nos a DXN mindezt biztosítja, hisz a 28. legnagyobb MLM cég, stabil 20 éve növekvő forgalommal, biztos anyagi háttérrel! A kávé a világon a 2. legkedveltebb ital, és a legnagyobb forgalmat adó termék az olaj után. És az online eszköztár egyedülálló, merem állítani, nincs másik MLM cég amely ilyet ad a tagok kezébe, segítségére és jelenleg mindezt ingyen!Jelenleg 36 országból vannak fogyasztóim és üzletépítőim és óriási lehetőséget látok a most nyíló európai piacon! Ha kockázat nélkül, de vállalkozói mentalitással bele akarsz kezdeni egy tuti üzletbe, ne gondolkozz sokat, hisz a szomszédod, a barátaid hamarosan mind hallani fognak erről a kávéról, és csatlakozni fognak! Ha kockázat nélkül, de vállalkozói mentalitással bele akarsz kezdeni egy tuti üzletbe, ne gondolkozz sokat, hisz a szomszédod, a barátaid hamarosan mind hallani fognak erről a kávéról, és csatlakozni fognak!
Ugyanis, nem azért mondjuk, hogy jó a mi kávénk, mert ezt az üzletet építjük, hanem azért építjük ezt az üzletet mert jó a mi kávénk! Miért ne tőled halljanak először a környezetedben? Miért ne próbálnád ki magad, ebben az üzleti lehetőségben, mikor semmi veszteni valód nincsen?!
Az első hírek alapján sokan – nagyon sokan! – azt gondolták, valakiknek elgurult a gyógyszerük a Nike-nál és egy nagyszabású öngyilkos merényletbe kezdtek bele saját cégük és dollármilliárdos értékű márkanevük ellen. Egy olyan marketingérzékenységgel megáldott cég, mint a Nike ilyet nem tesz. Nem is tett.
Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, megalkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan tudjuk. Hogy hogyan fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.
A közvéleményt a legtöbb krízis váratlanul és felkészületlenül éri. Alighanem mindenkinek megvan az a kép, amikor a szemének sem hisz és az internetes oldalakat frissítgeti egy felfoghatatlan tragédia miatt. Gondolhatunk a veronai buszbaleset diákáldozataira, vagy a tankönyvi példaként is használható vörösiszap tragédiára. Aztán a lassú feldolgozás során esetleg kibontakozhat, hogy valaki, valahol tudhatott valamiről, szólt is esetleg, csak nem volt elég erős a hangja, vagy nem vették komolyan.
Ha nem is mindig tudatosan, de tévedhetetlenül el szoktuk találni, ki képviselje a céget egy megbeszélésen. Ez a praktikus variálási lehetőség viszont csak akkor játszik a kezünkre, ha amúgy van miből választani, ha kellően sokszínű, vegyes összetételű csapatban dolgozunk.
Május 29-én hiába akarnánk kávézni bármelyik amerikai Starbucksban – az összes üzlet zárva tart. A szokatlan lépés mögött prózai ok áll: a gyakornoktól a vezérigazgatóig valamennyi dolgozó kötelező tréningen vesz részt országszerte. A továbbképzésen érzékenyítik a munkatársakat a faji megkülönböztetés tiltása iránt, felkészítik őket arra, hogy véletlenül se kerüljenek az akár tudatalatti részrehajlás, kirekesztés csapdájába.
Roppant sok jellemzőt el lehet mondani a Ryan Air légitársaságról, de azt semmiképp sem, hogy él-hal az utasok kegyeiért. Az ír vállalatot vezető üzleti fenegyerek, Michael O’Leary sportot űz abból, hogy az utazóközönséget froclizza. Lehet, hogy csak a határok tágítására játszik, az is lehet, hogy azt az üzenetet akarja erősíteni, hogy a Ryan Air annyival olcsóbb, mint más légitársaságok viszonylatai, hogy még ezt is le kell nyelnie annak, aki spórolni akar. (Harmadik opció: egy arrogáns bugris.)
Mindig el kell mondani: egy-egy krízishelyzet valamennyi részletét mindig csak nagyon kevesen ismerik, ezért kívülállóként, a részletek teljes ismerete nélkül tartózkodni illik a sarkos értékeléstől. Általánosságban elmondható, hogy a krízismenedzsment egyfajta pszichológiai teherviselést is jelent, a krízis kipattanásakor jellemző tünet a bénultság, a pánik, ami elodázhatja az egyébként szükséges lépések megtételét.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1954-ben nagy jelentőségű ítéletet hozott a Brown kontra Board of Education perben. Az ítélet szerint alkotmánysértő, ha a fekete tanulókat elkülönítve oktatják, még akkor is, ha egyébként ugyanabban a színvonalú oktatásban részesülnek. Ötven év elteltével a bírósági ügynek egyetlen aspektusát újratárgyalta a bíróság. A 2007-es, egyetlen részre kiterjedő ítélet indoklása 47.000 szó volt. Az eredeti, teljes ítélet pedig mindössze 4000 szóból állt. Sokkoló és sokatmondó különbség.
Jobban szeretjük a hazait, legtöbbször mégis a külföldire fanyalodunk. Ez különösen igaz az üzleti szakirodalmat illetően, hiszen sok-sok területen kifejezetten hiánycikk a magyar szerzők tollából megszülető szakkönyv.
A márkaépítés csúcsa: bekerülni a „love brandek” szűk elitjébe, amit valószínűleg minden branding szakértő életében egyszer legalább át szeretne élni. Áhítattal tanulmányozzuk a néhány kivételes márka történetét, a felfoghatatlan ütemű felfutás mérföldköveit. Apple, Google, Lego, Nike és a többi szerencsés flótás, amelyeknek sikerült eggyé válni a rajongótáborral, együtt lélegezni, együtt élni a törzsközönséggel, részévé lenni a mindennapoknak.
A folyosói zuhanyhíradóban sok olyan munkahelyi titoknak válhatunk akarva-akaratlanul tudóivá, amelyek közvetlenül nem ránk tartoznak. Persze, amit kettő embernél többen tudnak, már nem számít igazi titoknak, mégis kényelmetlen olyan információ birtokában lenni, aminek messzeható következményei lehetnek.
The important other - így hívja az angol azt az általános szenvedélyt, amit az ember a főállása mellett még rendkívül komolyan vesz. Nem egy esetben ezek a hobbik valóban kiegészítik az életet, míg sokan aztán azon kapják magukat, hogy ez a bizonyos important other már nem csak kiegészít, hanem szép lassan a főtevékenység helyébe lép.
„Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak.” – Ady Endre kétségkívül fején találta a szöget, amikor a személyes márkaépítés miértjéről, mikéntjéről, eszköztáráról (ld még: önkínzás, ének) elmélkedett...
Amiből szűkösek a keretek, arra vágyunk leginkább. Az utolsó színházjegyeket szétkapkodjuk, az utolsó napon gyorsan bejelentkezünk a teltházas konferenciára – a szűkösség pszichológiájának komoly szakirodalma van. Az üzleti vállalkozások „agya” is hasonló rugóra jár, amíg bővében vannak az erőforrásoknak, kevésbé izgatják magukat, mint akkor, amikor hirtelen meg kell küzdeni a versenytársakkal a további bővülés lehetőségének megteremtése érdekében.
Általában három óra elteltével az emberek már valódi krízisnek élik meg a szimulációt, kialakulnak azok a konfliktusok, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. Ezek kezelését pedig be kell építeni a forgatókönyvbe
„A legérettebb búzakalász hajtja a legmélyebbre a fejét” – többek közt ezt az ősi japán bölcsességet olvashattam közel egy évtizedig a dzsúdóterem falán, és valószínűleg ez a keleti kultúrából merítő mentalitás állt közelebb mindeddig a hazai sportrajongók szívéhez is. Világverő bajnokainktól a szerénység és az alázat hangját szoktuk meg, ezen szocializálódtunk, a Mohamed Ali-féle „I am the greatest” melldöngető – bár kétségtelenül igaz – önfényezést a hanyatló nyugat ópiumának tartottuk.
Cyrano de Bergerac, Quasimodo, III. Richárd: csak néhány olyan név az örökkévalóságból, akiknek testalkata, megváltoztathatatlan testi adottságai, így vagy úgy, visszavonhatatlanul hozzájárultak személyiségrajzukhoz. Ma pedig azt mondanánk, szorosan összeforrtak personal brandjükkel, énmárkájukkal.
Az „alkalmazott tudományok” bemutatására vállalkozó tankönyvek sokszor egy srófra járnak. A hangsúlyok persze itt-ott eltérhetnek, de a felépítés, szerkezet, a fő üzenetek tartalma igen hasonló lehet. Ezért is üdítő olyan kiadványba botlani, amely szakít a megszokott rendszerrel, kicsit kizökkenti még a rutinosabb olvasót is, és olyan témákat boncolgat, amelyeket olvasva egyszerűen nem kerülhetjük meg a gondolkozás –egyébként bosszantóan fárasztó - luxusát.
2. Ý
trendek
Itt akarok dolgozni!
A vállalatok legalább másfél százada tisztában vannak azzal, hogy a sikeres mu-ködés,
a növekvo forgalom feltétele a márkaépítés, ezen keresztül pedig a vásárlói
huség megszerzése. Az utóbbi években azonban új leckét tanulnak a cégek: már nem-csak
a fogyasztók felé, hanem a potenciális munkavállalók felé is márkát kell építe-ni,
így a munkáltatói imázs (employer branding) kialakítása a személyzeti politika
legforróbb területe.
Egy startup cég tipikus fellegvárában
vagyunk: csocsóasztal, rollerezok, vi-rágot
locsoló munkatársak, isteni fo-gások
bosége, hintaágyak, zöld gyep. A
képen egy tenyérbemászó juppi, ame-rikai
buzzwordökkel keverten gyoz-köd
arról, hogy ez a cég a tutiságok
tutisága. A jelentkezo, tiszta tekinte-tu,
értelmes 'atalember belerondít az
idillbe, mikor váratlanul megkérdezi,
jó, de mivel is foglalkoztok? A rendha-gyó
látványvilágú, szokatlanul pörgos
kis'lm (amit honlapunkon megtalál –
A Szerk.) egy óriási hagyományokkal,
tekintélyes üzleti múlttal rendelkezo
cég, az Axel Springer németországi
reklámja, az üzenet pedig a követke-zo:
a meno kis startupoknak is a meg-bízható,
komoly cégek biztosítják a
munkalehetoséget… A munkáltatói
€ u! €$%/$ '()(*+(,-.012a,
márkaépítés rendkívül tudatos kam-pányára
láthatunk példát az Axeltol,
a hirdetés mutációi is hasonló üzene-teket
hordoznak: ha multikulturális
környezetben szeretnél dolgozni, ha
olyan helyet akarsz, ahol a „Gyerünk!”
nem azt jelenti, hogy irány haza, ahol
legalább olyan lehetoségeid vannak,
mint egy startupnál, akkor jelentkezz
egy komoly céghez.
A munkáltatók elsosorban az Y gene-ráció,
a korábbiaktól jelentosen külön-bözo
munkavállalási szokásaira ref-lektálnak
akkor, amikor a munkaero-piacon
is eros márkaként próbálnak
meg jelen lenni. Szinte mindenben
változtatniuk kell a korábbi toborzási
technikákhoz képest. Az Y generáció
az élményre gyúr, persze a juttatások,
6]HU]ĸ
Böhm Kornél
a 'zetés sem elhanyagolható szem-pont,
de talán még fontosabb, hogy a
munkájuknak legyen értelme, haszna
a szélesebb közösség számára, jelent-sen
személyes kihívást, kínáljon vál-tozatosságot.
Fontos számukra, hogy
a cégük felelos vállalatként tegyen a
környezetért, legyen átlátható és tiszta
a muködése, ezen túlme-noen pedig,
hogy a már ott dolgozók is elégedet-ten
számoljanak be arról, hogy milyen
felemelo az adott cégnél dolgozni. Más
szavakkal: az Y generáció munkavál-lalói
türelmetlenek és válogatósak, a
munkaadók pedig saját jól felfogott
érdekükben arra törekszenek, hogy
a potenciális munkavállalók legjava
akarjon hozzájuk jelentkezni. Olyan
munkáltatói márkát akarnak felépíte-ni,
hogy a legtehetségesebbek kifeje-
3. Az Y generáció az
élményre gyúr,
leszt online játszható játékokat, ame-lyek
a szórakoztatás mellett betekin-tést
adnak a cég muködésébe is. A
stratégiai és szerepjátékok amúgy is
közel állnak az Y generáció szívéhez,
így a Farmville-hez hasonló játékok
közelebb hozzák a munkaadói már-kát
is a potenciális jelentkezokhöz. A
legjobb példák között lehet említeni
például egy dán fuvarozóvállalat stra-tégiai
játékát egy óriási logisztikai cég
életérol, ahol a HR funkcióktól, a ka-mionsoforök
kötelezo pihenoidéjének
megtervezéséig mindent végigjátsz-hatnak
a játékosok. Kiemelkedo a
Maersk globális konténercég olajkuta-tós
játéka is, amely a világ különbözo
tengereire telepített olajkutak kiter-melését
és próbafúrásait gyakoroltatja
a reménybeli jelentkezokkel. Hogy ne
csak az extrém példákat lássuk, meg-említhetjük,
hogy sikerrel muködnek
a bankok (BNP Paribas), tanácsadó
cégek (PWC) vagy a szállodaláncok
(Marriott) online szerepjátékai is.
Amit szintén érdemes ellesni a legjob-baktól:
ezek a márkaépítés érdekében
kitalált megoldások a legritkább eset-ben
sulykolják az üzenetet. Nem azt
hangsúlyozzák, hogy jelentkezz hoz-zánk.
A játékok magukért beszélnek,
míg észrevétlenül kialakítják a vágyat:
te hozzánk akarsz jönni dolgozni!
u! €$%/$. '()(*+(,-.012a, €$
gáltatás is. A vállalatok attraktivitá-sát
emeli, ha olyan tartalmat képe-sek
eloállítani, amely szórakoztat,
színvonalas, és egyúttal betekintést
is ad a szervezet mindennapi – és
persze vonzónak bizonyuló – életé-be.
A 'atal tehetségek szeretik, ha a
tartalomgyártáshoz a cégek hús-vér
személyeket kötnek, szeretik látni, ki
írja a blogot, milyen 'gura kezeli a
Twittert, a Facebookot, ki forgatja a
podcast-bejátszásokat. Ha a tartalmat
már megnyeronek érzik, ezek függvé-nyében
döntik el, hogy szeretnének-e
ilyen fonököt, ilyen munkatársakat
maguknak. Ezek alapján mondják ki
a munkáltatók által leginkább vágyott
mondatot: én is itt akarok dolgozni!
Oket akarom kollégának, ide akarok
tartozni!
72%25=ž6$)$(%22.21
A Facebookon folytatott kommuniká-ció
legjobb gyakorlatai közé tartozik
az önálló, úgynevezett Social Career
Page fenntartása, amely egy kifejezet-ten
toborzás, munkavállalói kapcso-latépítés
céljából létrehozott alkalma-zás.
A nagyobb cégek természetesen
saját oldalakkal vannak jelen a közös-ségi
médiában, de a kisebb vállalkozá-sok
igénybe vehetik a Facebook által
felkínált gyári alkalmazást is. Kiváló,
kedvcsinálásra épülo karrieroldalon
toborozza a munkavállalókat például
a2 Hard Rock Café, de 'gyelemre mél-tó
az Intel IT-óriásvállalat is, amely
pár éve még csak egy országban, cél-zott
munkakörre keresett így kollégá-kat,
de a módszer annyira bevált, hogy
ma már tucatnál több országban üze-meltetnek
munkaadói márkát építo,
toborzást segíto Facebook oldalt. 22
*$0,),$7,21
Ha már a tartalomról beszélünk, nem
kerülheto meg a munkaadói márka-építés
új csodafegyvere, a gami!cation,
azaz a játékosítás. Egyre több cég fej-zetten
náluk akarjanak dolgozni, ok
legyenek a legvágyottabb, legtrendibb
munkáltatók.
Mint a fenti, Axel Springeres kam-pányból
meggyozoen láthattuk: a
munkáltatók felismerték, hogyha úgy-nevezett
„tehetségmágnesként” akar-nak
muködni, meg kell változtatni az
üzenetet. A korábbiakkal megegyezo
stílusú, tartalmú és elhelyezésu válla-lati
üzenetek a korábbiakhoz hasonló
tucatjelentkezoket eredményeznek, ok
azonban éppen olyanokat keresnek,
akik kifejezetten és célzottan hozzájuk
akarnak menni. A legtehetségesebb és
legelkötelezettebb jelentkezok krémjét
akarják kiválasztani.
ÚJ ÜZENET, ÚJ STÍLUS, ÚJ
HELYSZÍN
Az új stílusban megfogalmazott, új
tartalmú üzenetek mellett gyökeresen
megváltozott a toborzás helye és ideje
is. A szervezetek és a potenciális mun-kavállalók
leggyakoribb találkozási he-lye
a világháló, ezen belül is a népsze-ru
közösségi média felületek, egye-bek
mellett leginkább a szakmaibb
Linkedin és a közvetlenebb Facebook.
Mindez elmozdulást jelent a tömeges
álláskeresés irányába; néhány éve még
csak a magasabban kvali'kált mun-kavállalók
keresgéltek online módon
állást maguknak. Az „élo” állásbörzék
és a nyomtatott lapok álláshirdetései
egyértelmuen veszítenek jelentoségük-bol.
Az idozítést illetoen is változtat-tak
a munkaadók, immár az egyetemi
évek alatt elkezdik a kapcsolatfelvételt
a majdani a munkavállalókkal, igye-keznek
minél elobb belépni a tehetsé-ges
'atalok életébe intenzív egyetemi
jelenléttel és persze online kommuni-kációval.
Az employer branding területén, a mar-keting
más ágaihoz hasonlóan, egyre
fontosabb a minoségi tartalomszol-